Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-28 / 76. szám, vasárnap

2 öl SZÖ 1954. március 28. 1, Üdvözöltük az Új Szó olvasóinak első kerületi konferenciáját Vasárnap, március hó 28-án tart. Ja meg az ŰJ Szó szerkesztősége Kassán a lap olvasóinak és ter­jesztőinek első kerületi konferen­ciáját. Az Oj Sző, mint a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja immár öt esztendő s múltra tekinthet visz­sza. Első száma 1948. december 15­én még mint hetilap jelent meg, de nemsokára szükségessé vált a lapot minden nap kiadni. Csehszlo­vákia dolgozóinak, elsősorban a munkásosztálypak 1948. februárjá­ban kivívott győzelme lehetővé tet­te, hogy a magyar dolgozók is ré­szesedjenek a sztálini nemzetiségi politika értelmében a szocializmus minden áldásában. Másrészről a szocializmus hazánkban való kiépí­tésének hatalma s távlatú feladatai szükségessé tették, hogy abban a magyar dolgozók is legjobb tudásuk és képességük szerint részt vegye­nek. Az Üj Szó fő feladata meg­indulása óta tehát az volt, hogy az osztályharc eszközeivel, a politi­kai felvilágosítással, a szocialista munkamódszerek ismertetésével, a hiányok és hibák kíméletlen lelep­lezésével, de ugyanakkor az ered. mépyek és a kiemelkedő teljesít­mények büszke megmutatásával is az 1949. év elején meginduló első gottwaldi ötéves tervünk teljesíté­sére mozgósítsa Csehszlovákia min­den magyar dolgozóját. Az Űj Szó szerkesztősége ezek­nek a feladatoknak nagy káder, hiány következtében csak nehezen és nem kellő mértékben tudott ele­get tenni. Ezért a lap szerkesztősé­ge pártunk segítségével, — amely időközben, 1952. május hó 21-én lapunkat Szlovákia Kommunista Pártja napilapjává tette meg, — minden erejével azon volt, hogy a munkás, és parasztlevelezők meg­szervezésével, azok legjobbjainak ki­emelésével és iskoláztatásával kel­lőszámú hazájához é s a munkás­osztályhoz hü szocialista magyar újságírót neveljen. Ennek a cél­tudatos törekvésnek az eredményei most már lehetővé teszik, hogy a lap bratislavai szerkesztőségén kí­vül a z egyes kerületekben i s dol­gozzanak a szerkesztőség tagjai és biztosítsák a lapnak friss híranyag­gal való ellátását Szlováltia vala­mennyi magyarlakta területén. Nem véletlen, hogy az Űj Szó szerkesztősége éppen Kassát vá­lasztotta ki első kerületi fiókszer­kesztőségének megszervezésére. Míg az Üj Szó kapcsolata a ma­gyar dolgozókkal Szlovákíaszerte állandóan erősbödik, a kassai ke­rületben — általában Kelet-Szlová. kiában — ez a fejlődés lassúbb, sőt az utóbbi időben- bizonyos visz­szaesés is tapasztalható. A lap szer­kesztősége tisztában van azzal, hogy elsősorban saját munkáját kell megjavítania, többet kell foglalkoz­nia Kelet-Szlovákia életével, problé­máival, az ottani dolgozók harcával a szocializmus megvalósításáért. < Hogy lapunk kassai kerületi szer­kesztőségének munkája eredményes legyen, szükségesnek tartottuk an­nak megindítása előtt lapunk olva­sóit és terjesztőit megbeszélésre összehívni: mondják el maguk, mit hiányolnak az Űj Sző munkájában, milyen alakban és eszközökkel ja. vítsa meg szerkesztőségünk kapcso­latát a keletszlovákiaj magyar dol­gozókkal. Ugyanakkor feladata en­nek a konferenciának, hogy meg­beszélje a lap további eredményes terjesztésének, a lapnak minden magyar dolgozó családjába való el­juttatásának kérdését is. Az Űj Szó szerkesztősége meg van győződve arról, • hogy csakis ezen az úton, a magyar dolgozók­kai való közvetlen é s intenzív kap­csolatok útján tudja hivatását tel­jesíteni és kivenni a maga részét a szocializmusnak Csehszlovákiában való felépítéséből. Meghosszabbították a Szovjetunió jelenkori képzőművészetének kiállítását A Szovjetunió jelenkori képzőmű­vészeti kiállítása, melyet március fi­án nyitottak meg Bratislavában, a dolgozók körében nagy érdeklődés­nek örvend. A bratislavai üzemek, az EFSz-ek dolgozói, a hadsereg tagjai és az ifjúság, valamint a tu­dományos dolgozók a kiállíttáson megismerkednek a gazdag szovjet képzőművészeti kultúrával. A kiál­lítást megnyitása óta több mint 38.000 polgár tekintette meg. A nagy érdeklődésre való tekintettel a ki­állítás határidejét ez év április 4-ig meghosszabbítják. Magyar tudós előadása Prágában Csütörtökön, március 25 én Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Tör­ténební Intézete prágai nagy üléstermében előadást rendezett, melynek keretében a Magyar Munkásmozgalom Budapesti Intéze­tének igazgatója, Réti László tartott beszámolót, aki párnapos látogatá­son van Prágában. „Tanulság az 1919. - évi Magyar Tanácsköztársa­ság bukásából" tárgykörből tartott előadást. Az élőadáson jelen volt Horváth Imre. a Magyar Népköztár­saság prágai követe, a magyar nagy. követség tagjaival együtt és több mint hatvan élenjáró cseh történész. Réti László előadásában kiemelte az 1919-ik évi Magyar Tanácsköztár­saság történelmi feladatát, beszélt azokról a határozatokról, amelyeket ez a köztársaság a dolgozók érdeké­ben hozott és részletesen elemezte a Magyar Tanácsköztársaság bukásá-" niak okait. Az előadást vita követte és a jelen­lévők számos kérdést intéztek az előadóhoz. Az /összejövetel Csehszlo. vákia és a Magyar Népköztársaság történészei közötti kölcsönös barátság jegyében fejeződött be. 'HALADÓ INDIAI ÍRÓ SZLOVÁKIÁBAN Navtedzs Songh haladó indiai író az elmúlt napokban látogatást tett Szlovákiában. Ez alkalommal baráti összejövetelen vett lészt a bratisla­vai írókkal. A z összejövetelen részt vettek Bunčák, Egri, Fábry, Mináč írók, Pišút tanár és mások. Navtedzs Songh az indiai irodalom haladó ha­gyományairól és főleg az indiai bé­kemozgaiomról beszélt. India népének békemozgalmában ép-. pe n az írók játszanak fontos szere­pet, akik elnöki tisztségeket töltenek be az egyes államok békebizottsá­gaiban és az indiai' általános béke­mozgalom élenjáró tényezői Annak ellenére, hogy Indiában sok az anal­fabéta, virágzik az ottani üodalom, különösen a drámaírás és a költészet. A fiatal haladó indiai írók a béke szellemét vitték be az irodalmi mű­fajokba. Navtedzs Songh a kommunisták ál­tal uanyított haladó diákmozgalomban tevékenykedik. Elbeszéléseket és ver­seket ír az egyszerű indiai nép éle­téről, a fiatal indiai munkásosztály szociális harcairól. Fordít a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok irodalmának műveiből, vala­mint a kapitalista országok ha'adó irodaim: műveiből Pandzsáb nyelvre lefordította Fúčík „Üzenet az élőknek' cimű művét és Jifi Marek elbeszé­léseit. Egyik novellája első díjat nyert EMLÉKEZZÜNK A MÚLTRA „Gyülekezés! szabadság" a tőkés Csehszlovákiában A bratislavai országos hivatal 1932-ben a következő szövegű hirdetményt tette közzé: „A rendkívüli munkanélküliség, amely mind a mült évben, mind ez'évben a Csehszlovák köztársa­ságra is ránehezedett, az egész vi­lágot ért gazdasági krízis eredmé­nye. A kommunista párt tagjai és mindenféle rendzavaró elemek ki­használják a munkanélküliek nyo­morát és különféle demonstráció­kat rendeznek Az országos hivatal az 1927 jú­lius 14-én ke' t 125 sz. törvény 3. fej. I szakasza a 1 apján óvja a lakosságot — különösen a kíván­csiakat — a meg nem engedett nyilvános gyűléseken, demonstrá­ciókon, rendzavaráson való rész­vételtől és a köz- és nyilvános he­lyeken váló gyülekezéstől. Aki ezen felhívást figyelembe nem veszi, viselni fogja következ­ményeit és az érvényes előírások szerint járnak el ellene. Ezen intézkedés be nem tar­tását a fent idézett törvény alap­ján 10.