Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-25 / 73. szám, csütörtök

I UISIÖ A jövedelem szétosztása kolhozunkban 'A kolhozszábályzat alapja a szocialista elv: „Mindenkinek a tehetsége. a munkája szerint". A szabályzat minden tagot arra kötelez, hoýy becsületesen dolgozzon a kolhoztermelé*ben. gondoskodjon a szovjet állam érdekeiről, mindenképpen szilárdítsa és védelmezze a szocialista kolhoztulajdont és a kblhozjövedelemből az elvégzett munka szerint részesedjen. A kolhozparasztok állandóan gondoskodnak a kőlhozgazdálkodás fejlődéséről, s a gépészekkél, valamint a gép- és traktorállomás szakértőivel egyre több és újabb sikereket érnek el a földek hektárhozttmának és a gazdasági Mlatok haszonhozamának növelésében. Figyeljük meg például az'öszi búza hektárhozamának növekedését: 1951-ben minden egyes hektárról átlag 19 mázsát takarítottak be, 1952-ben 23 mázsát, 1953-ban 25 mázsát. Hasonlóképpen paradicsomból hektáronként 100—108—115 mázsát, uborkából 102—144—165 mázsát, hagymából 50—95 és 97 mázsát, dinnyéből és tökből 126—137—180 mázsát, szőlőből 1953-ban hektáronként 100 mázsát takarították be. Állandóan növekszik az állattenyésztő csoportok jövedelme is a tehenészetben, 327 szarvasmarhát, ebből 157 fejőstehenet nevelünk. Egy-egy fejőstehén 1950-ben 2.190 liter tejet és 1951-ben 2.950 litert, 1952-be

n 3-175 litert és 195H-ban 3.500 liter tejet adott. A sertéshizlaldában 3181 ser1954. március 25. JHe&éL ol 3€uvL JliebU

neaht-koiha&bél tés van. Az állattenyésztés 1953-ban 800.000 rubelt jövedelmezett A kollektív munka sikereinek meggyőző bizonyítéka a kolhozjövedelem állandó növekedése. 1952-ben 9.047.216 rubel. 1953-ban 9,100.000 rubet volt a jövedelem• A kolhoz fő gazdasági ága a szőlőtermelés, az ültetvények és a zöldségtermelés. Mindez az összjövedelem 8i> százalékát hozza. A mult évben 4.000 mázsa szőlőt és 18.000 mázsánál több zöldséget adtunk él. Hogyan osztjuk fel a közös jövedelmet? A mult évben úgy, mint az előző években, elsősorban teljesítettük az állam iránti beadási kötelezettségünket és beszámoltunk a gép- és traktorállomások munkájáról. Az állami kötelezettségek teljesítése és a gép- és iraktorállomás munka-ának elszámolása a kolhoz legfőbb kötelessége, így határozza ezt meg a kolhoz alapszabályzata. Azután megteremtettük a kolhoz számára feltétlenül szüksé• ges vetőmag- és takarmány alapot, a termékek egy részét a kolhoz gyermekintézetei. valamint az öregek és a rokkantok számára biztosítottuk és a fennmaradt termékeket a munkaegységek szerint osztottuk szét. Minden egyes csa'ád 50—70 mázsa gabonát, zöldségfélét, gyümölcsöt kapott, amibe nem szám totluk bele / a salát háztáji gazdá^odás termékeit. A pénzjövedelmet szintén a terv szerint osztjuk szét, amelyet a kolhozparasztok taggyűlése hagyott jóvá. Véget ért a gazdasági év. A kolhoztagok közgyűlésen vitatják meg az 1953-as évi eredményeket és hiányosságokat. gaznak. Például P. A. Kocer kocsiscsaládjában négyen dolgoznak, s 1953ban 1-200 munkaegységet dolgoztak le S. A. Bogascsuk őr, családja 970 munkaegységet dolgozott le. Ezek a családok 16—25 rube' ellenértéket kaptak egy-egy munkaegységért, azonkívül néhány tonna gabonát, zöldséget és gyümölcsöt A kolhoz tagjai a fizetésen kivül a jövedelem nagyobbik részét a saját háztáji gazdálkodási termékek eladásával szerzik meg. Matjev Grigorjevet a Kari IJebkneOht kolhozelnökét a Szocialista Munka HSse címmel tüntették ki. Képünkön a kolhozelnök örömmel fogadja testvére Álekszander G rigorjev ezredes jókívánságait. Az összjövedelemből 1.S14-484 rubelt, ami az összjövedelem 20 százaéka — az oszthatatlan alapra, 273.000 rubelt szociális és ku

1 túrszükség'etekre (ami | az összjövede em 3 százaléka) juttat[ tvnk. A termelés és a többi költséI gek 1.059.696 rubelt tesznek ki. A fennma adt 4,560.000 rubelt, azaz a kolhoz összjövede

1 mének felét, a munkaegységekre fizettük ki. Kolhozunkban 680 munkaképes dolgozó van. Egy év alatt 228.000 munkaegységet dolgoztak le. azaz személyenként 331 munkaegységet Nem nehéz kiszám'tani. hogy a kolhozparasztok átlag mennyit keresnek, ha tekintetbe vesszük, hogn a nagyobb családokban ketten-hárman is dolA kolhozparasztok költségvetésében szerepel "a kolhozparasztok gazdasági érdekeltségének növelésére irányuló intézkedés, amelyet az utóbbi időben a kommunista párt és a szovjet kormány hagyott jóvá. Amint tudjuk, a szovje't kolhozok és a kolhozparasztok a földművesadó csökkentésével--és a burgonya, zöldségféle, állattenyésztési termékek begyűjtési árának növelésével 1953-ban még utólag 13 milliárd rubelhez juttatah. A Kari LiebknecMkolhoz pótjövedelme ezen intézkedések megvalósítása után 200.000 rubelt tesz ki. Michail Sretenskij, a kolhoz könyvelője Mksurin tanításának ereje és igazsága Irta: I. Gluscsenko, kétszeres Sztálin-díjas professzor M? a micsurini biológia? A biológia az élő természet objektív fejlödéstörvényeinek tudomá. nya, a növények és az állatok életszükségleteinek tudománya. Az általános elméleti biológiát, amely az élő természet fejlődési folyamatának törvényszerűségeit kutatja, darwinizmusnak nevezzük. Charles Darwin, a nagy angol tudós a természetes és mesterséges kiválasztódásról szóló tanításával elsőnek állította a biológiát valóban tudományos alapra. Ez többek közt azért sikerült neki, mert bát-' ran felhasználta a mezőgazdaság gyakorlatát. A gyakorlatból kiindulva állította fel a szervezetek fejlődésének törvényeit, amelyek segítségével az ember új állat, és növényfajtákat hozhat létre. I. V. Micsurin, a nagy orosz tudós, a növények termesztésének átalakítója, müveiben hatalmas alkotóerővé tette a darwinizmust. A Micsurin és követői által továbbfejlesztett darwinizmust ezért alkotó darwinizmusnak nevezzük. A micsurini biológia a népet szolgálja. Teremtő elmélettel vértezi fel szocialista mezőgazdaságunk gyakorlatát. Különösen nagy a micsurini biológia jelentősége ma. amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány a mezőgazdasági termékek bőségének megteremtése árdeliéöen Kidolgozta a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének programmját. Mint ismeretes, a biológia alapvető elméleti kérdése az: átörökölhetők-e a szervezet szerzett bélyegei és tulajdonságai? A materialista biológia igennel válaszol erre a kérdésre. A biológusok két táborra oszlanak: a materialista biológia e fontos alapelvének híveire és ellenfeleire. A Lenin össz-szövetségi Mezőgaz. dasági Akadémia 1948 augusztusában tartott ülésszakán a maga részéről pontot tett erre az évszázados vitára. Az ülésszakon győzött a biológiában a dialektikus materialista világnézet. Az ülésszak legfontosabb tudományos eredménye, hogy megalapozta az élő természet fontos fejlödéstörvényét, a szerzett bélyegek és tulajdonságok átörökítésének törvényét. Ez a tudományos törvény erősíti a materialista álláspontot a biológiáiban és újabb lehetőségeket nyújt az élő természet fejlődéstörvényeinek megismeréséhez. I. V. Micsurin fényes sikerekkel teli munkássága igazolja, hogy igenis szükséges felhasználni a szerzett bélyegek és tulajdonságok átörökítésének törvényét a gyakorlati feladatok megoldására. Micsurin bármelyik új gyümölcs é? bogyós gyümölcsfajtája példája annak, hogy hat ez a törvény, s mennyire erőfölényesen Jafcet táktánsusni bonyolult növénynemesitési feladatok megoldásánál. Napjainkban a szovjet agröbiológusok eredményei fényesen példázzák, hogy a törvény alkalma, zásával átalakíthatjuk a szervezetek természetét. Miután kidolgozták a növények szakaszos fejlődésének elméletét, megállapították az ösziesség kialakulásának konkrét feltételeit is. Ez lehetővé tette, hogy a tavaszi fajtákat céltudatosan ősziekké változtassák, s ennek révén rendkívül hidegtürö új őszi Búzafajtákat nyerjenek A* fajtán belüli és fajták közötti keresztezést, az idegen beporzású növények pótbeporzását, az irányított vetömagnemesítést, a burgonya nyári ültetését, a lucerna nyári vetését, stb. sokhelyütt alkalmazzák a mezőgazdasági termelésben. Ezeknek a módszereknek az alkalmazása jelentős terméstöbbletet eredményez. Az idegen beporzású növények pótbeporzását pl. évről évre sokmillió hektáron végzik el a Szovjetunióban. A pötbeporzás maximálisan húsz százalékkal emeli a termésátlagot, vetőmagjavitó hatása is van. Az aszályos déli területeken a nyári vetésű lucerna állandóan bő szénatermést ad. (Hektáronként 30—50 mázsa.) Magtermése is nagyobb, mint a ta. vaszť vetésűé. Keresztezéssel és irányított neveléssel számos új hasznos gabona-, ipari_ és takarmánynövény, zöldség, és gyümölcsfajtát nemesítettek ki. Nagy területen termelik ezeket az új fajtákat. Az ogyesszai 3, 12 és 16 őszi búzafajtákat, amelyek hektáronként 2—5 mázsa terméstöbbletet adnak, már több mint hatmillió hektáron vetik. Ma már nagy területen vetik a rozsdaálló őszi búzafajtát is. Von már szádorgóval szemben ellenálló nagy olajtartalmú napraforgó, nagy cukortartalmú és magas terméshozamú új cukorrépafajta, stb. Az áll atteny észtéiben is alkalmazhatjuk az irányított átörökítés micsurini elveit Ezt bizonyítja az, hogy a Szovjetunióban viszonylag rövid idő alatt negyven kitűnő új mezőgazdasági állatfajtát tenyésztettek ki. Ilyenek a világhírű kosz. tromai szarvasmarha, több nagyhozamú szapora sertésfajta, az aszkáni merinő-julh, a kazah arharomerinosz és finomgyapjas juhfajták, melyek nagyszerűen alkalmaz, kodtak a helyi zord viszonyokhoz. Ezeket a fajtákat a szülőpárok céltudatos kiválogatásával, az utódok irányított nevelésével t u dontányos tenyésztéssel alakították ki. A micsurini biológia a céltudatos fajtaelőállításon kívül elméletileg' megalapozta egyes, a haszonállatok életképességét és hozamát igen eredményesen javító módszerek' (fajták közti keresztezés, kevertondós megtermékenyítés, stb.) gyakorlati alkalmazását. A micsurini tanítás erejét szerintem legékesebben bizonyítják az akki i matizái ásban a zord éghajlatot tűrő új növényformák és fajták kinemesítésében elért eredmények, s megcáfolják azoknak a burzsoá tudósoknak áltudományos elmélete't, akik görcsösen kapaszkodnak régi ellentmondó dogmákba és azt akarják bizonyítani, hogy a szerves természet változhatatlan, hogy a nö. vények és állatok életfeltételeikből függetlenül örökítik át tulajdonságaikat. Kertészet az Uraiban, Szibériában és a Távol-Keleten Az líraiban, Szibériában és a Távol-Keleten a zord éghajlat miatt egészen a forradalomig csak néhány lelkes műkedvelő kertészkedett. Kevés gyümölcsfajta volt itt. Ezek gyümölcse is gyenge minőségű és kicsi volt. Alig egydekás alma ter. mett ezeken a vidékeken. Ma Micsurin és követői munkássága nyomán a gyümölcskertészet északon is kilépett a kertészet barátainak szűk köréből és az egész A ép ügye lett. A gyümölcsösök területe az Uraiban, Szibériában és a Távol-Keleten a forradalom elől. ti háromszáz hektárról 25.000 hektárra, vagyis nyolcvanszorosára nőtt, a legközelebbi tíz évben pedig 100.000 hektárra bővül. Az uráli és szibériai kísérleti intézetek mintegy háromszáz új. vi. szonylag nagygyümölcsű, a hideget jól tűrő gyümölcsfa és bogyósgyümölcsfajtát állítottak elő. Az újfajták közű

1 sok már meghonosodott a szovhoztermelésben. A síkeresen fejlődő északi gytt/ »