Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-26 / 127. szám, szerda

Világ proletárj ai egyesüljetek! : • ' ŕ. "' ff '•:•'<*• . Hr md Jpf SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 26, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 127. szám. A mai számban: Szép eredmények a fiileki dolgozók versenyében (2. old.) A genfi értekezlet (3. old.) Az érsekújvári járásban nem marad egy talpalatnyi föld sem vetetlenül (4. old.) A bratislavai zenei fesztivál mgnyitó hangversenye (5. old.) A korszerű labdarúgás nagyszerű diadala (6. old.) PUSZTÍTSD A GYOMOT NÖVELD A TERMEST Ne egye a rozsda a kapát, a gyom meg a növényt • • Az időjárás végre megemberelte magát. A hosszantartó hidegek után bőséges, meleg eső jött, ez­után pedig szép napsütéses idő, s ami nagyon fontos: nem köszön­tött be a kánikula, hanem mérsé­kelt meleg van, megvan a szüksé­ges átmenet a majd bekövetkező nyári melegekbe. Ez a jó, kedvező időjárás meg is látszik a növény­zeten. A kora tavaszi hidegek miatt fejlődésben visszamaradt nö­yényzet, a kiadós eső és az ezt követő meleg hatására erőteljes fejlődésnek indult, s szinte szem­látomást nő minden: szépek a ga­bonafélék, jók a kapások, dúsan fejlődnek a takarmányfélék, vas­tag rendet Ígérnek a rétek. Ter­méskilátásaink tehát jók és hogy azok is maradjanak, sőt, hogy fo­kozzuk az ígérkező jó termést, minden darab földön neki kell lát­ni a soronlévő munkának: a kapá­lásnak, a gyomlálásnak, egyszóval a növényápolásnak. Az eső meg a meleg nemcsak a növényzetnek kedvez, nemcsak a gabonafélék nőnek és bokrosodnak, s nemcsak a kukorica meg a répa nő úgy, mintha húznák, hanem fejlődik és nő, bokrosodik és terjeszkedik a gyom is. Már pedig, ahol a gyom nő és terjeszkedik, ott silány a vetemény és tudvalévő, hogy a gyom szemtelen és erős és ha nem pusztítják el, akkor rövid időn be­lül úgy ellepi a földet és úgy el­nyomja a veteményt, hogy a föld úgy fest, mintha gyomot, nem pe­dig kukoricát, vagy valami más hasznos növényt vetettek volna bele. De ki, melyik parasztember, me­lyik szövetkezet, vagy állami gaz­daság akar gyomot termelni? Az is tudvalevő, hogy a gyomot nem lehet eladni, nem lehet belőle pénzt csinálni, tehát nem lehet az árá­ból sem cserepet venni a házte­tőre, se jó bakancsot majd az őszi munkák idejére, meg gyerek­ruhává és női selyemharisnyává sem lehet változtatni. Meg aztán kenyeret se lehet sütni a gyomból, a disznó sem hizik meg tőle, de a beadást sem lehet belőle teljesite­ni. Haszontalan s káros valami, amit el kell pusztítani, ki kell irtani, hogy jó legyen a gabona és legyen kenyér, nőjjön meg a kukorica és hadd hízzék majd tőle a disznó, bokrosodjék a cukorrépa, s legyen annyi cukor, hogy ismét le lehes­sen szállítani az árát és teljesíte­ni tudja beadását minden paraszt, minden gazdaság, s hadd váljon a jó termés új házzá, meg téli láb­belivé, meg gyerekruhává. És első­sorban is: legyen jó termés, hogy bőség és olcsóság legyen az élel­miszerüzletekben, a pékeknél és s hentesüzletekben egyaránt. Érdeke, igen jól felfogott érdeke tehát mindenkinek, hogy teljes lendü­lettel meginduljon a növényápolási munka és minden darab földet megtisztítsanak a gyomtól. Sürgősen kapa kell most a ka­pásnövények, a kukorica, a répa földjének. Ezekben nemcsak a gyomot kell irtani, hanem a föl­det is meg kell munkálni. Az eső­zések megtömték, szinte letapasz­tották ezek földjét- és most, hogy kisütött a nap, jó idő lett, a föld megcserepesedett, kemény mint az országút. Ilyen kemény földben pedig a vetemény csak sorvadozik, nem fejlődik. A kapások földje kétszeresen kiált a kapa után: a gyomot is kell irtani, meg a földet is meg kell lazítani. A növényápolás munkája nem tűr akár egy percnyi halogatást sem. Nem lehet a gyomlálást meg a kapálást halogatni, mert a gyom nő és elnyomja a veteményt, a föld pedig megcserepesedik és kiszá­rad. Jó munkaszervezésre és min­den munkáskézre szükség van most a falun, hogy mielőbb és sikere­sen megbirkózzanak ezzel a mun­kával. A falusi pártszervezetek és a nemzeti bizottság felvilágosító és népnevelő munkáján áll, hogy meg­értessék minden egyénileg dolgo­zó paraszttal: saját zsebe látja hasznát, ha idejében és minél több­ször kapál. Minden egyes kapálás növeli a termést és minél nagyobb lesz a termés, annál több jut rriajd a beadás teljesítésén kívül a sza­badpiaci eladásra. A szövetkezetekben is jelentős mértékben most dől el, hogy mennyi lesz a munkaegység érté­ke. Hogyan birkóznak meg a szö­vetkezetek tagjai a növényápolási munkákkal, egyszer vagy pedig 3-szor-4-szer kapálják-e meg a ku­koricát, a cukorrépát, a többi kapá­sokat, — ezen áll vagy bukik, hogy jó lesz-e a termés vagy sem, el­érik-e a szövetkezetek a munka­egységek tervezett értékét vagy sem. Ne akadjon a szövetkezetek­ben egyetlen egy dolgos munkás­kéz, amely ne fogna kapát, ne ir­taná a kártevő gyomot. Férfiak és assžonyok, fiatalok és családtagok legfőbb feladata most, hogy minden percet alaposan kihasználva a földeken munkálkodjanak. Ezek­ben a napokban és hetekben nem a napot és az órát kell nézni, ha­nem a földeket, a veteményeket, hogy minden darab föld és min­den vetemény megkapja a maga jó munkáját. Minden egyes mező­gazdasági dolgozónak legsajátabb ügye ez, mert minél nagyobb lesz a termés, annál nagyobb lesz a jövedelem, akár egyénileg gazdál­kodóról, akár szövetkezeti tagról, állami gazdaság munkásáról, vagy gépállomás dolgozójáról van szó. Országos érdek ez, mert minél nagyobb lesz a termés, annál könnyebb és gondtalanabb lesz az élet, annál gyosabban válik kéz­zelfogható valósággá pártunk és kormányunk célkitűzése, a dolgo­zó nép életszínvonalának emelése. Annál könnyebb a növényápo­lásból eredő munkákat elvégezni, mivel ez a munka sem a régi ro­bot már. A legkülönfélébb gépek segitik már a parasztokat a kapá­lásban, nagyteljesítményű gépek, amelyek sok munkáskezet takarí­tanak meg, és a legjobb minőségű munkát lehet velük végezni. Na­gyon fontos most, hogy a gép- és traktorállomások minden sorközi megmunkálógépet foglalkoztassa­nak és a legteljesebb mértékben kihasználjanak, az e gépekkel dolgozó traktorosok pedig gondo­san ügyeljenek arra, hogy a rájuk bízott munkát jól és lelkiismerete­sen végezzék el. Csatasorba kell most falun áll­nia minden dolgos munkáskéznek, s harcba menni a gyom ellen a jó termésért, a nagyobb jövede lemért, a bőséges élemiszerellá­tásért. A felsőszeli határban teljes ütemben folynak a növényápolási munkák Bármerre jár az ember országszer­te, azt láthatja, hogy ma ~ mindenki iparkodik a kapálást elvégezni. A mult év szeptember 15-i kormánynyi­latkozat és Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága elnök­ségének javaslata a CsKP X. kon­gresszusának a mezőgazdasági terme­lés legközelebbi két-három éven be­lüli, lényeges növelésére vonatkozó irányelvei alapján az idén is mindent el kell követnünk a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Ezt azonban csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a kapásnövényekböl mielőbb ki­pusztítjuk a gyomot. Hogy ezzel a nehéz feladattal eredményesen meg­birkózhassunk, szükséges, hogy a szö­vetkezetekben és az állami gazdasá­gokban a lehető legjobban kihasz­náljuk a gazdasági gépeket és elkö­vessünk mindent, hogy a beültetett „Mind egy szálig kiirtjuk a gyomot" A vezekényi szövetkezet tagjai is nagy lendülettel fogtak a nö­vényápolási munkákhoz. A szövet­kezet elnöke arról számol be, hogy ebben az évben olyan lendülettel halad a növényápolási munka, ahogy eddig még soha. Az elmúlt év iskola volt a vezekényieknek, Saját bőrükön érezték a hatását annak, hogy több mint 90 hektár kukorica kapálatlanul maradt. \ kapa hiánya miatt kukorica helyett gyom termett a földjükön Az ered­mény az volt, hogy az ősszel nem volt mit leszedni, nem volt mit eladni, nem volt bevétel, s nem tud­ták kifizetni a munkaegységek után tervezett jutalmat. Az idén azonban már a vezeké­nyiek is megfogták a dolog végét. Még az év elején elhatározták, hogy az idén jobban fognak gazdálkodni, mint az elmúlt években. Szavukat adták, hogy mind egy szálig kiirt­ják a gyomot. Szavukat be is tartják a veze­kényiek. Igaz, hogy az esőzések egy kicsit hátráltatták őket, ennek ellenére a cukorrépa egyelését a napokban befejezik. Élenjárnak a növényápolásban A dőgösi állami gazdaság dolgozói még a mult hét folyamán befejezték a cukorrépa egyelését. A gazdaság dolgozói eddig minden évben szép eredményeket értek el a cukorrépa termelésében. Ügy határoztak, hogy az idén sem akarnak lemaradni. Már eddig, helyesebben mondva, az egye­lés előtt háromszor kapálták meg a cukorrépát. Már kapott egyszer mű­trágyát is és az egyelés befejezése után még egyszer megtrágyázzák a répaföldet. A galántai járásban a dőgösiek vé­gezték el elsőnek a cukorrépa egye­lését. Nem is csoda, amikor a gaz­daságban olyan munkások dolgoznak, mint Kontár Lőrinc és Szálai Ilona, akik napi feladatukat nem száz, ha­nem százhúsz százalékra teljesítették. A 'gazdaság vezetőjének szavai szerint nemcsak túlteljesítették feladataikat, hanem minőségileg is kiválóan elvé­gezték a répa egyelését. Pontosan be­tartották a cukorrépa közötti távolsá­got és ügyeltek arra, hogy a legna­gyobb répák maradjanak meg. vagy bevetett területeken ne a gyom, hanem a kukorica vagy a cukorrépa legyen az úr. • A felsőszeliek ma már büszkén di­csekedhetnek azzal, hogy a cukorré­paföldeken is megtettek műiden tőlük telhetőt. A felsőszelieknek az idén 200 hek­tár cukorrépájuk van elvetve. Nem csekélység ekkora területnek a meg­művelése. Ők azonban büszkék arra, hogy a kétszázhektáros területet már kétszer megsarabolták és egyszer ké­zikapával megkapálták. Az ő cukor­répaföldjükön nehéz volna ma gyo­mot találni. A felsőszeliek az esőzések után a répa egyelését is megkezdték. Hege­dűs Károly feleségével- eddig több mint 50 áron végezte el az egyelést. Cinege Imre sem marad le a többi szövetkezeti .tag mögött. Iparkodik, hogy a részére kiosztott területen mi­nél előbb elvégezhesse az egyelést. Kora reggeltől késő estig kinnt dol­gozik a határban Anna lányával, hogy minél előbb eleget tehessen feladatá­nak. Ha megkérdezik tőle, miért szorgoskodik a munkával — röviden feleli: „Nem akarom, hogy a kör­münkre égjen a munka." Anna lánya azonban már máskép gondolkozik. Ö már nemcsak arra gondol, hogy minél előbb végezzenek az egyeléssel, ha­nem arra is, hogy jól végzett munká­jukkal növeljék a hektárhozamokat. Cinege Anna tudja jól, hogyha ide­jében és jól elvégzik a növényápolási munkákat, nemcsak a hektárhozamo­kat biztosíthatják, hanem terven fe­lül is termelnek. Ezzel biztosítják a szövetkezet gazdagodását és a szövet­kezeti tagok életszínvonalának emel­kedését. Géppel egyelik a cukorrépát A diószegi cukorgyár dolgozói évről évre nagyobb gondot fordíta­nak a cukorrépatermelésre. A nö­vényápolási munkáknál a gépi se­gítséget is ígénybeveszik. A sara­bolást és egyelést a legnagyobb részben gépekkel végzik. Ez idén 230 hektáron vetettek eukorrépát, ebből 30 hektáron jarovizált magot vetettek. A cukorrépa jól fejlődik, s eddig már kétszer megsarabolták. Ha az időjárás nem is volt ked­vező, mégis megkezdték május 14­én a lúčny dvori gazdaságban a cukorrépa egyelését. Horváth Sándor, a galántai trak­torállomás egyik kiváló dolgozója :s buzgón segít nekik. Zetor trak­torával és hatsoros saraboló gépé­vel naponta 8 hektár cukorrépaföl­aet is megszabadít a gyomtól. Lanc Béla, a kapálógép kezelője így vélekedik a gép munkájáról: — öröm ezzel a géppel dolgozni Sok munkaerőt meg tudunk taka­rítani vele. Lanc Bélának igaza van. A trak­torral vontatott kapálógép ' igény­bevételével hat munkaerőt takarí­tanak meg, mégpedig azért, mert az említett kapálógépliez csak két ember szükséges Szitás Gyula 21 tagú mezei munkacsoportja naponta négy hektáron egyeli a cukorrépát. • i W - • •• . »»• .. ÍÄWL.ÍIÍS& KA •Kl, I ^üw "korrépaegyelő gépet Suska Sándor csapata kezeli, amely naponta két hektár cukorrépát egyel ld.

Next

/
Thumbnails
Contents