Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-26 / 127. szám, szerda

Világ proletárj

ai egyesüljetek! : • ' ŕ. "' ff '•:•'<*• . Hr md Jpf SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 26, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 127. szám. A mai számban: Szép eredmények a fiileki dolgozók versenyében (2. old.) A genfi értekezlet (3. old.) Az érsekújvári járásban nem marad egy talpalatnyi föld sem vetetlenül (4. old.) A bratislavai zenei fesztivál mgnyitó hangversenye (5. old.) A korszerű labdarúgás nagyszerű diadala (6. old.) PUSZTÍTSD A GYOMOT NÖVELD A TERMEST Ne egye a rozsda a kapát, a gyom meg a növényt • • Az időjárás végre megemberelte magát. A hosszantartó hidegek után bőséges, meleg eső jött, ezután pedig szép napsütéses idő, s ami nagyon fontos: nem köszöntött be a kánikula, hanem mérsékelt meleg van, megvan a szükséges átmenet a majd bekövetkező nyári melegekbe. Ez a jó, kedvező időjárás meg is látszik a növényzeten. A kora tavaszi hidegek miatt fejlődésben visszamaradt nöyényzet, a kiadós eső és az ezt követő meleg hatására erőteljes fejlődésnek indult, s szinte szemlátomást nő minden: szépek a gabonafélék, jók a kapások, dúsan fejlődnek a takarmányfélék, vastag rendet Ígérnek a rétek. Terméskilátásaink tehát jók és hogy azok is maradjanak, sőt, hogy fokozzuk az ígérkező jó termést, minden darab földön neki kell látni a soronlévő munkának: a kapálásnak, a gyomlálásnak, egyszóval a növényápolásnak. Az eső meg a meleg nemcsak a növényzetnek kedvez, nemcsak a gabonafélék nőnek és bokrosodnak, s nemcsak a kukorica meg a répa nő úgy, mintha húznák, hanem fejlődik és nő, bokrosodik és terjeszkedik a gyom is. Már pedig, ahol a gyom nő és terjeszkedik, ott silány a vetemény és tudvalévő, hogy a gyom szemtelen és erős és ha nem pusztítják el, akkor rövid időn belül úgy ellepi a földet és úgy elnyomja a veteményt, hogy a föld úgy fest, mintha gyomot, nem pedig kukoricát, vagy valami más hasznos növényt vetettek volna bele. De ki, melyik parasztember, melyik szövetkezet, vagy állami gazdaság akar gyomot termelni? Az is tudvalevő, hogy a gyomot nem lehet eladni, nem lehet belőle pénzt csinálni, tehát nem lehet az árából sem cserepet venni a háztetőre, se jó bakancsot majd az őszi munkák idejére, meg gyerekruhává és női selyemharisnyává sem lehet változtatni. Meg aztán kenyeret se lehet sütni a gyomból, a disznó sem hizik meg tőle, de a beadást sem lehet belőle teljesiteni. Haszontalan s káros valami, amit el kell pusztítani, ki kell irtani, hogy jó legyen a gabona és legyen kenyér, nőjjön meg a kukorica és hadd hízzék majd tőle a disznó, bokrosodjék a cukorrépa, s legyen annyi cukor, hogy ismét le lehessen szállítani az árát és teljesíteni tudja beadását minden paraszt, minden gazdaság, s hadd váljon a jó termés új házzá, meg téli lábbelivé, meg gyerekruhává. És elsősorban is: legyen jó termés, hogy bőség és olcsóság legyen az élelmiszerüzletekben, a pékeknél és s hentesüzletekben egyaránt. Érdeke, igen jól felfogott érdeke tehát mindenkinek, hogy teljes lendülettel meginduljon a növényápolási munka és minden darab földet megtisztítsanak a gyomtól. Sürgősen kapa kell most a kapásnövények, a kukorica, a répa földjének. Ezekben nemcsak a gyomot kell irtani, hanem a földet is meg kell munkálni. Az esőzések megtömték, szinte letapasztották ezek földjét- és most, hogy kisütött a nap, jó idő lett, a föld megcserepesedett, kemény mint az országút. Ilyen kemény földben pedig a vetemény csak sorvadozik, nem fejlődik. A kapások földje kétszeresen kiált a kapa után: a gyomot is kell irtani, meg a földet is meg kell lazítani. A növényápolás munkája nem tűr akár egy percnyi halogatást sem. Nem lehet a gyomlálást meg a kapálást halogatni, mert a gyom nő és elnyomja a veteményt, a föld pedig megcserepesedik és kiszárad. Jó munkaszervezésre és minden munkáskézre szükség van most a falun, hogy mielőbb és sikeresen megbirkózzanak ezzel a munkával. A falusi pártszervezetek és a nemzeti bizottság felvilágosító és népnevelő munkáján áll, hogy megértessék minden egyénileg dolgozó paraszttal: saját zsebe látja hasznát, ha idejében és minél többször kapál. Minden egyes kapálás növeli a termést és minél nagyobb lesz a termés, annál több jut rriajd a beadás teljesítésén kívül a szabadpiaci eladásra. A szövetkezetekben is jelentős mértékben most dől el, hogy mennyi lesz a munkaegység értéke. Hogyan birkóznak meg a szövetkezetek tagjai a növényápolási munkákkal, egyszer vagy pedig 3-szor-4-szer kapálják-e meg a kukoricát, a cukorrépát, a többi kapásokat, — ezen áll vagy bukik, hogy jó lesz-e a termés vagy sem, elérik-e a szövetkezetek a munkaegységek tervezett értékét vagy sem. Ne akadjon a szövetkezetekben egyetlen egy dolgos munkáskéz, amely ne fogna kapát, ne irtaná a kártevő gyomot. Férfiak és assžonyok, fiatalok és családtagok legfőbb feladata most, hogy minden percet alaposan kihasználva a földeken munkálkodjanak. Ezekben a napokban és hetekben nem a napot és az órát kell nézni, hanem a földeket, a veteményeket, hogy minden darab föld és minden vetemény megkapja a maga jó munkáját. Minden egyes mezőgazdasági dolgozónak legsajátabb ügye ez, mert minél nagyobb lesz a termés, annál nagyobb lesz a jövedelem, akár egyénileg gazdálkodóról, akár szövetkezeti tagról, állami gazdaság munkásáról, vagy gépállomás dolgozójáról van szó. Országos érdek ez, mert minél nagyobb lesz a termés, annál könnyebb és gondtalanabb lesz az élet, annál gyosabban válik kézzelfogható valósággá pártunk és kormányunk célkitűzése, a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Annál könnyebb a növényápolásból eredő munkákat elvégezni, mivel ez a munka sem a régi robot már. A legkülönfélébb gépek segitik már a parasztokat a kapálásban, nagyteljesítményű gépek, amelyek sok munkáskezet takarítanak meg, és a legjobb minőségű munkát lehet velük végezni. Nagyon fontos most, hogy a gép- és traktorállomások minden sorközi megmunkálógépet foglalkoztassanak és a legteljesebb mértékben kihasználjanak, az e gépekkel dolgozó traktorosok pedig gondosan ügyeljenek arra, hogy a rájuk bízott munkát jól és lelkiismeretesen végezzék el. Csatasorba kell most falun állnia minden dolgos munkáskéznek, s harcba menni a gyom ellen a jó termésért, a nagyobb jövede lemért, a bőséges élemiszerellátásért. A felsőszeli határban teljes ütemben folynak a növényápolási munkák Bármerre jár az ember országszerte, azt láthatja, hogy ma ~ mindenki iparkodik a kapálást elvégezni. A mult év szeptember 15-i kormánynyilatkozat és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belüli, lényeges növelésére vonatkozó irányelvei alapján az idén is mindent el kell követnünk a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Ezt azonban csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a kapásnövényekböl mielőbb kipusztítjuk a gyomot. Hogy ezzel a nehéz feladattal eredményesen megbirkózhassunk, szükséges, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a lehető legjobban kihasználjuk a gazdasági gépeket és elkövessünk mindent, hogy a beültetett „Mind egy szálig kiirtjuk a gyomot" A vezekényi szövetkezet tagjai is nagy lendülettel fogtak a növényápolási munkákhoz. A szövetkezet elnöke arról számol be, hogy ebben az évben olyan lendülettel halad a növényápolási munka, ahogy eddig még soha. Az elmúlt év iskola volt a vezekényieknek, Saját bőrükön érezték a hatását annak, hogy több mint 90 hektár kukorica kapálatlanul maradt. \ kapa hiánya miatt kukorica helyett gyom termett a földjükön Az eredmény az volt, hogy az ősszel nem volt mit leszedni, nem volt mit eladni, nem volt bevétel, s nem tudták kifizetni a munkaegységek után tervezett jutalmat. Az idén azonban már a vezekényiek is megfogták a dolog végét. Még az év elején elhatározták, hogy az idén jobban fognak gazdálkodni, mint az elmúlt években. Szavukat adták, hogy mind egy szálig kiirtják a gyomot. Szavukat be is tartják a vezekényiek. Igaz, hogy az esőzések egy kicsit hátráltatták őket, ennek ellenére a cukorrépa egyelését a napokban befejezik. Élenjárnak a növényápolásban A dőgösi állami gazdaság dolgozói még a mult hét folyamán befejezték a cukorrépa egyelését. A gazdaság dolgozói eddig minden évben szép eredményeket értek el a cukorrépa termelésében. Ügy határoztak, hogy az idén sem akarnak lemaradni. Már eddig, helyesebben mondva, az egyelés előtt háromszor kapálták meg a cukorrépát. Már kapott egyszer műtrágyát is és az egyelés befejezése után még egyszer megtrágyázzák a répaföldet. A galántai járásban a dőgösiek végezték el elsőnek a cukorrépa egyelését. Nem is csoda, amikor a gazdaságban olyan munkások dolgoznak, mint Kontár Lőrinc és Szálai Ilona, akik napi feladatukat nem száz, hanem százhúsz százalékra teljesítették. A 'gazdaság vezetőjének szavai szerint nemcsak túlteljesítették feladataikat, hanem minőségileg is kiválóan elvégezték a répa egyelését. Pontosan betartották a cukorrépa közötti távolságot és ügyeltek arra, hogy a legnagyobb répák maradjanak meg. vagy bevetett területeken ne a gyom, hanem a kukorica vagy a cukorrépa legyen az úr. • A felsőszeliek ma már büszkén dicsekedhetnek azzal, hogy a cukorrépaföldeken is megtettek műiden tőlük telhetőt. A felsőszelieknek az idén 200 hektár cukorrépájuk van elvetve. Nem csekélység ekkora területnek a megművelése. Ők azonban büszkék arra, hogy a kétszázhektáros területet már kétszer megsarabolták és egyszer kézikapával megkapálták. Az ő cukorrépaföldjükön nehéz volna ma gyomot találni. A felsőszeliek az esőzések után a répa egyelését is megkezdték. Hegedűs Károly feleségével- eddig több mint 50 áron végezte el az egyelést. Cinege Imre sem marad le a többi szövetkezeti .tag mögött. Iparkodik, hogy a részére kiosztott területen minél előbb elvégezhesse az egyelést. Kora reggeltől késő estig kinnt dolgozik a határban Anna lányával, hogy minél előbb eleget tehessen feladatának. Ha megkérdezik tőle, miért szorgoskodik a munkával — röviden feleli: „Nem akarom, hogy a körmünkre égjen a munka." Anna lánya azonban már máskép gondolkozik. Ö már nemcsak arra gondol, hogy minél előbb végezzenek az egyeléssel, hanem arra is, hogy jól végzett munkájukkal növeljék a hektárhozamokat. Cinege Anna tudja jól, hogyha idejében és jól elvégzik a növényápolási munkákat, nemcsak a hektárhozamokat biztosíthatják, hanem terven felül is termelnek. Ezzel biztosítják a szövetkezet gazdagodását és a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedését. Géppel egyelik a cukorrépát A diószegi cukorgyár dolgozói évről évre nagyobb gondot fordítanak a cukorrépatermelésre. A növényápolási munkáknál a gépi segítséget is ígénybeveszik. A sarabolást és egyelést a legnagyobb részben gépekkel végzik. Ez idén 230 hektáron vetettek eukorrépát, ebből 30 hektáron jarovizált magot vetettek. A cukorrépa jól fejlődik, s eddig már kétszer megsarabolták. Ha az időjárás nem is volt kedvező, mégis megkezdték május 14én a lúčny dvori gazdaságban a cukorrépa egyelését. Horváth Sándor, a galántai traktorállomás egyik kiváló dolgozója :s buzgón segít nekik. Zetor traktorával és hatsoros saraboló gépével naponta 8 hektár cukorrépafölaet is megszabadít a gyomtól. Lanc Béla, a kapálógép kezelője így vélekedik a gép munkájáról: — öröm ezzel a géppel dolgozni Sok munkaerőt meg tudunk takarítani vele. Lanc Bélának igaza van. A traktorral vontatott kapálógép ' igénybevételével hat munkaerőt takarítanak meg, mégpedig azért, mert az említett kapálógépliez csak két ember szükséges Szitás Gyula 21 tagú mezei munkacsoportja naponta négy hektáron egyeli a cukorrépát. • i W - • •• . »»• ..

ÍÄWL.ÍIÍS& KA •Kl, I ^üw "korrépaegyelő gépet Suska Sándor csapata kezeli, amely naponta két hektár cukorrépát egyel ld.