Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-27 / 156. szám, vasárnap
Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. június 27, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 156. szám. A mai számban: Még aktívabban mozgosítsuk a béke erőit a háborús gyújtogatok ellen A genfi értekezlet (2. old.) gyújtogatok ellen A genfi értekezlet (3. old.) A Kínai Népköztársaság külügyminisztere megérkezett új-Delhibe (4. old.) Spartacus, a lázadó (5. old.) A „Szlovákia körüli" kerékpárverseny VI. szakasza (6. old.) Néphadseregünk — a béke őre (7. old.) Rádióműsor (8. old.) K< i. özeleg az aratás. A gabonák szépen sárgulnak, az idő is kedvező. Szépen beérik a rozs, megacélosodik a búza és jó kövér, súlyos lesz az árpaszem. Az őszi árpa hazánk déli járásaiban már beérett. Hazánk egyes járásaiban — a fejszési és bajesi állami gazdaságokban — már megkezdték az aratást.; Néhány nap múlva kasza alá érik a rozs, a búza és a korai vetésű tavaszi árpa is. Jó termés ígérkezik. S ezt a bő termést a legkisebb veszteséggel kell betakarítani. Ezért a mostani napokban végre kell hajtani az aratásra való felkészültség utolsó simításait, s elő kell készíteni minden fogatot és gépet a nagy harcra, hogy ez aratás megkezdésekor teljes erő bevetésével induljunk a kenyércsatába. Gyorsan és szemveszteség nélkül — ez legyen az aratási jelszó. Ne késlekedjünk egyetlen egy percig sem, mert ez nagy károkat jelent az országnak. Minden gazda tudja: a jó termésből — ha késünk — több a szemveszteség, mert nagyobb a szempergés. De kinek is lenne — a kulákon, az ellenségen kívül — olyan bűnös szándéka, hogy ráéremségével, lustaságával, meggondolatlanságával tönkretenné sok ember egész évi szívós munkájának az eredményét. Egészen bizonyos, hogy a becsületesen dolgozó s okosan gondolkodó parasztemberek közt egy sem akad ilyen. Senki sem szalad fejjel a falnak* s nem akar saját maga ellensége lenni. Olyan paraszt sincs, akinek ne volna szüksége minden fillérre, minden koronára. Már pedig, aki az aratás idején nem fogja meg istenigazában a kaszanyelet (nem éppen a kaszanyélről van itt szó, mert most a kaszát már felváltották az aratógépek és a kombájnok) a zsebéből szórja ki a pénzt Nemcsak egyéni károk származhatnak abból, ha aratáskor tesséklássék fogunk munkához, hanem ez országos méretben is jelentős veszteséget jelent. Az egyik helyen elpereg 50 kiló, amott 70, a másik helyen 90—100 kilogramm is kipereghet hektáronként. Könnyen kiszámíthatjuk, hány kiló kenyeret rabolunk el a közéllátástól, ha aratáskor nagy a szemveszteség. Hogy ne kelljen sokat a fejet törni, összeadni, szorozni (a matematikát nem mindenki kedveli), visszatekintünk egy kicsit a mult esztendei aratásra. Több példa van arra, hogy ahol megkéstek a munkával, addig vártak, míg teljesen „beérett", illetve túlérett a gabona, óriási volt a szemveszteség. Hazánk négy kerületében csupán az aratási szemveszteség köketkeztében több mint 600 vagon gabona maradt. a földeken. Ez a gabonamennyiség, takarmányértékben számítva 10.C00 százkilogramos sertés hízlalására elég. Ha tehát az ország mind a tizenegy kerületében durván számítva csak 100 vagon veszteséget veszünk, akkor is óriási mennyiségű gabona, illetve hús vész kárba. Olyan ember pedig minden bizonnyal kevés akad, aki ne szeretné a finom malacpecsenyét, a füstöltkolbászt és a sonkát. Jól vegyük tehát fontolóra a dolgot és válasszunk a kettő között. Egész biztosan többen választják a gyors, jó aratást kis szemveszteséggel és a tányért finom pecsenyével. KÜSZ Ne gondoljuk azonban, hogy csupán ezért szükséges az aratási tennivaló gyors elvégzése. Ennél még sokkal nagyobb munkát fejthetnek ki dolgozó parasztjaink. Az aratásban lehetőség nyílik arra, hogy a jó terménybetakarítással, idejében végzett tarlóhántással már az idén nagy lépést tegyünk a X. pártkongresszus mezőgazdaság fejlesztésére hozott irányelveinek megvalósításában. Ha több termést takarítunk be, több jut az országnak, a beadás teljesítése után minden dolgozó iparasztnak bőven jut a szabadpiacra, ami annyit jelent, hogy növekszik a népjólét mind a falun, mind a városon. A falu tehát most különöskép nagy munka előtt áll. De akármilyen nagy munka előtt, megvan a lehetőség aiŕra, hogy a termésbetakarítást sikeresen végrehajtsa. A munkásosztály segítségével iparunk évről évre több gépet juttat a mezőgazdaságnak. Az idén az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal több kombájn segít az aratásban. Arról meg már dolgozó parasztjaink túlnyomó többsége meggyőződött, hogy a kombájnnal végzett aratás olcsóbb, kevesebb szemveszteséggel (hektáronként 30—35 kg) és ami a legfőbb, kevés munkaerővel egyfüst alatt elintézzük a kaszálást, a hordást és a cséplést. Kiváltkép nagyjelentőségű ez olyan szövetkezetben, vagy állami gazdaságban, ahol sok a kapásnövény, s esetleg megkéstek a növényápolással, vagy elhatározták, hogy háromszor vagy négyszer kapálják meg a répát, a kukoricát, mert így a gépi aratásnál jut munkaerő arra is, hogy aratás alatt is gondozzák a kapásnövényeket. A gép tehát nagy segítség. A siker azonban az emberektől, a jó munkától, a jó szervezéstől függ. Ezek szerint aratás ideje alatt felelősségteljes szerep vár a traktorállomások vezetőire, a brigádvezetőkre, a szövetkezeti elnökökre, de legfőkép a traktorállomásokon és a szövetkezetekben dolgozó kommunistákra. Tőlük sokat vár a falu népe. Elvárja, hogy példát mutassanak, segítséget vár a szervezésben, a szocialista munkaverseny irányításában. A kommunistáknak ezenkívül — éppen a legnagyobb munkák idején — nem szabad megfeledkezniök a népnevelő. munkáról. Beszélgetniük kell a dolgozó parasztokkal arról, hogy aratás alatt sok esetben nem elég, ha csak nappal dolgozunk. Ügy kell megosztani a munkát és a gépeket, hogy ha a gabona túlságos gyorsan és egyszerre beérik és a nagy hőség következtében pereg a szem, éjjel is dolgozhassanak. Ebben a traktorállomásra hárul az a feladat, hogy biztosítsák a két váltást. Ez mindenképpen szükséges már azért is, mert ha aratni nem is lehet éjjel, de a tarlóhántást okvetlen éjjel kell végezni. Nagy súlyt kell helyezni a középmélyszántásra is, éspedig azért, mert a kasza után nyomban el kell vetni a másodnóvényeket. Nem kis munka vár az aratásban dolgozó parasztjainkra. De ha min den egyes dolgozó parasit becsülettel megállja a helyét, s hallgat a kommunisták, a helyi nemzeti bizottsági tagok jó tanácsára, okosan, gazdaságosan kihasználják a gépek erejét, biztos a győzelem ós megnyerjük a kenyércsatát. Nagy búzatermésre számítanak Az elővéri állami gazdaság határa olyan az idén, hogy a környéken nemigen lehet látni párját. A gyönyörű napraforgó, a szép kukorica mind arról tanúskodik, hogy gondos kezek ápolták az idén. A munka jó megszervezésének eredménye fényesen megmutatkozik. A mult évben mondhatni több volt a földeken a gyom, mint a hasznos növény. Az idén alig lehet gyomot látni a határban. A gabonafélék is szépen szőkülnek már. Napokon belül meg kell kezdeni az aratást. Safranyik János csoportvezető és Safranyik István, a gazdaság csősze 'nap-nap után figyelik az érő gabonát. — Az idén gazdag lesz a termé? — mondja a csoportvezető. — Búzából elérjük a 32—33 mázsás hektárhozamot — válaszol a csősz és gyengéden simogatja a duzzadt kalászokat. Az aratásra jól felkészültek a gazdaság dolgozói, hogy a gazdag termésből egy szem se vesszen kárba. Már a cséplőgép is gondosan kijavítva várja a kövér kévéket. Az elővéri állami gazdaság dolgozói elhatározták, hogy a gazda'' termés sikeres betakarítása érdél, ében mindent elkövetnek, ha kell, még az éjtszakát is nappallá teszik. Aratásra készen a vágsellyei traktoráHomás Az elmúlt esztendőben 11 kombájn dolgozott a vágsellyei gép- és traktorállomás központjaiban. Ez idén a nyitrai kerület földjeire 17 kombájn indul a vágsellyei gép- és traktorállomásról. 2260 hektár termést aratnak le kombájnnal. A képen a vágsellyei kombájnosok legjobbját, Karkus Sámuelt látjuk (a képen baloldalt a kombájnon), amint a szovjet S—4-es kombájn kezelését magyarázza a többieknek. Az aratással egyidőben a korai krumpli szedését is elvégzik Az alsószeli szövetkezet tagjainak az idén 721 hektárról kell betakarítani a kalászosokat. A jól kijavított aratógépek mellett még jól kidolgozott aratási terv is áll rendelkezésükre. Már jóelőre tudja mindenki, hogy az aratás alatt hol lesz a helye, mit kell majd csinálnia. A szövetkezet az aratást 11 kévekötő aratógéppel és hét kombájnnal kezdi meg. A terv szerint 721 hektárt 9 nap alatt learatnak. Naponta egy kombájnra 8 hektár, egy kévekötő aratógépre pedig 6 hektár learatását tervezték. A terv szerint az aratásban 120 szövetkezeti tag vesz részt, a többiek az aratás alatt betakarítják a korai krumplit és a takarmány másodszori kaszálását is elvégzik. Nyomban az aratás után 600 hektáron e". végzik a tarlóhántást, 60 hektárt pedig csalamádéval vetnek be, hogy legyen mit etetni télen az állatokkal. Kétezerötszáz hektárt kombájnnal... Izzadt homlokú, olajos kezű emberek szorgoskodnak mindenfelé. Cseng a kovácsiillő. Dohognak a bejáratás alatt lévő traktorok. Nincs most idő a henyélésre, mert a küszöbön álló aratás arra serkenti a traktorállomás dolgozóit, hogy minden percet kihasználva biztosítsák, hogy minél tökéletesebben kijavított gépekkel kezdhessék meg a munkát. A traktorállomás dolgozói felelősségtudattal végzik az utolsó simításokat az aratógépeken, a kombájnokon. Nem akarnak szégyent vallani 'a szövetkezetesek glött. Nem akarják, hogy rosszul javított gépek miatt esetleg elhúzódjon az aratás. Feketcvizi elvtárs, a tráktorállomás politikai vezetője így v-ňln kőzik az aratási előkészületekről: — Mindannyian tudjuk, hogy milyen felelősségteljes munka előtt állunk. A szövetkezetek elvárják tőlünk, hogy az idén már sokkal jobb munkát végezzünk, mint a mult évben. Ezt a kívánságukat úgy akarjuk teljesíteni, hogy gondosan kijavított gépekkel állunk a vártán és az adott pillanatban teljes erővel fogunk hozzá az aratáshoz. A galántai traktorállomás az idén 6.800 hektár learatására kötött szerződést a szövetkezetekkel. Ebből 2.500 hektárt kombájnnal aratnak le. Nem könnyű feladat, de bíznak abban, hogy sikeresen megbirkóznak az aratással. Bíznak a győzelemben, mert jól kijavított gépek állnak rendelkezésükre és még valami, amit később árulunk el. Az aratógépeket a javítás után sorban kipróbálták. Bizony nem titok az, hogy a próbánál még előfordultak némi hiányosságok. Ezeket a hibákat azonban nyomban kiküszöbölték. Nagy segítséget jelent azonban az, hogy pár héttel ezelőtt 10 vadonat új kombájnt kapott a traktorállomás. A kombájnokat épp most járatják be a traktorállomás udvarán. Pártunk X. kongresszusának határozata alapján újabb segítséget is kapott a traktorállomás. A galántai műszaki iskola fiatal*tanulói közül tizenöten jelentkeztek a 1ráktorállomásra dolgozni. A 15 Hatal közül 12 traktorosnak, 3 pedig kombijnvezetőnek jelentkezett. Munkahelyüket nyomban a vizsgák befejezése után elfoglalják, hogy ők is kivehessék részüket az új kenyér sikeres és veszteség nélküli betakarításából. Péteri Rudolf az idén az első akar lenni. Péteri Rudolf C 4-es jelzésű szovjet kombájn körül szorgoskodik. Fiával, Józseffel az utolsó szemlét tartják a gépen. Az 50 év körüli Péteri Rudolf és fia nagy dologra szániák el magukat. írásba foglalták, hogy az idén a tervezett 142 hektár helyett 250 hektárt aratnak le és az önköltséget 5 százalékkal csökkentik. Péteriek kötelezettségvállalását már most úgy tekintik, mintha teljesítve is volna. Ezt azért mondhatjuk, mert az idén már a negyedik nagy csatát, vívja a gabona sikeres betakarításáért. Még mindig győztesen került ki a kombájnosok közötti versenyből, meg aztán nem is olyan ember Péteri barátunk, aki csak úgy megrendelésre teszi a felajánlásokat. Először jól átgondolja a dolgot és csak aztán cselekszik. — Bízok gépemben — mondja büszkén és tekintetével végigsimogatja a téglavörösre mázolt kombájnt.