Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-07 / 110. szám, péntek

m $20 1954. május 5. A külügyminisztérium jegyzéke az Amerikai Egyesült Államok prágai nagykövetségéhez Á külügyminisztérium május 5-én az Amerikai Egyesült Államok prá­gai nagykövetségéhez a következő jegyzéket intézte: Ez év április végén és máius elején az amerikai megszálló hivatalok segít­ségével Nyugat-Németországban a Csehszlovák Köztársaság ellen felújult a provokációs akciók folytatása, ami a Csehszlovák Köztársaság belügyeibe való durva beavatkozás kísérletét je­lenti és aminek célja az volt. hogy megzavarják az idei május elsejei ün­nepségek méltóságteljes és örömteli jellegét és hogy egyúttal a csehszlo­vák lakosságot a nyugati határvidé­ken befolyásolják az elkövetkezendő nemzeti bizottsági választások előtt. Az országhatárok megsérté­sével Németország amerikai megszál­lási övezetéből izgató röpiratokkal és lapokkal ellátott léggömböket bocsá­tottak csehszlovák területre. Ezt a pro­vokációt az amerikai sajtó és rádió az úgynevezett „A szabadság keresz­tes harcosai" amerikai magánszerve­zet új „hőstettének" nyilvánítja, akik már a mult év júliusában sikertelenül próbálkoztak hasonló módon zavarni • a csehszlovák lakosságot. A röplapokban, amelyekben ezt az értelmetlen akciót mint „a szabadság üzenete" kézbesítésének „új eszközét" és mint „a nyugati technika élelmes­ségét" jelölték meg, alattomos módon különböző kívánalmak vannak kitűz­ve, amelyek úgy vannak föltüntetve, mintha a csehszlovák dolgozók érde­keinek védelmét szolgálnák. Legna­gyobb figyelmet fordították a nemzeti bizottsági választásokra. Az ame­rikai röpiratok szerzői egyúttal hazug kijelentésekkel és 'követelmé­nyekkel buzdítják a polgárokat sza­botálásra és felhívásukat a csehszlo­vák kormány és Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei közötti barátság ellen irányuló durva izgatásokkal és értelmetlen rágalmakkal szövik át. Az amerikai propaganda eddigi si­kertelenségeire való tekintettel ezek­nek a röpiratoknak szerzői nem me­részelik nyíltan kitűzni a kapitaliz­mus felújításának követelményét hanem kénytelenek tekintetbe venni a népi demokratikus rendszer szilárd­ságát Csehszlovákiában mint történel­mi tényt és érdeklődést színlelni a dolgozók szociális vívmányai és jogai iránt. Ez a kicsinyes trükk a cseh­szlovák dolgozóknál csakis megvetésre találhat; hiszen a dolgozók szociális vívmányairól és jogairól olyanok akarnak itt beszélni, akiknek kenyér­adóit az egész világon nagyon jól is­merik mint kizsákmányolókat, mint a munkásosztály és az összes dolgozók legnagyobb ellenségeit, mint könyör­telen gyarmatosítókat. A csehszlovák nép jól tudja, hogy az Amerikai Egyesült Államok impe­rialista körei más országokban is be­avatkoznak a választásokba és hogy bánkódnak afölött, hogy a népi demo­kratikus rendszer uralomraj utásával végleg elvesztették áldatlan befolyásu­kat a csehszlovákiai választásokra. De nem járul hozzá a béke ügyéhez sem és nem használ az Amerikai Egyesült Államok presztízsének a vi­lágvélemény szemében, ha ezek az amerikai körök a csehszlovákiai befo­lyásuk elvesztése fölötti nemtetszésü­ket ilyen meg nem engedett és a nem­zetközi jog által elvetett módon jut­tatiák kifejezésre A csehszlovák nép meg van győződ­ve arról, hogy ha az amerikai „sza­badság keresztes harcosai" valóban a szabadságért és a szociális jogokért akarnának harcolni, nem kellene ilyen költséges kirándulásokat tenniök a tengerentúlra, egészen a csehszlovák határokra, hanem széles működési te­rük nyílna az Amerikai Egyesült Ál­lamokban, ahol a dolgozók jogaiért és a szabadságért folytatott harcot üldö­zik, mint úgynevezett nem ame­rikai tevékenységet. De az amerikai „keresztesekének, akik elsősorban egyáltalában nem „magán"-keresztesek és még kevésb­bé a szabadságért harcoló keresztesek, — ezt a léggömbakcióját minden ne­vetségessége és reménytelensége elle­nére a csehszlovák kormány nem mel­lőzheti hallgatással, mint olyan provo­kációt, amely a Csehszlovák Köztár­saság belügyeibe való durva beavat­kozás kísérletét is és a legelemibb nemzetközi jogszabályok megsértését jelenti, amely jog a nemzetek báMs együttélését, valamint az állaijtóm'í­rok és a légitér fenségjogának \s«! hetetlenségét szabályozza. Ez a senés annál durvább, mert ezt a provokációs akciót Nyugat-Németország területéről szervezték meg és mert az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jog szabályaival ellentétben újból visszaél­nek megszálló hatalmi helyzetükkel. A Csehszlovák Köztársaság kormánya népének világosan kifejezett óhaja és kívánsága szerint az összes békeszere­tő nemzetekkel együtt, mindenképpen igyekszik a nemzetközi feszültség eny­hítésére és a nemzetek közötti együtt­működés és baráti kapcsolatok sokol­dalú fejlesztésére. Ezért nem nézheti felháborodás nélkül, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok kormányának most sincs szándékában, hogy lemond­jon a hidegháború politikájáról, amelynek eszközei közé tartozik a kártevőknek és diverzánsoknak kikül­dése és az izgató röpiratok küldése is. A csehszlovák nép öntudatos nyu­galommal és megvetéssel fogadta az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyának új léggömbakcióját. Ha az Amerikai Egyesült Államok kormánya azt várta, hogy felforgató röpiratok ledobásával csehszlovák területre az úgynevezett „nyugati technika" segít­ségével, vagy még hamarabb a nyu­gati széllel megzavarhatja a májusi ünnepségek és felvonulások örömteli, békés jellegét, akkor diplomáciai kép­viselője, akinek lehetősége nyilt a ven­dégek emelvényéről nézni a dolgozók százezreinek lelkes menetét köztársa­ságunk fővárosában, maga legjobban megerősítheti ezeknek a remények­nek és várakozásoknak teljes csődjét. Az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya ne kételkedjék abban, hogy Csehszlovákia nemzetei, akik a világ összes nemzeteivel és az amerikai néppel is békében és barátságban akarnak élni, a jövőben is megtalál­ják a helyes választ mindenki számá­ra, aki meg akarná zavarni egységü­ket, biztonságukat és a békét. A csehszlovák kormány tolmácsol­va a csehszlovák népnek efölött a pro­vokáció fölötti fölháborodását, a lehe­tő leghatározottabban tiltakozik az amerikai hivataloknak és az ameri­kai felforgató szervezeteknek a Cseh­szlovák Köztársaság belügyeibe való beavatkozási kísérlete ellen és a cseh­szlovák légitér megsértése ellen. A csehszlovák kormány követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya büntesse meg mindazokat a személyeket, akiknek részük volt en­nek az akciónak végrehajtásában és megszervezésében, arriely a nemzet­közi jog durva megsértését jelenti. A dobsinai villanyüzemet próbaüzembe helyezték A dobsinai vízierfímű utolsó ag­regátjának üzembehelyezése után a villanyüzem május 3-tól kísér­letileg teljes kapacitással dolgozik. Már első nap 125%-ra teljesítette a tervet. Május 15-től a dobsinai villanyüzemet bekapcsolják a háló­zatba. Évente annyi villanyáramot szolgáltat, ami Kassa városa fo­gyasztói számára két évre elegendő volna. Katonáink készülnek a bratislavai május 9-i ünnepi szemlére A betonutakon hosszú aufóoszlo. pok. motorjai búgnak. Katonáink ün­nepi szemlére készülnek, az erő és hadseregünk tegyözhetetlenségének szemléjére, öröm nézni a ragyogó kocsikat és a kocsivezetök sugárzó ar­cát Az autóoszlopok megállnak. A katonák a rétre futnak, leülnek és cigarettára qyujtanak- A pihenés per­ceit ismereteik kicserélésére szentelik. A gyakorlatokat figyelemmel kísérő parancsnokok tudnak tanácsot adni és figyelmeztetni a hibákra A pél­dás kocsivezetöknek is komoly sze­repük van. Szívesen maquaráznak és tanácsolnak, hogy a felvonulás a leg­pontosabb és teQszebb legyen. Más­kor a szünetben örömteli dal kap szárnyra, amely bátorsáout önt az f-.m.berekbe. a boldogság mosolyát va­rázsolja azok arcára, akik hallgatják Hiszen katonáink dala ez Utána új­ból felzúgnak a motorok és a gyakor­lat folytatódik. A parancsnok arcát napsugár ra­gyogja be, amikor fipye.i a rábízott menetoszlopot. Jegyzetkönvvébe írja• .,Elölről a harmadik hátramarad. Az utolsó kocsi jobbra, jobban betart ni a távolságot." Vagy felugrik a kocsi lépcsőjére, hogy n vezetőt figyelmez­tesse a hibára A motor eanen'etes zúgásának se véne se hossza. Mö­göttük a belső őrség tagiai gyakorol­ják az ünnepi menetelést. A nemzeti biztonsági testület ztsnekam élénk indulókat játszik, amely kemény lép­teikkel együtt túlharsogja a távolodó zúgást. „Fegyverbe!" vezényel a tiszt és felcsillan a szuronyok fénye. A katonák üdvözlik parancsnokaikat és a politikai dolgozókat, akik minden szakaszt, minden sort és minden egyes egyént figyelemmel kísérnek. A leg­apróbb dolog sem kerüli el figyelmüket. Hiszen néhány nap múlva menetelni fognak. Ugyanilyen büszkeséggel te­kintenek majd elöljáróink, szocialista építésünk úttörői szemébe. Tekintetük a dolgozók ezreinek, a gyermekeknek és legkisebbjeink tekintetével találko­zik majd. . A katonák igyekeznek. A legjobb sorok vándorzászlókat kapnak. A cel­luloidból készült tokok alatt fényle­nek a szuronyok. A hangszóróból a gyakorlatot irányító katona hangja hallatszik. Szintén felhívja a figyel­met a hiányosságokra és közli a gyn* korlat helyes módját. Bs minden egyes­gyakorlat jobb eredményekkel vég­ződik. A téptek pontosak és kemé­nyek lesznek. Katonáink megmutat­ják. hogy tökéletesen felkészültek, úg :t, ir'nt hadseregünk többi alakula­tai ana hogy ha szükség lesz rá, teljes fegyverzetben fogadják- a támadót. František Dlouhý. Hazánk Szovjet Had­sereg által való felszaba­dításának ünnepségei Köztársaságunk minden egyes kerületében megemlékeznek a cseh­szlovák nép a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 9. év­fordulójáról. Köztársaságunk fő­városában, Prágában, Bratislavá­ban és Plzeňben a május 9-iki ün­nepségek a fegyveres erők szemlé­jében érik el tetőpontjukat. A többi városokban az önkéntes sportszervezetek, a Hadsereggel való Együttműködés Szövetsége és a hadsereg tagjai katonai és sport­ünnepélyeket rendeznek. A dicső nap befejezésére, ugyanúgy, mint május elsején népünnepségeket rendeznek. Az évforduló előestéjén az összes kerületi városokban ün­nepi ülésre gyűlnek össze a nem­zeti bizottságok, melyeken kitűn­tetik a kerület legjobb dolgozóit. A sportolók és az ifjúság köztár­saságunk egész területén részt vesz a „győzelem futásban". „Tanuljunk és dolgozzunk ha­zánk felvirágzásáért" jelszó jegyé­ben folynak le az összes kerületi városokban a pionírtalálkozók, ha­zánk legifjabb építőinek gyüleke­zései. A pionírok szemléjében, az ifjú technikusok konferenciáiban, az ifjú Micsurin-követők találko­zásában, sportversenyekben, kato­nai játékokban, dalban és táncban érik el tetőpontjukat. Az ünnepségek keretében a dol­gozók számos helyen, leleplezik a Szovjet Hadsereg — felszabadítónk tiszteletére emelt emlékműveket. A szabadságharcosok sírjait fel­díszítik és a szovjet katonák em­lékmüvére, akik életüket áldozták Csehszlovákia felszabadításáért, ko­szorúkat és virágcsokrokat helyez­nek. A választók névjegyzékének eHeoorzése A választók névjegyzéke elkészí­tésének első szakasza már befeje­ződött és a választók névjegyzéke összeállításának második szakasza kezdődött, melyben a nemzeti bi­zottságok kötelesek a polgárokkal legszorosabban együttműködve a választók névjegyzékét pontosab­bá tenni, esetleg kiegészíteni, ki­igazítani, hogy a szavazás alapjául szolgálhassanak. A választók név­jegyzéke összeállításának ez az új szakasza a választók névjegyzéké­nek közszemlére való tételével kezdődött. Miért tesszük közszemlére a vá­lasztók névjegyzékét? Ez a válasz­tók névjegyzékének rendeltetésé­ből adódik. A választók névjegyzé­kének egyik igen fontos rendelte­tése az, hogy a választójoggal ren­delkező polgároknak biztosítsák ezen joguk gyakorlását. Ez a pol­gároknak a választók névjegyzéké­be való bejegyzésével történik. A választók névjegyzékébe való be­jegyzés tehát előfeltétele annak, hogy a polgár valóban gyakorol­hassa választójogát. Amennyiben a polgár nem lenne bejegyezve a vá­lasztók névjegyzékébe, nem szavaz­hatna még akkor sem, ha egyéb­ként választójoga volna. A válasz­tók névjegyzéke tehát igen fontos választási okmány, mely a válasz­tók szavazási lehetőségét biztosítja. A választójog általánosságának biztosítása szempontjából ezért igen fontos, hogy minden választójog­gal rendelkező polgárt beírjanak a választók névjegyzékébe, vagyis, hogy a választók névjegyzéke tel­jes legyen. Ez azonban nem minden. A vá­lasztók névjegyzéke hivatalos ok­mány és - hogy hivatalos okmány­ként használhassuk, helyesen kell megszerkeszteni, azaz a bennefoglalt személyek személyi adatait helye­sen kell bejegyezni. Amennyiben a választók ezen személyi adatainak bejegyzése a választók névjegyzé­kében . helytelen volna, azaz nem egyeznének a személyazonossági igazolványokban feltüntetett ada­tokkal, amelyeket a választóknak a szavazásnál fel kell mutatniok, nem bocsáthatók a szavazáshoz. A nemzeti bizottságoknak ezért a vá­lasztók névjegyzékének pontossá­gára a legnagyobb figyelmet kell fordítaniok. A választók névjegyzékének e teljessége és a bejegyzések helyes­sége nem volna biztosítható csupán a nemzeti bizottságok által. Ezért a választók névjegyzékét a polgá­rok ellenőrzésének is alávetik. An­nak megállapíthatósága végett, váj­jon a választók névjegyzékei telje­sek-e, helyesek-e a bejegyzések és hogy a hiányos névjegyzékeket ki­lehessen egészíteni, valamint a helytelen bejegyzéseket kijavítarii, a törvény elrendeli a nemzeti bi­zottságoknak, hogy közszemlére és kifogásolási eljárásra tegyék ki a választók névjegyzékét. A kifogásolási eljárás abban áll, hogy minden polgár szóban, vagy írásban figyelmezteti a nemzeti bi­zottság tanácsát a választók név­jegyzékében észlelt hibákra és helytelenségekre és kiigazítást ja­vasol. A nemzeti bizottság tanácsa az észrevételről három napon belül dönteni köteles és kell, hogy vagy a választók névjegyzékében meg­felelő kiigazítást eszközöljön, vagy a panasztevőt írásban értesítse, milyen indokok miatt nem teheti meg a kiigazítást. Ha a tanács az indítványt elutasítja, a polgár az illetékes népbírósághoz fordulhat, amely végérvényesen határoz. A polgár nemcsak azt kifogásol­hatja, hogy ő maga nincs bejegyez­ve a választók névjegyzékébe, vagy hogy a bejegyzés helytelen, hanem azt is, hogy más személy be van jegyezve, nincsen vagy helytelenül van bejegyezve a választók név­jegyzékébe. Különösen joga van minden pol­gárnak felhívni a figyelmet arra, hogy valamely személyt, akinek választójoga nincsen, pl. akinek nincs állampolgársága, vagy a 18. évet még nem töltötte be, vagy a polgári jogok elvesztésére ítélték, felvették a választók névjegyzéké­be. A választók névjegyzékének köz­szemléje idejében utólagos bejegy­zéseket, vagy törléseket lehet esz­közölni a választók névjegyzéké­ben. Ha ugyanis a polgár a választók névjegyzékének összeállítása után választójogot nyer, vagy ezt elve­szíti, például állampolgárságot nyer, vagy veszít el, elítélik, polgári jo­gokat nyer el, stb. utólagosan be­jegyezhető, vagy törölhető. Ily utólagos változtatásokat a válasz­tók névjegyzékének lezárásáig, vagyis a választásokat megelőző nap 16. órájáig lehet eszközölni. Ezzel a joggal azok a választók is élhetnek, akik a választók névjegy­zékének összeállítása után lakhe­lyüket változtatták. A felemlítettekből láthatjuk, hogy a választók névjegyzékének összeállítása nem csupán valami technikai munka, hanem egyben politikai ügy is, mert a választók névjegyzékének helyes összeállítá­sán múlik, vájjon minden polgár, akinek választójoga van, valóban szavazni fog-e. Ezért valamennyi helyi (központi, egységes) nemzeti bizottság, amelyek a választók név­jegyzékét közszemlére tették ki, minden erőfeszítést megtesznek, hogy a választók névjegyzékét a törvény által előírt határidőben ki­egészítsék és valamennyi helytelen bejegyzést töröljenek. Ne forduljon elő egyetlen olyan eset sem, hogy választójoggal rendelkező polgár ne lenne beírva a választók név­jegyzékébe, vagy, hogy a választók névjegyzékében levő helytelen be­jegyzés miatt ne engednék szavaz­ni. E feladat végrehajtásánál azon*­ban a nemzeti bizottságok ne-szá­mítsanak csupán a polgárok kez­deményezésére, hanem rendszere­sen figyelmeztessék a polgárokat a választók névjegyzékének ellenőr­zésére. Dr. Pavel Mrázek A csehszlovákiai újságírók megünnepelték a szovjet sajtó napját A szovjet sajtó napján, május 5-én a prágai Csehszlovák Újság­írók Klubjában baráti beszélgetést rendeztek. Az esten, amely hozzá­járult a szovjet újságírók munkája további megismeréséhez, részt vet­tek a CsKP KB sajtóosztályának képviselői, B. A. Taraszov, a moszk­vai Pravda képviselője, B. P, Cseremiszin, a TASS képviselője, szovjet újságírók, valamint a népi demokratikus országok és a nvu­gati országok kommunista sajtójá­nak képviselői, a Csehszlovák Uj­ságírószövetség elnökségének tag­jai és a csehszlovák sajtó számos dolgozója A beszélgetést Vojtech Doleiší. a Rudé Právo Munkaérdemrenddel kitüntetett, főszerkesztője, a Cseh­szlovák U j ság írószövetség elnöke nyitotta meg. Vladimir Kašpar. a szövetség elnökségének tagja meg­emlékezett annak a napnak év­fordulójáról, amikor a lenini Prav­da első száma meg elent és hang­súlyozta, hogy a szovjet sajtó mi­lyen támasza a szovjet népnek és példája és tanítója újságíróinknak. Jaroslav Vojtech és Mária Koč­varová szerkesztők szovjetunióbeli tanulmányútjukon szerzett tapasz­talataikról beszéltek. Jaroslav Knobloch, a nemzetközi újságíró­szervezet főtitkára kiemelte a szov­jet sajtónak a Szovjetunió határ­talan fejlődésében és a világbékéért folytatott harcban betöltött jelen­tős szerepét. A szovjet sajtó napja alkalmából szerdán, május 5-én a bratislavai új­ságírók is beszélgetésre gyűltek össze klubjukban, melynek kereté­ben a szovjet sajtó küldetésének jelentőségéről tárgyaltak. A szov­jet újságírók munkájáról Jozef Weiser, a bratislavai csehszlovák rádió helyettes igazgatója beszélt. A beszélgetés keretében Imro Jen­ča, a bratislavai csehszlovák rádió rendezője felolvasta Leonid Lem­szovjet író szatíráját, Dušan Gábor pedig elszavalta Stepan Sčipačev költeményét.

Next

/
Thumbnails
Contents