Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-19 / 68. szám, péntek

448 m %m 1954. március 21. Új életünk boldog ifjúsága Oalanta szívében terjedelmes gyártelep vonja magára a látoga­tó figyelmét. Osak amikor közelebb ér az ember a zöldre lakkozott rá­csos nagykapuhoz, tudja meg, hogy nem gyártelep, hanem az állami munkaerőtartálékok szakintézetének bejárata előtt áll. Amint végig­mentem az irodaépületek felé ve­zető udvaron, szerelöruhás fiúk és lányok haladtak el mellettem. Né­hányan szerelöruhában voltak, egye­sek tankönyveket szorongattak hó­nuk alatt, de volt egy közös vo­násuk: mindannyian mosolygósak, vidámak voltak. Mintha napsugár törte volna át a ködös, koratava­szi reggelt. Az igazgatói iroda aj­taján mosolyogva léptem be és már meg sem lepett, hogy Chrapan Mi­hály elvtárs, az intézet igazgató­helyettese szintén mosolyogva fo gad. A bemutatkozás formaságai után megkértem Chrapan elvtársat, mondjon valamit az intézet életé­ről, hivatásáról és munkájáról. — Hazánkban a szocializmus épí­tése nagy ütemben halad — mondja Chrapan elvfárs. — Különösen nagy ütemben folyik hazánk szocialista iparosítása. Soha nem látott mér­tékben emelkedik a nehézipar ter­melése és az ország minden részén hatalmas ipartelepek, gyárak léte­sülnek. A szocialista iparosítás meg­követeli, hogy állandóan újabb szak munkáskádereket neveljünk. Felejt­hetetlen emlékű elnökünk, Klement Gottwald elvtárs 1951-ben Csehszlo. vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén pontosan ki­jelölte a fiatalság szerepét hazánk iparosításában. Többek között ezt mondotta: »Ami a fiatalságot ille­ti, meg kell kezdenünk a szovjet tapasztalatok alapján a munkaerő­tartalékok nagyméretű szervezését.« Gottwald elvtárs szavai szabták meg az állami munkaerötartalékok szakintézetei munkájának és műkö­désének irányvonalát. Maga a ga­lántai üzem 1948-től működik és mint szakintézet 1952. szeptember 1-től teljesíti hivatását. A kétéves tanfolyamokon évente 800 diák ta­nul az intézetben. A tanulási idő eredetileg 3 év volt. A mi intéze­tünk kezdte meg 1949-ben a tanu­lási időnek 2 évre való lecsökken­tését. Mozgalmunkkal foglalkozott a kormány is. Végül js elértük, hogy az ország valahienny} szakin­tézetében két évre csökkentették a tanulási időt. A tapasztalat tudni­illik azt mutatta, hogy 2 év töké­letesen elég a szakkáderek kikép­zéséhez, ipari üzemeink viszont egy' 'éwei hamarabb kaphatnak jól ki­képzett szakmunkásokat. Hogy intézetünk szép eredmé­nyekkel dicsekedhetik, azt főleg az anyaüzem, a Gottwaldoví Finom­mechanikai Nemzeti Vállalat hat­hatós sägltségének köszönhetjük. Tavaly kötelezettségvállalásunk ér­telmében köztársasági elnökünk szü­letésnapjáig 102%.ra teljesítettük termelési tervünket. Az anyaüzem tavaly áprilisban vette át a szak­intézetet é a attól kezdve teljesen megváltozott ^intézetünk munkája. Míg azelőtt különböző nehézségek­kel küzdöttünk, most a gottwaldovi üzem minden vonalon nagy segít­séget nyújt az intézetnek. Üj gé­peket, nagyszerű nyersanyagot kaptunk, de a legnagyobb segít­séget a kiküldött szakmunkások je. lentik. Az anyaüzem legjobb d pl gozói látogatnak el az intézetbe, tanítják technikusainkat, átadják j szításét Büszkén mondhatom, hogy az ügynevezett gyakorlati oktatás. Nagyszerűen felszerelt munkacsar­nok áll rendelkezésünkre. A leg­modernebb gépekkel dolgozunk. Négy szakma közül választhatnak a diákok, azaz már az intézetbe­jövetelükkor kedvük é s hajlamuk szerint választhatnak szakmát. Ezek: a géplakatos.-, vasesztergá­lyos-, marós- és a csiszoló szak. 'ma. A gyakorlati tanításon kí­vül a diákok elméleti előadásokon is részt vesznek. Hetenként 18 órát töltenek a tantermekben, ahol el­sajátítják szakmájuk elméleti isme­reteit. Jó szakember csak az lehet, aki pontosan ismeri szakmája el­méleti tészét is — fejezte be sza­vait Chrapan Mihály, az intézet igazgatóhelyettese. • \ z asztalon megcsörrent a tele­fon. Szakkifejezések röpködtek a néhány másodperces beszélgetés alatt. — Kovács elvtárs, gyere föl egy percre hozzám — fejezte be a beszélgetést Chrapan elvtárs. Rövid néhány perc múlva fehér­köpenyes férfi lépte át az iroda küszöbét. Megtudom, hogy ő a te­lefonbeszélgetés Kovács elvtársa. Kovács Antal, az intézet egyik szaktanítója. — Jó, hogy jössz — fordult hoz­7 ä az igazgatóhelyettes, — én már beszámoltam .intézetünk hivatásáról és problémáiról, te, mint szaktaní­tó, elmondhatnád, hogyan tanulnak a diákok. Nagy vonalakban már el­mondtam az elméleti elgadások be­osztását. — Mint már Chrapan elvtárs em­lítette — kezdte szavait — az el­méleti rész nagyon fontos a szak­munkások kiképzésénél. Míg azelőtt a kis tanonc csak a gépeknél, köz­vetlenül a műhelyben tanulta szak­máját és hetenként csak néhány órai elméleti előadásban részesült a tanonciskoláikban. m a ugyanannyi időt tölt az iskolaipadokban, mint a gépeknél. Ennek következtében rövidebb idö alatt tökéletesebb is­mereteket szerezhet a diák. Az elő­adók régi, szakképzett mesterek, akik bosszú évek tapasztalatait ül tetik át a diákok fogékony agyá. ba. Mindamellett a diákok nincse nek túlságosan igénybevéve. A munka, a tanulás könnyen megy nekik. Három napig tart az elmé­leti kiképzés. A következő három napon a tanultakat mindjárt ki­próbálhatják a gyakorlatban, a gé­peken. Szakintézetünkben nagyon sok a magyar diák, akik anyanyel­vükön hallgatják az ' előadásokat. Külön magyar szaktanáraink van­nak, akik csupán a magyar diá­kokkai foglalkoznak. Ezáltal meg könnyítettük a magyar fiúk és lá­nyok tanulását. Azzal, hogy a ma­gyar diákok teljesen egyforma-Jel képzésben részesülnek, mint szlovák társaik, nagyban elmélyítettük a szlovák és magyar nemzetiségű diákok közötti barátságot. Sajnos, magyar nyelvű szakkönyveink jó formán nincsenek. Ezen a nehéz ségen ügy segítettünk, hogy a szlo­vák szakkönyveket sajátmagunk lefordítottuk magyar nyelvre. Nagy segítséget jelentett számunkra az a magyar nyelvű szakkönyvkülde. mény, melyet a Magyar Népköztár. saságtól ajándékba kaptunk. A diá. kok elméleti cktatásánál nagy se­gítséget nyújt az a módszer, hogy az egyes problémákat kész munka darabokon mutatjuk be, esetleg közvetlenül a gépeknél azok elké. A szénfejtési terv teljesítése Kedden, március 16-án az egyes körzetek a következőképpen teijesí. tették a szénfejtési tervet: Feketeszén: 100.9%. Karvina 104.3, Orlova 103, Ostráv,a.Észak 91.4, Qst­rava-Dél 106.7%. Ostrava-Karvíni szénkörzet összesen 102.2%. Kladno "92.5, Plzeň 100.6, TrUtnov 97.7, Rosice 104%. Barnaszén: 104.6%. Chomútov 99.6, Most-Észiak 101.9, Most-Déi 110.9, Duchcov 98.1, Bilina 109.8, Teplice 109.9%. Az északcsehországi barnaszén­körzet mélybányái 99%. Az északcsehország: barnaszén­körzet külszíni bányái 111.9%. Az északcsehországi barnaszén­körzet összesen 106.7%. Sokolov 99.3, Handlová 95.7%. értékes tapasztalataikat és pontos tanítási tervet dolgoznak ki szá­mukra. Ennek köszönhetö, hogy éppen a napokban fejestünk be egy előadássorozatot a sztahano­vista iskolán, melyen a gottwaldo­vi üzem szakemberei, többek között a Munka-Srdemrenddel kitüntetett Nedbálek elvtárs