Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-18 / 94. szám, vasárnap

v 1954. április 18. III SZO NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ŐRE A Szovjet Hadsereg tapasztalataiból A parancsnok segítségével Csendes éjtszáka volt. SehoU egy hang. Csak nagyritkán, repült át egy repülőgép. A fagyos levegőben hópelyhek keringtek. Vorobjev műszaki hadnagy lassan hazafelé tartott. A napi eseményekről gondolkozott. Egy ilyen esemény volt az aznapi vita Byvsev szakaszvezetövel. Pillanatnyilag nem emlékezett" rá Vprobjev, mikor hallotta először ezt a nevet. Általában többször hallotta a gyűléseken és a műszaki vitákon. Miért volt mindig olyan rossz a vélemény erről a repülőspeciálistáról ? Ma átvette a rajt. A tiszt mégis merkedett az emberekkel és Byvsev szakaszvezető jő benyomást keltett. Vorobjevhez csatlakozott az a tiszt, akitől átvette a rajt. Vorobjev hallott róla, hogy jó technikus. Néhány szót váltottak egymás között, jelentéktelen frázisokat az időjárásról majd az emberekről kezdtek beszélgetni. „Valószínűleg jól ismeri a volt beosztottjait", gondolta Vorobjev és Byvsev felől érdeklődött. A kérdezett nem válaszolt azonnal; látszott, hogy a beszélgetés erről a témáról kellemetlen számára. „Byvsev ? Az ... szolgál.. .*' Vo. robjev kiérezte, hogy elődjének nincs határozott véleménye a szakaszvezetőről. , „Miért beszélnek róla annyit?... Nem szereti talán a munkáját?" kérdezte újból Vorobjev. „Hogy is mondanám .. y Amíg mellette állsz, dolgozik, ha elmégy, azonnal összezavarja a munkát." — Reménytelenül intett kezével és folytatta: „Mit lehet tenni, ha az embert nem érdekli a munkája! A mi munkánkban pedig lelkesedés nélkül nem állód meg a helyed!" Elbúcsúzott Vorobjevtől és el. ment. „Túlságosan száraz" mondta Vorobjev. „Lehetetlen, hogy Byvsevet ne érdekelné munkája. Ennek valami más oka van." Másnap Vorobjev magához hivatta a Komszomol-szervezet titkárát, Vasenkov őrvezetőt. ö egy régi esetet mesélt el neki, amely a repülőgépek indulásra való előkészületekor történt. ... Byvsev mechanikus repülőgépét repülésre osztották be. A sza. kaszvezetö tudott erről és ezért idejében jött a repülőtérre. Átvizsgálta a repülőgépet és a motorral még külön kísérletezett. Ahogy Byvsev meggyorsította a motor forgását, az megremegett és a kipuffogóból fekéte füst ömlött. „Mi ennek az oka?" — villant át agyán. Hisz tegnap a repülés után jól dolgozott a motor. A mechanikus kikapcsolta a gyujtóberendezést, leborította fedelét, figyelmesen átvizsgálta a gyertyákat, a karburátort s a benzint. Minden rendben volt. „Mi lehet hát mégis az ok?" — gondolkozott , a mechanikus. Közben kivilágosodott. Csak pár perc volt már az indulásig. '} „Miért nem működik ez?" Byvsev körülnézett.. s maga mögött látta a raj technikusát. „Remeg a motor" válaszolta. A raj technikusa gyorsan átvizsgálta a motort és bemászott a kabinba. „A motor nem melegedett be elég gé és azért remeg", magyarázta és az olajhöméröre mutatott. A szakaszvezető szégyenkezett tudatlanságáért. Komoran, némán ment vissza a kaszárnyába. Mi történt? — kérdezte a raj Komszomolszervezetének titkára, Vasenko őrvezető. „Ismét helytelenül cselekedtem", mondta mogorván Byvsev. Majd nehézkesen leült. „Jobb lesz, ha a traktorhoz térek vissza. Belőlem nem lesz repülőgépmechanikus. Ez nekem nem megy" — mondotta. A Komszomol-szervezet titkára nem értett egyet vele. „Ügy ? ... Amikor megállapította, hogy ez a munka nehéz, sikertelenséggel jár, ez pánikot keltett magában? A régi helyemre térek vissza, ott nagyobb a nyugalom!" Byvsev elvörösödött. A Komszomol-szervezet titkárának szavaiból a/ról hallott, amiről már titokban sokat gondolkbzott. Vorobjev műszaki hadnagy fel. adatául tűzte ki, hogy Byvsevet figyelemmel kíséri. Mint nevelő tudta, hogy jól kell ismernie a beosztottakat. Megfigyelte, hogy Byvsev szorgalmas, s hogy semmivel sem teljesíti rosszabbul kötelességét, mint a többiek, csak néha apróságokkal pepecsel. Világos, Hogy ezért vonták meg tőle a repülőgép kezelését. Egy heti megfigyelés után a műszaki tiszt Byvsevben olyan embert fedezett fel, akiből nem hiányzik sem az ügyesség, sem a tudás. De mindez nála gyengén nyilvánult meg; természetes, hogy csak ezt látta a raj volt parancsnoka, a mechanikus rossz tulajdonságait. „Igen", mondta Vorobjev, ,,a kiváló specialista túlságos pontossága meg akadályozta abban, hogy megismerkedjen Byvsev jó tulajdonságaival is. S mint ez sokszor megtörténik, a feljebbvaló hidegsége az alattvaló elidegenülését idézi elő. Ezt a hibát ki kell küszöbölni", határozta el Vorobjev. A raj új technikusának gondossága és figyelmessége Byvsev viselkedésén azonnal meglátszott. A munkára összpontosította magát és figyelemmel kísérte a technikus tanácsait. Öröm tükröződött a szemében, amikor megdicsérték. De Vorobjev látta, hogy a mechanikus milyen nehezen viseli el, hogy nem gondozhatja önállóan a repülőgépet. „S mi történne, ha a gyakorló repülőgép mechanikusának nevezném ki?" kérdezte egyszer: „Segíteni fogok magának." Byvsev nem válaszolt azonnal. Nem volt hirtelen, csak annyit mondott: „Nem csalódik bennem!" Másnap a raj technikusa beszélt a mérnökkel és a parancsnokkal. „És maga azt hiszi, hogy Byvsev megjavul?" — kérdezte a parancshok. „Hiszem." Attól a naptól kezdve Vorobjev a mechanikus tanulására még nagyobb gondot fordított. Egyszer az iskolázáson a tiszt az egyik specialistának a begyújtás szerepéről és 'rendszeréről tett fel kérdést. „Erre a kérdésre nem tudok válaszolni", ismerte be. „Engedjék meg, én válaszolok", kért engedélyt Vasenkov őrvezető. — „Maga ezt tudja", mondta a tiszt, „arra van szükség, hogy minden elvtárs ennyire érdeklődjön a szakkérdések iránt, mint maga". Vasenko megértette, hogy mire céloz a tiszt: hisz ö volt a Komszomol-szervezet titkára. Az őrvezető a repülőspecialistáknak ajánlatot tett. hogy szabadidejükben ismételjék át a tanult anyagot. Sok volt az érdeklődő. Az első volt közülük Byvsev. Érdekíöd ni kezdett a technikus is felőle. Ellenőrizte munkáját, megtanította felelősségtudatra és legkisebb kihágásait sem tűrte. Egyszer a repülőgép tankolásakor a szakaszvezető nem igazolta az üzemanyag-szállítólevelet. „Necsak dolgozzon, de legyen pontos is", mondta a

sraj technikusa. „So hase feledkezzen meg ilyen dolgok, ról." A szakaszvezető a tanácsokat és a figyelmeztetést meghallgatta. Az egységnél nagyban folyt az iskolázás. A raj technikusa Byvsevnek ' utasítást adott, hogy cserélje ki a repülőgép motorját. A fiatal technikus megértette, hogy ez a feladat „a fejlettség próbaköve". Legyőzte zavarát. Byvsev magában előre átgondolta a munkát, majd a motor felemelésével bajlódott. A motoros segített neki. A munka a vége felé közeledett. A motor át. vizsgálásakor rájöttek, hogy baj van a légcsavar szabályozójával. „Mit teszünk?" kérdezte a mo. toros. „Kicseréljük a szabályozót" válaszolta Byvsev gondolkodás nélkül. „Ahhoz sok időre van szükségünk és már sötétedik", folytatta a motoros. „Miről beszélt a parancsnok a tegnapi Komszomol ülésen? —kér: dezte Byvsev. „A technika megőrzéséről a harci készültségben", válaszolt a tize des. „Ez annyit jelént, hogy még ma rendben kell lennie a gépnek" válaszolta a szakaszvezető a motorosnak. Hirtelen erős szél kerekedett. Még a repiilőspecialisták sátorába is behatolt. Égette arcukat, kezüket. De a munkát folytatták addig, amíg az utolsó anyacsavart fel nem szerelték, s meg nem erősítették. „Na, megtettél mindent?" — kén dezték az elvtársak, amikor Byvsev visszatért a repülőtérre. „Mindent" válaszolta nyugodtan és örömmel. Vorobjev műszaki tiszt arcán örömteli mosoly ragyogott. A gyűlésen, amelyről hazafelé tartott, a Szovjetunió Kommunista Pártja jelöltjének vették fel Byvsev szakaszvezető elvtárs, kiváló dolgozót. Vorobjev mélyen magábaszivta a fagyos levegőt. Gondolataiba merülve észre sem vette,' hogy egy lé. pést tart vele a raj volt technikusa. Mintha csak megjegyezné: • „Igen, Byvsev kiváló ember... Igy van az . .. Néha íévedsz az emberekben . . ." És váratlanul elne. vette magát. Szigorú arca most jóságos és őszinte volt. Szívből őrült annak, hogy Vorobjev öt, a tapasztalt technikust megjavította, hibáját segített elhagynia és sok min. denre megtanította. Minden erővel a tavaszi vizsgákra Ahhoz, hogy az előttünk álló tavaszi vizsgákon sikeresen megfeleljünk, feltétlenül szükséges, hogy minden tárgyból a lehető legjobba

n legyünk elkészülve. Parancsnokaink és agitátoraink külön foglalkoznak a gyengébb előmenetelő bajtársakkal, hogy ők se maiadjanak le, hánem a többivel együtt sikeresen teljesíthessék feladatukat. Egységünknél már megvannak az előkészületek ahhoz! hogy iparkodásunk meghozza a kellő eredményt. A napi fogla'kozáson kívül a nehezebb tárgyakat átismételjük és gyakoroljuk, hogy a vizsgák folyamán ne legyen semmi nehézségünk. Nagyon szépen halad Proksz tizedes elvtárs csoportja, ö minden idejét arra szenteli, hogy tudását a lehető legjobban átadja az újonc bajtársaknak Hasonlóan dolgozik még Dobrovics tizedes elvtárs csoportja is, melyben négy elvtárs kötelezettséget vál'alt a ..Példás katona"-je!vény megszerzésére. A testgyakorlásban sem akarunk lemaradni, azért elhatároztuk, hogy foglalkozás után mindennap csoportosan fogunk gyakorolni, egyik nap a 1 nyújtón, másik nap a korláton és a ' kötélen. A politikai iskolázásokon is nagy figyelemmel megy a tanulás. Mindenki igyekszik a lehető legtöbbet elsajátítani a kitűzött anyagból. Tudjuk, hogy ma a néphadseregünkben igen nagy fontossággá bír a politikai tudás minden egyes katona számára, mert csak politikai'ag fejletten lehetünk méltó tagjai hadse- t regünknek és így fokozhatjuk hadseregünk harci és politikai színvonalát. Ezért egységünk minden egyes tagja azt a céH tűzte ki maga elé. hogy odaadással és figyelemmel fog tanulni, hogy a tavaszi vizsgákon legalább a négyes jegyet elérje Ezzel megmutatjuk azt, hogy tudatában vagyunk annak, hogy hadseregünknek úgy politikailag, mint technikailag egyaránt képzett katonákra van szüksége f Papp Imre, közkatona. / Készülődünk a választásokra Izgalom fűti egységünk minden egyes tagját attól az időtől kezdve, amióta tudomásunkra jutott, hogy a nemzeti bizottságokba való választásokon mi katonák is részt v,eszünk. Nagy jelentősége van ennek a ténynek ránk nézve. Nem mindennapi ese. mény az, amikor a dolgozó nép a saját soraiból választhatja ki azokát a vezetőket, akik azután irányítani fogják sorsát, pártunk és kormányunk határozatai alapján. A régi kapitalista hadseregben a katonának nem volt választójoga, eltiltották attól, hogy maga vá. lassza meg képviselőit. Ma azoni ban ez már a múlté. Ml már csak hírből ismerjük azokat a jogtalanságokat, amelyek a kapitalista hadseregben voltak, ahol a katonát nem vették emberszámba. Ma már megváltozott a helyzet ä a hadseregben Sztálin elvtárs szavai szerint megbecsülik a katonát. Gyűlések alkalmával sokszor esett szó arról, hogy a kapitalista hadse A. Mekelnlkov, gárdaőrnagy A nemzeti bizottságokba való választások előtti agitáció A tüzé-ségl-"mű szaki tanulóotthonban nagy gondot fordítanak a nemzeti bizottságokba való választási előkészületekre. A példásan felépített agitáció

s központban az egyes táblákon .okmányok és diagrammok szólnak a Masaryk-időbeli .demokráciáról* és az akkori népelienes politikáról, továbbá az akkorj kormány elméleti és gyakorlati munkájáról, a CsKP harcáról, élén Gottwald elvtárssal, a munkásosztály jogaiért, s később a fasizmus elleni harcokról. Majd itt láthatjuk az 1948. évi febmári győzelemről szóló okira tokát, amelyek az ipar és a mezőgazdaság a CsKP vezetése alatti fellendülését is ábrázolják. Ugyancsak itt van az 1954. évi béke költségvetés, a dolgozó nép vívmányai és mindaz, amit a hadsereg tagjai védenek. Az utolsó Szakaszban a nemzeti bizottságokba való választások törvényei vannak részletezve. Végül pedig a Csehszlovák Köztársaság térképe látható a szocializmus építkezéseivel. Ebben a környezetben tartunk vitákat, politikai oktatást, itt ta nulnak az agitátorok, propagandisták és a tanulóotthon többi diákjai. A. Pakon, tizedes regben nem engedték meg a katonának, hogy politikával foglalkoz. zék. Igen, mert féltek attól, hogy az az egyszerű katona rájön, milyen érdekeket szolgál. Egységünk, ben nagyon fontos szerep hárul most az agitátorokra, akiknek az a feladatuk, hogy felvilágosítsák az elv. társakat, milyen nagyjelentőségű esemény a választás, ránk katonákra nézve. Ebből a felvilágosító munkából Kopcsák szakaszvezető elvtárs veszi ki legjobban a részét, aki politikailag felkészülve, az esti gyűléseken igyekszik meggyőzni az elvtársakat a választások- nagy jelentőségéről. Reméljük, hogy a választás utáni időben a nemzeti bizottságok hivatásuknak —oly mértékben tesznek eleget, hogy dolgozó népünk nem fog bennük csalatkozni és meg lesz velük elégedve. Bogdáity Vendel, közkatona Legjobb dolgozókat a nemzeti bizottságokba Egységünknél is készülünk a választásokra. CsISz-szervezetünk agitátorai állandó munkában vannak Agitációs központot nyitottunk, ahol megtalálhatók a választásokhoz szükséges agitációs anyagok, a je löltek képei, életrajzai s ahová az elvtársak szabad idejükben eljárhatnak. A napokban egységünket a politi. kai nevelő helyiségébe hívták össze, ahol Gabriel tiszt elvtárs, is mertette a választásokról szóló törvényt s a módot, hogyan folynak le egységünknél a választások. Gab- riel tiszt elvtárs beszédében összehasonlította a mult és a jelen választásait. Elmondotta, hogy valamikor a jelöltek kolomposai, kortesei pénzzel, itallal és szép ígéretekkel vették ťá a választókat a jelöltre való szavazásra s azután egy-kettőre hátat fordítottak neki. Ilyenek voltak a mult választásai. Az akkori választások nem a dolgozók érdekelt szolgálták, hanem a tőkések, bankárok és a földbirtokosokét. Ma már ez egészen máskép van. Ma a nemzeti bizottságokba a dolgozók legjobbjait küldjük, akik a dolgozók érdekeit képviselik, azokat, akik munkájuk, kai bebizonyították, hogy érdemesek erre a funkcióra. Azért fognak harcolni a széles dolgozó tömegekkel együtt, hogy életszínvonalunk állandó emelkedését biztosítsák egész népünknek. Pandy József, közkatona El akarjuk nyerni a „Példás katona''-jelvényt Alakulatunknál az elmúlt napokban az elvtársak kötelezettséget vállaltak, hogy a Hadsereg Napjára nemcsak egyeseket nevelnek példás alakulatokká, hanem egész tegységeket. A CsISz-tagok gyűlést hívtak ösz. sze, ahol megvitatták a kötelezettségvállalás megvalósításának módozatait és egyes elvtársak vállalásait, például Hruby tizedes^ Zdrovil tizedes és Vecser mintatizedes, kötelezettséget vállaltak, hogy a Hadsereg Napjára mintarajokat nevelnek. A gyűlésen a rajban levő tagoknak is hozzá kellett szólniuk a kérdéshez, akik mind egyhangúan Vállalták feladataikat és megfogadták, hogy a legjobb tehetségük szerint fognak tanulni, hogy elnyerhessék a „Példás katona"-jelvényt. A vállalás óta az egész század megélénkült,. minden bajtárs igyekszik vállalásának eleget tenni, mert meg vannak győződve arról, hogy feladatuk sikeres elvégzésével megszilárdítják hazánk biztonságát és a béke védelmét. Hudec bajtárs, aki ?gy kicsit gyenge volt a harci te»*uiikában most már jól tanul, eljár parancs, nokához tanácsot kérni abban az esetben, ha valamit nem ért. ö pe. dig nagyon szívesen magyaráz és tanítja Hudec elvtársat. Hudec bajtárs beismerte hibáit, hogy nem fordított kellő figyelmet a tanulásra, jie kijelentette, hogy ezután nem akar elmaradni a többitől, hanem arra fog törekedni, hogy a legjobbak közé tartozzon. A század eredménytábláján a parancsnok mindennap szorgalmasan vezeti a napi eredményeket. Már nincs is olyan bajtárs, akinek valamelyik tantárgyból négyesnél rosszabb jegye volna. Március 28-án lövészeti versenyt rendeztünk. A versenyre értékes dijakat tűztek ki. A verseny minden diját a „Példás katona" jelöltek kapták meg, akiknek a lövészet után a parancsnok elvtárs osztotta ki ezeket a dijakat. Ezután további Jó rfiunkát kívánt az elvtársaknak. Lacika Zoltán, őrmester \