Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-05 / 108. szám, szerda

6 UJS20 1954. május Zsupfedeles viskók helyébe pirostetős új házak épülnek Kasától délre, a Hernád-folyó völgyében festői szépségű táj tárul szemünk elé, amint vonatunk el­hagyja a főpályaudvart• Keletről a Szálánci hegylánc, délről a Tokaji hegyek, északnyugatról pedig a Szlo­vák Érchegység magas csúcsai övezik ezt a gazdag gabona- és gyümölcs• termo vidéket. A Hernád folyó, amely itt már széles síkságon tör előre, hosszú kanyarokat ír le, csobogva hömpölyög, hogy a szomszédos Ma­gyarország területén elérje a Tisza vizét, aztán vele párosulva Közép­Európa legnagyobb folyójába, a Du­nába torkoljon. Milyen gyönyörű ez a vidék' Különösen ilyenkor május­ban, amikor haragoszöld színben pom­pázik a határ, virágoznak a gyü­mölcsfák, új színt öltenek az erdők, nyílnak az orgonák. Még a levegő is más most, mint egy hónappal ez­előtt. Orgonavirágok kellemes illatát érezzük, amint befordulunk a magas dombok lábánál fekvő Kehnyec köz­ség takaros kis utcájába, amit'ketté­szakít a csörgedező patak vize. Régi palatetős házakat pillantunk meg. Köztük itt-ott még zsupfedeles házak is lapulnak, melyek még a régi idő nyomoráról regélnek. Bennük azon­ban már nem a mult emberei, hanem új, szabad emberek laknak s éppen azon gondolkoznak, hogy mikor bontják le a mult nyomorának kese­rű emlékeit és müyen házakat épít­senek a helyükbe. Mert hogy épül­nek az új házak, még hozzá elég. ro­hamosan, arról is meggyőződünk. Csupán a legutolsó három évben hat szövetkezeti tag épített magának új családi házat, 13-an pedig most hatá­rozták el, hogy még ebben afe évben felépítik új családi fészkeiket: Az idő már délfelé járt, amikor be­kopogtattunk egy ntást épülő családi ház ajtaján Takács Józsefékhez. Ma­gas, szőke asszony, a házigazda fele­' sége fogadott. Majd férje is előkerült, aki hátul a kiskertben foglalatosko­dott. új házról kezd beszélni• — Látja, ez is a szövetkezet, a kö­zös munka, a felszabadidás eredménye — mutatja kétszobás-konyhás új há­zát, amit már csak kívülről kell beva­kolni• A legszebb házak egyike lesz a községben. Közben felesége előveszi a szekrényből a jó munkájukért ka­pott kitüntetéseket. Derűs, örömteli a hangulat Takácséknál. — Ha a régi jvüág maradt volna, akkor kilenc gyermekünkkel ma is a régi zsupfedeles viskóján szomorkod­nánk — .mondja az asszony. De a messzi Ukrajna, Kazahsztán, Üzbekisztán fiai, a Szovjetunió hős katonái kilenc évvel ezelőtt elhozták a szabadságot Takács Józseféknek és velük együtt egész dolgozó népünk­nek. Kilenc év telt el azóta. Kilenc sza­bad esztendő. S mennyi változás van azóta hazánkban. Szinte új ország született azóta. Városok, gyárak nőt­tek ki n földből, a mezőkön trakto­rok dolgoznak, hatalmas Sztálinyecek szántják a verejtékkel áztatott földet. Takács József községében sem mú­lott el nyomtalanul ez'a kilenc esz­tendő. A község keleti oldalán új gaz­dasági udvar keletkezett. És a határ! Ameddig a szem ellát, egyetlen hatal­mas táblává nőtt A közös munka si­keréről beszél itt minden. A kehnyeci nincstelenek még 1950­ben megszervezték a szövetkezeti gazdálkodást• Tizennyolcan kezdték, az elhagyott és a papi földeken. Nagy út állt előttük. Ez sem volt, az sem volt, mesélik most boldogan. Csu­pán a szorgalmas két kezük és a jövőbe vetett erős hitük. Mindössze 27 növendékállat volt a tulajdonuk. Majd 1951-ben. amikor hat család ki­vételével az egész község kis- és kö­zépparasztsága hozzájuk csatlakozott, egy- kissé fellélekzettek. A következő évben már 22 tehenük, 42 növendék­állatjuk, 24 lovuk: 320 juhuk es 300 sertésük volt. De még így is kevésnek bizonyult az állatállomány. Hangya­szorgalommal láttak munkához Külö­nösen a mult évben iavult sokat a gazdaságuk. Eleinte sokan nem érez­ték a magukénak a közös gazdaságot s így lassúbb volt az előrehaladás. Most már csak nevetve gondolnak vissza az első étiekre-, amikor nehe­zen „akaródzott" a közösben dolgoz­ni. A mult év megváltoztatta gondol, kodáshkat. Hiszen a legtöbb család 30—40 mázsa gabonát és 10—15 ezer koronát kapott a közösből. Most már másképpen viszonyulnak a munká­hoz, más szemmel nézik a világot. S .ez meglátszik a gazdaságban. A közös tulajdont ma 615 hektár föld, 89 jöltejélő.. tehén, köztük olyanok, amelyek 1^—18 liter tejet is adnak, 1S7 növendékállat, 32 ló, 380 sertés : 361 juh és 770 baromfi képezi. Egyszerű, derék emberek a k?hnye­ciek. Ha valamit elhatároznak, azt végre is hajtják. Az első negyedévben például 15.000 kg sertéshúst és 20.000 liter tejet adtak terven felül az or­szágnak. Most pedig, miután már tel­jesítették az állati termékekből a fél­éin beadást, felajánlották, hogy a kon­gresszus napjáig 37 mázsa sertéshúst és 20.000 liter tejet adnak be terven felül. Azt is vállalták, hogy a kon­gresszus napjáig felépítenek egy 92 férőhelyes sertésólat. Továbbá felaján­lották, hogy ebben az évben meg­építenek 4 betonsilógödrőt és egy 450 férőhelyes birkaistállót. A tehenészetben jelenleg 6 liter a féjési átlag. Takács József és a többi tehenész megfogadta, hogy a kongresz­szus napjáig ezt 7 literre emelik. Be­vezetik a borjak rideg nevelését és a csoportos takarmányozási rendszert. Hogy ilyen szép eredményeket tudnak elérni az állattenyésztésben, abban nagy része van Takács Józsefnek és feleségének, akik példás munkát fej­tenek ki, hogy napról napra emeljék a tehénállomány hasznosságát. Ezért kapták kormányunktól a magas kitün­tetést ez év februárjában. ' Május első vasárnap délutánja volt. A nap még magasan állt az égbolton és szórta éltető sugarait a sarjadó ve­tésekre, a virágzó gyümölcsfákra, apró házacskákra. • A fehérre meszelt házak előtt a padokon idősebb bácsik és né­nik beszélgettek, élvezték a meleg napsugarat. Az utcán mosolygós arcú, vidám fiatalok sétáltak. Vájjon miről is beszéltek az öregebbek, a kérges tenyerű paraszti emberek. A munká­ról. Mit hova fognak elvetni, vagy el­ültetni, hogyan tegyék hasznosabbá az állattenyésztést és beszéltek meg­változott életükről, az elmúlt kilenc ér eseményeiről. Csak úgy ömlött be­lőlük a szó' Kresák Imre büszkén emlegette két fiát, akik ma néphad­seregünk tisztjei, Magda leányát, aki d Népművészeti Együttes tagja. Imre fia a helyi nemzeti bizottság elnöke. Naqiion tovaszálltak már a mult bajai a Kres-'k családban. Micsoda nagy lé­pés elő ve' Nem is olyan réger^ csak , kódisoknak" hívták őket a falu ku­lákiai' Ma vedig egytől-egyig embe­rekké, új életük - igaz védelmezőivé, építőivé váltak. Tóth bácsi a 18 éves Lajos fiáról beszél. Kombájnvezetői tanfolyamra ment. Demcsák Mária a kassai fő­iskola tanulója. Igy folyik a beszéd, amikor megérkezik Szemkó György, a párt régi harcosa, a község dolgozói­nak jelöltje a nemzeti bizottság­ba. Mindenki szereti öt a faluban, csak a földbérlök, meg a kulákok nem sze­rették, mert kiállt a dolgozók ' igaza mellett. S azért nem egyszer ült bör­tönben a régi világban• Bisztricát vesz elő. rágyújt és mindjárt ő veszi át a szót. Arról beszél, hogy tjii- mindent kapott már eddig a község a népi demokráciától. Elmondja: a villanyt még 1952-ben megkaptuk. Tavaly a helyi hangszórót is bevezették. Már csak a kultúrház hiányzik, de az is meglesz rövidesen. — mondja csillogó szemmel Szemkó elvtárs, akiről tudják a községben, hogy'szavait tettek köve­tik. — És felsorólja jövő terveit. — /I zsupfedeles házakban lakó szövetke­zeti tagokat hozzásegítjük házaik rendbehozásához, szabályozzuk a pa­tak medrét, az utakat is rendbehozzuk és újabb gazdasági épületekkel bővít­jük ki gazdasági udvarunkat. Mind­nyájan helyeslik a tervet. S amint így meahányják-vetik a jövőt, a szavazás lefon/ását, már későre jár az idő. Nyugat felől beborul az ég. Ismét esőt hoz a tavaszi szél. Széjjelszélednek. Majd megered az aranyat érő májusi eső, hogy segítse a kehnyeci szövet­kezeti tagok terveit. Farkas Kálmán A kassai kerületben megművelik a parlagon heverő földeket A kassai kerületi pártkunferen­cián a nemzeti bizottságok kötele­zettséget vállaltak, hogy 1956. év végéig 13.700 hektár keveset ter­mő rétet és legelőt fognak külön­féle eljárásokkal rekultiválni, új­ra jövedelmezővé tenni. Nézzük meg, hogy ez a kötele­zettségvállalás hogyan válik a gyakorlatban valósággá a kassai kerületben? Itt tulajdonképpen két egymás mellett folyó ^akcióról van szó. Az első a földművelésügyi miniszté­rium által megindított, meg nem művelt földekre vonatkozó felhí­vás, amelynek értelmében a kü­lönböző parlagon heverő földeket az állami gazdaságok és az egysé­ges földművesszövetkezetek, vala­mint az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok művelik meg. Kézsmárkon 262 hektár, Iglón 43 hektár, Tere­besen 220 hektár megműveletlen föld van, amit a gépállomások fognak felszántani. A másik akció, mint már emlí­tettük, a helyi nemzeti bizottsá­gok kötelezettségvállalása, az úgy­nevezett rekultiválásra vonatko­zik, amolv azt jelenti, hogy a kis­terrésű réteket 'és legelőket fel­szántják és feljavítás után takar­má iynövényekkel vetik be, hogy biztosítsák az állatok részére a kellő mennyiségű takarmányt. Ez az akció mintegy három éven be­lül fog lefolyni és végeredmény­ben 13.700 hektár földet tesz ter­mővé. A munkálatokat itt is több­nyire a gépállomások végzik a szövetke^etpk segítségével. A kerületi nemzeti bizottság há­romtagú bizottsága állandóan a falvakban jár és ellenőrzi, hogy vájjon ezeket a gyengeminősélű réteket és legelőket bevetik-e ta­vaszi keverékkel, hogyan hajtják végre az errevonatkozó utasításo­kat, mert mindazt a nedvességet, ami még a talajban van, ki kell használni, hogy kikeljenek a ta­karmánynövények. A rekultiválási akció még sike­resebbé tétele érdekében egy tu­dományos bizottság is működik, amely főiskolásokból, a vegykísér­leti állomás alkalmazottaiból áll. Ez a bizottság biztosítja az akció tudományos alapon való vezetését, hogy a réteket és a legelőket va­lóban feljavítsák és olyan réti fü­veket vessenek, amilyenek az ille­tő földterületen megteremnek. Ezenkívül kultúrmérnökök, víz­mérnökök is közreműködne!?, mert sok helyen nedvesség lecsapoJásá­ról is szó van, mint pl. Királyhel­mec környékén is/ Mint Perlik eívtárs, -a kerületi nemzeti bizottság dolgozója mon­dotta, aki a háromtagú bizottság­iak is tagja, ezzel a rekultiválási eljárással biztosítani tudjuk az ál­latok takarmányellátását, . mert míg azelőtt egy hektáron 5—10 mázsa széna termett, addig az új eljárással egy hektáron 100 má­zsás termés is elérhető. A kassai járásban már .igen sok faluban sikeresen folyik ez az ak­ció így pl. Nagyidán, Kenyecen, Szaláncon és más falvakban a szö­vetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy határaikban meg­művelik a parlagon heverő földe­ket. Mihocsik elvtárs, a kassai egységes nemzeti bizottság elnöke a kassai kerület járási nemzeti bizottságai elnökeinek konferenciáján beje­lentétte, hogy a kassai járás szövetkezetesei a X. kongresszus tiszteletére 500 hektár földet re­kultiválnak és felhívta a többi já­rásokat, hogy vegyenek részt a versenyben. Amint látjuk, a kassai kerület szövetkezetesei és nemzeti bizott­ságai nagy akciót indítottak a megműveletlen földek, valamint a gyenge minőségű rétek és legelők feljavítására. V. I. A szninai Vihorlát>üzem segítsége az ublyai dolgozó parasztoknak Szlovákia legkeletibb részében, a Szovjetunió határán fekszik Ub­lya község. Ellátni innen a nagy Szovjetunió, az első szocialista ál­lam, Szovjet-Ukrajna hegyes-völgyes vidékére, a Kárpátok erdőfedte hegyeire. Ide, ebbe a távoli faluba érkezett meg két teherautón a szni­nai Vihorlát-iizem 23 tagú brigádcsoportja, hogy az itteni EFSz tagjainak és a kis- és középparasztoknak segítsenek a mezőgazdasági /gépek megjavításában és hogy tanácsokkal, leginkább politikai nevelő­munkával segítsék őket. A csoport tagjai közt vannak Gregus Pál, Kozák és Kucsera Old­rich elvtársak, akik a patronáló üzem részéről sok okos tanáccsal lát­ják el a szövetkezet tagjait. A dolgozó parasztoknak megmagyarázzák a termelés fellendítésére hozotf határozat fontosságát, továbbá el­mondják, hogyan épül az utóbbi időben az ipar Kelet-Szlovákiában. A patronáló üzem csoportjának tagjai közül sokan a mezőgazdaság­ból kerültek a gyárba, így ismerik a mezőgazdasági munkát, a falut r a dolgozó parasztok szokásait, problémáit. Az ublyai parasztok nagy figyel emmel hallgatták a gyárból jött elvtársakat és közben azon csodálkoztak, hogy ezek a munkások mi­lyen odaadással és ügyesen javítják a gépeket. Szinte égett a munka a kezük alatt, mert estére 56 mezőgazdasági gépet javítottak ki, a kisebb szerszámokról, kapákról, baltákról nem is beszélve. A szninai Vihorlát-iizem dolgozni így járulnak hozzá a mezőgazda­ság felvirágoztatásához. _smm A Gregus-csoport munka közben. Munkaszünet. Jól esik a falatozás. Két szövetkezet versenye Egyre nagyobb méreteket ölt a garamvezekényi és a garamszent­györgyi szövetkezet között a szo­cialista párosverseny. Már a ta­vaszi vetés idején mind a két szö­vetkezetben meggyőződtek arról, hogy a jól irányított és ellenőr­zött verseny sokat jelent a mun­kák gyors elvégzésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a vetést csaknem mind a két szövetkezet egyszerre, illet­ve hat nappal a határidő előtt be­fejezte. A verseny mérlege az utóbbi idő­ben mégis a vezekényiek oldalára billent. A~cukorrépa első kapálási munkáiban jóval megelőzték a ga­ramszentgyörgyieket. A növényápolási munkák mellett igen nagy gondot fordítanak a le­gelők és a rétek gondozására. Több mint 24 hektárt vetettek be fű­maggal. A kaszálókat megtisztí­tották az idegen gyomoktól. Az idén kell, hogy nagy takarmány­termést érjenek el. A X. párt­kongresszus tisztelétére kötelezett­séget vállaltak, hogy 40 mázsa sertéshúst adnak terven felül az országnak. Igyekezniök kell a ga­ramszentgyörgyieknek is, hiszen ők sem akarnak lemaradni sem a versenyben, sem pedig abban az értékes felajánlásban, hogy terven felül sok mezőgazdasági te>mékkel járulnak hozzá az ország népe élet­színvonalának emeléséhez. Szebedinszki László, Kissáró;

Next

/
Thumbnails
Contents