Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-25 / 73. szám, csütörtök

\ 2 UJSZ0 1954. márcms 25. A tanítók becsületbeli faladata felnevelni a boldog és büszke emberek új nemzedékét A tanítők és iskolaügyi dolgozók VIII. országos konferenciája Kedden, máxciuts 23-án kezdték meg a prágai SMáv-házban a tanítók és iskolaügyi dolgozók kétnapos konferenciáját. A konferenciára egész köztársaságunkból több mint 700 küldött érkezett, hogy értékeljék ifjúságunk nevelése terén végzett munkájukat, hogy kölcsönösen kicseréljék tapasztalataiklat é

s hogy megbeszéljék jövőbeli feladataikatAz iskolaügyi dolgozók országos konferenciáján Ladislav Štoll iskolaügyi miniszteren kivül részt vettek Ernest Sýkora iskolaügyi megbízott. Zdenék Nejedlý akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnőké, Václav Kopeďký közművelődés, ügyi miniszter. J. Uher, földművelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese, V. Nősek miunikaügyi miniszter, /F. Janda vezérezredes, a testnevelés és sport állami bizottságának elnöke, az iskolaügyi és közmüvelődésügyi miniszter helyettesei, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárságának képviselői, N. I. Szemjonov, a szovjet nagykövetség első titkára, valamiint politikai és kulturális életünk és tudományos intézményeink továb. bi képviselői. A összes tanitók és iskolaügyi dol. gozók feladatairól L- Štoll ilskoiaüg^i miniszter tartott fö beszámolót. A Csehszlovák Tudományos Akadémia^ nevében Zdenék Nejedlý üdvözölte a konferenciát, és felhívta tani. tóink figyelmét nagy példaképünkre — a szovjet tanítókra, valamint J. A. Koaneanskynek, a nemzetek tanítójának, a magy pedagógusnak örökére. A Szlovák Tudományos Akadémia nevében dr. O. Pavlik elnök üdvözölte a konferenciát. J. Uher földművelésügyi miniszter, a minisz. terelnök helyettese, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a kormánynak nevében üdvözölte a konferenciát. Utáina élénk vita következett, amelynek keretében a tanítók és az iskolaügyi dolgozók a munkájukban elért eddigi sikerekről és azokról a h i äny osságokr ó 1 beszéltek, amelyek még állandóan előfordulnak. Ladislav Štoll elvtárs iskolaügyi miniszter beszéde Ladislav Štoll elvtárs tanár, isko- , laligyi miniszter beszédének bevezető részében értékelte az egy évvel ezelőtt elfogadott új iskolaügyi törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Kiemelte, hogy az iskolaügyi reform — ahogyan erről , a kormány mult évi szeptember 15-i nyilatkozatában is szó van, egész iskolaügyi rendszerünk alapvető átépítését jelenti a szocialista társadalom szükségletei alapján és konkrét kifejezője annak az igyekezetünknek, hogy egész ifjúságunknak tel- , jes középiskolai műveltséget akarunk adni. Ennek a feladatnak teljesítése nagy erőfeszítést követel a beruházási építések terén, a tanítők számának növelésében stb. Igaz, hogy az új társadalmi rend nem tudja néhány év alatt rendbe hozni azt, amit a kapitalista társadalom hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon át elhanyagolt. Kormányunk teljes mértékben tudatában van e feladat megoldása halaszthatatlanságának és ezért tovább emeli az új iskolák építésére és a régi iskolák generálja-vitására szánt költségvetési összeget. Az Idei költségvetésben az 1953. évhez viszonyítva a beruházási költségvetési kvóta 60 százalékkal emelkedik. Ami a kilátások tervét illeti, számolhatunk azzal, hogy ez a tétel évről évre jelentősen eihelkedni fog. Beszédének további részében Štoll elvtárs kiemelte, hogy a probléma lényege, ami népi iskolaügyünk és demokratikus kultúránk virágzását illeti, legfőbbképpen nem a szervezési formákban és iskoláink anyagi és technikai felszerelésében rejlik, hanem abban, hogy hogyan győzzük le a mult szellemi örökségét, hogyan valósítjuk meg a műveltségi és kulturális értékek átértékelését, hogyan gyorsítjuk meg az eszmei újjászületést, hogyan építjük ki új, va-' lóban modern iskolaügyünket, melyet az igazi szocialista nevelés és tanítás eszméi töltenek el. Ezt a rendkívül bonyolult feladatot pártunk és kormányunk segítségével elsősorban tanítóink tízezrei oldhatják meg, akik nemzeti kultúránk demokratikus hagyományaira, a szovjet tanítők százezreinek életadó tapasztalataira, a szocialista, a marxizmus és leninizmus tanításával áthatott pedagógiai tudományra támaszkodnak. Utána Štoll elvtárs rámutatott arra, hogy milyen örökséget vettünk át iskolaügyünkben eszmei tartalom szempontjából. Számos példával mutatott rá arra, hogy a csehszlovák burzsoá rendszer hogyan igyekezett egész tanítóságunkat, amelynek kezében van egész nemzedékek lelke, készakarva a kapitalista nyugat hanyatló dekadens világa felé irányítani. Egészen érthető, — folytatta Štoll elvtárs — hogý a burzsoázia igyekezett elleplezni iskolaügyi nevelésének osztálypolitikai jellegét. Nem ismerhette be nyiltan, hogy iskoláját egész ideológiai tartalmával olyan társadalmi rend szolgálataiba állította, amely a gazdag emberek kis rétegének érdekeit és szükségleteit szolgálta, akik a nehéz munkát végző dolgozók millióinak rovására élnek hatalmas jövedelmükből, anélkül, hogy dolgoznának. Ezzel szemben mi kommunisták egyáltalán nem félünk nyíltan bevallani, hogy a mi iskolánk politikai iskola, hogy az ifjúságot a munkásosztály eszméinek szellemében, a tudományos eszmék szellemében neveljük, amely eszmék az egész dolgozó nép érdekeit tolmácsolják a legkövetkezetesebb demokratizmus és humanizmus szellemében. Ezért egész nevelömunkánk alapelve összes iskoláinkban, kezdve a gyermekotthonoktól egészen a főiskolák legfelsőbb évfolyamáig, a dolgozó ember iránti, a munkás, a földműves munkája iránti, a tudományos és kulturális dolgozók alkotó tevékenysége és a dolgozó nép iránti tiszteletre nevelés. Természetes, hogy ilyen nevelésből elkerülhetetlenül folyik a burzsoá ingyenélők, az úgynevezett gazdagok elegáns világa iránti megvetés, mert ezek oly jogok és privilégiumok birtokában voltak, amelyeknek feltétele milliók jogtalansága és nyomora. Ebből logikusan következik, hogy iskolánk célja lényegében a legnemesebb igyekezet a legkövetkezetesebb demokratizmusra és humanizmusra való nevelés. Ha egyes tanítóink, még kérdezik, hogy mi iaz alapja a kommunista nevelésnek, ébredjenek tudatára annak, hogy éppen ebben van a lényege. Az olyan emberből nem lehet új szocialista ember, akiből hiányzik a dolgozó nép iránti tisztelet, akiben még megmaradt az úri privilégiumok emberének lelkéből egy da.rab, akit még nem hat át csontja velejéig a dolgozó nép milliói iránti büszke demokratizmus és szeretetteljes odaadás. A népből származnak kultúránk és műveltségünk legnagyobb értékei. De a népben van a gyökere nemzeti kultúránk nagy egyéniségei müveinek is. Mi lett volna Cplakovszkyból, Šfúrból, Nemcováiból, Chaiupká ból, Bottoból, Nerudából, Smetanából, Alešbôl, Manesböl, Bohuňból, vagy Hviezdoslavból, mi lett volna belőlük, ha nem éreztek volna mély belső kapcsolatot a néppel, ha nem belőlük merítették volna alkotó erejüket? Tehát ha még egyes tanítóink kérdezik, hogyan neveljük politikailag legifjabb nemzedékeinket demokratikus 'szellemben, éppen ebben az állásfoglalásban találják meg a legjobb feleletet, egész kultúránkban, a költök és írók verseiben, a zenészek és képzőművészek müveibén, akik nemes nevelői igyekezetükben legjobb támaszuk. Kommunista nevelésünk legsajátosabb alapja a lényeges demokratizmus és a szülőföld'iránti hazafias érzés, mivel csak saját népünk és saját országunk iránti ilyen érzésből nőhet kl organikusan az összes többi nemzetek dolgozó népe iránti tisztelet, a proletárnemzetköziség nemes érzése, amely szocialista korunk . legfenköltebb eszméje. Ha így értelmezzük nevelő munkánkat, akkor lehetetlen, hogy ne lássuk meg azt, hogy nemes céljainkat nem érhetjük el küzdelem, harc i nélkül. Ennek a küzdelemnek fő ak- j tív központi személye, maga a tanító. A tanító, ahogyan Gottwald elvtárs jellemeate „az új iskoláért folytatott küzdelemben döntö tényező, mivel az ő kezében van ifjúságunk lelke és fejlődése". Gottwald. elvtársnak e szavaiból Világosan következik az a kötelesség, meg kell tennünk mindent, hogy a tanító tekintélyét oly magasra emeljük, amely megfelel történelmi felelősségének. Ezért szükséges, hogy a legnagyobb komolysággal fogadjuk az olyan dokumentumokat, mint Novotný elvtárs beszámolója, melyet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi ülésén mondott. Novotný elvtárs bírálta az egyes dolgozókat a pártban és államigazgatásban azért, hogy nem értékelik az iskola nagy jelentőségét úgy, mint a szocialista nevelés és az ifjúság tanításának legfontosabb eszközét. Hangsúlyozta, hogy véget kell vetni ennek a helytelen értékelésnek, és ínég kell teremteni a komolyság és a tisztelet légkörét a tanítóval és munkájával szemben. Štoll elvtárs elítélte az olyan eseteket, amikor a tanító munkáját nem pedagógiai tevékenysége, eredményei alapján ítélték meg, hanem elsősorban például a nyersanyaggyűjtés, a ledolgozott brigádórák és hasonlók alapján. Hangsúlyozta, hogy a tanító legfontosabb feladata az, hogy szaktárgyát tökéletesen ismerje és mindig gondosan előkészüljön az órára. A diákoknak tudniok kell, hogy tanítójuk többet tud, mint amennyi a tankönyvben van, hogy szaktárgyát szereti, életét szentelte neki, és ezért az ifjúságban is szeretetet akar ébreszteni tantárgya iránt. Beszédének további részében Štoll elvtárs bírálólag foglalkozott az iskolai tankönyvek kérdésével és pedagógiai tudományunk problémáival. Kiemelte a tanitók állandó önművelésének szükségességét és felhívta a figyelmet az egyes tantárgyakra, mint például az anyanyelv, orosz nyelv, matematika tanítása, amelyekre fokozott figyelmet kell fordítani. Štoll elvtárs beszédének további részében a tanítók közéleti és népművelési munkájának szükségességéről beszélt. Ennek a munkának főleg a falvakon van nagy jelentősége, mivel a falu most éli nagy újjászületésének időszakát, a mezőgazdasági szövetkezeti nagytermelésre való áttérés időszakát. Štoll elvtárs beszédének jelentős részében foglalkozott a tanítóknak a szülőkkel való együttműködésével, valamint a CsISz- és a Pionír-szervezettel. A továbbiakban fontos pedagógiai kérdésekkel foglalkozott, a fegyelem, a politechnikai nevelés a testnevelés és más kérdésekkel. Beszédének befejező részében rámutatott arra, hogy a szocializmus építésében mily jelentős részük van az iskolaügy dolgozóinak. Az ő feladatuk, hogy védjék a dolgozó nép szabadságát, az emberi társadalom összes alkotó erőinek szabadságát, melynek kivívását a Szovjetunió győzelmének köszönhetjük, hogy népi demokratikus rendszerünk értelmét ne csak mint tanítók magyarázzák, hanem mint polgárok, mint öntudatos népművelési politikai dolgozók. A NfiPNEVEL

Ög SEGÍTSÉGÉ

BE A körzeti választási bizottságok feladatai A nemzeti bizottságokba a választási területek alapján választanak. A választási terület egy megszabott terület, melynek lakói megválasztják küldöttüket a nemzeti bizottságba. A választási területek a nemzeti bizottságok tagjai működésének kiindulópontját alkotják. Választási területükön megismertetik választóikkal a párt_ és kormányhatározatokat, a nemzeti bizottság határozatait, figyelemmel kisérik a lakosság kívánságait és szükségleteit, s megnyerik őket a nemzeti bizottsággal való jobb együttműködésre, és beszámolnak területük választóinak működésükről. A választási területek számát olymódon állapítják meg, hogy a nem. zeti bizóttság körzetében lakó polgárok számát elosztják a választási törvényben meghatározott egy választási területre esö lakók számával. A nemzeti bizottság tanácsa a választási területek meghatározásánál tekintettel van arra, hogy az egyes választási területek amennyi, re csak lehet, gazdasági, esetleg nemzetiségi szempontból egységes egészet alkossanak és mindegyikben körülbelül ugyanannyi lakó válaszszon. Ügyelnie kell arra is, hogy a magasabbfokú nemzeti bizottságokba való választás céljaira létesített választási terület magába fog. laljon az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságba való választás céljára létesített néhány választási területét. Egy választási területen a nemzeti bizottságnak csak egy tagja választható meg. Kivételt csak a 400 lakosnál kisebb községek képeznek, ahol egyetlen választási területen a nemzeti bizottságnak mind a kilenc tagját megválasztják. A választási területek a különböző fokú nemzeti bizottságokba való választások számára létesülnek. Tehát lesznek választási területek a kerületi, járási, városi és helyi nemzeti bizottságokba, Prágában és Bratislavában a központi és a körzeti nemzeti bizottságokba való választások számára. Minden választási terület számára tehát körzeti választási bízott ság létesül, melynek feladata a jelölteket lajstromozni. Minden lajstromozott jelöltről a körzeti választási bizottság két példányban jegyzökönyvet készít, melynek egy példányát a jelöllt nyilatkozatával, hogy jelölését elfogadja, a választási bizottság nyomban felterjeszti az illetékes nemzeti bizottsághoz. Abban az esetben, ha a jelöltet viszszautasítják, a körzeti választási bizottság azonnal értesiti írásban a Nemzeti Arcvonal illetékes bízott, ságát és a jelöltet, a visszautasítás okának feltüntetésévé. Legkésőbb 25 nappal a kerületi és a járási nemzeti bizottságokba való választások előtt és 15 nappal a többi nemzeti bizottságokba való választások előtt a körzeti választási bizottságok - nyilvánosságra hozzák miniden lajstromozott jelölt vezetéknevét, keresztnevét, korát és foglalkozását. A körzeti választási bizottságok előkészítik a szavazólapoknak az utólag lajstromozott jelöltekkel és a választási területek számával való kiegészítését és ezeket az adatokat nemzeti bizottságuk választási bizottságának bejelentik. Ez gondoskodik a szavazólapok kinyomásának kiegészítéséről és továbbítja a körzeti választási bizottságnak. A körzeti választás:' bizottság ezután átadja a szavazólapokat a tömb választási bizottságoknak. A körzeti választási bizottságok feladatai közé tartozik még fel-ügyelni a választások lefolyására saját választási területén, a tömbválasztási bizottságok