Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

e UJSZG 1954. március 11. Az SzKP központi bizottságának határozata a Szovjetunió gabonatermelésének további növeléséről A Szovjetunió Kommunista Párt. Ja központi bizottságának teljes ülése 1954. március 2-án N. Sz. Hruscsev előadói beszéde alapján határozatot hozott »az ország gabonatermelésének további növeléséről, valamint a szűz- és parlagon hagyott földek termővé tételéről«. A határozat ismerteti a szovjet mezőgazdaságban az elmúlt év folyamán elért eredményeket és még meglevő hiányosságokat, majd a gabonagazdálkodás helyzetével és a gabonatermelés növelésének feladataival foglalkozik. Az egész mezőgazdasági termelés alapját képező gabonagazdálkodás továbbfejlesztésének igen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy teljesíthető legyen a párt és a kormány által kitűzött össznépi feladat: hogy rohamosan fejleszteni tudják az országban a közszükségleti cikkek gyártását, hogy mind nagyobb mértékben ki tudják elégíteni a lakosság kiváló minőségű termékekre irányuló növekvő szükségleteit. A gabonanemüek terméshozamának az ország minden területén való növelése mellett a gabonatermelés fokozásában nagy jelentősége van a gabonavetésterület kibővítésének a szüztalajú, valamint töretlen földek megművelésével. Kazahsztán, Szibéria, az Ural, a Volgavidék kerületeiben és részben az Észak-Kaukázus kerületeiben óriási kiterjedésű termékeny fekete- és barnatalajú műveletlen földek vannak, amelyeken minden nagyobb berulházás nélkül gazdag termést lehet elérni. Az SzKP KB teljes ülése legfontosabb állami feladatul tűzi az illetékes szervek elé, hogy 1954/55ben gabonavetésterületüket az eddig parlagon hagyott és szüzföldek müvelés alá vételével legalább 13 millió hektárral növeljék és e területekről 1955-ben 1100—1200 millió pud gabonát takarítsanak be és ebből 800—900 millió pud árugabona legyen. Legkésőbb 1954. június l-ig ki kell jelölni azokat a szűz vagy par. 'agon hagyott földparcellákat, amelyek alkalmasak a gabonavetésterület kibővítésére. Gondoskodni kell e területeken a gabonanemüek ter. melésével és ápolásával kapcsolatos összes munkák gépesítéséről, azért ezekre a területekre 1954-ben 120 ezer traktort (15 lóerős egységre átszámítva), 10.000 kombájnt, megfelelő • számú tratorekét, stb. kel] szállítani. Gondoskodni kell, hogy az új földek megművelését szakképzett vezető káderek, mérnökök technikusok, agronómusok irányítsák, jó szakemberek vállaljanak itt munkát. A dolgozók szer. vezett toborzását ezekre a területekre hazafias ügynek keli tekinteni. < A határozat jóváhagyja a Komszomol központi bizottságának és a helyi Komszomol-szervezeteknek azt a helyeg kezdeményezését, hogy' teljes önkéntesség alapján, szerve, zett formában gépkezelőket küldenek az új földeken dolgozó gép- és traktorállamásokra, szovhozokba. Ezután a határozat az új földeken dolgozók gazdasági és kulturális ellátásáról intézkedik. A kolhozok, kolhozparasztok, gépés traktorállomások dolgozói anyagi érdekeltségének fokozására az űj földek müvelésére vonatkozó terv végrehajtásában, magas terméshozamok elérésében, javasolni kell a kolhozoknak, hogy a közgyűlés határozata alapján a mezei és traktorosbrigádok tagjainak további fizetségként adják oda az új földek egész vetésterületén a terven felül elért termég 30 százalékát. Javasol, ni kell azt is a kolhozoknak, hogy a közgyűlés hozzájárulása alapján ezeknek a dolgozóknak munkaegységeikre előlegként fizessék ki az újonnan müvelés alá vett vetésterületről származó gabonák kötelező beszolgáltatásából, valamint felvásárlásából származó összegnek körülbelül 25 százalékát. További jutalmazást is állapít meg a határozat és kimondja, hogy 1954/55-re a parlagon hagyott földeket és szüzföldeket megművelő új szovhozok munkásai, alkalmazottai, szakemberei, vezetői 15 százalékos munkapőtlékot kapjanak. A mezőgazdasági tervek készítésével, a vetésterület struktúrájának megváltoztatásával és a gabonanemüek terméshozama növelésénekje. len tőségével foglalkozik ezután a határozat. A Szovjetunió élelmiszerbőségének megteremtése érdekében az SzKP központi bizottságának teljes ülése a legfontosabb feladatok egyikének tűzi ki a kertek é

