Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-07 / 110. szám, péntek

4 01 SZU 1954. má.jua 7. Ebéd a Kremlben a május 1. megünneplésére érkezett külföldi küldöttségek tiszteletére A szovjet társadalmi szervezetek meghívására több mint 40 küldött­ség érkezett a Szovjetunióba, hogy ott ünnepelje május 1-ét, a dol­gozók nemzetközi szolidaritásának napját. A Szovjetunió Szakszervezetei­nek Központi Tanácsa, a VOKSZ és a Szovjet Békebizottság május 3-án ebédet adott a külföldi kül­döttségek tiszteletére. Az ebéden megjelentek a Kínai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bul­gária, Románia, Albánia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, Anglia, India, Franciaország, Olaszország. Finnország, Ausztria, Nyugat-Né­metország, Dánia, Luxemburg, Ka nada, Brazília, Bolívia, Paraguay, Mexikó, Japán és több más ország munkás- és szakszervezeti küldött ségei, kultúrmunkásai, ifjúsági és nőküldöttségei, továbbá a szovjet társadalom képviselői. A Szovjetunió társadalmi szer vezetei nevében N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsának elnöke intézett a Vendégekhez üdvözlő szavakat. Pohárköszöntőt mondott a népek barátságára, a gazdasági és kultu­rális együttműködésre, arra, hogy a béke nagy ügye diadalmaskod­jék az egész világon. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének nyilatkozata Kedden Genfbe érkezett a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttsége, hogy részt vegyen a külügyminiszterek tanácskozásán az indokínai kérdés megvitatásá­ban. A küldöttség vezetője Fam Van Dong, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnökhe­lyettese. A küldöttséget a genfi repülőté­ren R. Maurice, a svájci külügy­minisztérium protokollosztályának vezetője, Ch. Duboule, Genf kan­ton vezetője, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Nam Ir, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügyminisz­tere, A. A. Gromiko és V. V. Kuz­nyecov, a Szovjetunió külügymi­niszterhelyettesei, Csang Ven-tien és Li Ke-nung, a Kínai Népköz­társaság külügyminiszterhelyette- J sei, továbbá a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Genf­ben tartózkodó küldöttségeinek tanácsadói és szakértői fogadták. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének vezetője Genfbe érkezése után a követke­ző nyilatkozatot adta a sajtó kép­viselőinek: „A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége szivélyesen köszönti a svájci népet és Genf polgárait. A genfi tanácskozások különösen fontos feladata, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao népei nemze­ti jogainak elismerése' alapján helyreállítsa Indokínában a békét. Ez indokina népeinek, Délkelet­Ázsia népeinek és az egesz vi­lág népeinek egységes törekvése. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége kész elősegí­teni az indokínai kérdés békés megoldását. A küldöttségnek meg­győződése, hogy a tanácskozás, részvevőinek őszinte, pozitív erő­feszítései esetén, az indokinai bé­ke helyreállítása kérdésének ki­elégítő megoldására vezet, biztosít­ván ezzel az ázsiai országok béké­jének és biztonságának fenntartá­sát, a nemzetközi feszültség eny­hülését és az egyetemes béke meg­szilárdulását." Eden közvetít A Journal de Geneve értesülése szerint Eden angol külügyminisz­ter, a brit kormány utasítására közvetítő szerepet vállalt az indo­kínai kérdéssel kapcsolatban. Mint a lap hangsúlyozza, Eden a genfi értekezlet második napiren­di pontjának megvitatása során ja­vasolni fogja, hogy a béke helyre­állítása érdekében osszák fel In­dokínát a két fél között. Az an­gol ' külügyminiszter ugyanakkor tanácsolni fogja, hogy a küzdő fe­lek kössenek. megállapodást azon­nali tűzszünet életbeléptetésére. Eredményesen ért véget a genfi kereskedelmi értekezlet A Nyugatnémet Távirati Iijóda jelentése szerint Genfben véget ért a kelet-nyugati kereskedelmi értekezlet. Myrdal, az ENSZ' európai gaz­dasági bizottságának főtitkara zá­rónyilatkozatában az értekezletet eredményesnek mondotta. Egy­úttal bejelentette, hogy 1955-56­ban tovább folytatják a kelet-nyu­gati kereskedelem kibővítésével foglalkozó értekezleteket. A főtit­kár azt is közölte, hogy a mostani értekezlet több fontos akadályt el­hárított a kelet-nyugati kereske­delem kiterjesztésének útjából. Francia-nyugatnémet megbeszélések kezdődtek a Saar-vidék kérdésének rendezésére Hallstein államtitkár, Adenauer megbízottja, Schuman francia kül­ügyi államtitkárral újból megkezd­te a Saar-vidék kérdésének meg­oldását célzó tárgyalásokat. Állítólag újabb nyugatnémet ja­vaslatokat nyújtottak be a fran­cia megbízottnak. Ugyanakkor Pá­rizsban francia-saarvidéki gazda­sági megbeszélések is kezdődtek. A saarvidéki tárgyalások azzal állnak kapcsolatban, hogy május 18-án dönti el a francia nemzet­gyűlés a támadó európai védelmi szövetség napirendre tűzésének időpontját. A támadó blokk hívei szeretnék erre az időre rendezni a Saar-vi­dék kérdését, amely a nyugatné­met-francia ellentétek egyik gyúj­tópontja. Nehru nyilatkozata a colombói értekezletről Nehru miniszterelnök, az Indiai Távirati Iroda jelentése szerint nyilatkozott a colombói értekez­letről. A megbeszéléseket „törté­nelmi jelentőségüeknek" mondot­ta és az indokínai kérdéssel kap­csolatban kijelentette, hogy „fel­tétlenül szükség van a tűzsziinet­re" D IMIT R BLAGOEV — a kiváló marxista-internacionalista, Bulgária Kommunista Pártjának alapítója Halálának 30. évfordulójára Bulgária szocialista mozgalma seo­rosan összefügg Dimitr Blagoevnek — Marx és Engels legkövetkezetesebb, kiváló balkáni tanítványának nevé­vel. Blagoev a mult évszázad végén és századunk első két évtizedében fejtette ki tevékenységét, Bulgária Kommunista Pártja egyik alapítója volt. Dimitr Blagoev 1856-ban született a macedóniai Kosztur körzet Zagori­csane falujában. 1878-ban Odesszában, majd később Pétervárott folytatott tanulmányokat. Megismerkedett Marx „Tőke"-jének első kötetével és 1883­ban megalakította Oroszország egyik első szociáldemokrata csoportját, amely „Rabocsij" (Munkás) címmel saját lapot adott ki. A cári rendőrség értesült Blagoev tevékenységéről és 1885-ben bebörtönözte, majd kiutasí­totta Oroszországból. Blagoev, miután hazatért Bulgáriába, tevékenyen pro­pagálta a szocialista eszméket, lapot adott ki „Szovremen pokazatyel" (Ko­runk útjelzője) címmel, amely az el­ső bulgáriai szocialista újság volt és a bolgár munkásmozgalom útját egyengette. A lap tevékeny szerepet játszott 3 bolgár munkásosztály szo­cialista öntudatosításában. Az ország­ban megalakultak az első szocialista csoportok. Dimitr Blagoev néhány évtizeden át fegyvertársaival együtt „megvilágította a munkásmozgalom útját és kormányozta hajóját az ak­kori ideológiai és politikai zűrzavar Scylla és Charybdis zátonya között". (G. Dimitrov.) Blagoev kezdeményezésére a Buz­ludzshegyen 1891. július 20-án meg­tartották az első szocialista kongresz­szust és megalapították a Bolgár Szo­ciáldemokrata Pártot. A kongresszus után Blagoev irányításával megjelent az első pártlap a „Rabotnyik" és négy év múlva a párt elméleti havi­lapja. a „Novo Vreme" (Űj idő). Di­mitr Blagoev a bolgár proletariátus pártjának megteremtésében semilyen nehézség előtt nem torpant meg. Éles vitát folytatott a „narodnyikokkal", leleplezte reakciós lényüket. A társa­dalmi fejlődés tudományos marxista ismeretével felvértezve „Mi a szocia­lizmus és van-e talaja nálunk?" cí­mű művében bebizonyította, hogy Bulgária a kapitalista fejlődés útjára lépett, ami ádáz osztályharcban va­lósul meg. Blagoev irányításával a pártnák fel kellett számolnia a nem­zetközi munkásmozgalomban mutatko­zó revizionizmus és opportunizmus különféle megnyilvánulásait Bulgáriá­ban. Blagoev kemény küzdelmet foly­tatott a párt tisztaságáért, a marxiz­mus 1 íz való hűségéért, az öntudatos proletárfegyelemért. Bulgária dolgozóit arra tanította, hogy ..a pártnak a for­radalmi szocializmus pártjává kell válnia ..., a küzdő, öntudatos prole­tariátus pártjává, a szüntelen harc pártjává. A párt fejlődik, szilárdul és erősödik a harcban." A Rusze városban 1903-ban meg­tartott X. kongresszuson az összes op­portunistákat és a munkásmozgalom osztályidegen elemeit kizárták a pártból. A párt felvette a Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt (igazi szocialisták) elnevezést. A párt az opportunista fekélytől megszabadulva, még bátrabban haladt a forradalmi szocialista propaganda útján. A pro­letárnemzetköziséghez híven, 1905-ben széles kampányt indított az önkény­uralom rendőri rendszere következté­ben nélkülöző orosz munkások és pa­rasztok, valamint a sztrájkolok meg­segítésére. Később. 1909-ben, Blagoev kezdeményezésére összehívták a bal­káni országok szociáldemokrata párt­jainak értekezletét, hogy közösen küzdjenek a balkáni háború előkér szítése ellen. Az igazi szocialisták pártja elszán­tan küzdött a balkáni katonai bur­zsoá-monarchista szövetség megte­remtése ellen. Tisztán látta, hogy a balkáni népek haladó demokratikus fejlődésüket, szabadságuk, függet­lenségük és nemzeti egyesülésük biztosítását nem tudják elérni a, bur­zsoázia által követett úton. Blagoev megértette, hogy a háború a hatal­mas imperialista államok érdekét szolgálja, amelyek még jobban fokoz­zák a balkáni kisállamok függőségét. Ezért Blagoetf és az igazi szocialisták pártja küzdött a tartós békéért és a Balkáni Szövetségi Köztársaságért — a balkáni népek nemzeti szabadsága és függetlensége biztosításának egye­düli helyes útjáért. Dimitr Blagoev és az igazi szocia­listák pártja nagy propagandát fejtett ki a bolgár nép körében a nyugati imperialista államoknak a balkáni or­szágok szabadságába való beavatko­zása ellen, erőteljes küzdelmet foly­tatott az ellen, hogy Bulgáriát bele­sodorják az első világháborúba. Bla­goev mint következetes és mélyen elvhü marxista szembeszállt a II. In­ternacionálé szociálsovinizmusával, leleplezte és megbélyegezte, mert el­árulja a munkásosztály érdekeit, kö­nyörtelen bírálat alá vetette a német szociáldemokrata párt vezéreit, akik­nek parlamenti csoportja megsza­vazta a hadikölcsönt. Dimitr Blagoev, a marxizmus és a proletámemzetkö­ziség rendületlen védelmezője, fellé­pett Plechanov ellen, aki Bulgária részvételét szorgalmazta a háborúban az antant oldalán. Blagoev a „Magis­ter dixit" című cikkében teljesen le­leplezte Plechanov rzociálsovinizmusát. Élesen bírálta Parvust is, aki azt ta­nácsolta a bolgár szociáldemokraták­nak, hogy segítsék elő Németország győzelmét a háborúban. Elvetette Plehanov és Parvusz ama javaslatát, hogy Bulgária lépjen be valamelyik imperialista csoportosulásba. Blagoev és az igazi szocialisták pártja elszán­tan védelmezte a szociáldemokrata pártok nemzetközi szolidaritásának és testvéri együttműködésének elvét. A II. Internacionálé árulása és csődje után Blagoev és az igazi szocia­listák pártja szorgalmazta a szociál­demokrata pártok új Internacionálé­jának megteremtését, amely összpon­tosítaná tevékenységüket az imperia­lizmus elleni küzdelemben. A Bolgár Szociáldemokrata Munkáspárt részt vett a szociáldemokratáknak az első világháború idején megtartott nem­zetközi értekezletén. Küldöttei az 1917-ben tartott stockholmi értekez­leten aláírták az értekezlet kiáltvá­nyát, amelyben leszögezték a legfőbb háborúellenes bolsevista jelszavakat. A háború idején a párt csatlakozott a nemzetközi szocialista mozgalom baloldali szárnyához és kemény küz­delmet folytatott a háború, a szociál­sovinizmus ellen. Mégis ez a harca nem volt mindig következetes, mivel a párt nem úgy tekintett az imperia­lizmusra, mint a kapitalizmus legfel­ső fokára, mint a szocialista forrada­lom előestéjére. Dimitr Blagoev ujjongva fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradal­mat. Helyesen megértette nemzetközi küldetését és forrón üdvözölte az orosz munkások és parasztok történel­mi győzelmét. Az igazi szocialisták pártja kitűzte jelszavát: „Egy puskát, egy embert sem a Szovjet-Oroszország és a forradalmi népek elleni harcra", Dimitr Blagoev elsőnek lépett a párt bolsevista eszmei — politikai — szervezeti és taktikai átformálásának útjára. A párt részt vett a Komintern alakuló kongresszusán és 1919-ben tartott kongresszusán felvette a Bul­gária Kommunista Pártja (igazi szo­cialisták) elnevezését. Az 1923 júniusában végrehajtott véres monarchofasiszta államcsíny után a párt minden igyekezetét az antifasiszta erők tömörítésére irányí­totta, szervezte a munkások és a pa­rasztok egységes frontját. 