Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-01 / 79. szám, csütörtök

4 ül SZ 0 1954. április 6. JleaéL a 3Cíivl Miebítneeht-kaLhoe.bái Kolhozunk további tervei Az előző levelek részletesen beszá­moltak földműves kolhozaink elért eredményeiről. Ezért rám vár az • a feladat, hogy jövő terveinkről szól­jak. A kolhozba n nem élhetünk és nem dďgozhatunk terv nélkül, mint ahogy a hajó sem úszhat iránytű nélkül. A nagyüzemi szocialista gazdálkodást vem vezethetjük terv nélkül. Semmi sem történik nálunk magától. A terv irány t ja munkánkat. .4 hitleri megszállók kiűzése után a régi kolhozból csak romok, puszta fö'dek maradtak. A kolhozt a lehető leggyorsabb ütemben fel kellett épí­teni és a munkát folytatni. Az átte­kintő tervet állították össze először, amely a kolhjozparasztoknak meg­mutatta, hogy milyen lesz a gazdaság öt év múlva. A tervet teljesítettük­Kolhozunk már rég túlhaladta a há­ború előtti termelés színvonalát. Több gazdasági épületet és lakóházat épí­tettünk fel, mint a háború előtt. Az új élet a kolhozparasztokai új feladatok elé állította. A kommunista tá -ladalom sikeres felépítésében a me­zőgazdaság hathatós fejlődésére van szükség, hogy kielégíthessük az egyre növekvő élelmiszerszükségletet és ele­gendő nyersanyagot biztosithassunk « könnyű- és élelmiszeripar számára. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának szeptember i p'enáris ülésén kitűzték a szovjet mezőgazdaság további fejlődésének konkrét programmját. ' A kolhozpa­rasztok ebből a programúiból láthat­ják, hogy mi'yen hatalmas sikereket é hr.tnek el a tartálékok teljesmértékű kihasználásával, — amelyek a kolhor­termelésben és az egész szocialista rendszerben rejlenek. Annak ellenére, hogy kolhozunk elég magas fejlődési színvonalat, ért el, még nem használta ki az összes lehetőségeket. Ezt csak akkor tudtuk meg, amikor áttanulmányoztuk a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága szeptemberi ülése­zésének határozatát. Ogyessza város közelsége arra indít minket, hogy még több zöldséget, burgonyát, szőlőt ter­meljünk és még több gazdasági ál­latot tenyésszünk. Igaz ugyan, hogy ezeket a gazdasági ágakat állandóan bővítettük, azonban a' fogyasztás ál­landó növekedésévél az a feladat há­rult ránk, hogy még fokozottabb gon­dot fordítsunk a kolhoztermelés ezen ágainak bővítésére. Ezért az 1954—55. évi tervben a kolhoz a fő súlyt ezekre a gazdasági ágakra helyezi. Elhatároztuk, hogy kevesebb gabona vetésével s a kihasz­nálatlan föld megművelésével 25 hek­tárral növeljük a burgonyával 70 | hektárral a zöldség és tökfélékkel, 64 hektárral, ď takarmány és silónövé­nyekkel bevetendő földterületeket. A szc ]őskertek területét az 1953-as év­vel szemben 25 hektárral szélesítjük. Eddig keveset foglalkoztunk a fe­dett földterületen való korai zöldség­A kolhoz színjátszói ukrán dalokat adnak elö. termeléssel. Most 3000 négyzetmé­teren üvegházakat építünk és még további ötezer mélegágyi kertel ké­szítünk. 1954. tavaszán a kolhoz Ogyessza lakosságának kétszer több zöldségfélét szállít, mint eddig s 1955­ben hétszer annyit, mint 1953-ban. Számítunk arra, hogy a legközelebbi hét évben a következő átlaghektárho­zamokat érjük el: búzából 28 mázsát, kukoricából 40 mázsát, zöldségfélék­ből 120 mázsát, tökfélékböl 175 mázsát, szőlő bő' 75—1.00 mázsát, bzek a ter­vezett hektárhozamok reálisak A gép- és traktorállomás utólag gépeket osztott ki részünkre, hogy megvalósíthassuk a komplett gépesí­tést nemcsak a gabonatermelésben, hanem a zöldség és sző'őtermé'ésben is. Az eddiginél több istállótrágyát tárolunk Több műtrágyát használunk. A földeken elvégeztük az őszi mély­szántást, meg is trágyáztuk azokat. Előkészítettük és osztályoztuk a ne­mesített vetőmagot. A kapásnövénye­ket és zöldségféléket négyzetes-fész­kes módszerrel ültetjük, a gabonafé­léket pedig keresztsorosan vetjük el. A zöldségfélék trágyázására több tö­zegkomposztot raktározunk. Elhatároztuk, hogii növeljük az ál­latok hasznosságát, legfőképpen a szarvasmarhaállománvét Hatvan száza lékkai növeljük a fejőstehenek szá­mát. Ezért két 150 férőhelyes tehén­istállót és 100 férőhelyes borjúistállót építettünk. Bevezettük az új takar­mánykészítési módszert, s általában o gazdaságban előforduló mindenfajta munkát gépesítettünk. 1955 végéig 405 mázsára növeljük a tejhozamot 10it hektáronként, ami egy tehéntől átlag 3.500—4.000 liter tejhozamot jelent. A mi feladatunk, hogy 1954 őszén befejezzük a nagy szőlő-üvegház épí­tését, 1955 végéig felépítjük és be­rendezzük a kultúrházat, ame'ybev két terem lesz, az egyik 600, a má­sik 150 látogató számá-a. azonkívül könyvtár és olvasóterem, agronómiai laboratórium és a népművészeti al­kotás körei számára még egy külön helyiség. Ezek a kolhos tervei a legközelebbi két évre. Ezeket a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak szeptemberi ülésezése határoza­tának alapján állítottuk össze, s a kolhoz taggyűlése hagyta jóvá. Természetes, hogy e tervek meg­valósításával növeljünk kell a mező­gazdasági termelést és a lakosságnak még több terméket fogunk szo ]gáUal­ni. Ennek következtében a kolhoz jö­vedeme egy év alait 10 millió rubel­lel. növekszik, ami visszatükröződik a kolhozparasztok magasabb jövedel­mében is. Tisztán látjuk jövőnket. A kolhoz­parasztok aktívan dolgoznak, mert tel­jesíteni akarják a pártnak és a kor­mánynak a Szovjetunió mezőgazda­sága további fejlesztésére vonatkozó határozatát. MATVEJ GRIGORSEV ko Jhozelnök A kolhoz könyvtárába új köhyvek érkeztek. a/.ilag szüret a Kari Liekkrtecht kolhozban. Szolopejko eivtársnö alig győzi szedni a dús fürtöket. KÜLFÖLDI HÍREK Japán Kommunista Pártja Köz. ponti Bizottsága március 22-: ülésén Soicsi Kaszugát választotta meg a Központi Bizottság elnökévé. A felduzzadt Tigris folyó vize be. folyt Bagdad utcáiba és épület?-.be. A Bagdad határán kívül eiső, mélyeb. ben fekvő és az árvízveszélynek fo­kozottan kitett területekről több mint 240.000 embert szállítottak el; ezek az emberek elvesztették ottho­nukat és termésük is elpusztult. Irak különböző, részeiben az, árvíz többimiili'ó fontsterling kárt okozott­A „Rcian Antelqpe" Társaság észak-indonézai rézércfejViiben dol­gozó tízezer afrikai munkás sztrájk, ba lépett. A sztrájkolok munkabér­emelést követelnek. A francia gyarmatosítók kivégez, tek három tuniszi hazafit, akiket ka. tona, i báróság ítélt halálra koho'.t és a tárgyalás isorán is megcáf ol t vád alapján. E vád szerint 1952. j~n r­jábam „erőszakosságot" követtek el Mokn-nben a francia gyarmati rendszer és a tuniszi bej ellen le­folyt tüntetések során. Az „Associated, Press of Pakistaíi" jelentésé szerint gyűlést tartottak Dakkában az egyesült front kelet­pakisztáni váiasztá'íi győzelme al­kalmából. A gyűlésen beszédet tar­tottak az egyesült front vezetői, így Abdul Hamid Bhazani, Fazlul Huk és mások. A gyűlés határozata köve. teli a jelenlegi pakisztáni kormány lemondását és egy új koalíciós kor­mány megalakítását, toviíibbá az amerikai katonai segély visszautasí­tását, a törvényhozó gyűlés feloszla­tását és új választások kiírását. A gyűlés után nagyszabású tüntetés volt. • Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban látogatnak el Ausztriába olyan volt hitlerista tábornokok és tisztek, a,kik kiemelkedő szarepet játszanak Nyugat-Németország remilitarizál á. sában. A „Salzburgéi- Nachrichten" című lap közli, hogy Kesselringiiez hasonlóan most Rudel volt hitler'' a repülőezredes látogatott el Sálzb;- ľg. ba. Rudel i s azért érkezett, hogy : „felkeresse régi barátait". Az AFP jelentése szerint Frank, lin Roosevelt demokrata képv.'sel. a volt elnök fia beszédet mondott és hangoztatta, hogy rövidesen öt­millióra emelkedik a teljesen munka­nélküliek száma. Roosevelt sürg:.:te a kormányt: tegyen végre valamit a veszedelem leküzdésére. Francia politikai körökben nagy feltűnést keltett Herriotnak, a nem­zetgyűlés tiszteletbeli elnökének újabb megnyilatkozása Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzésável szem. ben. Herriöt ugyanis levélben vála­szolt egy meghívásra az április 4 én Vauchise-megye székvárosában, Avi­gnonban ' tartandó békeértekezletre. Válaszában k ;jelentette: örömmel üd­vözli mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a német militarizmus újbóli feltámasztásának megakadályozása, ra irányulnak. • A Reuter athéni jelentése szerint Patra.szban nyolcezer tüntető diák a brit konzulátus épülete elé akart j vonulni. A diákok követelték Ciprus ! egyesülését Görögországgal. Erős i rendőrségi kötelékek megtámadták a tüntető diákokat. Az összecsapásnál többen megsebesültek. Az Imiprensa Popular közli, hogy a sztrájkoló brazíliai vasutas ki­harcolták béremelési követelésük tel­jesitését. A vasutasok képviselői és a munkaügyi miniszter között létre­j jött megegyezés érteimében 40—60 j százalékkal emelik a vasutasok bérét. • Antome Pinay volt minisztere'nök találkozóra hívta fel a Laniol-kor­nányt rendszerint támogató pol itt kai pártok vezetőit, egy kommunis­j taeUenes. úgynevezett „választási front" létrehozására. \

Next

/
Thumbnails
Contents