Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-24 / 99. szám, szombat

2 Ml SZO 1954. április 25. Látogatás a könnyűipari kiállításon o. Jzleteink kirakatai napról napra gazdagabb látványt hyujtanak. Az áruházakban és textilüzletekben a sö­tétebb színű téli ruhaanyagok és szö­vetek helyet adnak a világosabb ta­vaszi kelméknek és a cipőknek. Köny­iívűiparunk bőkezűen gondoskodik ar­ról, hogy a beköszöntő tavasz és nyár. dolgozóinkat szebbnél szebb ruhákba öltözötten találja. — Mi tetszik, mi nem tetszik? — tették fel a kérdést a könnyipari meg­bízotti hivatal dolgozói, amikor a Kereskedelmi Megbízotti Hivatal és a Fogyasztási Szövetkezetek Szlová­kiai Szövetségének dolgozóival karölt­ve megnyitották a könnyűipari cik­kek kiállítását Bratislavában. Az íz­lésesen és művészi érzékkel megren­dezett kiállítás könnyűiparunk néhány ágának gyártmányait mutatja be Azo­kat a cikkeket, melyek már piacon vannak és nagyon sok olyat, melyek csak a közeljövőben kerülnek eladás­ra. A kiállítás fő célja a közvélemény­kutatás. Kinek mi tetszik a kiállított árucikkek közül, mi nem tetszik és miért? — A kiállítás alig tíz napja nyílt meg — mondja vezetője, Dr Petríček András — de már csaknem 20.000 látogatója volt. A bejáratnál minden látogató nyomtatvényt kap. melyre feljegyzi észrevételeit. javaslatait Mondhatom, néhány nagyon tárgyila­gos javaslatot tettek a látogatók, me­lyek közül nem egyet meg is valósí­tunk a gyártásnál. Miközben beszélgetünk, körülöttünk hullámzik a tömeg. Mindenki kezében papír, ceruza Mindenkinek van vala­mi hozzászólása a kiállított modellek­hez és árucikkekhez. Egy-egy modell előtt csoportok ala­kulnak és élénk vita fejlődik kí. A bejárat baloldalán a férfi készruha­gyártóüzemek gyártmányai vonják magukra a figyelmet Egy barna egy­soros öltönyön táblácska hirdeti, hogy újdonságról van szó. A ruha szövete 100 százalékos viszkozé-rost. amelynek az az előnye, hogy nem gyűrődik. Mellette világos sportzakó. gyapjú és viszkozé-rost keverék Ára 242 korona A tábla szerint már a második ne­gyedévben piacra kerül. A készruhák mellett szövetek lát­hatók. ízléses mintájú sportszövetek, kárós-mintájú férfiruhaanyagok, ne­héz, sötétbarna télikabátszövetek. A női szövetek, selymek, kevertgyapjú kelmék között a harisnyák örvende­nek a legnagyobb érdeklődésnek. A különböző színes sarkú harisnyák gyűrűjében az egyik harisnyán „Újdonság" tábla figyelmezteti a látogatót — Ez az úgynevezett chep-szilon, — mondja kisérőm. — Ez a fajta haris­nya nagyon elasztikus, egyformán jó minden nagyságú lábra. Közben fel­húzza a kezére. A harisnya megfeszül, a ráncok eltűnnek, szemmel láthatóan megvékonyod' k Ennek a harisnyának na^v jövőt jósolunk. Van egy nagy előnye, nem szalad le rajta a szem A kiállítási csarnok közepén egy emelvényen a „Textilní tvorba" nem­zeti vállalat mintadarabjait állják körül a látogatók. Női ruhaanyagok, pulloverek. kardigánok várják a né­zők kritikáját, melytől nagy mérték­ben függ, vájjon gyártásra kerülnek-e, vagy sem. — Általábar^ milyen hozzászólásaik vannak a látogatóknak a kiállított gyártmányokhoz — kérdezzük Dr. Petričeket. . — Győződjék meg róla saját sze­mével — válaszolja és már vezet is a kiállítási csarnok egyik irodahelyi­ségébe. Az irodában lázas munka fo­lyik A hosszú asztalok mellett tiszt­viselők osztályozzák a leadott javas­'atokat és hozzászólásokat. Az egyik halomban vannak azok a hozzászólá­sok, melyek tárgyilagosan foglalkoz­nak a kiállított árucikkek hibáival és konkrét javaslatokat tesznek a hibák kiküszöbölésére. Találomra kihúzunk egyet. Jón Zahrádka megjegyzi, hogy a férfiruhákhoz és ingekhez nyakken­dő is tartozik, viszont a kiállításon nincs egyetlen nyakkendő sem. Pedig a szép nyakkendő emeli a ruhát, a csúnya és ízléstelen pedig lerontja. Rudolf Banyík mozdonyvezető arra kéri a könnyűipart, gyártson minőségi szöveteket. „Nem vagyok olyan gaz­dag, — írja filozófikusan — hogy ol­csó dolgokat vásároljak." Anna Ju­rlková gyapot gyermek-játszóruhák gyártását javasolja. Ezekben a gyere­kek nyugodtan játszhatnak, mászkál­hatnak akár négykézláb is Könnyen moshatók és nem ugranak össze a mosásnál, mint a gyapjúholmik. Mar­tončová egyetemi hallgatónő a sí­szélkabátokra kapucnit javasol. „A szélkabát kanucnl nélkül csak pará­déra jó, de hóban, szélben nem felel meg." A közvéleménykutatásnak meg van az eredménye. A dolgozók maguk döntik el, mit szeretnének viselni, mi felel meg ízlésüknek Könnyűiparynk tekintetbe veszi hozzászólásaikat Igyekszik eleget tenni kívánságaiknak, hogy ezzel is hozzájáruljon dolgozó népünk életszínvonala emeléséhez. M. L Nyolcszáz lakásegység építéséhez szükséges cementet termelnek terven felül A ladcei cementüzem do'gozói a CsKP X. kongresszusa tiszteletére in­dított szocialista munka verseny cél­jául tűzték ki, ho|y ebben az évben a nagyméretű lakásépítés biztosítása érdekében 2420 tonna cementet ter­melnek terven felül. Kötelezettség­vállalásuk teljesítésével lehetővé te­szik nyolcszáz lakásegység felépíté­sét. A ladcei cementüzem dolgozói kö­te ezetjségvál'alásukat példásan tel­jesítik. A mészkőfejtés technológiai meneteinek betartásával elegendő mennyiségű nyersanyagot biztosítanak a cementmalmok és kemencék részé­re. A szénfejtési terv teljesítése Csütörtökön április 22-én az egyes bányaüzemek a következő­képpen teljesítenék a szénfejtési tervet: Kőszén: Karvina 101.4%, Orlova 104.9%, Ostrava Észak 100.1%, Ostrava Dél 106.3%, Az Ostrava­Karvini szénbányák összesen 103.1 százalékra. K adno I00.70/ 0, Plzeň 105.9%. Trutnov 103,8%, Rosice IOO.20/0, A kőszénfejtés-; tervet összesen 102:9%-ra teljesítették. Barnaszén. Északcséhországi barnaszén körzet — Chomútov 99.4 százalékra, Most Észak . 103.4%, Most Dél '109 80/o. Ducheov 97.9%, Bílina 99.7%, Teplice ,115.4%. Az északcsehországi barnaszénkörzet mélybányái 98 9%, felszíni bá­nyái 110.5%. Az északcsehországi barnaszénkörzetben összesen 105. H százalékra teljesítették a fejtési tervet. Sokolov mélybányái 110.3 százalékra, Sokolov felszíni bányái 104.8%. A sokolov! bányák össze­sen 106.5%-ra teljesítették a fej­tés: tervet. Handl 'va 91.70/ 0, kék­kő-: szénbánvák 110.7%. A barna­szénfejtési tervet összesen 105.6% ­ra teljesítették. Lignit: Cseh lignitüzemek 89.7 száza'ékra, dé morvaországi Lig­nit-üzemek 1014%, nóvák' szén­bányák 106.8%. A lignitfejtési tervet összesen 100.6%-r a teljesí­tették. Ünnepi est Bratislavában Ukrajnának Oroszországgal való újraegyesítése 300. évfordulója alkalmából Az ú. n. „Szlovák állam" választója ^ga A fasiszta ú. n. „Szlovák állam" Választójogi rendszere is méltó pél­dája volt a ravasz, képmutató és cinikus áldemokratikus jogi mes­terkedésnek, amely általában a polgári demokráciákat jellemzi. Teljes mértékben vonatkozik rá is az, amit Sztálin elvtárs a burzsoá államok alkotmányainak egyik cso­portjával kapcsolatban mondott: „Minden állampolgár egyenlő vá­lasztójogáról beszélnek, de ugyan­akkor egyhelybenlakástól, vagyoni cenzustól és mástól teszik függővé a választójogot." Az ú. n. „Szlovák állam" alkot­mánya ugyan általános, egyenlő