Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)
1954-04-25 / 100. szám, vasárnap
\ I 1954. ž.prilis 25. III SZO NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ÓRE JH.it felent s&ámunUva a hatonaiág Ezt a cikket elsősorban azoknak a leendő bajtársaimnak Irom, akik lassan már készülődnek a legférfiasabb, a legszentebb, a leghazafiasabb állampolgári kötelességük, a katonai szolgálat teljesítésére. Szól azonban azoknak is, akik néphadseregünket még mindig a München előtti köztársaság hadseregének színében látják. Be kell vallanom, bevonulásom előtt félteid a katonaságtól. Megzavartak azok az egymásnak ellentmondó hírek, amelyeket a katonaéletről hallottam Egyesek — különösen azok. akik a 7 első republika idejében szolgáltak — azt bizonygatták, hogy a csehszlovák hadseregben a magyar gyerek helyzete különösen nehéz. Lebecsülték, kihasználták, sőt néha a magyarsága m ;att üldözték is. Mások — jórészt most leszerelt katonák — a katonaélet örömeiről, é'ménveiről beszéltek. Mosolyogva, dicsekedve mondták el, hogy mennyit tanultak, mennyit gyarapodtak lélekben és testben, hogyan töltötték az idejüket stb. Olykor jókat nevettek egy-egy viszszaidézett katonai élményükön. Természetesnek tartottam, hogy a népi hadsereg szé'.leme egészen más, mint a Horthy-hadsereg, vagy az első republika hadseregéé de valahogy egy kicsit mégis féltem az előttem méi ismeretlen élettől. Az igazság igen kellemesen lepett m?g. Rövidesen megbarátkoztam a fegyelmezett, kemény, de vidám és kollektív katonaélettel. A nemzetközi politikai helyzettel való alaposabb megismerkedés pedig megértette velem, hogy miért is kell becsülettel és lelkiismeretesen teljesítenem katonai kötelességemet. Gondolkodó ember lévén, sokszor mérlegeltem azt a kérdést, hogy a természetes hazafias kötelesség teljesítésén, a haditudomány elsajátításán, az országunk érdekén kívül mit je'ent nekem, mint a kollektív egy tagjának, mint egvénnek a katonaság. Sokat: mind testi, mind szellemi fejlődés tekintetében sokat igen sokat jelent. Katonáskodásom — és minden fiatal katonáskodása — felér valami kétéves iskola értékével — A kiképzés keretében, de azon kívül is sok új fc'd-ajzi, történelmi, társadalomtudományi, mennyiségtani stb. ismeretet szerzünk meg. Igy pótoljuk azokat a Irányokat, amelveket a régi iskola, a rendszertelen háborús iskolaévek és személves hanyagságunk is okozott. Külön említést érdemelnek azok az ismeretek, amelyeket a politikai nevelés alkalmával szerzünk meg. Itt hallunk a haladó katonai és nemzeti hagyományainkról, itt kerülünk közelebb példaképünkhöz, a Vörös Hadsereghez, itt ismerkedünk meg hazánk szocialista építésének feladataival, hazánk gazdasági földrajzával stb. Itt nyerünk betekintést pártunk életébe, a politikai gazdaságtan kérdéseibe, megismerkedünk a kommunista erkölcs, a szocialista hazafiság stb. fogalmával. A politikai nevelés útján megszilárdulnak bennünk a szocialista ember magatartásának és a közösségi életnek szabályai és szokásai. A katonaság megtestesü't jelképe annak a testvéri együttműködésnek, megbecsülésnek és szeretetnek, am' a cseh, a szlovák és a csehszlovákiai magyar nép boldog, közös életét jellemzi A csehszlovákiai magyar dolgozók és a csehszlovákiai magyar katonát? há'ásak azért a szabadságért azokért a jogokért, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja vívott ki számunkra. — Hálánkat, köszönetünket azzal fejezzük ki, hogy becsülettel őrködünk mi is, csehszlovákiai magyar fiatalok — ennek a hazának biztonsága és boldogsága felett. Érthető ez, hisz ebben a hazában cseh. szlovák, magyar és ukrán katona egy közös haza védelmét, biztonságát és békés építését szolgálja. — Ez a közös cél forrasztotta egy egészséges, meleg kollektívába hadseregünk tagjait — bármily nyelven is tanította őket az édesanyjuk. A katonaélet azonban nemcsak a hazánkhoz való viszonyunkat tisztázza bennünk végérvényesen, van még más további nevelői jelentősége is. A katonaélet segít bennünket azoknak a nevelési csökevényeknek a felszámolásában amelyek a régi nevelés. a káros környezethatás következményeképpen maradtak meg bennünk. Különösképpen a munkához, a ľ álamtulajdonhoz és a kollektívához való viszonyról van itt szó. — Megtanuljuk, hogy mindaz, amink van: a ruhánk, a felszerelésünk, az élelmünk mind a dolgozó nép: apáink, testvéreink, feleségeink, elvtársaink munkájának a gyümölcse. — Mindezekért közvetlenül nekik tartozunk felelőséggel, számadással. Ők azt várják tőlünk ennek az áldozatnak a fejében, hogy tanuljunk a fegyverrel bánni és őrizzük éberen békps munkájukat, boldog napjaik nyugalmát. — Aki hazáját, családját, szüleit, gyermekeit szereti, ezt a feladatot nem háríthatja el magától, és nem végezheti könnyelműen. Ismétlem azonban, katonaéletünk nemcsak a parancsok sorozata, hanem egyben a személyes szellemi, erkölcsi és testi fejlődés lehetősége is. A kiképzés idején kívül is gazdag lehetőségünk van tanulásra. — Alakulatunknak például több magyar könyvet tartalmazó nagy könyvtára van. — Bajtársaimmal gyakran járunk könyvej cserélni. Akit a szépirodalom érdekel, olyan könyvet választ; akit a tudomány érdekel, az kaphat itt biológiai, csi'lagászattani vonatkozású könyvet is. — Aki a politikai ismereteit akarja bővíteni, megtalálja itt a marxizmus klasszikusainak, Leninnek, Sztálinnak és Gottwald elvtársnak a műveit is. — Az aktuális politikai' eseményeket a rendelkezésünkre álló fo'yóiratokbói és újságokból ismerjük meg. A katonaságnál többször járunk moziba és színházba, mint a civil életben. Hisz kedvezményes jegyet kapunk: máskor pedig közösen, teljesen ingyen megyünk — Az e'múlt két hétben pl. láttuk a „Partizán", a „Szülőföld" és a „Töretlen föld" című filmeket és ugyancsak nemrég látogatott meg bennünket a Hadsereg Művészegyüttese és bemutatta a „Népi király" c. klasszikus operát. Ezenkívül nem múlik el hét, hogy ne szerveznénk könyvankétot. Fucsíkkört, közös rádióhallgatást, néha pedig parancsnokaink neves tudományos munkásokat hívnak meg, valamely témáról előadást tartani. Minden ilyen alkalommal új, meg új ismereteket szerzünk, mindig többet tudunk a világról, a természetről és az emberről — Ezeket az ismereteket gazdagon fogjuk gyümölcsöztetni civil életünkben is. Még egy szempontból fontos a katonaélet — Sehol olyan jó lehetősége nincs a szlovák nyelvet nem ismerő magyarajkú fiatalnak e nyelvet megtanulnia, mint éppen a katonaságnál. Maga az a tény, hogy szlovák, illetőleg cseh környezetben vagyunk, a szolgálati nyelv szlovák, vagy cseh, jelentékenyen megkönnyíti, de egyben szükségszerűvé teszi az államnyelv megtanulását. Sokan azza. az elhatározással vettük a kezünkbe a katonaládát, hogy mikor két év leteltével letesszük, már jói fogunk tudni szlovákul, vagy csehül. Akik nem jöttek ezzel az elhatározással, azokat meggyőztük ennek szükségéről. — Rövidesen belátták. hogy mindnyájunk érdeke az, hogy megértsük tisztjeink tanítását és bajtársaink szavát. Csak az államnyelv birtokában tudjuk tökéletesen teljesíteni a katonai kötelességeinket. A saját fejlődésünk és érvényesülésünk szempontjából is sokat jelent az államnyelv ismerete. A szlovák, vagy cseh nyelven írt újságokat, folyóiratokat, könyveket csak így tudjuk megérteni, csak ígv tudunk boldogulni hazánk bármely táján, bármely munkakörben és hazánk szlovák, vagy cseh ajkú polgáraival. Csak így vállalhatunk olyan munkakört, olyan beosztás amely megköveteli az államnyelv ismeretét. Csak így tudjuk megérteni a cseh és szlovák embert, ennek a hazának a történetét, hagyományait, iroda mát és művészetét. Igy tudjuk elkerülni azokat a megnemértéseket, azt a mellőzöttségi érzést, amit a közös nyelv hiánya okoz. Alakulatunknál az államnyelv elsajátítása érdekében nye'v; tanfolyamokat szerveztünk. Hetenként kétszer-háromszor jövünk össze és a másodéves bajtársak vagy tisztjeink vezetésével mindig új meg új anyagrészt tanulunk meg. Többe.i tettek közülünk felajánlást, hogy naponként 15 vagy 20 ismeretlen szlovák szót megtanulnak. Stefanko elvtárs, Kelemen elvtárs és Molnár elvtárs derekasan teljesítik ezt a felajánlásukat. Tanulóköreink munkája nem eredménytelen: elvtársaink, akik bevonuláskor úgyszólván semmit sem tudtak szlovákul, ma már szépen beszélnek és örömük telik a tanulásban. Érzik, hogy tudásukkal többé válnak, értékesebbek lesznek. Kollektívánk pedig azt a felajánlást tette, hogy a katonai szolgálat végéig mindannyian fogunk tudni tökéletesen szlovákul. Ezt a felajánlást teljesíteni fogjuk! Nem kisebb jelentőségű a?. sem, hogy katonai szofgá'atunk teljesítése alatt testileg is jól megerősödünk. Az olyan magamfajta vékonypénzű legények itt a katonaságnál úgy megemberesednek, hogy mikor hazamennek szabadságra, alig ismerik meg őket az otthoniak A jó, bőséges, magas kalóriaértékű koszt, a sok szabadlevegő, a sok mozgás, a rendszeres táplálkozás biztosítják a testi megerősödést. S miközben tanulunk, fejlődünk, hízunk, telik az idő; két év múlva testileg megerősödve, tudásban meggazdagodva szerelünk le. Szabó Imre, katona. Választásokra készülünk Közeleg felénk a nap, amikor dolgozó népünk hadseregünkkel együtt a szavazóurnák elé járul, hogy leadja szavazatát. Ezért szükséges, hogy katonáink tájékoztatva legyenek a választások' jelentőségéről. Politikai iskolázásunkon a fősúlyt a választások előkészítésére fordítjuk. A napi sajtóból a választásokról szóló törvények pontjait alaposan áttanulmányozzuk. Azonkívül az agitációs központban agitátoraink előadásokat tartanak, ahol szintén a választások jelentőségéről adnak fölvilágosításokat. A legutóbbi előadónk Varga elvtárs volt, aki értékes előadásában rámutatott arra, hogyan zajlottak le az első köztársaságban a választások. Például az 1927. április 8-án kiadott 50. számú rendelet alapjá n a hadsereg és a biztonsági szervek tagjai meg voltak fosztva szavazati joguktól, v 'amint azok is, akik nem bírtak állandó kereseti lehetőséggel vagy lakhellyel. Igy szavazati jogukat a polgárok százezrei veszítették el annak ellenére, hogy ez* a rendelet az első köztársaság alkotmányával ellentétben "olt. A hadsereget nemcsak, hogy megfosztották szavazati jogától, hanem a választások idején zárt kapui' mögött a kaszárnyában tartották. Varg a elvtárs a terror jelentőségét hosszasan meg is magyarázta, hogy mit akartak tulajdonképpen ezek a kapitalista vezetők elérni. Az előadás után a vita folyamán Varga elvtárs jobban megmagyarázta az egyes felvetődött kérdéseket. Végül megígérte hogy többször meg fogja látogatni egységünket, ho] értékes előadásából mindnyájan sokat tanulunk és kellőképpen fel tudunk készülni a közeledő választásokra. Pöltiös Miklós közkatona. Hűen teljesítjük az eskü szavait Én, a csehszlovák népi demokratikus köztársaság állampolgára ünnepélyesen esküszöm, hegy minden módon meg fogom a hadsereg és a nép vagyonát védeni. Igy hangzik a katonai eskü egy része. Minden katona előtt tiszta kép áll, tudja, hogy mire esküszik. Népi demokratikus hadseregünk esküje világos & érthető, nem elvont fogalom, mint a kapitalista országok hadseregének esküje, ahol a királyra, császárra, vagy holmi bábra esküsznek. Egyszerűen nevezhetnénk ezen esküt vándorcirkusz vagy komédiások színjátékának. Közönséges népámítás. Mi, a népi demokratikus hadsereg tagjai tudjuk mire esküdtünk s tudatában vagyunk mindannyian, hogy hazánk és népünk vagyonát védeni legszentebb kötel ességünk. Ezen köteles ségérzéstől áthatva állunK szilárdan őrhelyükön és fáradságot nem ismerve végezzük a legnehezebbnek tünö kiképzést is. Április 14-én a heti fog. lalkozásí terv szerint 30 km-es gyalogláson vettünk részt. Mindenki tudja, hogy a menetgyakorlat legnehezebb fajtája a kiképzésnek. Különösen teljes felszereléssel. Kedden este megbeszélésre gyűltünk össze. Vinklárek tiszt saját tapasztalataiból merítve e'méletileg felkészített az útra. Többek között beszélt a helyes öltözködésről és felszerelésről, mindarról, ami könnyebbé teszi az út elviselését. Gyermeki érdeklődéssel hallgattuk minden szavát. Szeretjük ezt a tisztet. Köztünk van szabad idejébe n is. Azon igyekszik, hogy bátor, erős, félelmet nem ismerő, népét s hazáját szerető katonát nevelje n belölünk. Szerdán hajnali négy orakor riadó volt. Gyorsan becsomagoltuk a szükséges dolgokat é", rövid idő alatt indulásra készen állott a szakasz. „Szakasz!' 1 Feszes vígyázzba merednek a katonák: „indulj" hangzik Vinklárek tiszt vezényszava és a szakasz elindul. Már az első öt kilométernél érezzük, hogy Becsülettel teljesítjük feladatainkat Azok az elvtársak akik a mult év őszén vonultak be Néphadseregünk egyes al akulataihoz, hogy eleget tegyenek egyik legfontosabb és egyben legszebb állampolgári kötelezettségüknek, már jelentős eredményeket értek el mind a politikai, mind a harcászati fejlődés terén. Dolgozó népünk és Kommunista Pártunk nem fognak csalódni sem újoncainkban, sem oktatóinkban, kik fáradságot nem ismerve jo munkát végeznek. Parancsnokaink tudatában vannak annak, hogy legfontosabb feladatuk a katonai kiképzés mellett, katonáinkban a helyes szocialista jellem ápolása melyre a szocializmus felépítése útján hazánk minden egyes polgárának szüksége van. Ezért becsületbeli kötelességüknek tartják, hogy felvértezzék magukat a po-itikai és a katonai tudományok ismeretével is. Parancsnokaink többsége tanulmányozza Makarenko Kairov, Goncsarov és az élenjáró többi pedagogusok munkáit és a marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit. A parancsnokok önművelődésének eredménye meg is látszik az egysegünk tagjain. Csak egy példát említek a sok közül. Pidanič közkatona, akinek az egyik legutóbbi éleslövészete is kitűnően sikerült, amiért parancsnokától dicséretet is kapott. Mikor parancsnokunk kezet szorított vele, boldogan csak ennyit mondott csillogó szemekkel: „A dolgozó népet szolgálom", Pacska elvtárs is annak ellenére, hogy.egyik szemét sem tudja a lövésnél becsukni, kitűnő eredménnyel végzi lövészeti gyakorlatait Néphadseregünkben a jó nevelés eredménye megmutatkozik a katonák fegyelmezettségén. Itt mutatkozik meg az öntudatos politikai nevelés jó eredménye. Példaképünk a Szovjet Hadsereg. A Szovjet Hadsereg tapasztalatai szerint neveljük néphadseregünk katonáit. A politikai neveléssel ezenkívül nárhuzamosan elérjük azt hogy katonáink megismerkednek az emberiség történetével, harcaivá Megismerkednek azzal az igazságos harccal, melyet a munkásosztály folytatott kizsákmányolói, elnyomói ellen. Megtanítjuk őket szeretni fölszabadítónkat, a hős szovjet népet. Egyszóval előkészítjük az embert nagy célunk, a szocializmus felépítésének győzelmes harcaira. Ez elmélet alapján ma a hadseregünk alakulataiban épúgy, mint a közéletben, egyenlően értékelik az embert kivételezés nélkül, nemzetiségre való tekintet nélkül, a munkája szerint: Azon elvtársak -részére, kik nem bírják a szlovák, vagy cseh nyeivet, olyan politikai körök alakultak, ahol az anyanyelvükön tanulhatják a marx -leninizmus elméletét. A közelmúltban felsőbb egységünk keretén belül tapaszta atcserére jöttünk össze politikai körvezetők, népnevelők és a szlovák nyelvtanfolyam vezetői. A gyűlésen- elhangzott vitafelszólalásokban kicseréltük tapasztalatainkat és megbeszéltük azt. hogv az esetleges e'őttünk álló nehézségeket milyen módon távolíthatjuk el a Párt és az Ifjúsági Szövetség aktív segítségével. Pakos Pál. ez az út sokkal nehezebb, mint gondoltuk volna. Azonban nem csüggedünk, csak Fabiánek közkatona kezdett lemaradozni a szakasztól. Panaszkodott, hogy fáj a lába, föltörte a csizma. Ö valószínűleg a'udt akkor, mikor a helyes öltözésről tartottuk a gyűlést. A nemtörődömség meghozta a gyümölcsét. Fábianek közkatonát autóval kellett hazaszál. ítani. Szégyenlette is, hogy ő erős fizikummal rendelkező, egészséges fiatal ember létére harcképtelen lett. Mi pedig, nála gyöngébbek valamennyien ott' meneteltünk kitartóan a sorban. Erősen fogadta, hogy máskor több fi-r gyeimet fordít magára. Fele útnál már valamennyien fáradtságot éreztünk, ereink elzsibbadtak. Nagyon fárasztónak tűnt fel már az út, de. azért léptünk kitartóan. Az. utolsó három kilométer erőltetett menet volt Ez volt a legnehezebb. Ügy éreztük, hogy vállunk leszakad a felszerelés nehéznek tűnő súlya alatt Délután egy órára értünk vissza a kaszárnyába. Lemostuk az út porát és megebédeltünk. Szokásos ebéd utáni pihenő következett. Nagyon jól eső érzés volt fáradt tagjainknak, de nem tartott soká, csak negyedóráig. Riadó! hangzik az ügyeletes vezényszava. Leugráltunk az ágyakról és öltözni kezdtünk. Amig öltöztünk, az ügyeletes ismertette velünk a riadó célját. Szomszédban kigyulladt egy háromemeletes épület teteje. Rohamsisakkal és lapátokkal rohantunk a tűz színhelyére. Valami új erő költözött ereinkbe. Nem ismertünk már fáradságot. Ezt az erőt én kötelességérzésnek nevezem. Az égő épületet civilek bámuló tömege fogta körül s tehetetlenül nézték a tűz terjedését. Felrohantunk a padlásra. A cserépfedél a'att lévő deszka és szigetelőpapír égett. El kell fojtani a tüzet, vagy legalább is meg kell akadályozni a terjedését, volt mindnyájunk gondolata. Tartani addig, mig a tűzoltók megérkeznek. Nekiláttunk az oltásnak. A legnagyobb baj az volt, hogy nem állt rendelkezésünkre elég vödör vizet hordani.- Más megoldás nem volt, mint az, hogy a rohamsisakokat használtuk fel ere a célra. A vízcsaptól fel a padlásig felálltunk egymás között egy méteres távolságra. Kézrőlkézre adtuk a rohamsísakokba n lévő vizet s így sikerült megakadályoznunk a tűz terjedését Megérkeztek a városi tűzoltók. A tüzet végleg elfojtottuk. Szakaszunknak nagy része veit az égő épület megmentésében. Dicsérő okl'-ve'et kaptunk a járási tüzrendészeti parancsnokságtól. A járási tűzrendészeti parancsnokság dicsérő levelét az esti parancsra felsorakozott század előtt olvasta fel a staršina. Feszes vígyázá!lásba n hallgattuk. amint a sztarsin a külön-külön olvasta fel neveinket Pillanatnyilag meeható, de örömteli érzés fogott el. Boldog voltam, hogy én is beletartozom ebbe a kitüntetett szakaszba. Ez a megható érzés csak egy pillanatig tartott, mert a következő pillanatban mint orkán hata'mas morajjal tört ki harminckét torokból egyszerre: A népet szolgáljuk! Majerszky Márton, közkatona.: