Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-07 / 110. szám, péntek

4 01 SZU 1954. má.jua 7. Ebéd a Kremlben a május 1. megünneplésére érkezett külföldi küldöttségek tiszteletére A szovjet társadalmi szervezetek meghívására több mint 40 küldöttség érkezett a Szovjetunióba, hogy ott ünnepelje május 1-ét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját. A Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa, a VOKSZ és a Szovjet Békebizottság május 3-án ebédet adott a külföldi küldöttségek tiszteletére. Az ebéden megjelentek a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Anglia, India, Franciaország, Olaszország. Finnország, Ausztria, Nyugat-Németország, Dánia, Luxemburg, Ka nada, Brazília, Bolívia, Paraguay, Mexikó, Japán és több más ország munkás- és szakszervezeti küldött ségei, kultúrmunkásai, ifjúsági és nőküldöttségei, továbbá a szovjet társadalom képviselői. A Szovjetunió társadalmi szer vezetei nevében N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke intézett a Vendégekhez üdvözlő szavakat. Pohárköszöntőt mondott a népek barátságára, a gazdasági és kulturális együttműködésre, arra, hogy a béke nagy ügye diadalmaskodjék az egész világon. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének nyilatkozata Kedden Genfbe érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a külügyminiszterek tanácskozásán az indokínai kérdés megvitatásában. A küldöttség vezetője Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese. A küldöttséget a genfi repülőtéren R. Maurice, a svájci külügyminisztérium protokollosztályának vezetője, Ch. Duboule, Genf kanton vezetője, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, A. A. Gromiko és V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesei, Csang Ven-tien és Li Ke-nung, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterhelyette- J sei, továbbá a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Genfben tartózkodó küldöttségeinek tanácsadói és szakértői fogadták. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője Genfbe érkezése után a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: „A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége szivélyesen köszönti a svájci népet és Genf polgárait. A genfi tanácskozások különösen fontos feladata, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao népei nemzeti jogainak elismerése' alapján helyreállítsa Indokínában a békét. Ez indokina népeinek, DélkeletÁzsia népeinek és az egesz világ népeinek egységes törekvése. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége kész elősegíteni az indokínai kérdés békés megoldását. A küldöttségnek meggyőződése, hogy a tanácskozás, részvevőinek őszinte, pozitív erőfeszítései esetén, az indokinai béke helyreállítása kérdésének kielégítő megoldására vezet, biztosítván ezzel az ázsiai országok békéjének és biztonságának fenntartását, a nemzetközi feszültség enyhülését és az egyetemes béke megszilárdulását." Eden közvetít A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügyminiszter, a brit kormány utasítására közvetítő szerepet vállalt az indokínai kérdéssel kapcsolatban. Mint a lap hangsúlyozza, Eden a genfi értekezlet második napirendi pontjának megvitatása során javasolni fogja, hogy a béke helyreállítása érdekében osszák fel Indokínát a két fél között. Az angol ' külügyminiszter ugyanakkor tanácsolni fogja, hogy a küzdő felek kössenek. megállapodást azonnali tűzszünet életbeléptetésére. Eredményesen ért véget a genfi kereskedelmi értekezlet A Nyugatnémet Távirati Iijóda jelentése szerint Genfben véget ért a kelet-nyugati kereskedelmi értekezlet. Myrdal, az ENSZ' európai gazdasági bizottságának főtitkara zárónyilatkozatában az értekezletet eredményesnek mondotta. Egyúttal bejelentette, hogy 1955-56ban tovább folytatják a kelet-nyugati kereskedelem kibővítésével foglalkozó értekezleteket. A főtitkár azt is közölte, hogy a mostani értekezlet több fontos akadályt elhárított a kelet-nyugati kereskedelem kiterjesztésének útjából. Francia-nyugatnémet megbeszélések kezdődtek a Saar-vidék kérdésének rendezésére Hallstein államtitkár, Adenauer megbízottja, Schuman francia külügyi államtitkárral újból megkezdte a Saar-vidék kérdésének megoldását célzó tárgyalásokat. Állítólag újabb nyugatnémet javaslatokat nyújtottak be a francia megbízottnak. Ugyanakkor Párizsban francia-saarvidéki gazdasági megbeszélések is kezdődtek. A saarvidéki tárgyalások azzal állnak kapcsolatban, hogy május 18-án dönti el a francia nemzetgyűlés a támadó európai védelmi szövetség napirendre tűzésének időpontját. A támadó blokk hívei szeretnék erre az időre rendezni a Saar-vidék kérdését, amely a nyugatnémet-francia ellentétek egyik gyújtópontja. Nehru nyilatkozata a colombói értekezletről Nehru miniszterelnök, az Indiai Távirati Iroda jelentése szerint nyilatkozott a colombói értekezletről. A megbeszéléseket „történelmi jelentőségüeknek" mondotta és az indokínai kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy „feltétlenül szükség van a tűzsziinetre" D IMIT R BLAGOEV — a kiváló marxista-internacionalista, Bulgária Kommunista Pártjának alapítója Halálának 30. évfordulójára Bulgária szocialista mozgalma seorosan összefügg Dimitr Blagoevnek — Marx és Engels legkövetkezetesebb, kiváló balkáni tanítványának nevével. Blagoev a mult évszázad végén és századunk első két évtizedében fejtette ki tevékenységét, Bulgária Kommunista Pártja egyik alapítója volt. Dimitr Blagoev 1856-ban született a macedóniai Kosztur körzet Zagoricsane falujában. 1878-ban Odesszában, majd később Pétervárott folytatott tanulmányokat. Megismerkedett Marx „Tőke"-jének első kötetével és 1883ban megalakította Oroszország egyik első szociáldemokrata csoportját, amely „Rabocsij" (Munkás) címmel saját lapot adott ki. A cári rendőrség értesült Blagoev tevékenységéről és 1885-ben bebörtönözte, majd kiutasította Oroszországból. Blagoev, miután hazatért Bulgáriába, tevékenyen propagálta a szocialista eszméket, lapot adott ki „Szovremen pokazatyel" (Korunk útjelzője) címmel, amely az első bulgáriai szocialista újság volt és a bolgár munkásmozgalom útját egyengette. A lap tevékeny szerepet játszott 3 bolgár munkásosztály szocialista öntudatosításában. Az országban megalakultak az első szocialista csoportok. Dimitr Blagoev néhány évtizeden át fegyvertársaival együtt „megvilágította a munkásmozgalom útját és kormányozta hajóját az akkori ideológiai és politikai zűrzavar Scylla és Charybdis zátonya között". (G. Dimitrov.) Blagoev kezdeményezésére a Buzludzshegyen 1891. július 20-án megtartották az első szocialista kongreszszust és megalapították a Bolgár Szociáldemokrata Pártot. A kongresszus után Blagoev irányításával megjelent az első pártlap a „Rabotnyik" és négy év múlva a párt elméleti havilapja. a „Novo Vreme" (Űj idő). Dimitr Blagoev a bolgár proletariátus pártjának megteremtésében semilyen nehézség előtt nem torpant meg. Éles vitát folytatott a „narodnyikokkal", leleplezte reakciós lényüket. A társadalmi fejlődés tudományos marxista ismeretével felvértezve „Mi a szocializmus és van-e talaja nálunk?" című művében bebizonyította, hogy Bulgária a kapitalista fejlődés útjára lépett, ami ádáz osztályharcban valósul meg. Blagoev irányításával a pártnák fel kellett számolnia a nemzetközi munkásmozgalomban mutatkozó revizionizmus és opportunizmus különféle megnyilvánulásait Bulgáriában. Blagoev kemény küzdelmet folytatott a párt tisztaságáért, a marxizmus