— Kč-ig terjedhető pénz­büntetéssel, vagy 12 órátó' 14 na­pig terjedő elzárással büntetik. Bratislavában. 1932. február 3-án. Országos elnök helyetti dr. Jesenszky s. "k." Azt hiszük, ehhez felesleges bár-i mit is hozzáfűzni. Ifjúságunk békemanifesztádója a Világif űsági Hét tiszteletére ,A Világifjúsági Hét ünnepségei Kassán, március 26-án, az 1 ifjúság­nak és a lakosságnak az egész vi lág haladó ifjúságával való barát­ságért és szolidaritásért folytatott nagy békemanifesztációban érték el tetőpontjukat. A kassai ifjúság a manifesztáción nagy örömmel üdvözölte a mada­gaszkári ifjúság képviselőjét, Rémi Rakotobot, aki a manifesztáció részvevőinek átadta hazája ifjúsá­gának üdvözletét. A madagaszkári ifjúságnak — mondotta Rakotobe elvtárs — napról napra nagyobb re. ménye van arra, hogy népe győzel­mesen keiül ki a szabadságért foly­tatott harcból: Ebben a reményük­ben támogatja őket a béketábor és a kapitalista országok haladó szel. lemü ifjúsága is. « A manifesztációról a kassai ifjú­ság határozatot küldött a DIVSz budapesti titkárságának. A kassai ifjúság a Világifjúsági Hét kere­tében — írják a határozatban — „még nagyobb határozottsággal in­dul harcba a nagy építő feladatok teljesítéséért, melyek a legjobb hoz­zájárulást jelentik az egész világ haladó ifjúsága barátságának meg­szilárdításához és a világbéke meg­erősítéséhez." A határozatban kife jezésre jut ifjúságunknak Adenauer kormánya törvénytelen intézkedése elleni határozott tiltakozása, mely határozatot az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért harcoló ifjú harcosok ellen tett. Besztercebányán az Ifjúsági ma. nifesztáción több mint 4000 ember vett részt. Szívélyesen üdvözölték körükben az indiai ifjúság képvise­lőjét, C. J. Reddit, aki a prágai po­litikai és gazdaságtudományi főisko. Ián tanul és aki átadta nekik az indiai ifjúság szívélyes üdvözletét. Beszédében összehasonlította ha­zánk ifjúságának boldog életet a ha­zájában fennálló viszonyokkal, ahol nia — mondotta — a lakosságnak csak 15 százaléka tud írni és ol­vasni. t A besztercebányai ifjúság a béke. manifesztáción határozottan állást foglalt a nyugatnémetországi Sza­bad- Német Ifjúsági Szervezet tag­jainak perzekúciója ellen és a ké­szülő per ellen, valamint a kapita­lista országok haladó szellemű if­júságával való szolidaritása meUett. r * Az idei Világifjúsági Hét ünnep­ségei vasárnap, március 28-án 10.30 órakor a bratislavai Hviezdoslav, té­ren rendezett manifesztációban érik el tetőpontjukat, melyen részt vesz Bratislava ifjúsága és dolgozói. Ivan Litvaj, a CsISz Szlovákiai Közpon­ti Bizottságának ' titkára mond be­szédet. A manifesztáción részt vesz­nek a Magyar Népköztársaság és Nyugat Németország ifjúsági kül-• döttségei is. Addig amíg a tél igazán tél, a parasztember szívesen elüldögél a me­leg szobában a duruzsoló kályha .mel­lett. Viszont nyugtalan lesz, mihelyt elolvad a hó. kopogtat az ajtón a ta­vasz, színesedik, zöldül a határ, mert ilyenkor még talán a szobában is, ahogy