Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)
1954-04-24 / 99. szám, szombat
2 Ml SZO 1954. április 25. Látogatás a könnyűipari kiállításon o. Jzleteink kirakatai napról napra gazdagabb látványt hyujtanak. Az áruházakban és textilüzletekben a sötétebb színű téli ruhaanyagok és szövetek helyet adnak a világosabb tavaszi kelméknek és a cipőknek. Könyiívűiparunk bőkezűen gondoskodik arról, hogy a beköszöntő tavasz és nyár. dolgozóinkat szebbnél szebb ruhákba öltözötten találja. — Mi tetszik, mi nem tetszik? — tették fel a kérdést a könnyipari megbízotti hivatal dolgozói, amikor a Kereskedelmi Megbízotti Hivatal és a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének dolgozóival karöltve megnyitották a könnyűipari cikkek kiállítását Bratislavában. Az ízlésesen és művészi érzékkel megrendezett kiállítás könnyűiparunk néhány ágának gyártmányait mutatja be Azokat a cikkeket, melyek már piacon vannak és nagyon sok olyat, melyek csak a közeljövőben kerülnek eladásra. A kiállítás fő célja a közvéleménykutatás. Kinek mi tetszik a kiállított árucikkek közül, mi nem tetszik és miért? — A kiállítás alig tíz napja nyílt meg — mondja vezetője, Dr Petríček András — de már csaknem 20.000 látogatója volt. A bejáratnál minden látogató nyomtatvényt kap. melyre feljegyzi észrevételeit. javaslatait Mondhatom, néhány nagyon tárgyilagos javaslatot tettek a látogatók, melyek közül nem egyet meg is valósítunk a gyártásnál. Miközben beszélgetünk, körülöttünk hullámzik a tömeg. Mindenki kezében papír, ceruza Mindenkinek van valami hozzászólása a kiállított modellekhez és árucikkekhez. Egy-egy modell előtt csoportok alakulnak és élénk vita fejlődik kí. A bejárat baloldalán a férfi készruhagyártóüzemek gyártmányai vonják magukra a figyelmet Egy barna egysoros öltönyön táblácska hirdeti, hogy újdonságról van szó. A ruha szövete 100 százalékos viszkozé-rost. amelynek az az előnye, hogy nem gyűrődik. Mellette világos sportzakó. gyapjú és viszkozé-rost keverék Ára 242 korona A tábla szerint már a második negyedévben piacra kerül. A készruhák mellett szövetek láthatók. ízléses mintájú sportszövetek, kárós-mintájú férfiruhaanyagok, nehéz, sötétbarna télikabátszövetek. A női szövetek, selymek, kevertgyapjú kelmék között a harisnyák örvendenek a legnagyobb érdeklődésnek. A különböző színes sarkú harisnyák gyűrűjében az egyik harisnyán „Újdonság" tábla figyelmezteti a látogatót — Ez az úgynevezett chep-szilon, — mondja kisérőm. — Ez a fajta harisnya nagyon elasztikus, egyformán jó minden nagyságú lábra. Közben felhúzza a kezére. A harisnya megfeszül, a ráncok eltűnnek, szemmel láthatóan megvékonyod' k Ennek a harisnyának na^v jövőt jósolunk. Van egy nagy előnye, nem szalad le rajta a szem A kiállítási csarnok közepén egy emelvényen a „Textilní tvorba" nemzeti vállalat mintadarabjait állják körül a látogatók. Női ruhaanyagok, pulloverek. kardigánok várják a nézők kritikáját, melytől nagy mértékben függ, vájjon gyártásra kerülnek-e, vagy sem. — Általábar^ milyen hozzászólásaik vannak a látogatóknak a kiállított gyártmányokhoz — kérdezzük Dr. Petričeket. . — Győződjék meg róla saját szemével — válaszolja és már vezet is a kiállítási csarnok egyik irodahelyiségébe. Az irodában lázas munka folyik A hosszú asztalok mellett tisztviselők osztályozzák a leadott javas'atokat és hozzászólásokat. Az egyik halomban vannak azok a hozzászólások, melyek tárgyilagosan foglalkoznak a kiállított árucikkek hibáival és konkrét javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Találomra kihúzunk egyet. Jón Zahrádka megjegyzi, hogy a férfiruhákhoz és ingekhez nyakkendő is tartozik, viszont a kiállításon nincs egyetlen nyakkendő sem. Pedig a szép nyakkendő emeli a ruhát, a csúnya és ízléstelen pedig lerontja. Rudolf Banyík mozdonyvezető arra kéri a könnyűipart, gyártson minőségi szöveteket. „Nem vagyok olyan gazdag, — írja filozófikusan — hogy olcsó dolgokat vásároljak." Anna Jurlková gyapot gyermek-játszóruhák gyártását javasolja. Ezekben a gyerekek nyugodtan játszhatnak, mászkálhatnak akár négykézláb is Könnyen moshatók és nem ugranak össze a mosásnál, mint a gyapjúholmik. Martončová egyetemi hallgatónő a síszélkabátokra kapucnit javasol. „A szélkabát kanucnl nélkül csak parádéra jó, de hóban, szélben nem felel meg." A közvéleménykutatásnak meg van az eredménye. A dolgozók maguk döntik el, mit szeretnének viselni, mi felel meg ízlésüknek Könnyűiparynk tekintetbe veszi hozzászólásaikat Igyekszik eleget tenni kívánságaiknak, hogy ezzel is hozzájáruljon dolgozó népünk életszínvonala emeléséhez. M. L Nyolcszáz lakásegység építéséhez szükséges cementet termelnek terven felül A ladcei cementüzem do'gozói a CsKP X. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munka verseny céljául tűzték ki, ho|y ebben az évben a nagyméretű lakásépítés biztosítása érdekében 2420 tonna cementet termelnek terven felül. Kötelezettségvállalásuk teljesítésével lehetővé teszik nyolcszáz lakásegység felépítését. A ladcei cementüzem dolgozói köte ezetjségvál'alásukat példásan teljesítik. A mészkőfejtés technológiai meneteinek betartásával elegendő mennyiségű nyersanyagot biztosítanak a cementmalmok és kemencék részére. A szénfejtési terv teljesítése Csütörtökön április 22-én az egyes bányaüzemek a következőképpen teljesítenék a szénfejtési tervet: Kőszén: Karvina 101.4%, Orlova 104.9%, Ostrava Észak 100.1%, Ostrava Dél 106.3%, Az OstravaKarvini szénbányák összesen 103.1 százalékra. K adno I00.70/ 0, Plzeň 105.9%. Trutnov 103,8%, Rosice IOO.20/0, A kőszénfejtés-; tervet összesen 102:9%-ra teljesítették. Barnaszén. Északcséhországi barnaszén körzet — Chomútov 99.4 százalékra, Most Észak . 103.4%, Most Dél '109 80/o. Ducheov 97.9%, Bílina 99.7%, Teplice ,115.4%. Az északcsehországi barnaszénkörzet mélybányái 98 9%, felszíni bányái 110.5%. Az északcsehországi barnaszénkörzetben összesen 105. H százalékra teljesítették a fejtési tervet. Sokolov mélybányái 110.3 százalékra, Sokolov felszíni bányái 104.8%. A sokolov! bányák összesen 106.5%-ra teljesítették a fejtés: tervet. Handl 'va 91.70/ 0, kékkő-: szénbánvák 110.7%. A barnaszénfejtési tervet összesen 105.6% ra teljesítették. Lignit: Cseh lignitüzemek 89.7 száza'ékra, dé morvaországi Lignit-üzemek 1014%, nóvák' szénbányák 106.8%. A lignitfejtési tervet összesen 100.6%-r a teljesítették. Ünnepi est Bratislavában Ukrajnának Oroszországgal való újraegyesítése 300. évfordulója alkalmából Az ú. n. „Szlovák állam" választója ^ga A fasiszta ú. n. „Szlovák állam" Választójogi rendszere is méltó példája volt a ravasz, képmutató és cinikus áldemokratikus jogi mesterkedésnek, amely általában a polgári demokráciákat jellemzi. Teljes mértékben vonatkozik rá is az, amit Sztálin elvtárs a burzsoá államok alkotmányainak egyik csoportjával kapcsolatban mondott: „Minden állampolgár egyenlő választójogáról beszélnek, de ugyanakkor egyhelybenlakástól, vagyoni cenzustól és mástól teszik függővé a választójogot." Az ú. n. „Szlovák állam" alkotmánya ugyan általános, egyenlő és közvetlen választójogot hirdetett titkos szavalás mellett, a valóságban azonban ezt a következőképpen gyakorolta: A községi tanács tagjait és póttagjait a Hlinka-párt illetékes szerve indítványozta a belügyminiszter határozata alapián. A kor.ség : tanács tagjait nem választották, hanem kln«v^7'ék éspedis a bratislavai város' tanács taglalt a kormány, a járási és a közsétr tanácsok tagjait ped'C a főispán, illetőleg a járási főnök. Az állam polgárait még arra sem méltatták hogy a községi tanács tagjait legalább külszínre demokratikusan válasszák. hanem fasiszta módszerekkel a dolgozók százezreit zárták ki e választásokon való részvételből Az említett törvény kmondta. hogy a községi tanácsok kinevezésére vagy felmentésére vonatkozóan senki sem togosult ellenvetéseket tenni. — Mindez azt eredményezte, hogy a k !nevezett egyének sohasem bírták a nép bizalmát, a né<p nem ellenőrizhette a tanács munkáját s a dolgozó nép és a tanács tagjai közötti kapcsolat az elidegenedés, bizalmatlanködás és ellenségeskedés jegyét viselte. Mindebből láthatjuk, hogy az ú n. „Szlovák államban" aktív választójog nem is létezett. Lássuk most a passzív választójogot. Az ú. n. „Szlovák állam" bővelkedett különféle cenzusokban. Ilyen volt a korhatári cenzus, mert választhatók csak a 26. életévüket betötltött egyének voltak. E cenzus alapján a fiatalok tízezreit fosztották meg attól, hogy az állam életében tevékenyen részt vehessenek. A törvény kimondta továbbá az egyhelybenlakás követelményét is, mert a passzív választójoghoz legalább egyévi egyhelybenlakást kívánt meg. Ez a cenzus főleg a munkásság tí :,mege ; ellen Irányult, egyrészt a mezőgazdasági munkások ellen. akik többnyire egy-egy gazdasági évre szerződtek, továbbá az inari idénymunkásokra és azokra is. akik munkakeresés. vagy a kínálkozó de :elenes munkaalkalom miatt lakóhelyük változtatására kényszerűitek. > Szk'vák'áhan bevezették a va"vnrii cenzust 1= épn-mey. mint a ••"hbi kaivtal'**o íllnmban A törvénv kimrmdta. hogy a választhatóság feltétele az is hogy a jelöl' ne tar'07.7Ók semmiféle adóval. Ez a cenzus is a munkásság, a parasztság. a munkanélküliek és általában a szfu^nyoV ellen irányult Az ú n .Szlovák Állam" hű másolata akart lenn* a kapitalista fasiszta államoknak ezért sem csendőrök. sem katonai személyek nem I voltak választhatók. A fasiszta fajelmélet alapján a zsidókat is kizárta a választójogból. Világos, hogy ily körülmények között a választójog sem általános, sem közvetlen, sem egyenlő nem volt s éppúgy nem volt és nem is lehetett soha titkos szavazás sem. Mindent a Hlinka-párt és az általa vezetett többi, „regisztrált" fasiszta párt tartott a kezében. A Hlinka-párt pedig sohasem volt azonos a népipel s nem szolgálta a nép érdekeit. Ezt bizonyltja az, hogy a Hlinka-párt jelölőlistáján 63 országgyűlési képviselőjelölt közül csak 1 munkás és 2 földműves szerepelt, a többiek tanácsosok, igazgatók, tanárok. miniszterek, papok, orvosok, jogászok voltak. Földbirtokosok is képviseltették magukat a „néppártban". A fas'szta ..Szlovák államban" tehát az állam igazgatásában csak az uralkodó kiszákmányoló osztály s annak hűséges kiszolgálói vettek résztHa az ú. n. ..Szlovák állam" vá lasztórendszerét szembeállítjuk mi nagyszerű választójogi szabályainkkal, a valóban általános közvetlen és egyenlő választójog rendszerünkkel, valamint a válasz tópolgárok egyre növekedő politika öntudatával — akkor látjuk azt az óriási különbséget, amely a kapi talista államok és a másik oldalon a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák között létezik. Eb bői az összehasonlításból a Szovjetunió vezette béketábor erkölcsi politikai, fölénye bontakozik ki. Dr. Lehocky Terézia. A bratislavai Nemzeti Színházban csütörtökön, április 22-én Ukrajnának Oroszországgal való újraegyesítése 300. évfordulója alkalmából ünnepi estet rendeztek, amelyen Szlovákia fővárosénak közönsége megemlékezett erről a elentős évfordulóról. Az ünnepi esten részt vettek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai Karol Bacilekkel. Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai František Kubačcsal, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akciós bizottsága főtitkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, a Megbízottak Testületének tagjai Rudolf Strechujjal, a Megbízottak Testületének elnökével, a bratislavai konzuli testület tagjai V. D. Karjakinnal, a Szovjetunió bratislavai főkonzulával az élen és Štefan štenko, a Szlovák Nemzeti Tanács ukrán nemzetiségű képviselője. Továbbá részt vettek még az ünnepi esten Alekszander Romanovics Tomszkij, az Üzbég Szövetségi Köztársaság érdemes művésze, a moszkvai Nagyszínház koreográfusa, aki a bratislavai Nemzeti Színházban R. Glier „Vörös mák" cimű szovjet balett bemutatóját készíti elő, továbbá a tudományos és művészi dolgozók, az államdíjasok, a központi hivatalok és tudományos intézetek dolgozói, a bratislavai üzemek példás dplgozói és az ifjúság. A csehszlovák és szovjet államhimnuszok elhangzása után az ünnepi estet Samo Falt'an a CsSzBSz szlovákiai bizottságának vezető titkára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Ondrej Pavlik akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke mondott. Beszédében rámutatott Ukrajnának Oroszországgal való 300 év előtti újraegyesítésének nagy jelentőségére, ami a török hódító seregeknek Európába való betörése időszakában nagy jelentőséggel bírt a szlovák nemzetre nézve is. 1 Kijelentette: „Ukrajnának Oroszországgal való egyesülése megerősítette Ukrajnában a törö-. kök elleni ellenállást, ami » török seregek átcsoportosításában és a középeurópai, valamint a szlovák területeken való meggyengülésükben nyilvánult meg. Ukrajnának Oroszországgal való egyesítése hozzájárult a tönkretett Szlovákiának a török pusztítástól való megvédéséhez, megmentette egy még nagyobb elnyomatástól és attól, hogy az úgyis elnyomott szlovák népet megsemmisítse". „Ma — mondotta beszédének befejező részében Ondrej Pavlik akadémikus — Oroszországnak, Ukrajnának és a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságot alkotó többi nemzetek testvéri egysége a testvéri és egyenjogú együtt élés példáját mutatja nemzeteinknek és bizonyítja az egész világnak, hogy csak a szocializmusban érvényesíthetik a nemzetek az egyenjogúságot és a megértő együttélést." Az ünnepi est művészi részében Mikuláš Huba államdíjas előadta Tarasz Sevcsenko nagy ukrán író P. J. šafáriknak ajánlott versének előhang,iát. J. Falbaba, az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház tagja pedig F. Lazorik „örökre együtt" poémjának egyik részletét szavalta. A kulturális műsor további részében bemutatkozott az ukrán népi táncés dalegyüttes; amely 1953. február 9-én kezdte meg működését Eperjesen. Az együttes az elmúlt esztendőben az eperjesi kerületben és Keletszlovákia más járásaiban 54szer lépett fel. A nyolcvanhat tagot számláló ének-, zene és tánckarból álló népi együttes első bratislavai fellépése alkalmából osztatlanul nagy sikert aratott. Tagjai jórészben fiatalok, akikben van lendület, lelj késség és művészi öntudat is, ami mind biztosítéka annak, hogy további elmélyült munkával méltóan reprezentálják hazánk ukrán dolgozóinak népi művészetét. A bemutatkozón különösen a Keletszlovákiában fellelt ukrán népdalok feldolgozásai és a tánckar vidámsággal, fiatalos lendülettel teli számai váltottak ki nagy tetszést. Az énekkart vezető dr Olga Du'kovában, Jurij. Proházka koreográfusban és a népi zenekart vezető Alekszander Ljubimov zeneszerzőben megfelelő felkészültségű művészi vezetői vannak a művészi fejlődéssel biztató együttesnek. Szovjet filmművészek Prágában Csütörtökön, április 22-én a párizsi' gyorssal Prágába érkezett a szovjet filmdolgozók egy csoportja A csoport tagjai, akik részt vettek a eanncsi nemzetközi filmfesztiválon: Szergej Joszifovics Jutkevícs rendező, A. A Chorava színművész és Jekaterína Petrovna Litvinenkova, va amint Klára Stepanovna Lucskova színésznők. A szovjet küldöttség körü'.belü két napig marad Prágában. Prágai tartózkodása alatt megtekint-; Prágát és meglátogatja a barrandovi műtermeket, a Jiŕí Trnka-stúdiót és az egyes prágai színházakat. Ne felejtsük el a multat A harmincas években történt. Beköszöntött a tél Ipolyság főtérén a Lengyel-szálloda és fogadó előtt sokan-sokan álltunk. Kenyér és munka nélkül voltunk Csaádjaink éheztek. Akkor elhatároztuk harcolni fogunk! Közel hatvanan elmentünk a városházára. — Mit akarnak — fogadott kérdéssel köszönés helyett Zanoletty József, a községi bíró. — Munkát kenyeret akarunk! — hangzott fe' éles feleletünk— Ez a főjegyző úrhoz és a képviselőtestülethez tartozik. Erre bejött a főjegyző. Gallasz Alojz Amikor meghallotta kérésünket kemŕnuen az as.-talra csapott: — Maj d idok én mindjárt kenyeret is. meg munkát is! — mondotta dühösen. — Ne verje az asrtaH. mert mi nem Hadunk vissza, de még a csendőröktől sem'- — válaszolta a kommunista várt kiküldötte — Nekünk munka As kenyér kell nem az nsztalverés sem pedig a csendőr! Megértelte főjegyző úr?! Erre n biró a képviselőtestület rendkívüli összehhmsát ajánlotta. — Nem! — eľenezte a főjegyző — Menjenek a járási főnökhöz! El is indultunk. Mire a megyeházához értünk, már vártak ránk a csendőrök. A főjegyző idejében értesítette főnökét, dr. Laurinec Bélát. A csendőrök elálltak út unkát, nem akartak a járási főnök elé engedni. Nem tágítottunk. Nagy erőfeszítés ei mégis csak bejutottunk az épületbe. A járási főnök bizony meglepődött, amikor látta, hogy a csendőrkordont áttörve be tudtunk hozzá jutni. Meg is ígérte, hogy beszélni fog a főjegyző úrral és a bíró úrral. Egy hét mul"o meg is tartották a képviselőtestület gyü'ését. A testület hét kommunista tagja derekasa n harcolt až éhező tömegekért. Addig az épület flott tömegesen gyűltek össze a munkanélkülié k és asszonyaik. A képviselőtestület látva a fe'sorakozó tömeget. megriadt és w.noo korona se- < qélyt folyósított n munkanélkülieknek. A harc ezzel ni m'rt réget Munka továbbra svrn akadt. A tüntetések folytatódtak. Ha a helyi csendőrség nem bizonyult elég ütőképesnek, akkor igénybe vették a katonaságot is Ml azonban nem tűrtük az elnyomatást, harcoltunk úgy, ahogy arra pártunk tariított. hogy megdöntsük a kapitalisták uralmát. Éhben a harcban győztünk. Boldog életünk építése közben egyről sohasem szabad megfeledkeznünk — mégpedig a múltról. Kápka Lajos, Ipolyság.