Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-25 / 126. szám, kedd

'1954. mSius 25. tll $20 A GENFI ÉRTEKEZLET • * • A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatai megmutatják az utat Korea békés egyesítésére Egy heti szünet után szombaton, május 22-én a gen­fi értekezlet folytatta a koreai kérdés megtárgyalását. Az ülés, amelyen V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere elnökölt, Csu En-lajnak, a Kínai Népköz­társaság külügyminiszterének beszédével kezdődött. A Koreai Nepi Demokratikus Köztársaság küldöttsé­ge április 22-én az értekezlet elé terjesztette megtár­gyalás céljából Korea nemzeti egységének mielőbbi fel­újítására és az egységes, független és demokratikus koreai állam megteremtésére irányuló intézkedések prograAimját. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatai, amelyeket a Kínai Népköz­társaság és a Szovjetunió küldöttségei támogattak, ja­vaslatot tartalmaznak az összkoreai választások megva­lósítására, amelyeken egész Korea lakossága szabadon nyilváníthatná akaratát. Ezeket a választásokat maga a koreai nép készítené elő és valósítaná meg külföldi be­avatkozás és nyomás kizárásával. Ezért a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége összkoreai bizott­ság megalakítását javasolja, Korea mindkét részének képviselőiből, valamint az összes idegen csapatok távo­zását Koreából bizonyos határidőn belül. A május 22-i ülésen Csu En-laj, a Kinai Népköztársa­ság külügyminisztere szólalt fel. Csu En-laj javasolta, hogy alakítsanak semleges államokból álló bizottságot a koreai választások ellenőrzésére, amely segítené az összkoreai bizottságot a választások megtartásában egész Korea, területén, összhangban a koreai választási törvénnyel, Szabad feltételek mellett, a külföldi beavat­kozás kizárásával. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere, aki Csu En-laj után szólalt fel, beleegyezett 4 Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatába. Ezzel szemben Pjun Jun Tai, a Dél-Koreai Köztársa­ság küldötte, aki az ülés végén szólalt fel, nem muta­tott jóakaratot a koreai kérdés sikeres megoldására és az összkoreai választások külföldi beavatkozás nélkül való megvalósítására. Pjun Jun Tai olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyekben ugyan követeli, hogy visz­szavonják a ..kínai kommunista csapatokat egy hónappal a választások előtt" azonban kitart amellett, hogy az amerikai megszálló csapatok továbbra is Koreában ma­radjanak. Dél-Korea kü'döttének beszéde után V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, az ülés elnöke, bejelen­tette, hogy a genfi értekezlet következő, Koreáról szóló ülésének időpontját a megszokott módon állapítják meg. Csu En-lajnak, a Kínai Népköztársaság küldöttsége vezetőjének nyilatkozatából A genfi értekezleten már tíz ülésen foglalkoztak a koreai kérdés megtár­gyalásával. Számos ország küldött­sége nyüatkozott már és kisebb-na­gyobb mértékben érintette azokat a problémákat, amelyek egész Ázsiára vonatkoznak. A Kínai Népköztársa­ság, a Szovjetunió és a Koreai Nép: Demokratikus Köztársaság küldöttei ismételten felhívták a figyelmet ' arra, hogy az ázsiai problémák alapvető nehézségeinek okozója az imperialista orSzágok gyar­mati agressziója Ázsiában és az ázsiai népek ellenállása ez agresszió ellen Természetes, hogy a kínai nép, amely győzött a gyarmati agresszió felett, mély rokonszenvét nyilvánította az ázsiai népek nemzeti függetlenségé­ért folyó mozgalom iránt Egyesek olyan nézeteket hangoztattak itt hogy mi igényt tartunk monopolisz­tikus ^plyzetre. mint az ázsiai népek nemzeti vágyainak védelmezői. Nem mi nem tartunk igényt semilyen mo nopó'iumra, csupán az ázsiai népek vágyát tolmácsoljuk a békére, füg­getlenségre, demokráciára és szabad ságra. Azonban mint egyik legnagyobb ázsiai hatalom, természetesen úgy véljük, hogy az ázsiai népeknek ezt a vágyát nem lehet figyelmen kívül hagynunk, amikor sürgetős ázsiai problémák megtárgyalásáról és meg­öl désáról van szó. Bzen az értekezleten számos védő­és dicsérőbeszédet hallottunk az ázsiai gyarmati agresszió amerikai politikájáról. Teljesen érthető, hogy némelyik ázsiai ország küldötte szin­tén dicséretet zengett az amerikai agresszióról. Ez sem meglepő Ennek az az oka hogy Ázsiában létezik az emberek egy maroknyi csoportja, akik támogatják az idegen uralmat és jó szemmel nézik az amerikai ag­ressziót Ezzel kapcsolatban elegen­dő rámutatni a reakciós Csang Kai­sek klikkjére, amelyet a kínai nép kiűzött a kínai szárazföldről, és Li Szin Man klikkjére, amelv idegen se­gtségnek köszönheti, létezését Ezek a személyek az ázsiai népek kisebb­ségének csekély részét alkotják. A nép nem támogatja őket és ezért egy na­pig sem élhetnének tovább amerikai segítség és támogatás nélkül. Korea egyesítésének a független­ség, béke és demokrácia alapján való elérésének érdekében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymi­nisztere április 27 én javaslatokat terjesztett elő a szabad összkoreai választások megtartására, az összes külföldi fegyveres erők bizonyos ha­táridőn belül való visszahívására az összkoreai választások megtartása előtt, valamint Korea békés fej­lődésének biztosítására, azon álla­mok által amelyeknek leginkább ér­dekükben áll a Távolkelet békéje Hogy ezek a javaslatok észszerűek. ez vitán felül áll, V. M Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere május 11-i beszédeben megcáfolhatatlan tényekkel bizonyí­totta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete soha sem került oly meg­alázó helyzetbe, mint éppen a koreai események idején. Az Egyesült Nem­zetek Szervezete által a koreai kér­désről elfogadott törvénytelen hatá­rozat szöges ellentétben áll az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapok­mányának céljaival és alapelveivel. Az ENSZ alapokmánya feladatul tű­zi ki a világbéke és biztonság fenn­tartását. Az Egyesült Nemzetek Szer* vezete azonban beleegyezését adta a koreai-amerikai agresszióba, figyelmen kívül hagyta Taivannak, az amerikai­ak által való megrohanását és meg szállását, szégyentelenül és rágalma zó módon agresszornak minősítette Kmát és ösztönzést adott az Egyesült Államoknak a koreai hábo­rú kiterjesztésére irányuló akcióira és ezzel közvetlenül veszélyeztette Kína és egész Ázsia biztonságát. Teljesen világos, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének törvénytelen határozatai nem szolgálhatnak alapul a koreai kérdés békés megoldására Ezeket a törvénytelen határozatokat már régen felhasználják a koreai kér­dés békés megoldásának meghiúsítá­sára. Értekezletünket azért hívták össze, hogy találjunk egy más mó­dot a koreai probléma észszerű meg­oldására. Nem engedhetjük meg, hogy a? értekezlet túlságosan hosszú ideig a jelenlegi holtponton vesztegeljen Némelyik küldött már helyesen meg­jegyezte. hogy lehetséges közös ala­pot találni a koreai kérdés békés megoldásának megvalósítására. Eddig még nem hallottuk, hogy ezen az ér­tekezleten valaki nyíltan ellene szólt volna annak az elvnek, hogy Korea egyesítésének kérdését maguknak a koreaiaknak kellene megoldaniuk Nyilvánvaló tehát, hogy senki sem tagadhatja ezen elv helyességét. Ha tehát Korea egyesítésének kér­dése olyan kérdés, amelyet magának a koreai népnek keli* megoldania, ezen értekezlet célja az volna, hogy megteremtse az előfeltételeket, ame­lyek a koreái népnek lehetővé tennék saját országuk egyesítésének, a füg­getlenség, béke és demokrácia alap­ján való elérését. Ezen elv alapján úgy véljük, hogy abból a célból, hogy a koreai népnek lehetővé váljék országát összkoreai választások segítségével egyesíteni minden külföldi beavatkozás nél­kül, az összes idegen fegyveres erő­ket vissza kell hívni Koreából e vá­lasztások megtartása előtt. Az össz­koreai választások Korea belső ügyét képzik. A mi nézetünk az, hogy en­nek az értekezletnek megfelelő meg­egyezést kellene elérnie az összes külföldi fegyveres alakulatok Koreá­ból való visszahívásáról egy megha­tározott időponton belül. Korea békés egyesítését csupán a Koreai Népi Köztársaság és a Koreai Köztársaság közös megegyezése alap­ján lehet elérni. Nam Ir külügymi­niszter tehát jogosan javasolta hogy az összkoreai bizottság, amely a sza­bad választásokat egész Korea terü­letén előkészíti és megvalósítja, és más ügyekkel is foglalkozni fog ame- t lyek Korea egyesítését érintik, köl csönös megegyezés alapján dolgozzék Ha valaki úgy véli, hogy nem szüksé-1 ges, hogy a Koreai Népi Demokrati­kus és a Koreai Köztársaság meg­egyezzenek Korea egyesítésének mód­szereiben és az ehhez szükséges in­tézkedésekben, akkor hogyan képzeli el Korea békés egyesítését? Azonban némelyik küldött azzal az ürüggyel, hogy Észak- és Dél-Koreának nincs egyforma számú lakosa, a lakosság számához arányos képviselet elvére hivatkoznak és szembehelyezkednek a két fél kölcsönös megegyezésének elvével. Ami az aránylagos képviseletet illeti, az olyan probléma, amely érinti az összkoreai választási tör ­vényt. Mivel az összkoreai bizott­ság Nam Ir külügyminiszter javas­lata alapján olyan szerv lesz, amely által a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreái Köztár­saság közösen készítik elő és ren­dezik meg az összkoreai választá­sokat, szó sem lehet itt e bizott­ságban az aránylagos képviseletről • Az összkoreai választások való­ban demokratikus alapokon való megvalósítása érdekében Nam Ir külügyminiszter azt javasolta, hogy az összkoreai bizottság dolgozza ki az összkoreai választási törvény tervezetét, amely biztosítaná az összkoreai választások demokrati­kus voltát. Továbbá javasolta, hogy tegyen szükséges intézkedéseket a koreai nép demokratikus szabad­ságjogának biztosítására, többek kö. zött a jelöltek nevezési jogának biztosítására. .Természetes, hogy nem hagy hatjuk figyelmen kívül a jelenlegi helyzetet, amely abból következik, hogy Korea már hosszú évek óta ketté van osztva és hogy Észak­éi Dél-Korea között a háború kö­vetkeztében feszült kapcsolatok ala­kultak ki. Ez Korea mindkét része számára megnehezíti a közeledést, szükséges tehát, hogy semleges szervezet létesüljön, amely segít­ségére volna az összkoreai válasz­tások rendezésével megbízott ko­reai szervnek. Némelyik küldött ar­ról beszélt, hogy az összkoreai vá­lasztásók felett az ENSz szervének kellene felügyeletet gyakorolnia. Ezzel nem érthetünk egyet, mert az ENSz, amint már emlékeztettünk erre, hadviselő fél a koreai háború­ban és már régen elvesztette azt a jogát, hogy pártatlanul foglalkozzék a koreai kérdéssel. A Kínai Nép­köztársaság küldöttsége úgy véli, hogy egy semleges szervezetnek, semleges államok képviselőiből kell állnia, amit értekezletünk dönt el, mégpedig olyan államok képvise­lőiből, amelyek nem vettek részt a koreai háborúban. A semleges ál­lamok ezen szervezetének feladata az lesz, hogy segítse az összkoreai választásoknak az összkoreai vá lasztási törvény alapján való meg valósítását, olyan feltételek mellet' amelyek lehetetlenné teszik az ide ! gen beavatkozást és a választók r gyakorolt nyomást a helyi hatósá gck vagy terrorcsapatok részérő! j E célból a Kínai Népköztársaság küldöttsége a következő kiegészí­tést javasolja a Nam Ir külügymi­niszter által április 27-én benyúj­tott javaslatok első cikkelyéhez: „Hogy segítséget nyújtsanak az összkoreai bizottságnak, az össz­koreai választásoknak, az összkoreai választási törvény alapján való megvalósításában olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a sza­badságot és lehetetlenné teszik az idegen beavatkozást, semleges álla­mok ellenőrző bizottsága létesül, hogy felügyeljen az összkoreai vá­lasztásokra." Ami a hadifoglyok kérdését il leti, május 3-i beszédemben már emlékeztettem arra, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezete csapatai-, nak főparancsnoka megígérte, hogy igyekezni fog kikutatni azokat a koreai és kínai hadifoglyokat, aki­ket 1953. júniusában erőszakkal visszatartottak. Kitartunk amellett, hogy ez az értekezlet komolyan foglalkozzék a hadifoglyok kérdé­sével kapcsolatos konkrét javasla­tokkal, amelyeket a Kínai Nép­köztársaság küldöttsége a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségével egyetértésben ter­jesztett elő. Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének beszédéből A koreai kérdésről szóló vita fo­lyamán az értekezlet úgyszólván valamennyi részvevője kifejezte ál láspontját és nyilatkozatot tett a koreai kérdés békés rendezésével kapcsolatban. Nem érthetjük meg némely kül­döttek nyilatkozatát, akik azt kö­vetelték, hogy a koreai nép tartsa tiszteletben azokat az akciókat és határozatokat, amelyeket az ENSr tett a koreai kérdéssel kapcsolat­ban. Hogyan tarthatja tiszteletben a koreai nép az Egyesült Nemzetek Szervezetének olyan akcióit, mini például azt. hogy zászlaia alatt az amerikai intervenciósok három éven keresztül dúlták országunkat" A javaslatainkról szóló vitában világossá vált, hogy számos küldött egyetért ažzal, hogy a koreai nép ' jogos óhajának teljesítéséhez, a független állam eléréséhez legfon tosabb lépés az egész Korea terü­letén tartandó választások. Amikor a délkoreai képviselő itt "á szabad összkoreai választások megtartása ellen beszélt, azzal ér­velt, hogy Dél-Koreában már tar­tottak választásokat. Nem kétsé­ges, hogy e rendszer képviselői az ENSz bizottságának támogatásával megkísérlik a május 20-án Dél-Ko­reában tartott választásokat a ,,de mokrácia" példaképének beállítani Mégis a mostani délkoreai válasz­tások a valóságban semmiben sem különböztek az 1948-ban és 1950­ben megtartott hamisított válasz­tásoktól. Világos, hogy a koreai nép az ilyen „választásokat" nem ismerheti el és hogy jogosan törekedik arra, hogy lehetőséget adjanak neki aka­ratának kifejezésére valóban sza­bad választásokon. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy megvilágítsak néhány, további pontot is. Azt javasoljuk, hogy a szabad összkoreai választások előkészíté­sére és megvalósítására és Észak-, valamint Dél-Korea közötti gaz­dasági és kulturális közeledés ér­dekében alakuljon összkoreai bizott­ság Észak- és Dél-Korea képvi­selőiből. Javaslatunk feltételezi, hogy ezeket a képviselőket egyrészt a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelsőbb Népgyűlése, másrészt a Koreai Köztársaság nemzetgyűlése választja meg. Némelyik küldött kifogást emelt az ellen, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket az említett bizottságnak kell megoldania, a két fél közötti kölcsönös megegyezés alapján old­ják meg. Olyan bizottság mellett foglal­tak állást, amelyben mindkét fél képviselőinek száma arányos volna a lakosság számához és amelyben a szavazatok többsége döntene. Ez azt jelenti, hogy Dél-Korea egy­szerűen rákényszeríthetné a bizott­ságra követelményeit és így akara­tát rákényszeríthetné Észak-Koreá­ra. Nem titok, hogy ma Észak- és Dél-Koreában különböző szociális, közgazdasági és politikai feltételek léteznek. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság lakossága felál­lította népi kormányát, amelynek vezeté vei nagy sikereket ért el a szabad, demokratikus állam építé­sében, a gazdaság fejlesztésében, az életszínvonal emelésében. Egészen más a helyzet Dél-Koreában, ahol az amerikaiak félfasiszta rendőr­rendszert létesítettek. Li Szin Man klikkje kormánya politikájának erdményeképpen a nemzetgazdaság hanyatlik és Dél-Korea dolgozó tö­megei elszegényednek. így fest Li Szin Man rendszeré­nek igazi képe Dél-Koreában és ezt a rendszert az amerikai interven­ciósok a délkoreai hatóságokkal együtt igyekeznek erőszakkal Észak-Koreára kényszeríteni. Tel­jesen világos, hogy az összkoreai bizottság munkája csak akkor le­het gyümölcsöző, ha tagjai, szár­mazzanak Korea akár egyik, akár másik részéről, bona fide utakat és eszközöket fognak keresni az or­szág egyesítésére, mégpedig olyan utakat és eszközöket, amelyek egy­aránt elfogadhatók Dél-Korea és Észak-Korea számára. Természetes, hogy a bizottságban a két fél meg­egyezése alapján kell határozatokat hozni. Nem szabad azonban meg­feledkezni arról, hogy a választások megtartására létesített összkoreai bizottságnak ideiglenes szervnek kell lennie, amely elsősorban a sza­bad összkoreai választások előké­szítését és megvalósítását érintő kérdésekben fog dönteni. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége által elő­terjesztett javaslatok szerint a vá­lasztásokat egyidejűleg tartsák meg Korea egész területén, vagyis Észa­kon épp úgy, mint Délen. E szerv reprezentatív voltát .azál­tal biztosítják, hogy Korea egész területén választási körzeteket ál­lapítanak meg egyforma számú lakossággal és egyforma képvise­lettel a jövő nemzetgyűlésben. Az összkoreai bizottságtól fog függeni, hogy megállapítsa, hány választó választ egy képviselőt. A mi Legfelsőbb Népgyűlésbe való választásaink például az aránylagos képviselet elvén alapulnak. Ez az elv le van rögzítve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkot­mányában. Számos küldött beszélt itt a ko­reai választások feletti nemzetközi ellenőrzésről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége egyetérté­sét nyilvánítja a Kínai Népköztár­saság küldöttségének azon javasla-' tával, hogy létesítsenek semleges államokból álló bizottságot az össz­koreai választások ellenőrzésére. Ez a bizottság segítségére volna az összkoreai bizottságnak a választá­sok egész Korea területén való megtartásánál. Emellett szem előtt tartjuk, hogy a nemzetközi ellenőrzés megterem­tése nem jelentené javaslatainknak — idegen államok Korea belügyei­be való be nem avatkozása elvének — megsértését. Korea belügyeit a koreaiaknak maguknak kell meg-, oldaniuk. Végezetül szeretném kifejezésre juttatni bizalmamat, hogy értekez­letünk tárgyilagosan megvizsgálja javaslatainkat és megtalálja a mó­dot olyan előfeltételek megterem­tésére. amelyek biztosítják a koreai problémának a koreai nép érdeké­ben való békés megoldása lehető­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents