Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-14 / 90. szám, szerda

i 2 ÖJSZ0 1954. április 15, Tudósaink sürgős feladataikról tárgyalnak A Csehszlovák Tudományos Akadémia üléséről Hétfőn, április 12-én nyitották meg Prágában a Smetana-színház­ban a Csehszlovák Tudományos Akadémia III. közgyűlését. A cseh szlovák tudományos dolgozóknak ezen az eddig legjelentősebb ülésén értékelik azokat a kiváló eredmé­nyeket, amelyeket a cseh és szlovák tudomány Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja és a kormány önzetlen támogatásával elért. A közgyűlés jelszava „A tudomány — a szocia­lizmus alapja" kifejezésre juttatja a tudományos munka jelentőségét a szocializmus építésében és az összes polgárok élete és kulturális színvo­nala állandó emelésében. Az Antonín Zápotocký köztársa­sági elnöknek és a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének, G. M. Malenkovnak képeivel díszített emel­vényen a csehszlovák, a Szovjet­unió és a baráti államok zászlai alatt foglaltak helyet Zdenek Ne­jedlý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, Vilem Laufber­ger, a Csehszlovák Tudományos A kadémia első elnökhelyettese, František Šorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára és az akadémia tagoza­tainak vezetői. A díszelnökségben hellyet kaptak még K. V. Oszt rov tyja­nov akadémikus, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának Lenin, renddel kitüntetett elnökhelyettese, a szovjet küldöttség vezetője, A. L. Kurszanov akadémikus, A. D. Pet. rov levelezőtag, és Ch. S. Kosto. janc, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Le­nin-rend viselői, továbbá Rusznyák István, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, R. Manninger és K. Novobáczky akadémikusok, H. Jab­lonszkij tanár lengyel történész, T. Urbánszkij tanár és VV. Stefánszky tanár, D. Jordanov, a Dimitrov.díj­jal kitüntetett akadémikus és A. B. Bacev, a Bolgár Tudományos Aka­| démia tagja. A közgyűlésen részt vettek még Ladislav Štoll tanár, iskolaügyi mi­niszter, a Szovjetunió és a népi de. mokratikus országok képviseleti hi. vatalainak képviselői, dr. Václav Vacek, Prága város főpolgár­mestere, a külügyminisztérium veze­tő dolgozói, az akadémikusok és levelezötagok, az államdíjasok, a művészi szövetségek képviselői, az akadémia tudományos és kísérleti intézetének és az ipari üzemeknek dolgozói. A csehszlovák és szovjet himnu­szok elhangzása után Zdenek Nejed, lý, a Csehszlovák Tudományos Aka­démia elnöke nyitotta meg a IH. közgyűlést. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája küldöttségének nevében az ülést K. V. Osztrovityjanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­jának Lenin-renddel kitteltetett el­nökhelyettese üdvözölte. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke tolmácsolta a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóinak üdvözletét. H. Jablonszky tanár, a lengyel küldöttség vezetője a Len­gyel Népköztársaság tudósainak ne­vében beszélt. A Bolgár Tudomá­nyos Akadémia nevében D. Jorda­nov, a Dimitrov-díjjal kitüntetett akadémiküs kiemelte a két baráti állam közötti tudományos együttmű­ködés jelentőségét. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus államok tudományos képvise­lőinek üdvözlő táviratait az ülés részvevői lelkes tapssal jutalmaz­ták. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia feladatairól és tevékenységé, rôl a fő beszámolót František Sorm akadémikus, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia főtitkára tartot­ta. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia III. közgyűlését a Waldstein­palotában folytatták délután. Ján Smetana akadémikus ,.Az irányítás módosítása a népi demokratikus Csehszlovákiában s ennek belföldi és nemzetközi jelentősége" témáról beszélt. A következő tudományos beszá­molót Zdenek' Wirth akadémikus tartotta. Meleg otthonra találnak Zdenek Nejedlý, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének megnyitóbeszédéből Tisztelt gyűlés, akadémikus, le­. velezőtagok, kedves és becses ven­dégek! Az a megtiszteltetés ért, hogy megnyithatom a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia III. közgyűlését, amelynek feladata, hogy visszate­kintsen az elmúlt 1953-as évre, amely egyidejűleg az újonnan alapí­tott és szervezett tudományos aka­démiának első év e volt. Gyűlésünk második feladata, hogy megmutassa és előterjessze, milyen feladatokat tűzünk ma gunk elé az 1954. évben, mik a terveink és hogy olyanok-e, ami­lyeneket a ma követel, amilyene. ket köztársaságunk vár és követel tőlünk. Olyan időszakban élünk, amikor minden oldalról egy jelszót, egy kívánságot hallunk, az összes emberek és összes dolgozók nagy vágyát. Ez a béke! A békeharc minden mai igyekezetünk előteré­ben áll, mint az emberiség munká­jának és életének elengedhetetlen feltétele. Természetesen ebben a tudomány Is nagy mértékben érdekelve van, igen, a tudomány bizonyos mérté kig az első helyen, mivel ahhoz, hogy igazi sikereket ériünk el mun­kánkban, nyugalomra es figyelmünk jelentős összpontosítására van szükségünk. Ée ennek első feltétele a béke. Azt mondottam, hogy első fel­adat a békéért folyó barc. Sajnos, az emberi társadalom még nincsen úgy berendezve és .megszervezve, hogy e láthatóan annyira természe. tes ügyért, a békéért, valameny­nyiünk gyümölcsöző munkájáért ne kellene harcolni. Emlékezzünk csak vissza, hogy a minapi berlini kon­ferencián milyen dicsőségteljesen és győzedelmesen hangzottak az összes jóakaratú emberek előtt V M. Mo'.otovnak szavai. — Azok a mélyjelentöségü és átgondolt sza vak, amelyeket a legnagyobb, dt egyúttal a legbékeszeretöbb nagy­hatalom nevében mondott a hoz­zánk oly közelálló és számunkra oly drága Szovjetunió nevében. És ezáltal mindazok nevében, akiknek ugyanilyen fontos a jövő, az embe riség sikere. Es úgy gondolom, hogy egész népünk nevében kifejezhetem azt, ami ebben a pillanatban össze köt bennünket, hogy teljes mérték­ben csatlakozunk ehhez" a felhívás hoz, de nemcsak csatlakozunk, ha­nem meg is akarunk tenni mindent, amit meg kell tennünk, hogy meg­erősítsük ezt a békeharcot. A tudomány a béke művéért ha tártalanul sokat tett. De még így is nagyon sok kötelessége van vele szemben és nagyon sokkal tartozik még neki. Talán még sohasem for­dult elő olyan rövid időszak alatt hogy a tudomány eszmei és gya­korlati téren oly nagyot fejlődjön mint az utolsó 10 évben. Nézzük csak korunk technikáját. Mi min den történt itt. Mennyi munkát vé­geztek itt. A technika már valóban bebizonyította, hogy tudományos alapon mi mindenre képes. Milyen egészen új erőket tárt fel! És a kémia! A legújabb kor és a leg­újabb tudomány gyermeke. Mi min­den valósult itt meg és milyen le­hetőségek nyíltak! De a társada­lomtudományok sem maradnak el és maradtak le. A mindenféle s>pe kuláció helyett a tudomány itt is bebizonyította, hogy a marxizmus-le ninizmug alapja nem az egyének kényekedve szerint oldja meg a dolgokat, hanem az emberiség egész fejlődésének törvénye alapján. Igen, Komenský országa vagyunk, elmondhatjuk, hogy a tudomány erőt öntött belénk és kiutat talált abból, amit Komenský „a világ la­birintusának" nevezett. Ez a labi­rintus nagy és egyre növekszik. De aminek értéke van, az, hogy a tu­domány megmutatja nekünk a be­lőle kivezető utat. Most már csak arról van szó, hogy ennek az ered. ménye is meglegyen — és ez Ko mensky vágyának másik része — hogy az a labirintus ,,a lelkek pa­radicsomává" váljék, amelyben elégedett, az ország felvirágzásáért dolgozó emberek élnek. Meg vagyok győződve, hogy a jö. vő nemzedékek, még ha nehezen is értik meg, csodálattal áll majd afölött, amit az emberek elértek a tudomány és az egész élet, a mun­ka és a gondolkodásmód hatalmas fejlődése terén. Igaz, hogy ma már régen nem érvényes az, amit valamikor tanul­tunk, hogy a történelem az élet ta nítómestere. De másrészt nem igaz az — ha a történelem nem ismétlő­dik is. hogy a történelemnek nincsen értelme. Mi láttuk, hogy mit képes és mit volt képes megsemmisíteni az emberiség, de mi azt is tudjuk, hogy mi viszi az emberiséget és a világot előre. És a tudomány kul­turális, civilizáló szerepét betöltve biztosam igyekezni fog, hogy az al kotó erők még nagyobb tú 1 súlyba kerüljenek. Ma gyakran beszélünk az erőszak politikájáról. Igen, de erő és erő között van különbség. Vannak megsemmisítő erök és van. nak alkotó erők. És a másik olda­lon a megsemmisítő erök különös és sokszor megdöbbentő jelenségei vei szemben áll az a másik gyö­nyörű jelenség, hogy az alkotó erők végül mindig győzedelmeskednek. Befejezésül Zdenek Nejedlý ta­nár üdvözölte a Szovjetunió Tudo mányos Akadémiájának küldöttsé gét és a népi demokratikus álla mok tudományos küldöttségeinek tagjait. Adobrisi járnsi nemzeti bizottság akcióprogrammja A nemzeti bizottság jelöltjei vá- I lasztóiik elé lépnek a nemzeti bi­zottság gondosan és felelősséggel összeállított akciós programmjával. hogy annak segítségével biztosítsák az ipar és mezőgazdaság további fejlődését. A dobriSJ járásban, a.hoi a bur­zsoá uralom alatt nyomor és éh­ség volt, a lakosság élete csak a felszabadulás után változott meg. A házi ipar részére gyárat építet­tek. a lakosság _egy része amely Prágában volt kénytelen elhelyez­kedést keresni, fokozatosan mun­kaalkalmat talált 9aját iárásában A dobfisi járási nemzeti bizott­ság akciós programmja a lakosság gazdasági és kulturális életének javulását célozza. Az ipar építésé, vei összhangban a járási nemzeti bizottság még nagyobb mértékben tnimt eddig, a mezőgazdasági ter­melésre vesz irányt. Az állat­államány hasznosságának foko­zására a járás községeiben három új tehénistállót, két kocaistállót, nyolc sertésistállót és kilenc ba­romfi farmot építenek. A közös ís­tállózás céljaira további épületeket adaptáció útján szereznek. Akciós tervük a parlagon heverő földek megművelését, a mezőgazdaság gé­pesítését, az ellátást, a helyi gaz. dálkodás és egészésgügy megjaví­tását is magában foglalja. A harmadik negyedévben Mnišek­ben 8-éves középiskolát kezdenek építeni és a járás többj iskoláiban elvégzik a szükséges javításokat Az akciós terv nem feledkezik el az új óvodák, bölcsődék, iskolai éttermek létesítéséről sem. 1955. végéig 100.000 KCs-es költséggel befejezik a dobfisi kultúrotthon rendbehozását, három új sportpá­lyát kézilabda céljaira, egy labda­rúgópályát és egy úszómedencét építenek. A »5 M«-akció keretén belül főleg közlekedési téren vé­geznek javításokat. Rendbehozzák 27 km.en a köziségi utat, 1500 mé­teren új utat csinálnak és 3200 gyü­mölcsfát ültetnek. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ;iagy fela­adatok egyik legfontosabbika, hogy minden talpalatnyi földet rende­sen kihasználjunk és megműveljünk. Akinek szívügye a hazai föld és népünk növekedő jótéte, az tudja, hogy ehhez a mezőgazdaság további tervszerű fejlesztése, fokozott gépe­sítés és elegendő számú lelkes, dolgos munkáskéz kell. Népi demokratikus rendszerünk a mezőgazdaságnak min­den támogatást megad, a határban egyre több a jó gép, gombamódra nőnek a gazdasági épületek, dé" a munkát, amely alapja a termelésnek és kiindulópontja a jólétnek, mayának az embernek kelt elvégezni. A napokban Dél-Csehországban jár­tunk. Eljutottunk a kaplicei járás RcAonberk községébe. Kellemes és őszintén megmondjuk, szokatlan lát­vány fogadott. A Vltava festői völ­gyében fekvő szép kis faluban kő­művesek, tetőfedők, festők, mázolok, vi'lany. és vízvezetékszerelök dol­goznak. Itt és a kerület többi fal­vaiban is takaros kis házakat építenek azoknak, akik felismerve hazafias kö­telességüket, a köztársaság legkülön­bözőbb részeiből sietnek ide a parla­gon heverő földeket megmunkálni. A helyi nemzeti bizottság elnöke és titkára elmondják, egyre több az úttörő munkát önként vállalók szá­ma. A jelentkezőket a kaplicei járási nemeeti bizottság irányítja — előze­tes megbeszélés álapján — a falvak­ba, oda, ahová a jelentkező és csa­ládja szívesen megy ahol — úgy véli — megtalálja .azt, amit keres, a jó megélhetést biztosító munkán kí­vül a barátságos házat, kertet, ház­táji telket, jó levegőt, szép vidéket, iskolát, kultúrléhetőséget, bevásárlási központot, egészségügyi szolgálatot és mindent, ami szükséges ahhoz, hogy az új lakók'otthonosan érezzék ma­gukat, TAV ALT MÉG nem fogadták szí­vesen a rožmberki szövetkezeti tagok a tavaszt. Inkább féltek tőle. Annyi föld megművelése várt rájuk, hogy alig győzték a munkát Kormányunk felhívására most hat csaiád, tizen­négy munkaerő érkezett a fa'uba, el­foglalók a szépen rendbehozott há­zakat, beléptek a szövetkezetbe és megkezdték a munkát. Prágából jött ez a csoport, a Flóra szálloda alkalma­zottai voltak és egy részük egész éle­tét városban töltötte De jó kollektí­vát alkotnak, összeszoknak az eddigi szövetkezeti tagokkal és betartják a szövetkezet vezetőségének utasításait, amely ha közös megbeszélésen alapul, mindig a tagok jól felfogott érdekeit szolgálja. Szép kis szobák, konyha, kamra van­nak ezekben az új tagok tiszteletére fel­díszített házakban Kertjük is van. háztáji gazdaságuk az állatokat a napokban már átveszik, csak a ta­karmányadag kiutalására várnak. Hitelt is nyújt az állam annak aki kér és gazdasági felszerelést óhajt vásárolni. Jó érzés beköltözni a doh gozók állama nyújtotta újba. A fiatal házasok, akik tartósan telepszenek le, lakberendezés/ is kaphatnak. Meg Is jegyzi az egyik asszony az új lakók közül: — Jobb lesz itt. mint Pránában volt. Ilyen levegőt gyermekkorom óta nem szívtam. Faluiról kerültem fel Prágába és boldog vagyok, hogy újJ ra falun élhetek, egész közel a ter­r\iészethez. A földmunkában kiisme­rem magam és azon leszek, hogy még több földet vegyen át szövetkezetünk és jól műveljük meg, mert csak így valósíthatjuk meg a célt, hogy min­den talpalatnyi földet a lakosság javára kihasználunk. Van itt megél­hetés mindenki részére elég és men­nél többen jönnek, annál nagyobbak lesznek az eredmények. KftlHAVAÉKNAK — igaz, hogy több a gyerek — három szép szo­bájuk van és már most örülnek, hogy nyáron vendégül láthatják fiúkat és családját, akiknek szintén jót tesz majd az egészséges levegő és a nyári rekreáció a Vltava partján. Az új lakók mind jól érzik magú­kat és nagyon értékelik azokat a kedvezményeket, amelyeket kor­mányunk biztosított részükre. Azok­ba a falvakba, ahol még nem mű­ködik az EFSz, szívesen látnak egyé­nileg dolgozó jelentkezőket is, akik szintén minden kedvezményt meg­kaphatnak. Érdemes elgondolkozni a múlton, amikor a családalápítás, a letelepedés csak gondot, további nélkülözést je­lentett, míg most a népi demokrácia állama mindent megad, ha lelkes munkát kap polgáraitól. A polgár pedig egybeforrva saját államával, ott áh munkába, ahol a dolog legsürgő­sebb, mert tudja, hogy ezzel bizo­nyítja legjobban a nép állama, a szocializmus iránti szeretetét. VANNAK ÄM OLYANOK IS, akik nem határoznak könnyen. A pracha­ticei gép- és traktorállomás volari bri­gádközpontján vállalt egyéves szer­ződést a vezekényi Deák László. Je­lenleg a kfištanovi állami gazdaság arnoštovi telepén dolgozik. Decem­ber óta va n itt, először fát szállított, most már a mezőn dolgozik, keresete egyre nagyobb. Nem állítja, hogy a szerződés lejárta után is itt marid, mert ' alaposan meggondolja, mielőtt végleg határozna. Felettesei és mun­katársai nagyon dicsérik, azt mond­ják, a munkában mindig élenjár, pe­dig sokkai nehezebb itt a munka, mint a vezekényi sima földeken. Bizony nehéz itt a munka, de an­nál nagyobb örömet nyújt az ered­mény. Végtére ezek a fiúk a CslSz­ben vállalt becsületbeli kötelességüket teljesítik, segítik építeni a szocialista nagyüzemű gépesített mezőgazdasá­got. örömmel közölhetjük itt, hogy akive ! szóba álltunk a prachaticei já­rásban, mind dicsérettel beszélt Deák Lászlóról és társairól. SOK FÖLD VÁR megmunkálásra ezen a vidéken és a köztársaság más részein is. Elvégezhetjük a feladato­kat, ha mielőbb hozzálátunk. Ele­gen vagyunk és erősek vagyunk. Erő­sek vagyunk, mert jó vezetés mellett a dolgozók legszélesebb tömegei már sokszor bebizonyították, hogy nincsen olyan nehézség, amin úrrá ne legye­nek. A prágai csoport és a vezeké­nyiek példáját biztos mások is követ­ni fogják Egy talpalatnyi földet sem hagyhatunk megmüvetetlenül. A leg­szebb kongresszusi felajánlás, ha va­laki megművel étlen föld tavaszi meg­munkálásra vállal önkéntes kötelezett­séget. Jó Sándor. Jó munkáért megérdemelt pihenés Különvonat visz bennünket rek-­reációra. Spindlerüv Mlynbe. Sokan vagyunk. Az útitársak külsejérő 1 nem lehet megállapítani, kiik jön­nek faluról, kik városból. Mindany nvian jólöltözöttek, megelégedett emberek, kik jő munkájukért utaz­nak a megérdemelt pihenésre A tőkés rendszerben az ilyen üdülés luxusnak számított. A felszabadu lásig a Krkonoáeban, Tátrában és másutt az üdülőkben az urak pa­zarolták a dolgozók keserves mun kájából szerzett pénzüket Népi de­mokratikus rendszerünkben nem kell vagyon ahhoz, hogy valaki ezekre a helyekre eljusson. Minden becsületes dolgozónak módjában áll, I hogy fizetéséből 140.— koronát fél -etegyen J4 napos üdülésre. Az úti­költség sem sok. mert Bratisíavá ból Spindlerüv Mlynbe és vissza csak 56.— koronát fizettünk a vas üti jegyért. Mikor m""'' !'p"tnnk új ottho­nunkba egy e öadás keretében is. ' mertették velünk a környék neveze­tes helyeit. Voltak köztünk vidékiek, kik még az üdülőhelyen is afelől ér­deklődtek, hogyan dolgoznak a kör. nyékbeli szövetkezetek. Ezt el is mondották nekik. Teltek a napok. Csoportosan és egyenként jártuk a hegyeket, es­ténként kultúrműsorokat hallgat­tunk, mozit, vagy a társalgóhelyi­séget látogattuk. Egy alkalommal Gottwaldovról kultúrbrigád jött kő. zénk, népi táncokat adtak elő. Ellátásunk kitűnő volt. Különbe­já atú. központi fűtéssel, valamint hideg és melegvízzel' ellátott szobá kat utaltak ki számunkra. Naponta ötször tálaltak. Ebédet négyféle ételből választhattunk, jó dolgunk volt. Az üdülésen új erőt gyűjtöt­tünk további munkánkhoz. Mikor yisszaérkeztem Bratis'avá­ha, arra gondoltam, hogy a mai jólé­tünk nem jön mas-ától. hanem mind­ez becsületes nv^nk Tvfhnö'cse. Scliatz Sándor, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents