Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-11 / 60. szám, csütörtök

4 ül SZÖ \L954. március 11. Az 1954. évi állami költségvetésünk népi és békés jellege ^állami pénztáinál keresi és nem látja saját szakasza mérhetetlen kiaknázatlan' lehetőségeit. Amikor például némelyik vállalat januárban és februárban nem teljesíthette a termelési és pénzügyi tervet, nem látjuk mindig eléggé gyorsan, hogy ezáltal mennyit veszítünk és hogy mennyire szükséges gyorsan behozni az elmaradást, sőt némelyik minisztérium és vállalat újabb követelésekkel áll elő a bevételek csökkentésére és a kiadások fokozására. Ezért a gyakorlatban nem értéElvtársak és elvtársnök, rámutattam állami költségvetésünk gazdasági, produktív, népi és békés jellegére. Ez olyan költségvetés, amely a kormánynyilatkozat szellemében biztositja népünk anyagi és kulturális színvonalának további emelkedését, nemzetgazdaságunk és a közí:f Ezért az új könyvelési nyilvánta tást számos vállalatban csak formálisan vezetik, nem használják ki * hiányosságok elemzésére és a kikü- j szöbölésükre irányuló intézkedésekre. A minisztériumok, főigazgatóságok és a vállalatok igazgatói nem támaszkodnak kellőképpen a főkönyvelőkre. nem végzik kellőképpen fontos funkcióikat. A könyveié si dolgozók az egységes földműves szövetkezetekben, az állami gazdaságokon. a gép- és traktorállomásokon még nem ügyelnek eléggé a gazdaságosságra és az állami fegyelemre. A pénzügyminisztériumnak az Állami- és Beruházási Banknak, valamint a nemzeti bizottságok pénzügyi szakosztályainak is jobban meg kell tanulniok, hogy ne várjanak passzívan pénzügyi eredményekre, hanem tevékenyen segítsék a termelést ezek elérésében. A pénzügyminisztériumnak, a bankoknak és a pénzügyi szakoszVIII. Zárószó társaság további fejlődését, és lehetővé teszi, hogy a további ötéves terv szép feladatait tüzzük magunk elé. Népünknek a nemzeti bizottságokról szóló .országos vita folyamán, az ; üzemek és a háztartások számára való szénbiztosításánál, a tavaszi munkák előkészületeiben megnyilvánult alkotó tevékenysége arról tanúskodik, hogy dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a Nemzeti Arcvonal kormánya köré tömörülve, biztosittáiynak jobban kell ismerniök a termelés problémáit, ismerniök kell a termelés lehetőségeit és hiányosságait, tudniok kell elemezni a vállalatok gazdálkodását, előre kell látniok, javasolniok kell a szükséges intézkedéseket és segíteniök kell ezek következetes végrehajtásában. Rendszeresebben kell ellenőrizniük a gazdálkodás és a terv teljesítését, következtesebben kell közbelépniök ott, ahol megsértik az állami fegyelmet és nem teljesítik idejére az állami költségvetés iránti kötelezettségüket. ja, hogy köztársaságunk idei költségvetését is sikeresen teljesíti. A kormány nevében javasolom, hogy a Nemzetgyűlés hagyja jóvá az 1952. évi állami zárszámadást és az 1954-es évre szóló költségvetési törvényt és állami költségvetés javaslatát Jozef Való előadói beszéde a költségvetési törvényjavaslatról Az állami költségvetés biztosítja a szükséges pénzügyi eszközöket a nemzetgazdasági terv teljesítésére és kulturális-szociális, valamint egészségügyi fejlődésünk további felvirágzására, biztosítja az eszközöket az állam védelmére és a kiadásokat az állami igazgatás céljaira. Költségvetéseink nemcsak kiegyenlített költségvetések, hanem év: öl évr

e növekszik a költségvetési felesleg. Tudjuk, hogy a költségvetési feleslegek nagy része számos esetben azért mutatkozik, mivel különféle szakaszokon nem teljesítették a tervet és ezért a költségvetési eszközöket nem merítették ki, ami általában nem egészséges tünet. Ennek ellenére bátran mondhatjuk, hogy költség vetéseink reálisak, hogy teljes mértékben megfelelnek államunk fejlődése szükségleteinek, Mindjárt felszabadításunk után a nagy építkezések és termelésünk kiszélesítésének útjára tértünk. A felszabadulás után mindehhez or szagunkban a hitleri megszállók által való kifosztottsága után kellett hozzálátnunk. Voltak nálunk olyan jövendőmondók, akik azt jövendölték, hogy külföldi kölcsön nélkül nem fogjuk tudni rendbe szedni közlekedésünket és termelésünket és ezért azt ajánlották, hogy orientálódjunk a nyugati államok félé mivei állítólag csak onnan kaphatjuk meg a gazdaságunk újjáépíté. séhez szükséges eszközöket. Felszabadítónkhoz híven, bízva támogatásában, mégpedig önzetlen tá mogatásában, amely nem hajtja rabságba dolgozó népünket, bízva nemzeteink alkotóképességében és erejében, visszautasítottuk ezt az utat. Csehszlovákia harcokban kipróbált dicső kommunista pártja vezetésével megkezdtük gazdaságunk újjáépítésének útját külföldi rabságba döntö kölcsönök nélkül. A kétéves tervet sikerrel teljesi. tettük és azok a feladatok, amelyeket az első gottwaldi ötéves tervben kitűztünk, nagyszabásúak voltak. Ma újból elmondhatjuk, hogy ezeket a feladatokat is becsületesen teljesítettük. Államunk a világ legfejlettebb ipari országainak sorába kérült. Az ötéves terv idején számos nagy gyárat építettünk, hazánkban mtnctenki számára biztosítottuk a munkát. Örökre töröltük szótárunkból ezt a szót: munkanélküliség. Kiküszöböltük a nyomort és a szegénységet. Biztosítottuk min. denkinek megélhetését és ha egészségügyi okokból, vagy idős koránál fogva nem tud dolgozni, megkapja az öt megillető járadékot. Gondoskodtunk a sokgyermekes családok ról és így ifjúságunk részére valóban örömteli életet biztosítottunk. A továbbiakban az előadó kijelentette, hogy a München előtti köztársaság költségvetései veszte, séggel zárultak és amellett csak-' nem minden évben szükség volt házai, vagy külföld: kölcsönre. A volt kapitalista köztársaság régi adós. ságainak kamatai és törlesztése: még ma is 148 millió, 470 ezer korona összeggel terhelik költségvetésünket. Ezután Jozef Való előadó néhány számadatot ismertetett az első cseh szlovák köztársaság idejéből, az 1935. évi konjunktúra időszakából. A költségvetésnek 8.033,531.000.-— kcfoma bevétele és 8,032.199.900 korona kiadása volt. A felesleg 1,131.100.— koronát tett ki. De már maga a költségvetési törvény felhatalmazta ä pénzügyminisztert, hogy a költségvetés fedezésére hitelek révén biztosítson 517,115.618.— koronát. A valóságban a költség vetés felesleg helyett 515,183.516.— korona hiányt mutatott ki. Az állami költségvetés szükségleteinek fedezésére szolgáló összegek négyötöd ,„ részét a lakosságtól adókban, szolgáltatásokban és illetékekben szedték be. Az állami költségvetéshez a lakosság adók révén körülbelül 77 százalékban járult hozzá és a társadalmi szükségletek céljaira nem fordították a felét sem annak, amit a lakosságtól beszedtek. Ezekből a számokból láthatjuk, milyen népellenes jellege volt a München előtti kapitalista köztársaság költségvetésének. Nézzük csak, mi a helyzet azokban az államokban, ahol a kapita lista társadalmi rend urakodik. .Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése a második világháború befejezése óta

N passzív és a költségvetési hiány évről évre növekszik. Az Amerikai Egyesült Államok lakossága a költségvetéshez csaknem 60 százalékkal járul hozzá, d

e a költségvetésből a társadalmi szükségletre nem egészen 10 százalékot kap. A francia költségvetés az 1954. évben körülbelül 650 milliárd frank hiánnyal számol. Még szomorúbb képet nyújt Olaszország költségvetése. Az 1953 —1964. évi költségvetés 417.015 millió líra hiányt mutat ki. Olaszország egész államadóssága 3188 millárdot tesz ki. Csupán a külkereskedelem egyévi hiánya 580 milliárd lira. Ez Olaszország gazdasági helyzetének teljes aláásását jelenti. Emellett Olaszországban több mint 4 millió a munkanélküliek és részben foglalkoztatottak száma. Jozef Való képviselő beszédének további részében a pénzreform és a kötöttpiac eltörlésének nagy jelen tőségével foglalkozott építésünk további menetére vonatkozólag és a következőket mondotta: „Amint az 1953. szeptember 15-i kormány nyilatkozat hangsúlyozta, a fő feladatok egyike, az emberről való gcdoskodás. Az 1954. évi költség vetés ilyen jellegű. A mult évi költségvetésekhez viszonyítva, a szociális, kulturális és egészségügyi célokra fordított összeg ebben az évben nagyobb. A bővített beruházási tevékenység, a lakásegy ségek építése fokozott mértékben jut kifejezésre az idei költségvetésben. Az. idei költségvetés megvitatásában részt vett -népünk is, mivel a nemzeti bizottságokból szóló törvényekkel kapcsolatos vitában éppen ezekre a kérdésekre mutattak rá. A vita részvevői rámutattak azokra a helyekre, aHol a nemzeti tulajdont fecsérlik é

s a munkaerőket nem használják fel gazdaságosan. A nemzeti bizottságokról szóló vita hatással volt az állami költségvetés megtárgyalására és tényleges segítséget jelentett arra, hogy megtanuljunk még jobban és még következetesebben gazdálkodni és gazdaságosan bánni a nemzeti tulajdonnal, hogy még következetesebben keressük a nagy tartalékokat, amelyek egyrészt nyersanyagokban, másrészt népünk munkalelkesedésében mutatkoznak. Bpfejezésü] Jozef Való előadó az 1954. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban beszélt a nemzetgyűlési bizottságok munkájának alaposságáról, amelyekhez beterjesztették az egyes reszortok költségvetéseit. A reszortok költségvetéseit a miniszter, vagy a központi hivatal felelős vezetőjének jelenlétében tárgyalták meg. A képviselők bírálták és elemezték a miniszter munkáját és felvilágosításokat kértek az egye

s munkaszakaszokra vonatkozólag. A miniszte. rek és a központi hivatalok vezetői a kérdést vagy azonnal helyben :t

e magyarázták, vagy pedig Írásbeli magyarázatot adnak. Egyetlen kérdés vagy megjegyzés sem marad válasz nélkül. A Nemzetgyűlés, — mondotta Jozef Való előadó — mint népi demokratikus társadalmi rendszerünk legfelsőbb törvényhozó é

a ellenörZi'i szerve teljes mértékben felhasználja jogkörét. Költségvetésünknek nincs egyetlen egy titkos vagy rejtélyes tétele sem, amelyről a Nemzetgyűlés ne tudna, úgy, mint a kapitalista uralom költségvetéseiben láthattuk. Költségvetésünket dolgozó népünk szükségleteit szem előtt tartva, ál. lították össze. Ezért egységesek a vélemények. Összeköt bennünket kö. zös célunk, a szocializmus építése. Egy akarat Vezet bennünket, az, hogyan szolgáljuk legjobban népünket. Beszédének befejező részében Való képviselő javasolta a Nemzetgyűlésnek. hogy a költségvetést hagyja Jóvá úgy, ahogyan előter. j esztették. . II Nemzetgyűlés jóváhagyta az 1954. évi állami költségvetést • Szerdán, március 10-én folytatta a Nemzetgyűlés az 1954. évi állami költségvetés és a/. 1982. évi állami zárszámadások megtárgyalását. A Nemzetgyűlés ülésén részt vettek Viliam Široký miniszterelnök, dr. .Jaromlr Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr.' Alexej Čepiéka hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettese és a kormány több tagja. A díszpáholyokban a prágai diplomáciai testület tagjai köz- és kulturális életünk élenjáró képviselői, a Központi Szakszervezeti Tanács, a Központi Hivatalok képviselői, külföldi újságírók és a prágai kerület üzemei dolgozóinak küldöttségei foglaltak helyet. A Nemzetgyűlés ülését Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Az 1954. évi állami költségvetésről és az 1952. évi állami zárszámadásokról folytatott vita keretében <!r. Jirí Hájek, Ondrej Klokoč, Jozef Blfta, Vincent Bohuš, Jozef Boruvka, dr. Iván Štefánik, Jiri Fleyberk, .lán Drda, F.mll Voja nec és Helene LöTli-rnvá képviselők szólaltak lel. A vita befejezése után a Nemzetgyűlés megnyitotta a szavazást és az Alkotmány 62. paragrafusa alapján egyhangúlag jóváhagyta az 1952. évi állami zárszámadást, amely 34.853,073.336.17 korona összeg felesleget mutat, vagyis új pénzben 6.966,614,667.23 koronát. A Nemzetgyűlés a továbbiakban egyhangúlag jóváhagyta az 1954. évre vonatkozó költségvetési törvényt, és az 1954. évi állami költségvetést. Az állami költségvetés a következő tételekből áll: A szocialista szektor bevételei 65.293,425.000.— a lakosságtól beszedett adók, Illetékek és szolgáltatások 10.165.265.000— Kŕs egyéb bevételek 12.344.431.000.— Kés a bevételek összege 87.803,121.000.— Kčs Gazdasági kiadások 48.518,559.000 Kés kulturális és szociális intézkedésekre' fordított kiadások 27.381,424.000.— K«S? a védelemre és biztonságra fordított kiadások 7.787,109.(MM).— Kés közigazgatásra fordított kiadás 3.737,392.000.— Kfs államadósságok 148,470.(MM).— K<v a kiadások összege 87.572.954.000.— Kés A bevételek és kiadások közötti különbség 230,167.000.— Kés fölösleget tesz ld. Az állami költségvetés részét képezik a nemzeti bizottságok költségvetései is. Ezek bevétele 14,880.517.000.— koronát tesz ki és kiadások ug.van ilyen összegben vannak megállapítva. A Nemzetgyűlés az 1952. évi állami zárszámadás és az 1954. évi állami költségvetés jóváhagyását hosszantartó tapssal üdvözölte. A Neínzetgyűlés befejezésül meg* tárgyalta és jóváhagyta azt a kor- mány rendeletet, amelyet a Csehszloi vák Köztársaság fejlődésére vonat| icozó első ötéves gazdasági tervről szóló törvény alapján adtak ki, "vei kapcsolatban Rtulo VetlSka, ' n Sntr és Vincent Kutlk mérnök, Isľls'ík tartottak beszámolót. I

Ezzel a Nemzetgyűlés 83. ülése befejeződött. Üdvözlő táviratok a csehszlovák-lengyel barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 7. évfordulója alkalmából Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere és Stanislaw Skrzeszewski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának március 10-i hetedik évfordulója alkalmából a következő táviratokat váltották: „Stanislavv Skrzeszewski elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének, Varsó Miniszter elvtárs, a csehszlovák-lengyel barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásinak 7. évfordulója alkalmából, mely az állandóan fejlődő széles testvéri együttműködés alapja és a béke ügyét szolgálja, szívélyes üdvözletemet és meleg jókívánságaimat küldöm. A csehszlovák és a lengyel nép tántoríthatatlanul állnak a Szovjetunió oldalán a békéért és a nemzetek közötti barátságért folytatott kitartó harcában és támogatják a nemzetközi feszültség enyhítésére és miflden vitás nemzetközi kérdés békés kiegyenlítésére való törekvését. Kívánom, hogy a lengyel nép a lehető legnagyobb sikereket érje el a szocializmus megvalósításáért folytatott további békés munkájában. Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere" „Václav Dávid elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszter rének, Prahn. Miniszter elvtárs, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 7. évfordulója alkalmából fogadja kérem, miniszter , elvtárs legszívélyesebb üdvözletemet. A qagy Szovjetunió önzetlen segítségére és példájára támaszkodó államaink közötti szerződés, a múltban is és a jövőben is a béke ügyét és nemzeteink jobb jövője építésének ügyét szolgálja. Meleg jókívánataimat küldöm önnek, miniszter elvtárs a csehszlovák nép jóléte érdekében kifejtett további termékeny munkához és nemzetek közötti béke megszilárdításához. Stanisiaw Skrzeszewski. a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere." A pionírok megemlékezése Gottwald elvtársról Klement Gottwaldot, felejthetetlen köztársasági elnökünket, egész dolgozó népünkkel együtt legfiatalabbjaink, a pionírok is forrón szerették. Élete tanítása é műve kimeríthetetlen forrást jelentenek számukra. Gottwald elvtárs legjobb barátjuk, tanácsadójuk és legjobb tanítójuk volt. ' Halálának első évfordulója alkalmából megemlékeztek életéről és műVeíröl a bratislavai Pionír-palota pionírjai is, akik március 9 -én, kedden délután beszélgetést rendeztek „Tanuljunk Gottwald elvtárstól" címmel. A beszélgetésen a pionírcsoportok vezetői vettek részt. Bevezetőben egy pionír elszavalta Pavel Ho- rák Klement Gottwaldról szóló költeményét. Mikor a pionírok meghallották a gramafonlemezről Gottwald elvtárs felejthetetlen hangját, végtelen szeretettel hallgatták őt. Az összegyűlt pionírokhoz ezutá.i Ivan Litvaj a CsISz szlovákiai központi bizottságának titkára beszélt elhúnyt köztársasági elnökünk életéről. Csehszlovákiába érkezett V. F. Dudin híres szovjet rendező Március 9-én, kedden Csehszlovákiába érkezett Vladimír Fjedorovios Dudin, híres szovjet színművész, a moszkvai Majakovszkij drámai színház rendezője az OSzSzK érdemes művésze. A Közművelődésügyi minisztérium meghívására Dudin kb. két hónapot tölt a prágai Nemzeti Színház együttesének tagja: között, hogy betanulja , velük Maxim Gorki; „Ellenségek"' című drámáját.