Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-16 / 146. szám, szerda

8 IM 1954. június 16. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa J. Henrych elvtárs felszólalása Pártunk Központi Bizottságának beszámo­lójából kitűnik, hogy a népgazdaság továb­bi általános fejlesztése mellett a közeljö­vőben a legkitaxtóbb küzdelmet indítjuk a mezőgazdasági termelés állandó lényeges növeléséért, hogy ezzel biztosítsuk a dol­gozók életszínvonalának további emelkedé­sét. Már a Köziponti Bizottság legutóbbi ülésén rámutattak arra, hogy a mezőgaz­daság fejlesztése teendőink azon fő része, amelyet meg kell ragadnunk, hogy sikere­sen biztosíthassuk a szocializmus legfőbb célját. Novotný elvtárs a beszámolóban birálóan rámutatott azokra a hibákra, melyeket a munkásosztály és a parasztság szövetiége elvénok érvényesítésében elkövettünk. České budéjovieei kerületünkben is egyes eseteikben elferdítették a párt irányvonalát, azonban sem a kerületi pártbizottság, séma járási pártbizottságok nem küzdöttek követ­kezetesen e komoly hibák ellen. Nem tár­gyalták meg azon egyes eseteket, midőn kü­lönféle baloldali Intézkedések megnehezítet­ték a kis- és középparasztok termelését és a szövetkezetbe való belépésre kénysze­rítették őket. Sok pártfunfecionárius a párt irányvonala ilymódon való elferdílésének bírálása után a másik végletbe esett. Tel­jesen megszűntek törekedni új szövetke­zetek építésére és kevés törekvést fejtet­tek ki a meglévő — kerületünkben fele­részben kisebbségi — szövetkezetek tagsági alapjának bővítésére. Nem csoda, hogyha elernyedtünk munkánkban, ennek következ­tében az osztályellenség — a kulák tevé­kenysége élénkebbé lett. Noha 1953 január elsejéhez viszonyítva kerületünk szövetkezeteinek száma egy ke­véssel növekedett, bizonyos stagnáció állott be fejlődésükben. A szövetkezetekről való nem kielégítő gondoskodásunk és a falva­kon végzett nem elég tevékeny munka lehető­vé tette különféle hely telen elméletek kelet­kezését arról, hogy bizonyos szünet áll be a szövetkezetek építésében. Ez azután a ku­lák elemek malmára hajtotta a vizet. Ha az elmúlt hónapokban a falusiak feltették azt a kérdést, mi is lesz a szövetkezetek­kel, ez azt bizonyítja, hogy nem valósítot­tuk meg kellőképpen a IX. kongresszusnak a szocializmus falvakon való építésére vo­natkozó világos irányvonalát. A X. kon­gresszus igazolja ennek az irlányvonalnak helyességét. Ez a szövetkezetek épí­tésének és szilárdításának irányvo­nala a munkásosztály és a parasztság egyre erősbödő szövetségének alapján, a kulák elemek kiszorításának és korlátozá­sának alapján. A mezőgazdasági téren ránk váró nagy feladatok megkövetelik, hogy a pártszer­veket e feladatok teljesítésére irányítsuk, hogy mind a járási pártszervek, mind a kerületi pártbizottság részéről nagyobb se­gítséget nyújtson falusi pártszervezeteink­nek és a gép- és traktorállomásokon, álla­mi gazdaságokon működő pártszervezetek­nek. Ezenkívül széleskörűen fejlesztenünk kell és szilárd alapokra kell helyeznünk az üzemek védnöki tevékenységét, hogy e tevékenységre támaszkodva segítsük a párt falusi alapszervezeteit. Falusi pártszervezeteink többsége nem biztosítja kellőképpen a mezőgazdasági ter­melést és nem érez felelősséget a köaség termelési feladatainak teljesítéséért Más­különben nem történhetett volna meg pl. az, hogy a kerület egész földterületének megművelése tekintetében