Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-17 / 147. szám, csütörtök

4 UJSZO 1954. június 17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A CsKP X. kongresszusa mandátumbizottságának jelentése, amelyet Karol Bacilek eivtárs ter|eszieif elő Elvtársak! A mandátumbizottság megbízásából a kö. vetkező jelentést teszem a kongresszusnak a bizottság munkájáról: A mandátumbizottság a kerületi pártbizottságok és a CsKP Központi Bizottsága által megerősített okmányok, valamint a jelenléti iv alapján felülvizsgálta a párt X. kongresszusára választott összes küldöttek teljhatalmú megbízását. A küldöttek megválasztása a párt alapszabályzata és a kiadott irányelvek értelmében az 1954. április 16. és 17. napjain tartott kerületi pártkonferenciákon történt. A fegyveres erők alakulatszervezeteinek küldötteit a többi küldöttekkel együtt a kerületi pártkonferenciáikon választották meg. összesen 1.402 küldöttet választottak a párt X. kongresszusára. A megválasztott küldöttek közül 1.393 jelien van. Kilenc küldött távollétét rendesen megokolta a mandátumbizottságnak. A mandátumbizottság megállapítja, hogy az alapszabályzat értelmében a kongreszszus határozatképes. A bizottság' érvényesnek ismeYte el a X. fkongresszusra megválasztott összes küldöttek mandátumát. A párt X. kongresszusa küldötteinek megválasztása a pártonbelüli demokrácia széleskörű érvényesítésével történt. A kerületi pártkonferenciák küldöttei a párt X. kongreszszusa küldötteinek megválasztása alkalmával éltek a páxt alapszabályzatában megadott jogaikkal. Pártunk egységesen és a párt Központi Bizottsága köré tömörülve, a dolgozók tömegeivel szilárd kapcsolatban tartotta meg X. kongresszusát. A párt egyre szilárduló befolyását bizonyítja az is, hogy a IX. kongresszus óta 9.620-szal növekedett az alapszervezetek száma, emellett az üzemi pártszervezetek száTisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy néhány szóval hozzászóljak Novotný elvtárs beszámolójának ama részéhez, amely népi demokratikus iskoláink, pionírszervezetünk feladataira az ifjúság nevelésében és az iskolák pártszervezeteinek munkájára vonatkozik. Novotný elvtárs a számadatok egész sorát hözta fel, melyek azt bizonyitják, hogy iskoláink! mind az iskolák száma, mind a tanulók és diákok száma tekintetében rohamosan fejlődnek. Államunk nagylelkű politikája az ösztöndíjak adományozásával többek között lehetővé tette diákságunk zöme szociális összetételének mély változását. A munkás és parasztcsaládok tanuló fiainak és leányainak száma jelentősen növekedett. Ezek a tanulók a tanuláshoz való új viszonyt, új erkölcsöt hoztak magukkal az iskolába. A főiskolai hallgatók számának kétszeresre növekedése, a műszaki középiskolák diákjai számának hatszorosra növekedése és nevelőmunkánk egész fellendülése azokat a sikereinket bizonyítja, melyeket a széles népi tömegek nevelésére és átnevelésére, művelésére és iskoláink mély demokratizálására irányuló törekvésünkben elértünk. Magától értetődik, hogy a kapitalizmus idején küzdöttünk a burzsoá nevelés ellen, hogy elfojtottuk a nép érdekeinek ártó ellenséges befolyást, hogy a legkritikusabb viszonyt tanúsítottunk a burzsoá iskolával szemben. Jelentetteé a burzsoá iskolai neveléssel, a „szocializmusra nevelésről" szóló hazug reformista elméletekkel szemben elfoglalt ezen marx-lenini álláspontunk a nevelés és a népművelő tevékenység nagy jelentőségének tagadását, lekicsinylését? Nem, pem jelentette! Ha elvetettük a burzsoá osztálynevelést, ha kigúnyoltuk is a „művelődfessel a szocializmusba" álszent jelszót, ezt azzal a meggyőződéssel tettük, hogy a proletárforradalom mint törvényszerű és szükséges előfeltétel, lehetővé teszi a széles népi tömegek eddig világszerte ismeretlen szellemi fejlődését és művelődésének felvirágzását, azzal a tudattal tettük, hogy a munkásosztály forradalmi győzelme után a nevelés és a művelődés a szocialista társadalomban sokoldalúan fejlett és egyre tökéletesedő szocialista ember nevelésének legjelentősebb tudatos tényezője lesz. Ezt igazolja az iskola, a nevelómunka s áltál'ában a műveltségnek a Szovjetunióban elért hatalmas fellendülése, amely a kapitalizmus idején e téren elért eredményeket messze felülmúlja. Ezt igazolja már a népi demokratikus országok történelmi tapasztalata ma majdnem a háromszorosára növekedett. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy a pártépítésben következetesen lekiizdjük a szociáldemokratizmus csökevényeit és teljes mértékben érvényesítjük a munkahelyek és az üzemi — területi alapelv szerinti kommunista szervezkedés elveit. A cseh országrészek kerületi pártszervezeteit 1.226 szavazati joggal bíró küldött képviseli a X. kongresszuson. A kerületi pártkonferenciákon a X. kongresszusra választott küldöttek közül legszámottevőbb küldöttsége a prágai kerületi pártszervezetnek van, amelyet 365 szavazati joggal bíró küldött képvisel. Szlovákia Kommunista Pártját 166 szavazati joggal bíró küldött képviseli a X. kon- | gresszuson. Közülük 42 szavazati joggal bíró küldött a bratislavai kerületi pártszervezetet képviseli. A X. kongresszus idején a pártnak 19 kerületi és 317 járási pártszervezete van. Ezek a fő adatok a párt és a X. kongresz. szuson képviselt pártszervezetek számáról és állapotáról. A kongresszus szavazati joggal biró küldöttednek párttagságuk és korhatáruk szerinti összetételére vonatkozó adatok azt bizonyitják, hogy a párt helyesen társítja az öreg és a fiatal káderek munkáját. A párt bátran biz funkciókat fiatal dolgozókra, de a vezető munkára teljesen felhasználja a harcokban és a munkában helyt állt és tapasztalt régi kádereket. A kongresszus küldötteinek összetétele párttagságuk szerint a következő: 1921-óta párttag 5.1 százalék, 1922—1938-óta párttag 8.6 százalék, 1939—1944-óta párttag 1.6 százalék, 1945—1948-óta párttag 77.7 százalék, 1948 februárja óta párttag 7 százalék. Ez azt jelenti, hogy a küldöttek 15.4 százaléka 1945 előtt lépett be a pártba, s megjárta a burzsoázia és a fasiszta megszállók hatalmának megdöntéséért vivott kemény küzdelmek nagy iskoláját. A kongresszuson képviselt szavazati joggal bíró küldöttek 40.9 százaléka 35-évnél fiatalabb, 35.5 százaléka 36 és 45 év közötti, 21.6 százaléka 46 és 60 év közötti és 2 százaléka 60 évnél idősebb. A szavazati joggal bíró küldöttek szociális összetétele: 72.1 százalék munkás, 7.8 száza, lék paraszt és egyéb mezőgazdasági dolgozó, 6 százalék értelmiségi, 8.1 százalék hivatalnak, 6 százalék egyéb. A küldöttek 3 százaléka főiskolai végzettségű. A kongresszuson kevéssé vannak képviselve a parasztok. A X. kongresszus küldötteinek összetétele nemzetiségük szerint: 88 százalék cseh nemzetiségű, 10.2 százalék szlovák, 0.9 magyar, 0.6 százalék ukrán, 0.2 százalék lengyel, és 0.1 százalék német nemzetiségű. A X. kongresszus szavazati joggial bíró küldötteinek összetétele kifejezi a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség szövetségét. A küldöttek nemzetiség szerinti képviselete kifejezi a proltárnemzetköziség elvének teljes érvényesülését pártunkban. A küldöttek 61.5 százaléka rövid ideig tar. i tő, 2.1 százaléka egy évnél tovább tartó pártiskolát végzett. A X. kongresszus szavazati joggal bíró küldöttei közül 186 nő, ami a küldöttek számának 13.2 százalékát képezi. A IX. kongresszuson 14.7 százalékban voltak képviselve a nők. Ez a tény a pártszervezeték helytelen munkáját bizonyítja és azt, hogy a kerületi pártszervezetek kevés számban küldtek nőket, ami különösen akkor tűnik ki, ha megfontoljuk, hogy a párt IX. kongresszusa óta a kommunista nők nagy száma valamennyi munkahelyen aktívan bekapcsolódott a szocializmus építésébe és felelősségteljes funkciókat tölt be gazdasági, politikai és kulturális életünkben. Az aránylag legtöbb szavazati joggal bíró L. Štoll eivtárs felszólalása is, köztük iskoláink, új művelődési tevékenységűnk fellendülése is. Ezért fontos, hogy mint kommunisták ügyeljünk arra: sehol se kicsinyeljék le a nevelés, a tanítás, a művelődés, a közoktatás, az iskola és a tanító jelentőségét. Ha pártmunkánkban a nevelés és művelődés kérdéseinek megoldása során e marxlenini szempontokból indulunk ki, akkor teljesen tudatosítjuk, mit jelentenek népi demokratikus iskoláink, milyen mérhetetlenül jelentős eszközt alkotnak a szocializmus építésében. Novotný elvtárs Központi Bizottságunknak már decemberi ülésén fellépett az iskola és a tanító munkájának lekicsinylése ellen. Ma már elmondhatjuk, hogy néhány rövid hónap leforgása alatt a tanítók tízezrei, a gyermekek és szüleik százezrei érezték meg a pártnak ezt a beavatkozását. Noha iskolánknak még sok hiányossága vari tanítói, nevelői és eszmei tartalmukban, a tankönyvekben, szervezeti formáikban és anyagi ellátásukban, noha mind a minisztérium, mind a néphatalmi szervek számos munkatársa, az összes fajtájú iskolák számos tanítója még nem teljesen meggyőződéses szocialista és nem áll feladatának magaslatán, noha e téren is még leplezett osztályharc, a régi és az új küzdelme folyik, noha még sok burzsoá csökevény érezteti hatását, ennek ellenére világosan tudatosítanunk kell. hogy ezen új iskola, mely a dolgozó nép érdekeit szolgálja, új iskola, amely alapjában mélyen eltér a régi burzsoá iskolától, amely a kizsákmányolók élősdi rétegének érdekeit szolgálta. Ezért fontos, hogy ma ebben az új iskolában működő minden pártmunkás, minden kommunista fhinden erejével és azzal a tudattal segítsen, hogy a nép hatalmának fontos, alapvető eszközét képviseli az új szocialista nemzedék nevelésében. Ennek az új iskolánknak támogatása azt jelenti, hogy erősíteni kell benne mindazt, ami új, egészséges, igaz. gyönyörű és emberi a régivel, a hazuggal, az embertelennel szemben, ami gyakran még túléli magát, ami nem akar önkéntesen távozni, ami még akadályokat gördít, minden módon álcázza magát és árt. A nevelés és az iskola- jelentőségének lekicsinylése többek között abban is megnyilvánul, hogy gyakran még figyelmen kívül hagyják az iskola legsajátosabb feladatát — az iskola tanítását és egész eszmei-pedagógiai problematikáját. Még mindig tanúi vagyunk annak, hogy nem egy iskolai dolgozó, itt elsősorban a tan felügyel ökre és , az iskolaigazgatókra gondolok, nem aszerint értékelik az iskola munkáját, mit tanultak gyermekeink, hogyan gazdagították és szilárdították ismereteiket, milyen eredményekkel járt erkölcsi, politikai nevelésük, hanem egészen más mérték szerint értékelnek. Ilymódon előfordul, hogy az iskola munkájának értékelésénél elsősorban arról beszélnek, hogy például a gyermekek a tűzoltalmi körben végzett háromhónapos kemény kiképzés alkalmával hogyan készültek fel, mennyi papírt, csontot és gyógynövényt gyűjtöttek, hol és hogyan segítettek különféle önkéntes kötelezettségvállalásukkal és egyebekkel. Az egészben természetesen a legsúlyosabb az, hogy sok ilyen iskolai dolgozó, köztük egyes tanítók is, tévesen azt hiszik, hogy a párt és a kormány így képzeli el az iskola feladatát, küldetését és politikai jellegét. Bizonyára senki sem fogja állitani, hogy gyermekeinknek ne kellene arányosan, kiemelem arányosan, gyermeki erőikhez képest segíteniük például a gazdasági építésben is. Fontos az, hogy mindnyájan helyesen lássuk, hol van az egésznek a súlypontja, miben áll az iskola fő feladata, a gyermek fő feladata, a tanító fő feladata. Minisztériumunk statisztikailag megállapította a tanulók elmúlt félévi tanulmányi előmenetelének országos eredményeit. És ez a statisztika semmiképpen sem örvendetes. Nősek elvtárs munkaerőügyi miniszter is felhívta figyelmünket nyolcéves iskoláink számos végzett növendékének ismereteiben mutatkozó nagyon súlyos hiányosságokra és mély hézagokra. Főiskoláink és hadseregünk is panaszkodnak, hogy a középiskolák végzett növendékei nem készültek fel keli lóképpen a felsőbbfokú tanításra. A bukott diákok százaléka egyes járásokban megfontolásra ad okot. Ha a bukott diákok száma egyes járásokban húsz százalékra kezd emelkedni, tudatosítanunk kell, milyen borzalmasan ártunk nemcsak ifjúságunknak, hanem népünk és egész szocialista építésünk érdekeinek is. Ugyanez a statisztika megmutatja, milyen aránytalanság van egyes járások pedagógiai eredményei között. Az iskolaügyi minisztérium felelős a pártnak és a kormánynak (ifjúságunk neveléséért és ezért elsősorban ezen eredmények szempontjából kell elbírálnia a tanítók, az igazgatók, a tanfelügyelők és az iskolai dolgozók munkáját. Tudatában vagyunk annak: előfordulhatnának kísérletek, hogy vizsgák alkalmával a megkívánt igényesség csökkentésével, elnéző osztályzással látszólag javítsák iskoláink munkaeredményeit. Ezt természetesen nem engedhetjük meg. Tanításunk és nevenöi küldöttet (20.8 százalék) a kassai kerületi pártszervezet választotta. A prágai küldöttségnek 18.5, a liberecinek 17.5, a hradec královéinak pedig 16.2 százaléka nő. Ezzel szemben a české budéjovicei és jihlavai kerületi pártszervezetek küldöttségeinek csak 4—4 női tagja van. noha e pártszervezetek mindegyikében a tagok között több mint 17.000 a nők száma. A tanácsadó joggal biró küldöttek összetétele párttagságuk szerint a következő: a küldöttek 2.6 százaléka 1921 óta, a küldöttek 6.8 százaléka 1921—1938 óta, 3.4 százaléka 1939—1944 óta 74.4 százaléka 1945—1948 óta, 12.8 százaléka 1948 februárja óta párttag. A tanácsadó joggal bíró küldöttek szociális összetétele azt mutatja, hogy 72.6 százalékuk munkás, 5.1 százalékuk paraszt, 3.4 százalékuk értelmiségi, 10.3 százalékuk hiva. talnok, 8.6 százalékuk egyéb. A mandátumbizottság közli, hogy a kongresszuson jelenlevő 13 küldöttnek nagy kitüntetést — Köztársasági Érdemrendet adományoztak kiváló teljesítményeikért és a haza érdekében végzett áldozatkész munkájukért; 23 küldöttet Munka Érdemrenddel, 9 küldöttet pedig államdíjjal tüntettek ki. A „Február 25." érdemrenddel 237 küldöttet tüntettek ki. Negyven küldött katonai kitüntetés tulajdonosa. A küldöttek összetétele azt mutatja, hogy a pártszervezetek pártunk legjobb és, legaktívabb tagjait választották a párt X. kon. gresszusára, azokat, akik hősiesen küzdöttek hazánkban, a burzsoázia hatalmának megdöntéséért, hazánknak a fasiszta megszállás alól való felszabadításáért, és azokat, akik áldozatkészen dolgoznak, hogy megvalósítsák a párt nagy programmját — a szocializmus felépítését hazánkban. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja — Csehszlovákia dolgozó népe nagy győzelmednek lelkesítője és szervezője! lésünk megjavításának egyedüli módja minisztériumunk, főleg a módszertanítók és tanfelügyelők munkájának tökéletesítése, tankönyveink megjavítása, a tanítók képzettségének fokozása, szakmai tudásának, pedagógiai mesteriességének elmélyítése, az eszmei-pedagógiai kérdések kifejtése a tantestületekben, a tanítóértekezleteken, valamint alapos elmélyedés a helyes tanítási módszerekbe. Az iskolának a tanulók > tartós és mély ismereteiben és tudásában megnyilvánuló munkaeredményének kell az egész iskolai munka megítélésében a fő kritériumnak lennie, mert nyilvánvaló, hogy a tanulmányi előmenetelben elért jó eredményeket lényegében a jó és helyes eszmei-politikai nevelőtevékenység feltételezi. Pártunk és kormányunk, a szülők milliói senki mást nem tehetnek a tökéletes nevelés és oktatás feladatának teljesítéséért felelőssé, mint minisztériumunkat, népi igazgatásunkat, a tanfelügyelőket, az iskolaigazgatókat és a tantestületeket. Világosan érezzük azt is, hogyan kell a legnagyobb mértékben korlátozni a bürokratikus, papíron való igazgatást és pótolni az iskolaigazgatósági szervek képviselőinek és az iskoláknak operatív eleven" kapcsolatával. Felül kell vizsgálnunk tanfelügyeletünk egész értelmét és funkcióját, felül kell vizsgálnunk tanfelügyelői testületeink munkamódszerét. Mindannyiunk előtt nagy feladat áll. Gondoskodnunk kell arról, hogy minél előbb kiküszöböljük a tantermek hiányát, ami egyre aggasztóbbá válik, tekintettel arra, hogy erősen emelkedik a népesedési hullám és az iskolaépületek építése nagyon lemaradt. A választási kampányban kitűnt, hogy a szülők milyen nehezen viselik el és milyen joggal bírálják ezt a nehézségeket okozó állapotot. A járásokban, kerületekben és minisztériumokban dolgozó kommunisták egyöntetű akarata, a beruházási feladatoknak, tervezési munkálatoknak sürgősségük igazságos sorrendjében és idejében való teljesítése hozzájárul ennek az áldatlan állapotnak megszüntetéséhez. Szeretnék még kitérni az iskola további jelentős feladatára, amelyről Novotný elvtárs beszámolójában beszélt. Ez a kiválóak iskoláiban és a főiskolákon tanuló diákok szo. ciális összetételének további javítása. Hisz munkás- és parasztcsaládjainknak sokezer tudásra szomjazó gyermeke van, akiknek a gyakran alkalmazásban lévő mindkét szülője nem tud kellő szaksegítséget nyújtani az otthoni tanulásban. Tanitőink kötelessége, hogy az osztály minden egyes tanulójáról való felette lelkiismeretes gondoskodásuk