Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-05 / 108. szám, szerda

6 UJS20 1954. május Zsupfedeles viskók helyébe pirostetős új házak épülnek Kasától délre, a Hernád-folyó völgyében festői szépségű táj tárul szemünk elé, amint vonatunk elhagyja a főpályaudvart• Keletről a Szálánci hegylánc, délről a Tokaji hegyek, északnyugatról pedig a Szlovák Érchegység magas csúcsai övezik ezt a gazdag gabona- és gyümölcs• termo vidéket. A Hernád folyó, amely itt már széles síkságon tör előre, hosszú kanyarokat ír le, csobogva hömpölyög, hogy a szomszédos Magyarország területén elérje a Tisza vizét, aztán vele párosulva KözépEurópa legnagyobb folyójába, a Dunába torkoljon. Milyen gyönyörű ez a vidék' Különösen ilyenkor májusban, amikor haragoszöld színben pompázik a határ, virágoznak a gyümölcsfák, új színt öltenek az erdők, nyílnak az orgonák. Még a levegő is más most, mint egy hónappal ezelőtt. Orgonavirágok kellemes illatát érezzük, amint befordulunk a magas dombok lábánál fekvő Kehnyec község takaros kis utcájába, amit'kettészakít a csörgedező patak vize. Régi palatetős házakat pillantunk meg. Köztük itt-ott még zsupfedeles házak is lapulnak, melyek még a régi idő nyomoráról regélnek. Bennük azonban már nem a mult emberei, hanem új, szabad emberek laknak s éppen azon gondolkoznak, hogy mikor bontják le a mult nyomorának keserű emlékeit és müyen házakat építsenek a helyükbe. Mert hogy épülnek az új házak, még hozzá elég. rohamosan, arról is meggyőződünk. Csupán a legutolsó három évben hat szövetkezeti tag épített magának új családi házat, 13-an pedig most határozták el, hogy még ebben afe évben felépítik új családi fészkeiket: Az idő már délfelé járt, amikor bekopogtattunk egy ntást épülő családi ház ajtaján Takács Józsefékhez. Magas, szőke asszony, a házigazda fele' sége fogadott. Majd férje is előkerült, aki hátul a kiskertben foglalatoskodott. új házról kezd beszélni• — Látja, ez is a szövetkezet, a közös munka, a felszabadidás eredménye — mutatja kétszobás-konyhás új házát, amit már csak kívülről kell bevakolni• A legszebb házak egyike lesz a községben. Közben felesége előveszi a szekrényből a jó munkájukért kapott kitüntetéseket. Derűs, örömteli a hangulat Takácséknál. — Ha a régi jvüág maradt volna, akkor kilenc gyermekünkkel ma is a régi zsupfedeles viskóján szomorkodnánk — .mondja az asszony. De a messzi Ukrajna, Kazahsztán, Üzbekisztán fiai, a Szovjetunió hős katonái kilenc évvel ezelőtt elhozták a szabadságot Takács Józseféknek és velük együtt egész dolgozó népünknek. Kilenc év telt el azóta. Kilenc szabad esztendő. S mennyi változás van azóta hazánkban. Szinte új ország született azóta. Városok, gyárak nőttek ki n földből, a mezőkön traktorok dolgoznak, hatalmas Sztálinyecek szántják a verejtékkel áztatott földet. Takács József községében sem múlott el nyomtalanul ez'a kilenc esztendő. A község keleti oldalán új gazdasági udvar keletkezett. És a határ! Ameddig a szem ellát, egyetlen hatalmas táblává nőtt A közös munka sikeréről beszél itt minden. A kehnyeci nincstelenek még 1950ben megszervezték a szövetkezeti gazdálkodást• Tizennyolcan kezdték, az elhagyott és a papi földeken. Nagy út állt előttük. Ez sem volt, az sem volt, mesélik most boldogan. Csupán a szorgalmas két kezük és a jövőbe vetett erős hitük. Mindössze 27 növendékállat volt a tulajdonuk. Majd 1951-ben. amikor hat család kivételével az egész község kis- és középparasztsága hozzájuk csatlakozott, egy- kissé fellélekzettek. A következő évben már 22 tehenük, 42 növendékállatjuk, 24 lovuk: 320 juhuk es 300 sertésük volt. De még így is kevésnek bizonyult az állatállomány. Hangyaszorgalommal láttak munkához Különösen a mult évben iavult sokat a gazdaságuk. Eleinte sokan nem érezték a magukénak a közös gazdaságot s így lassúbb volt az előrehaladás. Most már csak nevetve gondolnak vissza az első étiekre-, amikor nehezen „akaródzott" a közösben dolgozni. A mult év megváltoztatta gondol, kodáshkat. Hiszen a legtöbb család 30—40 mázsa gabonát és 10—15 ezer koronát kapott a közösből. Most már másképpen viszonyulnak a munkához, más szemmel nézik a világot. S .ez meglátszik a gazdaságban. A közös tulajdont ma 615 hektár föld, 89 jöltejélő.. tehén, köztük olyanok, amelyek 1^—18 liter tejet is adnak, 1S7 növendékállat, 32 ló, 380 sertés

: 361 juh és 770 baromfi képezi. Egyszerű, derék emberek a k?hnyeciek. Ha valamit elhatároznak, azt végre is hajtják. Az első negyedévben például 15.000 kg sertéshúst és 20.000 liter tejet adtak terven felül az országnak. Most pedig, miután már teljesítették az állati termékekből a féléin beadást, felajánlották, hogy a kongresszus napjáig 37 mázsa sertéshúst és 20.000 liter tejet adnak be terven felül. Azt is vállalták, hogy a kongresszus napjáig felépítenek egy 92 férőhelyes sertésólat. Továbbá felajánlották, hogy ebben az évben megépítenek 4 betonsilógödrőt és egy 450 férőhelyes birkaistállót. A tehenészetben jelenleg 6 liter a féjési átlag. Takács József és a többi tehenész megfogadta, hogy a kongreszszus napjáig ezt 7 literre emelik. Bevezetik a borjak rideg nevelését és a csoportos takarmányozási rendszert. Hogy ilyen szép eredményeket tudnak elérni az állattenyésztésben, abban nagy része van Takács Józsefnek és feleségének, akik példás munkát fejtenek ki, hogy napról napra emeljék a tehénállomány hasznosságát. Ezért kapták kormányunktól a magas kitüntetést ez év februárjában. ' Május első vasárnap délutánja volt. A nap még magasan állt az égbolton és szórta éltető sugarait a sarjadó vetésekre, a virágzó gyümölcsfákra, apró házacskákra. • A fehérre meszelt házak előtt a padokon idősebb bácsik és nénik beszélgettek, élvezték a meleg napsugarat. Az utcán mosolygós arcú, vidám fiatalok sétáltak. Vájjon miről is beszéltek az öregebbek, a kérges tenyerű paraszti emberek. A munkáról. Mit hova fognak elvetni, vagy elültetni, hogyan tegyék hasznosabbá az állattenyésztést és beszéltek megváltozott életükről, az elmúlt kilenc ér eseményeiről. Csak úgy ömlött belőlük a szó' Kresák Imre büszkén emlegette két fiát, akik ma néphadseregünk tisztjei, Magda leányát, aki d Népművészeti Együttes tagja. Imre fia a helyi nemzeti bizottság elnöke. Naqiion tovaszálltak már a mult bajai a Kres-'k családban. Micsoda nagy lépés elő

ve' Nem is olyan réger^ csak , kódisoknak" hívták őket a falu kulákiai' Ma vedig egytől-egyig emberekké, új életük - igaz védelmezőivé, építőivé váltak. Tóth bácsi a 18 éves Lajos fiáról beszél. Kombájnvezetői tanfolyamra ment. Demcsák Mária a kassai főiskola tanulója. Igy folyik a beszéd, amikor megérkezik Szemkó György, a párt régi harcosa, a község dolgozóinak jelöltje a nemzeti bizottságba. Mindenki szereti öt a faluban, csak a földbérlök, meg a kulákok nem szerették, mert kiállt a dolgozók ' igaza mellett. S azért nem egyszer ült börtönben a régi világban• Bisztricát vesz elő. rágyújt és mindjárt ő veszi át a szót. Arról beszél, hogy tjii- mindent kapott már eddig a község a népi demokráciától. Elmondja: a villanyt még 1952-ben megkaptuk. Tavaly a helyi hangszórót is bevezették. Már csak a kultúrház hiányzik, de az is meglesz rövidesen. — mondja csillogó szemmel Szemkó elvtárs, akiről tudják a községben, hogy'szavait tettek követik. — És felsorólja jövő terveit. — /I zsupfedeles házakban lakó szövetkezeti tagokat hozzásegítjük házaik rendbehozásához, szabályozzuk a patak medrét, az utakat is rendbehozzuk és újabb gazdasági épületekkel bővítjük ki gazdasági udvarunkat. Mindnyájan helyeslik a tervet. S amint így meahányják-vetik a jövőt, a szavazás lefon/ását, már későre jár az idő. Nyugat felől beborul az ég. Ismét esőt hoz a tavaszi szél. Széjjelszélednek. Majd megered az aranyat érő májusi eső, hogy segítse a kehnyeci szövetkezeti tagok terveit. Farkas Kálmán A kassai kerületben megművelik a parlagon heverő földeket A kassai kerületi pártkunferencián a nemzeti bizottságok kötelezettséget vállaltak, hogy 1956. év végéig 13.700 hektár keveset termő rétet és legelőt fognak különféle eljárásokkal rekultiválni, újra jövedelmezővé tenni. Nézzük meg, hogy ez a kötelezettségvállalás hogyan válik a gyakorlatban valósággá a kassai kerületben? Itt tulajdonképpen két egymás mellett folyó ^akcióról van szó. Az első a földművelésügyi minisztérium által megindított, meg nem művelt földekre vonatkozó felhívás, amelynek értelmében a különböző parlagon heverő földeket az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok művelik meg. Kézsmárkon 262 hektár, Iglón 43 hektár, Terebesen 220 hektár megműveletlen föld van, amit a gépállomások fognak felszántani. A másik akció, mint már említettük, a helyi nemzeti bizottságok kötelezettségvállalása, az úgynevezett rekultiválásra vonatkozik, amolv azt jelenti, hogy a kisterrésű réteket 'és legelőket felszántják és feljavítás után takarmá iynövényekkel vetik be, hogy biztosítsák az állatok részére a kellő mennyiségű takarmányt. Ez az akció mintegy három éven belül fog lefolyni és végeredményben 13.700 hektár földet tesz termővé. A munkálatokat itt is többnyire a gépállomások végzik a szövetke^etpk segítségével. A kerületi nemzeti bizottság háromtagú bizottsága állandóan a falvakban jár és ellenőrzi, hogy vájjon ezeket a gyengeminősélű réteket és legelőket bevetik-e tavaszi keverékkel, hogyan hajtják végre az errevonatkozó utasításokat, mert mindazt a nedvességet, ami még a talajban van, ki kell használni, hogy kikeljenek a takarmánynövények. A rekultiválási akció még sikeresebbé tétele érdekében egy tudományos bizottság is működik, amely főiskolásokból, a vegykísérleti állomás alkalmazottaiból áll. Ez a bizottság biztosítja az akció tudományos alapon való vezetését, hogy a réteket és a legelőket valóban feljavítsák és olyan réti füveket vessenek, amilyenek az illető földterületen megteremnek. Ezenkívül kultúrmérnökök, vízmérnökök is közreműködne!?, mert sok helyen nedvesség lecsapoJásáról is szó van, mint pl. Királyhelmec környékén is/ Mint Perlik eívtárs, -a kerületi nemzeti bizottság dolgozója mondotta, aki a háromtagú bizottságiak is tagja, ezzel a rekultiválási eljárással biztosítani tudjuk az állatok takarmányellátását, . mert míg azelőtt egy hektáron 5—10 mázsa széna termett, addig az új eljárással egy hektáron 100 mázsás termés is elérhető. A kassai járásban már .igen sok faluban sikeresen folyik ez az akció így pl. Nagyidán, Kenyecen, Szaláncon és más falvakban a szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy határaikban megművelik a parlagon heverő földeket. Mihocsik elvtárs, a kassai egységes nemzeti bizottság elnöke a kassai kerület járási nemzeti bizottságai elnökeinek konferenciáján bejelentétte, hogy a kassai járás szövetkezetesei a X. kongresszus tiszteletére 500 hektár földet rekultiválnak és felhívta a többi járásokat, hogy vegyenek részt a versenyben. Amint látjuk, a kassai kerület szövetkezetesei és nemzeti bizottságai nagy akciót indítottak a megműveletlen földek, valamint a gyenge minőségű rétek és legelők feljavítására. V. I. A szninai Vihorlát>üzem segítsége az ublyai dolgozó parasztoknak Szlovákia legkeletibb részében, a Szovjetunió határán fekszik Ublya község. Ellátni innen a nagy Szovjetunió, az első szocialista állam, Szovjet-Ukrajna hegyes-völgyes vidékére, a Kárpátok erdőfedte hegyeire. Ide, ebbe a távoli faluba érkezett meg két teherautón a szninai Vihorlát-iizem 23 tagú brigádcsoportja, hogy az itteni EFSz tagjainak és a kis- és középparasztoknak segítsenek a mezőgazdasági /gépek megjavításában és hogy tanácsokkal, leginkább politikai nevelőmunkával segítsék őket. A csoport tagjai közt vannak Gregus Pál, Kozák és Kucsera Oldrich elvtársak, akik a patronáló üzem részéről sok okos tanáccsal látják el a szövetkezet tagjait. A dolgozó parasztoknak megmagyarázzák a termelés fellendítésére hozotf határozat fontosságát, továbbá elmondják, hogyan épül az utóbbi időben az ipar Kelet-Szlovákiában. A patronáló üzem csoportjának tagjai közül sokan a mezőgazdaságból kerültek a gyárba, így ismerik a mezőgazdasági munkát, a falut

r a dolgozó parasztok szokásait, problémáit. Az ublyai parasztok nagy figyel emmel hallgatták a gyárból jött elvtársakat és közben azon csodálkoztak, hogy ezek a munkások milyen odaadással és ügyesen javítják a gépeket. Szinte égett a munka a kezük alatt, mert estére 56 mezőgazdasági gépet javítottak ki, a kisebb szerszámokról, kapákról, baltákról nem is beszélve. A szninai Vihorlát-iizem dolgozni így járulnak hozzá a mezőgazdaság felvirágoztatásához. _smm A Gregus-csoport munka közben. Munkaszünet. Jól esik a falatozás. Két szövetkezet versenye Egyre nagyobb méreteket ölt a garamvezekényi és a garamszentgyörgyi szövetkezet között a szocialista párosverseny. Már a tavaszi vetés idején mind a két szövetkezetben meggyőződtek arról, hogy a jól irányított és ellenőrzött verseny sokat jelent a munkák gyors elvégzésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a vetést csaknem mind a két szövetkezet egyszerre, illetve hat nappal a határidő előtt befejezte. A verseny mérlege az utóbbi időben mégis a vezekényiek oldalára billent. A~cukorrépa első kapálási munkáiban jóval megelőzték a garamszentgyörgyieket. A növényápolási munkák mellett igen nagy gondot fordítanak a legelők és a rétek gondozására. Több mint 24 hektárt vetettek be fűmaggal. A kaszálókat megtisztították az idegen gyomoktól. Az idén kell, hogy nagy takarmánytermést érjenek el. A X. pártkongresszus tisztelétére kötelezettséget vállaltak, hogy 40 mázsa sertéshúst adnak terven felül az országnak. Igyekezniök kell a garamszentgyörgyieknek is, hiszen ők sem akarnak lemaradni sem a versenyben, sem pedig abban az értékes felajánlásban, hogy terven felül sok mezőgazdasági te>mékkel járulnak hozzá az ország népe életszínvonalának emeléséhez. Szebedinszki László, Kissáró;