1 íz való hűségéért, az öntudatos proletárfegyelemért. Bulgária dolgozóit arra tanította, hogy ..a pártnak a forradalmi szocializmus pártjává kell válnia ..., a küzdő, öntudatos proletariátus pártjává, a szüntelen harc pártjává. A párt fejlődik, szilárdul és erősödik a harcban." A Rusze városban 1903-ban megtartott X. kongresszuson az összes opportunistákat és a munkásmozgalom osztályidegen elemeit kizárták a pártból. A párt felvette a Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt (igazi szocialisták) elnevezést. A párt az opportunista fekélytől megszabadulva, még bátrabban haladt a forradalmi szocialista propaganda útján. A proletárnemzetköziséghez híven, 1905-ben széles kampányt indított az önkényuralom rendőri rendszere következtében nélkülöző orosz munkások és parasztok, valamint a sztrájkolok megsegítésére. Később. 1909-ben, Blagoev kezdeményezésére összehívták a balkáni országok szociáldemokrata pártjainak értekezletét, hogy közösen küzdjenek a balkáni háború előkér szítése ellen. Az igazi szocialisták pártja elszántan küzdött a balkáni katonai burzsoá-monarchista szövetség megteremtése ellen. Tisztán látta, hogy a balkáni népek haladó demokratikus fejlődésüket, szabadságuk, függetlenségük és nemzeti egyesülésük biztosítását nem tudják elérni a, burzsoázia által követett úton. Blagoev megértette, hogy a háború a hatalmas imperialista államok érdekét szolgálja, amelyek még jobban fokozzák a balkáni kisállamok függőségét. Ezért Blagoetf és az igazi szocialisták pártja küzdött a tartós békéért és a Balkáni Szövetségi Köztársaságért — a balkáni népek nemzeti szabadsága és függetlensége biztosításának egyedüli helyes útjáért. Dimitr Blagoev és az igazi szocialisták pártja nagy propagandát fejtett ki a bolgár nép körében a nyugati imperialista államoknak a balkáni országok szabadságába való beavatkozása ellen, erőteljes küzdelmet folytatott az ellen, hogy Bulgáriát belesodorják az első világháborúba. Blagoev mint következetes és mélyen elvhü marxista szembeszállt a II. Internacionálé szociálsovinizmusával, leleplezte és megbélyegezte, mert elárulja a munkásosztály érdekeit, könyörtelen bírálat alá vetette a német szociáldemokrata párt vezéreit, akiknek parlamenti csoportja megszavazta a hadikölcsönt. Dimitr Blagoev, a marxizmus és a proletámemzetköziség rendületlen védelmezője, fellépett Plechanov ellen, aki Bulgária részvételét szorgalmazta a háborúban az antant oldalán. Blagoev a „Magister dixit" című cikkében teljesen leleplezte Plechanov rzociálsovinizmusát. Élesen bírálta Parvust is, aki azt tanácsolta a bolgár szociáldemokratáknak, hogy segítsék elő Németország győzelmét a háborúban. Elvetette Plehanov és Parvusz ama javaslatát, hogy Bulgária lépjen be valamelyik imperialista csoportosulásba. Blagoev és az igazi szocialisták pártja elszántan védelmezte a szociáldemokrata pártok nemzetközi szolidaritásának és testvéri együttműködésének elvét. A II. Internacionálé árulása és csődje után Blagoev és az igazi szocialisták pártja szorgalmazta a szociáldemokrata pártok új Internacionáléjának megteremtését, amely összpontosítaná tevékenységüket az imperializmus elleni küzdelemben. A Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt részt vett a szociáldemokratáknak az első világháború idején megtartott nemzetközi értekezletén. Küldöttei az 1917-ben tartott stockholmi értekezleten aláírták az értekezlet kiáltványát, amelyben leszögezték a legfőbb háborúellenes bolsevista jelszavakat. A háború idején a párt csatlakozott a nemzetközi szocialista mozgalom baloldali szárnyához és kemény küzdelmet folytatott a háború, a szociálsovinizmus ellen. Mégis ez a harca nem volt mindig következetes, mivel a párt nem úgy tekintett az imperializmusra, mint a kapitalizmus legfelső fokára, mint a szocialista forradalom előestéjére. Dimitr Blagoev ujjongva fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Helyesen megértette nemzetközi küldetését és forrón üdvözölte az orosz munkások és parasztok történelmi győzelmét. Az igazi szocialisták pártja kitűzte jelszavát: „Egy puskát, egy embert sem a Szovjet-Oroszország és a forradalmi népek elleni harcra", Dimitr Blagoev elsőnek lépett a párt bolsevista eszmei — politikai — szervezeti és taktikai átformálásának útjára. A párt részt vett a Komintern alakuló kongresszusán és 1919-ben tartott kongresszusán felvette a Bulgária Kommunista Pártja (igazi szocialisták) elnevezését. Az 1923 júniusában végrehajtott véres monarchofasiszta államcsíny után a párt minden igyekezetét az antifasiszta erők tömörítésére irányította, szervezte a munkások és a parasztok egységes frontját. 