Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-21 / 70. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. március 21, vasárnap 30 fiílér VII. évfolyam, 70. szám A mai számban: Falu a hegyek közt (2. old.) Irányítsuk rendszeresen az aktíva munkáját (3. old.) A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 35. év. fordulója (4—5. old.) Megnyílt a lenini Komszomol XII. kongresszusa (4. old.) A galántai járásban az állami birtokok járnak az élen a tavaszi munkákban, de a szövetkezetek sem ma­radnak el mögöttük (5. old.) Csehszlovákia—Svédország 7:2 (4:1, 0:0, 3:1) C6. old.) Néphadseregünk — a béke őre (7. old.) Rádióműsor (8. old.) MINDEN PERC DR AGA A traktorá'lomások tavaszí erőpróbába Alig néhány nappal ezelőtt kez­dődött meg a tavaszi mezőgazda­sági munka, de már a kezdet kez­detén ig kiváló eredmények szület­tek falvainkon. Országszerte téljes üterniben halad a tavasziak vetése. Több helyről az az örvendetes hír érkezett, hogy teljes egészében földbe tették a kora tavaszi vete­mények magvát. Sokat jelent ez, azonban még akadnak szövetkeze, tek, ahol tétováznak és gondolkoz­nak a zo n> megkezdjék-e a vetést, avagy sem. »Nem száraz a talaj, várni kell még« — mondogatják egyes szövetkezeti vezetők, vagy a traktorállomás agronómusai. Nem éppen helyes az indokolás, mert az amúgyis megkésett tavaszi mun­kákkal. most már nem lehet késle­kedni. Az igaz, hogy ha túlságo­san nedves a talaj, nehéz gépekkel nem tanácsos a földekre menni. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most tétlenül kell ülni, s vár­ni arra, míg annyira megszikkadt a föld, hogy a nehezebb erőgépeket is munkába állíthassuk. Ezért meg kell keresni a módját, hogy a ve­tést minél gyorsabban befejezzük. Ha nem vethetünk traktorral, ak­kor sem szabad késlekedni, hanem lovasfogatokkai hozzá kell látni a vetési munkákhoz. A mezőgazdaság fokozottabb fel­adatai az idei tavaszi munkákban egyre nagyobb tennivalók elé állít, ják traktorállomásainkat. Ne legyen most egyetlen olyan traktor sem, amelyet fuvarozásra használnak, mert a vetés sikere érdekében kell, hogy minden gép a határban dol­gozzon. A tavaszi munka, jelentéseink szerint, már több járásban megin­dultak a traktorállomások gépei. A hét közepe, táján »megszállták« a határt a dunaszerdahelyi, a csal­lóközcsütörtöki, a nemesócsai trak­torosok, de hazánk egyéb részein is már több traktor dolgozik a föl­deken. A traktorosok lendületes munkája már az első napokban ki­váló eredményeket hozott, Igy a dunaszerdahelyi traktorállomás már­cius 18-ig 12 százalékra teljesí­tette a tavaszi munkák tervét. A többi traktorállomásoknak is fel­adata, hogy jó munkaszervezéssel, kétváltásos munkával biztosítsák a tavaszi munkák idejében való el­végzését. A párt és a kormány azt tűzte ki célul, hogy a traktor, állomások gépparkjának kibővíté­sével több segítséget kell nyújtani a dolgozó parasztságnak a mező­gazdasági termelés fellendítésére hozott határozat végrehajtásában. Traktorállomápainkra hárul tehát az a szerep, hogy korszerű gépek­kel segítsék a szövetkezeti tago­kat és az egyénileg dolgozó pa­rasztokat a termelés fokozásáért vívott harcban. Az már ismeretes, hogy a gazdag aratásért folyó harc győzelme most a határban a tavaszi munka sikerétől függ. Ha idejében elvetünk, gazdag lesz ara. tásunk, megtelik a magtár, ha kés­lekedünk, csépléskor vékonyan csu­rog a zsákba a szem. Ezek sze­rint a hektárhozamok fokozásáért nem csupán a szövetkezetek fele­lősek, hanem a traktorállom á sok­nak ig elsőrendű feladatuk kell, hogy legyen, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a szövetkezetek megszüárdításához. Traktorállomásaink munkája a hozamszerzödéses eljárással az utóbbi években jelentősen megja vult. Növekedett az egy gépre eső átlagos teljesítmény is, javult a traktorosok munkafegyelme. több gondot fordítanak a munka meg­szervezésére és széles mértékben elterjedt traktorállomásainkon az egyéni és a párosverseny Mindez érthető, hisz a hozamszerzfidés alap­ján a traktorosokat munkaegységek szerint jutalmazzák. É s ha a trak­toros tudja azt, hogy a hektárho­zamoktól függ a jövedelme, minden bizonnyal jobban ügyel a munka minőségére, kiváltkép ha meggyő­ződött arról, hogy ha többet ter. mei a szövetkezet, hónap végén az ő borítéka is vastagabb. Természetesen a hektárhozamok növelésében csak akkor érhetünk el kiváló eredményeket, ha traktor, állomásaink szorosan együttműköd­nek szövetkezeteinkkel. A traktorállomások üzemi párt­szervezeteire, a kommunistákra, valamint a népnevelökre vár az a szerep, hogy a traktorosok köré­ben a CsKP X. kongresszusa tisz­teletére vállalt kötelezettségek és a szocialista munkaverseny népsze­rűsítésével is elősegítsék a tavaszi munkák gyors elvégzését. Számos tapasztalat tanúskodik arról, hogy azokon a traktorállomásokon, ahol a traktorosok egyéni versenyben vívják nagy harcukat a termelés fokozásáért, már a tavaszi munkák első napjaiban is derekasan meg­álltak helyüket és megmutatták, hogy jő munkájukkal megalapozzák a gazdag aratásért folyó harcukat, A várkonyi állami gazdaságban kereszt- és sürűsorosan vetették el az árpát A fogatosok és a traktorosok kiváló munkája eredményeképpen a vár­konyi gazdaságban szombai estére befejezték az árpa vetését. Nyolcvanöt hektár árpát vetettek, ebből 35 hektárnyit sürűsorosan, 50 hektárt pe­dig keresztsorosan. A nagy termés biztosítása érdekében u vetés előtt szemcséstrágyával szórták meg a midet. A kora tavasziak elvetése után sem ülnek tétlenül Hétfőn már megkez­dik a talaj előkészítését a cukorrépavetésre, mert a cukorrépa Magvát is ideiében a földbe akarják tenni. Hengerezni ugyan jmég nem lehet, mer! annyira még nem száraz <i tőid. de nem sajnálják a fáradságot és inkább kétszer megfogatolják, símítozzák a földet, de egy percig sem várhak tovább s jól ismerik azt a közmondást, hogi/ba „márciusban nem vethetek répát, akkor már csak májusban vetek". Ez azt jelenti hogy az áprilisban földbe kerulť répa már nem fejlődik úgy, mintha márciusban elvetettük volna. Természetesen a répa kártevői répabogái és a répa­mohi a kései vetést könnyebben elpusztítják A márciusban elvetett ré­pa gyorsan fejlődik, erősödik és nem sok kár/ tehet benne a répa­bogár. A vetési munkák mellett nem feledkéznek meg az őszi kalászosok gon­dozásáról sem. Tervbe vették, hogy a jövő héten a gyengébb őszi kalá­teosokat niirogénes műtrágyával szórják meg. Véssük el minél eiőhh a kortMtarasziakat Országszerte megkezdődött a tavaszi munka. A hosszú téli pihenés után megmo'zdult falvaink népe. Állami gazdaságaink; egységes földmüvesszövetkeze­teink és egyénilieg dolgozó parasztjaink megkezdték a nagy csatát az idei bő termésért. Az ország sokat, az eddigieknél sokkal többet vár dolgozó parasztságunktól, hisz dolgozó népünk minél előbb élvezni akarja a jólét gyümölcsét. És hogy egyre több fehérkenyér, hús, friss zöldség, cukor, zsír kerüljön dolgozóink asztalára, kell, hogy valóra­váltsuk a mezőgazdaság fellendítésére hozott hatá­rozatot, s idejébe:: elvégezzük a tavasziak vetését. Szép, de nehéz munka vár dolgozó parasztjainkra a tavaszi tennivalók idején. A hosszú tél bizony hátrál­tatta a munkák megkezdését. Most tehát jól szerve­zett gyors munkára van szükség, hogy a koratava­sziak magvát minél előbb földbe tegyük. Teljes len­dülettel hozzá kell látni a vetéshez. Ez most legsür­gősebb feladatunk. S ebben a nagy harcban, a gazdag aratás megteremtéséért folyó nagy tavaszi csatában, ez legysn a jelszó: vetni, vetni, vetni, mert minden perc drága. Szép eredmények a kisfaludi szövetkezetben Serényen folyik a munka a kis­falud! szövetkezetben Csak napokkal ezelőtt mentek ki a földekre de már eddig is szép eredményeket értek el. Táncos Imre traktoros a vetés meg­kezdésének első napján annak elle­nére, hogy csak a késő dé'előtti órák­ban látott munkához, több mint 15 hektárnyi területet vetett be árpával. Három vetőgépet Vontat, pedig egyes helyeken még nem egészen szikkadt meg a föld. Olykor-olykor még meg is csúszik a traktorkerék, kiváltkép a laposabb helyeken. Táncos Imre azonba n tudja hogy ha a talaj nem eléggé szikkadt, óvatosan kel] bánni a géppel, nehogy tönkretegye. Ezért csak „kettessel" jár Igy ugyan las­sabban halad a munka., de ha hasz­nálná a harmadik sebességet, meg­erőltetné a gépet. A vetés meggyorsítására a kis­faludiak igénybe vettek minden igás­jószágot. Vetés előtt lófogatokkal fo­gasolják a földet Puha Gyula, a szö­vetkezet agronómusa irányítja a munkát. Mfndenütt ott van, s gon­doskodik arról, hogy a vetőgépeknél állandóan legyen vetőmag hogy emiatt se kelljen egy percig se kés­lekedni. Mert a vetés sürgős. Ezért a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy ha az idő engedi, két váltásban dol­goznak, hisz az árpa, a zab és a bükköny vetését március 21-ig el akarják végezni. Jelentés a dunaszerdahelyi járásból A dunaszerdahelyi járás egysé­ges földmüvesszövetkezeteiben, ál­lami gazdaságain teljes lendülettel halad a tavasziak vetése. Máreius 20-ig a járásban 1606 hektárnyi árpát vetettek el. Egyes szövetke. zetekben már végeztek a kora ta­vasziak vetésével, így pl. a balázs­fai szövetkezet 100 százalékban el­vetette a zabot és az árpát. A tő. kési szövetkezet vasárnap délben^ fejezi be a kora tavasziak vetését. Jól halad a munka a szentmihályi szövetkezetben is. A járás dolgozó parasztjainak nagy munkalendülete eredményeképpen járáel méretben a tavaszi munkák tervét 33,7 szá­zalékra teljesítették. A királyhelmeci járás állami gazdasagai a tavaszi munka sikeréért A toronyiak már az első melegebb napokat felhasználták arra, hogy a talajt gondosan előkészítsék a ve­tésre. A mult vasárnap a járási pártkonferencia tiszteletére megtet­ték a föld előkészítését. Szorgalmas munkájuknak nem is maradt el a várt eredménye. Ahogy már az előbb is említettük, március 18-án kellett volna megkezdeni a kora tavasziak vetését, de a toronyiak már március 18-ra végeztek is a kora tavasziak vetésével. A gazdaságban dolgozó kommu­nisták becsületesen megállták helyü­ket a tavaszi munkák előkészületei­nél és a vetések megkezdése után is. A gazdaság dolgozói között állandó agitációs munkát végeztek és sze­mélyes példamutatással serkentet­ték őket fokozottab munkára. Fá­radtságuk nem volt eredménytelen. Az igazgatósághoz tartozó gazdasá­gok között elsőnek végezték el a kora tavasziak vetését. A perbenyiki gazdaság dolgozói is nagy londülettel fogtak a tavaszi munkákhoz. Azt a közmondást tar­tották szem előtt, hogy ha korán vetsz, akkor sokat aratsz. A vetés nagy részét lovasfogatokkal végez­ték, mivel a talaj még puha volt. A kora tavasziaknak vetése után meg­kezdik a cukorrépa vetését is. Ügy határozták, hogy a jövő héten már a krumpli ültetését is megkezdik. A szomotori gazdaságban eddig még csak lovakkal vetettek. A föld előkészítését azonban traktorokkal végzik. Már eddig 8.5 hektár tavaszi árpát vetettek el. Iparkodnak, hogy a hét folyamán az összes kalászo­sok vetését elvégezzék. Adott sza­vuk kötelezi őket, hogy minden niunkát az agrotechnikai időknek megfelelően végezzenek el, hogy a tervezett hektárhozamot ne csak el­érjék, hanem magasan túl is szár­nyalják. Sz. I. Munkában az egyénileg dolgozó parasztok A TAVASZI MUNKÁK nagy I dandárjában egyénileg dolgozó pa­rasztjaink is követik az állami gaz­daságok és az egységes földműves­szövetkezetek példáját. Kósa Gyu. ia kéthektáros várkonyi kisparaszt, amikor már látta, hogy az áliami gazdaság is megkezdte a vetést, maga is munkához látott. Az el. múlt hét csütörtökén már elvetette az egy holdnyi árpáját, szombaton pedig a földbe teszi a tavaszi bú­za vetőmagját. Szorgalmas, igyekvő ember Kósa Gyula. Földjét jól megműveli. Ezt tudja mindenki a faluban. De még ennél többet is tudnak róla. Azt, hogy az állam iránti kötelességé­nek minden esztendőben példásan eleget tesz. Az elmúlt évben mar. hahúsból több mint 300 kg-ot tér­ven felül adott az országnak. De az idén sem akar adós maradni. Az állam egyre több lehetőséget nyújt arra, hogy egyénileg dolgo. zó parasztjaink ís fokozzák a föl. dek hektárhozamát, s növeljék iö­vedeimüket. A kormány nagyszerű gondoskodására Kósa 3yula jó munkával, többtermelés<el vála­szol. Mert érdemes többet termelni, hisz a beadás teljesítése 1- után sok­kal többet tud eladni a szabadpia con. Kivált az idén sokat jelentő doiog ez, hisz a beadás csökkenté­sével — 100 tojással és 15 kg hús­sal kevesebb a beadása, mint a mult esztendőben — többet tud ki­árulni a szabadpiacon eladott ter. mékekből. NEM FIATAL MÁR, a 76. élet­évét gyúrja Vizkeleti Tamás, soly­moskarcsai 4 hektáros középpa­raszt, de még vígan ballag a vető. gép után. Elégedett, boldog ember. Hogy az ö szavaival éljünk „nekem min­denem megvan, csak az az egy baj, hogy 76 esztendős vagyok''. Vizkeleti bácsi magas kora ellenére is a legjobb gazdák egyike. Kevés olyan jó termést látni a határban, mint amilyen az ő földjén van. Na dehát Tamás bácsi szorgalmasan dolgozik, szereti a főidet és a föld mindig visszafizeti a ráfordított fáradságot. Nem is sajnálta a föld. tol a munkát sohasem, de még min­den esztendőben mütrágyázta is földjét. Az idén vetés előtt is jól megszórta műtrágyával az árpa. vetéshez előkészített földet. Az őszieket gondosan fejtrágyázza. 1 Ezért van ám aztán olyan jó ter­més Vizkeleti Tamás földjein. Nem kell törni a fejét Tamás bácsinak, hogyan s miből teljesíti beadási kö­telezettségét, mert ő mindig jó elő­re gondoskodik arról, hogy az ál­lamnak ne maradjon adósa. Ahogy mondja a „jó gazda nemcsak a má­ra, hanem a jövőre, a holnapra is gondol. Tervszerűen keil gazdál­kodni. A fö dterülethez mérten ele­gendő állatot kell tartam, s akkor aztán jut az államnak is, jut a sza­badpiacra is és jut nekünk a kony­hára is." Igy van ez. A parasztem­ber sok mindent kap az államtói, tehát kötelessége, hogy az állam­nak is megadja, ami jár. Mind rossz gazda az, aki adósa marad az or. szágnak. Vizkeleti Tamás egyénileg dolgo­zó paraszt büszke lehet arra. hogy már az Vegész évi sertéshúsbeadási kötelezettségét teljesítette. aJÜTnkí­vül 2500 korona értékben szaba­don adott ei hízósertést. A gabona beadást is teljesíteni akarja Vizke­leti Tamás, s ezért látott hozzá nagy lendülettel a vetéshez Mun­kája eredménnyel jár, mert szom­baton már be is fejezte a korata­vasziak vetését. Méry Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents