Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-05 / 55. szám, péntek

/ 1854. március 5. HISZI! 3 Az új törvények és a nemzeti bizottságokba való választások megszilárdítják népi demokratikus rendszerünket František Vodsloň képviselő törvénymagyarázatából A nemzetgyűlés keddi ülésén a nemzeti bizottságokról szóló alkot­mánytörvényjavaslatról és a nem­zeti bizottságokról szóló törvény­javaslatokról tárgyalt, amelyekkel kapcsolatban Vodsloň képviselő elő­adó tartott beszámolót. F. Vodsloň el&adó többek között ezeket mon. dotta: A megtárgyalásra kerülő nemzeti bizottságokról szóló új törvényja­vaslatokkal a nemzeti bizottságok építésének eddigi fejlődése eléri te­tőfokát. Ezek az új törvények a nemzeti bizottságok eddigi tapasztalataiból, szervezeti alkatából és országunk szocialista építésében végzett mun­kájának rendszeréből és módszerei­ből indulnak ki, valamint a Szov­jetunió szovjetjei munkájának ta­pasztalataiból, amelyek példaképül szolgálnak munkánkban. E törvények értelmében alapvető változás történik a nemzeti bizott­Bágok eddigi szerkezetében, meg­tervezésében, munkájának rendsze­rébein és módszereiben, ahogyan azt jelenleg a nemzeti bizottságok előtt álló feladatok megkövetelik. Már maga az a tény, hogy köz. társaságunk kormánya e javaslato­kat a polgárok elé terjesztette, va­lamint a dolgozók tömegeinek rész­vétele a vitában, kifejezi rendsze­rünk mély demokratikus jellegét. Ezért a dolgozók hozzászólásai is jelentősen befolyásolták és gazda­gították ez új törvényjavaslatokat. A nemzeti bizottságokról szóló alkotmánytörvény az 1948 május 9-i alkotmányunkból Indul ki és azt következetesen megvalósítja. Mind­járt az első paragrafus kiemeli, hogy a nemzeti bizottságok Cseh­szlovákia dolgozó népe államhatal­mának helyi szervei. Egy további paragrafus kiemeli, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja^ Különösen nagy. Jelentőségű, hogy az alkotmánytör­vény következetesen kifejti a nem­zeti bizottságok tagjai választható­ságának és a nép által való ellen­őrzésének alapelvét é s lehetőséget ad a dolgozó népnek arra, hogy a nemzeti bizottságok tagjait, ha nem teljesítik azokat a feladatokat, amelyekre a nép a nemzeti bizott. ságba őket beválasztotta, bármi­kor visszahívhassa. Mindkét törvény kifejezi a ha­talomnak történelmünkben eddig is­meretlen, legdemokratikusabb meg­szervezését. Kifejezi a nálunk be. következett történelmi fordulatot jelentő nagy változásokat. Törvényeink demokratikus jelle­ge nemcsak hagy súlyt fektet a választásokra, hanem megköveteli, hogy azokat válasszák a nemzeti bizottságokba, akik a munkában, a szocializmusért és a békéért fo­lyó harcban a legjobban megállták helyüket Már ebből is világosan látható az a különbség, amely a nemzeti bizottságok és a volt önkormány­zat között van, amelyben a járási é s országos képviselőtestületek tag­jainak egyharmad részét a kapita­listák, földbirtokosok és kiszolgá­lóik soraiba tartozó úgynevezett »nem politizáló* szakemberekből/ nevezték ki és csak kétharmad ré­szét választották Korlátozott vá­lasztójog alapján. A nemzeti bizottságokról szóló üj törvény 6. cikkelyének 9. para­grafusa főbb vonásokban a nemzeti bizottságok legfontosabb feladatait tartalmazza. A nemzeti bizottságok feladatait é3 tevékenységét hazánk szocialista építése és a békeharc adja meg. Az 1G53. szeptember 15.í kor­mánynyilatkozat kifejti ezeket a feladatokat. A szocializmus alapve­tő gazdasági törvényéből indulnak ki. ahol a nemzeti bizottságok min­den irányú törekvésének és munká­jának előterében az ember jólété­ről való általános gondoskodás áll. A nemzeti bizottságok tevékeny, ségükben a szocialista törvényes­ségre támaszkodnak, kötelesek lel­kiismeretesen betartani a törvénye­ket, a kormány rendeleteit és ha­tározatalt és a többi előírásokat, | és a polgárokat a törvényes rend iránti tisztelet szellemében nevelik. A törvény e feladatok teljesíté­se érdekében megszabja a nemzeti bizottságok munkája irányításának alapvető módszereit. A 10. és 11. paragrafus szerint a nemzeti bizottságoknak rendesen össze kell ülniök, hogy kollektív és operatív módon megoldhassák a nemzeti bizottságok munkájának és tevékenységének összes kérdéseit. Különösen a 11. paragrafus köz­vetlenül meghatározza, hogy anem. gazctasága fejlesztésének tervét. , Bí zeti bizottságok tárgyalják meg és hagyják jóvá x működési körzetük rálják meg és értéke'jék ki. hogyan töltik be a funkcióikat és teljesí­tik feladataikat a nemzeti bizottság egyes tagjai és hogyan működnek az állandó albizottságok.* A tö vény a 8. paragrafus sze­rint köztársaságunk minden polgá­rának jogot ad arra, hogy kezde­ményezéseivel és panaszaival a nem­zeti bizottságokhoz fordulhasson, ellenőrizhesse a nemzeti bizottsá­gok tevékenységét, bírálhassa mun­kájukat — másrészt viszont a nem­zeti bizottság köteles a legszoro­sabban együttműködni a dolgozók­kal, tanulni a dolgozók tapaszta­lataiból, felfigyelni a dolgozók vé­leményére, operatív és nem büro­krata módon elintézni a polgárok ügyeit. Mint látjuk, a törvény minden előfeltételt mégteremt arra, hogy véget vessünk a polgárok ügyeinek elintézésében folytatott bürokratikus eljárásnak, a dolgozó nép soraiból jövő bírálattal, felszólalásokkal és panaszokkal szerbben tanúsított fi­gyelmetlen magatartásnak. Ez a törvény annak bizonyítéka, mennyire összehasonlíthatatlan a nemzeti bizottságok hatásköre és demokratikus jellege a München előtti köztársaság községi képvise­lőtestületeivel. A nemzeti bizottsá­gok működése a gazdasági, politikai, köz- és kultúrélet minden kérdésére kiterjed. Nincs olyan feladat, amely­ből a nemzeti bizottságok munká­jukkal ne vennék ki részüket, míg ugyanakkor — amint már említet­tem — az önkormányzat gazdasági és politikai jogainak megnyirbálása szűkítette hatáskörüket és egyene­sen lehetetlenné tette a dolgozó nép akaratának minden megnyilvánulá­sát, nem szólván arról, hogy se­milyen gondoskodás sem történt az emberről. Masaryk humánus demokráciája kigúnyolta ezt a gondoskodást. A polgári párt 1934. október 5-én a prágai városi tanácsban javasla­tot tett arra, hogy — amint ez a javaslatban áll — korlátolt szám­ban vezessék be az alamizsna jegye­ket a koldusok számára, hogy a kol­dulást szervezetten korlátozhassák. Ezeket az alamizsnajegyeket a rend­örségen valamennyi prágai ház megvásárolhatta. A javaslatot a kö­vetkezőképpen indokolták: „Prága utcáit és főtereit, különö­sen a belső városrészekben minden nap ellepik a koldusok. Bizonyos na­pi időszakokban a koldusok lépten­nyomon megszólítják a járókelőket. Az utcák szélén és a Moldva hldjain a koldusok még gyermekeiket is fel­használják adományok gyűjtésére. Nemrégen történt például, hogy a Károly-hídon a késő esti órákban egy sokgyermekes család a híd egyik bolthajtásában térdelt. A kol­dulás sok házban valóságos kínszen­vedéssé vált. Egyetlen eset: egy dél­előtt folyamán 23 koldus csönge­tett be egy lakásba." A városi képviselőtestület 1933. szeptember 4-én a kommunisták fel­szólalása ellenére a prágai városhá­zán megszavazta, hogy egy 3087 négyzetöl terjedelmű területen épült villát ajándékoz Kramáŕ úrnak. A villa Prága Na Baáté részén épült és értéke néhány tízmllió korona volt. Ez Baxáék, Zenklék és az úgy­nevezett szocialista pártok soraiba tartozó más kiszolgálóik kormány­zása alatt történt. Ez csupán egy kis mutatvány ab­ból, hogyan oldotta meg az akkori önkormányzat az emberről való gon­doskodást, akkor, midőn a gyárosok, nagybirtokosok és bankárok maxi­mális profitot zsebeltek be. Éppen a maximális nyereségek el­érésének érdekében korlátozták a községi képviselőtestület és az egész önkormányzat hatáskörét, amely ezért sohasem tudta megoldani a dolgozó nép éhségének és nyomorá­nak, főleg a munkanélküliek nyomo­rának kérdését, és más életfontos­ságú kérdéseket. Az önkormányzat irányítása a hejtmanok, országos elnökök és kormánybiztosok által teljesen meg­felelt az úgynevezett szocialista pár­tok, köztük a szociáldemokraták ál­tal támogatott cseh burzsoázia fa­siszta törekvéseinek. Ezért Hitler anélkül, hogy meg­szegte volna a Masaryk-féle demo­krácia önkormányzatáról szóló tör­vényt, változtatás nélkül át tudta venni ezt a rendszert. Ma azonban más a helyzet. A nemzeti bizottságokról szóró új törvény közvetlen kötelességgé te­szi, hogy törődjenek a polgárok életének és munkájának minden kérdésével és javítsák meg a pol­gárok életkörülményeit. Az ember­ről való gondoskodás tehát meg­szűnt puszta frázis lenni és a nem­zeti bizottságok legfontosabb köte­lességévé vált. Nagyon sok függ a nemzeti bi­zottságok munkájának rendszerétől és módszereitől. A törvényjavaslat nagy súlyt fek­tet a nemzeti bizottságok tagjainak és a dolgozó népnek személyes kap­csolatára. A párt és a kormány politikájának megvilágítása, a dol­gozók személyes meggyőzése és megnyerése kötelességeik teljesíté­sére s! nemzeti bizottságok munká­jának legfőbb módszere. A 8. cikkely a nemzeti bizottsá­gok tagjainak jogait és kötelessé­geit ls meghatározza. A lényeg az, hogy a nemzeti bi­zottság minden egyes tagja elsősor­ban maga mutasson jó példát a munkahelyén végzett becsületes, ál­dozatkész, öntudatos és lelkiismere­tes munkájával és mmdennapi életé­vel. A nemzeti bizottság tagjának funkciójával továbbá összefügg ál­landó kapcsolata, elsősorban műkö­dési körzete dolgozó népének töme­geivel, akiket a nemzeti bizottság­ban képvisel. A törvény 9. cikkelyében megha­tározza, hogy a tanács a nemzeti bi­zottság végrehajtó szerve. Itt az a lényeges, hogy a nemzeti bizottság fogalma alatt eddig értett ügyosztá­lyok e törvény rendelkezésével meg­szjinnek és helyettük a 26. paragrafus alapján a nemzeti bizottságok ta­nácsainak szak. és köz;gazg atási ügyosztályai Létesülnek a nagyobb községekben, amelyeknek élén a politikailag és szakmailag legfejlet­tebb alkalmazottak fognak állni. A nemzeti bizottság tanácsa, mint az ő végrehajtó szerve, az eddiginél jobban fog tudni kollektíván dolgoz­ni és operatívabban fogja tudni megoldani az összes kérdéseket, mert eddig minden egyes ügyosztály ve­zetője elsősorban osak saját ügy­osztályának szűk reszortérdekeit lát­ta és nem érezte, hogy a többiekkel együtt felelős az általa gyakran nem Ismert többi munkaszakaszo­kért is. A törvény 10. cikkelyében megha­tározza, hogy a nemzeti bizottsá­goknak és végrehajtó szerveiknek minden egyes polgár ügyeivel ls lel­kiismeretesen és felelősségteljesen kell foglalkozniok. A polgárok ügyeinek intézésében tanúsított bü­rokratizmust, hanyag és fölényes magatartást szigorúan fogják bün­tetni. Ezek az új törvények minden elő­feltételt megteremtenek arra, hogy kiküszöböljük a nemzeti bizottságok munkájából az eddig felmerült ösz­szes hibákat és fogyatékosságokat, hogy megszilárdítsuk kapcsolatun­kat a dolgozó néppel, hogy a dolgo­zó nép összes rétegeit, a nőket és az ifjúságot is bevonjuk a nemzeti bizottságok munkájába. A nemzeti bizottságok nyújtsanak hathatósabb támogatást mezőgazdaságunknak Jozef Nepomucký képviselő töb­bek között kijelentette, hogy na­gyon sok változás történt 1945 győ­zedelmes májusától és 1948 dicső Februárjától az ipari termelésben és a városok dolgozóinak életében ugyanúgy, mint a mezőgazdaságban és a cseh és szlovák falvak népének életében. „Több, mint negyed évszá­zadig tartó nagy küzdelemre volt szükség — mondotta Nepomucký képviselő, — amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével volt megszervezve minden arcvona­lon, melyeknek az önkormányzat térületén folytatott harcai nem áll­tak az utolsó helyen. Főként azok­ban a községekben volt ez ígv, ahol az agrárpárt és a kulákelemek a terror műiden/ formáját felhasznál­ták párturk tágjai ellen. Segített nekik ebben a belügyminisztérium, amelvot az agrárpártiak görcsösen kezükben tartottak a München eiőt­ti köztársaság majdnem egész ideje alatt. Az agrárpárti belügyminiszter az úgynevezett országos elnököket és járási főnököket kiválasztottjai soraiból kereste ki. így például csu­pán Csöhorazágban 106. járási fő­nök közül 88 szervezett agrár reak­; cionárius volt, akiknek az volt a feladata, hogy megtörjék azon köz­ségi képviseletek ellenállását ás akaratát, ahol a kommunisták ve­zetésével sikerült a többséget meg­szervezniük az agrár kényurak aka­rata ellenére." A továbbiakban Nepomucký kép­viselő felhívta a figyelmet arra, hôgy époen a nemzeti bizottságok munkájában előforduló hibák és hiá­nyosságok adtak okot arra, hogv elgondolkodjunk a gép. és traktor­állomások munkájában és a munka szervez'sében Is. valamint az EFSz­ek gazdálkodásában és főként a köz­ségi beadásokban előforduló hiá­I nyosságok felett. Javítsuk meg a szakszervezetek együttműködését a nemzeti bizottságokkal A nemzeti bizottságokban beiteitő­ződik az a nagv győzelem — mon­dotta nemzetgyűlési beszédében Voj­tech Daubner képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára — melyet a munkásosztály és egész dolgozó népünk a kommunista párt vezetésével harcolt ki a hosszú éve­kig tartó kemény, de dicsőséges harcokban. A nemzeti bizottságokról szóló országos vitában részt- vett Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalmunk is. A munkahelyeken, műhelyekben, taggyűléseken a munkások megtár­gyalták a törvényjavaslatokat és ér­tékelték a nemzeti bizottságok mun­káját. Számos üzemi tanács, ame­lyeknek védnökségi kapcsolatuk van egyes községekkel, a legjobb szak­szervezeti funkcionáriusokat és dol­gozókat küldte kl ezekbe a falvak­ba, hogy a törvényjavaslatokat a földmüvesekkel együtt tárgyalják meg. Örömmel mondhatjuk, hogy a szakszervezetek túlnyomó része nagy felelősségérzettel tárgyalta meg a törvényeket. A vitában sokat beszéltek a szak­szervezeteknek a nemzeti bizottsá­gokkal való együttműködéséről és megmutatkozott, hogy számos he­lyen a munka még- hiányos. Daub­ner elvtárs képviselő a továbbiakban arról beszélt, hogy a szakszerveze­teknek a nemzeti bizottságokkal való együttműködése a termelés fo­kozására irányuló feladatok teljesí­tésében is visszatükröződik, tehát a nép anyagi és kulturális színvonalá­nak emelkedésében is. Daubner kép­viselő továbbá ezeket mondotta: „És éppen Itt, a termelés szakaszán te­hetnek sokat a nemzeti bizottságok a szakszervezetekkel való együtt­működés révén. A nemzeti bizottsá­goknak elsősorban az iránt kell ér­deklődniük, hogy a helyi, járási vagy kerületi üzemek hogyan teljesítik az állami nemzetgazdasági terv fel­adatait. Segíteni kell az üzemeknek akár az összes helyi készletek moz­gósításáról, akár az anyag, és ener­giaszállításra fordított gondoskodás­ról, a közlekedésről, a dolgozók el­látásáról, vagy a munkaerők tobor­zásáról legyen szó. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok funk­cionáriusai ismerjék az üzemeket, ismerjék a hiányosságok és nehéz­ségek okait, amelyek az egyes üze­mekben előfordulnak és hogy a szakszervezetekkel szorosan együtt­működve harcoljanak azok kiküszö­böléséért. A nemzeti bizottság és a szakszervezet közös célja, hogy ösz­szes üzemeinkben, bányáinkban és állami birtokainkon naponta világít­son a vörös csillag a tervteljesítés jeléül. Az ifjúság üdvözli az új törvényeket Jifi Pelikán képviselő beszédében ifjúságunknak múltbeli diszkriminá­ciójáról beszélt. A München előtti köztársaságban a törvény nem en­gedte meg, hogy a 18—21 éves pol­gárok válasszanak. A katonák is — túlnyomó részben ifjú' emberek — kl voltak zá^-va a választásokból. A nemzeti bizottságokról és a nemzeti bizottságokba való válaszd tásokról ma beterjesztett törvények — mondotta Pelikán képviselő •— egész másképpen vélekednek az if­júságról. Köztársaságiunkban 18 éves korától minden polgárnak vá­lasztójoga van és minden ifjú em­bert, aki betöltötte a 21 évet, be le­het választani a nemzeti bizottságok összes szerveibe. Az idei nemzeti bi­zottságokba való választásokban az ifjaknak és leányoknak az a hat évfolyama vesz részt, akik életükben először fognak választani. De a kérdés nemcsak a választó­jogokra vonatkozik — mondotta a továbbiakban Pelikán képviselő. — A mai ifjú ember a nemzeti bizott­ságok hatáskörét érzi az összes őt körülvevő dolgokban, amelyekre szüksége van és amelyek kellemes­sé és gazdaggá teszik életét. Törhetetlen népünk erkölcsi, politikai egysége Vincent Pokojný képviselő beszé­dében többek között kijelentette, hogy az országos vita megmutatta, hogy a nemzeti bizottságok fennál­lásuk óta teljesítették a nemzeti forradalom jellegéből adódó küldeté­süket. Nagy fejlődésen mentek ke­resztül és most tökéletesítésükről van szó. Üj feladatok állnak elő, amivel szükségszerűen változik a nemzeti bizottságok munkaköre. Beszédének további részében Po­kojný képviselő azt mondotta, hogy a Szabadság Párt tagjai is szívé­lyes és lelkes érdeklődést matattak a közügyek iránt az országos vitá­ban és hasznosan bekapcsolódtak a választások előkészítésébe és népünk törhetetlen erkölcsi és politikai egy ségének megvalósításában a helyes utat a nemzeti arcvonalban találták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével. Az új törvények széleskörű demokratizmusa A Csehszlovák Szocialista Párt tagjai ugyanúgy, mint országunk összes hazafias polgárai örömteli egyetértéssel üdvözölték a nemzeti bizottságokról szóló törvényjavas­latokat, amelyeket a kormány ez év januárjában bocsátott országos vl­I tára — mondotta beszédében dr. Mi­ros'av Klingr képviselő. — A továb­biakban nem-eti bizottságainknak, mint a népi demokratikus rendszer I pilléreinek, forradalmi hagyomá­I nyairól beszélt. Továbbá KlingT képviselő kijelen tette, hogy azt a széleskörű demo­kratizmust, amely a nemzeti bizott­ságainkról szóló törvényeket jellem­zi, bizonyltja a választási rend is. Eddig ismeretlen mértékben teszi le­hetővé , az eg-ész dolgoz* népnek részvételét nemcsak a nemzeti bi­zottságok jelöltjei ek včlas-'t^sá- ban, hanem a jelöltek kiválasztásá­ban is.

Next

/
Thumbnails
Contents