Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-08 / 111. szám, szombat

f 1954. május 4. m $1 0 213 MINDEN ERÖT A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELLENDÍTÉSÉRE A begyűjtés állása a kamui kerületben Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának plená­ris ülésén 1954 március 29-én Široký elvfírs élesen bírálta a be­gyűjtési apparátus dolgozóit. Nézzük meg, hogy valójában mi is a helyzet a begyűjtés terén a kassai kerületben. Bebizonyosodott, hogy ott, ahol a begyűjtési apparátus dolgozói helyes módszereket alkrl-naztak, beszélgetnek a dolgozó parasz­tokkal, megmagyarázzák, hogy a beadás állampolgári kötelesség, ott szép eredményeket érnek el a begyűjtésben. Ott azonban, ahol a begyűjtési ap­parátus dolgozói nem tudták meg­érteni földműveseink lelkületét, a tervet nemcsak hogy nem teljesí­tik, de annak teljesítésében nagyi in visszamaradnak. Így pl. a gálszécsi iárásban ez év első negyedében az összes termékek Deadásánál vissza­esés mutatkozik. A tejbeadást csupán 16.1 százalékra, a tojasbe­adást 20.77 százalékra, a sertéshús­beadást 74.5 százalékra és a mar­hahúsbeadást 62 százalékra telje­sítette a járás dolgozó parasztsága. E lemaradás okozói a begyűjtés­ben dolgozók is. Az ellenőrzés so­rán bebizonyosodott, hogy a gálszécsi járásban min­den feltétel megvan ahhoz, hogy teljesítsék a beszo)g;áHatási köte­lezettségeket. A kilencedik de­kádban a begyűjtés állása mar­hahúsból 99 százalék, a tizedik dekádban pedig 134.1 szazalék. Igen sok helyen nem ügyelnek a tej kellő zsírtartalmának megtar­tására. A földművesek vizezik a tejet. A gálszécsi járásban Ferkó Mihály földműves 0.1 százalékos zsírtarta­lommal adta be a tejet. Az istálló­ban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a tej 3.5 százalékos zsírtar­talmú. Hasonló eredményekkel jártak a vizsgálatok más községekben is. Ha a begyűjtési apparátus dolgo­zói jobban együttműködnének a rielyi nemzeti bizottságokkal, ak­kor nem fordulhatna elő olyan eset, mint Istók János földműves esete parchovani községben, aki 11.19 hektár földön gazdálkodik, de eb­ben az évben csupán 55 tojást adott a közellátás céljaira. A mult évben 1.120 kg vhúst kellett volna beadnia. Ezzel szemben beadott 376 kg-ot. 2.770 liter tejet kellett volna be­adnia és beadott összesen 69 litert. Mint már említettük, a begyűjtés legnagyobb hibája az, hogy a be­gyűjtés dolgozói nem világítják meg eléggé a földműveseknek, mi­lyen előnyt jelent számukra a me­zőgazdasági termékek beadása. Az is hiba, hogy a begyűjtési szervek és a zootechnikai szolgálat között sincs meg az együttműködés. A ter­melés és a beszolgáltatás problé­máit ném tárgyalják meg közösen és a hiányok eltávolításánál két irányban haladnak. Az együttmű­ködér; hiánya abban is megmutat­kozik, hogy másképpen osztályoz­zák az állatokat a begyűjtési dol­gozók. és másképpen a zootechnikai szolgálat. Az is nagy hiba, hogy a kerület járásaiban nem foganatosítanak • rélyes intézkedéseket a kulákok ellen és azok ellen, akik beadási kötelezettségeiket nem teljesítik. Bár igaz, hogy a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésénél a meg­győzés a legjobb forma, mégsem helyes, hogy az olyan esetekben is, amikor a beszolgáltatás! kö­telezettségüket notorikusan nem teljesítő kulákokkal, akik ebben az évben is visszamaradnak a be­adásban, nem tesznek semmit. Előfordulnak olyan esetek is, ami­kor csak igen enyhe büntetést kap­nak a közellátás szabotálói. De en­nél sokkal nagyobb baj az, hogy sokszor a helyi nemzeti bizottság tagjai sem mintaképei a példás be­[ szolgáltatónak. így pl. a kézsmárki járásban lévő Bušovce falu helyi nerrjzeti bizottságának elnöke, Szvi­tava elvtárs beszolgáltatási köte­lezettségének ebben az évben majd­nem egyáltalán nem tett eleget. Az előírt 255 liter tejből még semmit sem adott be. Marhahúsból szintén semmit. Az előírt 2.469 tojásból csupán harmincat. A 846 kg sertés­húsból csupán 150 kg-ot. Ilyen esetek több helyen is előfordulnak. A helyzet a rozsnyói, a kézsmárki és terebesi járásokban a legrosz­szabb. Nagy hiányok mutatkoznak a szocialista munkaverseny terén is. A kerületben már januárban ki­hirdették a verseny feltételeit. A poprádi járás versenyre hívta a ke­rület összes járásait. A verseny a munkák időben tör­ténő és szakszerű elvégzésére irányul. A versenyt havonta ér­tékelik ki. Hiányossága, hogy az eredményeket nem hozzák nyil­vánosságra. A gálszécsi, a terebesi, a királyhel­meci és a kassai járások között ver­seny indult a beszolgáltatásra vo­natkozólag. A versenyt Gálszécs kezdeményezte. Mint már említet­tük, a jó példákat nyilvánosságra kell hozni. Ha már a versenymozgal ómról beszélünk, meg kell említenünk, hogy kis- és középparasztjaink, földműveseink a párt és a kor­mány gondoskodására válaszul kö­telezettségeket vállaltak a X. kongresszus tiszte­letére, hogy túlteljesítik beadási kötelezettségeiket. így pl. a te­rebesi járásban maga Tőketere­bes 10.000 kg sertéshúst és 1.000 kg gyapjút szolgáltat be terven felül. Sok kis- és középparaszt példá­san teljesíti kötelezettségét, így pl. az upori Szuchy Mihály egészévi tercét 114 százalékra teljesítette. Bevetik a parlagon heverő földeket Az eperjesi kerület gép- és traktorállomásai jól végzik az idei tavaszi munkákat. Április 5-ig általában 93 százalékra teljesítették a tavaszi mun­kák tervét és hat gép. és traktorállomás a tervet túl is teljesítette. Ezek: a varanói, nagymihályi, eperjesi, kisszebeni, szobránci, és a nagy­kaposi. Az eperjesi kerület brigádközpontjai közti versenyben a járási nemzeti bizottságba jelölt nagykaposi Kocsis János központja vezet, amelynek tag• jai a tervet 174 százalékra teljesítették. Hektáronként átlag 10 liter üzem­anyag megtakarításával. Az eperjesi kerület gép- és traktorállomásainak traktorosai május 5-ig már 901 hektár parlagon heverő földet megműveltek. A szvidniki trakto­rosok vezetnek, ugyanis 291 hektárt müveitek meg. A nagykaposiak 131 hektáron elvetették a tavasziakat és a takarmánykeverékeket. A szobrán­ciak pedig 128 hektár parlagon heverő földet megműveltek és bevetettek. Növényápolási verseny indult a kassai kerület mezőgazdasági dolgozói körében A kassai kerület szövetkezeti tag­jai és egyénileg gazdálkodó paraszt­jai a tavaszi munkák mostani sza­kaszában igyekeznek a késői bur­gonya ültetését mielőbb befejezni. Itt különösen a kerület hegyi járá­sairól van szó, ahol a hófúvások miatt meg kellett szakítaniok a tavaszi munkákat. Ahol a cukorrépát már április elején elvetették, ott csakhamar megkezdik a sarabolást. A kerület szövetkezeti tagjai 150 hektár cu­korrépaíoldet gondoznak a proszi­nyeci-mozgalom elvei szerint. A te­rebesi szövetkezeti tagok 20 hek­táron, a sloven3ké-nové mestoiak pedig 6 hektáron termelnek cukor­répát a proszinyeci-mozgalom elve szerint. Hogy a tavaszi munkák második felében a kerület mezőgazdasági dolgozói a növények idejében való és példás gondozását biztosithassák, a szövetkezeti tagok és az egyéni­leg gazdálkodó parasztok egymás között versenyez «ek a cukorrépa, len, burgonya ós kender gondozá­sában. Így lehet kevesebb munkaerővel többet termelni Most, amikor annyi szó esik a cukorrépatermelés fontosságáról, én is gondolkoztam azon, hogyan tudnék valamivel hozzájárulni szövetkezetünk­ben, hogy minél magasabb 'cukorré­pahozamokat érjünk el. Kezdtem a dolgon gondolkodni, ho­gyan tehetne a fejtrágyúzásndi két munkaerőt megspórolni? Tudjuk jól, hogyha a cukorrépát rendszeresen trágyázzuk, ezzel elősegítjük a hek­tárhozam emelkedését. Hosszas kísér ­letezés után a műtrágyaszórókat rá-, szereltem a lófogatú kapálógépekre, Most már egyszerre végezzük a ka­pálást és a fejtrágyázást is. A kapá­lógépre felszerelt műtrágyaszóró a cukorrépa sorokat két oldalról trá­gyázza. Kislégi Béla, Tárná. Befejezték a cukorrépa sarabolását A palárikovói állami gazda­ságban ez idén 505 hek­táron