Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-12 / 37. szám, péntek

U J szo 1954. fébru&r 12. A csehszlovák kormány jegyzéket intézett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségéhez A külügyminisztérium február 10-én jegyzéket intézett az Amekai Egyesült Államok nagykövetségéhez, amelyben többek között ezekről van szó: »1954. február 5-én a csehszlovák légierők kétmotoros repülőgé pe kényszerleszállást végzett Nyugat-Németországban, Bayreuth közeléiben. Ez azért történt, mert repülés közben csehszlovák terület fölött az egyik motor üzemzavar miatt megszűnt működni s a pilóta elvesztette a tájékozódást. Amikor kifogyott a hajtóanyag, este 6 óra körül, a gép kényszerleszállást végzett a mezőn abban a hitben, hogy a Csehszlovák Köztársaság területén van. Amikor František Zavadilik pilótatiszt és Jiŕí Sorm örvezetö-mechanikus, akik a repülőgépben voltak, leszálláskor a közeli birtok lakosaitól megtudták, hogy a repülőgép Nyugat-Németország területén szállt le, azonnal felkérték a helyi hivatalokat, hogy tegyék lehetővé számukra a Csehszlovákiába való visszatérést és közvetítsék a csehszlovák hivatalos képviselőkkel való kapcsolatot Ettől az időtől kezdve a fentnevezett két csehszlo vák állampolgár több esetben sürgette a Csehszlovákiába való azonnali visszakérést, amit igazolnak az amerikai katonai hivataloknak a nyugati rádióállomások útján kül. dött hivatalos jelentései is. így" az AFP hírügynökség február 6-án jelentette Bayreuthból, hogy »két csehszlovák pilóta, akik repülőgépükkel tegnap éjjel nem meszsze Bayreuthtói a mezőn leszálltak, kérték, tegyék lehetővé mielőbbi hazatérésüket Csehszlovákiában Még az olyan rádióállomás is, mint az úgynevezett »Szabad Európa« elismerte feburár 6.án, hogy »az amerikai katonai hivatalos körök jelentése alapján mindkét repülő kérte, hogy azonnal szállítsák őket vissza Csehszlovákiában Prágában a csehszlovák repülőgép Nyugat-Németországban való kényszerleszállásának megállapítása és megerősítése után a külügymt nisztérium 1954. február 6-án diplomáciai lépést tett az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségénél, kérvén az emberek és a repülőgép gyors visszaszármaztatását. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete 1954. február 7-én írott levelében közölte, hogy »az Ame rikaj Egyesült Államok hivatalai a repülőgép legénységének mindkét tagját azonnal átadják a csehszlovák-német határon a meghatáro. zott órában és a csehszlovák hivatalok által megszabott helyen«. A nagykövet egyúttal közölte, hogy „a repülőgépet, tekintettel sérülésére, később adják ki«. Amikor már az átadás idejét és helyét megállapították, az Ameri ka; Egyesült Államok nagykövete február 8-ról 9.re virradó éjszaka közölte, hogy az amerikai hivatalok csak František Zavadilik tisztet adják át és hogy Jirí Sorm őr vezető kiadása nem lehetséges, mi

! vei nevezett állítólag ^politikai menedéked kért. Tekintettel a nagykövet megelőző közlésére és a nyugati rádióállomások jelentéseire, mely szerint a legénység mindkét tagja kérte gyor

s hazaszállítását Csehszlovákiába, a külügyminisztérium a nagykövet levelének vétele után azonnal az Amerika; Egyesült Ál lamok nagykövetségéhez fordult, csodálkozását fejezvén ki afölött a hír fölött, hogy Jiri Sorm őrvezető visszatérése nem lehetséges. A külügyminisztérium egyidejűleg kijelentette, hogy a csehszlovák kormány nem nyugodhat bele ebbe , az egyoldalú közlésbe, amely ko : moly kétségeket vált ki. A cseh- ; szlovák kormány ej van határoz ' va, hogy kellő diplomáciai védel met nyújt a csehszlovák állampolgárnak, aki nem jószántából került az amerikai hivatalok kezébe, hanem annak következtében, hogy a csehszlovák repülőgép eltévedt és kényszerlöszállást végzett NyugatNémetország területén. A csehszlovák kormány kérte, hogy a csehszlovák hivatalos képviseletnek azonnal engedjék meg és tegyék iehetővé a Jirí Sorm örveze töve] való kapcsolat fölvételét. Közölte, hogy ebből a célból a külügyminisztérium egy meghatalmazott tisztviselőjét szándékszik Nyugat-Németországba küldeni, aki még ma is vár a szükséges engedélyre. Amikor kitartó sürgetés után František Zavadilik tiszt február 9-én visszatért Csehszlovákiába és részletesen leírta a néhány napig tartó kihallgatások menetét és azo kait a módszereket is, amelyeket mindkét csehszlovák állampolgárral szemben alkalmaztak, kiderült, hogy Jirí Sorm feltételezett kéréséről szóló hír a » politikai menedékkel?, kapcsolatban, nemcsak a legna. gyobb mértékben kétséges, hanem egészen hamis. František Zavadilik tiszt részletesen leírta, hogy az amerikai katonai hivatalok és az amerikai kémszolgálat szervei a csehszlovák , KANT IMMÁNUEL Megemlékezés a filozófus halálának 150. év fordulóla alkalmából polgárok kihallgatásánál hogyan igyekeztek megtudakolni különböző állami, katonai és technikai titko kat, hogyan igyekeztek rábeszélni őket arra, árulják el hazájukat, hogyan ígértek nekik anyagi és más kedvezményeket, hogyan fe. nyegették meg őket. mikor ellenálltak a nyomásnak és ígéreteknek és sürgették Csehszlovákiába való visszatérésüket. Zavadilik tiszt leírta, hogy február 5-ről 6-ra vir radó egész* éjszakai kivizsgálás után hogyan kaptak reggel felé utasítást arra, hogy menjenek fűtetlen helyiségbe aludni. Majd néhány perc múlva újból hívták őket és aztán állandóan zavarták az amerikai hírszolgálat ügynökei, úgy hogy Zavadilik tiszt 43 óra alatt egyáltalán nem aludt; ugyanígy volt ez Jirí Sorm örvezetövel is. »A politikai menedékkel* kapcsolatos csaláshoz most újabb hazugság járul. Az úgynevezett »Szabad Európa« közvetítésével közölték, hogy állítólag a csehszlovák kormány- repülői iránt semmiféle érdeklődést nem mutatott Ezzel ákarjifflí becsípni a világ közvéle ményét és fokozni akarják a visz szatartott Jirí Sorm örvezetőre gyakorolt nyomást, akinek az amerikai hivatalik nemcsak a hazatérést és kormánya hivatalos kép. visrlőivel való kapcsolatot teszik lehetetlenné, hanem eltitkolják előtte azt, hogy a csehszlovák kormány kiszabadítása érdekében mi lyen igyekezetet fejt ki. A Csehszlovák Köztársaság kormánya ezért a legnagyobb határozottsággal tiltakozik a csehszlovák állampolgárok iránt tanúsított durva bánásmód ellen, ak'k a repülőgép megsérü'ése következtében és nem önszántukból kerültek Nyu gat-Nómetország területére az amerikai hivatalok kezébe, és akik kényszerleszállásuk hiteles magyarázata után kérték a Csehszlovákiába való azonnali visszatérte süket. A csehszlovák kormány hasonlóan tiltakozik a teljesen alaptalan kihallgatások ellen, amelyek az állami és katonai titkok kltudako lására irányultak és amelyek ellentétben vannak a nemzetközi jog _ legelemibb szabályaival, amelyek ebben az irányban végeredményben a hadifoglyokat is védik. A Csehsz'ovák Köztársaság kor. mánya egyúttal a legélesebben tiltakozik Jiŕi Sorm csehszlovák állampolgár erőszakos visszatartása ellen és kéri, hogy többször nyilvánított kérésére azonnal küldjék vissza Csehszlovákiába." 1804. február 12-én halt meg a Keleti Tenger partján fekvő Königsbergben 79 éves korában Kant Immánuel egyetemi tanár, porosz ki. ráiyi kabinetrendelettel megbélye gezve, miint veszedelmes vallásellenes tanok hirdetője. Már 1755 ben meg. jelent Kantnak egy munkája, amely támadást jelentett a naprendszer örökkévalósága ellen, rést ütött azon a megkövesedett metafizikai feifogá. son^ hogy a föld és a naprendszer egy földöntúli hatalom parancsszavára létesült s azóta változatlan egyformaságtan végez gépiesen s métlődő körforgást. Kant a stabil newtoni rendszert történeti folyamat tá változtatta s megfogalmazta a nap és a bolygók ködtömegből való keletkezésének elméletét, amit utóbb a színképelemzés igazolt. Engeis lángeszűnek nevezi Kantnak azt a gondolatát, hogy a bolygók és napok idők folyamán keletkeztek. E fölfedezés képezte a sarkpontját m nden további haladásnak, a fejlődés elvét kiterjesztették * mindarra, ami a föl dön él, növényeknek, állatoknak keietkezmiök és fejlődniök kellett, van történetük. Kant Nagy Frigyesnek és két utódjának uralkodása alatt, tehát a feudális alapokon nyugvó konok porosz abszolutizmus korában éltMegmozdult a tudományba beavat kozó egyházi világnézet ellen, meg cáfolta az istenbizonyítékokiat, a köz. társaságról mint legószszerűbb ál lamformáról álmodozott. És utalt az emberi gondoskodás ellentmondásaira. de nem ismerte fel róluk, hogy bennük a lét ellentmondásossága, dialektikája tükröződ k. 1781-től kezdve Kant három nagy műben, az úgynevezett észknti'kák ban foglalkozott a logika, az etika és az esztétika problémáival. A gondolkodás nagyenergiájú atlétája Jakot t törékeny testében. Ügyelt azonban arra, hogy se a rendőrség gyanúját, se kisípol gár-társiinak bizalmatlanságát ne keltse fel az agy. sejtjeiben végzett szellemi tornagya. korlatok meréfizségévei. Bátor nekilendülésekkel váltakozó félútoinmegállás jellemzi Kantot. Lenin utiait bölcseleteinek ambivalens, kétértelmű jellegére, materialistának tekinthető- annyiban, hogy elismeri a tárgyi világ létezését tudatunkon ki. vül, másrészt azonban az idealizmus ingoványába téved akkor, amikor a dolgok megismerhetőségét — az általa a természet törvényadójának tekintett ész segítségével tagadta. Kant az iistenbizonyitékokat el. vetette, de a vallást mint erkölcsi szükségletet egy mellékajtón vissza. bocsátotta etikai rendszerébe. A köztársaságot a gyakorlati étsz követel'ményének nevezi, ám hozzáfűzte ehhez, hogy megvalósítását scdia nem lehet elérni. Kant a bölcselet nagy problémáit forgatta fejében, de végül bátortalan kispolgári megalkuvásaiénál kötött ki. Oszitálymentes társadalmat a filozófusok uralmától remélt, de azt kívánta, hogy ne vegyék azok a hatalmat a kezükbe, maradjanak meg tanácsadóknak. Lenin mint filozófus nem habozott a hatalom megragadására, amikor erre alkalom kínálkozott. Egyébként ő e század első évtizedében azok ellen az új-kantiánusok ellen fordult, akik a revizonistílkkal össziefogva a maryizmus forradalmi magvát nyugalmas és a végtelenségig elhúzódó evolúcióvá akarták ködösiteni. Sas Andor A kassai tudósíte-toborzó iroda segít a munkaerők toborzásában Szlovákiában az első tudósító-toborzó irodát még a mult év végén Kassán szervezték meg Az irodának áttekintése van a kassai kerület üzemeinek és vál'a'atainak összes betöltetlen helyeiről és segít a szén.pár: dolgozók toborzásának megszervezésében is. Pontos és részletes fe'világosításokat nyújt az egyes üzemen és vállalatok bér-, munka- és szociális fe'téte'eiről és elintézi az összes formaságokat a munkaerőügyi referátuson az új munkahelyre való belépéssel kapcso'atban. A szénipari do

1 güzók toborzásában az év kezdetétö' 19 munkaerőt nyert meg az ostravakarvini körzet részére. A tudósítói

i toborzó irodában megtekinthetjük azokat a fényképeket, amelyek a bányászüzemek és az állami munkaerőtartalékok tanintézetei bányászainak é'etét mutatiák. A tudósító-toborzó irodának áttekintése van a lakás'ehetöségekről is így például Máté Gyu'a kassai bányász esetében egy családi ház k.cserélését közvetítette és így lehetővé tette hogy vég'eg az ostravakarvini bányákban maradhasson Az irodai munkába lépni akaró háztartás, beli asszonyok részére is kedvező foglalkozást keres, mégpedig vagy az adminisztratívában vagy az elosztási ban eset'eg az iparban. A lenini hármas jelszó alkalmazása pártunk parasztpolitikájában 3. A parasztság rétegeződése Lenin hármas jelszavának óriási jelentősége abban van, hogy a parasztságra nem úgy néz, mint egészre, hanem felfedi, hogy a parasztság különböző szociális csoportokból áll: szegény parasztokból, középparasztokbő! és kulákokból. „Érthető — állapítja meg Sztá. lin elvtárs — hogy ezekhez a csoportokhoz való viszonyunk nem lehet egyforma. A szegényparasztság a munkásosztály támasza, a középparasztság szövet s égesünk és a kulák osztály, ellenségünk — ilyen ezekhez a szociális csoportokhoz való viszonyunk". Lenin tehát jelszavában meghatározta a munkásosztálynak a parasztság egyes rétegeihez való viszonyát, és ezzel egyidejűleg rámutat arra is, hogy a parasztság, amíg egyénileg gazdálkodik és kisárutermelést folytat, soraiból állán dóan tőkéseket termel és a munkásosztálynak a parasztsággal való szövetsége csak akkor lehet tartós, ha ez a szövetség a parasztságból kitermelt tőkés e emek elleni har. con a'apszik. Miért? Azért, mert a munkásosztály politikája egyrészt a mindennemű kizsákmányolás és osztályok megszüntetésére irányul, másrészt, mert a dolgozó parasztság, tehát "a kis. és középparasztok érdekei is azt kívánják, hogy fnegszabaduljanak a saját soraikból kitermelt tőikés elemektől, a kulákoktól, — korlátozzák, majd megtörjék politikai és gazdasági hatalmukat. S éppen abból kifolyólag, hogy Lenin hármas jelszava a paraszt, ságot ' szociális csoportokra bontja fel, amely csoportokhoz különböző a munkásosztály Viszonya, e jelszó alksímazása a munkásosztály politikájában nemcsak az egyénileg gazdálkodó parasztsággal szemben érvényes, hanem érvényes azután is, amikor a szövetkezetek alakításával a falvakon a szocializmus építésé, nek az útjára léptünk, mert hiszen e jelszó alkalmazása határozza meg, hogy a parasztság mely rétegeit fogadjuk be a szövetkezetbe. Ha a szövetkezetek alakításában nem a lenini hármas jelszó következetes alkalmazása szerint járnánk el, ak kor ez azt jelentené, hogy elvetnénk a parasztságnak szociális cso portokra való rétegezödését, s nem tennénk különbséget a kisparaszt, középparaszt és kulák 'között. Azt jelentené, hogy paraszt és paraszt az egy, mindegy, hogy szegén ypa rasztról vagy pedig kulákról van szó — tehát azt jelentené, hogy a falun letérnénk az osztályharc útjáról, azt jelentené, hogy letérnénk a leninizmus útjáról. A szegényparasztsáy A munkásosztály támasza a falun a szegényparasztság és a szövetkezeti gazdálkodás által létrejött konkrét helyzetben a szövetkezeti parasztság. Mit jelent az, hogy a szegényparasztság a munkásosz tály támasza? Ez azt jelenti, hogy osztályhe'.yzeténél fogva a szegény, paraszt áll legközelebb a munkásosztály politikájához, vagyis, ahhoz a politikához, amely áz osztályok megszüntetésére irányul. Támaszunk a szegényparaszt azért, mert a kapitalizmus idején <t pa. rasztság legkizsákmányoltabb rétege volt, mely munkaerejét nemcsali közvetve, mint a középpa raszt, hanem közvetlenül is kény telen volt áruba bocsátani. Az egy két holdas kisparaszt földjéből meg élhetésének csak égy kis részét tud | ta biztosítani, a másik, a nagyobbik i részt bérmunkával kellett megke j recnie. A szegényparaszt tehát i részben kistermelő, részber, bér j munkás, tehát érdekei lényegében Összevágnak a munkásosztály érdekelvel^ azzal, hogy megszüntesse az embernek ember által való kizsákmányolását. Ezért támaszunk a szegényparaszt. Bár a felszabadulás után a parasztság szociális összetételében, ré. tegezíidésében jelentős változások állottak be, a szegényparasztság jelentős része a középparaszt színvonalára emelkedett, a falun még ma is jelentős szegényparaszti réteg van, csak nem abban az érte. lemben, mint a felszabadulás előtt, a kapitalizmus idején volt. A szegényparasztság szociális helyzete óriási változáson ment át, összehasonlíthatatlanul más anyagi körülmények között él. E változás elsősorban is abban áll, hogy a szegínyparaszt lényegében megszűnt a falu kizsákmányolt eleme lenni. Nagyrészük belépett a szövetkezetekbe, másrészük — gazdaságának megtartása mellett — az iparban, a környező állami gazdaságokon, a gép. é

3V traktorállomásokon és más helyeken helyezkedett e] és taIáit magának biztos megélhetést. A szegényparasztság a falusi pro. letárokkal és félproletárokkal, a falun lakó, de az iparban dolgozó munkásokkal, až állami gazdaságok, j valamint a gép. és traktorállomá sok dolgozóival együtt szilárd támasza a munkásosztálynak célkitü zésej valóraváltásában. Azonban az. hogy a szegényparasztság táma izünk nem szabad, hogy olyan ér| telemben megtévesszen bennünket, hogy úgy nézzünk rá, mint a legöntudatosabb ipar-; munkásra. Ha helyenként a szegényparaszttal szemben helytelenül jártak el; akkor ez éppen arra vezethető vissza, hogy félreértették és félremagyarázták a lenini hármas jelszónak a szegényparasztra vonatkozó részét. Támaszunk a szegényparaszt, — ezt több helyen úgy értelmezték, hogy a szegényparaszt proletáröntudattal rendelkezik, fenntartás nélkül követi a munkásosztályt és azonnal magáévá teszi annak politikáját. A szegényparaszthoz való viszonyunkban állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a szegényparaszt osztályhelyzeténél fogva táma. sza a munkásosztálynak, de mint kistulajdonos kapitalista csökévé, nyekkel terhelt, s éppen ezért a szegényparasztságnál is — bár nem olyan mértékben mint a középparasztná] — fennáll Leninnek az a tanítása, hogy a paraszt, mint dolgozó a proletáriátushoz húz és mint kistulajdonos a burzsoáziához, a kapitalizmushoz. Ebből pedig az következik, hogy a szegényparasztok között végzett politikai felvilágosító és meggyőző munkára az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani és éppen a felvilágosító munka eredményeképpen kell elérni, hogy a szegényparaszt necsak osztályhe yzeténél fogva, hanem öntudatra ébredés által ;s a munkás, osztály szilárd támasza legyen a lalun. Bátky László