Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-25 / 100. szám, vasárnap

1954. április 25. 'usm 5 d o örülni a mának Vlzkelet múltja és jelene HEGYKÖZSÉG a múltban a legszegényebb falvak egyike volt a galántai járásban. De gazdag munkásmozgalmi m» tja van A hegy községi kommunisták, ifjúmunkások és legjobb osztályharcos munkások kíséretében ment 1931-ben Major István kommunista képviselő Neme-kosútra, ahol a masaryki burzsoádemokrácia esendőrsortűzzel fojtotta vérbe a gnlántai járás mező. gazdasági munkásainak népgyűlését. Hegyközség képe azóta nagyon megváltozott. Egészen egybe van építve Vízkelettel, a volt szomszéd faluval, s ma egy községet alkotnak. Vízkeleten a helyi nemzeti bizottság elnöke Vozák István, 42 éves mezőgazdasági munkás. — A múltra nem is jó visszaemlékezni, — mondja — mert ökölbe szorul az ember keze, ha eszébe jut az a sok nyomorúság, amit átéltünk. De, hogy értékelni tudjuk azt, amink van, feltétlenül össze kell hasonlítanunk a jelennel. Arca ' felderül, de nyomban elkomolyodik és folytatja: — Tudod elvtárs, nekem már katonafiam van. — Cudar világ volt az akkor, amikor született. A feleségem két hétre, hogy megszülte, kénytelen volt velem aratni, markot szedni utánam. Azt hittem, belepusztul ő is, meg a gyermek is, de ha nem akartunk éhen haln:, más megoldásunk nem volt Aratáson kívül egész éven át alig akadt más munka. Községünk lakóinak nagyobbik része földnélküli proletár volt. Munkaalkalom csak a két földbirtokosnál akadt, akiknek tulajdonában volt falunk határának háromnegyed része. Ezek persze éhbérért dolgoztattak, mint a többi urak is. Amikor munkába ajánlkoztunk náluk, úgy válogattak közülünk, mint középkorban az emberkereskedők a rabszolgavájáron. VOZÄK ELVTÁRS elgondolkozva néz maga elé, a múltnak sok nyomorúsága szemmelláthatólag nyomja: — Lehetőleg nőkkel és gyermekekkel dolgoztattak. Az asszony- és gyermekmunka olcsóbb volt. Férfiaknak^ való nehéz munkát is végeztettek velük, néhány fillérért. A férfiak, ha egyáltalán kaptak munkát, alig három hónapig dolgozhattak évenként. Télen csak protekcióval lehetett bejutni az uraság istállójába állatokat etetni. De akinek szerencséje volt ahhoz, hogy egész éven át dolgozhatott, annak sem volt elég kenyere, meri aratás után el kellett adni minden gabonát, tojást, tyúkot, libát, disznót, mindent, ami volt, ez adósságok kiegyenlítésére. A legtöbbször ugyanis adósságra vásároltunk. S ha az aratás után azonnal nem fizettük volna ki, a következő évben nem kaptunk volna hitelt. Főleg hitelből éltünk, pedig csak a legszükségesebbeket vásároltuk meg. Cukrot például, annak ellenére, hogy asszonyaink és gyermekeink a diószegi cukorgyárnak dolgoztak, csak nagy ünnepek alkalmával vettünk. Egész éven át szaharinnal édesítettük az ételt, a kávét, szóval nagy nyomorban éltünk. Más vidékre is hiába mentünk munkát keresni, mert mindenütt hasonló volt a helyzet. Ha elégedetlenek voltunl", megvertek, bezártak, vagy belénk lőttek. A kis- és középparasztok helyzete sem volt sokkal jobb. Egész évi munkájuk eredményeként, ha kifizettek minden „járandóságot", bérletet, kamatot, adót, a szalmán kívül más alig maradt nekik, pedig napi 16—18 órát is dolgoztak. A község lakóinak 60 százalékánál adóhátralékok fejében lefoglalások voltak. Előfordult, hogy még az egyetlen ágyat is lefoglalta az adóvégrehajtó. Megkérem Vozák elvtársat, hogy a község ügyeiről, a régi közigazgatásról beszéljen. — A község' ügyeit a földbirtokosok, meg a gazdagak érdekeinek megfelelően, a jegyző és a „jó gazdák" intézték — feleli. — A községi bírót a Magyar Nemzeti Pártból választották Jakocs István é személyében. A bíró a nép érdekében semmit nem tett. Az akkori elöljáróságtól rettegett az egész falu népe. Akit a községházára hivattak (mert ők ugyan nem jártak a nép közé), mindig számíthatott azzal, hogy valamit fizetni kell. megbüntetik, lezárják, vagy legalább alaposan megszidják. — És milyen volt az élet a Horihv Magyarországához való csatolás idején? . — A munkást és szegényt akkor emberszámba sem vették. A nyilasuralom rémületben tartotta a falut. Gyakran éjtszaka keresték a népet. A férfiak közül ^oikan, akik nem voltak katonák, vagy a szénapadlásokon bújtak, vagy haza sem mentek. Kolárik Józsefet, Lipócky Istvánt és Kugler Gyulát így is elhurcolták. Száz meg szá.'kilométereket gyalogoltatták őket. Amikor visszajöttek, elmondták, hogy még a párkányi járásban is jártak. A kísérő nyilasok az egész úton embertelenül szidalmazták őket. Szőgyénben elrettentő példaként megmutatták nekik a nyilasok által kivégzett kommunisták, meg azoknak a pVgánoknak holttestét, akik a német fasiszták elől menekülő katonaszökevényeknek adtak menedéket. Vozák elvtárs azután arról beszél, hogy milyen rosszak voltak a lakásviszonyok. — Három-négy család is lakott egy házikóban, — mondja. — Levegőtlen, padlótlan, piciablakos penészes kamrákban is emberek laktak. Nyéken egy Szolga nevű munkás hét gyermekével sajátkezűleg ásott földalatti üregben élt. A mult teljes képéhez hozzátartozik az is, vájjon módja volt-e a szegény ember gyermekének, hogy tanuljon, műveltséget, tudást szerezzen? A válasz ismerősen cseng. Vizkeleteií is szolgálnia kellett a szegény ember gyermekének a gazdagoknál, mert bizony gyakran még kenyérre sem jutott. — MILYEN MA A HELYZET,— mondja Vozák elvtárs: — Falunkból ma középiskolába 45, gimnáziumba 7, építészeti ipariskolába három, egyetemre három és egyetemi távhallgatásra heten járnak. A mi falunk népe érzi a felszabadulás áldásét. Elmondhatjuk, hogy a népi demokráciában élvezzük munkánk eredményeit. Sokan gyárban, bányákban és más üzemekben is dolgoznak. Most mindenkinek van munkája. A falu ügyeit a nép képviselői intézik. A választásokkal kapcsolatban arról beszélünk, milyen munkát végzett a nemzeti bizottság a faluban." — A helyi nemzeti bizottság tagjai tudták, hogy aki a népi demokráciában dolgozik, annak nemcsak kenyérre és ruházatra jut bőségesen, hanem kultúrára is — adja meg a kért felvilágosítást Vozák elvtárs. — A legalapvetőbb kérdés a lakáskérdés megoldása lett. Pártunk politikája állandóan emeli dolgozó népünk anyagi és kulturális színvonalát. Mi, a helyi nemzeti bizottság kommunista tagjai meggyőztük a pártonkívüli bizottsági tagokat is arról, ha ebből a munkából alaposan nem vennénk ki a részünket, nem volnánk alkalmasak a falu vezetésére. A kérdés helyes megoldásához pártunk éä kormányunk mutatta meg a helyes utat. Megalakítani az egységes földművesszövetkezetet, tagosítani a határt. A szövetkezeti földekből azután nem nehéz a házhelyigénylőket kielégíteni. Több néppel való beszélgetést rendeztünk, az egységes földművesszövetkezet megalakítása érdekében. Akik nem jöttek el a gyűlésre, azokat mi kerestük fel. Kitartó és alapos munkánkat siker koronázta. 1950-ben megalakítottuk az EFSz-t. Tagosítottunk és " házhelyeknek megfelelő földeket felparcelláztuk és kiosztottuk az igénylőknek. Az EFSzben mindenki megkeresi a kenyerét. Horváth István például a mult évben 23.22 mázsa búzát és közel 600 kg árpát, Fischer Károly 13.72 mázsa búzát, 3.43 mázsa árpát, Vince János — 73 éves ember — 10.28 mázsa búzát kapott munkaegysége alapján. EZEKET AZ ADATOKAT a szövetkezet könyvéből olvassa fel Vozák elvtárs. A nemzeti bizottság irodájából kimentünk aztán megnézni a kultúrházat. Közben Kugler Józsefné, több unokás nagymama vette át a szót. — Amióta EFSz van, 64 új házat építettek a faluban, — mondja. Az embe'mek nem való. pad'ót'an kis hajlékból, tágas, nagyablakos, egészséges, padlós lakásokba költöztek nemcsak az EFSz-tagok, -hanem olyan munkáscsaládok is, akik a városban dolgoznak. A kultúrház elé érve a falu kulturális életére terelődik a szó. Vozák elvtárs leplezetlen büszkeséggel a hangjában mondja: — Kultúrtéren nagyon szép eredményeink vannak. — A helyi nemzeti bizotság 1951-ben kiutalta a CsISz-nek Daisler volt földbirtokos kastélyát. Az ifjak mozgósították csaknem az egész falut. Kiszedték a keresztfalakat, festettek, színpadot építettek. A falu népe azóta olvas, tanul, szórakozik. Az ifjúság színdarabokat játszik, táncol, énekel. Ám azóta ^úgy megnőttek az igények, hogy kicsinek bizonyul a kultúrház. Most egy helyiséggel megnagyobbítjuk és új tetőt húzunk rá. — A helyi nemzeti bizottság semmire sem kényszeríti a lakosságot — folytatja az elnök. — Minden esetben igyekezünk meggyőzni az embereket. A falu népe elégedett, van községi hangszóró, vettünk motoros tűzifecskendőt, minden házba be van vezetve a villany, alig akad család, ahol nem volna rádió. Sok családban még csak 16 éves a lány és már megvették a kelengyét, de még a bútort is. Vásárolnak az idősebbek is. Burján Lajos olyan bútort vett, hogy kívánni sem lehet szebbet. — A község ebben az évben még 25 házhelyet oszt ki, kikövezi utcáinak nagyobb részét, az autóbuszmegállónál várótermet, tűzbiztonsági tornyot épít, bekeríti a futballpályát és az új temetőt. A VIZKELETI NEMZETI BIZOTTSÁG kisebb hiányosságoktól eltekintve jól végezte feladatát. Amit legjobban az is bizonyít, hogy Vozák Istvánt, Uhrovcsik Józsefet, Jezskó Jánost, Kollár Vincét és Kiss Imrét a Nemzeti Arcvonal ismét jelölte a helyi nemzeti bizottságba. Száraz József Gyümölcsfákat ültetnek és szőlőt telepítenek a kassai kerületben A kassai kerületben a gyümölcsfák ültetése és a szőlők telepítése terv szerint fojyik. amelyet a szövetkezeti tagok, az állami birtokok, a népi igazgatás és a<z útigazgatás dolgozói már a télen összeállítottak. Munkájukban nagy segítségükre vannak a CsISztagok és a pionírok. A kerület délkeleti járásaiban a gyümölcsfák ültetésében a rozsnyói járás van az első helyen, ahol most 10.000 gyümölcsfát ültetnek. A kassai járásban 17 községben ültetnek gyümölcsfákat. A szepsi járásban a tavasszal 15 hektárnyi területet ültetnek ki gyümölcsfákkal. A jászói szövetkezeti tagok már 5 hektárnyi területet ültettek ki alma- körte- és szílvafákkal. A terebesi járásban három EFSz-be

n és kilenc községben fokozzák a barack, a nemesített szilva- és diófák ültetését. MEG31AGY ARÁZZUK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT A választások Kifejezik a választók akaratát Egy napon tartják meg a választásokat az egész köztársaság területén? A nemzeti bizottságokba való választásokat egy és ugyanazon napon tartják az egész ország területén. A választásokat ünnepnapon tartják és pedig reggel 7-től délután 6-ig, a városokban reggel 7től este 10-ig. A Csehszlovák Köztársaság kormányának ez év március 16-i határozata értelmében a választásokat 1954 május 16-án, vasárnap fogják megtartani. Ezzel szemben sok kapitalista országban, így például Angliában és másutt a választásokat gyakran munkanapon tartják meg, amivel elérik azt, hogy a dolgozók nem vesznek rajtuk részt, hogy ne veszítsék el keresetüket. Hol fogunk szavazni? A szavazócédulák elfogadása és összeszámlálása céljából minden község területét választási körzetekre osztották fel, amelyek közösek mindenfokú nemzeti bizottság választására. Minden választási körzetben egy választási helyiség van. A választási körzeteket és a választási helyiségeket a helyi nemzeti bizottság tanácsa létesíti. A választási körzet rendszerint úgy alakul, hogy ezer választópolgár legyen benne. Létesítésénél gondoskodni kell arról, hogv a választási jog gyakorlati érvényesítését minél jobban megkönnyítsük. Ezért a távolfekvő települések, vagy községrészek különálló választási körzeteket alakíthatóak, ha legalább 50 választópolgáruk van. Abból a célból, hogy valamennyi választó érvényesíthesse választási jogát, a törvény értelmében választási körzetek alakulnak a fegyveres alakulatoknál, a kói házakban, a szülőotthonokban, szanatóriumokban, aggházakban és hasonló intézményekben, vagy azok részeiben. Milyenek lesznek' a szavazólapok és mikor kapják meg őket a választók? A nemzeti bizottságok választása céljából 3 fajtájú szavazólap lesz. Valamennyi fehér színű lesz, csak abban fognak különbözni egymástól, hogy a cédula felső része különböző színű csíkozású lesz. A helyi nemzeti bizottságokba és a körzeti nemzeti bizottságokba való választásokra készült szavazólapok (Prágát és Brátislavát kivéve) színes csíkok nélkül lesznek. A járási és városi nemzeti bizottságokba, valamint a prágai és bratislavai körzeti nemzeti bizottságokba való választásokra készült szavazólapok kékcsíkosak lesznek A kerületi nemzeti bizottságokba és a prágai és bratislavai központi nemzeti bizottságokba való választásra készült szavazólapok piroscsíkosak lesznek. A szavazólapokon rajta kell, hogy legyen annak a nemzeti bizottságnak megjelölése, amelybe szavaznak, a választási kerület száma és a választási kerületben lajstromozott jelöltek nevei. A szavazólapokat megkapja a választási névjegyzékben feltüntetett valamennyi választópolgár, vagy az, aki a választás napján a választási helyiségben bemutatja választói igazolványát. Hogyan fogunk szavazni? Minden választópolgár személyesen szavaz. A helyettesítés nincs megengedve. A választópolgár a helyiségben megkapja a szavazólapokat és azokkal elvonul az elkii lönített helyre, ahol a szavazói u pokon a megfelelő változtatásokat eszközli. A választó úgy szavaz, hogy a szavazólapon rajta hagyja annak a jelöltnek nevét, akire szavaz. Azoknak neveit, akikre nem szavaz, áthúzza. Azután a választási urnához járul és beledobja a szavazólapot. Mi lesz azokkal, akik nem tudják elvégezni a választással kapcsolatos teendőket? Az a választópolgár, aki valamilyen testi fogyatékossága, például rokkantság, vakság, stb. folytán, vagy mivel nem tud írni, olvasni, nem tudja a szavazásnál kapcsolatos teendőket elvégezni, magával viheti az elkülönített helyre kísérőjét, egy másik választópolgárt, hogy az helyette ellássa a szavazással kapcsolatos feladatokat. Hogyan vesznek részt a választáson a betegek? Azok a választópolgárok, akik kórházakban, szülőotthonokban, szanatóriumokban, aggházakban és hasonló intézményekben vannak, ezen intézetekben létesített választási helyiségekben fognak szavazni. Ezek a választópolgárok abba a nemzeti bizottságba fognak választani, amelynek körzetében az intézet van. Azonban idejében fel kell kérniök lakhelyük helyi nemzeti bizottságát, hogy választói igazolványt á'ütson ki számukra, vagy kérniök kell, hogy az intézet körzetében lévő választói névjegyzéken a megfelelő bejegyzést eszközöljék. Az ilyen külön választási körzetekben a választók névjegyzékét csak a választást megelőző napon állítják össze és függesztik ki az intézetben. Hogyan vesznek részt a választásokon a brigádosok, diákok stb.? Azok a választópolgárok, akik huzamosabb időn keresztül állandó lakhelyükön kivül dolgoznak, például brigádosok a szénbányákban, építkezési munkások, főiskolai hallgatók, stb. abban az esetben, ha állandó lakhelyükön nem vehetnek részt a választásokon, munkahelyükön szavazhatnak. Hogy az ilyen választópolgárok ideiglenes lakhelyükön gyakorolhassák választási jogukat, fel kell itt magukat vétetniök a választók névjegyzékébe. vagy állandó lakhelyük helyi nemzeti bizottságának tanácsától választási igazolványt kell kérniök. Hogyan vesznek részt a választásokon azok, akik szolgálati okokból nem tartózkodnak lakhelyükön ? Azok - a választópolgárok, »akik a választás napján hivatalos úton lesznek, vagypedig egész nap lakhelyükön kívül szolgáltban lesznek, például vasutasok, stb. a választási igazolvány a'apján választási jogukat a köztársaság bármely községében, bármely általuk választott választási helyiségben gyakorolhatják. Mely szavazólapok érvénytelenek? Érvénytelennek minősítik azokaí a szavazólapokat, amelyek nincsenek az előirt nyomtatványon. A központi választási bizottság bizonyos mintájú szavazási lapokat állapít meg és ezért más mintájú szavazólap érvénytelen.