Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-13 / 62. szám, szombat

UJ SZ

0 1954. március 13. Újra megindult Nováky és Tatabánya között a verseny A nováki bányászoknak a magyar országi tatabányai bányászokkal folytatott mult évi szocialista veisenye megmutatta, hogy a verseny mily nagy hatással, van a terv telje slrtésére. A nováki és tatabányai bá nyászok a fejtésben kiváló sredmé nyeket értek el. A tatabányai X. ak na versenyben álló rohamcsapatai egyikének vezetője, Maglódy László sztahanovista, munkatársainak nevé ben levelet intézett a nováki bányá szokhoz, amelyben felhivja őket a verseny megújítására ebben az év ben is, hogy ezzel az egész évi szén. fejtés: tervet és az előkészítő és fel tárási munkálatok tervét hamarabb teljesíthessék. Levelében többek kö zött ezeket írja; „A péntekes moz gaiom, melyet a nrnilt évben a ti példátokra kifejlesztettünk, a közös ver seny keretében hatalmas sikert ho zott számunkra. Az egész évi fejtési tervet már 1953. december 16 án teljesítettük és az év végéig néhány ezer tonna szenet fejtettünk terven felül. Ezt a versenyt továbbra is folytatni akarjuk, hisszük, hogy ez zel a közös munkaversennyel bizto sítjuk az idei tervfeladatok határidő előtti teljesítését ls és mégjobban megerősítjük a két ország dolgozói közötti barátságot." A nóvák bányászok válaszukban jókívámataiikiat fejezték ki a tatabányai bányászoknak gyönyörű eredmé. nyeikhez és közölték velük, hogy elfogadták a versenykihívást 1954. március 1-től. A szocialista munkaverseny örömteli eredményeket hozott a nováki bányászoknak is, mivel a mult évi fejtési tervet már decem ber 15 én, az előkészítő és feltárási munkálatok tervét december 17-én teljesítették. A csehszlovák és magyar bányászok között folytatott verseny 'meg. újítása újabb eszköz a tervteljesítés megjavítására és ahhoz, hogy a no vákl szénbányákban a péntekee-mozgalom újra éledjen. A széntejtési terv teljesítése Szerdán, március 10-én a szlo vákiai szénbányák egyes üzemei bányái a szénfejtési tervet a követ kezőképpe

n teljesítették: Handlovai szénbányák: Északi-ba nya 75.4% Nyugati-bánya 80 5%. D^ li-bánya 87.70/

0, Oj déli bánya M0.2<j% Május 1-bánya 97.4%. és a/ Oj nyugati bánya 123.8<y

0. Az eges? üzem 100.7%. Nováki szénbányák: 1. bánya 92.T0/

0 II. bánya 101.1%, Béke bánya 60.6% és Lehota bánya 77.8%. Az egész üzem 90.1%, Kékkői szénbányák: Háj bánya 158%, Slatinka bánya 115.20/

0 és a Bukovec bánya 119.6%, Az egész üzem 128.9%. Össz-szlovákiai mértékben a szlovákiai szénbányák a szénfejtés napi tervét 101-4 százalékra teljesítettík. A szénfejtés teljesítése a hónap kezdetétől: Handlovai szénbányák 93.6%. Nová'ki szénbányák 86.4%. és a Kékkői szénbányák 103 5% n Szlovákia' szénbányák efész körzetea hónap kezdetétől 92.9%, A terv teljesítése az év .kezdetétőlHandlovai szénbányák 100.9%, Nováki szénbányák 98.8«/o a Kékkő

1 szénbányák. 111-3%. A Szlovákia' szénbánvák egész körzete az év kezdetétől 101.8%. J Fejlődik az elöpatonyi EFSz Az elöpatonyi szövetkezet tagjai 1952-ben csak 206.000 koronát tudtak a zárszámadás után szétosztani. 1953 év-; szorgalmas munkájukért már 320.000 koronát oszt hattak szét a szövetkezet tagjai. A dolgozó parasztok tudják, hogyha jól elvégzik munkájukat, akkor a munkájuk után járó jutalom is növekedik. Meg kell említenünk, hogy ebben a faluiban a nöbizottság is szépen bekapcsolódik a munkába. A szövetkezet; tagság azonban még nincs teljesen megelégedve, önma. gától és a nöbizottságtól is többet vár. Ha az 1954.es évben jobban kiépítik a kapcsolatot a nőbizott. sággal, akkor bizonyos, hogy tejből és tojásból nem 90, hanem 100 százalékra teljesítik a beadást. Mezej Péter. Bratislavában előadást tartottak a szovjet szocialista képzőművészetről Bratislavában nagy kuitúresemé-iy a Szovjetunió jelenkori képzőmévé szetérnek kiállítása, amely nagy érdek lödésnek örvend. A kiállítással kapcsolatban a Közművelődésügyi Megbízotti Hivatal a Csehszlovák Kép zöművészek Központi Szövetsége szlovák tagozatával együtt, előadássorozatokat és vitákat rendez a szovjet szocvačista képzőművészetről. Csütörtökön, március ll-én meg tartották az elsö előadást, melynek keretében A. V. Paramonov képzőművészeti tör ténész beszélt „A szovjet szocialista képzőművészet fejlődésének útjai" témáról. Arról beszélt, hogy a Nágy Októberi Szocialista Forradalom után a szovjet képzőművészek' az új mód szer — a szocialista realizmus alapján dioigozinak, és hogy művészi a'k° tásukban mily nagy készséggel rea gálták a nép életére és munkájára. Hála a Szovjetunió Kommunilsta Pártja támogatásának, amely segí tette a művészeket a művészi é

s esz mei problém á Sí megoldásában, a szovjet képzőművészet jelentős sikereket ért eil. Nagy népszerűségnek örvend a kassai Technikai Múzeum Dunaszerdahelyen is felélénkült a hu!túr munka A dunaszerdahelyi vasútállomás holtvágányán sorban állnak az üres és megrakott vagonok- Vasárnap van, de a vasúti teherforgalom azért nem szünetel. Többek közt a „Prefa"-üzem dolgozói építkezési anyagot rakodnak. A vasárnapi jókedv, a derűs hangulat munka közben is érezhető a munkások között. Őri Tibor rázendít egyegy magyar nótára. Nemcsak magának énekel, munkatársainak is dalol. Kellemes hangját este mások is hallhatják. Másodízben lép fel a községben a Csemadok műsoros estjén. A Nemzetközi Nőnap alkalmából rendezett műsoros estén zsúfolásig megtelt a Partizán-szálló nagyterme Sokan a folyosón várakoztak tanácstalanul, mert nem jutottak belépőjegyhez. Cafik Pistát két síkabonyi fiú a kapu bejárata előtt megállította. Valószínűleg azért, mert magasratartott kezében kissé kihívóan vitte a belépőjegyet. Pista leolvasta arcukról gondolatukat és kérdés nélkül adta meg a választ. t — Nem adom el a jegyemet! A műsor bevezető részébei} Mondok Gábor, a Csemadok helyi szervezetének tiszteletbeli elnöke méltatta a Nemzetközi Nőnap jelentőségét. A néhány közvetlen, meggyőző szó ünnepi hangulatot adott az egész műsornak. A dunaszerdahelyi dolgozó nők büszkék arra, hogy a dalest a nők nagy ünnepe jegyében folyt le. Az. első sorokban ott üit őri Tibor felesége is. Ezért tűnt fel \ furcsának az ötletesen konferáló Steiner Vilmos bejelentése: — Sajnos, mai műsorunkban "nem lép fel Őri Tibi közkedvelt énekésünk. Ugyanis otthon felejtette mogát. Többen Tibor feleségére tekintettek, mintha tőle várnák a választ. Az egyszerű vidéki asszonyka elpirult, hirtelen maga sem értette meg a viccet. A nézőtéren a viharos zsivaj csak akkor szűnt meg, amikor a bemondó visszavonta kijelentését. Öli Tibor megjelenik a színpadon. Egyszerű munkásembert látunk magunk előtt. Hangja tömör, ércesen csengő és mégis behízelgően meleg, amellett éneke érthető és szöveqkiejtése magyaros. Kétségtelen, hogy Őri Tibor népdalaival r)z est legjobb és legsikeresebb szám/i volt Horváth Manci elsö ízben énekelt a nagyközönség előtt. Hangján még olykor érzett a bizonytalanság, — mintha kételkedett volna sikerében. Megnyugtatóan hatott rá a hálás közönség viharos. tapsa. Az est legjobb énekesei közé sorolhatjuk Hamrák Jánost és Zala Ferencet ,is.. Említenünk kell még Gyurkovszky Vilmost, Orosz Pistát Goldberger Éliást, Érsek Rezsőt és sikereden szerepelt a Csemadok népi zenekara is. Hatásos volt a „Trombitás" című víg jelenet, amelyet Riedi Sándor, a magyar nótaest tiszteletére idegen gondolat alapján dolgozott fel. A kultúrestét táncmulatság követte. Az egyik asztalnál Budik elvtárs barátjával beszélget, őri sikeres szereplését emlegeti. — Meg kell lelni dolgozóink közt 4 népi tehetségeket, — mondja. — őrit a rádióban is szívesen hallgatnánk. És nemcsák Dudik elvtárs, hanem mások is ugyanezen a véleményen vannak. • Maneál elvtárs, a dunaszerdahelyi Csemadok-csoport elnöke a műsoros est végén egybehívta a szereplőket, hogy a Csemadok kerületi bizottságának kiküldöttével röviden értékelje fellépésüket. Zala elvtárs megemlíti aztán, milyen sokat nyújt nekünk népi demokratikus rendszerünk. A Horthyrendszer gyalázatos éveiről ilyen emlékei vannak: — Serdülő koromban mint fcőmüvessegéd dolgoztam Pesten, — meséli. — Munka közben gyakran énekeltem. így jobban ment o munka, Magamnak énekeltem- Egy alkalommal hangomra felfigyelt egy Tőrök nevű zenetanár, Éppen az építkezés előtt vegetett ti. a* útja. Megszólított, szó szót követett és \vége az lett, hogy a Magyar Királyi Operaház felvételi vizsgájára beajánlott A heti 26 pengő fizetésből nehezen megtakarított St) pengőmet fel kellett áldoznom arra, hogy részt vehessek a vizsgán. Hangomat jónak találták, de a további feltételek nem voltak kedvezőek számomra, ösztöndíjat azonban nem kaphattam, mert a 16 gépelt oldalas jegyzékben, melyet felolvastak előttem, olyan feltételek ' akadtak, amelyeket nem teljesíthettem.- Munkáskáderek még véletlenül sem tarthattak ösztöndíjra igényt, kis , fizetésem pedig az iskolázásra nem volt elég, hiszen a zenetanár egy órára csaknem egészheti fizetésemet kérte. Az keveset nyomott a latba, hogy hangom volt. Ezt a vizsgán is el kellett ismemiölc. ' — Mennyivel más ma a helyzet — folytatja Zala elvtárs. — Nemrégiben Prágában szerepeltem a Csemadok dióspatonyi kultúresoportjávai. Boldogító ér?és volt számomra, hogy fővárosunkban, Prágában milyen nagy lelkesedéssel fogadták e kis magyar kultúresoportot, Nagyon örültünk annak, mennyire értékelik munkánkat. Ez az út is megsegített bennünket, hogy jól végezzük további feladatainkat, amelyekhez megkapjuk a teljes támogatást. • Dunaszerdahelyen felélénkült a kultúráiét. A Csemadok-csoport új vezetősége nagy igyekezettel látott munkájához. A kultúrműsor előtt tartott évzáró gyűlés is magas színvonalú volt. A CsKP X. kongresszusa tiszteletére ez alkalomból felajánlották, hogy száz új tagot szereznek a Csemadok helyi csoportjába, húsz előfizetőt szereznek a Fáklyának és havonként egy tudományos előadást fognak tartani. é kötelezettségvállalással arra törekszenek, hogy a magyar dolgozók kultúregyesülete az eddiginél jobban teljesítse hivatását és egyre jobban vegye ki részét az új emberért vívott harcból, Drábek Viktor Ha belépünk a régi Rákóczi-házba, ahol a Technikai Múzeum nyert elhelyezést, az elsö pülanatban nem is tudjuk, hogy a sok szebbnélszebb technikai csoda közül me. lyi'kre fordítsuk tekintetünket, ^A kovácsoltvas kapudíszeket nézzük-e. avagy a különféle modelleket, a kis vonatoktól a radar-készülékig. Elbeszélgetve Butkovics elvtárssal, a múzeum igazgatójával, a múzeum céljáról és jelentőségéről, megtudjuk, hogy a múzeum célja gyűjteni, megőrizni és kiállítani a különféle, teclmikai tárgykörbe tartozó találmányokat, bemutatni egyegy technikai ág fejlődését a legrégibb modellektői a legújabbakig. Szóval bemutatni a technikai civilizáció fejlődését, hogy a tanulni vágyó diákság és mindazok, akiket a technika érdekel, bővíthessék tudásukat. — Igyekszünk az egyes gépeket mozgásukban bemutatni, igyekszünk megismertetni a látogatókat a technikai folyamat tal — mondja Butkovics elvtárs Ezenkívül nagy gondot fordítunk a legújabb tudományos eredményekre. így sor kerül arra, hogy nemsokára bemutatjuk a televízió fejlődését, megmagyarázzuk, mi alényege és hogyan keletkezett. Tudjuk, hogy a televíziós készülékek ma fnár nem elérhetetlenek a lakosság számára, hiszen több ízben leszállították árát s ezért igen fonos. hogy megismerkedjen kezelésével és lényegével. A jövőben a repülőtechnika iránt érdeklődők Számára is nagyjelentőségű újítást szándékozunk bevezetni. Lesz egy kabinunk, amelybe egy teljes repülőgépet szerelünk be minden, felszereléssel együtt. Ebbe a repülőgépbe bárki beülhet és a gyakorlatban megismerkedhetik azokkal a készülékekkel, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a re. pülflgép vezetéséhez. — Szándékunkban van ezenkivül — folytatta Butkovic

s igazgató — minden héten gramafonhangversenyeket rendezni a múzeum nagytermében, technikailag tökéletes reprodukciókat adunk majd és egyben ismertetjük a közönségnek az akusztika kérdéseit. így a.. technikát összekapcsoljuk a művészettel. A hangversenyek szünetében azután felszólítjuk majd a közönséget, nézzen körül a múzeumban és Így a múzeum látogatottsága fokozódni fog. A Technikai Múzeu

m igen nagy. számú technikai könyvvel rendelke zik. Vannak építészeti szakkönyvek 1709-ből, bányászati szakkönyvek 1714-ből és megtaláljuk itt Bólyái Farkasnak, a hírea magyar tudósnak és feltalálónak 1830.as kiadású könyvét i

a az aritmetikáról. Irinyi Jáno

s néhány gyufaszálát is őrzi a múzeum. Beszélgetésünk során az igazgató elvtárs megemlíti, szeretnének foglalkozni Jedlik Ányosnak, Szlovákia szülöttének, a dinamó feltalálójának munkásságával is. Chudy Józsefnek, az első Morsekészülék készítőjének emlékét szin, tén ápolja a múzeum. Egy 1832ben Pesten kiadott magyarnyelvű kiadvány »Mezei gazda vagy a me. zel g házi gazdaság minden ágaira terjedő folyóirat* is felkelti figyelmünket. Butkovics igazgató érdekes dolgokat moru}" a repülés kassái őstörténetéből. Elrrfondja, hogy Kvasz András kassai lakos 1913.ban emelkedett először magakészitette repülőgépével a magasba. Erről az eseményről a Kassai Üjság 1913ban a kővetkezőket írta: »Kvasz András tegnap jólsikerült látványos repülést mutatott be a hlinikj katonai gyakorlótéren. A gyönyörűen verőfényes és szélcsendes időben ezrével tódult ki az érdeklődő közönség a városból a repülés színterére. Kvasz András repülőgépe a szabad térségen várt

a gazdáját s mlg az megérkezett, ugyancsak ki volt téve a kíváncsiskodók ostromának. Egynéhány »tanulmányozó* gyereket a monoplán szárnyai aló! kellett kikurgatni, mlg mások egészen kedélyesen a vászonfedeleket látták el autogrammukkal, vagy a Váztartó acélsodronyokat pengették, mint a citera húrjait szokás. Végre azonban megjelent a pilóta és erélyesen utat tört magának a géphez A következő percben meglódult a légcsavar és kisvártatva nekiiramodott a gép a levegőéinek. Az első kört mintegy húsz méter magasságban Irta le Kvasz András és simán szállott visgza a start helyére. Aztán még kétszer vágott neki a légi útnak és most már kb 50 méter magassígr

a emelkedett. Az a látvány, amit a közönség felett elzúgó gép nyújtott, valóban meg. kapó, eredeti szenzáció volt. A negyedszeri felszállást egy utassal kísérelte meg Kvasz, de az 55 lóerős motor most már nem dolgozott folyamatosari, ezért a pilóta csak alig néhánv méternyire merészkedett a- föld színéről.* Hol van Kvasz András repülőgépe azoktó] a modern modell?ktöl, amelyek ugyancsak itt láthatók. A remülőgép-osztályon megtaláljuk a legrégibb típusokat, mint az Árgus • 10-et. de a régi francia Renaultmotorokat ls Majd szemünkbe tűnik a legmodernebb Benz- és a szovjetmotorok különféle fajtája. Itt van a 004.es számú rakétamotor is és egy ejtőertiyő, amelyet a rakétarepülőből való kiugrásnál használnak. Ha végigmegyünk a múzeumon, az alagsortól egészen az emeletig, érdekesebbnél érdekesebb gépeket Utunk. Akik a könyvnyomtatás i-ánt érdeklődnek, megtalálják itt a különféle típusú könyvnyomtató gépeket. A múzeum őrzi azt a gépet is, aflnelyen a Kassai Munkás "éldányait nyttmták, Képek mutatják a könyvnyomtatás történetét. Egy másik osztályon különféle, a frőzgépek és gépek részletes keresztmetszete kelti fel' figyelmünket. Másutt egy hatemeletes malom belsfi berendezésének legtökéletesebben ábrázolt képe állít meg minket. A vasúti közlekedést bemutató teremben a kísérleti vasút modelljén a munkatársak egész csoportja ismerkedik a vasötközlekedés különféle problémáival Akik a fizikai berendezések és felfedezések iránt érdeklödnek, mikroszkópokat találnak itt- Betekintést nyerhetnek az elektrodinamikai és az optikai, a kémiai laboratóriumok belső | életébe. Az egyik szekrényben egy sorozat villanykörte a leg. régibb típusoktól a legújabbakig vnuta,tj

a ennek az igen fontos találmánynak a fejlődését. A textilgépek termében a textilipar fejlődését látjuk a házi szö. vögépftktűl egész napjainkig. A fényképezö-osztály igen szépen rau. tatja be a fényképezőgépek- fejlődését a legrégibb példányoktól napjainkig. Az építészeti osztályon be. .mutatják az építészet fejlődését a római kortól napjainkig. Ott láthatjuk a különféle hidak modelljeit is, amelyek részekre szétszedhetők és az elméleti rajzok alapján tanulmányozhatók. ' Az egyik legérdekesebb osztály talán az, ahol a különféle típusú órákat mutatják be a régi órakovácsok müveitől — ilyen pl. a kassai dómnak ugyancsak Itt Őrzött régi órája — a legmodernebb időmérőkig. Tanulságos és igen érdekes P? a terem is, amelyben bemutatja., a szerszámgyártás fejlődését. A technikai civilizáció 5—6 fokozatát mutatják itt be a történelemelőttj emberek kezdetleges szerszámaitól kezdve. Az egész kiállított anyag a marx.lenini tanítások szel. lemében 'segít megértetili a látoga. tikkal a technikai civilizáció fejlődését. A múzeumból azzal az érzéssel távoztunk, hogy valóban nagy szolgálatot tesz a dolgozóknak, akik technikai tudásukat fejleszteni pkarjík Aft megismerkedni óhajta. nak a technika csodáival Vidor István. V 1