Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-23 / 152. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. június 23, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 152. szám. A mai számban: A X. kongresszus Irányelveinek megvalósításáért ?2. old.) A guatemalai kormány teljesen ura a helyzetnek (3. old.) Az omszki területi szovjet t apasztalatai (4. old.) Közös cél: a mezőgazdasági termelés növelése (5. old.) A „Szlovákia körüli" kerékp áros verseny III. szakasza (6 old.) A munkahelyeken dől el a CsKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítése Több traktor, kombájn, mező­gazdasági gép és más, mezőgazda­ságunk további fejlődéséhez szük­séges termelési eszköz biztosítása, a nyersanyag, tüzelő és energetikai alap fejlődésének biztosítása, a dolgozók ellátásának megjavítása és a gazdaságosság elvének érvé­nyesítése — ez lényegében a X­kongresszus által kitűzött irányéi­,vek értelme, az előttünk álló fel­adatok fő értelme. Ez azoknak a feladatoknak hivatása, amelyek egy célt szolgálnak — dolgozóink anyagi és kulturális színvonalának további emelését. Jobban élni, jobb körülmények között lakni, jobban öltözködni, jobban táplálkozni — ezt akarjuk valamennyien. Munkásosztályunk a kommunista párt vezetésével hosszú évtizedeken keresztül har­colt a jobb életért, a szocializmu­sért, dolgozóink is évtizedeken ke­resztül harcoltak érte. Ez a cél év­tizedeken keresztül csak ködös, tá­voli álomkép volt De ma dolgozóink szakértő keze alatt lassan kezd ki­alakulni a kép, az igazi forma úgy, ahogyan a nagy mester ecsete alatt egyre láthatóbban rajzolódnak ki művének körvonalai. Dolgozó né­pünk is alkotó művész. Vagy ta­lán nem mesteri mű a Klement Gottwald Új Kohó, az új bányák, a gyönyörű építkezések, új utcák, házak, újjáépülő falvaink, az egy­séges földművesszövetkezetek mezs­gyenélküli földjeikkel, a traktorok ezrei és mindaz, ami 1945 óta a nép keze alatt keletkezett? A dol­gozók jobb és örömtelibb élete a munkahelyeken, bányákban, ko­hókban, üzemekben, a gépállomá­sok brigádjaiban, az egységes föld­művesszövetkezetek, az állami bir­tokok és az egyénileg gazdálkodó földművesek mezőin születik meg. Ott van életünk súlypontja, ott van békearcvonalunknak első vo­nala, a boldog életért, a CsKP X. kongresszusa irányelveinek telje­sítéséért folytatott harcban. Erre kell irányítanunk a párttagok és összes vezető dolgozóink fő fi­gyelmét gazdaságunkban és állami apparátusunkban. Minden munkahelynek megvan­nak a különleges feltételei. Min­denütt különféle természetű, kü­lönféle szakmai és politikai szín­vonalon álló emberek dolgoznak. A dolgozókat vezetni, munkájukat si­keresen irányítani lehetetlen prob­lémáik alapos ismerete nélkül és a velük való állandó kapcsolat nél­kül. A dolgozók kezdeményezése, ak­tivitásuk, szívósságuk és találé­konyságuk egyre nagyobb mérték­ben megmutatkozik a szocialista munka versenyben és sikereinknek, valamint gyors előrehaladásunknak határtalan ereje, fő feltétele. Hogy milyen nagy hozzájárulás dolgozóink kezdeményezése szocia­lista építésünkhöz, mutatja a Sá­zava melletti Ždár járásban lévő pribyslavi központi - karbantartó üzem dolgozóinak példája, akik pártunk X. kongresszusának tisz­teletére 230 százalékkal több bevált lenkombájnt gyártanak ebben az évben. Ezek a kombájnok jelentős munkakönnyítést hoznak és bizto sítják a len begyűjtésének gyor­sabb ütemét; jelentős segítség ez mezőgazdaságunk részére. A kez­deményezés hasonló példáival min­den ágazatban találkozunk. A kezdeményezés további fejlő­dése megköveteli, hogy az összes dolgozók alaposan megismerjék a X. kongresszus irányelveit, hogy megvilágítsunk minden feladatot, amely ezekből az §Éyes munkahe­lyekre, minden egyes dolgozóra hárul. A növényi termelésben a hektárhozamok növelése ez, a bú­zánál legkevesebb 12 százalékkal, a burgonyánál 15 százalékkal, a cukorrépánál 18 százalékkal stb. Az állattenyésztési termelésben azt je­lenti ez, hogy a sertéshús- és a zsírtermelést 51 százalékkal, a tej­termelést 31 százalékkal keli emel­ni három év alatt. Mit jelentenek ezek a számok mezőgazdaságunk számára? Azt je­lentik, hogy ott, ahol tavaly 15 mázsa átlagos hektárhozamot értek el a búzában, az 1957. évben egy hektárról legkevesebb 16.80 mázsát kell. learatniok, ahol tavaly 120 métermázsa burgonyát gyűjtöttek be hektáronként, ott az 1957. évben körülbelül 140 métermázsát keil betakarítani. És hasonló a helyzet az állattenyésztési termelés felada­tainál is. Ott, ahol - az 1953. évben az állam részére pl. 50 métermázsa sertéshúst kellett termelniök, az 1957. évben legkevesebb 75 métert mázsát termelnek majd és ahol ta­valy 10.000 liter tejet termeltek, ott három év múlva több mint 13 ezer liter tejet kell termelniök. Ezek a feladatok nem csekélyek, de teljesíthetők. Hiszen államunk dolgozóinknak megadja az összes feltételeket teljesítésükre. Hiszen a dolgozók már számos helyen el­érnek ilyen kiváló eredményeket: Csak tudni kell ezeket a tapaszta­latokat és lehetőségeket felhasz­nálni és aztán a X. kongresszus által kitűzött feladatokat nemcsak teljesítjük, hanem túl is szárnyal­juk. Például már ma van sok olyan egységes földművesszövetkezetünk, és állami birtokunk, amelyek a ha­ladó szovjet munkamódszerek al­kalmazásával — a kereszt, és sű­rűsoros vetéssel, a szemcsés műtrá­gyák használatával — a hektárho­zamokat a gabonaféléknél nemcsak 12, hanem 100, sőt több százalék­kal is növelték és amelyek a hek­tárhozamokat tovább is növelik. Az állattenyésztési termelésben is megvannak ugyanígy a feltételeink arra, hogy teljesítsük a X. kon­gresszus által kitűzött feladatokat. A szobránci járásban levő komoróci EFSz szövetkezeti tagjai például már ez év március 30-án teljesítet­ték a sertéshús egész évi beadásét és május l-ig 8074 kg-ot adtak be terven felül. Mit bizonyítanak ezek a példák? Azt bizonyítják, hogy lehet fokoz­ni az állatállomány hasznosságát, növelni számát és sokkal többet termelni. így van ez iparunkban is, ahol a dolgozók naponként jelentős sike­reket érnek el a munkatermelé­kenység fokozásában, az önköltség csökkentésében és termelésünk gazdaságossá tételében. Ezt bizo­nyítja az ostrava-karvinai körzet­ben lévő Doubrava-bánya bányá­szainak példája, akik ez év június 12-ig már több mint 30.000 tonna szenet fejtettek terven felül. A vitkovicei Klement Gottwald vas­művek közlekedési dolgozói a régi típusú mozdonyok kazánjainak új módszer alapján való módosításá­val havonta 300 tonna tüzelőt ta­karítottak meg Iparunkban az ilyen példáknak egész, sora fordul elő. Azokat a határtalan lehetősé­geket bizonyítják, amelyek nép­gazdaságunk további fejlődéséén folytatott harcunkban előttünk ál­(Folytatás a 2 oldalon.) HAZANK ÉLETÉBŐL * * • i Túlteljesítették felajánlásukat | A szepesi vasércbányák Lucia- | bánya üzemének dolgozói a' X. f pártkongressaus tiszteletére i 2.008 tonna nyers vasérc kitér- t melését vállalták terven felül, f örömmel jelentik, hogy szavuk- | nak helytálltak és 2.573 tonna vas- j ércet termeitek terven felül, ami- f vei vállalásukat 128.140/ 0-ra tel- | jesítették. Ezenkívül sok kilo- | vattóra áramot sikerült meg- í takarítaniok. j A pörkölt vasérc előállítása- f nak tervét 101.70/ 0-ra teljesí-i' tették. A vasérc előkészítésénél | kiváló munkájukkal kitűntek: f Gölner János, Ceprovszki Mi- | hály égetők, valamint Zsilla j György rakodócsoportja. A leg­jobb bányászok Vamora Mihály, Molnár János és Szlovenkay Fe­raftc voltak, akik a kongresszusi, versenyben kifejtett jó munká­jukért jutalomban részesültek. Varhola Mihály, vájár, Lucia-bánya. Készülnek az ősziárpa aratására A leleszi állami gazdaságban napról napra szebben* érik a húsz hektárnyi árpa. Az ál­lami gazdaság dolgozói már nagyban készülődnek az aratás­ra. Ha a napos időjárás tovább­ra is tart, úgy szombaton, június 26-án megkezdik az ősziárpa aratását. Öt önkötözőgéppel, há­rom húsztagú munkacsoport aratja majd az- őszi árpát. A terv szerint, egy nap alatt arat­ják le az árpát. Az őszi árpa aratása a leleszi állami gazdaság dolgozóinak az idei aratásra való szervezési felkészültségének lesz a vizsgája. Július 10-én megkezdik a rozs aratását és ugyancsak július első napjaiban repce kaszálását, ľ.,",..,",",..»»«..« •"•..«..•",'-•"•"« Új módszer bevezetésével igyekeznek a lemaradást behozni A kékkői bányák háji üzemének dolgozói az utóbbi időben állan­dóan elmaradtak a terv teljesíté­sével A háji bányászok elhatároz­ták, hogy már a legközelebbi idő­ben leszámolnak ezzel a hiányos­sággal. A bányában a második fél­évben széles alapokon bevezetik a gyorshajtási módszert. Júliusban a háji üzemben a gyorshajtást egy 70 tagú komplex gyorsfejtő csoport kezdi meg. A legjobb fejtők és segédmunkások, szállítók és ácsok a folyosók fej­tésénél a ciklusos grafikon szerint fognak dolgozni. A grafikonokat a példás gyors j fejtő Malachovski György csoport- | ja, valamint a kékkői szénbányák más kiváló dolgozói eddigi tapasz­talatainak alapján dolgozzák ki. A gyorsfejtő kollektívát Koronci András bányász fogja vezetni. A kékkői szénbányák legnagyobb üze­mében bevezetik Boroskin mód­szerét a szénfalaknál és láncos szállítóberendezéssel biztosítják a folyamatos szállítást. A háji üzem­ben már folynak a szervezési és műszaki előkészületek. Olyan fel­tételeket teremtettek meg, hogy a gyorsvágók egy hónap alatt 500 méter hosszú folyosót tárhatnak fel az eddigi 120—130 méter előre­törés helyett. Épül az űj város A Vág-völgye ma nagy szlováki ai építkezéseknek tanúja. Az egy­kori romantikus pásztorvidéken, a szlovák nyomortanyák helyén ví­zierőművek, üzemek, lakóházak épülnek. A világhírű trencsénteplici fürdő vasútállomása felett, Kolačín és Trenčianska Teplá ha­tárában 115 hektáron Vorosilovo névvel új szocialista város épül nagy térrel, parkokkal és sportpályákkal. Az új városnak, amelyet Jirí Kroha nemzeti művész és kollektívája tervezett, 25.000 lakosa lesz. A város építésében a szocialista realizmus érvényesül. A tervezett Fő-tértöl keletre és délkeletre már négy