Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-06 / 83. szám, kedd

1954. április 6. t MI SZ0 5 Uj élei a kasíély tövében "A régi f eljegyzések szerint Véke ere­detileg Weyka néven szerepelt. A történelem igaz, csak röviden emlé­kezik meg erről a kis községről. 1869-ben tűzvész pusztította e a községet, majd 1888-ban árvíz dön­tötte romokba a fa'ut. Akkor a la­kosság száma 588 volt, főfoglalkozá­suk a fö'dművelés. Véke a Latorca és a Bodrog kö­zött fekszik. Keleti o'dcŕän. hata'mas nádas terül el. Az olvadások után a nád éš a sás sokszor teljesen a víz alá merül, csak a nádas lakóinak, a vízicsibéknek fájdalmas 'rikácsolása hirdeti, hogy lakásukat elvitte az ár. Véke fejlődésében a történelem eddig két nevezetes szakaszt eml t meg, amikor a falu tűzvész és árvz következtében elpusztult és újra épült. Az idők folyamán azonban már egy harmadik szakasz is ki­alakult, amiről a történelem eddig még nem írt. Ez az új fej'ődési sza­kasz 1945-ben vette kezdetét, amikor Véke lakosai számára is felragyogott a szabadság csillaga, amikor új éle­tet, örömtelibb életet kezdhettek. Ha a község lakosainak rétegezö­dését viszgáljuk. megállapíthatjuk, hogy a község lakosainak túlnyomó része a múltban urasági cseléd volt.­Szmrecsányi Béla méltóságos úr szol. gái voltak. Az ő fáradságos munká­juk nyomán született meg mindaz a jó és szép. amit Szmrecsányi mé tó­ságos úr elrabolt tő 1 ük. Az ő verej­tékükből épült fel a kastély. A mun­kások, a cselédek verejtékes mun­kája adott lehetőséget Szmrecsányi úrnak arra, hogy négyfogatos hin­tón járjon egyik mulatóból a másik­ba. Mi jutott azonban a vékeiehnek? Mit kaptak a béresek, a kérgeskezű cselédek? Azt, hogy ha az úton a méltóságos úr hinta jávai ta'ákoztak és idejében félre nem álltak az út­jából szekerükkel, Szmrecsányi irgal­matlanul végig vert rajtuk. Ez volt a köszönet verejtékes munkájukért, azért, hogy kenyeret és jólétet biz­tosítottak a falu urának! Azokban az időkben, amiről a tör­téne em írói megemlékeznek, a község ^ még másképpen festett. A falu kö­zepén már akkor is ott állt a falu viharvert temploma és pár száz mé­terre tőle büszkélkedett a falu min- j denható urának kastélya. A két kie- 1 melkedö épület mellett úgy lapul­tak meg a nád- és a szalmatetős, fö'dből és sárból épült házacskák, i mint a megvert juhászkutya gazdája i lábánál. j Ma már mást láthat az ember, ha a Latorca sáncain megáll és tüze­tesen vizsgálja a falut.A templom még mindig ott áll a domb tetején. Fa'ai kopottak, szürkék. Az eső, hó feketére cserzette, csak az északi részén zöldéi a moha. Ott büszkél­kedik a kastély is, melynek udvarán szolgák serege várta urának paran­csát és vadvérű lovak ficánkoltak a kocsisok kezében. A kastély ma is szép karbantartott, csak a hivatása' változott. Ma a kastély azoké, akik­nek verejtékes munkája nyomán megszületett, a népé. a hajdani cse­lédeké. A falak között ma nem du­hajkodnak az uraságok, a csillogó arannyal díszített asszonyságok. A kastéyban ma a környék fiai és lá­nyai tanulnak. Otthon érzik magukat út, mert tudják, hogy az övék, az ö anjuk és nagyapjuk verejtékes mun­kájának az eredménye• A kastély ma isko.a, ahol a hallgatók három éven keresztül tanulnak, hogy jó mező­gazdasági szakemberekké vágjanak. Csupán Vékéröl tíz fiatal tanulja az agrotechnikai ismereteket. Az utóbbi időben eltűntek a kas­tély és a templom lábánál alázatosan meglapuló házikók. A több évszá­zadra visszatekintő falu helyére új épül. A község a történelem folyamán már kétszer hevert romokban és kétszer született újjá. Az újonnan épült falu agonban mind a kétszer hasonlított az előzőhöz. A nyomorú­ságos kis cselédházak továbbra .is megmaradtak. A kastély továbbra is hirdette, hogy van úr és va n cse­léd akinek a munkán kívül sem r mihez sincs joga. Azonban Véke fölött is felragyogott a szabadság csillaga Lakosai új életet kezdtek, a fö'det amelyet ősapáik verítéke öntözött, birtokukba vették, mint jogos tulajdonosok. Oj életet kezdtek, olyat, ahol nincsen út és cseféd. A falu dolgozói, vezetőiket saját soraikból választották meg, hogy az ö irányításukkal most harmadszor foghassanak hozzá falujuk újjáépíté­séhez Űj Vékét akarnak építeni az egykori cselédek és. párhotdas kis­gazdák Oj Vékét, ahol mindenki vég­zett munkájának megfelelően élhes­sen. építhessen. A község történetében akkor áVt be fordulat, amikor a helyi pártszer­vezet irányításával megalakították a szövetkezetet. A szövetkezet megala­kítása uíán szinte máról ho'napra megváltozott, a falu arculata 1951 nyarán a falu Végén elterülő s<k teriVeten még aranyka'ászú búznten­gert ringatott a szél és levélhulláskor már új, modern gazdasági épületek tarkították a terepet. Egyik napról a másikra felépültek az új, modern is­tállók, de- épült a község is. Ha most távolról nézzük a falut, olyan mint vaami vászonra festett tájkép, mint va'am ; összetoldozott szö­vet. A falu déli része teljesen meg­vétózott. A régi cselédlakások és szalmatetös parasztházacskák helyén új cseréptetös, nagyáb'ákos családi há­zak épültek. Épül az új Véke. Most sem tűz, sem víz nem pusztítatta el a régit, hanem a falu lakói jólétének emelkedése serkenti őket arra, hogy i.ernmbo ják a régit a nyomorúságo­sat és he'yébe újat, szép, boldog Vé­két építsenek. Röpke .három év Ktán teljesen kibontakozott a fejlődő jólét Vékén is A feljegyzések szerint már évti­zedekkel ezelőtt 115 házszám .volt n faluban Ez a szám hosszú éveken keresztül változatlan maradt. Az utol­só három évben ez a szám hússzal emelkedett. Húsz ház épült olyan telken, ahol eddig csak kenyeret, vagy krumplit termeltek Az új lakások száma 40. A régi rozoga viskók rom­jain épültek fel ezek is. Tehát az t mondhatjuk, hogy három év alatt negyven új lakás épült fel a faluban és ebben az évben még vagy húsz épül fel. Egyszóval a régi Vékének már meg va n ásva a sírja, s féllábbal már benne is van. Géci János is új lakást építtett, de nem is akármilyet. A lakás falain még látszik a friss meszelés és a szobákban még érezni a mész és mal­ter jellegzetes szagát. Két hatalmas ablakszemével keményen néz far­kasszemet a szemközt épül t és épü­löfétíen lévő lakásokkal. A lakás ,,L" alakú. Két szép tágas szoba, egy kony­ha és egy éléskamra Géci János családi fészke. Az egyik szoba még p'afonozásra és deszkázásra vár. Nem is szívesen enged ide be senkit, de h a szépen megkérjük, hát lehet, hogy előttünk kinyitja. — Ez a szoba még nincs rendben mondja kissé szégyenkezve, amikor kinyitja félig a szoba ajtaját. Jelen­leg éléskamrának használom. Ezt, ha nem mondta volna, akkor is könnyen megállapíthatta volna akárki. A fal mellett vagy nyolc zsák lapult szorosan egymás mellett. Köny­nyű volt megállapítani, hog v mi van benne, mert körülötte harmatszerűen vékonyan liszttel van beszórva a föld. A füstölthús és szalonna szaga azt is elárulja, hogy disznót is ölt a gaz­da. A gerendára felakasztgatott disz­nórészek azt is elárulták, hogy nem is egy, hanem két disznó került a füstre. Géci János 39 éves. Arca sovány, kis bajuszt visel. Bársonynadrágja hatalmas gumicsizmában ér véget. A bársonynadrág azonban egy rok­kant lábat takar Ezt csak akkor ve­szi észre az