Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-17 / 119. szám, hétfő

1954. mäius Í7. IIISZ0 Lelkesem rúl®sast ország fo városa A vasárnapi választás Prágában az egész lakosság hazafias lelkesedésének és fokozottabb politikai aktivitásának jegyében kezdődött. Igazán felemelő érzés az egységnek, a kézzelfogható örömnek ez a megnyilvánulása, amit ott látna szinte minden egyes polgárnák arcán. A választóhelyiségek előtt ott vannak azok a CsISz-tagok és pionírok is, akik majd e?ak pár év múlva járulnak az urnák elé. Most táncolnak, énekelnek. Sok helven együtt az idősebbekkel. A prágaiak — munkások, értelmiségiek és egyéb dolgozók mielőbb szavazni akarnak Akik elsők a munkában, elsők akarnak lenni a választásokon is. Jókedvük is azt bizonyítja, hogy a jövőben közvetlenebb befolyást akarnak .gyakorolni városuk ügyeinek intézésében. Választani készül dr. Václav Vacek, a főváros örökifjú, mindig jókedvű, 77 éves főpolgármestere is. Kerek 50 éve vesz tevékeny részt — mindig a dolgozók oldalán — Prága közéletében. Mindenütt ott van, ahol jelentős esemény történik a városban. Vasárnap reggel lakása előtt gyülekeznek szomszédai, egyszerű dolgozók, hogy elkísérjék és vele szavazzanak a 474. számú választási körzetben. Zúg az éljen, mikor megjelenik. Ez a szívből jövő, rögtönzött ünnepség bizonyítja legjobban Vacek elvtárs mérhetetlen népszerűségét. Ilarmonikaszóval, , felvirágzott kocsin érkeznek a peremváros állami gazdaságának dolgozói. Kepert ová elvtársnő büszkén számol be arról, hogy a tavaszi munkát már elvégezték s a napokban hozzákezdenek a cukorrépa egyeléséhez. Vasek Kamii 11 éves kis pionírral elegyedünk szóba az egyik választási helyiség előtt. Útbaigazítja a választókat, Magyarázattal szolgál. De mit is csinálhatna egy olyan pionír a választás napján, akinek apja is, anyja is fontos választási tisztséget tölt be. A Vasek. család jól harcol a békéért és büszke lehet a fiára. Szép kort ért meg Deimková nagymama, a krčí választókerület 530. számú lakója. 78 éves. Nehezen jár. A népnevelő gondoskodott arról, hogy a választási bizottság tagjai felkeressék lakásán és otthon választhasson. 10 óra körül csatlakoztunk a hivatalos szemé lyekhez, de Deimková nénit már nem találtuk otthon. Hozzátartozói közölték, hogy nem tudta kivárni a bizottságot és botra támaszkod va ment választani, mert ő is be leszól abba, hogy milyen legyen a jövőben a köztársaság legszebb városa. Elmentünk a Prága 3. körzetében lévő petfini kórházba is. A járó be tegek a kórházban létesített külön szavazóhelyiségben adták le szava zatukat. Fekvő betegek hordozható urnába szavaztak a választási tör vény előírásainak megfelelően. Mikor e sorokat írjuk, Prága vá lasztópolgárainak legnagyobb része már leszavazott. Ki sem lehet fe jezni azokat az érzéseket, amelyek az embereket eltöltik. Boldogan él vezik a nap meleg sugarait és ott vigadnak a prágai téreken és utcákon rendezett népünnepélyeken Szól a rezesbanda. Mindenki szó rakozik, táncol énekel — öreg, fiatal és gyermek egyaránt. Minden lei fiatalnak érzi magát, amikor boldog jövőnk szilárd alapját rakjuk le. Lelkes, boldog nap Bratislavában Eljött a választás reggele, amelyre heteken át készült hazánk valamennyi polgára. Pár perc hiányzik a hét őrához. A bratislavai Palacky-utcai 8 éves iskola kapuja feldíszítve várja a választókat. Már nem is várja, á választók már sorakoznak, hogy pontosan 7 órakor, amikor megnyílik a választóhelyiség, leadják szavazatukat. A Jesensky-utcai iskola, amelyben szintén van választóhelyiság, hasonlóképpen ünnepi külsővel várja a

N választókat. A kapu előtt pionírok díszőrsége fogad. Egyenletesen, fennakadás nélkül folyik a szavazás. Idős, botra támaszkodó, fehérbajuszos bácsi indul a szavazőhelyiságbe felesége és lánya karján. Mosolyog és derülátón dobja be az urnába szavazatát. Sokan üdvözlik, látszik, hogy ismert alakja a környírnek Horváth József, aki fiatal éveiben egy nagy vállalat portása volt. Most 75. életévét tapossa, s ahogy elhagyja a szavazóhelyiséget, meggyőzően mondja: „Szívesen adtam le szavazatomat, megelégedett vagyok, szép nyugdíjjal_ gondoskodik rólam kormányunk." Az utca is mindjobban megélénkül, ahogy megyünk tovább a városba. Zászlós menetben egy háztömb lakói indulnak, hogy így kö. zös felvonulással adjanak kifejezést közös akaratuknak és elégedettségüknek jelöltjeik iránt. Mind több és több ilyen csoporttal találkozirr.'T, némelyek vidám zeneszóval vonulnak a szavazóhelyiséghez. A Leškova utca 14. sz. alatt sza.vaznak a 106. körzet polgárai. A Csemadok és a Szlovákiai Nőbizottság tagjainak szeretetteljes és lelkes munkája meglátszik a házon. A kapu és a lépcsöfeljárat fenyőgalyakkal és friss tavaszi orgonával van feldíszítve, és a választókat ünnepélyes környezet várja. A helyiséget napokig takarították, rendezték és díszítették erre a nagy ünnepre. Szőnyegek, virágok teszik bensőségessé a választási helyisé, get. És jönnek a szavazók egymás után. Minden torlódás nélkül folyik a választás. Kilenc óráig már 240en adták le szavazatukat. A hang. szórók a legszebb melódiákat közvetítik és az épület előtt a IV. nyolcéves iskola pionírjai nemzeti táncokat lejtenek. Miíur Aloiz 20 éves ifjúmunkás jön szüleivel. Először szavaz életében. Komoly és megilletődött. — Nagyon meghatott vagyak, először szavazok életemben. Boldog vagyok, hogy mi, fiatalok is részesei lehetünk ennek a nagyon fontos eseménynek. Én munkásszülők gyermeke vagyok, de tanultam és érettségiztem. Most a postán dolgozom. Amikor szüleimmel idejöttem az urnához büszke öntudat töltött el, hogy szavazatommal én is hozzájárulhattam a világbéke biztosításához, a szocializmus építéséhez. Steiner Jolán polgártársnö 1938ban szavazott először. Ma pedig másodszor adja le szavazatát és így emlékszik vissza azokra az idők. re: — A mai nap örömteli izgalmát azt hiszem különösen azok érzik velem együtt, akik a mult választásain részt vettek. Nagy napja ez életemnek. Hetek óta állandóan izgalomban élek a választások sike réért és azt hiszem, ez az izgalom most érte el tetőfokát. Érthető ez a boldog izgalom, mert 1938-ban szavaztam először, amikor a legválságosabb volt a köztársaság helyzete. Teljes egészében átéltem akkor a szorongó izgalmat pártunk jelöltjeiért, mert a választás kimenetelétől is függött hazánk sorsa, hogy fasizmus jön-e, vagy a demokratikus erők győznek. Éppen ezért én különösképpen meg tudom ítélni a mai választások igaz, demokratikus jellegét, mert akkor, 1938-ban a szavazóhelyiségben (az akkori Unitas Házakban) pártunk részéről mint ellenőr voltam beosztva. Már ott kezdődött az igazságtalanság. Mi, a párt megbizottai teljesen el voltunk szigetelve és nem volt jo gunk ellenőrizni a jelölőlistát, nem volt szabad szólnunk a szavazókhoz, míg a többi pártok megbízottai beszélhettek a választókkal, úgyhogy a választás percében is befolyásolhatták őket. Ma boldogan várom az eredményeket, mert biztos vagyok a Nemzeti Arcvonal je. löltjeinek győzelmében és a legnagyobb örömöm az a tény, hogy nemcsak szavazhatok, de dolgozhatok is a szocializmus építéséért. Kassa a választás napján Reggel 7 órakor olyan élénk a város, mint máskor déli 12-kor. Ragyogóan süt a nap, kellemes, igazi tavaszi meleg van. A kassai 38-as számú választási körzet (Sas-u. 20) épületére hangszórókat szereltek fel, amelyeken keresztül élénk, vidám muzsika fogadja a szavazókat. A kapuban udvarias informátorok igazítják útba a szavazni akaró dolgozókat. Bármennyire ünnepélyes is az ízléses választási helyiség légköre, a szavazók arcáról leolvasható a fesztelenség és a bizalom, amelylye' dolgozóink az urnák elé lépnek. A jövőbe vétett hitet tükrözi vissza minden arc. Az első szavazó Valkó József, Roosewelt-u. 7. sz. alatti polgár, Rögtön utána egymás után érkeznek a többiek is, de a választási bizottság feladata magaslatán áll. Tökéletes rendben folyik a választás, a választók virágok között haladnak az urnák felé. Az egyik idősebb asszony azt kérdi — mielőtt még a spanyolfal mögé menne — törölje-e a jelölt nevét, mert egy alkalommal nézeteltérésre került a sor közte és a jelölt között. A választási bizottság egyik tagja udvariasan megmagyarázza, hogy ezt a kérdést magának a szavazónak kell eldöntenie, a bizotts'gi tagoknak senkit sem szabad befol? ásolniok. A polgártársnő pillanatnyi habozás után, — mintha önmagához beszélne, — csak annyit mond: „mégis" — aztán be sem fordulva a spanyolfal mögé. bedobja szavazólapjait az urnába. Kilenc órakor már az összes szavazók 34 százaléka adta le szavazatát. Jobbról is balról is barátságos üdvözlések hangzanak el „Česť práci!" ^linden arcon valami soha nem látott kedves közvetlenség, összetartozóság érzése, amit a kapitalista országokban talán meg sem értenének. Hasonló a hangulat a 39. sz. Roosewelt utcai Művelődés Házában. A választási helyiségben katonazenekar játszik. Tíz óra előtt itt is a választók nagyrésze leadta szavazatát. Példás rend, pedáns tisztaság, gondoskodás jellemzi az itteni választásokat is. Ünnep ez, tényleg a különböző nemzetiségűek, vallásfelekezetek teljes harmóniája, egy" séges békeakaratának kifejezése. Nem, ilyen meggyőzést nem lehet kifejteni úgynevezett „felsőbb utasításra", ezt a szív, a kemény becsületes meggyőződés diktálja. A Lenin-utcai 31. sz. alatti 36. számú választási körzet udvarán gyönyörű látvány fogadja az érke. zöt. A környékbeli falvak lakosságának megbizottai — ki gyalog, ki kerékpáron érkezve, díszes táblával jelentik a Nemzeti Bizottság elnökének, Mihocsik elvtársnak, hogy községük százszázalékban leszavazott. Első a 64 éves Pataki elvtárs, aki örömtől sugárzó arccal közölte, hogy reggel 8 óra két perckor faluja minden szavazásra jogosult polgára leadta szavazatát. A második helyen Hotkoc, a harmadikon Baska község van. 10 órakor már 23 falu szavazott le százszázaléko. san, Ez a tény mindennél világosabban mutatja, hogy a falu népe a gyárak munkásaival vállvetve akar dolgozni hazánk további felvirágzásáért. A Kovács utca 26. sz. alatti 37es választási körzet szavazóit a pionírok kedves táncai szórakoztatják. Nem érdektelen az a jelszó sem, amely az iskolaépület kapuját díszíti. „Munka és tudomány olyan erők, amelyekhez foghatók nincsenek a földön." Nem kisebb az érdeklődés a Lermontov utcai internátusban sem, — ahol a £4. számú körzet szavazói a többiekhez hasonlóan lelkes készséggel járulnak az urnákhoz. Anyák karjukon gyermekeikkel. A

z egyik munkásasszony kisfia kezébe adja a szavazólapot és biztatja a gyereket, te is szavazz a Nemzeti Arcvonal jelöltjére. 12 óra körül a körzetek többségében már a választók nagy része adta le szavazatát. Nem, ez nemcsak állampolgári kötelességteljesítés, ez már manifesz. táciő, ez szeretetnyilvánltás. Ez igazolása Kommunista Pártunk és a Nemzeti Arcvonal egész eddigi politikájának, harcos kinllás a béke, a szocializmus ügye mellett. Ez bizalom és egyben biztosíték. A szlovákiai választási bizottság jelentése a nemzeti bizottságokba való választások menetéről Bratislava, 1954. május 16-án. A választás napján reggeli és» délelőtti óráiban a választópolgárok lelkes hangulatban járultak az urnák elé. A községek egész sorában még a reggeli órákban leszavaztak. Igy pl. a rimaszombati járásban délelőtt 10 óráig, Nižný Skalník. Dolovo, Vieska^nad Blhom és Pakč községekben valamennyi álasztópolgár leszavazott. A Kassa-környéki járásban délelőtt féltizenegyig 32 községben száz százalékra leszavaztak. Az eperjesi kerületben 13 óráig a névjegyzékeken szereplő valamennyi választópolgár 50 községben adta le szavazatát, ezekből 15 község a nagykaposi járáshoz tartozik. Újabb délutáni jelentések szerint a Kassa-környéki járásban röviddel délután a választópolgároknak 99 százaléka, a revúcai járásban pedig 95 százaléka szavazott le. Bratislavában 14 óráig a választók 77.6%-a adta le szavazatát. I A választások menetének ünnepélyes jellege van. Igy pl. a nyitrai kerületben sok községben a választási helyiségek előtt zenekarok játszottak és kultúregyüttesek léptek fel. A kassai kerület választópolgárai is ünnepélyes keretek között szavaztak. A besztercebányai kerület Egyházas-bást községében a választópolgárok választási jelszavakat hangoztatva vonultak a választási helyiségek elé. A kerület többi községében is ifjúsági kultúrbrigádok léptek fel tartalmas műsorral. Gyakoriak voltak az olyan jelenségek is hogy az ágyhoz kötött betegek azt kérték, hogy hordozható urnákat vigyenek hozzájuk, hogy így teljesíthessék állampolgári jogukat. A választás lelkes és fegyelmezett légköre kifejezi dolgozóink öntudatosságát, akik örömmel adták le szavazatukat a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire. Egy szép vasárnap délelőtt... Tavaszi szél kavarja a port Szene utcáin. Az apró felhőcskék, mint vattacsomók, sokasodnak észak felől. A légáramlat szétszórja a tarka felhőket, mintha csak érezné, hogy ma az égboltnak is mosolyognia kell, örülnie, akárcsak az embereknek, akik kisebb nagyobb csoportokban sietnek az l-es számú választókörzetbe, a tizenegyéves szlovák iskolába, ahol a szavazóhelység van. A zene szól, népdalok és táncdarabok melódiáját halljuk. Még a zöldbe öltözött fák és virágzó orgonabokrok is mintha örülnének. Ünnep van, nagy ünnep. Dolgozó népünk szavaz bol. dog jövőjére. Fiatal pár megy el mellettünk. A választóhelyiség felé tartanak. Megelőzzük őket, hamarább odaértünk. Pillanatra megállnak, közvetlenül mellettünk. Az asszony belekarol a férjébe. Meghallottuk, ahogy odasúgja férjének: — Te, én olyan izgatott vagyok Biztosan először szavaz. Férje rámosolyog, aztán tovább mennek, be a helyiségbe. Tovább megyünk. Szemben velünk