mondani szokás, „érezni" a föld szagát. Nem is ízig-vérig ember az, aki azután is jól érzi magát és to­vább szívja a pipát a szobában. A tél hosszú volt. munkára hív a tavasz. A földet szerető, igazi parasztember ilyenkor csak a szabadban érzi jól magát. Konkoly Rudolf, a várkonyi állami gazdaság vezetője is úgy érezte, hogy szép ez a tavaszi reggel, amikor a ha­tárba indült. Szemét végiglegeltette a végtelennek tetsző hatalmas tábla őszi vetéseken, melye)£ már kiheverték a zord tél kegyetlenségeit, szépen bok­rosodnak, zöldülnek és olyan ez a lát­vány, mintha a természet zöld bár­sonnyal vonta volna be a tájat. Nem zúgnak a tavaszi bogarak, messze van még a virágnyílás is, de az ember úgy érzi, hogy itt a rügyfakadás és az új tavasz... Boldog, sokat ígérő tavasz. Március tizennyolcadika dél­előttjén mentek ki először a földek­re a várkonyi állami gazdaság foga­tosai, traktorosai. A hosszú tél után az ember szinte fellélekzik, ha magába szívhat­ja az egészséges tavaszi levegői Mint­ha ők is ezt mondták volna mindnyá­jan az indidáskor.... Délfélé egyre jobban benépesül a határ Traktorok dohogása, a szántó­vető munkája veri fel a természet csendjét. Konkoh Rudolf a zsíros fe­kete földet nézegeti. KÖZÖS ERŐVEL Meg-megrugdossa az apró rögöket. Lehajol. Egy csomó földet vesz fel. Szétmorzsolja. Olyan porhanyós, mint a hamu. Nem szabad tétovázni most már, hisz ha a föld beszélni tudna azt mondaná a kövér árpaszemnek. „Itt az ágyam, gyere gyorsan feküdj be"... Vetni kell... Amott egy hatalmas acélparipa. Háromrészes agregátot vontat. Nem messze a másik táblán Zetorok do­hognak. A tavaszi napsugár egyre melegebben szórja sugarait. A talaj úgy gőzölög, párolog, mintha fűtené­nek alatta. Gyorsan vetésre száradt a talaj. Bírni kell „szusszal", hogy mi­nél előbb földbe kerüljön a mag, hogy a sok téli csapadékot megment­sük. Talán ezernyi gondolatnál is több suhant át ezen a szép tavaszi' napon Konkoly Rudolf agyán. Sürgős a munka, minden perc drága. Ügy vol­na jó, ha egy nap alatt elvethetnénk. De hisz csak volna arrnyi gép, ameny­nyi most kellene; bizonyisten „áldást" jelentene, ha egy-két hernyótalpast kapnánk egy mAsik gazdaságtól. „A verseny!" — ötlött fel benne a gon­dolat. Nehéz volna kicsikarni most egy traktort is, hisz egyszerre vetésre kész a talaj minden gazdaságban. Mindenki vet, s a tavaszi versenyben nemcsak ő, hanem a másik, a harma­dik is első akar lenni. Ahogy így elmerengett észre sem vette a feléje közeledő csoportveze­tőt, csak amikor az erősen a vállára csapott nagy paraszti tenyerével. Felocsúdott gondolataiból, s a mun­kára terelte a szót. b CwJfcn eúrt&v, ha törik, ha sza-) kad, hét végére el kell vetni a kora­tavasziakat. Minden fogatot a határ­ba. Simitózni, fogasolni, vetni és vet­ni kell. S beszélt, sokat beszélt, mintha már maga előtt látná a szorgalmas munka eredményét, bokrosodó, szépen zöldelő tavaszi vetés friss hajtásait. — Két napunk van már csak a hét végéig — fűzte a szót Csóka, a cso­portvezető. Két nap alatt mehetünk éjjel, nappal, mégsem tudunk végez• ni a vetéssel. Ha előteremtünk még egy-két hernyótalpast vetöagregáttal, akkor... — Hű, erre már én is gondoltam, csapott homlokára a gazdaság vezető­je. De hát honnan a csudából ve­gyük a gépet, ha az igazgatósághoz tartozó minden gazdaságban teljes gőzzel folyik a vetés. — Járt az eszemben már nekem is, hogy jó volna több gép — mondja a csoportvezető. — Gondolkodik. Ci­garettát vesz elő. Rágyújt. Megemeli