Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-09 / 112. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 9, vasárnap 30 fillér »/4 szovjet nép önfeláldozó harcával megmentette az európai civilizációt a fmiszéa pogromlova goktóla <>J V. Sztálin: „A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújáról" c. müvéből.) VII. évfolyam, 112. szám. OROK IDŐKRE A SZOVJETUNIÓVAL Élni tudunk a szabadsággal Felszabadulásunk kilencedik évfordulóját ünnepeljük ma az egész országban. Az évforduló nagy munkában, lelkesítő célok és feladatok valómváltásában találja dolgozó népünket. A kormány mult év szeptember 15-i nyilatkozatában kitűzött programm — a dolgozó nép életszínvonalának gyorsütemű emelése — és a küszöbönálló, a nemzeti bizottságokiba való választás, — ezek azo'k a feladatok, amelyeknek valóraváltásán országunk népe munkálkodik, s mindkét feladat olyan nagyjelentőségű, hogy róluk számvetést tenni méltó köszöntése legnagyobb állami ünnepünknek: a felszabadulás évfordulója napjának* A kormánynyilatkozatban kitűzött feladatok éppúgy, mint a nemzeti bizottságokba való választások a kilenc év előtti világtörténelmi jelentőségű eseményekben gyökereznék, a felszabadulás napjából erednek és bizonyítják azt, hogy Csehszlovákia dolgozó népe méltónak bizonyult arra, hogy ura és gazdája legyen hazájának, birtokosa az ország minden természeti kincsének és a hatalom egyedüli forrásává váljék. Az elmúlt kilenc esztendő munkája és eredményei azt bizonyítják, hogy Csehszlovákia dolgozó népe becsülni tudja a hősök ezreinek vérén szerzett drága szabadságát és élni tudott és élni tud vele. A kilenc év előtti honfoglalás, az azóta végzett munka eredményeképpen tűzhette ki kormányunk, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabb ütemben emelni kell a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalát Jól tudjuk, mindenki a saját bőrén érezte és érzi, hogy ez a programm napról napra hogyan válik valósággá, minden dolgozó ember legsajátabb ügyévé, s hogy fonódik össze benne az egyén érdeke az ország, az egész társadalom érdekeivel. Az alig háromnegyed esztendő alatt háromízben végrehajtott árleszállítás óriási könynyebbséget jelent az emberek mindennapi életében. Az árleszállítások nyomán könnyebb, gondtalanabb és vidámabb lett az élet és további bizakodással tölt el mindenkit az, hogy mint ahogy az első árleszállítást követte a második, a másodikat a harmadik, — a harmadikat a negyedik és további árleszállítások fogják követni. De hogy ezek a további árleszállítások mikor következnek be és milyen méretűek lesznek, azt nem elég csak óhajtani és várni, hanem azokra a lehetőségeket meg kell teremteni. S mintahogy az eddigi árleszállítások sem az égből pottyantak, nem véletlenek müvei voltak, hanem a dolgozó nép munkájának gyümölcsei, a továbbiak is attól függnek, hogyan dolgozik minden egyes ember a maga munkahelyén a reá háruló feladatok teljesítésén. Mi, a dolgozó nép vagyunk ennek az országnak az urai. Mi. a dolgozó nép vagyunk az egyedüli birtokosa az egész országnak, minden természeti kincsének, minden anyagi és szellemi terméknek, ami létrejön. Mi, a dolgozó nép vagyunk minden hatalom forrása, — hát akikor várhatjuk-e mástól, mint csak saját magunktól, hogy életünk hogyan alakul?! Az apátfalusi Po- ľana textilgyár