Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-01 / 79. szám, csütörtök

v •f v 6 7" Ul szo 1954. április 1. Választási népgyűlések — kultúrh^igáÁok Kenyhec, Szima, Migléc. Ezek a Kassa-környéki falvaik olyan közel vannak egymáshoz, hogy ha kiérsz a falu végére s egynéhány lépést teszel, máris benn vagy a másik faluban. A közelmúlt napok egyi­kén a késő délutánj órákban hatal­mas autóbusz vitte a daloló, jóked­vű énekeseiket, zenészeiket, színját­szókat a falvakba. Nagy esemény volt Kenyhecen. Szinán ég Miglécen a kultúrbrigá­dok fellépése. Szinán sokan kinn­rekedtek, mert a kultúrházban leg­feljebb hatszáz nézőnek van helye és jóval többen jöttek el. Ťárva a kultúrterem ajtaja, aki "kívülma­radt, a nyitott ajtón keresztül igyekszik valamit elkapni abból, ami odabenn folyik. Villanyfényben úszik a terem. -Megelégedett emberek ülnek tö­mött sorokban, a falak mentén vá­rakozva állanak, akiknek már nem jutott ülőhely. Valamikor más volt itt az élet. A földek az őrgróf, néhány föl­desúr, meg kulák birtokában vol­tak. Nehezen éltek akkor a falu dolgozói — a cselédek, a kepések. Amikor ideért a front, ott kellett hagyniok otthonaikat, mert a fal­vakat kiürítették. Heteken, hóna­pokon keresztül dúlt itt a harc, míg visszatérhettek és felszabadul­tan hozzáfoghattak az elpusztult és megrongált házak felépítéséhez, ta­tarozásához, a volt urasági földek megmunkálásához Kemény munka volt, de jött aztán 1948 februárja, amely még nagyobb lendületet adott a falvak fejlődésének. Meg­alakultak az egységes földműves­szövetkezetek, bevezették a falvak­ba a villanyt. Szövetkezeti istállók, családi házaik épültek. Üzletek, napközi otthonok létesültek és Szi­vál&sztásokat készítik elő. Sokat vitatkoznak most a választásokról, a jövő kilátásairól, a falu szebb, boldogabb életéről. — Nyíljatok ki, nyíljatok csak virágok, nemsokára nagy szükség lesz reátok. Nagy szükség lesz minden piros rózsára, a tavaszi választások napjára — énekli vígan a dalrigmust Bödi Margit szalánci pionír. Nemsokára a sz'avazőurnák elé lép a falu min­den dolgozója. Erre készül a falu, erről folyik a sző a szövetkezeti és üzemi dolgozók között, erről be­szél a2 ifjúság, erről énekel a kul­túrbrigád fiatalja-idősebbje s a kö­zeljövő -szép távlatainak hangula­tát emelik a színjátékosok tréfás jelenetei. Feszült figyelemmel hallgatják az előadót, a választási törvény ismer­tetését. Aki előtt valami nern egészen világos, szólásra emelkedik és bő­vebb magyarázatot kér A vita so­rán mérlegelik az * eddigi munkát, felsorolják az eredményeket, a hi­bákat és közösen megtanácskoz­zák, mit és hogyan kell a jövőben tenni. Sorsukat mag-uk intézik, a dolgozók legjobbjai kerülnek a vá­lasztásokkal a helyi nemzeti bi­zottságiba. Az' előadást, a vitát ismét kul­túMműsor követi. A késő esti órák­ban a megelégedettség érzésével tér mindenki haza. * Szinán és Miglécen a Csemadok szalánci kultúrbrigádja, Kenyhecen az Államvasutak kassai kultúrbri­gádja lépett fel a választási nép­gyűléseken. A szalánciak müsorá. nán, a falu közepén felépült az ban egyfelvonásos színdarabok, népdalok és dalrigmusoik szerepel­tek.' A tréfás jeleneteken jól mula­tott a hallgatóság, mégi s meg kell állapítanunk, hogy a darabok meg­választása nem volt szerencsés. Sók­kal célszerűbb lett volna a szalán­ci kul tín brigád szereplése, ha a Céemadok-központ által elkül­áruház, ahol mindent megvásárol­hat a falusi dolgozó, amire szűk. sége van. Sok új bútor, rádió, gyermek­kocsi jelzj a falu jólétét, emelkedő életszínvonalát. A múlt nincstelen­sége már csák az idősebbek em­lékében él. Most tervezgetnek. A dött kulitúranyagból állítja össze műsorát. Ete a kultúranyag alkalmi témakörből vett jeleneteket, verse­ket, dalrigmuisokait tartaüimaz. A dalrigmust nem kell feltétlenül egy énekesnek előadnia. Egyes részlete­it énekelheti a kórus is; ezzel a rigmus változatosabb és nagyobb hatású lesz. Hiányzik a csoportok kezdeményezése. Műsorukat ; helyi viszonyokra keli alkalmazniok, meg kellene próbáin; a humor és szatí­ra hangján szólni a falni dolgozói­hoz, beszélni munkaeredményeikről, hibáikról. Ez volna az együttesek alkotókészségének próbaköve s eb­ben rejlik a szocialista építésben való munkájuk sikere. Éppen ezért a kultúrcsoportoknak gondosan kell megválogatniok műsorszámaikat. Sóikkal igényesebbeknek kell len­niök saját magukkal szemben is, tökéletesebben kell fekészülniök szerepeikre, igyekezniük kell meg­közelíteni a művészi előadásmód színvonalát. Az együttesek munkájának ered­ményét nem a műsorszámok sok­félesége, hanem az előadás színvo­nala határozza meg. Ez vonatko­zik jelen esetben a választási kul­túrbrig'ádokra is. A felületesen és hevenyében betanult műsorszámok nem meggyőzők, nem nyújtanak mélyebb élményt, csalódást okoz­nak a nézőben. Legjobb esetben el­néző mosoly ül az arcokra. A kul­túrbrigádok törekedjenek tehát mi­nél jobbat, minél szebbet,., tökéle­tesebbet nyújtani. Kérjék ki' a hoz­záértők, a szakemberek tanácsát, kérjék meg a Kerületi Népművé­szeti Tanácsadót, küldjön ki a fa­luba szakembert, aki a védnökséget magára vállalja s az együttes mun­káját irányítja, vezeti, oktat és ta­náccsal szolgál, jelen van a próbá­kon. Ilyen segítséget készséggel ad a kassai kerületi tanácsadó is. A hivatásos szakemberek védnökségé, ven érték el a szovjet kolhozok és üzemi kultúrcsoportok azt a mű­vészi színvonalat, amelynek eléré­sére a mi színjátszóinknak is törekedniök kéli. Mészáros Gyula. Egy későnkelés tanulsága Aznap reggel szokásomtól elté. röen (vagy szokásom szerint?), ké­sőn keltem. Kiugrottam az ágyból, éfopen csak hogy megmosdottam, á'Üva felhajtottam egy bögre kávét és elrohantam. Az utcán versenyt­futottam a villamossal, nogy elér­jem a megállónál. A versenyt meg. nyertem és lihegve, még az utolsó percben felkapaszkodtam. Ütközben ötpercenként néztem az órát, mi­után elég messze lakom munkahe­lyemtől és úgy tetszett nekem, hogy aznap a villamos csigalassúsággal megy. Végre közeledtünk ahhoz a megállóhoz, ahol ki kellett volna szállnom. Már; készenlétben álltam a perrónon, és hogy ne kelljen egy pár lépést visszamennem, kiugrot­tam a lassító villamosból. Bár ne tettem volna! Mintha a földből nőtt volna ki, megjelent előttem Nemze­ti • Biztonsági Testületünk tagja és finoman megmosta a fejem. Barát­ságosan megmagyarázta, - mennyire helytelen fel- és leugrálni a villa­mosról és mintha csak belémlátott volna, kitalálta, hogy későn keltem. Beszélgetésünk során kiderült, hogy aznap reggel már a negyedik késönkelö és villamosról leugráló vagyok, akit elcsípett és valameny nyiünk ugyanazzal érvelt, hogy „ne. kem semmi bajom nem történhet, én ismerem az ugrás technikáját, és hogy első a pontos megjelenés a munkahelyen." Ügy látszik abban a percben egyi­künknek sem jutott eszébe, hogy az idejében való felkelés is egyik módja a pontos megjelenésnek. Meg­kérdezte mit óhajtok: kifizetni a nyolc korona büntetést, vagy pedig részt venni a közlekedési kihágást elkövetők részére rendezett oktatá son. Miután az erszényem nagyon lapos volt és szavai megkaptak, in­kább az oktatást választottam. Jó barátságban váltunk el és megígér­tem, hogy a jövőben inkább a pon­tos felkelést választom, mint a vil­lamosból való kiugrást. Azt persze mondanom sem kell, hogy