micisapkáját, s végig simít nedves homlokán. Ha nincs is olyan túlságo­san meleg, mégis tavasz van. És ha az ember ilyen gondok, „forró" per­cek előtt áll, meglátszik ám a homlo­kán ... Kisvártatva elmosolyodik és bizakodva tekint a gazdaság vezetője felé. — Konkoly elvtárs, úgy tudom, hogy a szövetkezetesek még nem kezdhették meg a vetést, mert az ő földjük még puha A gépek ott .,he­vernek" a gazdasági udvaron Meg­próbálhatnánk Hát ha kisegítenének és nztán mi is viszonozhatnánk összevillan a két szempár Majd­nem megölelték egymást. Dehát fér­fiak ők, mit kell ezen érzelgösködni Egy jó ötlet 02 egész. Vájjon mit szól majd ehhez a szövetkezet veze­tősége. Azért úgy férfiasan, istemgazá­ból megveregették egymás vállát és minden bizonnyal arra gondoltak, hogy ha az elgondolás megvalósul, győz­nek. Hét végére kész a vetés Ha si­kerül a szövetkezettel nyélbe ütni a dolgot, a versenyben is az első hely­re küzdik fel magukat. Elköszöntek egymástól. Az agro­nómus a traktorosok után nézett, a gazdaság vezetője pedig a szövetkeze­ti iroda felé vette az útját. Útközben kissé tétovázott. Mintha „megalázásnak" vélte volna, hogy ő, már mint „mi. az állami gazdaság" szoruljunk a szövetkezetre, amikor nekünk kellene őket segíteni? No, de hát ezt mi is viszonozhatjuk. Elvégre ők is megértik hogy a mezőgazda­ság fellendítése közös érdek. Az ön­hittséget. hogy „mégis az állami gaz­daság" ezt dobjuk félre. Nagy dolog­ról van szó. Az ország, a dolgozó nép kenyeréről. Akkor ocsúdott fel gondolataiból, amikor már a szövetkezeti iroda fo- • lyosóján lépkedett. Ahogy így falu­helyen szokás, már előre \evette mi­cisapkáját, s kopogtatott az ajtón. Benn az elnök, s a vezetőségi tagok hellyel kínálták. Nem ült le, hisz nincs idő most erre. Gyorsan össze­szedu gondolatait s röviden elmon­dotta tövetele célját. A szóvetkezeti tagok összenéztek ezekben a percekben A sok szempár mintha ugyanazt sugározta volna és az agyak egyszerre ugyanazt gondol­ták, szívesen segítünk. ( Megegyeztek. Az elnök csattanósan Konkoly markába csapott, ami azt jelentette, kész az „üzlet" vagyis, ! hogy elküldik a traktorosokat, a ve­tógépeket segíteni az állami gazda­ságnak. Nem sok időbe telt, s a három szö­vetkezeti tiaktor tompa dohogásSál elindult u határba. Jöttek a gazdaság fogatosai is és a koradélutáni órákban „megszáll­ták" a határt. A porhanyósra elkészí­tett földön az egyik táblán a három szövetkezeti traktor állt ,munkába. Nem messze innen szép sorjába a fogatosok, Sek József, Méry János, Csóka János és ifj. Szabó József in­dultak. A kocsisok és a szövetkezeti trakto­rosok egy gondolattól, egy céltól fűt­ve kitettek magukért a vetés első napján. Annyira elfogta őket a mun­ka láza. hogy alig álltak meg „pihen­tetni". Pedig egy pár forduló után szokás megállni, hogy a jószág, no meg az ember is kifújja magát. No de hogy ők mondták: „Ilyen sürgős hagy munka idején az ember, meg a jószág is kibírhatja". Magöntéskor „kifújjuk" magunkat és gyerünk to­vább. Jól jött ez a segítség. Hét végére' elvetették a korutarasziakat fis sokat jelent majd, ha az állami gazdaság a „nehéz napokban" vetőgéppel trak­torral, boronával simítóval a szövet­kezet segítségére siet. Nincs akadály a várkonyiak előtt Nem is ismernek lehetetlent, mert tudják, hogy minden nehézség ellenére, közös erővel győztesen ke­rülnek ki a xagy termésért a jólé­tért, a boldog életért való küzdelem­ből. Méry Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents