Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-12 / 37. szám, péntek

U J szo 1954. fébru&r 12. A csehszlovák kormány jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez A külügyminisztérium február 10-én jegyzéket intézett az Ame­kai Egyesült Államok nagykövet­ségéhez, amelyben többek között ezekről van szó: »1954. február 5-én a csehszlo­vák légierők kétmotoros repülőgé pe kényszerleszállást végzett Nyu­gat-Németországban, Bayreuth kö­zeléiben. Ez azért történt, mert re­pülés közben csehszlovák terület fö­lött az egyik motor üzemzavar miatt megszűnt működni s a pilóta el­vesztette a tájékozódást. Amikor kifogyott a hajtóanyag, este 6 óra körül, a gép kényszerleszállást vég­zett a mezőn abban a hitben, hogy a Csehszlovák Köztársaság terüle­tén van. Amikor František Zavadilik pi­lótatiszt és Jiŕí Sorm örvezetö-me­chanikus, akik a repülőgépben vol­tak, leszálláskor a közeli birtok la­kosaitól megtudták, hogy a repü­lőgép Nyugat-Németország terüle­tén szállt le, azonnal felkérték a helyi hivatalokat, hogy tegyék le­hetővé számukra a Csehszlovákiába való visszatérést és közvetítsék a csehszlovák hivatalos képviselőkkel való kapcsolatot Ettől az időtől kezdve a fentnevezett két csehszlo vák állampolgár több esetben sür­gette a Csehszlovákiába való azon­nali visszakérést, amit igazolnak az amerikai katonai hivataloknak a nyugati rádióállomások útján kül. dött hivatalos jelentései is. így" az AFP hírügynökség február 6-án jelentette Bayreuthból, hogy »két csehszlovák pilóta, akik repü­lőgépükkel tegnap éjjel nem mesz­sze Bayreuthtói a mezőn leszálltak, kérték, tegyék lehetővé mielőbbi hazatérésüket Csehszlovákiában Még az olyan rádióállomás is, mint az úgynevezett »Szabad Európa« elismerte feburár 6.án, hogy »az amerikai katonai hivatalos körök jelentése alapján mindkét repülő kérte, hogy azonnal szállítsák őket vissza Csehszlovákiában Prágában a csehszlovák repülő­gép Nyugat-Németországban való kényszerleszállásának megállapítása és megerősítése után a külügymt nisztérium 1954. február 6-án di­plomáciai lépést tett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségé­nél, kérvén az emberek és a re­pülőgép gyors visszaszármaztatását. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete 1954. február 7-én írott levelében közölte, hogy »az Ame rikaj Egyesült Államok hivatalai a repülőgép legénységének mindkét tagját azonnal átadják a csehszlo­vák-német határon a meghatáro. zott órában és a csehszlovák hiva­talok által megszabott helyen«. A nagykövet egyúttal közölte, hogy „a repülőgépet, tekintettel sérülésé­re, később adják ki«. Amikor már az átadás idejét és helyét megállapították, az Ameri ka; Egyesült Államok nagykövete február 8-ról 9.re virradó éjszaka közölte, hogy az amerikai hivata­lok csak František Zavadilik tisz­tet adják át és hogy Jirí Sorm őr vezető kiadása nem lehetséges, mi ! vei nevezett állítólag ^politikai me­nedéked kért. Tekintettel a nagykövet megelő­ző közlésére és a nyugati rádió­állomások jelentéseire, mely szerint a legénység mindkét tagja kérte gyor s hazaszállítását Csehszlová­kiába, a külügyminisztérium a nagykövet levelének vétele után azonnal az Amerika; Egyesült Ál lamok nagykövetségéhez fordult, csodálkozását fejezvén ki afölött a hír fölött, hogy Jiri Sorm őr­vezető visszatérése nem lehetséges. A külügyminisztérium egyidejűleg kijelentette, hogy a csehszlovák kormány nem nyugodhat bele ebbe , az egyoldalú közlésbe, amely ko : moly kétségeket vált ki. A cseh- ; szlovák kormány ej van határoz ' va, hogy kellő diplomáciai védel met nyújt a csehszlovák állampol­gárnak, aki nem jószántából került az amerikai hivatalok kezébe, ha­nem annak következtében, hogy a csehszlovák repülőgép eltévedt és kényszerlöszállást végzett Nyugat­Németország területén. A csehszlovák kormány kérte, hogy a csehszlovák hivatalos kép­viseletnek azonnal engedjék meg és tegyék iehetővé a Jirí Sorm örve­ze töve] való kapcsolat fölvételét. Közölte, hogy ebből a célból a kül­ügyminisztérium egy meghatalma­zott tisztviselőjét szándékszik Nyu­gat-Németországba küldeni, aki még ma is vár a szükséges engedélyre. Amikor kitartó sürgetés után František Zavadilik tiszt február 9-én visszatért Csehszlovákiába és részletesen leírta a néhány napig tartó kihallgatások menetét és azo kait a módszereket is, amelyeket mindkét csehszlovák állampolgárral szemben alkalmaztak, kiderült, hogy Jirí Sorm feltételezett kéréséről szóló hír a » politikai menedékkel?, kapcsolatban, nemcsak a legna. gyobb mértékben kétséges, hanem egészen hamis. František Zavadilik tiszt részle­tesen leírta, hogy az amerikai ka­tonai hivatalok és az amerikai kémszolgálat szervei a csehszlovák , KANT IMMÁNUEL Megemlékezés a filozófus halálának 150. év fordulóla alkalmából polgárok kihallgatásánál hogyan igyekeztek megtudakolni különböző állami, katonai és technikai titko kat, hogyan igyekeztek rábeszélni őket arra, árulják el hazájukat, hogyan ígértek nekik anyagi és más kedvezményeket, hogyan fe. nyegették meg őket. mikor ellen­álltak a nyomásnak és ígéreteknek és sürgették Csehszlovákiába való visszatérésüket. Zavadilik tiszt le­írta, hogy február 5-ről 6-ra vir radó egész* éjszakai kivizsgálás után hogyan kaptak reggel felé utasítást arra, hogy menjenek fű­tetlen helyiségbe aludni. Majd né­hány perc múlva újból hívták őket és aztán állandóan zavarták az ame­rikai hírszolgálat ügynökei, úgy hogy Zavadilik tiszt 43 óra alatt egyáltalán nem aludt; ugyanígy volt ez Jirí Sorm örvezetövel is. »A politikai menedékkel* kapcso­latos csaláshoz most újabb hazug­ság járul. Az úgynevezett »Szabad Európa« közvetítésével közölték, hogy állítólag a csehszlovák kor­mány- repülői iránt semmiféle ér­deklődést nem mutatott Ezzel ákarjifflí becsípni a világ közvéle ményét és fokozni akarják a visz szatartott Jirí Sorm örvezetőre gyakorolt nyomást, akinek az ame­rikai hivatalik nemcsak a hazaté­rést és kormánya hivatalos kép. visrlőivel való kapcsolatot teszik lehetetlenné, hanem eltitkolják előt­te azt, hogy a csehszlovák kor­mány kiszabadítása érdekében mi lyen igyekezetet fejt ki. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya ezért a legnagyobb határo­zottsággal tiltakozik a csehszlovák állampolgárok iránt tanúsított dur­va bánásmód ellen, ak'k a repülő­gép megsérü'ése következtében és nem önszántukból kerültek Nyu gat-Nómetország területére az ame­rikai hivatalok kezébe, és akik kényszerleszállásuk hiteles magya­rázata után kérték a Csehszlová­kiába való azonnali visszatérte süket. A csehszlovák kormány hasonlóan tiltakozik a teljesen alaptalan ki­hallgatások ellen, amelyek az ál­lami és katonai titkok kltudako lására irányultak és amelyek ellen­tétben vannak a nemzetközi jog _ legelemibb szabályaival, amelyek ebben az irányban végeredmény­ben a hadifoglyokat is védik. A Csehsz'ovák Köztársaság kor. mánya egyúttal a legélesebben til­takozik Jiŕi Sorm csehszlovák ál­lampolgár erőszakos visszatartása ellen és kéri, hogy többször nyil­vánított kérésére azonnal küldjék vissza Csehszlovákiába." 1804. február 12-én halt meg a Keleti Tenger partján fekvő Königs­bergben 79 éves korában Kant Im­mánuel egyetemi tanár, porosz ki. ráiyi kabinetrendelettel megbélye gezve, miint veszedelmes vallásellenes tanok hirdetője. Már 1755 ben meg. jelent Kantnak egy munkája, amely támadást jelentett a naprendszer örökkévalósága ellen, rést ütött azon a megkövesedett metafizikai feifogá. son^ hogy a föld és a naprendszer egy földöntúli hatalom parancs­szavára létesült s azóta változatlan egyformaságtan végez gépiesen s métlődő körforgást. Kant a stabil newtoni rendszert történeti folyamat tá változtatta s megfogalmazta a nap és a bolygók ködtömegből való keletkezésének elméletét, amit utóbb a színképelemzés igazolt. Engeis lángeszűnek nevezi Kantnak azt a gondolatát, hogy a bolygók és napok idők folyamán keletkeztek. E fölfe­dezés képezte a sarkpontját m nden további haladásnak, a fejlődés elvét kiterjesztették * mindarra, ami a föl dön él, növényeknek, állatoknak ke­ietkezmiök és fejlődniök kellett, van történetük. Kant Nagy Frigyesnek és két utódjának uralkodása alatt, tehát a feudális alapokon nyugvó konok po­rosz abszolutizmus korában élt­Megmozdult a tudományba beavat kozó egyházi világnézet ellen, meg cáfolta az istenbizonyítékokiat, a köz. társaságról mint legószszerűbb ál lamformáról álmodozott. És utalt az emberi gondoskodás ellentmondá­saira. de nem ismerte fel róluk, hogy bennük a lét ellentmondásossága, dialektikája tükröződ k. 1781-től kezdve Kant három nagy műben, az úgynevezett észknti'kák ban foglalkozott a logika, az etika és az esztétika problémáival. A gon­dolkodás nagyenergiájú atlétája Ja­kot t törékeny testében. Ügyelt azon­ban arra, hogy se a rendőrség gya­núját, se kisípol gár-társiinak bizal­matlanságát ne keltse fel az agy. sejtjeiben végzett szellemi tornagya. korlatok meréfizségévei. Bátor nekilendülésekkel váltakozó félútoinmegállás jellemzi Kantot. Le­nin utiait bölcseleteinek ambivalens, kétértelmű jellegére, materialistának tekinthető- annyiban, hogy elismeri a tárgyi világ létezését tudatunkon ki. vül, másrészt azonban az idealizmus ingoványába téved akkor, amikor a dolgok megismerhetőségét — az ál­tala a természet törvényadójának tekintett ész segítségével tagadta. Kant az iistenbizonyitékokat el. vetette, de a vallást mint erkölcsi szükségletet egy mellékajtón vissza. bocsátotta etikai rendszerébe. A köz­társaságot a gyakorlati étsz követel'­ményének nevezi, ám hozzáfűzte eh­hez, hogy megvalósítását scdia nem lehet elérni. Kant a bölcselet nagy problémáit forgatta fejében, de végül bátortalan kispolgári megalkuvá­saiénál kötött ki. Oszitálymentes tár­sadalmat a filozófusok uralmától re­mélt, de azt kívánta, hogy ne vegyék azok a hatalmat a kezükbe, marad­janak meg tanácsadóknak. Lenin mint filozófus nem habozott a hatalom megragadására, amikor erre alkalom kínálkozott. Egyébként ő e század első évtizedé­ben azok ellen az új-kantiánusok el­len fordult, akik a revizonistílkkal össziefogva a maryizmus forradalmi magvát nyugalmas és a végtelensé­gig elhúzódó evolúcióvá akarták kö­dösiteni. Sas Andor A kassai tudósíte-toborzó iroda segít a munkaerők toborzásában Szlovákiában az első tudósító-to­borzó irodát még a mult év végén Kassán szervezték meg Az irodának áttekintése van a kassai kerület üze­meinek és vál'a'atainak összes betöl­tetlen helyeiről és segít a szén.pár: dolgozók toborzásának megszervezé­sében is. Pontos és részletes fe'vilá­gosításokat nyújt az egyes üzemen és vállalatok bér-, munka- és szo­ciális fe'téte'eiről és elintézi az összes formaságokat a munkaerőügyi referá­tuson az új munkahelyre való belé­péssel kapcso'atban. A szénipari do 1 güzók toborzásában az év kezdetétö' 19 munkaerőt nyert meg az ostrava­karvini körzet részére. A tudósító­i i toborzó irodában megtekinthetjük azo­kat a fényképeket, amelyek a bányász­üzemek és az állami munkaerőtarta­lékok tanintézetei bányászainak é'etét mutatiák. A tudósító-toborzó irodának át­tekintése van a lakás'ehetöségekről is így például Máté Gyu'a kassai bányász esetében egy családi ház k.cserélését közvetítette és így le­hetővé tette hogy vég'eg az ostrava­karvini bányákban maradhasson Az irodai munkába lépni akaró háztartás, beli asszonyok részére is kedvező fog­lalkozást keres, mégpedig vagy az adminisztratívában vagy az elosztás­i ban eset'eg az iparban. A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában 3. A parasztság rétegeződése Lenin hármas jelszavának óriá­si jelentősége abban van, hogy a parasztságra nem úgy néz, mint egészre, hanem felfedi, hogy a pa­rasztság különböző szociális cso­portokból áll: szegény parasztok­ból, középparasztokbő! és kulákok­ból. „Érthető — állapítja meg Sztá. lin elvtárs — hogy ezekhez a cso­portokhoz való viszonyunk nem le­het egyforma. A szegényparaszt­ság a munkásosztály támasza, a középparasztság szövet s é­gesünk és a kulák osztály, ellenségünk — ilyen ezekhez a szociális csoportokhoz való vi­szonyunk". Lenin tehát jelszavában meghatározta a munkásosztálynak a parasztság egyes rétegeihez való viszonyát, és ezzel egyidejűleg rá­mutat arra is, hogy a parasztság, amíg egyénileg gazdálkodik és kis­árutermelést folytat, soraiból állán dóan tőkéseket termel és a munkás­osztálynak a parasztsággal való szövetsége csak akkor lehet tartós, ha ez a szövetség a parasztságból kitermelt tőkés e emek elleni har. con a'apszik. Miért? Azért, mert a munkásosztály politikája egyrészt a mindennemű kizsákmányolás és osztályok megszüntetésére irányul, másrészt, mert a dolgozó paraszt­ság, tehát "a kis. és középparasztok érdekei is azt kívánják, hogy fneg­szabaduljanak a saját soraikból ki­termelt tőikés elemektől, a kulákok­tól, — korlátozzák, majd megtörjék politikai és gazdasági hatalmukat. S éppen abból kifolyólag, hogy Lenin hármas jelszava a paraszt, ságot ' szociális csoportokra bontja fel, amely csoportokhoz különböző a munkásosztály Viszonya, e jelszó alksímazása a munkásosztály poli­tikájában nemcsak az egyénileg gazdálkodó parasztsággal szemben érvényes, hanem érvényes azután is, amikor a szövetkezetek alakításával a falvakon a szocializmus építésé, nek az útjára léptünk, mert hiszen e jelszó alkalmazása határozza meg, hogy a parasztság mely rétegeit fogadjuk be a szövetkezetbe. Ha a szövetkezetek alakításában nem a lenini hármas jelszó következetes alkalmazása szerint járnánk el, ak kor ez azt jelentené, hogy elvet­nénk a parasztságnak szociális cso portokra való rétegezödését, s nem tennénk különbséget a kisparaszt, középparaszt és kulák 'között. Azt jelentené, hogy paraszt és paraszt az egy, mindegy, hogy szegén ypa rasztról vagy pedig kulákról van szó — tehát azt jelentené, hogy a falun letérnénk az osztályharc útjá­ról, azt jelentené, hogy letérnénk a leninizmus útjáról. A szegényparasztsáy A munkásosztály támasza a fa­lun a szegényparasztság és a szö­vetkezeti gazdálkodás által létre­jött konkrét helyzetben a szövetke­zeti parasztság. Mit jelent az, hogy a szegényparasztság a munkásosz tály támasza? Ez azt jelenti, hogy osztályhe'.yzeténél fogva a szegény, paraszt áll legközelebb a munkás­osztály politikájához, vagyis, ah­hoz a politikához, amely áz osztá­lyok megszüntetésére irányul. Tá­maszunk a szegényparaszt azért, mert a kapitalizmus idején <t pa. rasztság legkizsákmányoltabb réte­ge volt, mely munkaerejét nem­csali közvetve, mint a középpa raszt, hanem közvetlenül is kény telen volt áruba bocsátani. Az egy két holdas kisparaszt földjéből meg élhetésének csak égy kis részét tud | ta biztosítani, a másik, a nagyobbik i részt bérmunkával kellett megke j recnie. A szegényparaszt tehát i részben kistermelő, részber, bér j munkás, tehát érdekei lényegében Összevágnak a munkásosztály érde­kelvel^ azzal, hogy megszüntesse az embernek ember által való kizsák­mányolását. Ezért támaszunk a sze­gényparaszt. Bár a felszabadulás után a pa­rasztság szociális összetételében, ré. tegezíidésében jelentős változások állottak be, a szegényparasztság je­lentős része a középparaszt szín­vonalára emelkedett, a falun még ma is jelentős szegényparaszti ré­teg van, csak nem abban az érte. lemben, mint a felszabadulás előtt, a kapitalizmus idején volt. A sze­gényparasztság szociális helyzete óriási változáson ment át, össze­hasonlíthatatlanul más anyagi kö­rülmények között él. E változás el­sősorban is abban áll, hogy a sze­gínyparaszt lényegében megszűnt a falu kizsákmányolt eleme lenni. Nagyrészük belépett a szövetkeze­tekbe, másrészük — gazdaságának megtartása mellett — az iparban, a környező állami gazdaságokon, a gép. é 3V traktorállomásokon és más helyeken helyezkedett e] és ta­Iáit magának biztos megélhetést. A szegényparasztság a falusi pro. letárokkal és félproletárokkal, a fa­lun lakó, de az iparban dolgozó munkásokkal, až állami gazdaságok, j valamint a gép. és traktorállomá sok dolgozóival együtt szilárd tá­masza a munkásosztálynak célkitü zésej valóraváltásában. Azonban az. hogy a szegényparasztság táma izünk nem szabad, hogy olyan ér­| telemben megtévesszen bennünket, hogy úgy nézzünk rá, mint a leg­öntudatosabb ipar-; munkásra. Ha helyenként a szegényparaszttal szemben helytelenül jártak el; ak­kor ez éppen arra vezethető vissza, hogy félreértették és félremagya­rázták a lenini hármas jelszónak a szegényparasztra vonatkozó részét. Támaszunk a szegényparaszt, — ezt több helyen úgy értelmezték, hogy a szegényparaszt proletárön­tudattal rendelkezik, fenntartás nél­kül követi a munkásosztályt és azonnal magáévá teszi annak poli­tikáját. A szegényparaszthoz való viszonyunkban állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a szegénypa­raszt osztályhelyzeténél fogva táma. sza a munkásosztálynak, de mint kistulajdonos kapitalista csökévé, nyekkel terhelt, s éppen ezért a sze­gényparasztságnál is — bár nem olyan mértékben mint a középpa­rasztná] — fennáll Leninnek az a tanítása, hogy a paraszt, mint dol­gozó a proletáriátushoz húz és mint kistulajdonos a burzsoáziához, a kapitalizmushoz. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy a szegényparasztok között végzett politikai felvilágosí­tó és meggyőző munkára az eddi­gieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani és éppen a felvilágosító munka eredményeképpen kell elérni, hogy a szegényparaszt necsak osz­tályhe yzeténél fogva, hanem öntu­datra ébredés által ;s a munkás, osztály szilárd támasza legyen a lalun. Bátky László

Next

/
Thumbnails
Contents