Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-16 / 118. szám, vasárnap

9 1954. máius 16. 'U %2Ű A jó kapálás felér egy esővel Estefelé jár az idő. Az útszéli fák árnyékai megnyúltak. Kelner Lajos, a szövetkezet agronórausa kézisarabolóval megy a cukorrépaföldek I felé. Korosik Szilveszter csősz siet utána. Ő is sarabolót tol maga előtt. Pár lépés és máris utóiéri az agronómust. — Megyünk, megyünk? — kérdi az agronómust. — Itt az ideje — válaszol a másik. A vlzkeleti szövetkezetben a szövetkezeti alapszabályzatnak megfelelően a kapásnövények megművelését egyénekre osztották. így meg. van a biztosíték arra, hogy azokat idejében és jól megművelik. Minden szövetkezeti tag tudja, hogy a részére kiosztott területért felelős. Ha az első kapálást rosszul végzi el, a másodiknál rádolgozik. Kelner Lajosékon kívül mások is voltak a cukorrépaföldeken. Mindannyian Iparkodnak, hogy minél előbb elvégezzék az első kapálást. Szükség

1 van most a Icapára, a sarabolóra, mert az esőzések utáni meleg: napok következtében nemcsak a cukorrépa bokrosodik sxépen, hanem a gyom is szemlátomást nő. A vízkeletiek azonban nem akarják, hogy elgyomosodjon a répájuk. . Már csak azért sem, mivel a répa megmunkálását is egyénekre osztották. így mindjárt kitűnik, melyik szövetkezeti tag mennyire viseli szívén a közös gazdálkodás ügyét. Természetes, a vízkeletieket nem olyan fából faragták, akik úgy dolgoznának, hogy munkájukért szégyenkezniük kellene. Egyik sem akarja, hogy a részére kiosztott te. rületre ujjal mutogassanak. Van még egy másik ok is, ami arra serkenti a szövetkezeti tagokat, hogyha kell, négyszer is megkapálják cukorrépájukat. Kelner agronőmus szerint a jól végzett kapálás felér egy jó esővel. — — Nagy fába vágtuk a fejszénket az idén — mondja az agronómus. Adott szavunk arra kötelez, hogy minden percet kihasználjunk. Ha kell, kora reggeltől késő estig a földeken dolgozunk. Kötelezettséget vállaltunk pártunk X. kongreszszusának tiszteletére, hogy cukorrépából hektáronként 100 mázsával lépjük túl a tervezett üektárhozamokat. A vízkeleti szövetkezetesek egész. évi munkatervében a kővetkező bejegyzéseket lehet találni: „Cukorrépa 98 hektár, helctárho zam 270 mázsa." A mult év tapasztalataiból kiindulva a szövetkezeti tagok úgy határoztak, hogy a tervben előirányzott hektárhozamokat 270 mázsáról 370 mázsár ra emelik. — Ha kötelezettségvállalásunkat teljesíteni akarjuk, elengedhetetlenül fontos, hogy a kapa és a saraboló egy pillanatra sem szűnjön meg irtani a gyomot. Többszöri kapálással a föld nedvességének elpárolgását is korlátozzuk. — Ha a tervezett hektárhozamot túllépjük — kapcsolódik be a beszélgetésbe Korcsik Szilveszter is — nemcsak azt érjük el, hogy több cukrot gyárthatunk majd a cukorgyárban, hanem a szövetkezetnek is nagyobb lesz a bevétele, több jut a ledolgozott munkaegységekre. Ezt mindenki tudja szövetkezetünkben. Mint csősz összejárom a határt. A cukorrépaföldeken is járok. Mondhatom, hogy jól megy a munka. A keménytermészetü ember bizony nem túloz, amikor azt mondja, hogy nálunk jól megy a munka. Nem túloz azért, mert Vizkeleten a napokban már megkezdik a cukorrépa egyelését is. Az esős időjárás is beleszólt a munkába. Kissé megkéstek a tava. szi