Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-31 / 78. szám, szerda

1954. március 31 U J SZO 7 Népgazdaságunk további fejlődéséért és dolgozó népünk életszínvonalának emeléséért' V. Široký miniszterelnök beszéde a CsKP Ktí 1954. március 29-i teljes ülésén Tisztelt elvtársak! ! Pártunk Központi Bizottságának 1953. szeptember 4-én kitűzött irányelvei alapján a kormány szeptember 15-én határozatot hozott, ameiy főbb pontjaiban megjelölte köztársaságunk gazdasága és kultúrája további fejlesztésének irányát. A párt és a kormány feladatul tűzték ki a munkásosztály, a dolgozó parasztok és a doigozó értelmiségiek életszínvonala gyorsabb emelkedésének biztosítását amit elsősorban az élelmiszerek es ipari termékek árának fokozatos csökkentését követő politika megvalósításával. továbbá a mezőgazdasági termelés fejlesztésévei, a fogyasztási cik kek termelésének növelésével, a fogyasztási cikkek minőségének megjavításával. a termékfajták kibővítésével, a lakosságnak nyújtott szolgálatok kiterjesztésével és minőségének javításával érünk el. A párt és a • kormány egyúttal megkövetelte, hogy a népgazdaság arányos fejlesztésének biztosításával, különösen az alapvető ágak fejlődésének meggyorsításával, továbbá a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás rr.indenirányú fokozásával, az egységes föidmüvesszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításáról való gondoskodás fokozásával, a i egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok termelőmunkájának teljes támogatásával, végül pedig a munka termelékenységének növeléséten, termelésünk és adminisztrációs munkáink gazdaságossátételében megtett lényeges haladássa] teremtsék meg e politika megvalósításához szükséges összes feltételeket. A párt és a kormány politikájának megvalósítása érdekében kifejtett törekvésünk, melyben a pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése eredményeképpen kialakult helyzetig támaszkodunk, pozitív eredményekkel járt. A kiskereskedelmi árak 1953 októberében másodízben végrehajtott csökkentése négy és félmilliárd korona évi átlagos megtakarítást eredményezett a lakosságnak. Ha ehhez hozzászámítjuk még az egyes árak decemberi csökkentésének következtében elért megtakarítást, a lakosság összese

n 4 milliárd 800 millió koronát nyert. Mult év októbere óta jelentősen megjavult a dolgozók ellátása iparcikkekkel és élelmiszerrel. A szövetkezeti dolgozók és egyénileg gazdálkodó parasztok életszínvonala is jelentősen emelkedett. A begyűjtési normák csökkentése a begyűjtési árak egyidejű emelésével, az állami felvásárlásért fizetendő magasabb árak megállapítása és a parasztoknak nyújtott egyéb engedmények és előnyök évente 2 milliárd 700 millió koronát tesznek ki- Ha ehhez hozzászámítjuk a7. ipari termékek árának csökkentését és a mezőgazdasági termékfölöslegek szabad eladását, kitűnik, hogy a parasztok pénzbeli jövedelme nemcsak növekedett, hanem határozottan értékesebbé is vált. Ezek a párt törekvésének mult évi eredményei a dolgozók életszínvonalának emelésében. A párt már tavaly kijelentette, hogy 1954-ben is folytatja a kiskereskedelmi árak csökkentésének politikáját és egész dolgozó népünket felhívta, hogy a termelésben teremtse meg az árcsökkentéshez szükséges előfeltételeket. Az ipari termelés további fejlesztése, a munka termelékenységének határozott növekedése és a termelési önköltségek csökkentése biztosította az állami kiskereskedelmi árak 1954. április elsejei további csökkentésének legfőbb feltételeit. A KB elnökségének megbízásából ezért megtárgyalás és jóváhagyás végett a Központi Bizottság elé terjesztem az élelmiszerek és ipari cikkek állami kiskereskedelmi árainak 1954 április elsején életbe lépő további, harmadszori csökkentésére, egyes javítómunkák és szolgálatok díjazásának csökkentésére tett javaslatot. Az indítványozott harmadszori árcsökkentés terjedelmében felülmúlja az általunk eddig végrehajtott árcsökkentéseket. Több mint 53-000 tömegszükség! eti árufajtára terjed ki. Ennek eredményeképpen a lakosság évente aránylag 5 milliárd 600 millió koronát takarít meg a bevásárlásoknál. A javítómunkák és kommunális szolgálatok díjazásának csökkentése további évi 280 millió korona megtakarítást eredményez a lakosságnak. A szolgálatok árjegyzékének bevezetése megteremti az elvégzett javítómunkák és szolgálatok helyes számlázásának feltételeit. Az állami kiskereskedelmi árak javasolt csökkentésének jelentőségét és messzemenő hatását kiemeli az tény hogy az élelmiszerek árának csökkentése az eddigieknél sokkal nagyobbméretű. Elsősorban 8—15 százalékkai csökken a kenyér, a liszt, a péksütemény és tésztafélék ára, 10—18 százalékkal a hüvelyesvetemények dara és zabpehely ára. 25 százalékkal a rizs ára, 8 százalékkal a vaj, 9 százalékkal a tojás, 8—10%-kai a cukor és cukorkafélék, ,100/o-kal a gyümölcsíz, 20%-kal a kompótok, mintegy 17 százalékkal a kávé. 10 százalékkal a tea ára. A tej ára elsejétől 10 százalékkal csökken. Csökken továbbá néhány húskonzerv, tejtermék, gyümölcs és zöldségkonzerv és egyéb élelmiszerek ára. Messzemenő az ipari cikkek árának javasolt csökkentése. A textiicikkek ára pl. aránylag 25 százalékkal, ebből az ágynemű és párnahuzatanyag ára egyharmaddal, a selyemszöveteké 45 százalékkal, a gyapjúszöveteké 30 százalékkal: a bőrlábbelié 20—28 százalékkal, a szaippané 16—28%-kal, az elektrotechnikai és fémárúcikkeké 20 százalékon felül; az építőanyag ára 20 százalékkal csökken Más ipari termékfajták árát is lényegesen csökkfntjük. Azt akarjuk, hogy dolgozóink jobban öltözködhessenek, előnyösebbc--n beszerezhessék azt. amire háztartásuk kellemessé tételéhez a háztariási munkák megkönnyítésehez, a jobb lakáshoz szükségük van. A törr.egszükségleti cikek árának messzemenő r-sókkentésével egyidejűleg április elsejétől bevezetjük az ékszerek, arany és ezüst tárgyak és brilliánsok szabad eladását. Az árcsökkentés terjedelmének szemléltetésére megemlítem, hogy ha a pénzreform előtti árat száznak veszszíik. jelenleg a harmadszori árcsökkentés után az ágyneműhuzato.k ára 38. a műselyemkelme ára 15, a női S7ilonharisnyák ára 23, a színszappan ára 50 [esz. Hasonlóképpen messzemenően csökken többezer más ipari árucikk ára. Tudatosítanunk kell. hogy néhány évvé] ezelőtt még nagy hiányaink voltak az iparicikkekben, hogy mindenfajta élelmiszert és olyan árúcikket is, mint rádióvevőgépet, sütőket, evőeszközöket. kerékpárt és egyebeket jegyre vagy utalványra kaphattunk. Jelentős haladást tettünk meg tehát az ipari cikkek termelésében. Ismert tény, hogy az alapszolgáltatások ára, úgymint a lakbér, a forgalmi viteldíjak, a villanyáram, gáz, stb. ám nagyon alacsony és jóval a háború előtti árak színtje alatt mozog. A szolgálatok é

s javítómunkák egész sorálban azonban egyre panaszok merülnek fel rossz minőségükre és drágaságukra. Ezen a szakaszon is megtesszük az első lépése, ket a javulás felé. Egyes javítómun kák és szolgálatok ára az eddigihez viszonyítva csökken és április elsejé. tői kezdve számo

s ágban a javítómunkákra és szolgálatokra vonatkozó pontosan megszabott árjegyzé. kek alapján számlázzák ki a munka, díjakat. A nemzeti bizottságok jobb irányító, szervező és ellenőrző munkája, é

s főleg a helyi és kommunális gazdaság dolgozóinak lelkiismeretes munkája további sikereket eredmé. nyea ezen a szakaszon. Kivánatos, hogy a dolgozók is szigorúbban ellenőrizzék a javítómunkák vagy szolgálatok minőségét és elvégzését, következetesebben bíráljanak és követeljék a munka megjavítását. Az általunk jóváhagyásra javasolt árcsökkentés tehát nágy mértékben jelentősen hozzájárul minden egyes polgár életszínvonalának tovább: emeléséhez, kézzelfoghatóan javára válik minden egyes családnak. Az j 1953. október elsejei árcsökkentés, a mult év decemberében végrehajtott részbem árcsökkentés és a most április elsején végrehajtandó árcsökkentés összesen 10 milliárd 700 millió korona évi megtakarítást eredményez a lakosságnak. Hogy milyen nagy összegről van SZÓ, legjobban akkor tudatosítjuk, ha a megtakarítást átszámítjuk pl. egy négytagú családra. Ez a osaiád 1953. október elsejei körülményekhez viszonyítva évente aránylag több mint 3.300 koronát takarít meg, ami több mint kéthavi átlagkeresetnek felel meg. Tudnunk kell továbbá azt, hogy a kiskereskedelmi árak csökkentése ne-m az egyedüli út, amellyel népünk életszínvonalát emeljük. Mult óv októbere óta további in tézkedések egész sorát foganatosítottuk, mint pl. a nőtlen és gyermek. telén nős alkalmazottak béradójának csökkentését, rendkívüli kará csonyi pótlékok kifizetését á családi pótiékok élvezőinek és néhány kategóriába tartozó járadékélvezönek. Intézkedéseket tettünk továbbá a mezőgazdaság szakaszán, valamint a határvidék fejlesztésére, melyek to. vább: 3 milliárd 800 millió koronát eredményeztek a munkásoknak, parasztoknak és dolgozó értelmiségnek. Ezenkívül a társadalmi szükségletre fordított kiadásokat is fokoz tuk. Az idén az elmúlt évhez viszonyítva a kultúra, az iskolaügy, az egészségügy fejlesztésére, a járadékbiztosítás, a betegbiztosítás és más intézmények bővítésére előirányzott költségvetési kiadások 17%-kai, csaknem 4 milliárd koronával fokozódnak. Jelentősen fokozódik a lakásépítés, amelyre az idén 1 milliárd 400 millió koronával többet fordítunk, mint 1953 ban. A mult évhez viszonyítva 1954-ben egyharmaddal több lakás épül és ezenkívül lehetővé tesz. szük, hogy a dolgozók jelentős száma az állam hatékony segítségével saját családi házat építhessen. További intézkedések egész sorát hajtottuk végre a városainkról való gondoskodás fokozására, az üzemek munkakörnyezetének kellemessé tételére, a kereskedelemben, a közös étkezésben nyújtott szolgálatok megjavítására, a javítómunkák és szolgálatok meggyorsítására és megjavítására. E téren azonban nem elégedhetünk meg ezekkel az eredmé. nyekkel, több kezdeményezést és gondot követelünk a felelős dolgozóktól e feladatok teljesítésében. Az új, harmadik árcsökkentést olyan helyzetben hajtjuk végre, midón állandóan növekszik a lakosság kereslete az összes árufajták iránt, amit pénzjövedelmének állandó emel. kedése tesz lehetővé. Az ipari mun. kások átlagbére 1953. első negyedében 1952. első negyedévéhez viszonyítva 12.5 százalékkal növekedett, amihez hozzájárulnak a begyűjtési árak emelése, a beadási kötelezettségek csökkentése és a szövetkezeti dolgozók és az egyénileg gazdálkodó Parasztok jövedelmét fokozó egyéb intézkedések. Ezt azok az adatok is bizonyítják, amelyek a lakosságnak eladott árukra vonatkoznak. 1953. negyedik negyedévében 1952. ugyanazon negyedévéhez viszonyítva a hús eladása 11 százalékkal, a halé 32 százalékkal, a zsíré 10 százalékkal, a növényi zsiradéké 31 százalékkal, a vajé 13 százalékkal, a sajtféléké több mint száz százalékkal, a kész ruhák eladása 11 százalékkal, a motorkerékpároké mintegy 50 százalékkal, a jégszekrényeké több mint száz százalékkal, a mosógépeké 180 százalékkal növekedett. Lényegesen emelkedett más fontos termékfajták eladása is. Tudjuk, hogy a tőkés termelési vf szonyok közepette egyáltalán elképzelhetetlen, hogy a lakosság fokozódó keresletének idején csökkenjenek az árak, mert a kapitalizmusban a maximális profit kisajtolásának .törvénye érvényesül és a kapitalisták az árak emelésére használják fel a fokozott keresletet. Az árak csökkentésére irányuló politikánkat ezért a kapitalisták és bérenceik nem tud. ják és nem is fogják tudni megérteni. A kapitalizmusban egyszerűen lehetetlen, hogy a növekvő kereslet mellett csökkenjenek az árak és növekedjen a bérek és fizetések reál. értéke, A szocialista országépítés feltételei között a kiskereskedelmi árak csökkentése a termelési sikerek egyenes következménye. Az új árosök. kentée egész népgazdaságunk továb. bi szilárdulását bizonyítja. Visszatük. rözi a szocializmus építésében elért összes sikereinket. Pártunknak a dolgozók életszínvonalának emelésé, re irányuló politikája kétségtelenül nagy sikereket ért el. Ezek a sikerek nem egy év munkájának ered ményei, hanem munkásosztályunk nak és népünknek a kétéves és főleg az ötéves tervben kifejtett nagy munkatörekvése és áldozatkész mun. kája alapozta meg. E sikerek alapját iparunk nagyméretű fejlődése rakta le, melynek térfogata az ötéves tervben több mint kétszeresen növekedett. Ezeket az eredményeket mezőgazdaságunk szocialista szektorának fokozatos szilárdulása tá. mogatja. E sikerekben a városok és falvak dolgozói szoros együttműködésének, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetsége megszilárdulásának bizonyítékát látjuk. Sikereink a pénzreform eredményein alapulnak, amely szilárd pénznemet adott gazdaságunknak. Ez a jegyrendszer megszüntetésével együtt a dolgozók jóléte gyorsabb fokozódásának alapjává vált. Ezekben az eredményekben megnyilvánul testvéri együttmüködésünk jótékony hatása a Szovjetunióval, a Szovjetunió támogatása és önzetlen segítsége szocialista országépitésünk valamennyi szakaszán, valamint a demokratikus tábor országaival folytatott politikai és gazdasági együttmüködésünk. Az árcsökkentés politikájának megvalósításával gyakorlatilag bizonyságot szerzünk a szocializmus gazdasági törvényeiről, a szocialista rendszer nagy előnyeiről szóló marxlenini tanítás helyességéről. A Szovjetunió ezirányban mindig példánk és mintaképünk volt. Emlékezzünk' vissza, hogy kevéssel a hitleri Németország ellen vívott Nagy Hivwédő Háború befejezése után a Szovjetunió Kommunista Pártja már 1946 februárjában politikájának alapvető irányául jelentette be a dolgozók életszínvonalának emelését, az árucikkek árának fokozatos csökkentésével. A Szovjetunióban ettől a

z időtől 1953-ig hatszor csökkentették az árakat és a rubel vásárlóereje több mint a kétszeresére növekedett. Jelentős tény, hogy mult év szeptembere óta már másodízben lényegesen csökkentjük az árucikkek kiskereskedelmi árait és ilymódon növeljük a dolgozók reálbérét és a korona vásárlóerejét. Ennek ellenére nem szabad eltitkolnunk, hogy még nagyon elégtelenül tudjuk felhasználni a szocialista rendszer előnyeit, hogy nagyon elégtelenül tudjuk mozgósítani a gazdaság fejlesztésére azokat a nagy tartalékokat, amelyeket a termelési eszközök szocialista tulajdona nyújt nekünk. Ezért a nagyszabású árcsökkentésre tett javaslat nem tehet bennünket elégedettekké és nem is szabad, hogy önelégültséggel töltsön el bennünket, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Ellenkezőleg, teljes nyíltsággal ki kell jelentenünk, hogy nagyon komoly hiányosságok merülnek fel a párt és a kormány határozataiból eredő feladatok teljesítésében és hogy a legerőteljesebben és hatékonyan küzdenünk kell e hiá? nyosságok ellen. A termelésben, a kereskedelemben, a közlekedésben és mindehiitt másutt a munka termelékenységének növelésével, az önköltségek csökkentésevei és a pénzügyi fegyelemmel rendesen biztosítani kell az árcsökkentést a maga indítványozott terjedelmében Egyúttal meg kell teremteniin' annak előfeltételeit, hogy tovább folytathassuk az életszínvonal emelésére irányuló politikánkat. Meggyőződésünk, hogy az egész párt megérti, mi a fontos és tudni fogja mozgósítani a dolgozók képességeit és alkotóerejét gazdasági és kulturális r. . szágépítésünk sürgős feladatainak teljesítésére. A legkomolyabb hiányosságok a mezőgazdasági termelés szakaszán mutatkoznak. Nemcsak azért, mert a mezőgazdasági termelés az ötéves tervben fejlődésében nagyon lemaradt az ipar hatalmas fejlődése mögött, hanem különösen azért, mert a mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés alacsony színvonala azzal jár, hogy a kész ételek, haltermékek (konzervek) kivételével nem tudtuk javasolni a mészárszéki lfts és hústermékek árának csökkentését. Tegyük fel a kérdést, teremtödnek-e feltételek a mezőgazdasági termelés növelésére és milyenek azok. A KB elnöksége azon a nézeten van, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában, különösen népünk életszínvonala állandó növekedésének biztosításával kapcsolatban, a mezőgazdasági termlés gazdaságunk egyik kulcsfontosságú kérdése. A KB elnöksége azon a nézeten van, hogy még a Központi Bizottság decemberi ülése után sem teremtették meg a mezőgazdasági termelés alapvető fordulatának előfeltételeit. A mezőgazdasági termelés állapota továbbra sem kielégítő. Ennek oka abban keresendő, hogy nem állott be lényeges változás a földmüvelésügyi minisztérium sok vezető munkatársának a mezőgazdasági termelés alapvető feladataival szemben tanúsított magatartában. A mezőgazdasági termelés támogatására tett nagyszabású párt- és kormányintézkedéseknek hatékony eszközzé kellett volna válniok a földmüvelésügyi minisztérium és a nemzeti bizottságok kezében a mezőgazdasági termelés állandó növelésének biztosítására. A mezőgazdasági dolgozókat azonban nem irányították egyöntetűen és harcos elszántsággal a termelési feladatok megoldására, a hektárhozamok növelésére és a marhaállomány hasznosságának fokozására, ami az állami gazdaságok, az egységes földmüvesszövetkezetek és az egész mezőgazdaság jövedelmezősége fokozásának legfőbb eszköze. A legutóbbi időben különféle összefüggésben sokszor hangsúlyozták a mezőgazdasági termelés növelésének szükségét. Főleg a Központi Bizottság mult év decemberi ülése foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ennek ellenére nem tudtunk megszabadulni a mezőgazdasági termelés sürgős feladatainak megoldásában mutatkozó felületességtől és formaiasságtól, nem tudtuk levetni a mezőgazdaságunk fejlesztésének ilyen égetően sürgős kérdésével szemben tanúsított, lényegében opportunista és passzív magatartást. Lényegében ezért tettek keveset a gép- és traktorállomások munkájának lényeges megjavítására és ellátására állandó szakmunkásokkal, az állami gazdaságok munkájának lényeges megjavítására, a szükséges mezőgazdasági gépek és pótalkatrészek leszállítására, a takarmányfélék biztosítására és a marhaállomány jó átteleltetésére, egyúttal hasznosságának és tejhozamának növelésére sem tettünk hatékony intézkedéseket. Megfontolandó körülmény, hogy a földmüvelésügyi minisztérium a mai napig sem terjesztette elő a mezőgazdaság gépesítésének hosszú időre vonatkozó tervét, nem állította össze a gépipari minisztérium konkrét követelményeit, hc^gy idejében és rendesen előkészíthesse a kellő gépfajták termelését. A földmüvelésügyi minisztérium nem gondoskodott kielégítően arról, hogv a vegyiipart a műtrágyatermelés összes lehetőségeinek felhasználására utasítsa. Meg kell mondanunk, hogy az Állami Tervhivatal az 1954. évi tervben különösen a gépesítés terén nem biz-