Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-25 / 126. szám, kedd

19Ô4. május 25. UISZO Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslata g) lényegesen emelni kell a felnőtt mezőgazdasági dolgozók iskolázásának színvonalát; fokozatosan föl kell építeni az EFSz-ek elnökei számára három egyéves és egy hároméves iskolát. Meg kell javítani a dolgozók kiválasztását a mezőgazdasági mesteriskolákba, hogy ezek az EFSz munkacsoportjainak vezetőit előkészítő iskolák alaptípusává váljanak és fokozatosan csökkenteni kell a különféle tanfolyamok keretében való iskolázást; a felnőtt dolgozókat és családjukat anyagi téren biztosítani kell a mezőgazdasági iskolákban és tanfolyamokban való iskolázásuk idejére; h) biztosítani kell a mezőgazdasági szakemberek állandó pótiskolázását, hogy elsajátítsák a mezőgazdasági termelés és gyakorlat legújabb ismereteit. V. A mezőgazdaság gépesítése, a gép- és traktoráliomások feladatai 1. 1957. végéig lényegesen fokozni kell a főbb mezei munkák gépesítését. Teljes mértekben gépesíteni kell az állattenyésztési termelésben a fárasztó munkákat. Az EFSz-ekben az őszi szántás gépesítését 90%-ra. az ősziek vetésének gépesítését 70%-ra, a kapásnövények sorközi megművelésének" gépesítését 65«/o-ra, a gabonafélék kombájnokkal való aratását 50%ra, a cukorrépa begyűjtésének gépesítését 90%-ra, a burgonya betakarításának gépesítését 500/o-ra, a len betakarításának gépesítését 92%-ra kell növelni. Lényegesen fokozni kell a növényi és állattenyésztési munkák gépesítését. 2. A kapásnövények sorközi megművelése gépesítésének biztosítására 1955—1957. években 9500 kultivációs traktort és 18 ezer kulti vációs szerszámot kell adni a mezőgazdaságnak. A trágya felrakása és szétteregetése nehéz műveletének kiküszöbölésére 1957-ig 9000 trágyarakodógépet és 12.100 istállótrágyateregetőgépet kell adni a mezőgazdaságnak, 3. A gép- és traktorállomások minden egyes 15 lóerős traktorának átlagteljesítményét 1957-ig 342 átlaghektárra kell emelni A gabonafélék kombájnokkal való aratásában minden egyes 15-lapátos kombájnnal 185 hektár teljesítményt kell elérni. 4. A közös istállókat itatóberendezéssel, a takarmányfélék gépi elkészítésére és az istállótrágya elszállítására szolgáló berendezéssel kell ellátni. A közös tehénistállókat fejőgépekkel és a tejet frissen tartó hűtőberendezéssel kell ellátni. 5. A szállítási munkák biztosítá sára az 1955—1957. években 6.10Ú teherautót és 3.900 traktoros vontatókocsit kell adni a mezőgazdaságnak. 6. Jó és technikailag egyre tökéletesebb gépekkel kell ellátni a gép- és traktorállomásokat. Az 1955—1957. években • új gép- és traktorállomásokat kell üzembe helyezni és meg kell kezdeni további gép- és traktorállomások építését. A gép- és traktorállomásokon javítóműhelyek céljaira, a gépállomásokon és a brigádközpontokbar. pedig garázsok céljaira megfelelő nagyságú térséget kell 'biztosítani. Kocsiszíneket, a kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek rendes elhelyezésére szolgáló fedett helyiségeket kell építeni. 780 új traktoros brigádközpontot kell építeni, és 600 brigádközpont és 18 kerületi javítóműhely építését be kell fejezni. 7. A javítómunkálatok időtartamának megrövidítésével és pót alkatrészek hiányának kiküszöbölésével lényegesen fokozni kell a gépesítő eszközök felhasználását. A gép- és traktorállomások kerületí javítóműhelyeit úgy kell felszerelni, hogy ellássák 1957-ben a traktorok összes főbb -javítási munkálatait. A kerületi javítóműhelyekben a traktorok évi átlagállománya 8—10 százalékának arányában me;i kell teremteni az agregátor cserealapját. 