épülettömb emelkedik 128 lakásegységgel. E lakások egy részét az építészeti vál­lalat trencséni 714-es üzemének dolgozói a párt X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásuk értelmében már befejezik. Június végéig 212 új lakásegységet adnak át a dolgozóknak. Egy új üzem első napjai A nap nemcsak a levegőt, de a földet is erősen átfűtötte. Itt a nyár, amely melegével főleg Zemplén déli tájait gazdagon elárasztja. A nap su­garai erősen sütnek az áztatókban el­helyezett kenderre is. Nem látni itt senkit és az ember azt hihetné, hogy nincs aki a kenderrel törődne. Nem így van azonban. Nem messze Erdé­lyi Elek csoportja szorgalmasan rak­ja kazlakba a szárított kévéket. Elmegyünk a számozott tartályok mellett. Szuhay János, az üzem ter­melési vezetője vezet bennünket. — Mi örülünk ennek a nagy me­legnek — mondja. — A tartályokban a víz melegebb és így a kenderázta­tás rövidebb ideig tart. Az áztatónál Gyüre József áztató­mesterrél találkozunk. Arról beszél, hogy milyen'*munkakedvvel dolgoznak az áztatók Erdélyi Elek csoportjának emberei is szívesen segítenek az áz­tatóknak. ­} A tartályok és kazlak felett magas­ra emelkedik az új üzem 40 méteres kéménye. Alatta az új kendergyár épületei állnak. Ezekben z épületek­ben folynak a kendet feldolgozásá­nak munkálatai. Ezt a kendergyárat az elmúlt he­tekben helyezték üzembe. A dolgozók csak most tanulják kezelni új gépei­ket A munka azonban napról napra javul. Éliás Konoválenko éjjeli mű­szakja májusban már 100.5 százalékos tervteljesitést ért el. Alighogy meg tudták ezt az eredményt Erdélyi La­jos emberei, elhatározták, hogy túl­tesznek rajtuk. így született meg a szocialista munkaverseny első kezde­ményezése az új üzemben. A munka­versenybe a tüoló gépnél dolgozó leányok is bekapcsolódtak. Mégpe­dig eredményesen: 120 százalékos tel­jesítményt mutattak fel. A fiatal dolgozók betanítását Mária Vlčková tapasztalt dolgozó vállalta. Mária Vlčková, a nagymihályi kender­gyár legjobb dolgozója, aki'már két­szer ki volt tüntetve. — Itt munkahelyünkön mutatjuk meg, mennyire szeretjük pártunkat éx kormányunkat — mondja Vlčková elvtársnö. — Bizonyos vagyok benne hogy az új dolgozók akik csak tegnap fe jezték be az üzem építését, valamint a lányok, akik csak nemrég váHak é a házimunkától, munkájukkal együtt fejlődni és növekedni fognak. [ — Még sok olyan dolog van, ami bánt bennünket — mondja Michal \ Čuhran igazgató. — De minden ne­hézséggel megbirleózunk. gyakran megtörtént, hogy napon­ta többször leállt a kenderszaggató­gép. A szárító sincs még teljesen be­fejezve. Csak két hét múlva lesz kész. A kendergyár dogozóinak kezdemé­nyezése a kezdeti nehézségek kikü­szöbölésénél nagy szerepet játszik. Azok az emberek, akik nemrégen még a gyár alapjait ásták betonozták. mH sikeresen birkóznak meg a termelés problémáival. — A kender termelőitől azt várjuk, — mondja Szuhay János termelési vezető — hogy az ez idei qazdag ter­mésért tegyenek meg mindent. Mi ré­szünkről mindent megteszünk. A vojani kendergyár dolgozói üze­mük működésének kezdetén arra tö­rekszenek, hogy minél szorosabban együttműködjenek a kender termelői­vel. Ez az a helyes út, amelyen ha­ladva a vojani kendergyár dolgozói hathatósan hozzájárulnak a környék dolgozói anyagi és kulturális színvo­nalának emeléséhez. Hlaváč A.

Next

/
Thumbnails
Contents