Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-30 / 131. szám, vasárnap

1954 máius 30. III

S 20 Ma&ánít felvirágzásának terve A mult év szeptemberi kormányhatározat fontos misssgyekö országunk életében. Ez a határozat lényegében megalapozza további fejlődésünket, irányt mutat a dolgozók jóléte, magas életszínvonala felé vezető úton. Megszületésének egyik döntő oka az volt, hogy eddigi rohamos fejlődésünk során komoly aránytalanságok keletkeztek, amelyek fékezték további fejlődésünket, mind gazdasági, mint politikai téren. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közti aránytalanság felszámolása, ez az első, legfontosabb láncszem, amelyet megragadva, biztosíthatjuk a szeptemberi kormánynyilatkozat teljesítését. Ezi az állítást igazolja a CsKP Központi Bizottsága elnökségének javaslata. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi 2—3 éven belül való lényeges növelésére vonatkozó irányelvekre, amelyet egy héttel ezelőtt közölt sajtónk. Olyan terv ez, amely egyes mezőgazdasági termények Legyüjtési és felvásárlási árainak emelése, a kötelező beadások normáinak csökkentése, az előnyös hitelnyújtás, a beruházások emelése, a gépi eszközök szállításának fokozása, valamint a harmadik árleszállítás után igen mélyrehatóan és átfogóan két-három évre előre ütemezi a mezőgazdaság fejlődését és kitárja a város és falu bőséges élelmiszerellátása, a további árcsökkentések felé vezető utat. Mit mutat a mezőgazdaság eddigi fejlődése 1 Az elért, kétségen kívül igen je. lentös- sikerek mellett fékező tényezővé vált az, hogy a mezőgazdaság, mint egész, messze elmaradt iparunk fejlődése mögött és színvonala nem sokkal haladta túl a háború előtti színvonalat. Mindez egymagában még nem mond meg mindent. Tekintetbe kell ugyanis vennünk, hogy kormányunk és pártunk politikája következtében jelentékenyen emelkedett a dolgozók reálbére és így vásárlóképessége is, mind nagyobbak az igények, a szükségletek. Ennek következménye az, hogy elsősorban élelmiszerben csak rendkívül felduzzasztott behozatalunkkal tudjuk biztosítani a kereslet kielégítését, söt ennek ellenére egyes, ig!?n fontos cikkekben, állandó hiány mutatkozik. Az ilyen és hasonló jelenségek természetesen zavarják a munkás-parasztszóvetség megszilárdulását. Mi az útja-módja az államrendszerünk alapját képező munkás.parasztszövetség megerősítésének ? Ez kettős feladat teljesítését követeli meg. Egyfelől a munkásosztálynak hatékony segítségével meg kell teremteni a mezőgazdaság fellendülésének gazdasági, szervezési és politikai előfeltételeit; másfelől a mezőgazdaságban dolgozóknak mara déktalanul és kezdeményezzen ki kell használniok az adott lehetőségeket, hogy biztosítani tudják országunk élelmiszerellátását és köny. nyüiparunk szükségleteit. Tehát a legszorosabb kapcsolatra, együttműködésre van szükség. E kérdés fontosságának felmérése tette lehetővé, hogy 1953. szeptember 15-e óta következetesen folytatjuk azt a politikát, amelynek sikeréhez' elsőrendű feltétel a virágzó mezőgazdaság rövid néhány év alatti megteremtése. E politika következtében parasztságunk érdekeltebb lett a termelés fokozásában és így megnövekedett termelési kedve. És erre épít a központi bizottság elnökségének javaslata, amely kitűzi, hogy a dolgozó parasztságnak a következő két.három év során jelentős méretű segítséget nyújtunk élelmiszerbőséget teremtő tevékenységében. Az irányelvek nagy feladatokat tűznek mezőgazdaságunk elé, 'le ugyanakkor nem marad el a hatékony segítség sem, hogy a terv így reális, teljesíthető legyen. 1957-ig — az irányelvek alapján — legalább 200.000 hektárral kell nö. vélni a szántóföldek területét. Nem csekély feladat az eddig parlagon heverő hatalmas földteriiletek megművelése. De dolgozó parasztságunk, az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók bizonyára mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a célt elérjék. A feladat annál is inkább megoldható, mivel a szerződésileg megművelt, eddig parlagon heverő földekre két éven keresztül nem rónak ki beadást, majd a harmadik évben az ilyen földterület feléről kell csak beadni terményeket. A rétek és legelők szántófölddé való átalakításuk esetén pedig 3 évig beadásmentesek. Ehhez járul az is, hogy ilyen terület után 5 évig nem kell földadót fizetni. Ha számolunk még az állam által nyújtott hitellel, •a gépi eszközök nagyarányú bevetésével és más hasonló intézkedésekkel, láthatjuk, hogy nem lázálom és nem délibáb ennek a feladatnak teljesítése. A növényi termelés növelése, ez a következő nagyfontosságú célkitűzés Búzában átlagosan legkevesebb 12 százalékkal, a rozsban 10, a burgonyában 15, a cukorrépában 18, a repcében 30, a lenben 29, a komlóban pedig 34 százalékkal kell növelni a hektárhozamot. Vagyis a növénytermelésben az elsőrendű feladat: a hektárhozam emelése. Mit feltételez ez? Az öntöaött teriiletek kibővítését, a haladó agrotechnikai módszerek érvényesítését, a megfelelő trágyázást, harcot a növényi kártevők és gyomok ellen, stb. Vegyük csak a trágyázás kérdését. Minden dolgozó paraszt jól tudja, hogy mit jelent a terméshozam emelése szempontjából a megfelelő trágyázás. És iparunk 1955-ben, az elmúlt évhez viszonyítva 61 százalékkal több nitrogéntartalmú, £3 százalékkal több foszfortartalmú és 24 százalékkal több káliumtartalmú műtrágyát szállít mezőgazdaságunknak. 1956-ban és 1957-ben még ennél is több műtrágyát kapnak EFSz-eink, állami gazdaságaink, dolgozó parasztjaink. Hazánk valamennyi dolgozója lelkesedéssel olvasta az irányelvek tervezetében az állattenyésztési termelés növeléséről szóló részt. Nem is csoda. 1958-ig az 1953. évhez vi. szonyítva a hústermelés 26 százalékkal fog növekedni és ebből 1955ben a sertéshúsé, valamint a zsíré 34 százalékkal, 1956-ban 47 százalékkal és 1957-ben 51 százalékkal. A tejtermelés ezekben az években: 31 százalékkal növekszik. Az út hasonló itt, mint a növénytermelésben: az emelkedést elsősorban a gazdasági állatok hasznosságának fokozásával kell elérni. A mezőgazdasági termelés növekedésének egyik gátló körülménye a munkaerőhiány Az ipar az elmúlt években sok százezer embert szívott fel és ezt a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése sem tudta megfelelőképpen ellensúlyozni. Ezért oly. nagyfontosságú az a javaslat, amelynek alapján 1957-ig 320.000 állandó dolgozót nyer mezőgazdaságunk. Az új dolgozók toborzásánál azon lesz a hangsúly, hogy megjavuljon az eddigi kedvezőtlen korösszetétel. A további fejlődés szempontjából ugyanis elfogadhatatlan az az állapot, hogy mezőgazdaságunkban a fiatal munkaerők száma aránytalanul alacsony. A dolgozók állama gondosko. dik arról is, hogy a mezőgazdaságba magas képzettségű szakkáderek kerüljenek. v A mezőgazdasági géppark lényeges kiszélesítése szintén újabb segítség dolgozó parasztjainknak. Csak néhány számadat ezzel kapcsolatban: mezőgazdaságunk 1957ig 9.500 kultivációs traktort, 9.000 trágyarakodógépet, 12.100 istálló, trágyateregető gépet, 6.100 teherautót, 3900 tralitoros vontatókocslt kap. Százával épülnek ki az új traktoros brigádközpontok. És nem csak ez! A következő években sokkal jobban gondoskodunk a gép- és traktorállomások dolgozóinak szükségleteiről. 3230 lakásegység épül fel és 1900 családi ház, megjavuťaz egészságügyi gondozás, és fellendül a kultúrélet. Mindez és sok más intézkedés első feltétele annak, hogy három é

v múlva a növényi és állat, tenyésztési termelésben gépesitve legyen elsősorban a fárasztó munka. Az EFSz-ekben — az irányelvek alapján — az őszi szántást 90 százalékra, az ősziek vetését 70 száza, lékra, a gabonafélék kombájnokkal való aratását 50 százalékra, a len betakarítását 92 százalékra gépekkel kell elvégezni. A feladat teljesíthető — a feladatot teljesítenünk kell. Nem csekély célkitűzések állnak az állami gazdaságok dolgozói előtt Munkájukban nagy segítséget fog jelenteni az az intézkedés, amelynek alapján a jövő év elejétől az állami gazdaságok, a bevált szovjet példa szerint, specializálódni fognak és így figyelmüket nem aprózzák fel, hanem egy bizonyos döntő feladatra összpontosítják. Ez a specializálódás összhangban lesz a népgazdaság szükségleteivel, mivel az állami gazdaságok elsősorban azt fogják termelni, amire égetően szükségünk van. De ugyanakkor termé, szetesen az állami gazdaságok termelési irányvonalát a természeti vi. szonyoknak és a föld minőségének tekintetbevételével fogják meghatározni. Másrészt javulni fognak az állami gazdaságok dolgozóinak életkörülményei is. Ez azért fontos, hogy végre leszámoljanak az egészségtelen munkaerőhullámzással. És erre a legjobb gyógyír: 6.200 lakásegység épül, a családiházak építésének széleskörű akciójával. Az irányelvek részletesen felsorolják az ipari dolgozók közvetlen feladatait is. A fentebb említett gépi eszközökön kívül az ipar már 1955.ben többek között leszállít 1.000 burgonyassedögépet, 29.500 traktorosboron át, 18.000 traktoros vetőgépet, 33.000 különböző fajtájú kultiválógépet, 10.000 mütráayaszóróTípet, 9.700 traktoros elöhántósek.'t stb. A vegyiipar feladatait már szintén említettük. Az állami tervező intézetekben többszázmillió értékű tervezési munkát végeznek el a következő két-három évben. A mezőgazdasági termelés fellendítésében nagy szerepet fognak vinni a tudomány és a kutatás dolgozói is. akiknek az a céljuk, hogy az eddigi nagy sikereket jelentősen túlszárnyalják. A terv nagyvonalúsága ugyanakkor megköveteli azt is, hogy lényegesen megjavuljon a mezőgazdasági ter. melés irányítása, a felső szervektől kezdve egészen a helyi nemzeti bizottságokig. Elsősorban a pártszervezetek és tömegszervezetek feladata, hogy minden vonalon, jó meggyőző munkával, leszámoljanak a mezőgazdasági termelés lebecsülésével, azzal a jelenséggel, amely még ittott, de nem is szórványosan észlel, hető. Minden dolgozónak tisztán kell látnia azt, hogy a szocializmus győzelemre juttatása nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság fellendítésé, nek kérdése is. A város és a falu dolgozóinak szoros együttműködése itt nélkülözhetetlen feltétel. Ennek alapján minden dolgozónak ki kell vennie a részét az irányelvek gyakorlati teljesítéséből. Ennek feltétele, hogy elsősorban a kommunisták, a falusi pártszervezetek tagjai épp úgy, mint az üzemieké részletesen megismerkedjenek az irányelvekkel és a rájuk vonatkozó részt munkahelyükre feldolgozzák. Harmadszor el kell érnünk azt, hogy a falu dolgozói, a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói és minden egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt éljen is az adott lehetőségekkel. A helyi pártszervezetek és a helyi nemzeti 1 bizottságok egyik legfontosabb feladata az, hogy a dolgozó parasztok kezdeményezését ne hagyják elsikkadni, hanem mezőgazdaságunkat támogató tökét kovácsoljanak belőle. Az irányelvek az 1955J—57. évekre vonatkoznak. Meg fogja őket tárgyalni pártunk X. kongresszusa. De ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kezekkel várhatjuk a január elsejét. A ,,hej ráérünk arra még" patópáli jelszónak nálunk nincs helye. A tavaszi, nyári és őszi mezőgazdasági munkák során meg kell szü. Ietniök az első részlegeredményeknek és ami a legfontosabb: az irányelvek teljesítése feltételeinek. Készüljünk fel jól fejlődésünk jeleniegi szakaszának döntő feladatára. Hazánk felvirágzása: a mi érdekünk, a dolgozó nép ügye. Gály Iván Érdemes jól megkapálni a cukorrépát A nánai állami gazdaság dolgozói nagy súlyt fektetnek arra, hogy a növényápolási munkákat necsak gyorsan, de jól elvégezzék• Ha a kapálást és a cukorrépaegyélést jól el akarják végezni, ez kissé több időt vesz igénybe, de azt tartják, hogy megéri, mert így jóval nagyobb termést takarítanak be. Ha felületesen nézzük a dolgot, úgy gondolnánk, hogy az is késlelteti a munkát, hogyha a cukorrépát az egyelés után fejtrágyázzák. Ez a késés azonban nem megy a termés rovására, hanem elősegíti a hektárhozamok növekedését. A gazdaságban négy munkacsoport dolgozik. Ha azonban az egyik csoportnak a répája már sürgette az egyelést, a többi csoportok is segítettek neki. A munkacsoportoknak 78.25 hektár répájuk van. Ferenc elvtárs csoportja már befejezte a cukorrépaegyelést. Az ö csoportjában túlnyomó részben idősebb férfiak dolgoznak. A csoportban lévő lányok közű' a Truszka-testvérek jártak élen a munkában. Az ebedi gazdaságban is szépen haladnak a növényápolási munkákkal. Az egyes munkacsoportokat azonban hátráltatta a munkában az, hogy vonatuk reggel későn érkezik és már 17 órakor be kell fejezniök a munkát, hogy elérjék a vonatot. Mindezek ellenére a csoport tagjai — ha a munka úgy kívánta — még 19 órakor is kint dolgoztak a földeken és csak a késő esti órákban mentek haza. Május 20-án a takarmányfélék kaszálását is megkezdték a gazdaságokban. A kaszálás három első napjában Kollár, Stefankovics, Gyarmati és Moravcsik traktorosok napi feladatukat 136 százalékra teljesítették. Szorgalmasan dolgozik a kertészcso. port is. Cukorrépájukat már kiegyelték, krumplijukat már megkapálták, a paradicsomot és a paprikaféléket már kiültették, most pedig a dinnyepalántákat ültetik. A dohányültetéssél is végeztek már, sőt egy részét már be is kapálták. A gazdaság vezetősége és a csoportok között ' megvan a szoros együttműködés. Mindig megbeszélik a további teendőket és ezzel nagyban segítik a munkák zavartalan menetét. Nagy József, Nána Meg kell gyorsítani a len vetését A május 20- és 25-ke közti kedvező időjárás meggyorsította a tavaszi mezei munkákat. Ez különösen a dohányültetésben és a zöldségfélék kapálásában mutatkozott meg. Ebben az időben 20 százalékkal bővült a beültetett dohányföldek területe. A cukorrópát 15.7 százalókkal nagyobb területen kapálták és 27.3 százalékkal nagyobb területen egyelték az eddiginél. A kukoricát 11.5 százalékra kapálták meg. A cukorrépa egyelését az agrotechnikai határidőn belül, azaz hét nap alatt kell elvégezni. Az így kiegyelt cukorrépa 300 mázsás hektárhozamot is hozhat. Ha egy héttel később egyelik a cukorrépát, akkor kb. 26 mázsával kevesebb a hektárhozam, ha két héttel később, akkor kb. 57 mázsával, ha egy hónappal később, akkor 100 mázsával kevesebb hektáronként a termés. Az első esetben 400 korong, a másodikban 800, a harmadikban 1.500 korona a veszteség. Azonkívül kevesebb a takarmány értéke és a melasztartalom is. Az utolsó öt nap alatt a len vetésében nem történt lényegesebb változás, vetési területe csupán 4 százalékkal növekedett. Ebben különösen az egyénileg gazdálkodók maradtak le, akik csak 56 százalékra, míg a szövetkezetek 97.2 százalékra vetették el a lent. A legjobban lemaradt járások közé tartozifca homonnai, a szvi-dníky, az ólublói, kézsmárki, poiprádi, rőcel, hnustyai, újhelyi, trencséní és privigyei járás. Gazdaságosan felhasználják a gépek erejét A földművelésügyi megbízotti hivatal a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében nehéz gépparikkal rendelkező traktorállomásokat létesített. A nehéz gépparkfkai rendelkező gépállomások fő feladata a parlagon heverő földiek megművelése és siiógödrók építése. Ezenkívül fontos feladata: az utak, rizsföldek, a halastavak és a folyók medrének gépi munkával való karbantartása. Szlovákiában az említett gépállomások négy körzetre, a hratislavaira, nyitraira, besztercebányaira és a kassaira oszlanak. Az egyes munkahelyek dolgozói igen szép eredményeket érnek el. A munkában a legjobban a Dankó-Borsányi kettős tűnt ki. 249.70 százalékos teljesítménnyel. A buldózerrel dolgozók 249.10 százalékra teljesítették a tervet. A nyitrai csoport Gasparik elvtárs vezetésével 147.71 százalékra, a bratislavai csoport Halama elvtárs vezetésével 105.40 százalékra teljesíti feladatait. A párt X. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy rövid időn belül megművelnek 500 hektárparlagon heverő földet és több silógödröt építenek. Ezeket a munkasikereket a szocialista verseny terjesztésével akarják elérni. A nehéz gépparkkal rendelkező gépállomások létesítése a pártnak és a kormánynak a dolgozókról való gondoskodásáról tanúskodik. A szövetkezeti tagolt, a kisés középparasztok meggyőződhetnek, hogy milyen nagy segítséget jelent a munkásosztállyal való szövetségük. A parasztságnak alkalma nyílik arra, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a mezőgazdasági termelés fokozására, amiben eddig nagyon lemaradtunk. Ettől a törekvéstől függ életszínvonalunk emelkedése. Soltész György, Bratislava. A mezőgazdaságban dolgozók téli iskolázásának eredményei A nyitrai kerület szövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, gépes traktorállomásain a téli időszak folyamán szaktanfolyamok létesültek. A szövetkezeti tagok 45 húroméves szövetkezeti iskolában tanultak, s a hallgatók száma 1.063 volt. A szövetkezetekben 361 alapfokú szövetkezeti munkaiskola is volt. 1.824 hallgatóval. Legjobban a lévai, a komáromi és a verebélyi iskolák működtek. A lévai járásban- 5 hároméves és 34 alapfokú szövetkezeti munkaiskola volt. Az előadásokon átlag 120 hallgató vett részt. A szövetkezeti iskolák között legjobb a derecsényi volt. A hallgatók az iskolában értékes tapasztalatokat szereztek a növényápolás és állattenyésztés terén. Ezeknek alkalmazása most segítséget nyújt a mezőgazdasági állatok hasznossága és a magasabb heíktárhozamok biztosítására. Az állami gazdaságod? mult év novemberében 11.126 hallgatóval és 1.099 előadással tartottak iskolát. Legjobban a nánai, a csallóközaranyosi és a zselfzi működött A hallgatók mindig a tervezett létszámban voltak jelen. A gép- és traktorállomásokon 85 csoportra oszlott az iskolázás. A 486 előadáson 2.286 hallgató vett részt. A legjobb a köbölkúti gép- és traktorállomás üzemi iskolája volt.