Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-14 / 90. szám, szerda

i 2 ÖJSZ0 1954. április 15, Tudósaink sürgős feladataikról tárgyalnak A Csehszlovák Tudományos Akadémia üléséről Hétfőn, április 12-én nyitották meg Prágában a Smetana-színházban a Csehszlovák Tudományos Akadémia III. közgyűlését. A cseh szlovák tudományos dolgozóknak ezen az eddig legjelentősebb ülésén értékelik azokat a kiváló eredményeket, amelyeket a cseh és szlovák tudomány Csehszlovákia Kommunista Pártja és a kormány önzetlen támogatásával elért. A közgyűlés jelszava „A tudomány — a szocializmus alapja" kifejezésre juttatja a tudományos munka jelentőségét a szocializmus építésében és az összes polgárok élete és kulturális színvonala állandó emelésében. Az Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek és a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének, G. M. Malenkovnak képeivel díszített emelvényen a csehszlovák, a Szovjetunió és a baráti államok zászlai alatt foglaltak helyet Zdenek Nejedlý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Vilem Laufberger, a Csehszlovák Tudományos A kadémia első elnökhelyettese, František Šorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára és az akadémia tagozatainak vezetői. A díszelnökségben hellyet kaptak még K. V. Oszt rov tyjanov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Lenin, renddel kitüntetett elnökhelyettese, a szovjet küldöttség vezetője, A. L. Kurszanov akadémikus, A. D. Pet. rov levelezőtag, és Ch. S. Kosto. janc, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Lenin-rend viselői, továbbá Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, R. Manninger és K. Novobáczky akadémikusok, H. Jablonszkij tanár lengyel történész, T. Urbánszkij tanár és VV. Stefánszky tanár, D. Jordanov, a Dimitrov.díjjal kitüntetett akadémikus és A. B. Bacev, a Bolgár Tudományos Aka| démia tagja. A közgyűlésen részt vettek még Ladislav Štoll tanár, iskolaügyi miniszter, a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok képviseleti hi. vatalainak képviselői, dr. Václav Vacek, Prága város főpolgármestere, a külügyminisztérium vezető dolgozói, az akadémikusok és levelezötagok, az államdíjasok, a művészi szövetségek képviselői, az akadémia tudományos és kísérleti intézetének és az ipari üzemeknek dolgozói. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után Zdenek Nejed, lý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg a IH. közgyűlést. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája küldöttségének nevében az ülést K. V. Osztrovityjanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Lenin-renddel kitteltetett elnökhelyettese üdvözölte. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tolmácsolta a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóinak üdvözletét. H. Jablonszky tanár, a lengyel küldöttség vezetője a Lengyel Népköztársaság tudósainak nevében beszélt. A Bolgár Tudományos Akadémia nevében D. Jordanov, a Dimitrov-díjjal kitüntetett akadémiküs kiemelte a két baráti állam közötti tudományos együttműködés jelentőségét. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok tudományos képviselőinek üdvözlő táviratait az ülés részvevői lelkes tapssal jutalmazták. A Csehszlovák Tudományos Akadémia feladatairól és tevékenységé, rôl a fő beszámolót František Sorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára tartotta. A Csehszlovák Tudományos Akadémia III. közgyűlését a Waldsteinpalotában folytatták délután. Ján Smetana akadémikus ,.Az irányítás módosítása a népi demokratikus Csehszlovákiában s ennek belföldi és nemzetközi jelentősége" témáról beszélt. A következő tudományos beszámolót Zdenek' Wirth akadémikus tartotta. Meleg otthonra találnak Zdenek Nejedlý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének megnyitóbeszédéből Tisztelt gyűlés, akadémikus, le. velezőtagok, kedves és becses vendégek! Az a megtiszteltetés ért, hogy megnyithatom a Csehszlovák Tudományos Akadémia III. közgyűlését, amelynek feladata, hogy visszatekintsen az elmúlt 1953-as évre, amely egyidejűleg az újonnan alapított és szervezett tudományos akadémiának első év

e volt. Gyűlésünk második feladata, hogy megmutassa és előterjessze, milyen feladatokat tűzünk ma gunk elé az 1954. évben, mik a terveink és hogy olyanok-e, amilyeneket a ma követel, amilyene. ket köztársaságunk vár és követel tőlünk. Olyan időszakban élünk, amikor minden oldalról egy jelszót, egy kívánságot hallunk, az összes emberek és összes dolgozók nagy vágyát. Ez a béke! A békeharc minden mai igyekezetünk előterében áll, mint az emberiség munkájának és életének elengedhetetlen feltétele. Természetesen ebben a tudomány Is nagy mértékben érdekelve van, igen, a tudomány bizonyos mérté kig az első helyen, mivel ahhoz, hogy igazi sikereket ériünk el munkánkban, nyugalomra es figyelmünk jelentős összpontosítására van szükségünk. Ée ennek első feltétele a béke. Azt mondottam, hogy első feladat a békéért folyó barc. Sajnos, az emberi társadalom még nincsen úgy berendezve és .megszervezve, hogy e láthatóan annyira természe. tes ügyért, a békéért, valamenynyiünk gyümölcsöző munkájáért ne kellene harcolni. Emlékezzünk csak vissza, hogy a minapi berlini konferencián milyen dicsőségteljesen és győzedelmesen hangzottak az összes jóakaratú emberek előtt V M. Mo'.otovnak szavai. — Azok a mélyjelentöségü és átgondolt sza vak, amelyeket a legnagyobb, dt egyúttal a legbékeszeretöbb nagyhatalom nevében mondott a hozzánk oly közelálló és számunkra oly drága Szovjetunió nevében. És ezáltal mindazok nevében, akiknek ugyanilyen fontos a jövő, az embe riség sikere. Es úgy gondolom, hogy egész népünk nevében kifejezhetem azt, ami ebben a pillanatban össze köt bennünket, hogy teljes mértékben csatlakozunk ehhez" a felhívás hoz, de nemcsak csatlakozunk, hanem meg is akarunk tenni mindent, amit meg kell tennünk, hogy megerősítsük ezt a békeharcot. A tudomány a béke művéért ha tártalanul sokat tett. De még így is nagyon sok kötelessége van vele szemben és nagyon sokkal tartozik még neki. Talán még sohasem fordult elő olyan rövid időszak alatt hogy a tudomány eszmei és gyakorlati téren oly nagyot fejlődjön mint az utolsó 10 évben. Nézzük csak korunk technikáját. Mi min den történt itt. Mennyi munkát végeztek itt. A technika már valóban bebizonyította, hogy tudományos alapon mi mindenre képes. Milyen egészen új erőket tárt fel! És a kémia! A legújabb kor és a legújabb tudomány gyermeke. Mi minden valósult itt meg és milyen lehetőségek nyíltak! De a társadalomtudományok sem maradnak el és maradtak le. A mindenféle s>pe kuláció helyett a tudomány itt is bebizonyította, hogy a marxizmus-le ninizmug alapja nem az egyének kényekedve szerint oldja meg a dolgokat, hanem az emberiség egész fejlődésének törvénye alapján. Igen, Komenský országa vagyunk, elmondhatjuk, hogy a tudomány erőt öntött belénk és kiutat talált abból, amit Komenský „a világ labirintusának" nevezett. Ez a labirintus nagy és egyre növekszik. De aminek értéke van, az, hogy a tudomány megmutatja nekünk a belőle kivezető utat. Most már csak arról van szó, hogy ennek az ered. ménye is meglegyen — és ez Ko mensky vágyának másik része — hogy az a labirintus ,,a lelkek paradicsomává" váljék, amelyben elégedett, az ország felvirágzásáért dolgozó emberek élnek. Meg vagyok győződve, hogy a jö. vő nemzedékek, még ha nehezen is értik meg, csodálattal áll majd afölött, amit az emberek elértek a tudomány és az egész élet, a munka és a gondolkodásmód hatalmas fejlődése terén. Igaz, hogy ma már régen nem érvényes az, amit valamikor tanultunk, hogy a történelem az élet ta nítómestere. De másrészt nem igaz az — ha a történelem nem ismétlődik is. hogy a történelemnek nincsen értelme. Mi láttuk, hogy mit képes és mit volt képes megsemmisíteni az emberiség, de mi azt is tudjuk, hogy mi viszi az emberiséget és a világot előre. És a tudomány kulturális, civilizáló szerepét betöltve biztosam igyekezni fog, hogy az al kotó erők még nagyobb tú

1 súlyba kerüljenek. Ma gyakran beszélünk az erőszak politikájáról. Igen, de erő és erő között van különbség. Vannak megsemmisítő erök és van. nak alkotó erők. És a másik oldalon a megsemmisítő erök különös és sokszor megdöbbentő jelenségei vei szemben áll az a másik gyönyörű jelenség, hogy az alkotó erők végül mindig győzedelmeskednek. Befejezésül Zdenek Nejedlý tanár üdvözölte a Szovjetunió Tudo mányos Akadémiájának küldöttsé gét és a népi demokratikus álla mok tudományos küldöttségeinek tagjait. Adobrisi járnsi nemzeti bizottság akcióprogrammja A nemzeti bizottság jelöltjei vá- I lasztóiik elé lépnek a nemzeti bizottság gondosan és felelősséggel összeállított akciós programmjával. hogy annak segítségével biztosítsák az ipar és mezőgazdaság további fejlődését. A dobriSJ járásban, a.hoi a burzsoá uralom alatt nyomor és éhség volt, a lakosság élete csak a felszabadulás után változott meg. A házi ipar részére gyárat építettek. a lakosság _egy része amely Prágában volt kénytelen elhelyezkedést keresni, fokozatosan munkaalkalmat talált 9aját iárásában A dobfisi járási nemzeti bizottság akciós programmja a lakosság gazdasági és kulturális életének javulását célozza. Az ipar építésé, vei összhangban a járási nemzeti bizottság még nagyobb mértékben tnimt eddig, a mezőgazdasági termelésre vesz irányt. Az állatállamány hasznosságának fokozására a járás községeiben három új tehénistállót, két kocaistállót, nyolc sertésistállót és kilenc baromfi farmot építenek. A közös ístállózás céljaira további épületeket adaptáció útján szereznek. Akciós tervük a parlagon heverő földek megművelését, a mezőgazdaság gépesítését, az ellátást, a helyi gaz. dálkodás és egészésgügy megjavítását is magában foglalja. A harmadik negyedévben Mnišekben 8-éves középiskolát kezdenek építeni és a járás többj iskoláiban elvégzik a szükséges javításokat Az akciós terv nem feledkezik el az új óvodák, bölcsődék, iskolai éttermek létesítéséről sem. 1955. végéig 100.000 KCs-es költséggel befejezik a dobfisi kultúrotthon rendbehozását, három új sportpályát kézilabda céljaira, egy labdarúgópályát és egy úszómedencét építenek. A »5 M«-akció keretén belül főleg közlekedési téren végeznek javításokat. Rendbehozzák 27 km.en a köziségi utat, 1500 méteren új utat csinálnak és 3200 gyümölcsfát ültetnek. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ;iagy felaadatok egyik legfontosabbika, hogy minden talpalatnyi földet rendesen kihasználjunk és megműveljünk. Akinek szívügye a hazai föld és népünk növekedő jótéte, az tudja, hogy ehhez a mezőgazdaság további tervszerű fejlesztése, fokozott gépesítés és elegendő számú lelkes, dolgos munkáskéz kell. Népi demokratikus rendszerünk a mezőgazdaságnak minden támogatást megad, a határban egyre több a jó gép, gombamódra nőnek a gazdasági épületek, dé" a munkát, amely alapja a termelésnek és kiindulópontja a jólétnek, mayának az embernek kelt elvégezni. A napokban Dél-Csehországban jártunk. Eljutottunk a kaplicei járás RcAonberk községébe. Kellemes és őszintén megmondjuk, szokatlan látvány fogadott. A Vltava festői völgyében fekvő szép kis faluban kőművesek, tetőfedők, festők, mázolok, vi'lany. és vízvezetékszerelök dolgoznak. Itt és a kerület többi falvaiban is takaros kis házakat építenek azoknak, akik felismerve hazafias kötelességüket, a köztársaság legkülönbözőbb részeiből sietnek ide a parlagon heverő földeket megmunkálni. A helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára elmondják, egyre több az úttörő munkát önként vállalók száma. A jelentkezőket a kaplicei járási nemeeti bizottság irányítja — előzetes megbeszélés álapján — a falvakba, oda, ahová a jelentkező és családja szívesen megy ahol — úgy véli — megtalálja .azt, amit keres, a jó megélhetést biztosító munkán kívül a barátságos házat, kertet, háztáji telket, jó levegőt, szép vidéket, iskolát, kultúrléhetőséget, bevásárlási központot, egészségügyi szolgálatot és mindent, ami szükséges ahhoz, hogy az új lakók'otthonosan érezzék magukat, TAV ALT MÉG nem fogadták szívesen a rožmberki szövetkezeti tagok a tavaszt. Inkább féltek tőle. Annyi föld megművelése várt rájuk, hogy alig győzték a munkát Kormányunk felhívására most hat csaiád, tizennégy munkaerő érkezett a fa'uba, elfoglalók a szépen rendbehozott házakat, beléptek a szövetkezetbe és megkezdték a munkát. Prágából jött ez a csoport, a Flóra szálloda alkalmazottai voltak és egy részük egész életét városban töltötte De jó kollektívát alkotnak, összeszoknak az eddigi szövetkezeti tagokkal és betartják a szövetkezet vezetőségének utasításait, amely ha közös megbeszélésen alapul, mindig a tagok jól felfogott érdekeit szolgálja. Szép kis szobák, konyha, kamra vannak ezekben az új tagok tiszteletére feldíszített házakban Kertjük is van. háztáji gazdaságuk az állatokat a napokban már átveszik, csak a takarmányadag kiutalására várnak. Hitelt is nyújt az állam annak aki kér és gazdasági felszerelést óhajt vásárolni. Jó érzés beköltözni a doh gozók állama nyújtotta újba. A fiatal házasok, akik tartósan telepszenek le, lakberendezés/ is kaphatnak. Meg Is jegyzi az egyik asszony az új lakók közül: — Jobb lesz itt. mint Pránában volt. Ilyen levegőt gyermekkorom óta nem szívtam. Faluiról kerültem fel Prágába és boldog vagyok, hogy újJ ra falun élhetek, egész közel a terr\iészethez. A földmunkában kiismerem magam és azon leszek, hogy még több földet vegyen át szövetkezetünk és jól műveljük meg, mert csak így valósíthatjuk meg a célt, hogy minden talpalatnyi földet a lakosság javára kihasználunk. Van itt megélhetés mindenki részére elég és mennél többen jönnek, annál nagyobbak lesznek az eredmények. KftlHAVAÉKNAK — igaz, hogy több a gyerek — három szép szobájuk van és már most örülnek, hogy nyáron vendégül láthatják fiúkat és családját, akiknek szintén jót tesz majd az egészséges levegő és a nyári rekreáció a Vltava partján. Az új lakók mind jól érzik magúkat és nagyon értékelik azokat a kedvezményeket, amelyeket kormányunk biztosított részükre. Azokba a falvakba, ahol még nem működik az EFSz, szívesen látnak egyénileg dolgozó jelentkezőket is, akik szintén minden kedvezményt megkaphatnak. Érdemes elgondolkozni a múlton, amikor a családalápítás, a letelepedés csak gondot, további nélkülözést jelentett, míg most a népi demokrácia állama mindent megad, ha lelkes munkát kap polgáraitól. A polgár pedig egybeforrva saját államával, ott áh munkába, ahol a dolog legsürgősebb, mert tudja, hogy ezzel bizonyítja legjobban a nép állama, a szocializmus iránti szeretetét. VANNAK ÄM OLYANOK IS, akik nem határoznak könnyen. A prachaticei gép- és traktorállomás volari brigádközpontján vállalt egyéves szerződést a vezekényi Deák László. Jelenleg a kfištanovi állami gazdaság arnoštovi telepén dolgozik. December óta va

n itt, először fát szállított, most már a mezőn dolgozik, keresete egyre nagyobb. Nem állítja, hogy a szerződés lejárta után is itt marid, mert ' alaposan meggondolja, mielőtt végleg határozna. Felettesei és munkatársai nagyon dicsérik, azt mondják, a munkában mindig élenjár, pedig sokkai nehezebb itt a munka, mint a vezekényi sima földeken. Bizony nehéz itt a munka, de annál nagyobb örömet nyújt az eredmény. Végtére ezek a fiúk a CslSzben vállalt becsületbeli kötelességüket teljesítik, segítik építeni a szocialista nagyüzemű gépesített mezőgazdaságot. örömmel közölhetjük itt, hogy akive

! szóba álltunk a prachaticei járásban, mind dicsérettel beszélt Deák Lászlóról és társairól. SOK FÖLD VÁR megmunkálásra ezen a vidéken és a köztársaság más részein is. Elvégezhetjük a feladatokat, ha mielőbb hozzálátunk. Elegen vagyunk és erősek vagyunk. Erősek vagyunk, mert jó vezetés mellett a dolgozók legszélesebb tömegei már sokszor bebizonyították, hogy nincsen olyan nehézség, amin úrrá ne legyenek. A prágai csoport és a vezekényiek példáját biztos mások is követni fogják Egy talpalatnyi földet sem hagyhatunk megmüvetetlenül. A legszebb kongresszusi felajánlás, ha valaki megművel étlen föld tavaszi megmunkálásra vállal önkéntes kötelezettséget. Jó Sándor. Jó munkáért megérdemelt pihenés Különvonat visz bennünket rek-reációra. Spindlerüv Mlynbe. Sokan vagyunk. Az útitársak külsejérő

1 nem lehet megállapítani, kiik jönnek faluról, kik városból. Mindany nvian jólöltözöttek, megelégedett emberek, kik jő munkájukért utaznak a megérdemelt pihenésre A tőkés rendszerben az ilyen üdülés luxusnak számított. A felszabadu lásig a Krkonoáeban, Tátrában és másutt az üdülőkben az urak pazarolták a dolgozók keserves mun kájából szerzett pénzüket Népi demokratikus rendszerünkben nem kell vagyon ahhoz, hogy valaki ezekre a helyekre eljusson. Minden becsületes dolgozónak módjában áll, I hogy fizetéséből 140.— koronát fél -etegyen J4 napos üdülésre. Az útiköltség sem sok. mert Bratisíavá ból Spindlerüv Mlynbe és vissza csak 56.— koronát fizettünk a vas üti jegyért. Mikor m""''

!'p"tnnk új otthonunkba egy e öadás keretében is. ' mertették velünk a környék nevezetes helyeit. Voltak köztünk vidékiek, kik még az üdülőhelyen is afelől érdeklődtek, hogyan dolgoznak a kör. nyékbeli szövetkezetek. Ezt el is mondották nekik. Teltek a napok. Csoportosan és egyenként jártuk a hegyeket, esténként kultúrműsorokat hallgattunk, mozit, vagy a társalgóhelyiséget látogattuk. Egy alkalommal Gottwaldovról kultúrbrigád jött kő. zénk, népi táncokat adtak elő. Ellátásunk kitűnő volt. Különbejá atú. központi fűtéssel, valamint hideg és melegvízzel' ellátott szobá kat utaltak ki számunkra. Naponta ötször tálaltak. Ebédet négyféle ételből választhattunk, jó dolgunk volt. Az üdülésen új erőt gyűjtöttünk további munkánkhoz. Mikor yisszaérkeztem Bratis'aváha, arra gondoltam, hogy a mai jólétünk nem jön mas-ától. hanem mindez becsületes nv^nk Tvfhnö'cse. Scliatz Sándor, Bratislava.