1923 szeptemberében fegyveres felkelésre vezette őket a fasiszta diktatúra megdöntésére. A felkelést könyörtelenül elfojtották, azonban fordulatot jelentett a párt bolsevizálásában, előkészítette a pártot az elkövetkező történelmi összecsapásokra. Dimitr Blagoev 1924 május 7-én halt meg. Bulgária dolgozói mély gyászban búcsúztatták tanítójukat és megfogadták, hogy teljesítik örökét. Blagoev tanítványa és fegyvertársa, Georgij Dimitrov, a lelkes antifasiszta harcos magasra emelte Blagoev pártjának zászlaját. Harminc év telt el azóta. Bulgária népe ma hön szeretett kommunista pártja vezetésével megvalósítja kiváló fiának, Dimitr Blago?vnak nagy eszméit. Dimitr Blagoev ezeknek az eszméknek szentelte egész gyönyörű életét. Kirill Dinkov A szovjet rádió napja Montgomery és Heusinger megbeszélései az új Wehrmachtról Montgomery tábornagy, a NATO európai parancsnokságának főparancsnokhelyettese és Heusinger, volt náci-tábornok. Adenauer bizalmas katonai munkatársa, hétfőn katonai jellegű megbeszélést folytatott az Északatlanti Szövetség, az „európai védelmi közösség" és az új Wehrmarht felállítására vonatkozóan. A megbeszélésre Hoyer Millar. a brit főbiztos BaflGodesbergben adott ebédjén került sor, z A szovjet nép minden évben május 7-én ünnepli a szovjet rádió napját. A szovjet nép és az egész emberiség ezen a napon megemlékezik a nagy orosz géniuszról, Popovról, aki 1895 május 7-én az orosz fizikai-kémiai társaság ülésén beszámolt találmányáról, hogy miként lehet elektromágneses hullámok segítségével a távolba jeleket leadni, és bemutatta a világ első rádiószerkezetét, amelyet maga állított össze, s amely a mai rádió mintája volt. A rádió feltalálása a technika és a tudomány történelmében új időszak kezdetét jelenti. Popov találmánya,, a mai rádió, a mai társadalom nevelésének, tájékoztatásának és szórakozásának eszköze. A szovjet nép, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ide.iér: » rádiót felhasználta már mint a há ború és a béke közti harc eszközét. Attól kezdve a szovjet rádió szüntelenül a békét szolgálja, s a nemzetek közti szövetséget, a demokráciát támogatja. A moszkvai rádió hullámain keresztül jutottak el a proletárforradalom hatalmas gondolatai az egész világba, amelyeket a dolgozók lélekzetüket visszafojtva hallgattak és amelyek további szabadságharcra, emberi jogaikért való küzdelemre buzdították őket. A Nagy Honvédő Háború idején Moszkva hangja — a szovjet rádió hangja — nemcsak a Szovjetunió nemzetei, haíem az egész világ fasisztaellenes harcosai számára erősítést jelentett. A harcterekről való közvetlen közvetítés, a Szovjet Hadsereg győzelmeiről való beszámolók, az ukrajnai fehérorosz, -sehszlo'ák. francia és egyéb fasisztaellenes illegális harcosok, partizánok reménye volt. Moszkva hangja, mint harangszó zúgotí azok szívében, akik fegyvert ragadtak kezükbe a gyűlölt fasiszta gyilkosok ellen. Moszkva hangja tolv mácsolta Sztálin elvtárs szavait az egész világnak, — hogy a fasizmust legyőzik. A moszkvai rádió a győzelem napja után is betölti hivatását. Népünket is forró szeretet fűzi a rádióhoz. A fasiszta megszállás idején Moszkva hangja Gottwald elvtárs üzenetét közvetítette, amely népünket a fasizmus elleni harcban a végső győzelem elérésére serkentette. Moszkva hangja ma is a tudás, a szovjet nép életének közvetítője, és építő népünk segítőtársa. Ma is szeretette] hallgatják a népek Moszkva hangját, az igazság, a békéért, a demokráciáért való harc és a szocializmus hangját.