és a ..Kiváló Mun káért" kitüntetett Bemátek elvtárs a legújabb munkamódszerekről ad­tak elő a tanulóknak és a meste­reknek, — Néhány szóban beszámolnék magának az iskolának munkabe­osztásáról is — folytatta Chrapan elvtárs. Az elsőéves diákok heten­ként 18 órát, a másodévesek 21 érát dolgoznak a műhelyekben. Ez a diákok nagyszerű eredményeket érnek el a tanulásban, ötjegyes osztályzatnál kettő é s fél az átlag — fejezte be beszámolóját Kovács elvtárs. Az épület csendjébe belehasit a villanycsengő hangja. Vége az elő­adásnak. A munkacsarnok és a tan­termek kiürülnek. A diákok boldog zsivallyal szaladnak az ebédlőter­mek felé. Délutánjuk szabad. Spor­tolhatnak, olvashatnak, mindenki kedvére szórakozhat. A két év úgy el­röpül, hogy jófor/nán észrŕ sem ve­szik és ott állnak majd erváraink gépeinél, építik síocialistn hazán kat, új, boldog életünket. Malinowszkj í.uszló Jelentés a Szlovák Nemzeti Tanács 23. ülésének összehívásáról A Szlovák Nemzeti Tanács elnök­sége összehívta a Szlovák Nemzeti Tanács teljes ülését, melyet 1954. március 25-én és 26-án tartanak meg. A március 25-i ülé3 keretében képviselői fogadalmat tesznek azok az új képviselők, akiket a Szlovák Nemzeti Tanács megüresedett man­dátumaiba helyeztek és megvalósít­ja^ a Szlovák Nemzeti Tanács bi­zottságainak újraszervezését. Utána a Szlovák Nemzeti. Tanács megtár­gyalja a Megbízottak Testületének a magas-tátrai városi nemzeti bizott­ság' szervezetére és működési hatás­körére vonatkozó törvényjavaslat ki­adását. Pénteken, március 26-án Ru­dolf Strechaj, a Megbízottak Testü­letének elnöke tart beszámolót a Szlovák Nemzeti Tanácsban az első gottwaldi ötéves terv eredményeiről és dz 1954. évi feladatokról Szlová­kiában. Ezzel a beszámolóval kap­csolatban a I Szlovák Nemzeti Ta­nács plénumában megnyitják a vi­tát. A NÉPNEVELÖK SEGÍTSfiGÉÉE / A besztercebányai járás­ban megnyitották az agitációs központokat A besztercebányai járási nemzeti bizottság a választási kampány má­sodik részére alaposan felkészült. A járás községeiben 33. Besztercebányán pedig 7 agitációs központot nyitot­tak meg. Ezenkívül kijelölték már a választási körzeteket is. A köz­ségekben 38, Besztercebányán pedig 100 választási közefet alakítottak. Minden egyes agitációs központban felhasználják a dokumentációs anya­got. Nem hiányoznak a folyóiratok, könyvek és az újságok sem és min­den egyes agitáliós központban fil­meket is bemutatnak. Példás agitációs központot ren­deztek be Ponikiben. Az első köz­társaság dokumentációs anyagának a dolgozók jelenlegi életszínvonalára vonatkozó adataival való összehason­lítása alapján kitűnik például; hogy az első köztársaság idejé n, egy hó­nap alatt Ponikiben nem egészen 600 kg cukrot adtak el. Most 2100 kg-ot. Húsból és hústermékekből egy hónap alatt 700 kg-ot, motst pe­dig több mint 1500 kg-ot adnak el. A dokumentációs anyag rámutat a poniki polgárok eladósodására is az első köztársaság idején. A község­nek 950-000 korona adóssága volt. Ebből minden családra háromezer korona esett Az agitációs központ­ban e'helyezett dokumentációs anyag­ból világosan látható a község fej­lődése minden egyes szakaszon. 1948 februárja után Ponikiben 39 lakás­egységet építettek. A rádióvevőké­szülékek száma 14-ről 259-re emel­kedett és egyetlen év alatt .két kul­túrházat építettek. Hasonló doku­mentációs anyagot gyűjtöttek ösz­sze a többi községek agitációs köz­pontjaiban is, mint például Španá Dolinán, Pohronský Bukovecen és Zvolenské Nemcében. A besztercebányai járás dolgozói világosan láthatják ebből a Mün­cheni előtti köztársaság és a mostani népi demokratikus rendszer élete közti különbséget. A nemzeti bizottságok tagia»nak kapcsolata a választőkkai Jobb munkaszervezés — emelkedő teljesítmények A slovenská lupčai építkezés dol. gozói a ČsKP X. kongresszus® tisz­teletére értékes kötelezettségeket vál. laitak, hogy munkaeredményeiket tovább fokozzák. Vállalták, hogy a 8 as részleg betonozását májuis else­jéig befejezik. Munkájuknál új tech nológiái eljárást alkalmaznak, ame. lyet a technológusok kollektívája dolgozott ki. Az újítás alkalmazásá­val megkönnyítik a betonozok mun. káját. Az építkezés dolgozói 14 nap­pal lerövidítik az egyik fontos sza­kasz átadásának határidejét. A munka jobb megszervezése eredményeként megjavult a munka­fegyelem is. Azelőtt megtörtént, hogy a müszakmulasztás elérte a 15%-ot is. Korcsok és Franyo elv­társak az anyagellátáls és a szervezés terén kiváló munkát végeztek. Ez nagyban elősegítette a műszak­mulasztások csökkenését. Az építkezés egyes csoportja 1: a jobb munkaiszervezés eredményeként ma már kitűnő teljesítményeket ér. nek el. Kozma István és Bala elv társak csoportjai például 185%-ra teljesítették tervüket. Orbán János csoportja 214%-ra teljesítette tervét Jó munkájával kitűnt Kulisiak Gyula ácscsoportja, amely 13 nappal le rövidítette a zsaluzási munkálatokat. Kozlok László, Slov. Lupča A nemzeti bizottságokról szóló törvény kifejezetten elrendeli, hogy a nemzeti bizottságok tagjainak rendszeres megbeszéléseket kell tartaniok választóikkal, továbbá, hogy a nemzeti bizottságok tagjai kötelesek választóikkal állandó kapcsolatot fenntartani, be kell szá­molniok működésükről és lehetősé­get kell nyujtaniok a választóknak arra, hogy küldötteik, valamint az egész nemzeti bizottság munkájá­ról véleményt nyilváníthassanak. A nemzeti bizottság tagjai és a választói közötti kapcsolat a leg­különbözőbb formában történhet, pl. a nemzeti bizottság tagjai fo­gadónapjának megszervezése, a vá­lasztókkal tartott megbeszélések stb. formájában. Hogyan biztosítja a nemzeti bizott. ságokról szóló törvény a funkcio­náriusok aktivitását ? A törvény ezt egyrészt olymódon biztosítja, hogy a nemzeti bizottság minden tagja valamelyik albizott­ságban fog dolgozni és részt vesz az ülések előkészítésében is. Ezen­kívül körzete választóinak a saját, valamint a nemzeti bizottság mun­kájáért felel. Kötelessége mégis, mertetni a választókat a nemzeti bizottság határozataival. Termé­szetesen legfőképpen magukon a választókon múlik, hogy a nemzeti bizottságban őket képviselő tagot állandó aktivitásra serkentsék. Milyen gyakran érintkezik a nem­zeti bizottság tagja a lakossággal? A nemzeti bizottság tagja na­ponta érintkezik körzetének polgá­raival. Ezenkívül a körzetében ösz. szehivott minden tömegszervezeti gyűlést saját kezdeményezéséből fel­használ arra, hogy választóinak jelentést tegyen és meghallgassa javaslataikat, észrevételeiket, pa­naszaikat stb. A nemzeti bizott­ság tagja eredményes munkájának előfeltétele az, hogy körzetének polgárai ismerjék öt és hogy, In int képviselőjükhöz, bizalommal for. dúljanak. A nemzeti bizottság tag­jának kötelessége megfelelő határ­időn belül, minden hozzáforduló polgárnak választ adni, hogyan in­tézték el ' észrevételét, vagy pana­szát. ö maga, minden fontos kér­dés megoldása előtt, szintén ta­nácskozik körzetének polgáraival, hogy megismerje véleményüket és javaslataikat, hogy az ügynek a nemzeti bizottságban való letárgya­.ásakor teljes joggal választói ne. vében léphessen fel. Az állandó albizottságoknak miért nincs határozathozatali joguk ? Hatalmi szerv csak a nemzeti bizottság mint egész, amely ülésein kollektiven határoz. Ezért sem egyes tagjai, sem a tagok csoport, ja, mint amilyen az áliandó albi­zottság, nem határozhat, hanem csak javaslatot nyújthat be a nem­zeti bizottságnak. Ezek a javasla­tok a nemzeti bizottság jóváhagyá­sa után kőtelező irányelvekké lesz. nek a nemzeti bizottság minden tagja és végrehajtó szervei számá­ra. Meg kell-e hívni a nemzeti bizott­ság üléseire az üzemek képvise­lőit? A törvény szerint a nemzeti bi­zottságok együttműködnek a köz­ponti és más hivatalokkal, szer­vekkel, vállalatokkal, üzemekke. és szervezetekkel és segítik őket fel. adataik teljesítésében. Ebből kö­vetkezik, hogy a nemzeti bizottság saját kezdeményezéséből olyan üze. m ékről is tárgyalhat, amelyek nincsenek alárendeltségi viszonyban, amelyeket nem irányít, azonban a nemzeti bizottság területén működ­nek. A Szovjetunióban gyakran a szovjetnek alá nem rendelt üze­mek vezetői is beszámolnak a szov. jet gyűlésein. Nálunk is . elképzel­hetetlen, hogy a nemzeti bizottság a körzetében lévő fontos üzemek tervének teljesítésével ne foglal­kozzon. Természetes, hogy a nem­zeti bizottság meghívja gyűlésére az üzem vezetőjét, esetleg az alkal­mazottak megbízottait, hogy meg­tárgyalja velük, hogyan lehetne a nemzeti bizottság a terv teljesíté­sében az üzem segítségére. Jobban kíméljük a dolgozók vagyonát A napokban a komáromi dunai ka­vicskitermelöhely közelében jártam. A munkát itt a Pozemné stavby gépesítési osztálya végzi. Ezen a telepen áll egy gép, amelyről el­ső pillantásra meg lehet állapítani, hogy teljesen kihasználatlanul he­ver már hosszabb idö óta. Szem. ügyre vettem a gépet és megálla­pítottam, hogy a kitermelt kavics gépkocsikra való rakásra szolgál­hat. A gép oldalán lévő tábláról megtudtam, hogy 1953-ban gyár­tották a gépüzem dolgozói. Alig akartam elhinni, hogy egy ilyen új gépet ennyire elhanyagolhatnak, ennyire kihasználatlanul hagynak. A tavaszi sárban mélyen besüp. pedve áll a gép árván. Kerekei mozdulatlanul pihennek. Pedig mennyi munkahelyen tenné köny­nyebbé és gyorsabbá a munkát, ha olyan helyre szállítanák, ahol ki­használnák, nem hagynák lelkiis­meretlenül, minden gondozás nél­kül a szabad ég alatt rozsdásodni. Mert azt még a felületes szemlélő is megállapíthatja, hogy erre a gépre senki sem tette a kezét, ami­óta ideszállították. Egy teherautó vezetőjétől meg­tudtam, hogy a mult nyáron hoz­ták ide a gépet, mivel a gépkocsik vezetői elégedetlenek voltak a ra­kodás lassú menetével. Azonban azóta, hogy mostani helyére tették, egyszer sem volt üzemben. Hogy miért? Arra nem tudott választ adni a sofőr. Lehet, hogy időköz­ben meggondolták magukat a gép. kocsivezetők és megelégedtek a ra­kodás eddigi lassú menetével. Minden esetre, furcsa eljárás az építkezési vállalat részéről, hogy ideszállítanak egy drága gépet és aztán tovább senki sem törődik vele. A gép talpazatán még ma is látható szénporról meg lehet ál­lapítani, hogy ideszállítása előtt va. lószínüVeg szenet rakott valamelyik Vasútállomáson a kocsikba. Az az­óta eltelt hosszú hónapok alatt hány vasútikocsit rakott volna meg ez az új gép, ha eredeti helyén meghagy, ják, vagy pedig odaszállítják, ahol "szükség van rá. Nem gondolnak az illetékesek arra a kárra, amit nem­zetgazdaságunknak okoznak, ami­kor a drága gépet ilyen felelőtlenül, ilyen kihasználatlanul állni hagyják és gondozásával senkit nem bíz­nak meg. Krausz Mátyás, Komárom. \

Next

/
Thumbnails
Contents