8. A gép- és traktoráliomások on és a brigádközpontokban a traktorosok számára készülő szálláshelyek építésével kell megjavítani a gépés traktorállomások dolgozóinak életkörülményeit és ezzel csökkenteni a munkaerőhullámzást. A szálláshelyeket a szükséges egészség ügyi berendezéssel és kultúrsarkokkal kell ellátni. A gép- és traktorállomások dol gozói számára az 1955—1957. években 3.230 lakásegységet kell építeni és lehetővé kqjl tenni 1900 csa-> ládi ház építését. 9. Csökkenteni kell a gép- és '.raktorállomások munkaköltségeit, be kell tartani és el kell mélyíteni a szigorú gazdaságosság rendszerét. Következetesen érvényesíteni kell a dolgozókban a gondjaikra bízott gépekért és munkájukért a szemé lyes felelősség elvét. 1953-hoz viszonyítva 1957-ig kb. egynegyeddel kell csökkenteni egy átlaghektár megművelési költségeit és lényegesen csökkenteni kell az egy átlaghektárra eső üzemanyagfogyasztást is. 10. Meg kell javítani a gép- és traktorállomások agronómiai szolgálatát. Teljes mértékben felelősekké kell tenni a gép- és traktorállomásokat az összes agrotechnikai intézkedések végrehajtásáért az EFSz-ekben. A géppark rendes működéséért és a gépek teljes kihasználásáért a gép- és traktorát iomás fő géptechnikusát kell felelőssé tenni. A szakaszagronómusok hálózatát ki kell bővíteni és egészíteni úgy, hogy 1957-ig minden egyes traktoros ibrigádközpontra egy szakaszagronómus jusson. 1956-ig minden gép- és traktorállomás mellett mindenekelőtt a talajelemzési, vetőmag- és ültetvény ellenőrzési munkálatok összpontosítására agronómiai laboratóriumokat kell létesíteni. 11. Fokozni kell a gép- és traktorállomások által az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott műszaki segítséget. 1954-ben 80 szakképzett növényvédelmi brigá dot kell létesíteni, 1955-ben pedig minden gép- és traktorállomáson meg kell alakítani a növényvédelmi brigádokat. Különleges brigádokat kell létesíteni a rétek talaj,lavítási munkálataira. A szilázsgödrök és az egységes földművesszövetkezetek egyéb földépítési munkálatai elvégzésének biztosítására további buldózerekkel és földgyalukkal kell ellátni a mezőgazdaságot. Ott, ahol nem biztosítottak a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára elegendőszámú kovácsot, ott a traktorosbrigádközpontok mellett kovácsműhelyeket kéíl létesíteni a kapcsolható berendezések karbantartására, a kovácsmunkák és patkolás végzésére. A szakmunkák elvégzésére a legnagyobb mértékben fél kell használni elsősorban a kombájnosokat, traktorosokat és javítómunkásokat. E célból ezeket a dolgozókat más foglalkozási ágra is ki kell képezni. 12. Évi hozamszerződések széleskörű kötésével, a gép- és traktorállomások munkáinak természetbeni díjazásával el kell mélyíteni az EFSz-ek és a gép- és traktorállomások kapcsolatait. VI. Az állami gazdaságok 1. 1954. december 31-ig az egész népgazdaság szükségletei szempontjából meg kell határozni az egyes állami gazdaságok termelési irányvonalát. Az adott helyi gazdasági és természeti viszonyok tekintetbevételével meg kell állapítani az egyes gazdaságok állandó vetési eljárásait. 2. Ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni minden egyes állami gazdaság fő építkezési tervét, amely magában foglalja az összefüggő gazdasági egységek folyamatos megteremtésére és nagyobb területre vonatkozó tervét is. 3. 1957 végéig 1953-hoz viszonyítva 24 százalékkal kell növelni a marhaállományt. Ugyanezen az idő alatt el kell érni a marhaállomány 430 kg vágási súlyát, a 2500 liter évi átlagos tejhozamot, 100 tehéntől 78 borjú felnevelését, egy anyasertéstől 12 süldő, 100 anyajuhtól 103 bárány felnevelését, és az évi 120 drb. tojáshozamot. 4. A határvidékeken az állami gazdaságok fő feladatának a marhaállomány növelését és hasznosságának fokozását kell tekinteni. 5. A nagy hizlaldákban észszerű hizlalással és minden darab sertésről való fokozott gondoskodással el kell érni a napi legalább 45 deka súlygyarapodást. 6. Biztosítani kell az állami gazdaságok előnyös ellátását a legkorszerűbb gépesítőeszközökkel és 1954-ben a gabonafélék betakarítását legalább 900/

0-ban, a kapásnövények betakarítását pedig 60%ban komplex gépesítéssel kell elvégezni. Az újonnan épült istállókban teljesen gépesíteni kell az istállói munkát. A marhaistállók 90%-ában és az összes 500 darabon felüli sertésállománnyal rendelkező hizlaldákban a munkálatokat 1957-ig teljesen gépesíteni kell. 7. Törekedni kell az állami gazdaságok jövedelmezőségének lényeges fokozására. Annak érdekében, hogy fokozódjon az állami gazdaságok dolgozóinak anyagi érdekeltsége a gazdasági eredmények elérésében, igazgatói alapot kell létesíteni. Ezenkívül gazdaságfejlesztési alapot kell még létesíteni. 8. Szakképzett káderekkel, főleg vezető helyet betöltő dolgozókkal kell kiegészíteni az állami gazdaságokat. Meg kell állítani a munkaerőhullámzást és 6.200 lakásegység építésével, családiházak egyéni építésének széleskörű lehetővé tételével kell biztosítani az alkalmazottak megfelelő lakásviszonyait. 9. A műszaki és adminisztratív alkalmazottak fizetés- és prémiumrendszerének, a munkások bér- és prémiumrendszerének következetes bevezetésével kell biztosítani a dolgozók anyagi érdekeltségét, éspedig nemcsak a termelési feladatok teljesítésében és túlteljesítésében, hanem a gazdaságosság- fokozásában is. Át kell térni a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért járó természetbeni jutalmazásra, ami a természebeniek közvetlen értékesítésének rovására megy-: mint más gépeket és eszközöket szállítanak mezőgazdaságunknak2. Be kell fejezni gyors ütemben a speciális kultiváló traktor szerkezete módosításával kapcsolatos munkákat úgy, hogy a 2000 db-ból álló első szériát az 1956. év folyamán kipróbálhassák, az 1957. évben pedig már folyjon a szériagyártás, beleszámítva a szükséges szerszámokat is. Gyors ütemben elő kell készíteni az SKG-4 jelzésű burgonyaültetőgépek gyártását, hogy az 1955. évben 1000 db-ot már leszállíthassanak, az 1956. és 1957. évben a további 2900 db-ot; az 1954. év végéig be kell fejezni az 2M—30-as jelzésű gabonakombájn módosításával kapcsolatos munkákat, hogy az 1956. évi aratási idény megkezdéséig legkevesebb 400 üyen kombájnt leszállíthassanak; az 1955. évben a gazdaságoknak legkevesebb 200 arató-, süózó-, vágógépet kell leszállítani: az 1954. év végéig meg kell szerkeszteni egy hatsoros, traktorral vontatható trágyaléöntözőt és az 1957. évig 4000 darabot kell ebből szállítani; meg kell javítani a rakodódaru szerkezetét és az 1957. évig a mezőgazdaságnak 1500-at kell belőle juttatni; gyors ütemben kell biztosítani a Z—35-ös traktorhoz szükséges univerzális rakodógép fejlesztését, úgy, hogy a traktorok 40 százaléka el legyen látva ezekkel a rakodógépekkel. 3. A gépipari minisztériumnál biztosítani kell a mezőgazdasági gépekkel kísérletező intézet részére szükséges berendezéseket úgy, hogy ez az intézet megoldhassa a további új gépek szerkezetét feltételeinknek megfelelően és főleg azoknak a munkáknak .elvégzése érdekében, amelyek még nincsenek gépesítve4. A gépiparügyi minisztérium üzemeiben ki kell küszöbölni a traktorokhoz és a mezőgazdasági gépekhez tartozó egyes pótalkatrészek gyártásában előforduló súlyos hiányosságokat és meg kell kezdeni a szovjet hernyótalpas traktorokhoz és kombájnokhoz szükséges pótalkatrészek gyártását. Az állattenyésztési 'termelés részére ki kell dolgozni az 1955—1957. évekre vonatkozó termelési terv javaslatával együtt a tipizált konyhák tervét és a gazdaságok gépesítésének tervét. 5. A kohóipari és ércbányaügyi minisztérium üzemeiben biztosítani kell a mezőgazdasági gépekhez szükséges anyag szállítását és pontosan be kell tartani a minőségi és mérettechnikai követelményeket. 6. A vegyiiparban különösen fontos feladatnak kell tekinteni a műtrágyák keresett fajtáinak és minőségének szállítását. A vegyiiparügyi minisztérium üzemeiben az 1955. évben mezőgazdaságunk számára 91.9 százalékkal több nitrogéntartalmú tiszta tápanyagú műtrágyát kell termelni, az 1956. évben 115.1 százalékkal, az 1957. évben pedig 127.6 százalékkal többet, mint az 1953. évben. A foszfortartalmú trágyák termelését a kohászati üzemekben a termelési terv elválaszthatatlan részének kell tekinteni és az 1955. évben a Thomas-lisztmütrágya termelését az 1953. évhez viszonyítva 45 százalékkal, az 1956. évben 51 százalékkal és az 1957. évben 55 százalékkal kell növelni. 7. Az állami tervező intézetekben az 1955. évben 96 millió korona értékű tervezési munkát kel! a mezőgazdaságban megvalósítani, az 1956- évben 96 millió korona értékűt és az 1957. évben 111 millió korona értékűt. Az építőiparügyi minisztérium, a földművelésügyi minisztérium és a további illetékes minisztériumok építőipari szervezetei segítségével az 1955. éVben 1200 millió korona értékű, az 1956. évben 1440 mülió korona és az 1957. évben 1540 millió korona értékű építési-szerelési munkát kell elvégezni, ebből az EFSz-ek szakaszán az 1955. évben 300 mülió korona értékű munkát, az 1956. évben 280 millió korona értékűt és az 1957. évben ugyancsak 280 millió korona értékűt kell elvégezni. Az 1955—1957. években a mezőgazdaság részére 400 millió korona értékű generál javítást kell elvégezni. 8. A fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének terveiben biztosítani kell a szövetkezeti kereskedelem lényeges bővítését, hálózatának kiépítésit és az árualapok, névszerint az ipari árualap növelését. A szövetkezeti kereskedelem bevételi alapját az ipari árucikkek szükséges fajtáival kell biztosítani és végérvényesen le kell .számolni azzal az állapottal, amikor a mezőgazdaság részére föltétlenül szükséges árut falun lehetetlen megvásárolni. A gépiparügyi minisztérium és a helyi gazdaság minisztériuma üzemeiben gondolni kell megfelelő mennyiségű és fajtájú szerszámok és apró gépek gyártására az önállóan gazdálkodó földművesek részére. VIII. A mezőgazdaság irányításának és tervezésének megjavítása VII. A népgazdaság egyéb ágazatainak feladatai 1. Biztosítani kell az állami birtokok és a gép- és traktorállomások teljesmértékű fejlődése érdekében a gépi eszközök idejében való gyártását és leszállítását. Az 1957. évig a gépipari üzemek fokozatosan 9500 kultiváló

7 traktort, 3700 Z—35-ös kekerekestraktort, 2400 hernyótalpas traktort, 450 traktort a szőlőkbe és komlóföldekre. 1700 gabonakombájnt, 2150 cukorrépagyüjtö kombájnt. 3600 burgonyagyűjtő kombájnt, mégpedig ebből az 1955. évben legkevesebb 700 drb-ot, 3500 burgonyaszedőgépet, ebből legkevesebb 1000 drb-ot az 1955. évben; 450 lengyüjtő kombájnt, 22.000 traktorosekét, 29.500 traktoros-, boronát, 18.000 traktoros vetôgýpet, i 12.500 hengerlőt, 33.000 mindenféle fajtájú kultiváló gépet, 12.100 istállótrágyát szóró gépet, 9000 trágyarakodó gépet, 10.000 műtrágyahintő gépet, 9700 traktoros előhántós ekét, 8900 fűkaszáló gépet, 2100 automatacséplőgépet, stabil motorokat, vala1. Lényegesen korlátozni kell a mezőgazdasági fejlődés állami terve mutatóinak számát, amelyek központilag vannak meghatározva s a jövőben csak az alapvető mutatókat kell meghatározni; fokozni kell a nemzeti bizottságok jelentőségét és felelősségét a mezőgazdasági termelés tervének összeállításában, a tervre vonatkozó javaslataikat tekintetbe kell venni és meg kell tárgyalni az állami terv jóváhagyása előtt. 2. A termelés tervezésénél a feladatokat úgy kell megszabni, hogy az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek teljes mértékben kihasználhassák a termelési föltételeket és tapasztalataikat a termelés emelésére. Ugyanilyen okokból és a nemzeti bizottságok adminisztratív szempontból való túlterhelése korlátozásának érdekében nem kell termelési feladatokat róni a 0.5 hektárnyi kiterjedésű mezőgazdasági területekkel bíró üzemekre és az ugyanilyen kiterjedésű háztáji gazdálkodásra. 3. Ki kell küszöbölni a terv gépies szétírását és biztosítani kell, hogy a földművelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok a" termelési feladatok szétírását a helyi viszonyokhoz mérten tegyék, tekintetbe véve földműveseink termelői és állattenyésztői tapasztalatait. 4. Lényegesen meg kell javítani a mezőgazdasági termelés irányítását, kezdve a földművelésügyi minisztériumtól egészen a helyi nemzeti bizottságokig és problémáit a szakemberek aktívájának a szövetkezeti tagokkal és földmüvesekkel való élénk kapcsolata alapján, valamint a mezőgazdasági termelés konkrét feltételei elemzése alapján kell megoldani. Lényegesen emelni kell az irányító szervek személyes felelősségét a rájuk bízott szakaszokért. 5. Ki kell adni a mezőgazdasági igazgatóságok, a kerülei és járási nemzeti bizottságok munkarendjét, amely főleg a személyes felelősség fokozását és az egyes dolgozók kötelességeinek meghatározását biztosítja. Meg kell szabni a járási mezőgazdasági igazgatóságok szakembereinek, a begyűjtési dolgozóknak, az inszeminációs állomások technikusainak, a gép- és traktorálomások agronómusainak és a többi szakembereknek munkaszakaszait és körzeteit, hogy lehetővé legyen téve szoros szervezési együttműködésük. IX. A mezőgazdasági tudomány és kutatás feladatai 1". Meg kell gyorsítani annak a javaslatnak a kidolgozását, amely a mezőgazdasági termelés körzetekre való felosztására és a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló állami tervfeladatok gazdasági és természeti feltételekkel összhangban lévő szétosztásának módszerére vonatkozik. 1954. végéig ki kell dolgozni a takarmánynövényfajták és válfajok körzetre való felosztásának tervezetét, hogy az egyes kerületekben maximális takar(Folytatás a 4. oldalon.) \