termeinek cukorrépát. A cukorrépa vetési határidejét öt nappal lerövidítették és így a kerUlet állami gazdaságai közül elsőnek sarabolták a cukorrépát. A multévi tapasztalatok alap­ján a munkacsoportok és csapa­tok között felosztották a cukor­répaföldet, amelyeket ezek a cukorrépa egész termelési idcie * alatt gondozni fognak. A palári­kovói állami gazdaságban, május 6-ig az egész cukorrépaföldet megsarabolták. Ebben nagy se­gítségükre volt a csoportok és csapatok közti szocialista ver­seny. Az eddigi eredmények alapján a cukorrépagondozó csoportok között Morvay József csoportja tűnt ki, amelynek tag­jai 40 Jiektár cukorrépaföldet gondoznak. A miklósi gazdaság­ban jól dolgozik Pinke István csoportja. A cukorrépa sarabo­lását 120 százalékos napi telje­sítménnyel végezték és a munka határidejét két nappal lerövidí­tették. Egyetlen talpalatnyi föld sem marad megműveletlenül A besztercebányai kerületben jól haladnak a parlagon fcsverő földek megművelésében. Különösen a ke­rület déli járásaiban, ahol ezekből a legtöbb van. A parlagon heverő földek megművelésénél nagy segít­séget nyújtanak a safarikovói, lo­sonci és a füleki gép- és traktorál­lomás traktorosai, azon. állami gaz­daságoknál, amelyek 3900 hektár parlagon heverő föld megművele­sét vállalták. A safarikovói gép- és traktorállomáson bevezették az éj­jeli műszakot ip. amelyben a leg­jobban dolgozik Kis Mihály trak­toros. Takarékoskod unk a zöldfakarmáonya!, hogy az áite°e!tetésre e egendő szénánk és sífótakarmányunk legyen Az utolsó évek gyakorlati tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a téli, de főként a tavaszi időszakban a marhákat nem táplálják megfele­lően. Ennek következménye a hasznosság csökkenési és gyakran a jószág rossz egészségi állapota. Az ok abban rejlik, hogy télen ke­vés a széna és a fehérje dús si­1 ózott takarmány, melyek lénye­gesen emelik a téli takarmány táp­értékét és így megközelítik a nyá­ri takarmány, minőségét. A takarmányalapnak ez a kü­lönbözősége bizonyos mértékben megnehezíti az átmenetet a zöld­takarmánnyal való etetésre. A gazdasági állatoknál, de különösen a marháknál a téli etetésről a nyárira való' átmenet annál köny­nyebb, minél kisebb a takarmá­nyok közötti különbség. A mult évben nem sikerült olyan takar­mányalapot biztosítani, amely megfelelt volna az állatállomány számának és hasznosságának. Ezt a tényt szem előtt kell tartani Olyan intézkedéseket kell tennünk, amelyekkel a legjobban áthidal­nánk a téli etetéssel járó nehéz­ségeket és amelyek egyidejűleg a jövő évi takarmányalap megerősí­téséhez vezetnének. Az elkövetke­ző zöld „jólétet" nem szabad már nyáron terv nélkül kimeríteni, mert ez a téli etetési időszak ta­karmányalapját is képezi, f Sokan azt hiszik, hogy a gyenge téli takarmányadagot esetleg több takarmánnyal pótolni lehet. Bizo­nyos mértékig igen, de a silózott zöldtakarmány, a répa és a széna tápértékét és specifikus tulajdon­ságait így nem pótolhatjuk. A marha téli és nyári takarmány­adagja közötti alapvető különbség természetesen nem hat kedvezően a gazdasági állatállomány szerke­zetére és hasznosságára Szalmával, vízzel és levegővel a marhát ki­elégítően nem táplálhatjuk. Ott, ahol a téli takarmányalap­ból teljesen hiányzik a nedvdús takarmány, zöldtakarmánnyal egé­szítjük ki az adagot és tiz napon keresztül úgy fokozzuk mennyi­ségét, hogy az megfeleljen a fe­hérjeszükségletnek. Az adagban meghagyjuk a takarmányszalmát. Sokkal könnyebb az átmenet, ha a takarmányadagban silótakar­mány, répa, élesztőzött szalma vagy legalább forrázott takarmány van. Ebben az esetben a nedvdús ta­karmányt felcseréljük olyan ta­karmányadaggal, amely nedvesség­ben, ízességben és a tápanyagok kölcsönös viszonyában megfelelő. Azt ajánljuk, hogy a marhát fo­kozatosan szoktassuk rá a zöldta­karmányra, hogy az átmenet lega­lább egy-két hétig tartson. Csak ezután állandósíthatjuk a hasznos­ságnak megfelelő adagot, ügyel­nünk kell a takarmányadag más, főleg szénhidrátokban gazdag ta­karmánnyal való kiegészítésére is. Zöldtakarmányból csak annyit ad­junk, mint amennyi elég a fehér­jeszükséglet fedezésére, mert a túl­zásba vitt etetés nem gazdaságos és jövő évi takarmányalapunkat veszélyezteti. Hasonlóan járunk el a legelte­tésre való átmenetnél is. Nem en­gedhetjük a marhát első naptól kezdve teljes 6—8 órát legelni, ha­nem az első hét folyamán lassan­ként fokozzuk a legeltetési időt és csak a második héten hagyjuk egész napon át legelni. Egyidejű leg megváltoztatjuk az istállói ada. got. Fokozatosan kihagyjuk a szé­nát és csökkentjük a nedvdús ta­karmányt. A fejősteheneknek azonban a normális legeltetés mel­lett is (6—8 óra naponta) meg­hagyjuk az istálló adagot, éspedig 1—2 kg szecska' 5—10 kf? szén­hidrátos silózott karmányl és 100 —150 dkg ásványi keveréket, bele­számítva a marhasót is. A jómi­nőségü legelőn, amelyen a fejős­tehén naponta kb. 60 kg-ot lele­gel, ugyanis annyi fehérjét tar­talmaz, amennyi elég 20—25 kg tej termeléséhez. Azonban a le­gelő aránylag szegény rostanyag­ban és hidrátokban, ezért ajánla­tos ezt a hiányt a fenti adaggal kiegészíteni. A marhaállomány egészségi ál­lapota megkívánja, hogy a zöld­takarmánnyal való etetést a lehető legkorábban kezdjük el. Ezért ne várjunk a téli keverékkel való etetéssel és ne késlekedjünk a kihajtással, amig a legelő zöldje eléri a megfelelő magasságot. Ellenkezőleg, gondos­kodjunk arról, hogy a marha mi­nél előbb kapjon zöldtakarmánytf hacsak kis adagokban is, akár vá­lyúban, akár a legelőn. A korai kis adagokban adott zöldtakarmány nagyobb előnyére válik a marhá­nak, mintha hirtelen teletömik ve­le. így könnyen áthidaljuk lege­lői friss takarmányai az átmene­tet és idejében ellátjuk az álla­tokat fontos tápanyagokkal, első­sorban vitaminokkal, amelyeket a szervezet a tél folyamán már ki­merített és amelyekre koratavasz­szal nagy szüksége van, különö­sen akkor, ha a téli időszakban a marha nem kapott silózott takar­mányt. De ne felejtsük el azt, ahogy ezt már említettük, hogy a zöldtakarmány nemcsak a nyári táplálék forrása, hanem a szénáé és a téli silózott takarmányé is. Ezért ne pazaroljuk a zöldtakar­mányt, hanem takarékosan osz­szuk azt be, hogy a széna és a silótakarmánykészletünk a télen a lehető legnagyobb legyen. Dr. J. Herzig, a Csehszlovák Mezőgazda sági Akadémia brnói takai mánykutató intézetének igaz gatója. Kötelezettségük telje­sítésével meggyorsítják a tavaszi munkákat Az ústi n/labemi kerület mezőgazdasági dolgozói gyorsí­tott ütemben fejezik be a tavaszi munkák első szakaszát. Kihasz­nálják a szép időjárást és még vasárnap is dolgoznak. A hav- raní és volevčicei szövetkezetek az elsők között fejezték be a cukorrépa vetését és a burgonya ültetését. A mostani gép- és traktorállomás traktorosai rend­szeresen ellenőrzik a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások eredmé­nyeit. Waltr Michalský trakto­ros már teljesítette felajánlását, hogý a bečovi EFSz földjein DT 54-es traktorával 350 normá!­hektáron előkészíti a talajt. A traktoros feladatainak teljesíté­sét nem bízza a véletlenre. Mi­előtt munkába állna pontosan kiszámítja, hogy a különböző feladatok elvégzéshez mennyi időre van szüksége. Az Idővesz­teséget így a minimálisra csök­kenti és még arra is marad ideje, hogy vontatóeszközökből agregáíot készítsen. A takarmányalap biztosításáért A hegyéti szövetkezet tagsága magáévá tette Široký elvtárs be­számolóját. Feltörtek 5 hektár gyenge minőségű rétet és e terü­leten az előre kidolgozott terv sze­rint 15 vagon zöldtakarmányt ter­melnek terven felül. Mind a 15 va­gon zöldtakarmányt le fogják si­lózni, hogy így az elkövetkező tél­re biztosíthassák a takarmány­alapot. E munkálatok mellett jól halad a többi tavaszi munka is. Ez ideig már 14 hektáron szépen kisorolt a cukorrépa, melyet már meg is sa­raboltak. Ferdinand Krajčovič, Dunaszerdahely;

Next

/
Thumbnails
Contents