munkásaié a szó, ők mondtják meg, rajtuk áll. hogy mikor és mennyivel lesz ismét olcsóbb a szövet. Attól függ, menynyit és mennyiért termelnek, menynyi az előállítási ára annak a szövetnek, vagy párnahuzatnak, ami üzemükből kikerül. Ez és egyedül csak ez határozza meg, hogy aztán az üzletekben mennyibe fog kerülni. Csak a füleki zománcgyár munkásai a megmondhatói annak, hogy olcsóbb lesz-e a fazék, a lábas vagy sem. A nagyszombati Kovosmalt munkásaitól várják az asszonyok, hogy mikor hagyhatják ott a mosóteknőt, s állíthatnák háztartásukba mosógépet. Parasztságunkon. a szövetkezeti tagokon, az egyénileg gazdálkodókon, az állami birtokok munkásain és a traktorosokon áll, «vájjon mikor lesz annyi élelmiszer, hús és zsír, hogy azok árát is jelentős mértékben csökkenthessük. Különösen a harmadik árleszállítás óta igen sok falusi parasztlány lábán látni nylon-harisnyát. Nem is olyan rég, kilenc esztendővel ezelőtt azt sem tudták, mi fán terem az. Akkor igen jó volt, ha flór-harisnyára tellett. Az árleszálítás óta az üzeletekben a falusi asszonyok, parasztemberek, fiatal lányok és legények, ha az elébük tett árut vizsgálják, legtöbbnyire ezt mondják a kiszolgá- | lóknak: adjon jobbat, nem baj. ha drágább is. Jó az ilyet hallani, örül az ember, ha drágábbra is telik. Az is öröm, ha a parasztlányok nylon-harisnyát hordanak. Ha telik rá. akkor csak hordjanak, sokkal szebben mutat benne a láb. De hordhatnák-e, olyan könnyen hozzáférhető volna-e, leszállították volna-e az árát, ha a harisnyagyártó üzemek, azok munkásai, munkásnői is úgy teljesítenék feladataikat, mint ahogy a húsellátással állunk? Aligha! Lám, milyen jól esik a falusi lányoknak, hogy nylon-harisnyát vehetnek, a parasztembereknek és asszonyoknak, hogy jobb, finomabb és szebb holmit vásárolhatnak, de épp úgy örülne, nagyon örülne a harisnyagyár munkásnője, a füleki zománcgyár munkása, az apátfalusi Po- ľana szövőnője is, ha pénzén több húst, olcsón és eleget vehetne. Annyira örülne neki, hogy sokkal jobb kedve volna a munkájához is, nem kímélne erőt és fáradtságot, egy kis fejtörést, hogyan és mi módon gyárthatna többet és olcsóbban. A jólétihez, a gondtalan, a boldog élethez vezető út kapujának kulcsa ott van minden egyes dolgozó ember kezében. Ezt a kulcsot úgy hívják: helytállás és kötelességteljesítés. Senki máson, csak a dolgozó nép munkáján múlik, hogy a jóléthez vezető út kapuját mikor lehet sarkig kitárni. Mához egy hétre, jövő vasárnap a választási urnákhoz járul országunk népe, hogy megválassza képviselőit az államhatalom helyi-, járási- és kerületi szerveibe, a nemzeti bizottságokba. A választások eddigi előkészületei azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk tudatában van annak, hogy ez a mostani, történelmében a legdemokratikusabb választás, a lehető legteljesebb mértékben tükrözi és bizonyítja, hogy népi demokráciánkban minden hatalom forrása a nép, minden hatalom a népé. S azt is tudja országunk népe: milyen óriási jelentőséggel bír ez a választás további előrehaladásunk, jövőnk szempontjából. Éppen ezért — mint a választási előkészületek, a jelöltek kiválasztása bizonyítja — a választók milliói a legjobbak közül a legjobbakat küldik képviselőiknek a nemzeti bizottságokba, azokat. akik becsületes, példaadó mun" kájukkal, helytállásukkal, a