Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-08 / 85. szám, csütörtök

UJSZ0 1954. április 8. Németország Szocialista Egységpártlénak IV. kongressiusa Németország Szocialista Egység­pártjának IV. kongresszusa vasár­nap befejezte a Központi Bizottság beszámolójának megvitatását. Walter Ulbricht, a Központi Bi­zottság első titkára zárszavában megáiiiapította: »Németország Szociailista Egy­ségpártjának egyetlen eddigi kon­gresszusa sem keltett olyan hatal­mas visszhangot, mint a német nem­zet létkérdéseinek megoldásáról ta. nácskozó IV. kongresszus. A vita során elhangzott felszó­lalásokat — mondotta — az a mélységes meggyőződés hatotta át, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban folyó építőmunka az alapja annak, hogy a demokrácia erői egész Németországban legyőz­zék a militarizmus erőit. Pártkongresszusunk tanácskozásai megmutatták — hangsúlyozta Wal­ter Ulbricht, — hogy Németország Szocialista Egységpártja tisztában van azzal, mekkora felelősséget ró ránk a szovjet kormánynak a Né­met Demokratikus Köztársaság szu­verenitását elismerő nyilatkozata. A testvérpártok küldöttei joggal mutattak rá a Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzésének és az úgynevezett európai védelmj közöS­ség létrejötte elleni harcunknak nagy jelentőségére. Testvérpártjaink kép­viselői előtt még egyszer kijelent­jük. hogy a proletárnemzetkö­ziség szellemében erősíteni fogjuk a harcos nemzetközi szolidaritást az egész világ munkásosztályával és elszántan kivesszük részünket a béke megszilárdításért folyó küz­delemből. A Német Demokratikus Köztár­saság szuverenitásáról tett szovjet nyilatkozat történelmi jelentőségű esemény a német nép életében. Ezért fogadta a Német Demokra­tikus Köztársaság lakossága és a nyugatnémet lakosság túlnyomó többsége olyan hatalmas lelkese­déssel a szovjet kormány lépését. Ami Conant amerikai főbiztos­nak azt. a kijelentését illeti, hogy a bonni és párizsi szerződés meg­valósítása Nyugat-Németország számára is meghozza a független­séget, ez az állítás nem váltott ki kedvező visszhangot Nyugat-Né­metországban, mert mindenki tud­ja. hogy a bonni különszerződés, valamint az »európai védelmi kö­zösségről szóló párizsi szerződés szöges ellentétben áll Németország független s égével.« Walter Ulbricht ezután kijelen­tette: Javasoljuk, hogy miután az amerikai atombombafenyegetés ve­szélyezteti a népeket, köztük a né­met népet is, a Német Demokrati­kus Köztársaság népi kamarája és a bonni szövetségi gyűlés követelje közös határozatban az atomfegyver és más hasonló tömegírtó hadiesz­közök betiltását. A határozat szö­vegében a két parlament küldött, ségei előzőleg megegyezhetnének.« Németország Szocialista Egység­pártjának IV. kongresszusa a hét­fői ülésen áttért a napirend követ­kező pontjára: a párt szervezeti szabályzatának módosítására. Az ezzel kaipcsolatos tanácskozások Schirdevvannak, a politikai bizott­ság tagjának előadói beszédével kezdődtek. • Április 6-án Németország Szocia­lista Egységpártjának IV. kon­gresí=zusa záróülését tartotta. Az ülés elején az elnök bejelentette, hogv a kongresszus több mint 4700 üdvözlő táviratot kapott a külön­féle intézeteiktől, szervezetektől és személyektől. Az ülés részvevői viharos taps­sal üdvözölték az NDK pionívszer­vezetének küldöttség-ét és a Szabad ŕíémet Ifiúságj Szöv<=t«éer küldött, ségét, amelyek üdvözölték a kon­gresszust. A kongresszus 1 továbbá üdvözöl­te a Német Demokratikus Köztár­saság népi rendörségének küldött­sége is. A kongresszuson üdvözlő beszé. det intézett Adwin Bourle. a sváj­ci Munkapárt KB képviselője, Arthur IJseldinger, Luxemburg Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának képviselője és Chris­tian Andersson, Izland Egységes Szocialista Pártjának képviselője. Az ülés elnöke azután felolvasta az NSzE IV. kongresszusának a Szovjetunió Kommunista Pártjához intézett üdvözlő táviratát, -amelyet a küldöttek lelkesen jóváhagytak. A távirat a következőiket írja: ?'Drága elvtársak. Németország Szocialista Egyséerpártjának IV. kongresszusa forró testvéri üdvöz­letét küldi Önöknek Ez az üdvöz, let mély hálánk kifejezése a Szov­jetunió dicső Kommunista Pártja iránt. Az önök kezdeményezéséből a Szovjetunió kormánya és nemzetei nekünk és az egész német népnek állandó, önzetlen segítséget nyújta­nak a Német Demokratikus Köz­társaság építésében, a Németország nemzeti egyesítéséért, demokratikus éš békés fejlődéséért folytatott harcban. Az a tény, hogy a szovjet kor­mány elismerte a Német Demokra­tikus Köztársaságot, mint szuverén államot, megerősíti köztársaságunk erejét és tekintélyét. A szovjet kormánynak ez a történelmi ha­tározatja az összes német hazafia­kat még jobban lelkesíti a Német j Demokratikus Köztársaság további megszilárdítására és még határo­; zottabb és bátrabb harcra ösztönzi j az egységes, demokratikus, béke­szerető és független Németország­ért! Az NSzE IV. kongresszusa az egész német népnek megmutatta az utat a német nemzet létkérdései­nek megoldásához. A "német mun­kásosztály pártjának és az összes haladó német emberek fő feladata­ként a kongresszus a német mili­tarizmus felújítása elleni harcot, a bonnj és párizsi háborús szerző­dés megvalósítása ellen és az eu­rópai kollektív biztonsági szerződés Németország részvéteiével való megkötéséért folytatott harcot tűz­te ki. Az NSzE IV. kongresszusa ki­hirdette a német munkásosztály akciós egységének megteremtését és a dolgozó parasztsággal való szövetség megszilárdítását, mint Németország Szocialista Egység­pártjárak elsőrendű feladatát. Az NSzE IV. kongresszusa küldőt teinek beszédei és határozatai az NDK lakosságát a munkás-paraszt hatalom megszilárdításáért, az pgész nemzetgazdaság felvirágoz­tatásáért, a kiváló minőségű tö megsziikségleti árucikkek termeié, sének fokozásáért folytatott harcra mozgósítják. A nép életszínvonalának sziinte len emeléséért, hazánk demokrati, kus egységéért az európai bizton­ságért folytatott harcunkban, a Szovjetunió dicső Kommunista Pártja a példaképünk. fiijen a Szovjetunió Kommunista Pártja és Központi Bizottsága! Éljen az őszinte és felbonthatat­lan német szovjet barátság! Éljen a nemzetek között béke! Előre a marxizmus-leninizmus le­győzhetetlen zászlaja alatt! Németország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusai Külföldi sajtóvisszhangok a szovjet kormánynak a nyugati nagyhatalmak kormányaihoz intézett jegyzékére Berlini dolgozók hatalmas manifesztációja az NSzE IV. kongresszusának befejezése alkalmából Németország Szocialista Egység­pártja IV. kongresszusa befejezése alkalmából április 6-án délután, Berlinben a dolgozók hatalmas ma. nifesztációt rendeztek. Már a délutáni órákban Berlin demokratikus övezetének utcáin gyülekezni kezdtek az üzemek munkásai, az ifjúság, diákok, hiva­talnokok és a népi rendőrség tag­jai. A felvonulók oszlopai a feldí­szített utcákon a z Unter den Linden sugárút felé vonultak, majd onnan a Marx- és Engels-térre meneteltek. A díszemelvényen megjelentek az NSzE újonnan megválasztott Köz. ponti Bizottságának tagjai, élükön Wilhelm Pieck, Ottó Grotewohl, Walter Ulbricht, valamint 24 or­szág kommunista és munkáspártjai­nak képviselői, élükön A. I. Mikojan nal. az SzKP KB elnökségé­nek tagjával. Az emelvényen to­vábbá helyet foglaltak az NDK-ban lévő diplomáciai testület képviselői, a meghívott vendégek és a kon­gresszus küldöttei. Az NSzE IV. kongresszusának 1 jelentőségéről, a békeszerető német nép harca szempontjából Alfréd Neumann, a z NSzE berlini szerve­zetének első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kommunista Pártja ne­vében üdvözölte a berlini dolgozó­kat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió minden téren segíti a német népet az egységes, béke­szerető és demokratikus Németor­szágért. Továbbá üdvözlő beszéde­ket mondottak Csi Penfei, a Kinai Népköztársaság NDK-beli nagykö­vete és Waldeck Rochet. Francia­ország Kommunista Pártjának kép­viselője. A beszédek elhangzása után Né­metország fővárosa dolgozóinak hosszú sorai elvonultak a díszemel­vény előtt. A berlini lakósok száz­ezrei nyilvánították tiszteletüket a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztálya pártjának újonnan megválasztott Központi Bizottsága iránt és manifesztálták akaratukat, hogy még határozottabban fognak harcolni a bonni és párizsi háborús szerződés ellen, az egységért és a békéért. Wilhelm Pieck fogadást adott Némotország Szocialista Egységpártjának IV. kongresszusa alkalmából Wjlhe1n-> Pieck, a Német Demo­kratikus Aöztársaság elnök € foga­dás: adott Németország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának alkalmából A fogadáson részt vettek Német­ország Szocialista Egységpártja IV. kongresszusának küldöttei. Német­ország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának és politikai bi­zottságának tagjai, élükön Ottó Gro­tewohlial és Walter Ulbrichttal. Jelen voltak továbbá a baráti or­szagok és a kapitalista országok testvérpártjainak a IV. kongresszus alkalmából Berlinben tartózkodó kül­döttségei. élükön a Szovjetunió Kom. munisia Pártjának küldöttei, köztük A. I. Mikojan, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese. Wilhelm Pieck elnök szívélyes szavakkal köszöntötte vendégeit. Ki. fejtette, hogy a német kérdés békés megoldásának legfőbb akadálya az „európai védelmi közösség"-röl szóló szerződés és Nyugat-Németország újrafelfegyverzése. Éppen ezért IV. pártkongresszusunk — mondotta — újabb lendületet ad az „európai vé­delmi közösség" é s a militarizmus elleni népi harc kibontakozásának." Testvérpártjaink képviselőinek IV. pártkongresszusunkon elmondott sza­vai, különösen Mikojan elvtár s irányt mutató beszéde szép és lelkes bizo­nyítéka annak, hogy minden béke­szerető nép szolidárisán támogatja a német népet ebben a harcában. A pártkongresszus eddigi lefolyása megmutatja. növekednek a kilátá­sok arr a, hogy egész Németország demokratikus erői eredményesen vívják meg harcukat. Meggyőződésem, hogy IV. párt­kongresszusunk megmutatta az utat, amely végül egész Németország valóban békeszerető demokratikus és .szocialista erőinek győzelméhez ve­zet — mondotta befejezésül W. Pieck elvtárs. Az európai kollektív biztonság biztositására irányuló javaslatok, amelyeket a Szovjetunió a négyha­talom külügyminiszterei berlini ér­tekezletén terjesztett elő, valamint a szovjet kormány a francia, angol és amerikai kormányhoz intézett március 31-i jegyzékébe foglalt, továbbra is leköti az egész világ közvéleményének figyelmét. A demokratikus közvélemény tö­rekvéseit kifejező sajtószervek hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió javaslatai megfelelnek a nemzetkö. zi feszültség enyhítésére törekvő nemzetek vágyainak. Ezek a javaslatok nagy visszhan­got és támogatást keltettek a világ közvéleményében — irja a ..Koan. mindzsibao" című lap, mert nagyon értékes hozzájárulást jelentenek az európai béke védelméhez és az új háború elhárításához. Most, amikor az egész világ nem­zetei által nagy reménnyel várt genfi konferencia megkezdéséig csak néhány nap van hátra, az USA az úgynevezett szabad országokat közös akcióra szólítja fel a hidro­génbomba kipróbálására, nyomást gyakorol Franciaországra, hogy fo­gadja el az „európai hadsereg" ter­vét, feszültséget teremt és tart fenn a nemzetközi kapcsolatokban. A Mindzsu Csoszon koreai lap hangsúlyozza, hogy az európai kol­lektív biztonsági rendszer megte­remtése biztosítaná, hogy ne alakul­janak egymással szemben álló kato­nai csoportosulások és biztosítaná a béke megőrzését Európában és az egész világon. A népi demokratikus országok legnagyobb lapjai kommentárjaik­ban megállapítják, hogy általános érdeklődés középpontjában állanak a világ minden országában az új szovjet javaslatok. Azt a körül, ményt hangsúlyozzák, hogy a szov­jet kormány következetes békepoli­tikájában nem akar figveimen kí­vül hagyni egyetlen lehetőséget sem a nemzetközi feszültség enyhí­tésére. A legutóbbi szovjet javaslatok — írja a Romania Libera című lap — megteremtették a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről szóló új tár­gyalások alapjait. A kapitalista országok sajtója is állandóan cikkeket és kommentáro. kat közöl az európai kollektív biz­tonsági rendszerre irányuló szovjet tervről. Még azok a sajtószervek is, ame­lyek a szovjet javaslatokkal szem­ben ellenséges álláspontot foglalnak el, a közvélemény érdeklődésére való tekintettel kénytelenek újból és újból visszatérni a szovjet kor­mány március 31-i jegyzékére. A Liberation című francia lap hí. rei szerint a szovjet jegyzékre adandó válasz megtárgyalása ellen­; téteket vált ki a francia külügymi­nisztérium vezető dolgozói közö'tt. Számos burzsoá lap beismeri, hogy a világ közvéleményének hangula­tára való tekintettel az érdekelt körök számára nagyon nehéz eluta­sító választ összeállítani a szovjet javaslatokra. A Reuter-ügynökség hirmagyárázója is azt írja, hogv a szovjet javaslatok kényes problémát jelentenek a nyugati országok szá­mára, amelyek választ állítanak össze a szovjet jegyzékre és az el. utasító válasz megfogalmazásánál rendkívüli körültekintésre int. Hazugságok gyárában Az USA jelenlegi •politikai élete sokban hasonlít egy gépesített válla­lathoz. A nyomdatechnika, a rádió és a távolbalátás bonyolult intézménye szálhtiószatagkémt végzi a politikai újdonságok kitalálásának és nagypiaci szállításának műveletét. Elég, ha a kongresszusnak, mondjuk egy Tenessey állambeli tagja megmukkan, nyomban megindulnak a hatalmas rotációs gé­pek és milliós példányszamba n le­közlik, a rövidhullámú rádíóleadók zeneileg hangjestve sugározzák, sót a tPleviziósgép ablakán is megjelenik az illető kongresszusi tag arcképe, amint a sikerült politikai beszéd után eléqedette n törülgeti az orrát. A szállítószalao mindennap és min­den órában ontja a hazugságok árada­tát. Hazudik, hogy a háborús kiadá­sok újabb felvirágzást eredményeznek a z amerikaiaknak, hogy támadó töm­bök létesítése a béke reményteljes biztosítékát adja, hogy csak az amerikai monopóliumok igája biztosítja a né­pek haladását Ez a közvélemény megdolgozására alakult amerikai hazugsággyár ál­landóan újabb anyaggal gazdagodik, hogy a hiszékeny embereket mind az USA-ban, mind küldöldön félrevezes­se. Legújabb technikai újdonsága a — „Poligraph" A „Poligraph" nem más, mint ha­talmas „hazugságfelderítő gépezet", amely a kihallgatott személyek lélek­zetvételének ritmusát, vérnyomásának változását, szívverését és izzadásá­nak fokát méri. E találmány szerzői McCarthy szenátor — Amerika fasiszta árnyéka azt állítják, hogy a gép megmutatja a kérdésekre válaszoló ember izga­tottságát, jelzi: igaza/ mond-e vagy sem. A hazugsággyár hazugságjelderítö gépezete hihetetlen, — ámde valóság. Létezik és az amerikai sajtó hírei szerint bizonyos okból a közeljövőben bevezetik alkalmazását. Ennek oka ott keresendő, hogy a hírhedt McCarthy szenátor és magas­állású katonai személyek között nem­régen viszály tört ki. McCarthy „Illo­jális" magatartással vádolt magasran­gú katonai tényezőket, akik viszont aljasnak és zsarolónak minősítették a szenátor egyes tetteit. Mindkét félnek rövidesen meg kell jelennie az ugyan­csak McCarthy vezetése alatt álló amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elölt. Az Associated Press sajtóügynökség washingtoni levelező­jének jelentése szerint, McCarthy kö­vetelte, hogy a bizottság előtt fel­szólaló összes tanukat, köztük öt ma­gát is, a bizottság tagjainak kérdéseire adott feleleteik alkalmával vizsgálják meg az előbb említett „hazugságfel­dérítö gépezettél." Ilymódon McCarthy saját utasítása értelmében csakhamar beül a „ha­zugságfelderítő gépezet" karosszékébe. Hogyan határozhatta el magat Mc­Carthy erre a kockázatos lépésre? Talán annyira tiszta a lelkiismerete? Hogyan bizonyítja be ezt-> Erre a kérdésre Bighardt, a „Neiv­York Herald Tribúne" levelezője adott választ. McCarthynak ajánlkozásáró!, hogy beül a „hazugságf elderítő gé­pezetbe", a következőket írja: >.F-gyes bűnügyi szakértők szerint, bete­ges hazudozók és olya n személyek, akik megszokták, hogy állandóan va­lótlanságokat beszéljenek, „félrevezet­hetik" a gépezetet." McCarthynak annyira a vérében va n az a szokás, hogy hazudozzék, hogy nem ijed meg semi'yen „ha­zugságielderítc gépezettől" Ilyen jó szokásuk van az USA politikai küz­dőterén napjainkban feltűnő más sze­mélyiségeknek is. Semmi ellentmondás nincs abban, hogy az amerikai hazug­sággyár éppen a „hazugságf el derítő gépezetet" választotta most fegyverül. Számításuk egyszerű: átcsúszhat hazugság a gépezeten, seba . innál inkább kiadhatják igazságnak. M Szemjonov, (A „Lityeratumcrja gazetta"-ból)

Next

/
Thumbnails
Contents