Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-05 / 55. szám, péntek

/ 1854. március 5. HISZI! 3 Az új törvények és a nemzeti bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket František Vodsloň képviselő törvénymagyarázatából A nemzetgyűlés keddi ülésén a nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvényjavaslatról és a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokról tárgyalt, amelyekkel kapcsolatban Vodsloň képviselő előadó tartott beszámolót. F. Vodsloň el&adó többek között ezeket mon. dotta: A megtárgyalásra kerülő nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslatokkal a nemzeti bizottságok építésének eddigi fejlődése eléri tetőfokát. Ezek az új törvények a nemzeti bizottságok eddigi tapasztalataiból, szervezeti alkatából és országunk szocialista építésében végzett munkájának rendszeréből és módszereiből indulnak ki, valamint a Szovjetunió szovjetjei munkájának tapasztalataiból, amelyek példaképül szolgálnak munkánkban. E törvények értelmében alapvető változás történik a nemzeti bizottBágok eddigi szerkezetében, megtervezésében, munkájának rendszerébein és módszereiben, ahogyan azt jelenleg a nemzeti bizottságok előtt álló feladatok megkövetelik. Már maga az a tény, hogy köz. társaságunk kormánya e javaslatokat a polgárok elé terjesztette, valamint a dolgozók tömegeinek részvétele a vitában, kifejezi rendszerünk mély demokratikus jellegét. Ezért a dolgozók hozzászólásai is jelentősen befolyásolták és gazdagították ez új törvényjavaslatokat. A nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvény az 1948 május 9-i alkotmányunkból Indul ki és azt következetesen megvalósítja. Mindjárt az első paragrafus kiemeli, hogy a nemzeti bizottságok Csehszlovákia dolgozó népe államhatalmának helyi szervei. Egy további paragrafus kiemeli, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja^ Különösen nagy. Jelentőségű, hogy az alkotmánytörvény következetesen kifejti a nemzeti bizottságok tagjai választhatóságának és a nép által való ellenőrzésének alapelvét é

s lehetőséget ad a dolgozó népnek arra, hogy a nemzeti bizottságok tagjait, ha nem teljesítik azokat a feladatokat, amelyekre a nép a nemzeti bizott. ságba őket beválasztotta, bármikor visszahívhassa. Mindkét törvény kifejezi a hatalomnak történelmünkben eddig ismeretlen, legdemokratikusabb megszervezését. Kifejezi a nálunk be. következett történelmi fordulatot jelentő nagy változásokat. Törvényeink demokratikus jellege nemcsak hagy súlyt fektet a választásokra, hanem megköveteli, hogy azokat válasszák a nemzeti bizottságokba, akik a munkában, a szocializmusért és a békéért folyó harcban a legjobban megállták helyüket Már ebből is világosan látható az a különbség, amely a nemzeti bizottságok és a volt önkormányzat között van, amelyben a járási é

s országos képviselőtestületek tagjainak egyharmad részét a kapitalisták, földbirtokosok és kiszolgálóik soraiba tartozó úgynevezett »nem politizáló* szakemberekből/ nevezték ki és csak kétharmad részét választották Korlátozott választójog alapján. A nemzeti bizottságokról szóló üj törvény 6. cikkelyének 9. paragrafusa főbb vonásokban a nemzeti bizottságok legfontosabb feladatait tartalmazza. A nemzeti bizottságok feladatait é3 tevékenységét hazánk szocialista építése és a békeharc adja meg. Az 1G53. szeptember 15.í kormánynyilatkozat kifejti ezeket a feladatokat. A szocializmus alapvető gazdasági törvényéből indulnak ki. ahol a nemzeti bizottságok minden irányú törekvésének és munkájának előterében az ember jólétéről való általános gondoskodás áll. A nemzeti bizottságok tevékeny, ségükben a szocialista törvényességre támaszkodnak, kötelesek lelkiismeretesen betartani a törvényeket, a kormány rendeleteit és határozatalt és a többi előírásokat, | és a polgárokat a törvényes rend iránti tisztelet szellemében nevelik. A törvény e feladatok teljesítése érdekében megszabja a nemzeti bizottságok munkája irányításának alapvető módszereit. A 10. és 11. paragrafus szerint a nemzeti bizottságoknak rendesen össze kell ülniök, hogy kollektív és operatív módon megoldhassák a nemzeti bizottságok munkájának és tevékenységének összes kérdéseit. Különösen a 11. paragrafus közvetlenül meghatározza, hogy anem. gazctasága fejlesztésének tervét. , Bí zeti bizottságok tárgyalják meg és hagyják jóvá x működési körzetük rálják meg és értéke'jék ki. hogyan töltik be a funkcióikat és teljesítik feladataikat a nemzeti bizottság egyes tagjai és hogyan működnek az állandó albizottságok.* A tö vény a 8. paragrafus szerint köztársaságunk minden polgárának jogot ad arra, hogy kezdeményezéseivel és panaszaival a nemzeti bizottságokhoz fordulhasson, ellenőrizhesse a nemzeti bizottságok tevékenységét, bírálhassa munkájukat — másrészt viszont a nemzeti bizottság köteles a legszorosabban együttműködni a dolgozókkal, tanulni a dolgozók tapasztalataiból, felfigyelni a dolgozók véleményére, operatív és nem bürokrata módon elintézni a polgárok ügyeit. Mint látjuk, a törvény minden előfeltételt mégteremt arra, hogy véget vessünk a polgárok ügyeinek elintézésében folytatott bürokratikus eljárásnak, a dolgozó nép soraiból jövő bírálattal, felszólalásokkal és panaszokkal szerbben tanúsított figyelmetlen magatartásnak. Ez a törvény annak bizonyítéka, mennyire összehasonlíthatatlan a nemzeti bizottságok hatásköre és demokratikus jellege a München előtti köztársaság községi képviselőtestületeivel. A nemzeti bizottságok működése a gazdasági, politikai, köz- és kultúrélet minden kérdésére kiterjed. Nincs olyan feladat, amelyből a nemzeti bizottságok munkájukkal ne vennék ki részüket, míg ugyanakkor — amint már említettem — az önkormányzat gazdasági és politikai jogainak megnyirbálása szűkítette hatáskörüket és egyenesen lehetetlenné tette a dolgozó nép akaratának minden megnyilvánulását, nem szólván arról, hogy semilyen gondoskodás sem történt az emberről. Masaryk humánus demokráciája kigúnyolta ezt a gondoskodást. A polgári párt 1934. október 5-én a prágai városi tanácsban javaslatot tett arra, hogy — amint ez a javaslatban áll — korlátolt számban vezessék be az alamizsna jegyeket a koldusok számára, hogy a koldulást szervezetten korlátozhassák. Ezeket az alamizsnajegyeket a rendörségen valamennyi prágai ház megvásárolhatta. A javaslatot a következőképpen indokolták: „Prága utcáit és főtereit, különösen a belső városrészekben minden nap ellepik a koldusok. Bizonyos napi időszakokban a koldusok léptennyomon megszólítják a járókelőket. Az utcák szélén és a Moldva hldjain a koldusok még gyermekeiket is felhasználják adományok gyűjtésére. Nemrégen történt például, hogy a Károly-hídon a késő esti órákban egy sokgyermekes család a híd egyik bolthajtásában térdelt. A koldulás sok házban valóságos kínszenvedéssé vált. Egyetlen eset: egy délelőtt folyamán 23 koldus csöngetett be egy lakásba." A városi képviselőtestület 1933. szeptember 4-én a kommunisták felszólalása ellenére a prágai városházán megszavazta, hogy egy 3087 négyzetöl terjedelmű területen épült villát ajándékoz Kramáŕ úrnak. A villa Prága Na Baáté részén épült és értéke néhány tízmllió korona volt. Ez Baxáék, Zenklék és az úgynevezett szocialista pártok soraiba tartozó más kiszolgálóik kormányzása alatt történt. Ez csupán egy kis mutatvány abból, hogyan oldotta meg az akkori önkormányzat az emberről való gondoskodást, akkor, midőn a gyárosok, nagybirtokosok és bankárok maximális profitot zsebeltek be. Éppen a maximális nyereségek elérésének érdekében korlátozták a községi képviselőtestület és az egész önkormányzat hatáskörét, amely ezért sohasem tudta megoldani a dolgozó nép éhségének és nyomorának, főleg a munkanélküliek nyomorának kérdését, és más életfontosságú kérdéseket. Az önkormányzat irányítása a hejtmanok, országos elnökök és kormánybiztosok által teljesen megfelelt az úgynevezett szocialista pártok, köztük a szociáldemokraták által támogatott cseh burzsoázia fasiszta törekvéseinek. Ezért Hitler anélkül, hogy megszegte volna a Masaryk-féle demokrácia önkormányzatáról szóló törvényt, változtatás nélkül át tudta venni ezt a rendszert. Ma azonban más a helyzet. A nemzeti bizottságokról szóró új törvény közvetlen kötelességgé teszi, hogy törődjenek a polgárok életének és munkájának minden kérdésével és javítsák meg a polgárok életkörülményeit. Az emberről való gondoskodás tehát megszűnt puszta frázis lenni és a nemzeti bizottságok legfontosabb kötelességévé vált. Nagyon sok függ a nemzeti bizottságok munkájának rendszerétől és módszereitől. A törvényjavaslat nagy súlyt fektet a nemzeti bizottságok tagjainak és a dolgozó népnek személyes kapcsolatára. A párt és a kormány politikájának megvilágítása, a dolgozók személyes meggyőzése és megnyerése kötelességeik teljesítésére s! nemzeti bizottságok munkájának legfőbb módszere. A 8. cikkely a nemzeti bizottságok tagjainak jogait és kötelességeit ls meghatározza. A lényeg az, hogy a nemzeti bizottság minden egyes tagja elsősorban maga mutasson jó példát a munkahelyén végzett becsületes, áldozatkész, öntudatos és lelkiismeretes munkájával és mmdennapi életével. A nemzeti bizottság tagjának funkciójával továbbá összefügg állandó kapcsolata, elsősorban működési körzete dolgozó népének tömegeivel, akiket a nemzeti bizottságban képvisel. A törvény 9. cikkelyében meghatározza, hogy a tanács a nemzeti bizottság végrehajtó szerve. Itt az a lényeges, hogy a nemzeti bizottság fogalma alatt eddig értett ügyosztályok e törvény rendelkezésével megszjinnek és helyettük a 26. paragrafus alapján a nemzeti bizottságok tanácsainak szak. és köz;gazg

atási ügyosztályai Létesülnek a nagyobb községekben, amelyeknek élén a politikailag és szakmailag legfejlettebb alkalmazottak fognak állni. A nemzeti bizottság tanácsa, mint az ő végrehajtó szerve, az eddiginél jobban fog tudni kollektíván dolgozni és operatívabban fogja tudni megoldani az összes kérdéseket, mert eddig minden egyes ügyosztály vezetője elsősorban osak saját ügyosztályának szűk reszortérdekeit látta és nem érezte, hogy a többiekkel együtt felelős az általa gyakran nem Ismert többi munkaszakaszokért is. A törvény 10. cikkelyében meghatározza, hogy a nemzeti bizottságoknak és végrehajtó szerveiknek minden egyes polgár ügyeivel ls lelkiismeretesen és felelősségteljesen kell foglalkozniok. A polgárok ügyeinek intézésében tanúsított bürokratizmust, hanyag és fölényes magatartást szigorúan fogják büntetni. Ezek az új törvények minden előfeltételt megteremtenek arra, hogy kiküszöböljük a nemzeti bizottságok munkájából az eddig felmerült öszszes hibákat és fogyatékosságokat, hogy megszilárdítsuk kapcsolatunkat a dolgozó néppel, hogy a dolgozó nép összes rétegeit, a nőket és az ifjúságot is bevonjuk a nemzeti bizottságok munkájába. A nemzeti bizottságok nyújtsanak hathatósabb támogatást mezőgazdaságunknak Jozef Nepomucký képviselő többek között kijelentette, hogy nagyon sok változás történt 1945 győzedelmes májusától és 1948 dicső Februárjától az ipari termelésben és a városok dolgozóinak életében ugyanúgy, mint a mezőgazdaságban és a cseh és szlovák falvak népének életében. „Több, mint negyed évszázadig tartó nagy küzdelemre volt szükség — mondotta Nepomucký képviselő, — amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével volt megszervezve minden arcvonalon, melyeknek az önkormányzat térületén folytatott harcai nem álltak az utolsó helyen. Főként azokban a községekben volt ez ígv, ahol az agrárpárt és a kulákelemek a terror műiden/ formáját felhasználták párturk tágjai ellen. Segített nekik ebben a belügyminisztérium, amelvot az agrárpártiak görcsösen kezükben tartottak a München eiőtti köztársaság majdnem egész ideje alatt. Az agrárpárti belügyminiszter az úgynevezett országos elnököket és járási főnököket kiválasztottjai soraiból kereste ki. így például csupán Csöhorazágban 106. járási főnök közül 88 szervezett agrár reak; cionárius volt, akiknek az volt a feladata, hogy megtörjék azon községi képviseletek ellenállását ás akaratát, ahol a kommunisták vezetésével sikerült a többséget megszervezniük az agrár kényurak akarata ellenére." A továbbiakban Nepomucký képviselő felhívta a figyelmet arra, hôgy époen a nemzeti bizottságok munkájában előforduló hibák és hiányosságok adtak okot arra, hogv elgondolkodjunk a gép. és traktorállomások munkájában és a munka szervez'sében Is. valamint az EFSzek gazdálkodásában és főként a községi beadásokban előforduló hiáI nyosságok felett. Javítsuk meg a szakszervezetek együttműködését a nemzeti bizottságokkal A nemzeti bizottságokban beiteitőződik az a nagv győzelem — mondotta nemzetgyűlési beszédében Vojtech Daubner képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára — melyet a munkásosztály és egész dolgozó népünk a kommunista párt vezetésével harcolt ki a hosszú évekig tartó kemény, de dicsőséges harcokban. A nemzeti bizottságokról szóló országos vitában részt- vett Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk is. A munkahelyeken, műhelyekben, taggyűléseken a munkások megtárgyalták a törvényjavaslatokat és értékelték a nemzeti bizottságok munkáját. Számos üzemi tanács, amelyeknek védnökségi kapcsolatuk van egyes községekkel, a legjobb szakszervezeti funkcionáriusokat és dolgozókat küldte kl ezekbe a falvakba, hogy a törvényjavaslatokat a földmüvesekkel együtt tárgyalják meg. Örömmel mondhatjuk, hogy a szakszervezetek túlnyomó része nagy felelősségérzettel tárgyalta meg a törvényeket. A vitában sokat beszéltek a szakszervezeteknek a nemzeti bizottságokkal való együttműködéséről és megmutatkozott, hogy számos helyen a munka még- hiányos. Daubner elvtárs képviselő a továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszervezeteknek a nemzeti bizottságokkal való együttműködése a termelés fokozására irányuló feladatok teljesítésében is visszatükröződik, tehát a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedésében is. Daubner képviselő továbbá ezeket mondotta: „És éppen Itt, a termelés szakaszán tehetnek sokat a nemzeti bizottságok a szakszervezetekkel való együttműködés révén. A nemzeti bizottságoknak elsősorban az iránt kell érdeklődniük, hogy a helyi, járási vagy kerületi üzemek hogyan teljesítik az állami nemzetgazdasági terv feladatait. Segíteni kell az üzemeknek akár az összes helyi készletek mozgósításáról, akár az anyag, és energiaszállításra fordított gondoskodásról, a közlekedésről, a dolgozók ellátásáról, vagy a munkaerők toborzásáról legyen szó. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai ismerjék az üzemeket, ismerjék a hiányosságok és nehézségek okait, amelyek az egyes üzemekben előfordulnak és hogy a szakszervezetekkel szorosan együttműködve harcoljanak azok kiküszöböléséért. A nemzeti bizottság és a szakszervezet közös célja, hogy öszszes üzemeinkben, bányáinkban és állami birtokainkon naponta világítson a vörös csillag a tervteljesítés jeléül. Az ifjúság üdvözli az új törvényeket Jifi Pelikán képviselő beszédében ifjúságunknak múltbeli diszkriminációjáról beszélt. A München előtti köztársaságban a törvény nem engedte meg, hogy a 18—21 éves polgárok válasszanak. A katonák is — túlnyomó részben ifjú' emberek — kl voltak zá^-va a választásokból. A nemzeti bizottságokról és a nemzeti bizottságokba való válaszd tásokról ma beterjesztett törvények — mondotta Pelikán képviselő •— egész másképpen vélekednek az ifjúságról. Köztársaságiunkban 18 éves korától minden polgárnak választójoga van és minden ifjú embert, aki betöltötte a 21 évet, be lehet választani a nemzeti bizottságok összes szerveibe. Az idei nemzeti bizottságokba való választásokban az ifjaknak és leányoknak az a hat évfolyama vesz részt, akik életükben először fognak választani. De a kérdés nemcsak a választójogokra vonatkozik — mondotta a továbbiakban Pelikán képviselő. — A mai ifjú ember a nemzeti bizottságok hatáskörét érzi az összes őt körülvevő dolgokban, amelyekre szüksége van és amelyek kellemessé és gazdaggá teszik életét. Törhetetlen népünk erkölcsi, politikai egysége Vincent Pokojný képviselő beszédében többek között kijelentette, hogy az országos vita megmutatta, hogy a nemzeti bizottságok fennállásuk óta teljesítették a nemzeti forradalom jellegéből adódó küldetésüket. Nagy fejlődésen mentek keresztül és most tökéletesítésükről van szó. Üj feladatok állnak elő, amivel szükségszerűen változik a nemzeti bizottságok munkaköre. Beszédének további részében Pokojný képviselő azt mondotta, hogy a Szabadság Párt tagjai is szívélyes és lelkes érdeklődést matattak a közügyek iránt az országos vitában és hasznosan bekapcsolódtak a választások előkészítésébe és népünk törhetetlen erkölcsi és politikai egy ségének megvalósításában a helyes utat a nemzeti arcvonalban találták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével. Az új törvények széleskörű demokratizmusa A Csehszlovák Szocialista Párt tagjai ugyanúgy, mint országunk összes hazafias polgárai örömteli egyetértéssel üdvözölték a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány ez év januárjában bocsátott országos vlI tára — mondotta beszédében dr. Miros'av Klingr képviselő. — A továbbiakban nem-eti bizottságainknak, mint a népi demokratikus rendszer I pilléreinek, forradalmi hagyomáI nyairól beszélt. Továbbá KlingT képviselő kijelen tette, hogy azt a széleskörű demokratizmust, amely a nemzeti bizottságainkról szóló törvényeket jellemzi, bizonyltja a választási rend is. Eddig ismeretlen mértékben teszi lehetővé , az eg-ész dolgoz* népnek részvételét nemcsak a nemzeti bizottságok jelöltjei ek včlas-'t^sá- ban, hanem a jelöltek kiválasztásában is.