1923 szep­temberében fegyveres felkelésre vezet­te őket a fasiszta diktatúra megdön­tésére. A felkelést könyörtelenül el­fojtották, azonban fordulatot jelentett a párt bolsevizálásában, előkészítette a pártot az elkövetkező történelmi összecsapásokra. Dimitr Blagoev 1924 május 7-én halt meg. Bulgária dol­gozói mély gyászban búcsúztatták ta­nítójukat és megfogadták, hogy telje­sítik örökét. Blagoev tanítványa és fegyvertársa, Georgij Dimitrov, a lel­kes antifasiszta harcos magasra emel­te Blagoev pártjának zászlaját. Harminc év telt el azóta. Bulgária népe ma hön szeretett kommunista pártja vezetésével megvalósítja kiváló fiának, Dimitr Blago?vnak nagy esz­méit. Dimitr Blagoev ezeknek az esz­méknek szentelte egész gyönyörű éle­tét. Kirill Dinkov A szovjet rádió napja Montgomery és Heusinger megbeszélései az új Wehrmachtról Montgomery tábornagy, a NATO európai parancsnokságának főpa­rancsnokhelyettese és Heusinger, volt náci-tábornok. Adenauer bi­zalmas katonai munkatársa, hét­főn katonai jellegű megbeszélést folytatott az Északatlanti Szövet­ség, az „európai védelmi közösség" és az új Wehrmarht felállítására vonatkozóan. A megbeszélésre Hoyer Millar. a brit főbiztos Bafl­Godesbergben adott ebédjén került sor, z A szovjet nép minden évben má­jus 7-én ünnepli a szovjet rádió napját. A szovjet nép és az egész emberiség ezen a napon megemlé­kezik a nagy orosz géniuszról, Po­povról, aki 1895 május 7-én az orosz fizikai-kémiai társaság ülé­sén beszámolt találmányáról, hogy miként lehet elektromágneses hul­lámok segítségével a távolba jele­ket leadni, és bemutatta a világ első rádiószerkezetét, amelyet maga állított össze, s amely a mai rádió mintája volt. A rádió feltalálása a technika és a tudomány történel­mében új időszak kezdetét jelenti. Popov találmánya,, a mai rádió, a mai társadalom nevelésének, tájé­koztatásának és szórakozásának eszköze. A szovjet nép, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ide.iér: » rádiót felhasználta már mint a há ború és a béke közti harc eszközét. Attól kezdve a szovjet rádió szüntelenül a békét szolgálja, s a nemzetek közti szövetséget, a de­mokráciát támogatja. A moszkvai rádió hullámain keresztül jutottak el a proletárforradalom hatalmas gondolatai az egész világba, ame­lyeket a dolgozók lélekzetüket visszafojtva hallgattak és amelyek további szabadságharcra, emberi jogaikért való küzdelemre buzdí­tották őket. A Nagy Honvédő Háború idején Moszkva hangja — a szovjet rádió hangja — nemcsak a Szovjetunió nemzetei, haíem az egész világ fa­sisztaellenes harcosai számára erő­sítést jelentett. A harcterekről való közvetlen közvetítés, a Szovjet Hadsereg győzelmeiről való beszá­molók, az ukrajnai fehérorosz, -sehszlo'ák. francia és egyéb fa­sisztaellenes illegális harcosok, par­tizánok reménye volt. Moszkva hangja, mint harangszó zúgotí azok szívében, akik fegyvert ragad­tak kezükbe a gyűlölt fasiszta gyil­kosok ellen. Moszkva hangja tol­v mácsolta Sztálin elvtárs szavait az egész világnak, — hogy a fasizmust legyőzik. A moszkvai rádió a győzelem napja után is betölti hivatását. Népünket is forró szeretet fűzi a rádióhoz. A fasiszta megszállás idején Moszkva hangja Gottwald elvtárs üzenetét közvetítette, amely népünket a fasizmus elleni harc­ban a végső győzelem elérésére serkentette. Moszkva hangja ma is a tudás, a szovjet nép életének közvetítője, és építő népünk segí­tőtársa. Ma is szeretette] hallgat­ják a népek Moszkva hangját, az igazság, a békéért, a demokráciáért való harc és a szocializmus hang­ját.

Next

/
Thumbnails
Contents