nép ügye iránt tanúsított odaadó magatartásukkal kiérdemelték azt, hogy a nép ügyének képviselői legyenek. Igen nagy mértékben rajtuk, a .nemzeti bizottságok új tagjain áll majd, hogyan válik valósággá mindaz, amit kormányunk mult év szeptember 15-i nyilatkozatában a dolgozó nép életszínvonalának gyors emelése érdekében közvetlen programmá tett. A nemzeti bizottságok munkájától függ majd, hogyan érti meg országunk minden egyes polgára, hogy a jóléthez vezető út kapujának kulcsa az ő kezében van, hogy rajta, minden egyes polgáron, munkáján és helytállásán, kötelességteljesítésén áll, hogyan lesz valóság a kormány programmjából Éppen ezért a választásokig hátralévő egy hetet a legnagyobbfokú politikai tömegmunkára, arra kell felhasználni, hogy a Nemzeti Arcvonal jelöltjeit megismertessük a választők tömegeivel és felvilágosítsunk, meggyőzzünk minden egyes választ,ópol. gárt arról, hogy a választásokban reSízt venni nemcsak joga és állampolgári kötelessége, hanem az döntés a saját, a polgártársai, az ország további jövőjéről. Kilenc évvel azután, hogy a győzelmes Szovjet Hadsereg kiütötte az emberek millióinak életét kioltó fegyvert a gyilkos és rabló hitleri hadsereg kezéből, ma ugyanez a Szovjetunió Berlinben, majd Genfben a tárgyalóasztalnál a szó, az igazság, a népek milliói békevágyának és akaratának fegyverével arat újabb és újabb győzelmeket az új háborút kirobbantani akaró sötét, gyilkos erők ellen. Hazánk népe, amelynek szabadságát a szovjet hősök ezreinek vére vívta ki és szerezte meg, akarata és ereje teljes súlyával támogatja a Szovjetunió és a világ béketáborának a háború elhárítására, a béke megvédésére irányuló igyekezetét. Hazánk népei fennen lobogtatják é elszántan védelmezik azt a zász lót, amelyet, kilenc évvel ezelőti ragadtak kezükbe, s amelyre hősök vére írta a, jelszót: Béke, szabadság, jólét. Ez a mi zászlónk. .wxmx+wx^xw í 0

1 £ $ £ ® K I i § i í I £ ¥ ¥ K DENES GYÖRGY: /Q szabadság kaíopiái Homloka fakó volt, zakója csupa por, de szemében ott lángolt szíve: a mosoly Ajka beszédre nyílt, azt mondta béke lesz, s nyújtotta j elém a frissen sült kenyeret, szalonnát, dohányt, amit adhatott; szívéhez nyitott fényes ablakot. S a gyermeket, a csöppnyi gyermeket karjára ültette, cirógatta, gyűrött fényképet vett elö, kicsi családját megmutatta. Három éve nem látta őket, elzárták tőle messzi földek. És szeméből a könnyek gyöngysora csak hullt, csak hullt, elnyelte föld pora. A hős, ki annyi vészen, harcon át csatázott, vérzett, — elsírta magát. Megríkatta egy karonülő gyermek, de szépek voltak e könnyek. tgy látom ma is évsűrűkön át e testvérszívü szovjet katonát... És látom mind; dübörgő harcsorok vernek szívemben ma is riadót. Hősöket, kik ezer mérföldön át hozták a népek bátor igazát. Olajágat, életet, hitet, építő gazdag éveket. Május volt, éppen kilenc éve, virágot havaztak a fák és virágdíszbe öltözött, tavaszba fordult a világ. Ilyen tavaszt nem szült még soha a vérharmatos ősi föld, szabadság, szívek szent virága, népünk újjongva üdvözölt. Bármerre járok szép hazámban, utam bármerre von, vezet, szovjet sírok dombjai mellett megállok némán s emlékezek. Rájuk gondolok, akik vérük hullásával adták hazát, s haló porukban is zengik i szabadság örök dalát. Bratislava

, W

c>4. május 1 $ % Š 1 I I X # Š i M