ember, ha járás közben látja Gécit Ballábát mereve n húzza maga után. A második világháború­ban aknaszilánk bénította meg lábát. Ügylátszik az állás kissé terhére is van, mert rövidesen letelepedik a ház küszöbére Sapkáját kissé a sze­mébe húzza, amikor beszélni kezd. — Egész életem célja volt, hogy saját házam legyen. Szinte elérhetet­len álomnak látszott & olyan em­bernek, mint én is voltam. Szüleim földhözragadt szegény cselédek vol tak. Tőlük csak a tarisznyát és a cselédsorsot örököltem. Géci Jánosnak már 12 éves korá ban munka után kellett néznie, mert ntígy volt a csa'ád, és apja nem tu­dott annyit sem keresni, hogy a csa­ládnak kenyérre elegendő lett volna. Amikor már legénvszámba ment, az járt a fejében, hogy csa'ádot alapit és csa'ádi házat épít. — Ez az elképzelésem csak részben sikerült — folytatja tovább a sovátiy arcú ember. — Asszonyi találtam, magamhoz való szegénylányt, de a csa'ádi házból semmi sem lett. A felszabadulás . után a földosztás nál Géci János is kapott 2.5 hektár földet. Örült, hogy földhöz jutott, mert szerette a földet, különösen azt, amit már magáénak mondhatott. Öröme azonban nem tartott sokáig. Vetni kellett volna, szántani a földet, de nem volt mivel. Nem volt igásállat nem volt trágya a földekre. Géci János és társai úgy döntöttek hogy megpróbálnak közös erővel gaz­dálkodni, közösen megbirkózni a ne hézségekke 1. Megalakították tehát a szövetkezetet. Népi demokratikus ál­lamunk segítségével megszerezték a szükséges állatállományt, a traktorai­'omás pedig gépekkel segítette a szö­vetkezetet. így már az első évben szép jövedelmet könyvelhetett el. Géci Jánosra bízták az állatok gon­dozását, értett is hozzá és rokkant lába miatt a mezőgazdasági munka nehezére esett volna. — Szövetkezetünk szinte szemláto­mást fejlődött — folytatja Géci Já nos. A faluban mindenki félfigyelt ránk és egy év leforgása után min­den egyes olyan ember, aki érdemes arra, hogy szövetkezeti tag legyen hozzánk szegődött. Én nem beszélek másról, csak magamról. Megmondha­tom egész őszintén, hogy már az el­ső évben szép jövedelmem volt Igu most elhatároztam, hogy régi álmomat valóra váltom, házal építek, hogy végre saját házam legyen. Hogy álma mennyire valósult meg, azt legjobban az bizonyítja, amit már az előbb leírtunk, felépült a szép családi ház. Az udvaron vígan ugrán dozik a három gyerek. Géci János vidáman nézi, amint játszanak az új \emsnce körül. Már gondolatban elhatározta, hogy a gyerekeit iskoláz­tatni fogja, tanult emberekké nevel­teti őket Megteheti, mert az ô gyer­mekeinek nem kell már 12 éves ko­rukban kenyérkereset után nézniök. Géci János o szövetkezetben olyan jövedelemben • részesült, az idén is, hogy nem három, de még hat gyere­ket is nyugodtan eltarthatna. Az anyagi jólét emelkedésével pár­huzamosan a kulturális élet is fellen­dült az újjáépülő faluban. Azok az emberek, akik a múltban arra voltak hivatva, hogy csak dolgozzanak és alázatosan meghunyászkodjanak uraik egyetlen szempillantására, ma munká­juk mellett, szórakozni, tanülni akar­nak. Szmrecsányi Mária „nagyasz­szony" úri fészke ma azt a célt szol gálja, hogy a napi munka után szó­rakozhassanak. A kultúrházban elő­adásokat tartanak a szövetkezet fia­taljai. A könyvtárszobában értékes könyvek állnak a szövetkezeti tagok é.i az ifjúság rendelkezésére. Tanulnak a vékei szövetkezetesek. Tanulnak, hogy ismereteik bővítésével még bát­rabban haladhassanak azon az úton, amelyiken Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja irányításával haladnak. Mi­nél gyorsabban megvalósítani azt a célt, amit azelőtt három évvel kitűz­tek: be akarják fejezni az új Véke felépítését. A falu utcáin ma már nem a mél­tóságos Szmrecsányi úr négyfogatos hintója elől menekülnek a gyerekek, hanem a sok kerékpár és motorke­rékpár zavarja őket a játékban. A községben minden családnak van ke­rékpárja. Van olyan ház is ahol két, sőt három kerékpár is van. A vékeiek örökre eltemették a szegénységet, a nyomort és a boldogabb élet alapjait rakják le, új, szocialista falut építe­nek. Szarka István J&o dzz&Lnk íif dk A somor j ai szövetkezet másfél nap. pai rövidítette le a tavaszi kalá­szosok vetésének idejét. Százhat­vannyolc hektár árpát, 34 hektár zabot, 40 hektár cukorrépát, 18 hektár takarmányrépát, 6 hektár borsót és 6 hektár lencsét 4.5 nap alatt vetettek el a tervezett 6 nap helyett. E szép eredményt az agregátok segítségévei tudták elérni. További 190 hektár őszi" vetést fogasoltak és henger eztek le. Zöldségfélékkel bevetettek még 3.500 négyzetmé­ternyi melegágyat. A palántázási munkálatok is szépen folynak. Ed­dig 12.000 fej salátát ültettek ki. A somorjaj szövetkezet megértette pártunk és kormányunk 1953. szep­tember 15-i határozatát. Tudják, hogy csak a munkák időbeni el­végzése biztosíthatja a magasabb termést. Ebben nagy segítségükre van a traktorosbrigád is. Lelkes munkájával hozzájárul a szövetke­zet megszilárdításához. A szövetkezet tagjai örömmel fogadták a harmadik árcsökkentést. Tudják, hogy ezt a jó munka ered­ményezte. A szövetkezet tagjai min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy minél magasabb terméshoza­mot érjenek el, hogy ezáltal leró­ják adósságukat az ipari dolgozók, kai szemben. Bodó, Somorja. Az illési állami gazdaságban za­vartalanuj folynak a tavasai mun­kák. A munkacsoportok saját so­raikból választották ki azokat az egyéneket, akik a gazdaság veze­tőjével a niap; munka után össze­ülnek, kiértékelik a napi teljesít­ményt, rávilágítanak az előforduló hibákra és azokat igyekeznek ki­küszöbölni. A rendszeresen megtartott mtrn. kaérteikezleteknek és a dolgozók szorgalmas munkájának meg is van az eredménye. A tavaszi munkákat a megszabott határidőire . el tudják végezni. Kissimon Mihály. A tejfalusi szövetkezet tagjai napról napra jobban megértik, hogy saját munkájuktól függ szövetke­zetük felvirágzása Az idén már sokkal több mű- és istállótrágyát tettek a földbe, mint tavaly. A ve­tési munkáknál különösen a trak­torosok értek el szép eredményeket. Éjjel-nappá] dolgoztak a mezőkön. A szorgiailmas munkának az lett az eredménye, hogy négy nap és négy éjjel elvetettek 121 hektár árpát és 19 hektár zabot. Természetesen kereszt- és sűrüstírosan. A tejfalusi szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy az idén sokkal szebb eredménnyel zárják az évet, mint a mult évben. Griinfeld Zoltán. A vásáríiti szövetkezet tagjai szorgalmukkal máris pótolták a tél okozt a lemaradást. Eddig elvetettek 161 ha árpát, 30 ha zabot, 6 ha korai- és 18 ha ipari burgonyát, 16 hektár lent, 6 hektár bükkönyt, 3 hektár cukorborsót, 35 hektár cu­korrépát és 27 hektár napraforgót. Most pedig már a kukorica Alá ké­szítik a talajt. A dohánypaíánták is szépek már a melegágyakban. A szövetkezet minden egyes tagját egy cél fűti, egy célért harcolnak fáradhatatlanul: szövetkezetük fel­virágoztatásáért és a boldogabb élet megalapozásáért. Loebel Zoltán. • A h egyétei szövetkezet tagjai mindent elkövetnek, hogy a tava­sziakat minél előbb elvethessék. Március 20-ig 78 hektáron vetet­ték el az árpát a mult évben jól bevált .keresztsoiros vetési módszer­rel. Ezenfelül elvetették a zabot, a takarmányrépát, a cukorrépát, a lent és a bükkönyt. Tizenkét hek­táron a krumpli ültetését is elvé­gezték Ezeket a szép eredményeiket azért tudták elérni, mert a szövet­kezetben megszervezték a szocialis­ta munkaversenyt. A mumkacsopor. tok versenyben állnak egymással. A versenyt naponta értékelik és az eredményeket azonnal nyilvános­ságra hozzák. Az értékeléskor kiderült, hogy Bíró Vince csoportja halad a ver. seny élén. Ez a csoport korábban kezdi a munkát, -mint Nagy Gá­bor csoportja. Ezért első a ver­senyben. A hegyéteiek a dunaszerdahelyi EFSz-ji állnak páros versenyben. Az eddigi eredmények azt mutat­ják, hogy a hegyéteiek kerekedtek felül. Krajöovie Ferdinánd. Rövid ki® beszámolómban ama akarok rámutatni, hogy érdemes a szövetkezetben becsületesen dolgoz­ni. Bacsó Andrásné a berzétei szö­vetkezet sertésetetöje. Férje a rozs­ny<ii vasércbányában dolgozik. De napi munkája után még a szövet­kezetben is dolgozhat. Feleségével a mult évben összesen 1.100 mun­kaegységet szereztek A ledolgozott munkaegységek után 40 mázsa ga­bonát és 13.400 koronát kaptak. Ebből a jövedelemből boldogan meg­él a Bacsó-család. Emődi Gyula, Berzéte. * A nánai állami gazdaság dolgo­zói a jól megszervezett szocialista munkaverseny segítségével szép eredményeket értek el a tavaszi munkákban. A koratavasziak veté­sét már teljes egészében elvégez­ték. A magrépa ültetését már 90 százalékra elvégezték é s a korai krumpli ültetését is befejezték. A cukorrépa vetését is megkezdték már. A héten be is fejezik. A ker­tészetben iá szépen halad a munka. A korai káposzta ültetését is meg­kezdték már. Nagy József, Nána. A pelsőci EFSz határidő előtt teljesíti húsbeadási kötelezettségét A rozsnyói járási begyűjtési hi­vatalban március 21.én a járási begyűjtési apparátus dolgozóinak jelenlétében kiértékelték. az eddig végzett munkát. Rámutattak arra, hogy O. Figura elvtárs hogyan biz­tosítja a járásban a begyűjtést. Figura elvtárs a rozsnyói járás szövetkezeteivel megegyezett, hogy beadási kötelezettségüket a növény­termelésben és az állattenyésztés­ben egyaránt határidőre teljesítik. Erre akkor nyílt alkalma a járási meghatalmazottnak, amikor a be­adási szétírásokat a szövetkezetek­nek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak átadta. Figura elvtárs Ismeri a politikai meggyőző munka jelentőségét, amit elsősorban a pelsőci szövetkezet tagjainál alkalmazott. Meggyőzte őket arról, hogy a falu szocialista építésénél ők a dolgozó nép vív­mányainak védői. Megígérték, hogy a húsbeadást november l.ig teljesí­tik, május l-ig pedig a sertéshús­beadást 50 százalékra teljesítik. Az év végéig terven felül 2.000 kg sertéshúst és 10.000 Uter tejet szol­gáltatnak be. A szövetkezet tagjai versenybe hívták a szilicei, brezovai, szlabeci, szlavosovcei, čierna lehotai és a rozsnyói szövetkezetet. Az említett szövetkezetek a versenyt elfogad, ták, mert tudták, hogy nagyobb munkateljesítményükkel biztosítják hazánk szocialista felépítését, meg­szilárdítják a béketáibort, amely­nek élén a Szovjetunió áll. Nem minden szövetkezetben ér. tették meg azonban a beadási kö. telezettség teljesítésének politikai jelentőségét Különösen azokban a szövetkezetekben és köziségekben nem, ahol a tagok politikailag még nem elég fejlettek. Ezt a hiányos­ságot a helyi begyűjtési apparátus­nak el kell távolítania Meg kell magyarázni a falu dolgozóinak, hogy munkájuk a párt és a kor. mány határozata teljesítéséneik fon. tos pillére, s népi demokratikus ál­lamunk megszilárdulásának záloga. Michal, begyűjtési dolgozó, Rozsnyó.

Next

/
Thumbnails
Contents