munka­helyemre elkésve érkeztem. Az oktatáson aztán, amire hivata­los formában megidéztek, valóban részt vettem és itt komolyan és öszin . tén megfogadtam hogy soha többé közlekedési kihágást nem követek el és az SNB tagjainak minden in­tézkedését pontosan betartom. Le. írom, mit láttam és mit tanultam ezen a közlekedési oktatáson. Este hét órakor, a Nemzeti Biz­tonsági Testület lakóhelyem szerin­ti illetékes körzeti parancsnokságá­nak tágas helyiségében körülbelül negyvenen gyűltünk össze. Fiatalok, idősebbek, asszonyok, férfiak, gya­logjárók, járművezetők és kerékpá­rosok, valamennyien figyelemmel kísértük az előadó "elvtárs szavait. Borzongással hallgattuk beszámoló­ját arról a sok súlyos balesetről, ami Prágában, söt akár csak a mi körzetünkben egy hónap alatt elő. adódik. Részletesen kioktatott ben­nünket a közlekedési szabályokról, mit szabad tennünk és mit nem, mi a gyalogjáró, mi a járművezető kö­telessége. Még a gyermekekről sem feledkezett meg. Felhívta figyel­münket arra, hogy legtöbbször a szülök hibája ha gyermekeiket va­lami baj éri, mert hagyják játszani olyan helyen, ahol azt a közlekedési szabályok megtiltják. Ha aztán sze­rencsétlenség történik, a szülök min. denkit okolnak, csak saját, magukat nem. Az előadást két ismeretterjesztő film követte. Az elsőben, néhány hozzá hasonló késönkelö példáján bemutatják, hogy mi is okozza a reggeli torlódást és zsúfoltságot a villamosokban és milyen visszataszí­tó tolakodni, lökdösni, mennyi cipő, ruhadarab, harisnya megy úgy tönkre. A második film sokkal szo­morúbb. Megörökíti néhány baleset lefolyását a kezdettől a szomorú végig. Megszólaltatja a baleset áldo­zatait a kórházi ágyon, ahol néha hónapokig kénytelenek mozdulatla­nul feküdni és mindegyikük ugyan­azt mondja: ,,A jövőben már soha nem lesz olyan sietős a dolgom, hogy fel, vagy leugráljak valami­lyén járműről. Itt, a kórházban a lassan múló napokon, valóban volt időm tettem helytelenségét és köny­nyélmüségét átgondolni" Mikor ilyen szomorú eseteket látunk, nem is gondolunk arra, mennyi anyagi k'árt is okoz népgazdaságunknak minden egyes közlekedési baleset. Azt. hiszem valamennyiünkre egy­formán hatott ez az este. Mikor vi­lágos lett egymásra néztünk, sokak­nak könnyezett a szeme. Az előadás és a film megtette a magáét. Az ezt követő eszmecserében kivétel nélkül mindnyájan megköszöntük a Nemzeti Biztonsági Testület tagjá­nak annyi gonddal és lelkiismeretes, seggel összeállított előadását és azt, hogy ma köztársaságunk való­ban minden lehetőséget felhasznál arra, hogy polgárai jólétéről és biz­tonságáról gondoskodjon. .Mert nem kétséges, hogy a Nem. zeti Biztonsági Testület tagjainak a fegyelem betartását célzó figyel­meztetései és intelmei a mi érdekein, ket szolgálják, ha ezt, amennyiben mi vétettünk, nem is akarjuk rög­tön elismerni. Az oktatásról az előadó elvtárs szavait emlékezetembe vésve távoz: tam: „Minden balesetet és szeren­csétlenséget a gyalogjárók elóvigyá­zatlansága, a járművezetők figyel metlensége és a közlekedési sza­bályok nemtudása okozza. A köte­kedés biztonsága ezért tőlünk függ. attól, mennyire vagyunk fegyelme zettek és mennyire tartjuk tisztelet, ben a Nemzeti Biztonsági Testület közlekedési szabályait." Kiss Éva. Az I. Országos Spartakiáda sikeréért Az l. Országos Spartakiáda hazánk­nak a dicső Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 10. évioiduiója ünnepségei közt fontos s/erepet ját­szik. -'Megnyitásátó. mar aem egé­szen 11 hónap választ Ugyanis­1955. febi'uái 26-án Prágában ünneoi akadémiát tartanak, arr.eiy a sparta­kiáda ünnepségeinek hivatalos meg­nyitása |esz. A jövő év február má­sodik felében és március elején tart­ják meg a spartakiáda téli részét. En­nek részei: az ifjúsági sportjátékok jégkorong- és síversenyeinek döntője, Csehszlovákia jégkorongbajnóksága, sí­bajnoksága, szánkó, műkorcso :yázó és gyorskorcsolyázó versenyei lesznek. A jövő év május közepén kezdőd­nek az egész köztársaságban/ a váro­sokban és falvakban a testnevelési egyesületek nyilvános fellépései, utá­nuk pedig a nyilvános járási verse­nyek. Május 29-én, június 6-án és június 12-én tartják meg a kerü'eti székhelyeken a kerületi spartakiádá­kat, amelyeken az üzemekben és kö­gös gyakorlatokban az ifjúság és fel­nőtt sportolók szerepelnek. 1955. június végén kezdődik az I. Országos Spartakiáda fő része. Június 2l-én lesznek az ifjúsági sportjátékek döntő versenyei tornában, úszás­ban, röplabdázásban és más nyári sportokban Június 24—25. és 26. nap­jain az ifjúság közös ta ajtorna verse­nye lesz Strachovban. A fellépés előtt 90.000 fiú és leány vonul fel edzőruhában a štadión teriľetére. A három nap délutánjain közös talaj­tornában öt, egyenkint 16.200 szerep­lőből álló alakulat lép fel; 1. 11—14 éves fiúk és eányok, 2 15—18 éves tanu'ók 3 15-IS éves le á nv tanú' ók, 4 a munkaerőtartalékolj tagjai (fiúk és leányok), végűi 5 az ifjúsági sport­iskolák tagjai. Mindhárom napon a fellépes „ünnep; je enette''' fejeződik be amelyeken y.OOO részvevő sze­repel Június 26—30 napjain m'nt a Spar takiáda fö napjának bevezet részét megrendezik a nyári spoitck Köztár­sasági bajnoki versenyeit, és ezzel kapcsolatban a népi alkotó kozpont versenyeinek döntőjét. A strac-hovi stadionban a spartakiáda fő napjainak műsora a következő lesz .Július e­sején közös talajtornapróbák júliiis 2-án és 3-á n a ROH Szokol és test­nevelési főiskolák sportolóinak fel'é­pése, július 4-én a hadsereggel való együttrpűködés .szövetsége tagja'nak fellépése, jú'ius 5-én a fegyveres erők alakulatainak fellépése. 1955. július 3-á n Prágában 90.000 sportoló ünne­pélyes fe'vonulása, a felvonulás út­vonala a Václav téren a Forradalmi­téren és az a'agúton át Letnába ve­zet: a felvonulás befejezéseképpen a békevédők terén a felvonulók szem­léje szerepel. „Az első országos spartakiádát az a gondolat kell, hogy vezesse, h r:gy minden tekintetben fe'ül múlja azt, amit az eddigi szokolnapokon. oMm­piádokon és spartakiádokon láttunk" mondotta szombati beszédében a ' köz­társasági elnök. Testnevelésünk tagjai ezi a feladatot az egész cseh és szlo­vák nép szoros közreműködésével tel­jesítik. Csehszlovák sízők újabb sikerei Zakopanéban A Zakopanéban folyó nemzetközi síversenyen a csehszlovák válogatott sízők kedden is szép eredményeket értek el, A kedden megtartott mind­három versenyben az első helyekre kerültek Reggel 9-kor gyönyörű idő­ben kezdődött jj férfiak 15 km-es futóversenye, amelyben 59 versenyző vett részt. Éjjel fagyott, úgyhogy a hó kemény volt és gyors futást tett lehetővé. A versenypálya 1.000 mé% ter tengerszin feletti magasságban van. Már a verseny első felében is Me­lich csehszlovák versenyző vezetett, a lengyel Kwapien előtt. Mindketter egyenlő idő alatt tették meg az e'ső 8 .km-t. A verseny második felében, Melich elhagyta ellenfelét és 49:03 p. alatt első lett. Utána Kwapien kö­vetkezett j0:03 p, idővel. 3-ik szintén csehszlovák lett, Cardal sportmester 50:12 p idővel, negyedik Rubis 50:14 p, A. Bukowski. (mindketten lengyelek) 51:07 p, idővel. 6. Sajgál (magva. 1 51:50 perc alatt. 7 Ma'insky (csehszl ) 51:53 p, 8. pedig Olexa (lengyel) 52:13 perc alatt. Kedde-n H órakor kezdődött a fér­fiak műlesiklás véfsenye 56 verseny­zővel A 800 méter hosszú pályán 60 kapu voU felállítva A pálya magas­ságküíönbözete <80 méter volt. A verseny- győztese Vlado Krajňák aport­mester lett, összesen 114.6 mp alatt, (55:3 és 59.3 mp). 2. Daniel Šachta sportmester 115.3 mp (54-9 és 60.4 mp), 3. Zarzveki 115.6 mp (57.1 és 58.5 mp), 4.' Kobulski, 117 mp, 5. Szindler (mindhárman 'engyelek) 120.4 mp alatt. 6. helyen végzett az oszt­rák Zimmerrr.ann 120.6 mp, 7. he­lyen pedig a lengyel Popie!uch 121.7 mp a'att- Soltys az e'só körbe n 4 legjobb - négy versenyző közt volt (Šlachťa, Krajňák Soltys, és Ciaptak) a második körben azonban két .bal­esete volt, úgyhogy 123.2 mp-es idő­vel csak 12-ik lett. A délután megtartott női műWk­lás betetőzte a csehszlovák válogatot­tak aznapi sikereit. A versenypálya 120 méter magasságkülönbözette 650 méter hosszú vo't. 40 kapuval. A versenyen 25 részvevő rajtolt, Győz­tese Malá (csehszlovákiai lett 87.7 mp alatt (43.9 és 43.8 m» a'att). A további sorrend 2. Kowalská (lengyel) 83.8 mp (45 és43-3 mp) 3. Kővári (magyar) 90 mp (45-8 és 44.2 mp), 4. Bujakova (lengyel) 90.5 mp (45.7 és 44.8 mp). Szerdán került sorra a nők 10 km-es futóversenye és a fér­fiak és nők lesikló versenye. A Köztársasági Bajnokság és az Országos Verseny vasárnapi fordulója Szombaton és vasárnap április 3-án és 4-én tovább folytatódik a köztár­sasági labdarúgó bajnokság, amely­nek IV. fordulója kerül sorra, és 4Z Országos Labdarúgó Verseny, amely­ben a tavaszi félidő II. fordulójának mérkőzéseit tartják. A Köztársasági Bajnokság versenyei: szombaton, ápri­lis 3-án: Spartak Praha Stalingrad— Iskra Žilina, Vršoviceben a dr. V. Vacek stadionban. Vasárnap, április 4-én: Tatran Prešov— Ústredný dom armády, Krídla vlasti Olomouc—Vö­rös Csillag Brnoban, a Spartak Brno stadionjában, Spartak Praha Sokolovo — Dynamo Praha, Slovan Bratislava UNV—Banik Kladno. A mérkőzések mind 16 órakor kezdődnek. A Tan­kista Praha— Baijík Ostrava mérkő­zést vasárnap 10.30 órakor játszák Vršovicébe n a dr. V. Vacek stadion­ban. Az Országos Verseny va'amennyi mérkőzése április 4-én vasárnap 16 órakor kezdődik. A verseny „A" cso­portjában mérkőznek Iskra Liberec— Tjtran Teplice. Spartak ür Králové —PDA Plzeň, Slavoj Ceské Budeio­vice— Dynamo Karlové Vary, Spar­tak Tŕebič—Spartak Karün Dukla és spartak Celakovice— Iskra Semtin A „B" csoportban: Banik Vítkovice , VŽ KG—Spartak Trnava, Spartak To­po'čany— Iskra Gottwaldov, Tatran Prostejoy— Iskra Opatová, Tatran Vra­nov—Iskra Ružomberok és brnoi Vö­rös Csillag—Spartak Košice VSS. Nyugat-Németország és Jugoszlávia bejutottak a V^-döntőbe Vasárnap, március 28-án újabb két selejtező mérkőzés folyt le a Labdarú­gó Világbajnokság döntőjéb e való ju­tásért. Az egyik Saarbrückenben. ahol a Saarvidék 1:3 (0:1) arányban ve­reséget szenvedett Nyugat-Németor­szágtól. Ilymódon Nyugat-Németor­szág lett a maga csoportjában a győz­tes. Athénben Jugosz'ávia 1-0' (1 -.0 • arányban legyőzte Görög rszágot. es ezzel szintén bekerü't a Svájcban tartandó döntő fordulókba. A lengyel labdarúgó ligában a má­sodik fordulóban pontveszteség nél­kül jutottak a Gwardia Krakow és az Unia Chorzów csapatai. „OJ SZO" Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság felelős Lőrlncz jyulí* tőszerkeszto Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10. telefon 14?-lti, 352-10 Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého S, telefon 274-74 Előfizetési díj havonta Kčs 6.60 A.z előfizetést és Kézbesítést ai illetékes postahivatal i posta kézbesítő) intézi Ellenőrzp postahivatal Bratislava 2. Wyoznás; Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Kiadóvállalata, Bratislava. E 51084 * —

Next

/
Thumbnails
Contents