s szőlőkertek terméseredményeinek minden eszközzej való növelését. Az SzKP KB szükségesnek tartja, hogy 1954/55-ben új gabonatermelő szovhozokat szervezzenek. A szovhozokat tovább kell erősíteni szakképzett vezetőkkel és szakemberekkel. Szovhoz igazgatók általá. ban a legmagasabb mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkező szakemberek legyenek. A teljes ülés megállapítja, hogy a mezőgazdaság terén fennálló feladatok teljesítésének egyik legfon. tosaibb feltétele, a kolhozok szervezeti és gazdasági megerősítése. El kell érnünk, hogy kivétel nélkül valamennyi kolhoz az élenjárók színvonalára emelkedjék. Kötelezni kell a pártbizottságokat, a szovjetés mezőgazdasági szerveket, a legmagasabbaktól a helyi szervekig, hogy rendszeresen és elmélyülten foglalkozzanak a kolhozok szerve • zeti és gazdasági megerősítésével El kell terjeszteni a mezőgazdasá. gi munkában a haladó termelési módszereket, amelyek segítik a kolhozmunka termelékenységének állandó emelkedését. Az SzKP KB teljes ülése felhív minden falusi kommunistát és kom. szomolistát, minden kolhozparasztot a gép- és traktorállomások és szov. hozok minden dolgozóját, széleskö rüen bontakoztassák ki a szocialista munkaversenyt. a gabonagazd.i ság hatalmas fellendítésére, valamennyi mezőgazdasági növény jr' terméseredményeire, az állatállomány további növelésére, az állattenyésztés produktivitásának emeléN. M. Svernyik találkozása a választókkal Nyikolaj Mihajlovics Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának küldöttjelöltje március 7-én Szverdlovszkban találkozott a szverdlovszki választókerület választóival. A szverdlovszki opera, és balett színház termében tartották meg a gyűlést. A szónokok hangsúlyozták hogy Szverdlovszk és a szverdlovszki terület dolgozói egyhangúlag javasolják N. M. Svernyiket a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttjelöltjévé. Ezután N. M. Svernyik mondott beszédet. A gyűlés részvevői viharos, hoszszantartó tapssal fogadták N. M. Svernyik szavait, amelyek éltették a nagy szovjet népet, a kommunizmus építőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Szovjetunió kormányát. Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának programm tervezete egységre hívja fel a demokratikus erőket Az Egyesült Államok Kommunista Pártja közzétette „Amerikai útja a munka, a béke és a demokrácia felé" című programmtervezetét. A programm bevezetőben rámutat, hogy az Egyesült Államok gyorsan közeledik a válsághoz. Az Egyesült Államok kormányának munkastatisztikai hivatala elismeri, hogy az amerikai családoknak több mint a : fele „nem tudja kielégíteni minimá. lis szükségleteit", nem tudja biztoi sítani" magának a méltó, egészséges életet." A programm hangsúlyozza, az ország irányítása a monopolisták kezében van, akik arra törekednek, hogy siettessék a fegyverkezési hajszát, végeredményben pedig a háborút. A kommunista párt kiemeli programmjában: „Az Egyesült Államok külpolitikájának jelenlegi válságát az okozta, hogy az uralkodó osztály nem akarja „elismerni az új erőviszonyokat ä világon." A programm a továbbiakban a maccarthyzmiusnak és az Egyesült Államok fasizálódásának fokozódó | veszélyét mérlegeli. Az amerikai nép ; számára a „jelenlegi legfőbb feladatot" az amerikai fasizmus szétzúzása jelenti. Ezután a programm ismerteti a kommunista párt öt pontból álló akcióprogrammját. A kommunista párt végül kifejezi programmjában azt a készséget, hogy minden amerikaival együtt — bármilyenek voltak múltbeli viszonyaink, vagy bármilyenek jelenlegi nézeteltéréseinek — harcol a háború és a fasizmus ellen. Francia politikus elítéli az „európai védelmi közösség" tervét A francia sajtó élénken kommentálja a köztársasági tanács külügyi bizottsága elnökének, Marcel Plaisant radikális szocialista politikusnak a nyilatkozatát, amely élesen elítéli az „európai védelmi közösség" létrehozásának tervét. Kijelentette: Az „európai védelmi közösség" kétfejű szörnyhöz hasonlít, amely tekintetét Nagy-Britannia és az északafrikai francia birtokok felé veti. Az „európai védelmi közösség" semmi jót nem jelent a francia nép számára. Sohasem fogunk lemondani nemzeti szuverenitásunkról — mondotta befejezésül Plaisant. A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájáhan 3. A parasztság rétegezödése Pártunk és kormányunk gyakorlati intézkedései pozdorjává zúzzák azt a káros, sőt ellenséges irány, zatot. amely a dolgozó parasztság, különösen a középparasztság szövetkezeti gazdálkodásra való áttérését különféle megszorításokkal, teljesíthetetlen beadási kötelezettségek kivetésével, a parasztok állandó zaklatásával és megfélemlítésé, vei, az egyénileg gazdálkodók elszegényesítésével, gazdasági- és életlehetőségeik megnehezítésével akarják elérni. Pártunk és kormányunk intézkedései növelik az egyéni parasztgazdaságok, a középparaszti gazdaságok termelési lehetőségeit, a parasztok személyes érdekeltségeire épülnek, növelik jövedelmét és jólétét. Természete^ hogy mindezek, a paraszt számára előnyős tények megnehezíthetik a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérését, ha látja, hogy saját egyéni parcelláján is lehetősége van jövedelme és életszínvonala fokozására. Az a középparaszt, aki úgy véli, hogy egyéni gazdaságában is megtalálja számításait, ugyancsak megfontolja, belépjen-e a szövetkezetbe. De belép, ha meggyőződik arról, hogy a szövetkezet nagy tábla földjei többet teremnek, mint az ő parcellája, ha látja, hogy bár neki jói megy, a szövetkezeti parasztoknak sokkal-, jobb a sorsa. Hogy szövetkezeteink valóban ilyen maga

s termelékenységű. tagjainak nagy jövedelmet biztosító szövetkezeteliké váljanak, 6 ezáltal a parasztok előtt vonzóvá váljanak, — ezért tűzte ki pár. tunk és kormányunk közvetlen feladatként a szövetkezetek szervezeti és gazdasági megszUándítását s az egyéni parasztgazdaságok ég a szövetkezetek egyidejű megsegítése és támogatása mellett, ezért fordít fokozottabb figyelmet és nyújt fokozottabb támogatást a szövetkezeteknek. Ez a fokozottab támogatás azt a célt szolgálja, hogy szövetkezeteinknek lehetőségük nyíljék minden irányú fölényüket bebizonyítani az egyéni parasztgazdaságok fölött. A középparasztság jelentős része lépett már rá a szövetkezeti gazdálkodás útjára, de egyrészilk még mindig nem vert ott gyökeret, s különösen a parasztgazdaságok megsegítésére irányuló legutóbbi intézkedések következtéiben helyzete a szövetkezetben bizonytalanná, in. gadozóvá vált. Előidézte a szövetkezeti középparaszt-tag bizonytalankodását egyrészt az. hogy ott mindjárt az első esztendőben nem találta meg számításait, vagy még inkább az,' hogy nem kapta meg azt, amit nem egy helyen csalétekként ígértek neki. Voltak ugyanis olyan szövetkezeti szerve, zök, akik Eldorádót ígérgettek a parasztoknak, csakhogy belépjenek. Másrészt ingadozóvá tette őket, hogy sok szövetkezetben háttérbe szorították, letorkolták, sőt te is kulákozták, ha szólni mertek, ha észrevételeik voltak Harmadsorban pedig az. hogy a mult év szeptember 15-i kormánynyilatkozatot és az egyéni gazdaságok támogatására irányuló azóta hozott intézkedéseket sokan közülük — az ellenség hazug propagandájától félrevezetve — úgy fogják fel, hogy az lemondást, viszszalépést jelent a szövetkezetek alakításáról, hogy az egyéni paraszt, gazdaságok támogatása a szövetkezetek »elsorvadásához« fog vezétni. Nézzük meg ezeket a kérdéseket sorjában. A hibák elkenése volna azt állítani, hogy a volt középparasztok minden szövetkezetben megtalálták számításaikat. Nem találták meg, helyesebben, még nem találták meg. Ezeken a helyeken falusi propagandánknak éppen en. nek megmagyarázására kell irányulnia. Az, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az első esztendőben nem tudta valóraváltani a hozzá fűzött reményeket, semmi esetre sem jelenti azt, hogy nem fogja valóra váltani, sőt túlszárnyalni azokat. A kezdeti nehézségeket, az első idők eredménytelenségét úgy feltüntetni és úgy felfogni, mint a szövetkezeti gazdálkodás életképtelenségét, a legtévesebb dolog. A tagok, a volt középparaszttagok elsősor. ban is azt nézzék meg, hogy ők maguk mennyiben járultak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet eredményeket érjen el. Nézzék meg azt. hogy ők maguk mennyiben voltak előidézői és okozói az eredménytelenségeknek és főleg ne úgy nézzenek a szövetkezetre mint valami mesebel. terülj meg asztalkámra, ne áltassák magukat azzal, hogy a szövetkezetben a sült galamb a szájukba repül, hanem fogják meg a munka komolyabb végét, s akkor a szövetkezet valóra váltja a hozzáfűzött reményeket. Egy bizonyos és elvitathatatlan: ha a tagok, a volt középparasztok úgy és annyit dolgoznának a szövetkezetben, mint egyénileg gazdálkodó korukban, ha úgy óvnák a szövetkezeti vagyont és úgy őrködnének a szövetkezet érdekei fölött, mint egyénileg gazdálkodó korukban, ak. kor dúsgazdag szövetkezeteink volnának. Meggondolatlanul és helytelenül járnak el azok a volt középparaszt szövetkezeti tagok, akik a szövetkezetben előforduló hibákat, továbbá azt, hogy a szövetkezetben még nem találták meg számításukat, úgy akarják »helyrehozni«, hogy kilépnek a szövetkezetből. Ez annál is helytelenebb, mivel ezek a bizonytalankodó tagok igen gyakran más szövetkezetek eredményeit állítják szembe saját szövetkezetük eredménytelenségével, — tehát felismerték és elismerik a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, csak képtelenek megbirkózni saját szövetke. zetük hibáival. Sztálin elvtársnak 1930-ban a kolhozparasztok feltették a kérdést: ^Helyesen teszik-e az ingadozó parasztok, ha kiválnak a kolhozból ?« Sztálin elvtárs a kérdésre így válaszolt: »Nem, helytelenül teszik. A kolhozokból kiválva saját érdekeik ellen cselekszenek, mert a... kol. hozokbó kiválva rosszabb helyzetbe kerülnek, mert megfosztják magukat azoktól a kedvezményektől és előnyöktől, amelyeket a szovjet ha. talom a kolhozoknak nyújt. A kolhozokban elkövetett hibák és torzításol. nem ódnak okot a kilépésre. A hibákat bennmaradva a koli hozban, közös erővel ki kell javí tani. Ez annál is könnyebb, mert a szovjet hatalom mag

a jg teljes érövéi í

oS harcolni a hibák ellen.« (Saját kiemelésem. B. L.) Érvényes.e Sztálin elvtársnak ez a megállapítása a mi mai viszonyainkra? Teljes mértékben érvényes! Pártunk és kormányunk éles harcot indított a szövetkezet szervezése terén, a szövetkezeti gazdálkodásban elkövetett hibák kiküszöbölésére. A párt és a kormány messzemenő támogatást nyújt a szövetkezetek gazdasági megszilárdítására. Hangsúlyozni keil: az egyéni parasztgazdaságoknak és a szövetkezeteknek az állam részéről egyidejűleg nyújtott segítség és támogatás nem jelent egyenlömé-tékü és egyenlőértékti támogatást. Anélkül, hogy az egyéni parasztgazdaságok érde. keit és támogatását a legkisebb megrövidítés is érné, az állam a szövetkezeteket sokkal hathatósabb támogatásban részesíti. Kézenfekvő tehát, hogy a szövetkezeti tagoknak minden lehetőségük megvan arra, hogy szövetkezetük hibáit, bennmaradva a szövetkezetben, közös erővel kijavítsák. Ehhez szorosan kapcsolódik a következő kérdés: végetvetni a volt középparaszti szövetkezeti tagokkal szembeni helytelen, nem egyszer ellenséges magatartásnak. A szövetkezetek jelentős részében a volt középparasztok joggal érzik megrövidítve, mellőzve magukat, hogy nem vonják be őket a vezetés munkájába, nem használják fel nagy gazdasági szakismereteiket és ha észrevételeik, kifogásaik vannak a vezetés, a gazdálkodásban előforduló hibák ellen, akkor rögtön megkapják a s>magakét«: »kulákok«, srendbontók«, »lázítók«, 3>haszonlesök«. Az ilyen magatartásnak aztán mi más lehet a következménye, mint az, hogy ezek a tagok, akik még jó-