Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-20 / 95. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 20, kedd MaiMBnnBBMBaaanm 30 fillér VII. évfolyam, 95. szám A mai számban: A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesz­tésér© irányuló első ötéves terv szlovákiai eredmé­nyel az 1949—1953. években (1.-2. old.) Nagy-Britannia Kommunista Pártjának 23. kongresz­szusa (3. old.) Muszorgszkij: Borisz Godunov (4. old.) A legfőbb kötelesség (5. old.) Értékes győzelmet aratott az ŰDA Prága (6. old.) Az állattenyésztési dolgozók nagy feladata Nagy feladatok előtt áli mezőgaz- j daságunk. Mindenki tudja, hogy az ország dolgozó népe életszínvonalának további emelkedése csakis úgy lehet­séges, ha iparunk rohamos fejlődésé- j vei lépést tart mezőgazdaságunk is. Állattenyésztésünk fejlesztésére, a hozam növelésére igen nagy lehetősé­geink vannak. Napról napra sok jó és követendő kezdeményezés születik az állattenyésztésben dolgozók köré­ben. Számos példa tanúskodik arról, hogy az új módszereik, a helyes ete­tési technika bevezetéséve: tehenésze­ink lényegesen emelik a tehenek tej­hozamát, sertésgondozóink a nagyszerű szovjet tapasztalatok alkalmazásával egyre nagyobb sikereket érnek el a napi súlygyarapodás és a malacel­választás terén. Ezer és ezer lehető­ség áll előttük, csak okosan kell el­járatok, hogy a lelkes kezdeményező dolgozók példáját népszerűsítve egyre jobban elterjesszék a kincseket érő szovjet munkamódszereket Se szeri se szán® azo n állami gazdaságoknak, egységes földművesszövetkezeteknek, amelyekben a Malinyina szovjet fe­jőnő munkamódszerének a'kalmazá­sáva! napról n aP r a többet fejnek, tel­jesítik és túlteljesítik a beadási kö­te'ezettségeket. Ma már nem ritkaság napi 12—14 literes tejhozam. A X. pártkongresszus tiszteletére indított versenymozgalomba n is ör­vendetes jelenség, hogy elsősorban a nagyobb terméseredmények, több ál­lattenyésztési termék elérését tűzik ki célul. Nagy és jelentőségteljes dol­gok ezek, hiszen nem egy szövetke­zet vagy állami gazdaság ígéretet t^, hogy túlteljesíti a húsbeadási köte­lezettséget. Eddig csupán az volt a baj. hogy egy^P helyeken keveset tö­rődtek a dolgozók kezdeményezésé­vel, nem népszerűsítették a példás eredményeket elért dolgozókat, egy­szóval „gúzsbakötötték" a verseny­mozgalmat. Pedig, ha az állattenyész­tésben dolgozók több tej, hús, zsír, tojás, vaj termelésére indítanak ver­senyt, az illetékes vezetőknek min­denben segíteniök kel a kezdeménye­zőket Mert hiábavaló lesz a vállalás, ha a gazdaságban nem biztosítanak elegendő takarmányt, rendszertelenül, pontatlanul végzik az etetést. Hogyan lett volna pl. Nagy Gyula, a füsi gazdaság sertésetetője győztes, ha munkájában nem támogatják s nem adnak meg neki minden segítséget munkája sikeres teljesítéséhez? Va­jon teljesíthetné e kötelezettségválla­lását a kékkői járásban lévő nvényei szövetkezet, ha az állatok etetéséhez nem ' biztosítanak kellő mennyiségű, megfelelő minőségű takarmányt? Nem nagy ez a szövetkezet, de a tagok mégis bátran, büszkén elhatározták, hogy a X. kongresszus tiszteletére az előirányzott beadáson kivül 2000 kg sertéshúst adnak az országnak. Min­den bizonnyal már előre megterem­tették a feltételeket ahhoz, hogy sza­vukat valóra is válthassák. Első és legfontosabb tennivaló az állattenyész­tés hozamának fokozásában a jómi­nőségű takarmánykészlet biztosítása. Most, a tavaszi munkák idején ügyelni kell arra. hogy a tervben meghatározott takarmányterületet minden szövetkezet, minden állami gazdaság és minde R egyes dolgozó paraszt bevesse. Itt az ideje a le­gelők, lucernák gondozásának. Nem szabad megfeledkeznünk a rétekről sem, hiszen a jó széna, a szárított lu­cerna nélkülözhetetlen a téli takar­mányozásnál. Az állattenyésztési dolgozók jutal­mazásában sok helyütt fogyatékos­ságok észlelhetők. Egyes szövetkeze­tekben vagy darabszám, vagypedig általában meghatározott díjszabás a :apján jutalmazzák az állatte­nyésztésben dolgozókat. Ennek az a következménye, hogy az állatte­nyésztés dolgozói nincsenek érdekeltté téve a termelés eredményeiben, mert akkor is megkapják a megszabott ju­talmat, ha mondjuk 12 liter tej he­lyett 3—4 liter fejnek nap°nta egy tehéntől. Az efféle „-átlag" jutalma­zási módszert meg kell szüntetni, s az állattenyésztésben dolgozókat a súly­gyarapodás, a tejhozam mennyisége alapján kell jutalmazni. Nagy Gyula is, aki 11 egészséges malacot nevelt fel minden anyától, büszke arra, hogy megbecsülik munkáját. Ha többet dol­gozik, többet termel, ezzel ö is hoz­zájárul az életszínvonal emeléséhez, s a hónap végén „vastagabb boríté­kot" kap, nagyobb a keresete. Hogyne örülne, hiszen prémium fejében egy 150 kg-os hízót és 2.200.— korona jutalmat kapott". E^ újabb eredmé­nyekre serkentette. Versenyre hívta a többi sertésgondozót, minél több malac felnevelésére. Kövessünk el mindent, hogy az ál­lattenyésztés dolgozói még szebb ered­ményeket érhessenek el. A falusi pártszervezeteknek, a helyi nemzeti bizottságnak az a feladata, hogy se­gítsék a nehézségekkel küzdő egyes földrr.űvesszQvetkezeteket. De n e uta­sításokkal és körlevelekkel! Nem ilyen segítségre van- szükség! Gondoskodni kell arról, hogy az állattenyésztésben gyenge eredményeket elért szövetke­zeteik tagjai ellátogathassanak olyan EFSz-ekbe vagv állami gazdaságokba, ahol a haladó módszerek alkalmazá­sával kiváló eredményeket értek el. A kommunisták feladata éppen az, hogy ezeket a kiváló munkaered­ményeket népszerűsítsék Teljes sikert csak akkor érhetünk el, ha az öntudatos dolgozók, a kom­munisták vállalják a munka leg­nehezebbjét. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, s éppe n ez a baj, hogy kevés kommunista dolgozik a állat­tenyésztésben. Mutassanak a kom­munisták követendő példát, teremtsék meg lelkes, kezdeményező munkával, állattenyésztésünk fejlesztésével to­vábbi nagy célunknak, az életszínvo­nal emelésének biztosítékát. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére irányuló első ötéves terv szlovákiai eredményei az 1949—1953 években A Szlovákiai Statisztikai Hivatal jelentése Aláírták a szovjet-csehszlovák kereskedelmi szerződést A csehszlovák-szovjet tárgyalások sikeres befejezése után Moszkvában 1954. április 15-én aláírták a Szov­jetunió és a Csehszlovák Köztársa, ság 1954. évi kölcsönös árúszállít­mányairól szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv feladatul tűzi ki a kölcsönös árucsereforgalom fokozá­sát mind a hosszúlejáratú szerző­désben 1954. évre meghatározott szál. Irtásokhoz, mind az 1953-as árucsere, forgalomhoz viszonyitva. Csehszlovákia Diesel-villanymoto. ros személyszállítóhajókat, folyami vontatógőzösöket,' energovonatokat, Diesel-motorokat, darukat, fémmeg­munkálógépeket, kovácsoló és pré­selő géppberendezést, vegyiüzem-; berendezést, élelmiszer, és könnyű­ipari berendezést, gyapjú és selyem­szöveteket, bőrlábbeliket, cukrot és más közszükségleti cikket szállít a Szovjetuniónak. A Szovjetunió gabonát, élelmi­szercikkeket, gyapotot, gyapjút, szí nesfémeket, vas. és mangánércet, műtrágyaféléket, gazdasági gépeket és traktorokat, egyes ipari berende­zéstípusokat és a csehszlovák gazda, ságnak szükséges egyéb árut fog szállítani. A jegyzőkönyvet csehszlovák rész rôl R. Dvorák külkereskedelmi mi niszter, szovjet részről I. G. Kaba nov külkereskedelmi miniszter ír­ták a^á. A Csehszlovák Köztársaság nép­gazdasága fejlesztésének első ötéves tervéről szóló, a Nemzetgyűlés által 1948. október 27-én jóváhagyott tör­vény kitűzte Szlovákia gyors gaz­dasági fejlesztését gazdasági és szo­ciális összetételének fokozatos meg­változtatása útján: a megkezdett iparosítás folytatása, az iparban és a mezőgazdaságban végzett munka termelékenységének növelése, a va­lamennyi gazdasági ágban működő szakképzett dolgozók kádereinek ki­bővítése, különösen az ipari terme­lés fejlődését előmozdító káderek számának kibővítése, a természeti kincsek összes forrásainak, különö­sen a nyersanyaglelőhelyek intenzív felkutatása útján, hogy ezzel bizto­sítsuk a dolgozók anyagi és kulturá­lis színvonalának állandó emelkedé­sét. Ennek alapján tovább kellett szilárdulnia a munkásosztály, a kis­és középparasztság és a dolgozó ér. telmiség szövetségének. Az első ötéves terv Szlovákia gyors iparosításával az iparilag fej­lett cseh országrészek és a gazda­ságilag elmaradt Szlovákia között fennálló különbség megszüntetésére irányult. Szlovákia iparosítása a marx.lenini nemzetiségi politika alapelveinek szellemében lerakta a szlovák és a cseh nemzet egyenjo­gúságának és baráti szövetségének szilárd alapját. Az első ötéves terv az elmaradt agrárországból korszerű iparral rendelkező ipari-mezőgazdasági or­szággá tette Szlovákiát. Üzembe helyeztünk 125 új üzemet és terme­lőhelyet, • kibővítettünk és átépítet­tünk további 109 nagyobb üzemet. Az ipari termelés térfogata 1953­ban 1937-hez viszonyítva négy és félszeresére, 1948-hoz viszonyítva 2.4.szeresére növekedett. Az ipari nyerstermelés része az ipar és a mezőgazdaság nyerstermelésében együttvéve 1937-ben 40 százalék, 1948-ban 55% volt, 1953-ban pedig 70 %-ra növekedett. Szlovákia ipa rának kiépítésével egyidejűleg szer- I kezete is lényegesen megváltozott. Növekedett a nehézipar és különösen a gépipar része, amely az 1953. évi ipari nyerstermelésben az 1948. évi 12.7 százalékhoz viszonyitva elérte a 25.5 százalékot. A termelőberendezések jobb fel­használásával és új termelési kapaci­tások beruházási építésével fejlődött a termelési eszközök és a közszükség­leti cikkek termelése. Az ötéves terv idején az ipari beruházások része az általános beruházások 42 százalékát képezte. Az ötéves terv idején a népgazdaság valamennyi ágában növekedett a termelés. Né­hány termelési ágban azonban nem teljesítették a tervfeladatokat. Az ötéves terv elején lemaradtak a j földtani kutatásban végzett munká - ! latok, ami lassította a fűtőanyag- és ércalap fejlesztését. Az energetikai alap fejlődése elmaradt gazdaságunk j szükségletei mögött. A mezőgazda­ságban nem érték el a növényterme­lés és az állattenyésztési termelés tervezett gyarapodását, úgy, hogy ezek • nem fedezik teljesen a lakos­ság gyorsan fokozódó igényeit. A szocalista szektor a mezőgazda ság kivételével, ahol már szintén megkezdődött a szétaprózott kisüze­mi termelésről a sokkal termeléke­nyebb szövetkezeti- nagyüzémi ter­melésre való áttérés, a nép­gazdaság valamennyi ágában döntő fontosságúvá vált. A szocialista szektor része a mezőgazdaságban az összes szántóterületek 42 száza, lékára terjedt ki az ötéves terv vé­gén. A népgazdaság összes ágaiban el­ért eredmények alapján lényegesen emelkedett a dolgozők életszínvona­la. Eddig ismeretlen mértékben nö­vekedett a személyi fogyasztás. A társadalmi fogyasztás terén az ál­lam jelentős anyagi eszközöket fordított az egészségügyre, a szo­ciális intézményekre, az iskolákra és a kultúrára. A munkásosztálynak, a kis- és kö­zépparasztoknak és a dolgozó értel­miségieknek a Csehszlovák Köztár­saság népgazdaságának szlovákiai fejlesztésében elért nagy Sike­rei igazolták a CsKP IX. •kongresszusa irányelveinek helyes­ségét Csehszlovákia gazdaságának j kiépítése és átépítése, és Szlovákia iparosítása terén, ami a cseh és a i szlovák nemzet testvéri szövetsége . további szilárdításának szilárd alap­I ja. I. Ipar / Szlovákia ipari nyerstermelésének térfogata 1953-ban 1948-hoz viszo­nyítva 136 százalékkal, része pedig a Csehszlovák Köztársaság ipari össztermelésében az 1948. évi 13.9 százalékról 1953-ban 16.1 százalék­ra növekedett. Az ipari nyersterme­lés az ötéves terv idején évenként átlag 19 százalékkal növekedett. Az ötéves tervnek 1953-ban 1948-hoz viszonyítva az ipari termelés 75 szá­zaiékos növelésére irányuló felada­tát már 1951-ben teljesítettük, mi­dőn az ipari termelés térfogata 1948-hoz viszonyitva 77 százalékkal '"növekedett. Az ipari termelés nagy növekedé­sét fokozott beruházással, a terme­melöberendezések Jobb felhasználá­sával és a munka termelékenységé­nek növekedésével értük el. A mun­ka termelékenysége 1953-ban 1948. hoz viszonyítva 69 százalékkal na­gyobb volt és része az ipari terme­lés általános növekedésében 51 szá­zalékot tett ki: Az ipari termelés növekedése az 1948—1953. években megváltoztatta az ipar szerkezetét. Az ipar lénye­ges minőségi átalakulását a gép. ipari termelés hatalmas növekedése jellemzi, amelynek része az 1948. évi 12.7 százalékról 1953-ban 25.5 százalékra növekedett. E sikerek mellett azonban nem teljesítették a nehézipar építésének néhány fontos feladatát. Lemaradtak különösen a fűtőanyag-, az energetikai és érc­alap építésében. Az ötéves terv idején bevezettük sok, azelőtt Szlovákiában nem gyár. tott fontos termékek gyártását. Az új technika, a szovjet és sa ját újítóink haladó munkamódsze­rei bevezetésével és terjesztésével, a munkások és műszaki dolgozók szakképzettségének fokozásával, a dolgozók alkotókezdeményezésének fejlesztésével nagy mértékben nö véltük a munka termelékenységét. Az egy munkásra számított ipari villanyáramfogyasztás 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 57 százalékkal volt nagyobb. Szlovákia iparosításának nagy feladatait az ipar műszaki szín­vonalának emelését és az új termelés bevezetését Szlovákia dol­gozói csak a cseh munkásosztály önzetlen és testvéri segítségével: új gépek és gyárberendezések szállí. tásával, fűtőanyag, villanyáram és nyersanyag szolgáltatással, a szlo­vákiai műszaki dolgozóknak a cseh vállalatokban való nevelésével és műszaki káderek közvetlen kikül­désével a szlovákiai vállalatokba, va­lósíthatták meg. A Szlovákia iparosításában elért sikereket a szocialista munkameg­;zervezés alkalmazása, a meglevő ermelési kapacitások jobb felhasz­rálása és mindenekelőtt új ipari, öleg nehézipari vállalatok építése tette lehetővé. Egyes fervfeladatoknak nem teL jesítését a termelés tervezésében és irányításában, az anyagi-technikai ellátásban, az elégtelen gazdasá­gosságban, a termékek minőségé­ben és a nagy értékeket lekötő, sem a népgazdaság szükségleteit, sem a dolgozók szükségleteinek ki­elégítését nem szolgáló normán fe­lüli készletek halmozódásában feL merült hiányosságok okozták. A villanyáramfejlesztés 1953-ban 80 százalékkal, a világitógázfejlesz­tés 104 százalékkal növekedett 1948­hoz viszonyítva. A villanyáramfej­lesztés 1953-ban 1937.hez viszo­nyítva 248 százalékkal volt na­gyobb. Ezt a növekedést fokozott beruházásokkal, a meglevő beren­i dezés jobb felhasználásával és a munka termelékenységének, amely 1953-ban 1948.hoz viszonyitva 58 százalékkal nagyobb volt, növelésé, vei értek el. Emellett azonban le­maradt a vízi- és gőzvillanyáram­fejlesztőtelepek építése és a fokozott villanyáramfejlesztés sem tudta fe­dezni az ipar és a lakosság gyor­sabban fokozódó szükségletét. Az 1948—1953. években bevezet, tük az energetikai berendezések gé­pesítését, nagy teljesítőképességű gépeket és termelési berendezése­ket helyeztünk üzembe. A hővillany­áramfejlesztö.telepeken a salakeltá­volítást 34 százalékra, a szénmun­kálatokat 73 százalékra és a szén kirakását 30 százalékra gépesítet­tük. Az energetikai ipar beruházásai 1953-ban 1949-hez viszonyítva 181 százalékkal növekedtek. A Vág és az Árva völgyében öt nagyobb vízL erőmüvet, két kisebb vízierőimüvet helyeztünk /üzembe. Üzembehelyez­tük továbbá a nováki nagy hövil­lanyáramfejlesztő-telep egy részét, ezenkívül néhány üzemi villany, áramfejlesztő, telep és energiafej­lesztöt. Felépült a hatalmas Árvai­Duzzasztógát. Az új vízierőművek tel. jesen megváltoztatták a környék jellegét és képét. További vizi. és hőviilanyfejlesztő-telepek épülőfélben vannak. A fütöanyagfejtés ágában a bar­naszén és a lignit fejtése 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 93 százalékkal, a kőolajfejtés 191 százalékkal nö­vekedett. A fütőanyagfejtési ág munkásai munkájának termelékeny, sége 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 62 százalékkal nagyobb volt. A szénfejtés elmaradt a terv és az egész ipar fejlődése mögött. Az öt­éves terv idején üzembehelyeztük a kékkői új barnaszénmedencét és kibővítettük a barnaszén, és lignit­bányákat. A fütőanyagfejtési beru­házások 1953-ban 1949 hez viszo. nyitva kilencszeresükre növekedtek Fokozott beruházásokat a geológiai kutatás fejlesztésének késése miatt csak az ötéves terv Jegutosó két (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents