Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)
1954-03-04 / 54. szám, csütörtök
1954. március *nS2Q Bulgária Kommunista Pártit VI. kongresszusáról Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusának március 2-i délelőtti ülésén véget ért a „Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusának irányelvei a Bolgár Népköztársaság fejlesztése 1953—1957. évi második ötéves tervére" — című harmadik napirendi pontnak megtárgyalása. A kongresszus áttért a 4. pontnak — „Változtatások Bulgária Kommunista Pártja alapszabályzatában" — megtárgyalására. E kérdéssel kapcsolatban Todor Zsivkov tartott beszámolót. Rámutatott, hogy Bulgária Kommunista Pártja az elmúlt években jelentősen megnövekedett és nagy politikai és szervezési tapasztalatokat szerzett. Szükséges — jelentette ki a szónok, hogy az alapszabályban kifejezésre jussanak a pártnak a szocializmus alapjai építéséért folytatott harcában elért sikerei és hogy az alapszabályzat tekintetbe vegye Bulgária jövő társadalmi és gazdasági fejlődését. Az alapszabályzat módosítására tett javaslatok különös jellegzetessége — jelentette ki — hogy néhány új rendelkezést tartalmaznak, amelyek a párton belüli demokrácia további kibővítésére, a párttatfok jogainak hatásosabb védelmére irányulnak, Zsivkov részletesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Todor Zsivkov beszéde befejező részében a kővetkezőket mondotta: Bulgária Kommunista Pártja központi bizottságának a pártalapszabályzat módosítására benyújtott javaslatát megtárgyalták a pártszervezetekben és az idei körzeti évzáró pártkonferenciákon. A pártszervezetektől és párttagoktól több mint 5000 hozzászólás, kiegészítés érkezett a javaslatokhoz, amelyek közül számosat tekintetbe vesznek az alapszabályzat végső megfogalmazásánál. A párt üj alapszabályzata óriási szervező és mozgósító erőt lelent. Ez az alapszabályzat hatásos fegyver lesz pártunk kezében további szervezése megszilárdítására, a pártnak a néptömegekkei való Kapcsolata kibővítésére, hazánk további felvirágoztatására — mondotta végezetül Todor Zsivkov elvtárs. Karol Bacilek elvtárs üdvözlő beszéde Bulgária Kommunista Pártjának VI. kongresszusán Amint már Jelentettük, Bulgária Kommunista Pártjának VI. kongresszusát üdvözölték a testvér kommunista és munkáspártok képviselői. ' Csehszlovákia Kommunista Pártja nevében a kongresszust Karol Bacilek elvtárs, a CsKP politikai iro dájának tagja, és az SzlKP központi bizottságának első titkára üdvözölte. Beszédében többek között ezeket mondotta: „Bulgária Kommunista. Pártjában a munkásosztály egyik legrégibb marxista pártját üdvözöljük, azt a pártot, amely már az első világháború előtt megközelítette az orosz bolsevikok Lenintől vezetett pártját. A Bolgár Kommunista Párt G. Dimitrov vezetésével a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjával együtt a Kommunista Internacionálé egyik alapító pártja volt Bulgária Kommunista Pártjában azt a pártot üdvözöljük, amelyet V. I. Lenin és J. V. Sztálin nagy tanítványa és harcostársa, a fáradhatatlan és következetes forradalmár, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja — G. Dimitrov kovácsolt egybe. Ez a párt, amely a tömegek bizalmára támaszkodik, a bolgár munkásosztály élén a Bolgár Népköztársaságot a boldog élet és a szocializmus felvirágzása felé vezeti. Megbíztak engem, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia munkásosztálya és dolgozói nevében kifejezzem nagy örömünket a bolgár dolgozók sikerei felett, amelyeket a szocialista társadalom alapjainak építésében elérnek gyönyörű hazájukban. A ti sikereitek, drága elvtársak, a mi sikereink is, mindazon népi demokratikus országok sikerei, amelyek szüárdan támaszkodnak a Szovjetunióra. Az amerikai imperializmus alá rendelt tőkés országokban, amelyek új világháború kirobbantására törekednek, kiéleződnek a belső ellentétek, megmutatkoznak a gazdasági válság és a nagy munkanélküliség jelei. Ezeket az országokat az a veszély fenyegeti, hogy elvesztik nemzeti függetlenségüket és állami szuverenitásukat. Ezzel szemben a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor országai között lévő kapcsolatokat és konkréten a Csehszlovákia és Bulgária közötti kapcsolatokat teljes egyenjogúság, szoros gazdasági és kulturális együttműködés és kölcsönös segítség jellemzi, aminek óriási jelentősége van a szo cializmus sikeres, tervszerű felépítése szempontjából. Országaink népeit a legmélyebb és legőszintébb barátság, a testvériség kötelékei fűzik egybe. Ezt a barátságot mindörökre megszilárdította a fasizmus elleni harcokban, a nép hatalmáért kiontott vér. A háború előtt, amikor a hatalom a burzsoázia kezében volt, közösen tanultuk meg a szovjet kommunistáktól, hogyan kell harcolni a burzsoázia és annak kiszolgálói ellen. 6s most közösen tanuljuk meg a nagy szovjet néptől a szocializmus építését országainkban. A Szovjetimió most is nagylelkűen segíti a népi demokratikus országokat, nemcsak gazdasági segítséget nyújt nekik, hanem átadja a szocializmus építésében szerzett gazdag tapasztalatait is. Kötelességünk. hogy épp úgy, mint a többi népi demokratikus országok, kibővitsük gazdasági és kulturális együttműködésünket, kölcsönösen segítséget nyujtsuhk egymásnak a szocializmus építésében. Ez az egyik legfontosabb előfeltétele sikeres előrehaladásunknak a szocialista fejlődés útján." Nehru visszautasította az Eisenhower által felkínált amerikai „segélyt" Eisenhower a mult héten levelet intézett Nehruhoz, India miniszterelnökéhez. Minthogy az indiai kormány többízben aggodalmát fejezte ki a török-pakisztáni katonai egyezmény mjatt, Eisenhower bizonyos „biztosítékot" ajánlott fel Indiának éa kilátásba helyezte, hogy amenynyiben India is kérné, az Egyesült Államok hajlandó „segélyt" nyújtani. Mint a nyugati hírügynökségek közölték, Nehru vasárnap válaszolt Eisenhower elnök levelére. Az indiai miniszterelnök válaszában a következőket irta„Köszönetemet fejezem kl személyes üzenetéért, amelyet február 24-én kaptam kézhez Értékelem az ön által nyújtott biztosítékokat, azonban Ön ismeri álláspontunkat katonai segély elvére vonatkozóan. Kormányunk álláspontja azon a vágyünkön alapszik, hogy hozzájárul, junk a világ békéjéhez és biztonságához Ezt a politikát 'ivább folytatjuk." Az indiai parlament hétfőn ülést tartott Az Illésen Nehru ismertette, részletesen megokolta az Eisenhower elnök levelére küldött válaszát. Az indiai miniszterelnök mindé nekelőtt Eisenhowernaj? azzal az ajánlatával foglalkozott, tiogy az Egyesült Államok „biztosítékokat ad" arra az esetre, ha az amerikai katonai segélyt agresszió céljaira használnák fel .Az Egyesült Álla j mok elfojtana ilyen agressziót" — irta Eisenhower. „Az eddigi tapasztalatokból tudjuk — mondotta erre Nehru — hogy ha agresszióra kerti] sor,- semmit sem tesznek annak elfojtására." Nehru ezzel kapcsolatban emlékeztetett a kasmíri eseményekre, ahol az Egyesült Államok ahelyett, hogy „elfojtotta volna az agreszsziót, az agresszorokat támogatta. India nem tekintheti többé sem•egességnek azt a tényt — mondotta - hogy az Egyesült Államok megfigyelői jelen vannak az ENSz kasmíri bizottságábaii." Az Indiai miniszterelnök ezután Igy folytatta: „Az Egyesült Nemzetek alapokmánya bizonyos elveken és célokon alapszik Meg kellenne azonban vizsgálni, milyen mértékben szolgálják ezeket a célokat bizonyos országok, amelyek katonai téren maguk is szembefordulnak más országokkal. Fontolórp kellene venni azt is, hogyan térnek ki életbevágóan fontos kérdések megvitatása elő] az ENSz-ben. Ez nem megfelelő mód azoknak a oéloknak a megvalósítására, amelyeket az ENSz alapokmányában fektettek le, sem pedig arra, hogy csökkentsék a nemzetközi feszültséget." Nehru a Pakisztánnak nyújtandó ímerikai katonai segélyről a továbbiakban kijelentette. hogy az „a beavatkozás egyik formája'' az in. diai pakisztáni problémákba, még hozzá olyan formája, amelynek valószínűleg sokkaj messzebbre ható következményei lesznek, mint a beavatkozás korábbi típusainak.'' Az indiai miniszterelnök végezetül az Egyesült Államok elnökének azzal a javaslatával foglalkozott, hogy Amerika hajlandó „segélyt" nyújtani Indiának. „Eisenhower elnök — mondotta Nehru — volt olyan szíves, hogy levelében katona; segélyt ajánlott fel Indiának. Ezzel azonban nem szolgáltatott igazságot Indiának, de önmagának sem. Ha India elfogadná az ajánlatot, az hlpokirízis és opportunizmus lenne. Indiának nem áll szándékában szabadságát alkudozás tárgyává tenni, sem bármilyen okból, vagy bármilyen nyomásra lemondani róla." Az indiai miniszterelnöknek ezeket a szavalt a parlamenti képviselők lelkesen megtapsolták. Nehru ezután valamennyi párt tagjaihoz szólva kijelentette, hogy „ez nem pártkérdés, hanem nemzeti probléma, amellyel kapcsolatban nem lehet szó kétféle álláspontról." Ezt a kijelentést ugyancsak egyöntetű taps fogadta. Az ellenzék egyik képviselője felállt és szavazást javasolt, hogy — mint mon. dotta — „megmutassuk a világnak: az egész parlament egységesen fog. lal állást és egyetért ebben a kérdésben." Brazília Kommunista Pártjának határozata a legalitásért vívott harcról Az „Impensa Popular" című brali) lap közölte Brazília Kommunista Pártja központi bizottságának teljes ülésén hozott határozatát, amely a párt legális működéséért vívott harcról szói. A központi bizottság kiemeli a Kommunista Párt" jelentőségét abban a harcban amelyet a dolgozók és a széles néptömegek a békéért és a szabadságért a nemzet; függetlenségért a népi demokráciáit vívnak E munka fokozása érdekében — mondja a határozat — erősítem kell H pártnak a tömegekhe? fűződő kapcsolatait ki kell vivnia legális működését és részvételét a/ 1954-es vá asztásokon. A központi bizottság elhatározta hogy újból kén a legfelső választó jcgi bíróságot, vegye fe; a Kommunistíi Pártot a választási listára Meg bízta a Központ' hizott'-áfc' e'n* ksé gét. ->zerfV7ei hiv.ita^ns -nunii-lvt ai ra, hogy a Kommunista Párt részt vehessen az 1954-es választásokon, meghatalmazta a központi bizottság elnökségét, kezdjen tanácskozásokat más politikai csoportú 1 ásókkal hogy biztosítsa Brazília Kommunista Pártiának részvételél a kormányzók a szenátorok a szövetség- kongresszusi tagok H prefektusok a? államokban műköck törvén vhoyr Jvűle<ek képvise'őin *> .valamint a község tanácsosoknak a megválasztásában. Németország Demokratikus Nőszövetségének nyilatkozata a berlini értekezletről Németország Demokratikus Nőszövetségének vezetősége nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifejezésre juttatja nézetét a külügyminiszterek berlini konferenciájának eredményei, vei kapcsolatban. A nyilatkozatban hálájukat fejezik ki V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének a berlini értekezleten előterjesztett konkrét szovjet javaslatokért, amelyek a nemzet, kőzi feszültség enyhítésére és a né met kérdés békés megoldására irányulnak. Németország Demokratikus Nőszövetségének vezetősége továbbá megállapítja hogy jóllehet az értekezlet a nyugati hatalmaknak a szovjet ja vasiatokkal szemben elfoglalt eluta sító álláspontjának következtében semilyen döntést sem hozott a német kérdésben, mégis sikert ért el a genfi értekezletnek áprilisban való összehívásával, amely értekezleten résztvesz a Kínai Népköztársaság. A nyilatkozat rámiutat arra a ve. szélyre, amelyet a német nép szá. mára az „európai védelmi közösségről szójfi hálború-s szerződés jelent és amelynek alapján a német fiúk az agresszív hadsereg zsoldosaivá válnának. A Nőszövetség vezetősége hangsúlyozza, hogy a nőmet népnek nincs szüksége bonni és párizsi háborús szerződésékre, de a békeszerződés megkötésére és Németország békés és demokratikus alapokon való egye. sitésére van szüksége és kije'enti: A német . militarizmus az összes német nők és anyák legádázabb ellensége, mert új háborút akar előidézni és szerencsétlenségbe akarjadönteni az összes európai országok népeit.'' A bonni és párizsi háborús szerződésnek nem szabad érvénybe lépnie. Németország Demokratikus Nőszövetsége felhívja a német asszonyokat, hogy tudatosítsák felelőssé, güket és tartsák szem előtt, hogy a német kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. Ezért az asszonyoknak és anyáknak hazánk keleti és nyugati részében még szorosabban tömörülnlök kell, hogy az eddiginél még erélyesebben harcoljanak a háborús szerződések, a toborzás és a katonai hadkötelezettségről szóló törvény ellen. A »Szocialista Internacionálé« állásfoglalása az »európai védelmi közösséggel« kapcsolatban Brüsszelben véget ért a „Szocialista Internacionálé' európai értekezlete. Az ülésen vita vo't arról, hogy Eu rópa jobboldali szocialista pártjai milyen álláspontot foglaljanak el az „európai védelmi közösséggel" kapcsolatban. Az értekezlet részvevői a kérdésről hozott határozatukban megkísérlik eredménytelennek feltüntetni a berlini értekezletet ezzel mintegy indokot keresve az .európai védelmi közösség" melletti állásfoglaláshoz. Az „európai védelmi közösséget" úgy igyekeznek feltüntetni, mintha az „európai biztonság" szavatolásának egyik eszköze lenne. Az idevágó határozati pont megfogalmazása viszont azt mutatja, hogy a jobboldali szociáldemokraták nem tudják teljesen figyelmen kívül hagyni a növekvő tömegellenállást Ezért a ködösen és félrevezetően megfogalmazott határozat megáffapítja hogy az „európai szocialista pártok"-nak felül kell vizsgálniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett országaik csatlakozhatnának az európai védelmi közösséghez, vagy kapcsolatba lehetnének vele." Erich Ollenhauer. a Német Szociáldemokrata Párt elnöke szembehelyezkedett ezzel a javaslattal és azt követelte, hogy ezt a pontot a szavazásnál bocsássák külön döntés alá. Javaslatát elvetették Az emiitett szakasz mellett különösen Guy Mollet, a francia jobboldali szocialista vezető szállt síkra Végül is a határozati javaslatot nyolc ország küldöttei megszavazták, ellene szavazott a nyugatnémet küldöttség és három ország — Svédország, Svájc és Finnország — küldöttei tartózkodtak a szavazástól.Számos halott és sebesült a khartumi tüntetéseken Nagib tábornok, egyiptomi köztársasági elnök Khartumba, Szudán fővárosába érkezett, hogy részt vegyen a szudáni parlament ünnepélyes megnyitásán. Röviddel megérkezése után a szudáni főkormányzó háza előtt heves összetűzésre került sor rendőrök és tüntetők között. A tüntetők — nyugati hírügynökségek értestilése szerint javarészt az A] Umma párt tagjai — Egyiptomtól való függetlenséget követelő jelszavakat hangoztattak, (Mint ismeretes, az A1 Umma párt az angol érdekeket képviseli.) A rendőrség tüzet nyitott a tüntető tömegekre. A rendőrök és tüntetők összecsapása során *'S személy meghalt, 117-en pedig megsebesültek Mc Guigan, a khartumi rendőrség brit parancsnoka is életét vesztette. A „Reuter" hírügynökség jelentése szerint a feszült helyzetre való tekintettel Khartumban kihirdették a rendkívüli állapotot. A szudáni parlament első ülésének ünnepélyes megnyitását március 10-re halasztották. A kormány betiltott minden felvonulást és tüntetést, továbbá utasította Abd ej Rahman el Mahdit, az Al Umma párt elnökét, hogy szólítsa fel híveit a főváros elhagyására Legújabb jelentések szerint a szudáni kormány elrendelte az Al Umma párt 32 vezetőjének ietartóztatását. Vf ost akár még egyszer megpróbál hozhatnánk háborúi indítani .. (A „Neues Ueutschland' -ból) Űj kormány Szíriában Szíria északi részeiben levő csapatok fellázadása után, Sisakli lemondása ép a parlament feloszlatása után a hivatalok és a szíriai hadsereg vezérkara Hasem Attaslt ismerték e] a köztársaság emskéül. Attaslt 1951-ben, a Sisakli által megvalósítót 4 áilaftifor. dulat következtében tették le elnöki tisztjéről. Attasi március lén dekrétu, mot írt alá az új szíriai kormány megalakításáról. A kormány tagjai Sabri Assai- mi. niszterelnök Faidi Attasi küL • ügyminiszter. Maaruf ed Davaiibf nemzetvédelmi miniszter, Ali BUZÓ belügyminiszter. Fa. her Kajali tiwnwn"i7^n. ígi miniszter. Ras ad Dzs abri közmunkaügyi miniszter. * Tasszán el Atras földm-'ivelésflgyi miniszter, fsed Szakai lgaz ságügyminiszter.