munkákkal, de a kukoricavetés, nél is a napokban elvégezték az utolsó simításokat. A mult évben a szövetkezetnek nehézségei voltak a takarmányéilátás terén. A mult évben nem biztosították az állatok részére szüksé| ges takarmánymennyiséget. Ennek káros hatása a mai napig meglátszik a szövetkezet állatállományán. Maguk is belátják, hogy elsősorban ök a felelősek azért, hogy nem tudják rendszeresen teljesíteni tejbeadási kötelezettségüket. A mult évben elkövetett hibákból okulva az idén már nagyobb súlyt fektetnek a takarmányalap biztosítására. Az idén beve/eí'ék már a zöld futószalag takarmányozási rendszert is. A üöldtüvkarmányok termesztésével elérik azt, hogy tavasztól késő őszig nedvdús, jömhiSségű takar, mányt adhatnak állataiknak. Ezzel biztosítják a magas tejhozamot és az első negyedévben mutatkozó lemaradást rövidesen pótolhatják. A bőséges téli takarmányalap biztosítása érdekében az idén már nagy mértékben alkalmazzák a másodvetést is. Mihelyt a zöldtakarmányokkal bevetett főidről letakarítják a termést, azonnal felszántják azt, hogy minél kevesebbet ve. szltsen nedvességéből és utána nyomban bevetik másodnövénnyel. A másodnövények túlnyomó része silótakarmány lesz, hogy a téli hónapokban, amikor már nem lesz zöldtakarmány, silóval etethessék az állatokat és ezáltal a téli hónaI pókban is magas tejhozamot érhes! áenek el. Sz. I. Büszkén mehetnek a szavazóurna elé A választások előtti napokban a rétéi szövetkezet tagjai még nagyobb lendülettel láttak hozzá a tavaszi munkákhoz. Minden csoport szervezettebben indult a munkába, mint ez ideig. A dohányos csoport Kucsa Mátyás vezetésével fokozza a teljesítményt és nagy súlyt helyeznek a munka minőségére is, hogy minél nagyobb hektárhozamot érhessenek el. Május második hetében 20 hektáron megkezdték a dohánypalánták ültetését. A mezőgazdasági csoportok Löff és Dovalovszky elvtársak vezetésével nagy gondot fordítanak a munkáknak agrotechnikai időben való elvégzésére. Jelenleg a cukorrépa megmunkálása a legfőbb gondjuk, mely a diószegi cukorgyár küldöttének becslése szerint elsőosztályú. A sarabolást már elvégezték és megkezdték az egyelést. A rétéi szövetkezeteseknek t a magas hektárhozamok elérésében segít a szenei állami gazdaság CsSzBSz üzemi szervezete is, amelyek vállalták, hogy színielőadásokat tartanak a szövetkezet tagjainak. Tomaskovics István, Réte. Győztek a gazdaságok közötti tavaszi versenyben A Vörös Csillag állami gazdaság dolgozói kötelezettségvállalásokkal készülődnek pártunk X. kongreszszusára. A kötelezettségvállalások teljesítésében különösen az állattenyésztés dolgozói értek el szép eredményeket. A gazdaság legjobb tehenésze a fiatal Balázs Pál, már az első negyedévben az átlagos napi tejhozamot hét és félliterről kilenc és félliterre emelte. Nagy Gábor is kötelezettséget vállalt, hogy a napi tejátlagot 7 és féliterről 8.5 literre emeli. Kucsera Vince 7.5 literről 9.5 literre, Uhrik Ján 7.5 literről 8.5 literre, Navratil László 7.5 literről 9 literre, Kürti Mária 7.5 literről 8.5 literre,"Madarász Ferenc 7.5 literről 9.5 literre, Molnár János 7.5 literről 8.5 literre, Molnár László 7.5 literről 8.5 literré emeli a tejhozamot. így lehetne még tovább is sorolni azokat a becsületes dolgozókat, akik kötelezettségvállalásuk teljesítésével akarják biztosítani az állattenyésztés hasznosságának növelését. Az állattenyésztésben tett kötelezettségvállalások teljesítésével 4 972 liter tejjel adnak be többet az előirányzott terven felül. Ez pénzértékben 11.918. korona. Az állattenyésztés dolgozói a tejhozam növelésén felül még kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a legsürgősebb munkák idején, mint például a cukorrépa egyelésénél, szabad idejükben ők is bekapcsolódnak a munkába. A Vörös Cs'llag állami gazdaság dolgozói a tavaszi munkák folyamán a csallóközaranyosi igazgatósághoz tartozó gazdaságok között az első helyre kerültek. Nagy Imre csoportja a cukorrépa, takarmányrépa, és napraforgó kapálását elsőnek fejezte be. Nagy Imre csoportja már felkészült a cukorrépa egyelésére is. Elhatározták, hogy 8 hektáron a prosineci módszer szerint termesztik a cukorrépát. Tóth József, Csallóközaranyos A garamszentgyörgyiek jó munkája Mindamellett, hogy egyszerre végezték a tavaszi vetést a garamvezekényi szövetkezettel, mégis a garamszentgyörgyiek nyerték a versenyt, mert ők a tavaszi vetéseken kívül két hektár gyümölcsfát is kiültettek. Szorgalmukkal elérték, hogy a vetések agrotechnikai határidejét öt nappal lerövidítették. Időben került a földbe a hat hektár konzerv- és nyolc hektár takarmányborsó, továbbá a mustár és a cukorrépa is. A korán elvetett cukorrépa hamarosan kibújt a földből és még áprilisban megkezdték az első kapálást. 55 hektáron a tervezett hét nap helyett, öt nap alatt végezték el a kapálást. Ma már egyelnek, amit szintén határidő előtt akarnak. elvégezni. Ezeket a munkákat a szövetkezet nőtagjai végzik. Az elért eredmények pedig jobb munkára serkentik a szövetkezet tagjait. A kertész-csoport vállalta, hogy ez idén hektáronként nyolc métermázsa zöldséggel termel többet, mint tavaly A fejők szintén vállalták, hogy terven felül párezer liter tejjel adnak többet az országnak. Hogy ezt megvalósíthassák, 1000 köbméteres silógödröt készítenek, hogy így szarvasmarháik részére biztosítsák a téli takarmányalapot. Nyáron zöldtakarmányozással emelik a tejhozamot. A sertésgondozók is szép eredményeket értek el, ami odaadó munkájuk gyümö'cse. A hízósertéseknél napi 85 dkg-os súlygyarapodást érnek el. Az etetés időpontját pontosan betartják. A sertésgondozók kötelezettséget vállaltak, hogy 120 métermázsa sertéshúst adnak terven felül az ország dolgozóinak. Márföldi János pedig, a kiváló anyakocagondozó vállalta, hogy minden egyes sertéstől átlagosan 16 darab malacot választ el. Szebedinszky László, Sáró. A TAVASZI NAPSÜTÉSBEN csillognak a fejszési állami gazdasági udvar új házai. Tarkaruhás lányok indulnak munkába a mezőre, szekerek húznak el mellettük és rajtuk kemény tekintetű munkások ülnek. A volt prépostsági birtokon járunk, ahol — amerre a szem ellát — minden a papoké volt. Pár évvel ezelőtt még egész más világ volt itt, mint most. Ahogy beszélgettem az idősebb emberekkel, a mezőn dolgozó emberekkel, elmondották, hogy nem is olyan régen még egy konyhán négy család élt és ha számba vesszük, hogy mindegyik " családnak legalább négy-öt gyereke volt, akkor az azt jelentette, hogy sokszor bizony 30—32 ember is kirajzott ezekből a konyhákból. Erről mesél Detrich néni, aki nyolc gyermekkel látott egy szobában, ezt említi fel Rác elvtárs is, aki már legalább húsz éve ezen a birtokon dolgozik és még azokra az időkre is emlékszik, amikor az intéző igen hamar kitette a szűrét annak a munkásnak, aki valamiért panaszt emelt. Ő még azt is megemlítette a maga csendes módján, hogy voltak olyan idők is, amikor két család lakott egy szobában 1933-tól kocsis. Most vizet szállít a dohánypalántázó csoportnak Sokszor elgondolkozik a régi időkön, amikor az élet még nem volt ilyen szép és a jövő ilyen biztos. Heten voltak testvérek és csak akkor tudtak valahogy megélni, ha „szerencséjük" volt a jószágnevelésben. De vaiion ismerték-e az állami birtok dolgozói azokat, akik a föld tulajdonosai voltak, a papokat, a prépostság gőgös papjait? I)etrich néni, a dohányföldön Boldog emberek a fejszési állami gazdaságban dolgozó csoport vezetője erre is megfelel: — A papokat, a prépostot csak akkor láttuk, amikor vadászatra jöttek, vagy nyáron, szép időben, mikor be-beszálltak az intézőhöz. Egyszer is csak halljuk, hogy jön a prépostunk. Láttam egy nagy kövér papot, aki járás közben úgy fújtatott, mint egy gőzgép. Neki még a járástól is meleg volt, de velünk senki sem törődött, hogy a mezőn hogyan izzadunk munkaközben. AZ ŰJ FEJSZÉS fejlődéséről beszélgetünk Demeter elvtárssal, a pártszervezet alelnökével. Ő is egyike azoknak az új embereknek, akiket a szocialista rend emelt magasra, akik épülő hazánk nagyszerű fejlődésével nőnek új emberekké, akiken le lehet mérni azt a hatalmas különbséget, ami a mult és a jelen közt van. Az új Fejszés új munkáslakásaival, ahol három ikerházban hat család lakik és most már egy konyhán csak egy család, most a felszabadulás után alakult ilyenné. A dolgozók urak lettek a maguk földjén és az állami birtok vezetősége mindent megtett, hogy az itt dolgozók életét szebbé, boldogabbá és emberségessé tegye. — A régi fejszési házak — mondotta Demeter elvtárs — teteje zsindelyből volt, sokszor becsurgott az eső a lakásba, de ha az intézőhöz fordultunk, az csak legyintett. Nem tesz semmit, legalább megnőnek a gyerekek, válaszolta ilyenkor az intéző. Demeter elvtárs szavai nyomán kibontakozik az állami birtok tör- '. ténete. . | A felszabadulás után a régi intéző, Gedeon úr valamilyen módon visszajött a birtokra, ami még akkor a papok tulajdonában volt. Próbálkozott mindenféleképpen, de a nagy birtokra már nem volt elég ember, iga és állat. Amikor látta, hogy a nép feltartóztathatatlanul átveszi a hatalmat, még azt a 10 hold szőlőt is kivágatta, ami & birtokon volt, mert ha a papoké nem lehet, ne legyen a munkásoké sem. jitivel látták azt, hogy saját erejükből nem bírják megművelni a földet, bérbeadták három testvérnek. De ezek sem tudtak elég embert találni a betakarításhoz és így 1947-ben a járás brigádokkal segítette a munkák elvégzését. Majd a gazdaság a dolgozók kezébe került. Ennek jótékony hatása csakhamar megmutatkozott. 1948 után a gazdaság termése már fokozódott, a jószágállomány szaporodott, hizlalda épült "és ma két 100 méteres hizlaldánk van, amelyben 1090 sertést tartunk, — mondja Demeter elvtárs. — De a prépostság idején marhaistállónk sem volt, most pedig két istálló is van 160 darab szarvasmarhára elegendő férőhellyel. A terveket is jól teljesítjük, pl. a mult évben a sertéshúsbeadást 100 százalékra, a marhahúsbeadást 103 százalékra teljesítettük. A dohánytermesztés is szép eredményeket mutat nálunk. Detrich Mária elvtársnő vezetésével két csoport versenyez egymással, hogy minél jobban és minél gyorsabban dolgozzanak. Szocialista yersenyI ben állunk egymással és a csoport J tagjai naponta 30—35 koronát is megkeresnek. A PÁRTSZERVEZET maga is együtt fejlődött Fejszéssel az elmúlt évek folyamán. Eleinte a felszabadulás után csak nyolc tagja volt a pártszervezetnek, de 1948 után már növekedett a számuk és a párt jelentősége is megnőtt. Az új, fiatal párttagok vették kezükbe a vezetést, sokan közülük pártiskolán vettek részt, mint Tóth Sándor és Tóth Ferenc elvtársak és ezek azután friss lendületet, új szellemet hoztak a birtok vezetőségébe. Amikor a leleszi és fejszési birtokokat egy igazgatás alá helyezték, a két pártszervezet is összeolvadt és mutatkoztak némi nehézségek — mutat rá Demeter elvtárs. A gyűléseket hol Fejszésen, hol Leleszen tartják és az emberek este munka után nehezen szánják rá magukat, hogy az egyik birtokról a másikra menjenek. A beszélgetés során Demeter elvtárs életére terelődik a szó és elbeszéli, hogy 1938 óta laknak a birtokon. Akkor még négy család lakott egy lakásban. Hatan voltak testvérek és hárman aludtak egy ágyban. Sokat bizony ő sem tanulhatott, mert ebéd után szülei azonnal kapálni küldték, hogy a mindennapi kenyér meglegyen. Most, katonaideje alatt jutott hozzá a tanuláshoz és itt jött rá arra, milyen fontos az, hogy az ember képezze magát. A tavaszi munkákat két műszakban végeztük el és a terveket határidő előtt két nappal teljesítettük. Ez annak volt köszönhető, hogy a gépeket becsületesen előkészítették a tavaszi munkákra. Ezért köszönet illeti meg Bajusz és Rehó elvtársakat. Amikor a kapásnövények vetésére került a sor, ezt is a kitűzött időre 100 százalékra teljesítették a gazdaság dolgozói. MINDEZEK AZ EREDMÉNYEK — fejezte be Demeter elvtárs — annak köszönhetők, hogy a munkások és a pártszervezet közöft jó a viszony. Tanácsért fordulnak hozzánk, ha valami nem világos előttük, megkérdezik és ügyes-bajos dolgaikat megbeszélik velünk. Boldog és megelégedett a fejszési birtok dolgozóinak élete, mint erről meggyőződhettem a dolgozókkal folytatott beszélgetésekből vagy akkor is, amikor megnéztem egy-két lakást, ahol mindenütt új bútor, rádiókészülék volt. Milyen más pl. ma egy héttagú család élete, mint pár évvel ezelőtt. Diószegi Ilona is ezt bizonygatta, miközben a dohányföldre kalauzolt, ahol csoportjával dolgozik. — Öten vagyunk testvérek, két lány és három fiú — mondotta — de mindenünk megvan, a lakásunk szépen berendezett, gondtalanul, bőségben élünk. Sertést hizlalunk, aprójószágot nevelünk, jut' öltözködésre, szórakozásra is. Valóban meggyőződhettünk róla, hogy boldog család él Diószegieknél, amikor ellátogattunk hozzájuk és vidáman elbeszélgettünk. A MULT NYOMORÚSÁGÁNAK már vége. A családok Fejszésen mind így élnek. Munkájuk után megkapják a megfelelő bért, biztos, nyugodt életüket semmi sem zavarja és ezt mind új, szocialista rendünknek köszönhetik. Vidor István.