jegyzőkönyvei alapján megszámolni a szava.' zatokat és megállapítani a választások eredményét, benyújtani választási bizottságuknak a terület választási eredményéről szóló jelentést és a megválasztott jelölt-, nek kiadni a bizonylatot megválasztásáról. A választásokról szóló iratokat a körzeti választási bizottság az illetékes nemzeti bizottság tanácsának megőrzésre átadja. Abban az esetben, ha egy jelölt sem érné el az érvényes szavazatoknak több mint a felét, a körzeti választási bizottság azt jegyzőkönyvbe veszi és felterjeszti' az illetékes választási bizottsághoz. Egyidejűleg kitűzi a legtöbb szavazatot kapott két je'Tt közötti új választások napját. Ennek a választásnak az első választás után legkésőbb l-l napon belül meg kell történnie. Az Ifjúsági Világhét tiszteletére Az állami munkaerőtartalékok galántai 6. számú szaktanintézetének tanulói az Ifjúság) Világhetet szakés politikai ismereteik elmélyítésére használják fel. A CsISz iskolai szervezete különféle tárgykörből rendez előadássorozatokat munkaidő után. A tanulók a termelőcsoportokban Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának és a nemzeti bizottságokba való választásoknak jelentőségéről vitatkoznak A tanintézet CsISztagjai ezekbe

n a napokban értékelik a tanulók előmenetelét is. Azok fölött a tanulók fölött, akik a munkában és a tanulásban lemaradnak, a legjobb tanulók vállalnak védnökségetA 790 tanuló közül, akik a tanintézetben készülnek jövendő foglalkozásukra, ebben az évben 210-en végeznek. Ezért Ján Mutenyanszkynak, a CsISz tanintézet csoportja titkárának szavai szerint — az Ifjúsági Világhetet arra használják fe!, hogy a legjobb tanulóktól tanuljanak a többiek is, és hogy az összes utolsó évesek jó eredménnyel tegyék' le a záróvizsgákat. Számos CsISz-tag értékes építő kötelezettségvállalásokat tett az Ifjúsági Világhét tiszteletére. Igy például az állami munkaerőtartalék nováki szaktanintézetének tanulói kötelezték magukat, hogy egész héten élmunkás módra fognak dolgozni, és hogy terven felül 1.000 tonna szenet fejtenek. A bratisíavai Stavomontáž nemzeti vállalat mellett működő üzemi' szakiskola CsISz-szervezetének tagjai vállalták, hogy az Ifjúsági Világhét tiszteletére 1.000 brigádórát dolgoznak le Braüs'ava épülőfélben lévő építkezésein, 1.200 brigádórát pedig a Szene melletti kosztolnai EFSz-e

n tavaszi munkák keretében. Vasárnap, március 21-én 130 tanuló már 650 órát dolgozott le. * A szénfejtési terv teljesítése Hétfőn, március 22-én a szlovákiai szénbányák egyes üzemei és bányái a szénfejtési tervet a következőkép, pen teljesítették: Handlovai szénbányák: ÉsZakl-bá. ny

a 91.9, Nyugati-bánya 97.1, Délibánya 102.2, Üj déli-bánya 143.4, Május 1-bánya 74.6 és az Üj nyugatibánya 80.8%. Az egész üzem 95.2 százalék. Nováky szénbányák: I.-bánya 64.6, II. bánya 81.8, Béke-bánya 56.6, és a Lehota bánya 22.9%. Az egész üzem 68.3 százalék. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 80, Slatinka-bánya 137.6, Bukovec-bánya 105.2%, Az egész üzem 99.9 százalék. Össz-sziovákiai mértékben a szlovákjai szénbányák a szénfejtés napi tervét 87.1%-ra teljesítették. A szénfejtési terv teljesítése a hőnap kezdetétől: Handlovai szénbányák 98.4, Nováky szénbányák 88, és a Kékkői szénbányák 97.9%. A szlovákiai szénbányák egész körzete a hónap kezdetétől 94.9%. A fejtési terv teljesítése az év kezdetétől; Handlovai szénbányák 101.2, Noválky szénbányák 97.3, és a Kék. kői szénbányák 108.4%. A szlovákiai szénbányák egész körzete az év kez, detétől 101 százalék. K