Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-18 / 42. szám, csütörtök

6 UJS Z 0 1954. február 19. A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Február 16-án, kedden, a volt el­lenőrző tanács épületében tartot­ták a négy nagyhatalom külügymi­nisztereinek 23. ülését, amelyen G. Bidault elnökölt. A miniszterek folytatták az oszt­rák államszerződésről szőlő harma­dik napirendi pont megtárgyalását. Amint ismeretes, a szovjet kül­döttség február 12-én javaslatot nyújtott be, hogy az osztrák ál­lamszerződés szövegébe utólagosan iktassák be a 4b cikkelyt a kö­vetkező tartalommal: »Ausztrii a kötelezi magát, hogy nem lép be semilyen koalícióba, vagy katonai tömörülésbe, amely azon hatalmak bármelyike ellen irányul, amelyek fegyveres erőikkel részt vettek a Németország elleni há­borúban és Ausztria felszabadítá sában. Ausztria ugyancsak kötelezettséget vállal, hogy területén nem enged \degen katonai támaszpontokat épí­teni és nem engedi, hogy külföldi katonai oktatókat és szakértőket alkalmazzanak.« Ezenkívül a szovjet küldöttség javasolta, hogy a szerződéstervezet 33. cikkelyében változtatást eszkö­zöljenek, amely szerint a négy nagyhatalom csapatait kivonják Bécs városából legkésőbb 90 napon belül, attól a naptól számitva, ami­kor az osztrák államszerződés ér­vénybe lép és hogy az USA, Fran­ciaország, Anglia és a Szovjetunió kormányainak az osztrák szerző­dés érvénybelépése után joguk lesz ideiglenesen elhalasztani csapataik visszavonását Ausztria megfelelő övezeteiből a német békeszerződés megkötéséig. Azok a csapatok, amelyeknek Ausztriából való távo­zását elhalasztják, nem fognak megszállási funkciót teljesíteni és nem avatkoznak bele az osztrák államigazgatás ügyeibe. A szovjet küldöttség ugyancsak módosító javaslatot nyújtott be a szerződéstervezet 35. cikkelyével kapcsolatban, amely szerint Auszt­ria áruszállításokkal fedezheti rész­ben azon fizetési kötelezettségeket, amelyeket a Szovjetuniónak elis­mert a volt ausztriai német tulaj­donért. A február 14-í ülésen Dulles ja­vasolta, hogy a.z osztrák szerződés hátralevő el nem fogadott cikke­lyeit fogadják el abban a megfő galmazásban, ahogy azt a Szov­jetunió képviselője javasolta. Bi­dault' és Eden Dullesnek ehhez a javaslatához csatlakozott. Figl, az osztrák küldöttség vezetője, ugyan, ezen az ülésen beleegyezését nyil­vánította Dulles javaslatába. Elfő gacVt a a szerződéstervezet 35 cik­kelyével kapcsolatos szovjet módo­sitő javaslatot is. A szovjet kül. döttség azon javaslatára vonatko­zólag, hogy a szerződés szövegébe utólagosan iktassák be a 4b cik­kelyt és hogy változtassák meg a 33. cikkelyt. Figl kijelentette, hogy a javaslatokról még nem jelent, heti ki az osztrák álláspontot, mert mint. mondta — erre nem ka­pott teljhatalmat kormányától. A február 16-i ülésen Figl el­sőnek szólalt fel és azt mondotta, hogy a szovjet javaslatokat nem fogadhatja el. Az osztrák kormány — mondotta — felhatalmazott, hogy itt hivatalosan kijelentsem, hogy nem egyezem bele a szerző déstervezet semmi olyan módosítá­sába. amely az eddigi megegyezés­től eltérne. Az osztrák kormány kazon intézkedésekkel kapcsolatos álláspontjának megvilágítására, amely intézkedéseket a Szovjetunió az »Ansohluss« megakadályozására javasolt. Figl kijelentette, hogy az osztrák' kormány »teljes tudatában van« az 1938 évi »Anschluss- ka­tasztrofális következményeinek Ausztriára és Európára nézve. Figl bizonygatta, hogy Ausztria nem en­ged idegen katonai támaszpontokat felállítani területén. Következőnek A. Eden szólalt fel. Megelégedését fejezte ki az oszt­rák kormánynak a szovjet javasla­tokra adott válaszával Eden be­szédében nem mondott semmit az osztrák szerződésre a jelenlegi ér­tekezleten tett szovjet javaslatok lényegével kapcsolatban, csupán an. nak a kívánságának adott kifeje­zést, hogy a szovjet küldöttség e javaslatokat vonj a vissza. Eden után V. M. Molotov szó­lalt fel. A szovjet küldöttség — mondot­ta V. M. Molotov — elsősorban megállapítja, hogy fennáll az a le­hetőség, hogy itt Berlinben még a jelenlegi értekezleten aláírják az osztrák szerződést. Világos, hogy az osztrák szerződés aláírásának útját egyengette az a tény, hogy Franciaország, Anglí a és az USA visszavonták azokat a kifogásaikat a szovjet javaslatok ellen, amelyek mellett 5 éven keresztül kitartót, tak. A Szovjetunió — folytatta Mo­lotov — javasolja, hogy az osztrák szerződés kérdését minősítsék lé­njegében eldöntöttnek és hogy tár­gyalják meg a szerződésnek a két kiegészítő részét, amelyet a szov­iet küldöttség terjesztett elö. V. M. Molotov emlékeztetett a 4b cikkely tartalmára és azt mon­dotta: Hallottuk Itt, hogy Dulles úr szintén támogatja azt a gondo. latot, hogy Ausztria semleges le. hessen és ne vegyen részt semi­lyen katonai tömörülésben. A szov. jet kormány javaslata, amely a 4b cikkelyre vonatkozik, tehát nem el­lenkezik a Dulles úr által kifejtett állásponttal. Ezenkívül maga az osztrák kül­döttség, illetve az osztrák kormány fontos nyilatkozatot tett ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy Auszt. ri'a nem vesz részt katonai tömö­rülésekben. Figlnek ahhoz a kijelentéséhez, hogy Ausztria nem enged idegen katonai támaszpontokat felállítani területén. Molotov kijelentette: Üd­vözöljük az osztrák kormánynak ezt a nyilatkozatát és azon a nézeten vagyunk, hogy éppen ezért a Szov­jetunió javaslatát a 4b cikkely szerződésbe való beiktatására vonat­kozólag elfogadhatnánk. V. M Molotov továbbá rátért a 33. cikkellyel kapcsolatos módosító javaslatra, amelyet a Szovjetunió nyújtott be. E javaslat szerint Franciaországnak. Angliának, az USA-nak és a Szovjetuniónak joga lesz az osztrák szerződés érvény­belépése után ideiglenesen el halasz tani csapataik ldvonásá* a megfe­lelő osztrák övezetek területéről egészen a német békeszerződés megkötéséig. Ez a módosító ja­vaslat azt jelenti. - hangsúlyozta Molotov - hogy ideiglenes intéz­kedésről van szó. amely egy kissé korlátozza Ausztria jogait, azon­ban csak rövid időre, mert a szov­jet küldöttség feltételezi, hogy a négy hatalom, amelyektől a német békeszerződés megkötése függ. nem fogja halogatni e kérdés megoldá sát. A 33. cikkely megfogalmazását utólagosan felülvizsgálhatják és a négy nagyhatalom, valamint az osztrák kormány megegyezhet e cikkely szövegében. V. M. Moiotov továbbá rámuta­tott arra, hogy. a 33. cikkellyel kap­csolatos szovjet módositó javaslat szükséges volt abból az okból, hogy jelenleg tervek léteznek az úgyne­vezett „európai védelmi közösség" megszervezésére. Ezek a tervek utat nyitnak a német militarizmus felújítására, ami ismét előidézi az „Anschluss" veszélyét. / Molotov továbbá rámutatott, hogy nem meggyőző Figlnek az az állí­tása, amely szerint nem áll fenn az Anschluss veszélye, mert az oszt­rák kormány állítólag nem óhajtja az Anschlusst. Számolni kéli azzal, hogy jelenleg gyarapodnak azok az erők. amelyek meg akarják gyor­sítani a német militarizmus felújí­tását Nyugat-Németországban és azt új Anschluss-terv megvalósítá­sára akarják felhasználni. Figlnek azon keddi kijelentésével kapcsolatban, hogy az osztrák kor. mány elutasítja a Szovjetunió 4b cikkelyre vonatkozó javaslatainak elfogadását, Molotov azt mondotta: Ügy látszik, hogy Figl úr nem mondott semmi újat, összehasonlít­va azzal, amit az előző üléseken Eden és Dulles úr mondottak. A szovjet küldöttség azt várta, hogy az osztrák kormány nagyobb ér­deklődést tanúsít az osztrák állam­szerződés gyors megkötése iránt, mint ahogy az Figl úr mai kijelen­téséiből kitűnik. Azt állítják itt, — folytatta Molotov — hogy a szov. jet javaslatok szerint a külföldi csapatok korlátlan ideig Ausztria területén maradnának. Ez nem fe­lel meg a valóságnak. A szovjet javaslat szerint a külföldi csapatok Ausztria területén először is korlá­tozott* azámban és másodszor bizo­nyos meghatározott ideig, a német békeszerződés megkötéséig, marad­nának. V. M. Molotov továbbá rámuta­tott, hogy a szovjet küldöttség úgy véli, hogyha megvan a megegye­zésre az akarat, akkor találhatunk e cikkely számára olyan megfogal­mazást, amely megfelel a béke biz­tosítása érdekeinek, 'Ausztria érde. keinek, és amely egyúttal pontosan meghatározná és korlátozná az ide­gen csapatok funkcióját, amelyek ideiglenesen Ausztria területén ma­radnak. A Szovjetunió javaslata megfelel Ausztria nemzeti érdekeinek Ez a javaslat semmiképpen sem érinti Ausztriának a többi államokkal va­ló kulturális, közgazdasági, avagy politikai kapcsolatait. Ez a javaslat Ausztriát csupán egy irányban korlátozza. mert csakis a küJföldi csapatoknak oszt. rák területen való ideiglenes tar­tózkodására és Ausztriának kato­nai jellegű egyezményekben való részvételére vonatkozik. A helyzet józan értékelése — hangsúlyozta V. M. Molotov — az osztrák kormányt bigonyos észsze­rű következtetésre vezethetné. Ez a következtetés az lenne, hogy az osztrák szerződés megköthető itt Berlinben, még ezen a héten. Az isztrák kormánynak nincs o(ka ef­utasítani a Szovjetunió szerény ja­vaslatainak elfogadását, amelyeket más kormányok akciói diktálnak. A szovjet küldöttség kért, hogy ne akadályozzák, hanem segítsék elö az osztrák államszerződésnek Ber­linben a legközelebbi napokban való megkötését. Dulles, aki következőnek szólalt fel, megkísérelte, hogy az osztrák államszerződés megkötésének elhú­zódásáért a szovjet kormányt okol­ja. Dulles újból kifejezésre juttatta, hogy az USA kormánya nem óhajt. Ja megkötni az osztrák államszer. zödést és így Ausztriát szabad füg­getlen államként felújítani, mert a szovjet javaslatok ellen nyilatko­zott, amelyek elfogadása megnyitná az utat az osztrák szerződés azon­nali aláírásához. Azok az érvek, amelyeket Dulles hozott fel az USA küldöttsége ál. láspontjának alátámasztására, nem mutattak semmi eredetiséget és Dulles Igyekezett olyan benyomást kelteni, mintha a nemzetközi hely­zetben nem történt volna semmi olyasmi, ami szükségessé tenné az „Anschluss" megakadályozására irá­nyuló intézkedéseket. Utána Bidault szólalt fel. Ö is igyekezett érveket találni a szovjet javaslatok elutasítására. Jogosnak ismerte el a szovjet küldöttségnek azt a törekvését, hogy megakadá­lyozzák az Anschlusst, azonban ki­jelentette, hogy ezt a célt el lehet érni a szerződéstervezet más cik­kelyeivel. Bidault után újból Eden szólalt fél és azt mondotta, hogy nincs mit hozzátennie ahhoz, amit már az ülés elején mondott. Eden felszó­lalásában igyekezett bebizonyítani, hogy az osztrák kormánynak az a nyilatkozata, hogy Ausztria nem lép be katonai társulásokba, nincs el­lentétben azzal, hogy ugyanez az osztrák kormány elutasítja, hogy ezt a kötelezettséget beiktassák a szerződés szövegébe. Eden megkísérelte mentegetni az USA azon eljárását, hogy hadi­támaszpontokát építenek ide­gen területeken, ami, mint ismere. tes, a nemzetközi feszültség egyik oka. Megpróbálta kétségbevonni azt, hogy valóban fennáll-e az An­schluss veszélye azáltal, hogy Nyu­gat - Németország remilitarizálására irányuló politikát folytatnak és hogy összefüggésben áll-e az „eu­rópai védelmi közösség" megalakí­tására irányuló tervekkel. Eden vé­gezetül kijelentette, hogy az angol küldöttség nem fogadhatja el a 4b cikkelyre és a 33. cikkelyre vonat­kozó szovjet javaslatokat. Ezután újból Molotov szólalt fel. Megállapította, hogy kívánatos volna az osztrák küldöttségtől részletesebb magyarázatot hallani álláspontja ma­gyarázatára és azután azokkal az el­lenvetésekkel foglalkozott, amelyeket ezen kz ülésen a szovjet javaslatok el­len felhoztak. Dulles kijelentésére válaszul Mo­lotov hangsúlyozta, hogy mindenki­nek, aki tárgyilagosan vizsgálja azt a kérdést, hogy hogyan folyik az osztrák szerződéstervezet munkája azt kell mondania hogy 1954-ben épp úgy, mint az e'őző években is, az osztrák államszerződés megkötésé­ben mutatkozó huzavonáért nem a Szovjetunió felelős. V. M. Molotov újból hangsú'yoz­ta. hogy a szovjet küldöttség álta! előadott javas'atok értelme nagyon érhető. A Szovjetunió éberséget ta­núsít az , európai védelmi közösség' megteremtésére irányuló tervekkel szemben, mert ezek a tervek a né­met militarizmus felújítására vezet­nek. Ezzel kapcso'atban Molotov rámu­tatott, hogy a szovjet küldöttség szükségesnek tartja azt a kívánságát kifejezni, hogy Franciaország, Ang­lia és az USA ne ragaszkodjanak e szerződéshez, ne követeljék ratifikálá ­sát, mert saját érdekeikben áll épp úgy, mint a Szovjetunió és Ausztria érdekében, valamint Európa és az egész vüág érdekében, hogy a német militarizmus ne újuljon meg és hogy ne váljék új veszéllyé az európai béke szempontjából. Molotov megcáfolta azt a helytelen állítást, hogy állítólag nincs össze­függés az osztrák szerződés és a né­met békeszerződés kérdése között amit főleg Bidault hangsúlyozott. Elegendő megismerni az osztrák szer­ződés szövegét, — mondotta Molotov — hogy meggyőződjünk arról, hogy ez a két kérdés egymással összefügg. V. M. Molotov továbbá válaszolt Eden hozzászólására, amely szerint a Szovjetuniónak az a véleménye, hogy idegen katonai támaszpontokat ne épít­senek idegen területeken, ellentétben áll azzal a szovjet javaslattal, hogy ideiglenesen külföldi katonai egysé­geket hagyjanak Ausztriában. Mi úgy véljük, — mondotta Mo­lotov, — hogy külföldi katonai tá­maszpontok más államok területén olyan elemeket jelentenek, amelyek nyugtalanságot okoznak a nemzet­közi kapcsolatokban, aláássák a bé­két és megsértik azon államok szu­verénitását, amelyekben ezeket a támaszpontokat építik. Ami az Ausztriával kapcsolatos szovjet ja­vaslatokat illeti, — mondotta Molo­tov — jtt arról van szó, hogy ad­dig, amíg nem kötötték meg a né­met békeszerződést és még fenn­állanak a német militarizmus felújí­tására irányuló tervek, melyek ve­szélyeztetik Ausztriát, ideiglenesen hagyjanak katonai egységeket Ausztria területén. Ez tehát kivéte­les eset. Azt javasoljuk, hogy ezt a kérdést oldják meg a négy érde­kelt állam, valamint Ausztria között kötött megegyezéssel. Elismerjük — folytatta Molotov — hogy az idegen katonai egysé­gek osztrák területen való megha­gyása bizonyos mértékig korlátozza Ausztria szuverénitását. Állítjuk azonban, hogy az államszerződés aláírása e korlátozás mellett is legalább 80 százalékban kielégíti Ausztria érdekeit és biztosítja füg­getlenségét. Bidault úr kijelenti, hogy ha füg­getlenséget akarunk nyújtani ak­kor nyujtsilk 100 százalékban. Ilyen esetben azonban felmerül a kérdés, hogy nincs-e bizonyos mértékig korlátozva Franciaország szuvereni­tása azáltal, hogy amerikai támasz­pontok léteznek területén. Nyilván­való, hogy erre a kérdésre igennel kell felelni. Miért nem mondják akkoi ebben az esetben is: ha függetlnség, akkor legyen 100 százalékos ? Edennek a 4b cikkellyel kapcso­latos hozzászólására Molotov kije­lentette, hogy ezzel kapcsolatban csak Eden beszéde szövegének fe­lülvizsgálása után nyilatkozhat. Ami a 33. cikkelyt illeti — mon­dotta Molotov — a szovjet küldött­ség lehetségesnek tartja eredeti ja­vaslata megváltoztatását. Ez a változtatás e cikkely 5. pontjának arra a részére vonatko­zik, amely arról szól, hogy a négy­hatalom kormányainak joguk lesz az osztrák szerződés érvénybelépése után ideiglenesen elhalasztani csa­pataik. kivonását Ausztria megfele­lő övezeteinek területéről egészen a német békeszerződés megkötéséig. A szovjet küldöttség javasolja, hogy az 5. pontnak ezt a részét a követ­kezőképpen fogalmazzák meg: „5. Mivel késedelem állót be a német békeszerződés megkötésében, az USA, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió kormányainak joguk lesz az osztrák álamszerzödés meg­kötése után ideiglenesen elhalaszta­ni csapataik kivonását Ausztria meg­felelő övezeteinek területéről. E mel­lett a négy hatalom kormányai el­kerülhetetlennek ismerik el, hogy legkésőbb 1955-ben újból megtár­gyalják a négy nagyhatalom csapa­tainak Ausztria területéről való ki­vonásánák határidejét." A szovjet kormány — mondotta végezetül Molotov — feltételezi, hogy ez a javaslat eleget tesz az osztrák kormány óhajának. E javaslat cél­ja, hogy hozzájáruljon a z osztrák szerződés haladéktalan megkötésé­hez és így elősegítse a nemzetközi feszültség enyhítését és az európai béke megszilárdítását, ami a szov­jet kormány nézete slfrint a négy hatalom külügyminiszterei ezen ér­tekezletének fő feladata. Molotov után Dulles szólalt fel, aki azonban csupán arra szorítko­zott, hogy kijelentse: a szovjet módosító javaslat szerinte az ere­deti szovjet javaslathoz semmi újat sem tett hozzá. Bidault ugyancsak elutasítóan nyilatkozott a szovjet módosító ja­vaslatról. Figl kijelentette, hogy az osztrák kormány nem egyezhet bele a szer­ződés szövegébe, amely azt ,a meg­állapítást tartalmazza, hogy a csa­patok kivonása határidejének kér­dését majd megtárgyalják. Eden kijelentette, hogy Anglia nem írhat alá olyan osztrák szerző­dést, amely magában foglalná a je­lenlegi értekezleten benyújtott szov­jet javaslatokat. Molotov ismét szólásra emelke­dett és azt mondotta, hogy a szov­jet küldöttség felkéri Ausztria kül­döttségét, hogy tanulmányozza át a Szovjetuniónak ezen az értekezle­ten benyújtott javaslatait és hogy terjessze elő e javaslattal kapcso­latos esetleges módosításait. A szovjet küldöttség — folytat­ta Molotov — mindenképpen arra törekszik, hogy az Ausztriával kö­tendő szerződést itt Berlinben, ezek­ben a napokban írják alá. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha elutasítják azokat a minimális javaslatokat, amelyeket a szovjet küldöttség nyújt be, amellett, hogy a szovjet küldöttség készségét nyilvánítja, hogy megtárgyalja javaslatainak esetleges módosításait, akkor azért, hogy az osztrák szerződést a legkö­zelebbi időben nem írják alá, azok fogják viselni a felelősséget, akik a szovjet javaslatokat elutasították. Bidault ezután mint elnök megál­lapította, hogy ezen a z ülésen nem értek el megegyezést a napirend 3. pontjában. Az ülés végén Molotov javasolta, hogy szerdán délelőtt zárt ülésen folytassák az első napirendi ponttal kapcsolatos vitát és délután a mi­niszterek tartsanak nyilvános ülést, ahol tovább folytatják a második napirendi pont megtárgyalását. Ezenkívül Molotov javasolta, hogy csütörtökön, február 18-án folytas­sák az osztrák kérdésről szóló vitát. E javaslatok ellen egyik fél sem emelt kifogást. Ezzel az ülés véget ért.

Next

/
Thumbnails
Contents