hárman jönnek. Biztosan egy család. Beszédbe elegyedünk ve- , lük. Megtudjuk, hogy Ondrejička István vasúti forgalmista és felesége, meg a leányuk, aki Bratislavában dolgozik, a választásról jönnek. Ondrejička elvtárs már nem először szavazott, de ez a választás számára is nagy esemény. Meg is jegyzi: — A feleségem is azt mondta, hogy a mi jelöltjeink olyan emberek, akikben minden becsületes dolgozó megbízik. Rájuk szavaztunk. Ismerjük őket. Értünk fognak dolgozni. Ha a gyermekeink jövőjére gondolok, amikor esténként tanulnak, vagy az iskolából hazajönnek s körém gyűlnek, úgy érzem, hogy a jövőjükért szavaztam. Dolgozni fogunk, hogy még' jobban éljünk. Kubicáné elvtársnővel találkoztunk, aki büszkén és boldogan beszélt 8 éves kislányáról s mint anya büszke arra, hogy a gyermeke boldog jövőjéért szavazott. — Harmadik osztályba jár a kislányom. Olyan boldog voltam, amikor tegnap este azt mondta: — „Anyu, értem is szavazol." Higyjók el, ennél többet nem is lehet mondánl Katonák az urnák előtt A laktanya udvarán a katonazenekar indulókat játszik. A pattogó indulók élénkítik az amúgy is vidám hangulatot. — Látod! Ilyen szavazás is csak nálunk lehet! — mondja Korpás közkatona, akivel nagy léptekkel tartok a szavazóhely felé. Bólintok. Ő tovább fűzi a szót: — Apám! is volt katona. De ő nem beszélhet ilyen emlékekről. Ő nem is szavazhatott. A mi első szavazásunk igazán szép! Még nincs egészen hét óra, de a szavazóhelyiség előtt már sokan várakoznak. Hudik katona így szól: — Első akartam lenni, de csak a harmadik lehetek. Pedig már fél 7-kor itt voltam. Kelecsényi mosolyogva válaszol: — Más is van olyan ügyes, mint te! — Á mai szavazás — mondja Decsko — a mi számunkra is sokat jelent. Ezért igyekszünk, hogy szavazatunkat mielőbb a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adhassuk. A szavazóhelyiség előtt egyre többen gyülekeznek. A kaszárnya minden részéből árad az ünneplőbe öltözött szavazók sokasága. Egyesek magánosan, mások csoportosan jönnek. Az arcokról öröm sugárzik. Egyesek kissé izgatottak. Ez érthető Szavazni, az ország ügyeibe beleszólni. nagy dolog Mi pedig most szavazunk először, most mondunk először véleményt hivatalosan, hogy milyen életet akarunk! • A szavazás még nem kezdődőit meg. Pár percet vámunk kell még. A várakozást beszélgetéssel töltjük. Magyarok és szlovákok, tisztek és közkatonák beszélgetnek egymással. A szó természetesen a szavazásról folyik. Azt, hogyan fogunk szavazni, mindenki tudja. Az elmúlt hetek során sokat beszéltünk erről. Jelöltjeinket is jól ismerjük. A jövő távlatairól beszélünk, hogy mit biztosítunk szavazatunkkal, és milyen lesz életünk, ha leszerelünk. — Én — mondja határozottan Balog István másodéves, — tudom, hogy most jobb az élet mint azelőtt volt. Azt is tudom, ha a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire szavazok, a jövő még jobb és szebb lesz. • Jegyezni sem tudjuk a sok-sok véleményt, melyek mind azt bizonyítják, hogy katonáink a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire bizalommal szavaznak. Közben az óramutató a heteshez ért. A választóbizottság tagja jelenti, hogy kezdődik a szavazás. Az eddig vidáman beszélgető csoportok elcsendesednek. Mindenki fegyelmezetten sorbaáll. Előkerülnek az igazolványok. A katonák hosszú hosszú sora — amely állandóan nő — megindul az elkülönített fülkék felé. A békére, a szabadságra és a jólétre szavazunk.