Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-06 / 109. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 6, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 109. szám. A mai számban: A választások előtti agitáció tapasztalatai Prágá­ban (2. old) A genfi értekezlet május 4-i ülése (3. old.) „Az Egyesült Államokat legfontosabb európai szövet­ségesei cserbenhagyták" —jelentette ki Dulles Genf­ben hazautazása előtt (4. old.) Kormányhatározat a finomgyapjas juhok tenyészté­sének fellendülésére (5. old.) A Nemzetközi Kerékpáros Békeverseny hírei (6. old.) A kommunisták feladatai a X. pártkongresszus előtt Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága összehívta a X. pártkongressust. A jólvég­zett munka tudatával, az ötéves terv eredményeiből a IX. párt­kongresszus által kitűzött pártvo­nal megvalósításával elért ered­ményekből eredő büszkeség érzé­seivel megyünk a kongresszus elé. A kongresszuson alapvető fontos­ságú kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek egész népünk munkájára és életére vonatkoznak, ahogyan ez a kongresszus munkaprogramm jából is folyik, amelyet a Központi Pártbizottság ismertetett. / A kongresszusi tárgyalások si kere elsősorban attól függ, hogyan lesznek teljesítve azok a politikai feladatok, amelyeket a Központi Pártbizottság utolsó ülése és pár. tunk és kormányunk határozatai állítottak pártunk elé. A pártszervezetek és minden egyes kommunista legfontosabb feladatainak egyike a nemzeti bi­zottsági választások elő készítése. Pártunk nem kezdi meg a választásokat üres ígéretekkel, hanem az összes dolgozók építő igyekezetének reális eredményei­vel. A nemzeti bizottság: választásoknál elsősorban azt akarjuk elérni, hogy a falvak és városok élére a legtehetségesebb polgárokat állítsuk, akik biztosí­tékot nyújtanak arra, hogy a nern­zeti bizottságokban a nép munkáV jának eredményeivel helyesen­fognak gazdálkodni, jól fogják irá­nyítani a gazdasági és kulturális építést és megszilárdítják orszá­gunk népi demokratikus rendsze­rét. Ez is a választások lényegé­hez tartozik. És ezt megmagyaráz­ni minden egyes választónak, meggyőzni őket arról, hogy erre a Nemzeti Arcvonal jelöltjei nyúj­tanak biztosítékot és hogy ha ezekre a jelöltekre szavaznak, ez azt je­lenti, mintha az ipar és földmű­velés további fejlődésére, hazánk falvainak és városainak fejlődé­sére, a nép életszínvonalának ál­landó emelkedésére és a kultúra felvirágzására szavaznának, ez azt jelenti, hogy ezek a szavazatok a nemzetek közötti békét akarják — ez jelenleg a kommunisták legna­gyobb feladata. A mezőgazdaságbari az utóbbi években mély közgazdasági és tár­sadalmi változások jöttek létre. Mégis mindennek ellenére a me­zőgazdaság fejlődésének üteme le­marad az ipar fejlődése mögött. Az ipar és a mezőgazdasági ter­melés közötti aránytalanság kikü­szöbölése feltétlenül szükséges és lehetséges. Megvan ehhez minden feltételünk és eszközünk: a ter­mékeny talaj, a mezőgazdasági gépek teljesítőképessége további fokozásának lehetősége és vannak tehetséges dolgozóink is. Pártunk és kormányunk megtesz mindent, hogy mindezek az erők és eszkö­zök érvényre jussanak a mező­gazdaságban. Amint ismeretes, a legközelebbi időszakban kidolgoz­zák és a X. pártkongresszuson megtárgyalják a mezőgazdasági termelés jelentős fokozására vo­natkozó tervet a legközelebbi két­három évre vonatkozólag. Azért, hogy a terv sikeresen legyen tel­jesítve, hogy a mezőgazdaság ha­marosan lépést tartson az iparral, azért minden egyes pártszervezet­nek dolgoznia kell a falvakon már most, a kongresszusi előkészüle­tek időszakában. Végeredményben ez a falusi pártszervezetek munkájának ér­telme a választások és a kongresz­szus előtti kampányban. Mert kü­lönben mit érne törődni azzal, hogy jól folyjanak le a nemzeti bizottságokba való választások, ha nem fordítanánk gondot arra, hogy agrotechnikai határidőkben végezzék el a tavaszi munkákat, hogy megműveljék az összes föld­területeket, hogy teljesítsék a ve­tési tervet és az egyes növények ültetésének tervét és hogy bizto­sítsák a takarmányalapot? Ha a nemzeti bizottságokba valóban ki­váló kvalitású embereket válasz­tanának is, ezeket a hibákat nem tudnák kiküszöbölni* Magától ér­tetődő tehát, hogy a választásokra és a X. pártkongresszusra készülő fa­lusi szervezetek az eddiginél na­gyobb mértékben igazodnak majd a pártalapszabályzathoz, az eddi­ginél jobban fejlesztik majd az agitációs és szervezési munkát a földművesek között a tavaszi mun­kák biztosítása érdekében, jobban fognak törődni a szövetkezet jó haladásával, gazdálkodásával és a szövetkezeti szabályok betartásá­val. Természetesen ez nemcsak a pártszervezetekre vonatkozik, ha­sonló feladatok várnak az állami birtokok és a gép- és traktoréi ­lomások szervezeteire is. Ipari termelésünkben arról van szó, hogy a pártszervezetek a szo­cialista munkaverseny fejlődését új, magasabb színvonalra emeljék, hogy ne elégedjenek meg a fel­adatok mennyiségbeli túltejesíté­sével, hanem széleskörű mozgal­mat indítsanak a termelés gazda­ságosságáért. Pártunk és kormá­nyunk hangsúlyozza a gazdaságos­ság szigorú elve érvényesítésének nagy jelentőségét. A pártszerve­zeteknek mindent meg kell ten­niök, azért, hogy a termelés gaz­daságossága az összes dolgozók ügyévé váljék. A dolgozók tízezrei a pártkon­gresszust jobb munkaeredmények­kel akarják üdvözölni. A kongresz­szus tiszteletére már számos építő kötelezettségvállalást tettek, ami­vel kifejezésre juttatták azt az igyekezetüket, hogy jobban és ol­csóbban akarnak termelni. A párt­szervezetek nagy felelősséggel tar­toznak azért, hogy meg lesznek az összes előfeltételek a szocialista munkaverseny további fejlődésé­re. Ennek előfeltétele, hogy na­gyobb gondot kell fordítani az em­berek között végzett politikai munkára a munkahelyeken és aránytalanul nagyobb gondot kell a pártszervezeteknek fordítaniok az üzemek termelési feladataira. Az olyan feladatoknak, mint ami­lyen a versenyzők munkahelyeire való folyamatos anyagszállítás biz­tosítása, a terv egyenletes teljesí­téséről való gondoskodás árufajták szerint, a termelési önköltség csök­kentése, főleg pedig a gazdaságos­ság elvének érvényesítése a mun­kahelyeken és á termelés minősé­gének állandó javítása — az ilyen kérdéseknek kell a taggyűlések és a pártbizottságok gyűlései tárgya­lásainak fő problémáját képeznie. A X. pártkongresszus előkészü­leteiben nagyon fontos megmagya­rázni és a gyakorlatban érvényesí­teni a kollektív vezetés alapelveit. Mivel ez egyike azoknak az előfel­tételeknek, amelyek lehetővé te­szik, hogy leszámoljunk az összes hiányosságokkal, amelyek fékezik a pártszervezetek munkáját. A komoly hiányosságok egyike az egyes pártszervezetek munká­jában az öncélúság. Elég gyakran előfordul, hogy az üzemi szerveze­tek hónapokon keresztül csak a párt belső ügyeivel foglalkoznak. (Folytatás a 2. oldalon.) Á Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek megválasztásával a békére szavazunk * + • A kassai kerület községeinek további fejlődéséért A Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek választóikkal folytatott gyűlései a lcassai járás községeiben örömtel­jes légkörben folynak. A nemzeti bizottságok jelöltjei eddig 387 vá lasztási kerületben és 19 gyűlésen számoltak be a kassai járáshoz tartozó községek akciós építő ter­veiről. A jelöltek a gyűléseken gyakran beszélnek a választókkal arról, hogyan gyarapítsák a járás­ban a mezőgazdasági termelést, A kasai járás szövetkezeti tagjai már most bekapcsolódnak az alacsony­hozamú rétek és legelők termé­kenyebbé tételének munkájába, 1957-ig több mint 1.500 hektárnyi rétet és legelőt újítanak meg, hogy lényegesen felemeljék a takarmány­alapot. A járás szövetkezeti tag­jai már felszántottak 150 hektár­nyi rétet és legelőt. Ebből 45 hek­tárnyi területet takarmánynövé­nyekkel vetettek be. A nagvidai szövetkezeti tagok 30 hektárnyi le­gelőt szántottak fel és vetettek be. A beniakovcei, šacai és hodkovcei szövetkezeti tagok a gyűléseken a méhek nagybani tenyésztéséről be­széltek. A čečejovcei „Győzedelmes február' 4 nevű EFSz példája nyo­mán 50 kaptárból álló méhészetet rendeznek be. A szövetkezeti ta­gok 600 új méhészetet létesítenek. A gyűléseken a választók az iskolák és a kultúrközpontok épí­tése iránt is érdeklődnek. A d'ur­ďošiki polgárok a maguk erejéből nemzeti iskolát építenek és rend­behozzák a kultúrotthont A se­ni szövetkezeti tagok elhatározták, hogy új kultúrotthont építenek és a régi kastélyt pionírotthonná ala­kítják át. Slanecen a választók gyűlésein megvitatták a bölcsődék, a középiskola, az egészségügyi köz­pont, a gyógyszertár és a kultúr­otthon építését. Barcán és Slanecen a legközelebbi időben megkezdik az új nyolcéves középiskola építé­sét A 48. számú választási kerületben a besztercebányai városi nemzeti bizottság jeíöltje, Jozef Dianiska aktív tiszt. Jozef Dianiska tiszt fémesztergályos családból származik. Már 16 éves korában a podbrezovai vasműveknél dolgozott mint munkás. 1938-ban elbocsátották a munkából s hosszabb ideig munka nélkül volt, míg aztán mint erdei munkás kapott alkalmazást. 1944-ben par­tizánjaink soraiba állt és a haza felszabadításáért harcolt. A fel­szabadulás után mint aktív tiszt a hadseregben maradt, ahol a rá­bízott feladatokat következetesen teljesíti Építünk, hogy boldogabban élhessünk kórház és bölcsőde építését is. Nagy gondot fordítunk majd a helyi közszolgáltatások javítására. Új nagyteljesítményű gépekkel látjuk el a helyi ipar üzemeit. A köztisztaság fejlesztése érdekében a nemzeti bizottság még ebben az évben öntözőkocsit szerez be, ké­sőbb a hamut és szemetet is autó­val fogják elhordani. Még ebben az évben nagy bevásárlási központ létesül Komáromban. A lakásépítő kombinát a jövőben is arra fog törekedni, hogy házak rendbehozásával növelje a lakás­egységek számát. A mult évben például ilyen módon 282 lakásegy­séget nyertünk. Ebben az évben 272 lakásegy­ség épül fel az új telepen és ugyan­akkor újabb 247 lakásegység és népstadion építését is elkezdjük. Holczer László, Komárom Olyan rohamos tempóban épül az új szocialista Komárom, amiről azelőtt még álmodni sem mertünk. Az építő munka és a születő ter­vek lázában készülődünk most az örömteljes választásokra. Tudjuk, hogy nagy feladatok várnak a mi jelöltjeinkre. A helyi nemzeti bi­zottság akcióprogrammja, nagy­szabású terveket foglal magába, melyek Komárom város lakóinak szebb és jobb életét fogják szol­gálni. Még ebben az évben befejezik egy új nyolcéves középiskola épí­tését és 1955-ben megkezdik két új óvoda, új felsőipari iskola és tanu­lóotthon építését. Nagy javulás áll be az egészségügy terén is. Nem­csak, hogy bővítik a kórházi osz­tályok, az ágyak számát és eme­lik az egészségügyi dolgozók szá­mát, de a távlati terv szerint 1955 —56. években megkezdik az új Képzőművész a Nemzeti Arcvonal jelöltje Á kizsákmányolás alól való fölsza­badulás, dolgozó népünk emelkedő életszínvonala felszabadítják azokat az alkotó erőket, amelyeket a kapita­lista rendszer nyomorával, éhségével és munkanélküliségével bilincsekbe vert. Ez a nyomor arra kényszerítet­te az embereket, hogy csak a legsür­gősebb dolgokra gondoljanak és nem nyújtott szabadságot a kulturális és művészi fejlődésre. Nálunk a népmű­vészeti körök ezrei, a könyvek, kép­zőművészet, színház és a film iránti egyre nagyobb érdeklődés bizonyíté­ka annak, hogy a kapitalizmusnak ezeket a bilincseit örökre leráztuk és hogy népünk gyönyörű jövő felé ha­lad, amelyben a munka minden egyes szakaszon szabad, örömteli alkotás lesz. Ennek bizonyítéka az is, hogy dol­gozóink a nemzeti bizottságokba író­kat, költőket, zeneszerzőket, festőket és szobrászokat is jelölnek. Minden kerületből érkeznek jelentések a mű­vészek jelöléséről így a martini járá­si nemzeti bizottságba Štefunko szob­rászt, a besztercebányai kerületi nem­zeti bizottságba Gwerk festőt, a bra­tislavai központi nemzeti bizottságba és a kerületi bizottságokba öt képző­művészt jelöltek. A pozsonypüspöki helyi nemzeti bizottságba Álló Gyula akadémiai festőt jelölték. A pozsony­püspöki szövetkezeti tagok jól isme­rik Álló Gyula festőt és tudják, hogy miért jelölték őt. Tudják, hogy Álló i elvtárs a dolgozó nép hű fia. De hogyne lenne az! Legzsengébb ifjú­ságától kezdve nehéz munkával kel­lett megkeresnie napi kenyerét. Apja idénymunkás volt, aki gyakran küz­dött a munkanélküliséggel. Mint egy a 11 gyermek közül, már nyolcéves korában munka után kellett néznie. Egy birtokra került, ahol egyszer ré­pát kapált, máskor pedig az őszi ré­pagyüjtésnél dolgozott. Megtudta, mit jelent a kapitalista kizsákmányo­lás. Tizenhatéves korában egy gaz­dag kulák szolgája, majd segéd­munkás egy kovácsműhelyben. Szí­vósságával sikerült legyőznie a nehéz éveket, de a legjobb személyi tulaj­donságok sem segítenek, ha a kapita­lista társadalom nem ad munkát. Ál­ló elvtárs megismerte a munkanélkü­liséget és maga írja életéről a kapi­talizmus idején: „A nyomor, az elke­seredés leghűbb társam volt. Az örö­möt életemben nem ismertem." Mint kisegítő gépész a cséplőgép mellett és mint fűtő Álló elvtárs so­kat rajzolt és festett. A cséplésnél minden deszkadarabot telerajzolt. Így fedezte fel egy cseh újságíró és | bemutatta Gustáv Mally tanárnak, akinél később tanult. A kapitalizmus­ban a véletlennek kellett közbeszól­nia, hogy a tehetség fejlődhessék. Ez­után Álló elvtárs elvégezte a képző­művészeti akadémiát, tanulmány utakon járt, hogy tökéletesítse magát és 1934-ben visszatért Pozsonypüspö­kire, ahol letelepedett. Álló elvtárs tadatában van annak, hogy mennyire bíztak benne a szö­vetkezeti tagok akkor, amikor a helyi nemzeti bizottságba jelölték. Beszél­getés közben Álló elvtárs kijelentette, hogy mint a helyi nemzeti bizottság tagja folyó munkáján, kívül főleg az­zal fog törődni, hogy a község szépí­tése Ízléses, szép és jó legyen. „Ter­mészetesen a legnagyobb figyelmet fordítom majd a kultúrkezdeménye­zésekre, még jobban elmélyítem dol­gozó népünk szeretetét a művészet, főleg a képzőművészet iránt" — mon­dotta a továbbiakban Álló elvtárs. „A nemzeti bizottságban végzendő munkámtól elsősorban azt várom, hogy összetartó kollektív munkával sikerűi majd kiküszöbölni főleg a kulturális szakaszón előforduló hiá­nyosságokat és Pozsonypüspökiből szép és kultúrált helyej csinálunk" — mondotta befejezésül Álló elvtárs y (D-)

Next

/
Thumbnails
Contents