nemrégen meg­ejtett utólagos ellenőrzés alkalmával kide­rült, hogy a községek egész sorában ma­radt megműveletlen föld, amŕt a kommu­nisták figyelmen kívül hagytak. Egyes falusi pártszervezeteinkben az el­múlt időszakban szakadás állott be a kom­munisták és a parasztok kapcsolatában. A parasztok sokszor nem tartották magukénak a nemzeti bizottságot, hanem csak két-há­rom senkivel nem tanácskozó kommunista egyesületének. Máshol viszont a falusi párt­szervezeteik és a falusi kommunisták ma­radi né:<fcsk uszályhordozói voltak, ahelyett hogy befoltötték volna vezető szerepüket, környezetük hatása alá kerültek, mente­gette és leplezték a hiányosságokat. A falusi pártszervezetek alacsonyfokú ak­tivitásának, a dolgozó parasztokkal és szö­vetkezeti tagokkal való elégtelen kapcsola­tának következménye falusi pártszerveze­teink utóbbi években elért lassú szervezeti fejlődésében is éreztette hatását. Emellett a nemzeti bizottságokba való választások és mindaz, ami a Központi Bi­zottság szeptemberi ülését megelőzte, azt bizonyították, hogy a falu túlnyomó több­sége velünk tart, hogy a dolgozó parasz­tok szeretik pártjukat és kormányukat, hogy tudják értékelni a szocializmus épí­tésében elért nagy eredményeinket. Ezt bi­zonyítják a választások kerületünkben el­ért jó eredményei. A választások alkalmá­val az összes fokú nesnzetl bizottságok meg­választott tagjainak 43 százaléka szövetke­zeti dolgozó és földműves volt Az utóbbi időben fokozódik a falvak po­litikai aktivitása, a dolgozók érdeklődése a nemzeti bizottságok munkája iránt. Annál több függ ma a pártszervezetek munkájá­tól. Nem ritkán halljuk a parasztoktól: ,,Hát amit pártunk és kormányunk csinál, a% jó, de községünkben semmi eredményei" És rendszerint a járási nemzeti bizottság és egyes ígérgető, de ígéretüket be nem tartó funkcionáriusok ellen emelt panaszok és síránkozások egész sora következik. A felelősség a régi fogyatékosságok és hibák kiküzsöbölését, a politikai és mun­kaaktivitás fokozódásáért, hogy kongresz­szusunk jelentős határozatai alapján és a mezőgazdasági termelés gyors fellendülésé­ért mindenekelőtt a kerületi és különösen a járási pártszervezetekre, a nemzeti bi­zottságok kommunista tagjaira hárul. A leghatározottabban ki kell küszöbölnünk leggyengébb pontunkat, amely a falusi pártszervezetek roesz irányításében van. Az esetek többaégében az a gyakorlat, hogy a feladatok biztosításánál egyenlőként kezelik az összes falusi pártszervezeteket és közsé­geket. Még nem vert gyökeret a feladatok helyi feltételek szerint való biztosításának konkrét és egyéni módszere. Ott ahol a járási pártbizottság, mint pl. a české budéjovícei járásban, legalább részben megkezdte a pártszervezetek oly­módon való irányítását, hogy közvetlenül helyben és az ügyek ismerete alapján se­gít a feladatok teljesítésének megszerve­zésében, jó eredmények mutatkoznak a po­litikai munkában és a mezőgazdasági ter­melés biztosításában. A meesőgazdasági szakaszon a párt X kongresszusa által kitűzött nagy feladatok teljesítésének fő súlya a járási pártbizott­ságokra és a falusi pártszervezetekre há­rul. Noha, javult a járási pártbizottságok munkája és a kerületi pártbizottságtól ha­tékonyabb segítséget kapnak, meg kell erő­sítenünk a járási pártbizottságok." t jövő feladataik elvégzésére. Helyes, ha a kerü­let és a járások keretén belül úgy cso­portosítjuk erőinket, hogy megerősítsük a meeőgazdosági szakaszt és nagy mezőgaz­dasági termelési feladataink teljesítésében igyekezetünket pártszervezeteink és appa­rátusaik tevékenységére összpontosítjuk. Emellett fontolóra kellene vennünk, ne küldjünk-e ebben az időszakban legalább két-három oktatót a járási pártbizottsá­gokra, főleg a kerület olyan helyeire vagy községeibe, ahol a nrunka akadozik. Fontos, hogy az aktíva a járási pártbizottságok tá­masza legyen és hogy helyben végezzenek szervezői munkát a falusi pártszervezetek közvetlen megsegítésére és ezzel egyidejű­leg gyakorlatilag megvalósítsák a párt­funkcionáriusok nevelését a faluban. így sok esetben az volt a helyzet, éspedig nem­csak a pártmunkában, hanem a nemzeti bizottságok munkájában is, hogy a felada­tokat a falvakon a járási pártbizottságoktól kiküldött funkcionáriusok segítségével biz­tosították olymódon, hogy a járási párt­funkcionárius a meghatalmazott szerepében helyettesítette a pártszervezetet vagy a nemzeti bizottságot. Ez csökkentette a párt­szervezet szerepét és a falusi pártfunk­cionáriusok egyetlen esetben sem éreztek felelősséget. Hatékony intézkedéseket kell tennünk a falusi pártszervezetek bizottságai és elnö­keik képzettsége minőségének fokozására. Pártnevelői munkánkban is gondoljunk erre. Helyes, ha a járás keretében 7—14 na­pos szemináriumokat rendeznek, vagypedig a kerületi pártiskolákban tanfolyamokat szer­veznek a traktorállomások és állami gazda­ságok járási pártszervezeteinek funkcioná­riusai számára. Természetesen elsőrendű fontosságú, hogy közvetlenül helyben rend­szeres segítséget nyújtsanak a falusi párt­funkcionáriusoknak és ne vegyék át helyü­ket munkájukban. Az egyik legfontosabb feladat a falusi kádereknek nyújtott segítség. Mezőgazdasá­gunk nagy feladatainak teljesítése érdeké­ben pártkáderekkel kell megerősítenünk a falvakon a gép- és traktorállomásokat és az állami gazdaságokat. A tehetséges funkcio­náriusokat eddig elvittük a falvakról. Most fontos, hogy jó pártfunkcionáriusokat he­lyezzünk a falvakra, hogy a munkaerőknek a mezőgazdaságba való visszatérésével együtt biztosítsuk a falusi pártszervezetek párt­funkcionáriusokkal való megerősítését is« A falvak nagy feladatait nem biztosíthat­juk és nem is fogjuk biztosítani a pártap­parátus és a nemzeti bizottságok apparátusa erejével. Fontos, hogy a falvakon a gép- és tráktorállomásokon elősegítsük alapszerve­zeteink munkájának megjavulását, hogy kö­vetkezetesen és pontosan biztosítsuk kon­gresszusunk határozatát. A mezőgazdasági termelés lényeges növe­lésére, amit a párt X. kongresszusa fő fela­datul tűz ki, mozgósítanunk kell mindenek­előtt pártunkat, pártszervezeteinket, meg kell javítanunk munkájukat, tehetséges ká­derekkel kell erősítenünk a járási párt­bizottságokat és az egész mezőgazdasági szakaszt. České budčjovicei kerületünkben, amely túlnyomóan mezőgazdasági jellegű vidék, mindent elkövetünk, hogy a X. kongresz­szus határozatának teljesítését sikeresen biztosítsuk. J. Svrček elvtárs felszólalása A X. pártkongresszus előkészítésének időszakában a gottwaldovi kerület ipari üzemeinek munkásai és technikusai nagy alkotó aktivitást és kezdeményezést fej­tettek ki. Nemcsak a megkötött kötelezett­ségvállalások nagy mennyiségével, hanem a verseny egyre növekvő minőségével is bi­zonyítják kerületünk dolgozói, mennyire becsülik drága pártunkat. Hiszen pártunk vezetésével kilenc év alatt kerületünk min­den részének arculata a felismerhetetlen­ségig megváltozott Slovaokóról és Valaš­skóról ma nem mondhatjuk, hogy „gyö­nyörű, de szegény vidék". Kerületünk ma gazdag és kétszerte szebb, mint volt. Nem tartom szükségesnek felsorolni azo­kat az eredményeket, amelyeket a X. párt­kongresszus tiszteletére inditott verseny hozott. Az összes kötelezettségvállalások­ban az ünköltségmegtakaritások mellett ás a terv túlteljesítése mellett mindenek fölött értékes az a tény, hogy a nép érti a CsKP programmját és politikáját, és áldozatos és termékeny munkájával támogatja. Ilyen körülmények között a párt vezető szervezői szerepe minden téren el van is­merve és a pártnak a néppel való kapcso­lata megbonthatatlan. Ilyen körülmények közt határtalanul növekszik a párt felelős­sége az események fejlődéséért, az épí­tésért, életünk minderi szakaszán. A párttól a nép teljes joggal megkívánja, hogy ki­tartóan és szívósan harcoljon az összes ne­hézségek ellen, hogy ne engedje meg a hi­bák és hiányosságok szaporodását Igaz, hogy sok hiányosságunk van, különösen az iparban. Gyakran olyan hiányosságok ezek, amelyeket nagyobb gondosság és az ügyek nagyobb ismerete mellett elkerülhetnénk. Legtöbb nehézséget okoz tervezésünk pontatlansága és a számunkra gyakran ért­hetetlen beavatkozások, üzemünkben és a kerület más vállalataiban szerzett tapasz­talatomból legfőképpen a gépiparról beszél­hetek. A pártfunkcionáriusok részéről legtöbb panasz és legtöbb figyelmeztetés hangzott el a X. kongresszusnak a népgazdaság fej­lődéséről szóló 1935. évi terv összeállításá­nak irányelvei megtárgyalásával kapcsolat­ban. A brumovi MEZ nemzeti vállalat kép­viselője például említést tett arról, hogy a mult évben az üzemben tizenegyszer vál­toztatták a tervet ebben az évben pedig „eddig" csak háromszor. Az ipari üzemek vezető dolgozóinak minden sürgetése elle­nére sem következett be ebben az évben a termelési terv olyan tisztázása, hogy előnyt biztosítsanak a termelés előkészítése és a termelés számára. Természetesen az ilyen gyakorlat közvetlenül a normán felüli kész­letek szaporodására vezet és nem teszi le­hetővé a munkások és technikusok kezde­ményezésének teljes kifejezését a termelés gazdaságossá tételében. A kormány a mult év szeptember 15-én elrendelte, hogy a gépipari termékek kivi­telét az 1954. évben 27.5 százalékkal kell emelni. E feladat teljesítése közvetlenül a gépipari üzemek példás munkájától és a külkereskedelmi vállalatokkal való együtt­működéstől függ. A termelő üzemeknek biztosítaniok kell jóminőségü termékek szállítását világpiaci árakon, be kell tarta­mok a szállítási határidőket, és rugalmasan kell kiszolgálniok a külföldi megrendelőket. Az üzemekben fokoznunk kell a szak­képzettség emelésére fordított igyekezetet. De a sztálini alapelv, hogy „azok a káde­rek, amelyek teljes mértékben uralják a t&ahnikát, döntenek mindenről", kétszere­sen érvényes a külkereskedelmi vállalatok esetében, mivel túlságosan gyakran meg­győződünk dolgozóink alacsonyfokú tudá­sáról. A külkereskedelemben nem elegen­dők csupán a kereskedelmi ismeretek. Kül­földi képviselőnknek nemcsak prospektus­ból kell tudnia megmagyarázni a kínált gyártmány előnyeit, hanem szükséges, hogy meg tudja azt mutatni működésében, hogy meg tudja javítani a kisebb hibákat, tanácsot tudjon adni a szerelésnél és a pótalkatrészek megrendelésénél. A kiviteli kereskedelmi dolgozók techni­kai járatlansága az igényes megrendelők­kel fennálló kapcsolatban fékezi külkeres­kedelmünk fejlődését. Ezért szükséges, hogy a kiviteli v'állalatokat közelebb hoz­zuk a termelő üzemekhez és ki kell tartai nunk amellett, hogy a káderek hosszú tar* tamú nevelésén kívül már most minden egyes külföldi képviselő az üzemben folyi tátott legalább háromhónapos gyakorlat úti ján tökéletesen megismerje azokat a ter-i mékeket, amelyeket árusít. Termelésünk gyors technikai előrehalad dása érdekéberi ipari vállakózásunk mini den egyes szakaszán feltétlenül szükséges, hogy fokozott igyekezetet fordítsunk a kii sérleti és tervezési intézetek munkájának megjavítására. A kísérleti intézeteknek jai vára válna, ha szorosabb kapcsolatba kei rülnének a termelő üzemekkel, amelyek le-, hetővé tennék, hogy a gyakorlatban gyón san ellenőrizzék a kísérlet eredményeit, megoldhassák az összes problémákat és va­lóra váltsák az új javaslatokat. Csak így tudjuk a kapitalista ipart a termékek mi­nősége és az árak szempontjából is meg­előzni. Szükségesnek tartom tolmácsolni a kon­gresszus előtti vita folyamán az építőipari nemzeti vállalatok helyzetével kapcsolatban gyakran élhangzott panaszokat is. A ke • rületben van néhány építkezésünk, ahol egymás mellett ugyanolyan feladatokon dolgozik két-bárom építőipari vállalat is ós érthető, hogy közülük mindegyiknek meg" vannak műszaki és szociális berendezéseid És befejezésül hadd mondjak néhány szót a gottwaldovi finommechanikai üze­münk kollektívájáról, amely állandóan jó eredményeket ért el és ér el ma is. A mi­nisztérium és a szakszervezeti szövetség Vörös Zászlajának, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlajának há­romszoros birtokosa. Május elseje előesté­jén Antonín Zápotocký elvtárs köztársasá­gi elnök a kormány javaslatára a Munka i érdemrendet adományozta üzemünk egész munkakollektívájának. Ezeket az eredményeket főleg a szocia­lista munkaversenynek, a szovjet és hazai haladó munkamódszerek alkalmazásának; köszönhetjük. Az állandóan ismétlődő „az új technika napjai", a gyakorlatnak az elmé­lettel való egybekapcsolása hozzájárultak az egyes dolgozók szakképzettségének ál­landó emeléséhez. A szocialista munkaverseny és az újííó javaslatok nagyban hozzájárultak a munká­soknak a technikusokhoz való közeledésé­hez. Üzemünkben rendesen akarjuk teljesíteni az elénk tűzött feladatokat és egyre gazda­ságosabbá akarjuk tenni a termelést Ugyan­úgy, ahogyan eddig átadtuk tapasztalatain­kat, ezután is átadjuk őket és segíteni fog­juk a többi gépipari üzemeket feladataik teljesítésében, ahogyan eddig, ezentúl is példásan teljesítjük feladatainkat a külke­reskedelemben, szállításainkat a bányák megsegítésére, a geológiai kisérleti intéze­tek és mezőgazdaságunk részére. De üzemünkben, amelynek munkáját né­hányszor eliesmerték, még egész sor hiá­nyosságunk van. Ezek közé tartoznak fő­ként az operatív tervezésben előforduló hi­bák, az egyes üzemrészekben mutatkozó formaiság a szocialista munkaversenyberi és a párt-, ifjúsági és szakszervezetek poli­tikai munkájának nem kielégítő színvona­la. De ezeket a hiányosságokat a végrehaj­tott intézkedések egész sorával fokozatosan legyőzzük és meg vagyunk győződve, hogy; ki is küszöböljük. Ebben az igyekezetünk­ben jelentős segítséget nyújtanak nekünk a X. pártkongresszus határozatai.

Next

/
Thumbnails
Contents