Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-31 / 78. szám, szerda

I 6 ÜISZ0 1954. március 31. PÁRTÉLET Alkalmazzuk bátran a bírálat és önbírálat fegyverét Az ógyallai járási pártbizottság vezető titkárának, Koči elvtársnak beszámolója részletesen foglalkozott a járás mezőgazdaságának problémáival, és helyesen rámutatott arra, hogy az állami gazdaságok szép ered. menyeket értek el, s ezzel hazánk legjobb állami gazdaságok közé kerültek. A termelés fokozatos emelésében nagy szerepe van a szocialista mun. ka versenynek, mint ahogyan azt bizonyítja a n

aszvadi és marcellházi EFSz-ek munkája is, melyek a szocia. lista munka verseny jó megszervezésével a járás utolsó helyéről az első. re kerültek. Ma a j áráé néhány EFSz-e versenyt folytat egymás között, mert mindegyik a járás legjobbja akar tenni. Így a naszvadi EFSz a konferencia tartama alatt táviratilag jelentette, hogy teljesítette kötelezettségvállalását, mert befejezték a tavaszi munkálatok első szakaszát. Az elért sikerek azonban nem általánosak az egész járásban, mert ha vannak is szép eredmények a mezőgazdasági termelésben, az állattenyésztés terén a járás lemaradt. A járásban még néihány EFSz-nek nincsen biztosítva a tavaszt vetőmagja- Ennek következtében a tavaszi munkálatok nagyon késnek. E hiányosságok okai a járás; bizottság részéről a falusi pártszervezeteknek és az EFSz tagjainak nem elegendő szak. és politikai irányításában rejlenek. A járáisi pártbizottság vezető titkárának, Koči elvtársnak beszámolója azonban nem gyakorol elegendő önbírálatot és a hibákat, amelyekről csak átlagosan tett említést, igyekezett a falusd pártszervezetekre hárítani. Nem beszélt arról, hogy a já rási oktatók hogyan irányították a falusi pártszervezetek munkáját, a g.vülés gondos előkészítését, mi módon küszöbölték ki az észrevett híbákst és hogyan segítette őket mun. kájukban a járási pártbizottság. A vitában Kimet elvtársnő és Fajo elvtárs helyesen mutattak rá a járási oktatók többnyire felületes munkájá. ra. A beszámoló csak általánosságban beszélt a pártoktatás hiányosságairól, de nem foglalkozott azzal, hogy milyen módszerrel igyekszik ezt a járási pártbizottság kiküszöbölni, hogy foglalkozott.

e a gyűléseken a hibák eredetével, vagyis a magas ab. szeneia okaiva]. Nem meglepő tehát, hogy egyes falvakban egyáltalán nincs pártoktatás. Rá kell azonban mutatni arra, hogy a pártoktatást minden községben meg lehetett vol na szerv e-zni. Konkrét bizonyítéka ennek a Maria,

r községben lévő pártiskola, ahol a falusi pártbizottság a pártonkívülieket is bevonja a párt oktatásba. A beszámoló nem mutat rá konkréten, hogy a kommunisták milyen módszerrel értek el szép eredménye ket Hogyan került Pl- az ógyallai gépállomás hazánkban a második helyre, s hogyan nyert© el a mezőgazdasági minisztérium vörös vándorzáiszlaját ? Nem emelte ki a i

egjobb traktorosok munkáját. Az egész beszámoló úgy hatott, mintha nem a

z egész járási bizottság kollektívájának, hanem csak egyes tagjainak munkája lett volna. A hozzászólók többsége csak az elért eredményekről beszélt és nem említette az osztályharc egye

s tanul, ságos szakaszait. Példáiul, ha tudtak is a járási pártbizottság konkrét hibáiról, nem vették szigorú bírálat alá munkáját, annak ellenére, hogy Cim mermann elvtárs, a kerületi bizottság tagja a küldötteket felszólította erre. A hozzászólók többsége szintén nem gyakorolt önkritikát. A pártkonferencián hiányzott a bolsevik bírálat, amely mélyen feltárta volna a pártszervezetek hiányosságait. Bo lyó elvtárs a konferencia hozzászó lásainak kiértékelésénél igyekezett Kmef elvtársnő kritikáját is elnyomni A hozzászólók nagyon keveset fog 1 alkottak a választások előkészületeivel. ^Maga a beszámoló sem említette, hogyan vezetik a falusi pártszervezetek a választások előtti agi_ tációt és milyen eredményeket értek el a kommunisták a választások előtti kampányban. Ezekről a fontos dolgokról a járási bizottság felszólaló tagjai sem emlékeztek meg. Bolyó elvtárs, akj a vitát lezárta nem értékelte ki a hozzászólásokat, nem mutatott rá a hiányosságokra és a hibákra, inkább a járási bizottság sikeres munkáját dicsérte. Végül meg kell még említenem, hogy a járási bizottság hiányos politikai munkája abban is mutatkozik, hogy a tagdíjfizetés nagyon sok helyen felü ie-te

s és akadnak olyan párttagok is, akik nem fizetnek tagdíjat a fizetésük szerint, vagypedig már egy éve egyáltalán nem fizettek tagdíjat. Ezek a tények nagyon jól mutatják a tagok alacsony ideológiai színvonalát, amelyért a járási bizottság a fa.lusi pártbizottságokkal együttesen felelős. A járásban nem pontos a tagok nyilvántartása. A járás dolgozó'mak 70% -a magyar nemzetiségű és mégis csak 30% -kai vannak képviselve a párttagok között. A járási bizottság nem törődött eléggé az új pártjelöltek felvételével, különösen a OsISz és a magyar nemzetiségű dolgozók soraiból. ' A járási pártbizottság nem fordít elég gondot a párttagok ideológiai színvonalának emelésére. Ennek tudható be, hogy már 20 párttag beadta kilépési nyilatkozatát. Mindez hiányzott a beszámolóból, amelyre nem mutatott rá Koči elvtárs, s így nem bírálta a járási pártbizottság munkáját. Horváth Sándor Nég»§aidasaü3tintc fevábbg íejioaéséért és dolgozó népiinu életszínvonalának emeléséért A pártélet további megszilárdítása a rimaszombati járás pártszervezeteinek legfontosabb feladata A beszámoló és az egyes vitafelszólalások arról tettek tanúságot, hogy a rimaszombati járás ipari üzemei a pártszervezetek állandó gondoskodása és irányítása mellett sikeresen teljesítették a termelés fokozódó feladatait. A járás párt. szervezeteinek állandóan javuló politikai munkája az ötéves terv teljesítésében nyilvánul meg. Bizonyíték erre az. hogy pl. a járási ipar 121 százalékban, a járási építőipar 109 százalékban teljesítette az épít. kezési és a termelési tervet. Szép eredményeket könyvelhet el a rimaszombati járás az EFSz-ek fejlődése terén. Habár az EFSz-ek túlnyomó többsége 1952-ben alakult, a. helyi pártszervezetek, valamint a népj közigazgatás szervei jó mun. kájukkal szép eredményeket értek el. 1953-ban pl. 44 vagon terményt adtak be terven felül. A beszolgáltatás túlteljesítésével egységes földmű Vessző vetkezeteink fedezték azt a hiányt is, amj az egyéni gazdái, ködóknál mutatkozott a beszolgáltatásban. A járás EFSz-ei bebizonyították a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a kisparaszti gazdálkodással szemben Bebizonyították. hogy egyedül a szocialista nagyüzemi gazdálkodás biztosítja dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelkedésétAz EFSz-ek jó munkaszervezését bizonyítja az is, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is sikeresen teljesítették, sőt túlteljesítették az állati termékek beszolgáltatását. Így pl. a marhahúsbeadást 104 százalékra, a tejbeadást 102 százalékra teljesítették. A járási konferencia vitafelszólalásaiból és magából a beszámolóból is meg lehet állapítani, hogy a járás pártszervezetei fokozott figyelmet szentelnek a vezetőségi és taggyűlések tervszerű megszervezésének. A legtöbb felszólaló éppen azt hangsúlyozta, hogy a mult évben tervszerűen zajlottak le a vezetőségi és taggyűlések, melyeken a párttagság nagy többsége r«swJ- i szeresen megjelent. Ez a tény bizonyítéka annak, hogy a rimaszombati járás pártszervezetei egyre jobban érvényt szereznek a párt alapszabályzatának, szilárdítják a párt. fegyelmet és fokozzák a kommunisták felelősségérzését a falu problémái iránt. Ennek következtében a járás pártszervezetei egyre jobban a falu politikai és gazdasági fejlődésének irányítóivá válnak. Erről tanúskodik a nagybalogi Vas Zoltán felszólalása, aki felszólalásában arról beszélt, hogy a pártszervezet hogyan szervezte meg az állandó agitációs munkát az EFSzben. »Az agitációs munkát — mondotta — úgy szerveztük meg. hogy állandó agitációs központot állítottunk fel, melynek feladata volt naponta megvitatni az agitációs mun. ka problémáit, valamint azt is, hogy sajtóval és propagandaanyaggal lássa el az agitkettösöket. Az ágitkettősök főleg az EFSz munkacsoportjainál fejtettek ki eredményes munkát. Ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az EFSz munkacsoportjaiban megszilárdult a munkafegyelem és kifejlődött a szocialista munkave-rseny.« A pártélettel kapcsolatos felszólalások azt bizonyították, J hogy pártszervezeteink taggyűléseiken többnyire csak gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Ezek a gyűiések nem mindig szolgálják a tagság ideológiai nevelését. Szükséges tehát, hogy a párt taggyűlései a jövőben necsak száraz gazdasági kérdésekkel foglalkozzanak, hanem pártunk és kormányunk egyes gazdasági intézkedéseinek célját és okát is megmagyarázzák a párttagság előtt. Pártszervezeteinknek tudatosítaniok kell, hogy a jó tömegpolitikai munka és a tömegekkel való kapcsolat magától a párt. élettől függ. Attól függ, milyen lesz a pártgyiilések ideológiai színvonala, mennyiben fogják szükségét látni a párttagok annak, hogy a taggyűlések határozatait átvigyék a pártonkívüli tömegek K'öaé. A további felszólalások bizonyították, hogy igen megjavult a pártszervezetek és a tömegszervezetek közötti kapcsolat. A pártszervezetek ma már sokkal többet törődnek a tömegszervezetek irányításával, mint a múltban. Ez annak bizonyítéka. hogy pártszervezeteink felismerték a tömegszervezetek szerepét a szocializmus építésébep. Azonban az irányítás még nem olyan, hogy meg lehessünk vele elégedve. Kell, hogy pártszervezeteink minden tagja fokozottabb figyelmet fordítson a pártcsoportok megalakítására, mert csakis a pártcsoportok útján, a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak adott konkrét feladatokkal, s azok ellenőrzésével tudjuk majd még jobban biztosítani a párt vezetöszerepének ér. vényesítését a tömegszervezetekben. A konferencia egyik hiányossága volt, hogy a felszólalók egyáltalában nem foglalkoztak azzal, hogyan érvényesül pártszervezeteinkben a kollektív vezetés. Ennek meg. valósításával a pártszervezetek munkája is megjavul. A kollektív vezetés abban nyilvánul meg, hogy a pártvezetöség minden egyes tagja részt vesz a határozatok kidolgozásában és végrehajtásában. A kollektív vezetésbe a pártbizottság bevonja az egész párttagságot. A taggyűléseken módot ad arra, hogy a tagok kritikai hozzászólásaikkal hozzájáruljanak a határozatok megvitatásához. Csakis így fogja érez. ni minden párttag, hogy ő is aktív részese a pártszervezet irányításának. A kollektív vezetés azzal, hogy tánmszkodik a vezetőségre, sőt az egész tagságra, széles lehetőséget nyújt arra is. hogy nevelje a párt tagjait és munkájukat ellenőrizze. A kollektív vezetés megvalósításának kérdése tehát a rimaszombati járás pártszervezeteinek legfontosabb feladata, ertpek megvalósítása jelentős lépést fog* jelenteni a párt. szervezetek munkájának megjavítása terén. Varga János. (Folytatás az 5. oldalról) pártunk egységes, szilárdan tömörül Központi Bizottsága köré és harci elszántság hatja át Munkásosztályunkban, műszaki dolgozóinkban, tudósainkban, szövetkezeti, gazdasági és politikai dolgozóinkban az alkotó képesség és erő kimeríthetetlen forrásai rejlenek. A munkások, műszakiak és mérnökök együttes erőfeszítése, elvtársi együttműködése a nagv éis örömteli feladatok teljesítésénél megbízható kezességet nyu.it arra, hogy megoldjuk gazdasági építőm unkánk minden feladatát. A nemzetj • bizottságokba való választásokat megelőző kampány a tömegek nagy politikai aktivitásának jegyében folyik. Csak el kell érnünk azt. hogy ez az aktivitás még 'szorosabban összefüggjön a gazdasági és kulturális országépítés feladatainak teljesítésére irányuló igyekezetünkkel. Még nagyobb mértékben támaszkodjunk a dolgozók alkotó, teremtő aktivitására. A szocialista országépítés feladatait nem oldjuk meg és nem oldhatjuk meg a zöld asztal mellett, hanem csakis az ü?emek es szövetkezeti földek dolgozóivá

1 szoros kapcsolatban. Ezért szélesedjék ki még jobban a párt X. kongresszusának tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalások mozgalma. Fejlődjék ki teljes egészében a dolgozók kezdeményezése. Gondoskodjunk arról, hogy drága kommunista pártunk X. kongresszusa a szocialista munkaveiseny hallatlan fellendülésének jegyében üljön össze. Az a boldog tudat, hogy népünk önfeláldozó munkája meghozza gyümölcsét. lelkesítsen minden kommunistát, hogy fokozott 'lendülettel biztosítsák pártunk politikájának te'jes sikerét, azét a pártét, amely köztársaságunk népeit a boldogság és a jólét felé vezeti Az agitációs központ a választás előtti tömegmunka középpontjában A napokban kezdték meg mun. kájukat az agitációs központok, a választás előtti kampányban a tömegagitációs és propagandamunka támaszpontjai. Az agitációs központok küldetése nemcsak abból áll, hogy a választókkal megismertessék a választási törvényt és a Nemzeti Front jelöltjeit, hánem hogy előmozdítsák a polgárok 'politikai aktivitásának állandó fejlődését, megvilágítsák előttük a választásokban való részvételük nagy jelentőségét, megnyerjék őket a nemzeti bizottságokkal való állandó szoros együttműködésre Az agitációs központoknak ahhoz, hogy küldetésüknek eleget tegyenek, elvi szempontból két feladatot kell teljesíteúiök: egyrészt agitációs anyaggal, érvek gyűjtésével, tapasztalatcserével, előadásokkal, stb. segíteni és irányítani a népnevelök munkáját, másrészt az agitációs központokban a választók és a je. löltek között beszélgetések rendezésével, a választók részére előadások tartásával tájékoztatni a választókat a választásokkal összefüggő minden kérdésről. A népnevelőket rendszeresen segíteniök kell munkájukban. Az agitációs központok vezetői a tömegagitációban és propagandamunkában nagy tapasztalatokkal bíró legfejlettebb népnevelők, akik együtt dolgoznak a népnevelők széles aktívájával és a Nemzeti Front öntudatos tagjaival. A szovjet népnevelők tapasztalata azt mutatja, hogy a legjobb módszer az. ha minden népnevelő a választások bizonyos csoportjával foglalkozik, rendszeresen tájékoztatja őket a választások előkészületeiről, gondoskodik a választók névjegyzékének szabályszerű összeállításáról, megmagyarázza a választóknak, hogyan szervezték meg a választási területeket, bejelenti a tömb megalakulását és a helyiség kijelölését, megismerteti őket a jelöltekkel, a Nemzeti Front legjobb tagjai megválasztásának jelentőségével, egyszersmind agitá-i a Nemzeti Front jelöltjei mellett, valamint a válasz, tóknak építő feladataink teljesítésében való minél nagyobb . részvételéért. Emihez nemcsak az szükséges, hogy a Nemzeti Front öntudatos és erre a munkára alkalmas tagjait válasszuk ki népnevelőknek, hanem rendszeresen irányítani is kell őket. Ez az agitációs közpon. tok elsőrendű feladata. Az agitációs központokban tanácsadó előadásokon, szemináriumokon a népnevelöket tájékoztatják a szervezés minden kérdéséről éa a tömegpolitikai munka lényegéről. Nagyon fontos, hogy a népnevelők jól ismerjék a Nemzeti Front által javasolt jelölt életrajzát és közéleti tevékenységét. A népnevelőket rendszeresen és alaposan tájékoz, tatni kell a napi politikai eseményekről is. Ezért a központ külön előadásokat, beszámolókat, egyéni és csoportos tanácsadást rendez részükre és főleg az agitációs munka során szerzett, tapasztalataik csereátadását szervezi meg. Az agitációs központban a népnevelőknek é

s a központ látogatóinak politikai, irodalmi művek, újságok, folyóiratok. füzetek, stb. állnak rendelkezésükre. Az agitációs központok működése élénk legyen. Az agitációs központok feladata, hogy a polgárok részére előadásokat és beszélgetéseket rendezzenek. Ahhoz, hogy ez a munka élénk le. gyen, hogy a polgárokat érdekelje és vonzza, nem elég csak a választókkal foglalkozó előadások és a politikai kérdéseket megtárgyaló beszélgetések tervét előre elkészíteni, hanem olyan formát kelj találni, hogy a polgárok a központokat örömmei és érdeklődéssel keressék fel. A. A. Vahmísztrov a »Sarió és kalapács«-üzem agitációs központját a »Tömegagitációs munka a választási területe,n« című brosúrájában így mutatja be: »Az agitációs központban mindig sok ember tartózkodik. A helyiségek melegek, barátságosak és világosak. Az asztalon friss újságok, folyóiratok, politikai irodalom és a választásokhoz szükséges anya. gok vannak, a falon képek, jelszavak, plakátok és szembeötlő helyen a tanulókör terve függ. Az agitációs központban megszervezték a legtapasztaltabb és politikailag legfejlettebb elvtársakból kiválasztott konzultánsok szolgálatát, a 'propagandisták é

s népnevelők a konzultánsok segítségéve] készülnek a beszélgetések lefolytatására. A választók részére rendszeresen politikai előadásokat és beszélgetéseket rendeznek. Az agitációs központ munkatervébe az alkotmányról, a választási törvényről és egyéb po. litikaj kérdésekrőj tartott előadásokon kívül olyajn műsort isj be kell illeszteni, mint amilyen például a rádió- és gramofon-műsor közös hallgatása, faliújságok szerkesztése, népi művészeti est, filmblöadás ren. dezése, stb.« Ehhez tarthatnák magukat munkájukban a mi agitációs közpo-nt. jairik is.