és közvetlen választójogot hirdetett titkos szavalás mellett, a valóság­ban azonban ezt a következőkép­pen gyakorolta: A községi tanács tagjait és pót­tagjait a Hlinka-párt illetékes szer­ve indítványozta a belügyminisz­ter határozata alapián. A kor.ség : tanács tagjait nem választották, hanem kln«v^7'ék éspedis a bra­tislavai város' tanács taglalt a kor­mány, a járási és a közsétr taná­csok tagjait ped'C a főispán, il­letőleg a járási főnök. Az állam polgárait még arra sem méltatták hogy a községi tanács tagjait leg­alább külszínre demokratikusan vá­lasszák. hanem fasiszta módszerek­kel a dolgozók százezreit zárták ki e választásokon való részvételből Az említett törvény kmondta. hogy a községi tanácsok kinevezé­sére vagy felmentésére vonatkozó­an senki sem togosult ellenvetése­ket tenni. — Mindez azt eredmé­nyezte, hogy a k !nevezett egyének sohasem bírták a nép bizalmát, a né<p nem ellenőrizhette a tanács munkáját s a dolgozó nép és a tanács tagjai közötti kapcsolat az elidegenedés, bizalmatlanködás és ellenségeskedés jegyét viselte. Mindebből láthatjuk, hogy az ú n. „Szlovák államban" aktív válasz­tójog nem is létezett. Lássuk most a passzív választójogot. Az ú. n. „Szlovák állam" bővel­kedett különféle cenzusokban. Ilyen volt a korhatári cenzus, mert vá­laszthatók csak a 26. életévüket betötltött egyének voltak. E cen­zus alapján a fiatalok tízezreit fosztották meg attól, hogy az ál­lam életében tevékenyen részt ve­hessenek. A törvény kimondta to­vábbá az egyhelybenlakás követel­ményét is, mert a passzív válasz­tójoghoz legalább egyévi egyhely­benlakást kívánt meg. Ez a cen­zus főleg a munkásság tí :,mege ; ellen Irányult, egyrészt a mező­gazdasági munkások ellen. akik többnyire egy-egy gazdasági évre szerződtek, továbbá az inari idény­munkásokra és azokra is. akik munkakeresés. vagy a kínálkozó de :elenes munkaalkalom miatt la­kóhelyük változtatására kénysze­rűitek. > Szk'vák'áhan bevezették a va­"vnrii cenzust 1= épn-mey. mint a ••"hbi kaivtal'**o íllnmban A tör­vénv kimrmdta. hogy a választha­tóság feltétele az is hogy a jelöl' ne tar'07.7Ók semmiféle adóval. Ez a cenzus is a munkásság, a pa­rasztság. a munkanélküliek és ál­talában a szfu^nyoV ellen irányult Az ú n .Szlovák Állam" hű má­solata akart lenn* a kapitalista fa­siszta államoknak ezért sem csend­őrök. sem katonai személyek nem I voltak választhatók. A fasiszta faj­elmélet alapján a zsidókat is ki­zárta a választójogból. Világos, hogy ily körülmények között a választójog sem általá­nos, sem közvetlen, sem egyenlő nem volt s éppúgy nem volt és nem is lehetett soha titkos sza­vazás sem. Mindent a Hlinka-párt és az általa vezetett többi, „re­gisztrált" fasiszta párt tartott a kezében. A Hlinka-párt pedig so­hasem volt azonos a népipel s nem szolgálta a nép érdekeit. Ezt bi­zonyltja az, hogy a Hlinka-párt jelölőlistáján 63 országgyűlési képviselőjelölt közül csak 1 mun­kás és 2 földműves szerepelt, a többiek tanácsosok, igazgatók, ta­nárok. miniszterek, papok, orvosok, jogászok voltak. Földbirtokosok is képviseltették magukat a „nép­pártban". A fas'szta ..Szlovák államban" te­hát az állam igazgatásában csak az uralkodó kiszákmányoló osztály s annak hűséges kiszolgálói vettek részt­Ha az ú. n. ..Szlovák állam" vá lasztórendszerét szembeállítjuk mi nagyszerű választójogi szabá­lyainkkal, a valóban általános közvetlen és egyenlő választójog rendszerünkkel, valamint a válasz tópolgárok egyre növekedő politika öntudatával — akkor látjuk azt az óriási különbséget, amely a kapi talista államok és a másik olda­lon a Szovjetunió, valamint a né­pi demokráciák között létezik. Eb bői az összehasonlításból a Szov­jetunió vezette béketábor erkölcsi politikai, fölénye bontakozik ki. Dr. Lehocky Terézia. A bratislavai Nemzeti Színház­ban csütörtökön, április 22-én Uk­rajnának Oroszországgal való új­raegyesítése 300. évfordulója al­kalmából ünnepi estet rendeztek, amelyen Szlovákia fővárosénak közönsége megemlékezett erről a elentős évfordulóról. Az ünnepi esten részt vettek Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának tagjai Karol Bacilekkel. Szlovákia Kommunista Pártja KB első titkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács tagjai František Kubač­csal, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akciós bizottsága főtitká­rával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével, a Megbízottak Testüle­tének tagjai Rudolf Strechujjal, a Megbízottak Testületének elnöké­vel, a bratislavai konzuli testület tagjai V. D. Karjakinnal, a Szov­jetunió bratislavai főkonzulával az élen és Štefan štenko, a Szlovák Nemzeti Tanács ukrán nemzetiségű képviselője. Továbbá részt vettek még az ünnepi esten Alekszander Romanovics Tomszkij, az Üzbég Szövetségi Köztársaság érdemes művésze, a moszkvai Nagyszínház koreográfusa, aki a bratislavai Nemzeti Színházban R. Glier „Vö­rös mák" cimű szovjet balett be­mutatóját készíti elő, továbbá a tudományos és művészi dolgozók, az államdíjasok, a központi hiva­talok és tudományos intézetek dol­gozói, a bratislavai üzemek példás dplgozói és az ifjúság. A csehszlovák és szovjet állam­himnuszok elhangzása után az ün­nepi estet Samo Falt'an a CsSzBSz szlovákiai bizottságának vezető tit­kára nyitotta meg. Ünnepi beszédet Ondrej Pavlik akadémikus, a Szlo­vák Tudományos Akadémia elnö­ke mondott. Beszédében rámuta­tott Ukrajnának Oroszországgal való 300 év előtti újraegyesítésé­nek nagy jelentőségére, ami a tö­rök hódító seregeknek Európába való betörése időszakában nagy jelentőséggel bírt a szlovák nem­zetre nézve is. 1 Kijelentette: „Ukrajnának Oroszországgal való egyesülése megerősítette Ukrajnában a törö-. kök elleni ellenállást, ami » török seregek átcsoportosításában és a középeurópai, valamint a szlovák területeken való meggyengülésük­ben nyilvánult meg. Ukrajnának Oroszországgal való egyesítése hoz­zájárult a tönkretett Szlovákiának a török pusztítástól való megvé­déséhez, megmentette egy még na­gyobb elnyomatástól és attól, hogy az úgyis elnyomott szlovák népet megsemmisítse". „Ma — mondotta beszédének befejező részében Ondrej Pavlik akadémikus — Oroszországnak, Ukrajnának és a Szovjet Szocia­lista Szövetségi Köztársaságot al­kotó többi nemzetek testvéri egy­sége a testvéri és egyenjogú együtt élés példáját mutatja nemzeteink­nek és bizonyítja az egész világ­nak, hogy csak a szocializmusban érvényesíthetik a nemzetek az egyenjogúságot és a megértő együttélést." Az ünnepi est művészi részében Mikuláš Huba államdíjas előadta Tarasz Sevcsenko nagy ukrán író P. J. šafáriknak ajánlott versének előhang,iát. J. Falbaba, az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház tagja pedig F. Lazorik „örökre együtt" poém­jának egyik részletét szavalta. A kulturális műsor további részében bemutatkozott az ukrán népi tánc­és dalegyüttes; amely 1953. február 9-én kezdte meg működését Eper­jesen. Az együttes az elmúlt esz­tendőben az eperjesi kerületben és Keletszlovákia más járásaiban 54­szer lépett fel. A nyolcvanhat tagot számláló ének-, zene és tánckarból álló né­pi