Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-19 / 68. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! mm wm SfeSE SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 195 4. március 19, péntek / 30 fillér VII. évfolyam, 68. szám A mai számban: Űj életünk boldog ifjúsága (2. old.) Harcoljunk a szooiáldeniokratizmus megnyilvánulásai ellen (3. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásainak ered. ményei (4. old.) •Jól kidolgozott tervvel indultak a tavaszi munkák csatájába a leleszi szövetkezet tagjai (5. old.) Ugyanaz a fa (6. old.) Csehszlovákia—Svédország 5:6 (2:1, 3:3, 0:2) (6. old.) A járási pártkonferenciákhoz (B. J.) A járási pártkonferen­ciák nagy jelentőségűek pártszer­vezeteink életében. Határkövek, amelyeken értékelik a járás párt­szervezeteinek munkáját, megvitat­ják az eredményeket és a hiányos­ságokat és megmutatják az irányt arra, hogy a jövőben az egyes fel­adatokat milyen módszerekkel va­v lósitsák meg. A járási pártkonfe­renciák jelszava: „A béke és a szo­cializmus győzelméért." Ennek je. gyében folynak le a járási pártkon­ferenciák, A konferenciáknak nagy jelentőséget tulajdonít most a vá­lasztásokra való előkészület és a X. kongresszus előkészítése. Ezért nagy súlyt kell helyeznünk a já­rási pártkonferenciák helyes irányí­tására és különösen arra, hogy a felszólalók az elhangzott beszámo­lók nyomán időszerű kérdésekkel foglalkozzanak és ne térjenek el a tárgytól. Az eddig lefolyt járási pártkonferenciák sokkal magasabb színvonalúak, mint a muitéviek, ez azt jelenti, hogy párttagjaink el­méletileg sokat fejlődtek. A be­számolók nagy része is pontosan elő volt készítve és jó alapul szol­gált a vitára. A vitafelszólalók is konkréten foglalkoztak pártszerve, zetük munkájával, hogy milyen módszerékkel érték el az eredmé­nyeket és mik az okai a hiányos­ságoknak. Mind a beszámolók, mind a vitafelszólalók bőven foglalkoztak a bírálat és önbírálat kérdésével. A konferenciáknak voltak azon­ban hiányosságaik is- Ez főleg ab­ban mutatkozott, hogy egyes vita­felszólalók hosszan beszéltek, de nem sok konkrétumot mondtak és ennek következtében több járási konferencián a vitára jelentkezők egy része nem kapott szót. Például a tornaijai járási pártkonferencián a vitafelszóialók közül néhányan hosszú beszámolófélét mondottak, azonban nem mutattak rá konkré­ten arra, hogy milyen módszerek­kel érték el az eredményeket, vagy pedig, hogy mik a hiányosságok okai. A választásokról is csak ál­talánosságban beszéltek, d e nem hoztak fel konkrét péitíákat arra, hogyan készültek fel a választá­sokra, hogy ebből tanulhattak vol. na a többi pártszervezetek is. Több konferencián a beszámoló gazdasági jellegű volt és nem fog- I laikozott azzal a kérdéssel, hogy ' a pártszervezeteknek milyen szere­pe volt a gazdasági eredmények el­érésében. A párkányi járási párt­konferencián Sztano elvtárs, a já­rási pártbizottság vezető titkára foglalkozott / az elért gazdasági eredményekkel, azonban nem foglal­kozott eléggé azzal, hogy a párt­alapszervezetek hogyan biztosítot­ták az eredmények elérését. A be­számolóból az sem tűnt ki, mi okoz­ta a hiányosságokat és mit tett a járási pártbizottság a hiányossá­gok kiküszöbölésére. A beszámoló­ból kitűnt, hogy a járási pártbizott­ságnak nem volt eleven kapcsolata az alapszervezetekkei. Hiánya volt még a beszámolónak, hogy nem mutatta meg az utat, hogy hogyan küszöböljék ki az alapszervezetek a hiányosságokat. Egyes pártkon­ferenciákon a vitafelszólalók keve­set beszéltek az e'.ért eredmények­ről. Sok helyen beleesnek abba a hibába, hogy mindent ossz szín­ben látnak. Például a párkányi já­rási pártkonferencián a vitafelszó­lalók többsége nem tartotta emlí­tésre méltónak az elért eredmé­nyeket. Talán túlzott szerénység­ből hallgatták el? Például Marcsa elvtárs, a búcsi falusi pártszerve­zet küldötte ezeket mondotta; „Szövetkezetünknek komo y sikerei voltak, melyeket most nem /avJl­iek." Ez teljesen helytelen. Kitől | tanuljanak a többi szövetkezeti ta­gok, ha nem az élenjáróktól. EH kellett volna mondania, hogy mi­lyen módszerekkel érték el szép eredményeiket. Több helyen előfordul, hogy a küldöttek nem beszéltek ar­ról, miként jártak elöl személyes jő példával a munkában a kommu­nisták. Helyesen értékelték a kom­munisták munkáját a vágsellyei konferencián, ahol rámutattak, hogy a vágsellyei és a farkasdi szövetkezetekben a kommunisták jártak a munkában az élen és Fe­rencz József, valamint Berecky György elvtárs példás munkája nyomán bevezették a szövetkeze­tekbe a hozam-szerinti pótjutalma­zást. Több konferenciának egyik hiá­nyossága volt, hogy nem foglalkoz­tak az egyénileg dolgozó parasztok­kal. Például a füleki járási párt­konferencián sem a beszámoló, sem pedig a vitafelszólalók nem emlí­tették meg az egyénileg gazdálko­dókat, pedig a járás földterületének 65 százalékán egyénileg gazdáikod. nak a dolgozó parasztok. Nem sza­bad kifelejtenünk, hogy mezőgazda­ságunk tekintélyes részén gazdál­kodnak még egyénileg dolgozó pa­rasztok és foglalkozmok kell ügyes bajos dolgaikkal. A füleki járási pártkonferencián a vitafelszólalá­sokból ki lehetett érezni, hogy a város és a falu között nincs meg­értés. A konferencián is inkább az üzemek problémájával foglalkoztak és a szövetkezetekről alig egy pár felszólaló tett említést. A konferen­ciák nagy részén foglalkoztak a tö­megszervezetek kérdésével, azon­ban ezen a téren is vannak hiá­nyosságok. Például a kékkői járási pártkonferencián a vitafelszólalók egyáltalán nem említették meg, ho­gyan dolgozik a CsISz, a CsSzBSz a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A konferenciák túlnyo­mó részén nem foglalkoztak a köz­művelődés ügyének kérdésével. Pe dig a kékkői járási pártkonferen­cián helyesen jegyezte meg az egyik felszólaló, hogy a párttagok és pártonkívüliek elméleti színvonalát nemcsak a pártoktatássai, hanem mozíelőadásokkal, színielöadásokkal és különféle kul túrakciókkal is le­het fejlesztem. A viták egyik legnagyobb hiá­nyossága volt, hogy nem foglalkoz­tak eléggé a választási kampány feladataival, mint például a rima­szombati és a szenei járási konfe­renciákon. A konferenciákon jobban kellett volna foglalkozni a tavaszi munkák előkészítésével is, és azzal a kérdéssel is, hogy a pártalap, szervezetek a választási kampányt kössék össze a tervfeladatok telje­sítésével. A hiányosságok ellenére is megállapíthatjuk, hogy a járási pártkonferenciák eleget tettek hi­vatásuknak, a vitafelszólalók bát­ran bírálták a járási pártbizottság munkáját és határozatok születtek a hiányosságok kiküszöbölésére. Egyes járási pártkonferenciákon a vezetőtitkár a kiértékelésben nem válaszolt a vitafeiszólalók kérdésé­re. Helyesen értékelte a vitát a A Megbízottak Testű felének határozata a szlovákiai választási bizottság tagfainak kinevezéséről A Megbízottak Testülete a nem­zeti bizottságokba való választások­ról szóló törvény 87. §-a határozata alapján a Szlovák Nemzeti Arcvo­nal központi akcióbizottságának ja­vaslatára a szlovákiai választási bi­zottság tagjaiként a következőket ne­vezi ki : Elnök: Pavol Dávid. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának titkára, a Szlovák Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottságának alelnöke, alelnök: František Kubač, a Szlovák Nemzeti Tánács elnöke, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Köz­ponti akcióbizottságának főtitkára, titkár: dr. Štefan Ra is. a Megbí­zottak Testülete elnökségi hivatalá­nak dolgozója. Tagok: Jozef ' Lietavec belügyi megbízott, Ondrej Meliška, a Szlo­vák Szakszervezeti Tanács titkára, Elena Chuťková. a Csehszlovák If­júsági Szövetség szlovákiai központi bizottságának titkárnője, Pavol Tö­rök, a bratislavai magasépitészet kőművese, Jozef Mjartan. a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnöke, a Szlovák Megújhodás Pártja alelnöke, Viktor Khandl, a bratislava-raőai egységes földmű vessző vetkezet elnö­ke, Ladislav Öada, a Szabadságipárt főtitkára, Ondrej Kolesár, Szlovákia Kommunista Párt Központi Bizott­ságának dolgozója. Pathó Károly, a Csemadok központi bizottságának tit­kára, dr. Iva n Roháľ-Iľkiv, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnöke, az ukrán dolgozók kultúregyesületének funkcionáriusa, Irena Ďurišová, a Csehszlovákiai Nöbizottság szlovákiai tagozatának elnöke, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke, František Ulrich tiszt, a csehszlovák hadsereg tagja, Samo Faľťan, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizott­ságának vezető titkára, dr. Dionýz Blaškovič akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia első alelnö­ke, Július Pántik, a bratislavai Nem­zeti Színház államdijas művésze, Vladimír Cech, Szlovákia Kommu­nista Pártja központi bizottságá­nak dolgozója. Rudolf Strechaj, a zottak Testületének Megbí­elnöke Veinek már a királyhelmeci járásban A földet még hótakaró borította, de a királyhelmeci járás szövetkeze. tesei már készültek arr a a pillanat­ra, amikor műtrágyaszóikkal, vetőgépeikkel kivonulhatnak a föl­dekre, hogy minél előbb elvégezhes­sék a tavaszi munkálatokat. A szö­vetkezetesek tudják jól, hogy ha idő­ben vetnek, jó néhány mázsával gaz. dagabb lesz a terméshozam az ara­tásnál. Alig hogy a tavaszi nap su­garai kissé megszárították a föld felületét, a királyhelmeci járásban elsőnek a bacsató szövetkezet tagjai kezdték meg a vetést. Mivel a föld még puha volt, traktorral nem mehettek rá, tudták, hogy azzal még több kárt csinálhatnak mint hasznot. A jó időt azonban másképpen hasz­nálták ki. Nem vártak arra, hogy a föld annyira megszáradjon, hogy traktorokkal, vontató vetőgépekkel vessenek, hanem lófogatos vetőgépek­kel kezdték meg a vetést­A bacsaki szövetkezetesek már az első napon három hektáron végezték el a tavaszi árpa vetését. A jól elő­készített magágyakba szórták a vetőmagot. A három hektár tavaszi árpa mellett szintén három hektár takarmánybükkönyt is vetettek. A szövetkezet kertészetében is élénken folyik a munka. A kertészet­ben dolgozó szövetkezeti tagok már jó előre gondoskodtak arról, hogy egészséges, szépen fejlett palántákat ültethessenek majd a földbe. A melegágyakba a tél folyamán szép káposztapalántákat neveltek, s csak arra várnak, hogy az éjtszakai fa. gyok megszűnjenek, hogy kiültet­hessék a palántákat. A bélyi szövetkezet tagjai is ki. használták a jó időt és nekifogtak a tavaszi munkáknak. Már eddig el­vetettek egy hektár mákot és egy hektár borsót. A szövetkezet kerté­szet: csoportja se nézi tétlenül a vetőcsoportokat, ök is megkezdték a sárgarépa és petrezselyem kiülteté­sét. Már eddig egy hektár petrezsely­met és egy hektár sárgarépamagot tettek a földbe. Már a tavaszi munkák első nap­jaiban kitűntek a szövetkezet asszo­nyai i s szorgalmukkal. Az őszi kalá. szosok ápolásából nagymértékben ki­vették a részüket. A szövetkezet nő­tagjai kézi erővel eddig 30 hektár őszi búzát fejtrágyáztak meg. kékkői járási pártbizottság vezető­titkára, aki konkrét választ adott minden egyes kérdésre és biztosí­totta a felszólalót arról, hogy a szóbanforgó ügyet elintézik. Szükséges, hogy a még hátralévő pártkonferenciák küldöttei jobban felkészüljenek a vitára, röviden, de velősen fejezzék ki magukat, hogy a vitában minden jelentkező részt vehessen, hogy ezzel a járási párt­bizottságok megjavíthassák mun­kájukat é? újabb győzelmekre ve­zessék a kommunistákkal az élen az egész dolgozó népet. A kormány vörös zászlajáért versenyeznek az apátfalusi dolgozók Az apátfalusi textilgyár dolgozói körében napról-napra fokozódik a X. kongresszus tiszteletére folyó munka­verseny üteme. Az üzem dolgozói cé­lul tűzték ki maguk elé, hogy az év első negyedében elnyerik a kormány vörös zászlaját. Ez lelkesíti őket na­ponta új meg új munkasikerek eléré­sére. Ez a témája a beszélgetéseknek a munka rövid szüneteiben. Mindun­talan felvetődik a műhelyekben a kér­dés: hogyan állunk a vándorzászlóért folyó versennyel? A szocialista munkaverseny éltető eleme a nyilvánosság. Apátfalván nagy figyelmet szentelnek a verseny nyilvánosságának. Nemcsak az üzem­ben propagálják az élenjárók neveit. Díszes versenytábla áll a város köz­pontjában, a téren, ezenkívül a kerü­leti székvárosban Besztercebányán, ahol a legjobbak, a pártkongresszus tiszteletére folyó verseny élenjáróinak fényképei vannak. A legszembetűnőbb hetyen. az üzem bejáratánál is na­ponta többezer ember tekintete pihen meg a versenyben legjobb eredményt elérők fényképein, mint amilyenik Szekerka Pál, a mosoda kiváló dol­gozója, Telek János, a karbantartó üzemrészleg mestere, akiiek gondjai­ra 80 gép van bízva, és még sok nagy teljesítményű és kiváló minősé­gű termékeket gyártó dolgozó. Az üzemben a versenyt rendszere­sen értékelik minden dekád végén. A verseny frissesége érdekében azonban minden műszak váltás közben be­mondja a hangszóró az előző váltás legjobbjainak neveit. Az elmúlt na­pok egyikén például a fonóműhely­ből Brusňai elvtárs, Bozó és más elv­társnők neveil emelte ki, akik 140 százalékos teljesítménnyel , zárták a műszakot. Valamint a Csomor, Gál, Hornyák csoportot, amely még ennél is jobban, 146 százalékra teljesítette tervét. A szövődé legjobb dolgozója ezen a napon 'Trenka Mária volt, aki négy gépet kezel és 270 százalékos teljesítményt mutatott fel. Hudec Ilo­na ugyancsak a szövődében két gépen 154 százalékos teljesítményt ért el. Az egyes műhelyek munkájának irányítói a mesterek is bekapcsolódtak a vállalat dolgozóinak lendületes ver­senyébe. Vorosin elvtársnak, a kiváló szovjet sztahanovista mesternek pél­dájára igyekeznek műhelyükben a munkát minél magasabb színvonalra emelni. Arra törekednek, hogy nem­csak mennyiségileg, de minőségileg is minél jobb munkát végezzenek. A nedves-kikészítő mestere, Majgut László középkorú, sokat tapasztált szakember. A gyűléseken gyakran tart gondosan összeállított előadásokat az új munkamódszerek jelentőségéről és a szocialista versenyről. Éppen egy új termelési eljárást próbál ki az egyik gépen. Üj rendszerű mosással igye­keznek eltávolítani a félgyapjú szö­vetből a kátrányfesték maradványait, amivel a gyapjút még a nyírás előtt beszennyezték. Majgut mester elmeséli, hogy leg­főbb céljuk a minőség állandó javítá­sa a munkamenet tökéletesítésével. Nagy gondot fordítanak a tisztaságra és a rendre, valamint a gépek szigo­rú ellenőrzésére 4 rosszul karban tar­tott gépek és o -endetlenség a gépek körül okozzák ugyanis a legtöbb se­lejtet. Számos kötelezettségvállalást tettek a műhely dolgozói a minőség megjavítására. Jelenleg 97 százalékra teljesítik a minőségi tervet, ezt az eredményt azonban még tovább igye­keznek növelni. Hrčka Józsefet, a szövődé fiatal részleg mesterét úgyis mint kommu­nistát, úgyis mint műhelyvezetőt, na­gyon bántotta, hogy bár a termelési tervet a műhelyben teljesítették, a minőségi munka azonban sok kívánni valót hagyott maga után. Ezért elha­tározta. hogy fokozott aktivitással ICp harcba a selejt csökkentéséért. Hrčka mester először a segédmesterekkel be­szélte meg a minőségi harc kérdését. Náluk nagy megértésre talált és meg­ígérték, hogy fokozott gonddal őrköd­nek ezentúl a minőség felett. Vala­mennyien szocialista gondozás alá vették működési szakaszukon a gépe­ket. Aztán gyűlést tartottak c mű­helyben, amelyen részt vettek az ösz­szes szövőnők. A gyűlés részvevői lel­kesen fogadták a jobb minőség eléré­sére indított verseny javaslatát. Cé­lul tűzték ki a jobb minőséget, a gaz­daságosságot, tisztaságot a műhelyben es a példás fegyelmet. A gondosabb munka eredménye hamarosan megmutatkozott. .4 szövő­nők azonnal szólnak ha „lehúz" a gé­pük, vagy más hibát vesznek észre. Mig azelőtt 5—6 darab hibás szövet is előfordult a műhely napi termelé­sében, ma már legfeljebb egy adódik, de az is ritkán. Az anyagtakarékos­ság terén is egyre jobb eredményeket érnek el. Jó munkájukkal nagyban "lősegítik a gyár dolgozóinak a kor­mány vörös szászlajáért folytatott harcának sikerét. Gál László /

Next

/
Thumbnails
Contents