Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-27 / 156. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. június 27, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 156. szám. A mai számban: Még aktívabban mozgosítsuk a béke erőit a háborús gyújtogatok ellen A genfi értekezlet (2. old.) gyújtogatok ellen A genfi értekezlet (3. old.) A Kínai Népköztársaság külügyminisztere meg­érkezett új-Delhibe (4. old.) Spartacus, a lázadó (5. old.) A „Szlovákia körüli" kerékpárverseny VI. szakasza (6. old.) Néphadseregünk — a béke őre (7. old.) Rádióműsor (8. old.) K< i. özeleg az aratás. A gabonák szépen sárgulnak, az idő is kedve­ző. Szépen beérik a rozs, meg­acélosodik a búza és jó kövér, súlyos lesz az árpaszem. Az őszi árpa hazánk déli járásaiban már beérett. Hazánk egyes járásaiban — a fejszési és bajesi állami gaz­daságokban — már megkezdték az aratást.; Néhány nap múlva ka­sza alá érik a rozs, a búza és a korai vetésű tavaszi árpa is. Jó termés ígérkezik. S ezt a bő ter­mést a legkisebb veszteséggel kell betakarítani. Ezért a mostani napok­ban végre kell hajtani az aratásra való felkészültség utolsó simításait, s elő kell készíteni minden foga­tot és gépet a nagy harcra, hogy ez aratás megkezdésekor teljes erő bevetésével induljunk a kenyér­csatába. Gyorsan és szemveszteség nélkül — ez legyen az aratási jel­szó. Ne késlekedjünk egyetlen egy percig sem, mert ez nagy ká­rokat jelent az országnak. Minden gazda tudja: a jó ter­mésből — ha késünk — több a szemveszteség, mert nagyobb a szempergés. De kinek is lenne — a kulákon, az ellenségen kívül — olyan bűnös szándéka, hogy rá­éremségével, lustaságával, meggon­dolatlanságával tönkretenné sok ember egész évi szívós munkájá­nak az eredményét. Egészen bi­zonyos, hogy a becsületesen dol­gozó s okosan gondolkodó paraszt­emberek közt egy sem akad ilyen. Senki sem szalad fejjel a falnak* s nem akar saját maga ellensége lenni. Olyan paraszt sincs, akinek ne volna szüksége minden fillérre, minden koronára. Már pedig, aki az aratás idején nem fogja meg istenigazában a kaszanyelet (nem éppen a kaszanyélről van itt szó, mert most a kaszát már felváltot­ták az aratógépek és a kombáj­nok) a zsebéből szórja ki a pénzt Nemcsak egyéni károk származ­hatnak abból, ha aratáskor tessék­lássék fogunk munkához, hanem ez országos méretben is jelentős veszteséget jelent. Az egyik he­lyen elpereg 50 kiló, amott 70, a másik helyen 90—100 kilogramm is kipereghet hektáronként. Könnyen kiszámíthatjuk, hány kiló kenye­ret rabolunk el a közéllátástól, ha aratáskor nagy a szemveszteség. Hogy ne kelljen sokat a fejet tör­ni, összeadni, szorozni (a mate­matikát nem mindenki kedveli), visszatekintünk egy kicsit a mult esztendei aratásra. Több példa van arra, hogy ahol megkéstek a munkával, addig vártak, míg tel­jesen „beérett", illetve túlérett a gabona, óriási volt a szemveszte­ség. Hazánk négy kerületében csu­pán az aratási szemveszteség kö­ketkeztében több mint 600 vagon gabona maradt. a földeken. Ez a gabonamennyiség, takar­mányértékben számítva 10.C00 százkilogramos sertés hízlalására elég. Ha tehát az ország mind a tizenegy kerületében durván szá­mítva csak 100 vagon veszteséget veszünk, akkor is óriási mennyi­ségű gabona, illetve hús vész kár­ba. Olyan ember pedig minden bizonnyal kevés akad, aki ne sze­retné a finom malacpecsenyét, a füstöltkolbászt és a sonkát. Jól vegyük tehát fontolóra a dolgot és válasszunk a kettő között. Egész biztosan többen választják a gyors, jó aratást kis szemveszteséggel és a tányért finom pecsenyével. KÜSZ Ne gondoljuk azonban, hogy csupán ezért szükséges az aratási tennivaló gyors elvégzése. Ennél még sokkal nagyobb munkát fejt­hetnek ki dolgozó parasztjaink. Az aratásban lehetőség nyílik arra, hogy a jó terménybetakarítással, idejében végzett tarlóhántással már az idén nagy lépést tegyünk a X. pártkongresszus mezőgazda­ság fejlesztésére hozott irányel­veinek megvalósításában. Ha több termést takarítunk be, több jut az országnak, a beadás teljesítése után minden dolgozó iparasztnak bőven jut a szabadpiacra, ami annyit je­lent, hogy növekszik a népjólét mind a falun, mind a városon. A falu tehát most különöskép nagy munka előtt áll. De akármi­lyen nagy munka előtt, megvan a lehetőség aiŕra, hogy a termés­betakarítást sikeresen végrehajtsa. A munkásosztály segítségével ipa­runk évről évre több gépet jut­tat a mezőgazdaságnak. Az idén az elmúlt évekhez viszonyítva sok­kal több kombájn segít az aratás­ban. Arról meg már dolgozó pa­rasztjaink túlnyomó többsége meg­győződött, hogy a kombájnnal vég­zett aratás olcsóbb, kevesebb szem­veszteséggel (hektáronként 30—35 kg) és ami a legfőbb, kevés mun­kaerővel egyfüst alatt elintézzük a kaszálást, a hordást és a cséplést. Kiváltkép nagyjelentőségű ez olyan szövetkezetben, vagy állami gazda­ságban, ahol sok a kapásnövény, s esetleg megkéstek a növényápo­lással, vagy elhatározták, hogy háromszor vagy négyszer kapálják meg a répát, a kukoricát, mert így a gépi aratásnál jut munkaerő arra is, hogy aratás alatt is gon­dozzák a kapásnövényeket. A gép tehát nagy segítség. A siker azon­ban az emberektől, a jó munká­tól, a jó szervezéstől függ. Ezek szerint aratás ideje alatt felelősségteljes szerep vár a trak­torállomások vezetőire, a brigád­vezetőkre, a szövetkezeti elnökök­re, de legfőkép a traktorállomáso­kon és a szövetkezetekben dolgozó kommunistákra. Tőlük sokat vár a falu népe. Elvárja, hogy példát mutassanak, segítséget vár a szer­vezésben, a szocialista munkaver­seny irányításában. A kommunis­táknak ezenkívül — éppen a leg­nagyobb munkák idején — nem szabad megfeledkezniök a népne­velő. munkáról. Beszélgetniük kell a dolgozó parasztokkal arról, hogy aratás alatt sok esetben nem elég, ha csak nappal dolgozunk. Ügy kell megosztani a munkát és a gé­peket, hogy ha a gabona túlságos gyorsan és egyszerre beérik és a nagy hőség következtében pereg a szem, éjjel is dolgozhassanak. Eb­ben a traktorállomásra hárul az a feladat, hogy biztosítsák a két vál­tást. Ez mindenképpen szükséges már azért is, mert ha aratni nem is lehet éjjel, de a tarlóhántást ok­vetlen éjjel kell végezni. Nagy súlyt kell helyezni a középmély­szántásra is, éspedig azért, mert a kasza után nyomban el kell vet­ni a másodnóvényeket. Nem kis munka vár az aratásban dolgozó parasztjainkra. De ha min den egyes dolgozó parasit becsü­lettel megállja a helyét, s hallgat a kommunisták, a helyi nemzeti bizottsági tagok jó tanácsára, oko­san, gazdaságosan kihasználják a gépek erejét, biztos a győzelem ós megnyerjük a kenyércsatát. Nagy búzatermésre számítanak Az elővéri állami gazdaság ha­tára olyan az idén, hogy a környé­ken nemigen lehet látni párját. A gyönyörű napraforgó, a szép ku­korica mind arról tanúskodik, hogy gondos kezek ápolták az idén. A munka jó megszervezésének ered­ménye fényesen megmutatkozik. A mult évben mondhatni több volt a földeken a gyom, mint a hasznos növény. Az idén alig lehet gyomot látni a határban. A gabonafélék is szépen szőkül­nek már. Napokon belül meg kell kezdeni az aratást. Safranyik Já­nos csoportvezető és Safranyik Ist­ván, a gazdaság csősze 'nap-nap után figyelik az érő gabonát. — Az idén gazdag lesz a termé? — mondja a csoportvezető. — Búzából elérjük a 32—33 má­zsás hektárhozamot — válaszol a csősz és gyengéden simogatja a duzzadt kalászokat. Az aratásra jól felkészültek a gazdaság dolgozói, hogy a gazdag termésből egy szem se vesszen kárba. Már a cséplőgép is gondosan kijavítva várja a kövér kévéket. Az elővéri állami gazdaság dolgo­zói elhatározták, hogy a gazda'' ter­més sikeres betakarítása érdél, ében mindent elkövetnek, ha kell, még az éjtszakát is nappallá teszik. Aratásra készen a vágsellyei traktoráHomás Az elmúlt esztendőben 11 kombájn dolgozott a vágsellyei gép- és traktorállomás központjaiban. Ez idén a nyitrai kerület földjeire 17 kombájn indul a vágsellyei gép- és traktorállomásról. 2260 hektár termést aratnak le kombájnnal. A képen a vágsellyei kombájnosok legjobbját, Karkus Sámuelt látjuk (a képen baloldalt a kombájnon), amint a szovjet S—4-es kombájn kezelését magyarázza a többieknek. Az aratással egyidőben a korai krumpli szedését is elvégzik Az alsószeli szövetkezet tagjai­nak az idén 721 hektárról kell be­takarítani a kalászosokat. A jól ki­javított aratógépek mellett még jól kidolgozott aratási terv is áll rendelkezésükre. Már jóelőre tud­ja mindenki, hogy az aratás alatt hol lesz a helye, mit kell majd csi­nálnia. A szövetkezet az aratást 11 kéve­kötő aratógéppel és hét kombájn­nal kezdi meg. A terv szerint 721 hektárt 9 nap alatt learatnak. Na­ponta egy kombájnra 8 hektár, egy kévekötő aratógépre pedig 6 hek­tár learatását tervezték. A terv szerint az aratásban 120 szövetke­zeti tag vesz részt, a többiek az aratás alatt betakarítják a korai krumplit és a takarmány másod­szori kaszálását is elvégzik. Nyom­ban az aratás után 600 hektáron e". végzik a tarlóhántást, 60 hek­tárt pedig csalamádéval vetnek be, hogy legyen mit etetni télen az ál­latokkal. Kétezerötszáz hektárt kombájnnal... Izzadt homlokú, olajos kezű em­berek szorgoskodnak mindenfelé. Cseng a kovácsiillő. Dohognak a bejáratás alatt lévő traktorok. Nincs most idő a henyélésre, mert a küszöbön álló aratás arra ser­kenti a traktorállomás dolgozóit, hogy minden percet kihasználva biztosítsák, hogy minél tökélete­sebben kijavított gépekkel kezd­hessék meg a munkát. A traktor­állomás dolgozói felelősségtudattal végzik az utolsó simításokat az aratógépeken, a kombájnokon. Nem akarnak szégyent vallani 'a szövetkezetesek glött. Nem akar­ják, hogy rosszul javított gépek miatt esetleg elhúzódjon az aratás. Feketcvizi elvtárs, a tráktorállo­más politikai vezetője így v-ňln kőzik az aratási előkészületekről: — Mindannyian tudjuk, hogy milyen felelősségteljes munka előtt állunk. A szövetkezetek el­várják tőlünk, hogy az idén már sokkal jobb munkát végezzünk, mint a mult évben. Ezt a kíván­ságukat úgy akarjuk teljesíteni, hogy gondosan kijavított gépekkel állunk a vártán és az adott pilla­natban teljes erővel fogunk hozzá az aratáshoz. A galántai traktorállomás az idén 6.800 hektár learatására kö­tött szerződést a szövetkezetekkel. Ebből 2.500 hektárt kombájnnal aratnak le. Nem könnyű feladat, de bíznak abban, hogy sikeresen megbirkóznak az aratással. Bíznak a győzelemben, mert jól kijavított gépek állnak rendelkezésükre és még valami, amit később árulunk el. Az aratógépeket a javítás után sorban kipróbálták. Bizony nem titok az, hogy a próbánál még előfordultak némi hiányosságok. Ezeket a hibákat azonban nyom­ban kiküszöbölték. Nagy segítséget jelent azonban az, hogy pár héttel ezelőtt 10 va­donat új kombájnt kapott a trak­torállomás. A kombájnokat épp most járatják be a traktorállomás udvarán. Pártunk X. kongresszusának ha­tározata alapján újabb segítséget is kapott a traktorállomás. A ga­lántai műszaki iskola fiatal*tanu­lói közül tizenöten jelentkeztek a 1ráktorállomásra dolgozni. A 15 Hatal közül 12 traktorosnak, 3 pedig kombijnvezetőnek jelent­kezett. Munkahelyüket nyomban a vizsgák befejezése után elfoglal­ják, hogy ők is kivehessék részü­ket az új kenyér sikeres és vesz­teség nélküli betakarításából. Péteri Rudolf az idén az első akar lenni. Péteri Rudolf C 4-es jelzésű szovjet kombájn körül szorgoskodik. Fiával, Józseffel az utolsó szemlét tartják a gépen. Az 50 év körüli Péteri Rudolf és fia nagy dologra szániák el ma­gukat. írásba foglalták, hogy az idén a tervezett 142 hektár he­lyett 250 hektárt aratnak le és az önköltséget 5 százalékkal csökken­tik. Péteriek kötelezettségvállalá­sát már most úgy tekintik, mint­ha teljesítve is volna. Ezt azért mondhatjuk, mert az idén már a negyedik nagy csatát, vívja a ga­bona sikeres betakarításáért. Még mindig győztesen került ki a kombájnosok közötti versenyből, meg aztán nem is olyan ember Péteri barátunk, aki csak úgy megrendelésre teszi a felajánláso­kat. Először jól átgondolja a dol­got és csak aztán cselekszik. — Bízok gépemben — mondja büszkén és tekintetével végigsi­mogatja a téglavörösre mázolt kombájnt.

Next

/
Thumbnails
Contents