együttes első bratislavai fellé­pése alkalmából osztatlanul nagy sikert aratott. Tagjai jórészben fiatalok, akikben van lendület, lel­j késség és művészi öntudat is, ami mind biztosítéka annak, hogy to­vábbi elmélyült munkával méltóan reprezentálják hazánk ukrán dol­gozóinak népi művészetét. A bemu­tatkozón különösen a Keletszlová­kiában fellelt ukrán népdalok fel­dolgozásai és a tánckar vidámság­gal, fiatalos lendülettel teli szá­mai váltottak ki nagy tetszést. Az énekkart vezető dr Olga Du'ková­ban, Jurij. Proházka koreográfus­ban és a népi zenekart vezető Alekszander Ljubimov zeneszerző­ben megfelelő felkészültségű mű­vészi vezetői vannak a művészi fejlődéssel biztató együttesnek. Szovjet filmművészek Prágában Csütörtökön, április 22-én a párizsi' gyorssal Prágába érkezett a szovjet filmdolgozók egy csoportja A cso­port tagjai, akik részt vettek a ean­ncsi nemzetközi filmfesztiválon: Szer­gej Joszifovics Jutkevícs rendező, A. A Chorava színművész és Jekaterína Petrovna Litvinenkova, va amint Klá­ra Stepanovna Lucskova színésznők. A szovjet küldöttség körü'.belü két napig marad Prágában. Prágai tar­tózkodása alatt megtekint-; Prágát és meglátogatja a barrandovi műterme­ket, a Jiŕí Trnka-stúdiót és az egyes prágai színházakat. Ne felejtsük el a multat A harmincas években történt. Be­köszöntött a tél Ipolyság főtérén a Lengyel-szálloda és fogadó előtt so­kan-sokan álltunk. Kenyér és mun­ka nélkül voltunk Csaádjaink éhez­tek. Akkor elhatároztuk harcolni fo­gunk! Közel hatvanan elmentünk a városházára. — Mit akarnak — fogadott kérdés­sel köszönés helyett Zanoletty József, a községi bíró. — Munkát kenyeret akarunk! — hangzott fe' éles feleletünk­— Ez a főjegyző úrhoz és a kép­viselőtestülethez tartozik. Erre bejött a főjegyző. Gallasz Alojz Amikor meghallotta kérésün­ket kemŕnuen az as.-talra csapott: — Maj d idok én mindjárt kenye­ret is. meg munkát is! — mondotta dühösen. — Ne verje az asrtaH. mert mi nem Hadunk vissza, de még a csend­őröktől sem'- — válaszolta a kom­munista várt kiküldötte — Nekünk munka As kenyér kell nem az nsz­talverés sem pedig a csendőr! Meg­értelte főjegyző úr?! Erre n biró a képviselőtestület rend­kívüli összehhmsát ajánlotta. — Nem! — eľenezte a főjegyző — Menjenek a járási főnökhöz! El is indultunk. Mire a megyehá­zához értünk, már vártak ránk a csend­őrök. A főjegyző idejében értesítette főnökét, dr. Laurinec Bélát. A csendőrök elálltak út unkát, nem akartak a járási főnök elé engedni. Nem tágítottunk. Nagy erőfeszítés ei mégis csak bejutottunk az épületbe. A járási főnök bizony meglepődött, amikor látta, hogy a csendőrkordont áttörve be tudtunk hozzá jutni. Meg is ígérte, hogy beszélni fog a főjegyző úrral és a bíró úrral. Egy hét mul­"o meg is tartották a képviselőtestü­let gyü'ését. A testület hét kom­munista tagja derekasa n harcolt až éhező tömegekért. Addig az épület flott tömegesen gyűltek össze a mun­kanélkülié k és asszonyaik. A képvi­selőtestület látva a fe'sorakozó tö­meget. megriadt és w.noo korona se- < qélyt folyósított n munkanélkülieknek. A harc ezzel ni m'rt réget Munka to­vábbra svrn akadt. A tüntetések foly­tatódtak. Ha a helyi csendőrség nem bizonyult elég ütőképesnek, akkor igénybe vették a katonaságot is Ml azonban nem tűrtük az elnyomatást, harcoltunk úgy, ahogy arra pártunk tariított. hogy megdöntsük a kapita­listák uralmát. Éhben a harcban győz­tünk. Boldog életünk építése közben egyről sohasem szabad megfeledkez­nünk — mégpedig a múltról. Kápka Lajos, Ipolyság.

Next

/
Thumbnails
Contents