Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-11 / 36. szám, csütörtök

UJSZO 1954. február 12. A horná-suchai Gottwald elnök-bánya dolgozóinak ősszüzemi kötelezettségvállalása Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére (Folytatás az l. oldalról.) Terven felül áttörni: 1954. május 14g a CsKP X. kongresszusáig a Bányásznap! g 1954. november 7-ig 1954. év végéig 150 m folyosót és feltárást 60 m folyosót és feltárásit 100 m folyosót és feltárást 70 m folyosót és feltárást 7ft m folyosót és feltárást összesen az 1954. évben ter. ven felül Az önköltséget 0.50 koronával "csökkentik minden egyes fejtett ton nánál és ezzeä nemzetgazdaságunk részére félmilliós összeget megtakart tani. Ennek az összegnek 60%-át az energiával való takarékoskodással, 20% -át a támfa ÚJ raf elhasználásával és a vasállvány veszteség csökkent é­Béved, a további 20%-ot pedig a töb bi anyaggal való takarékoskodással és a többi költségek csökkentésével érik ei. n. Hogy a verseny az összes részve­vök naipi ügyévé váljék, hogy blzto sütva legyen tartós aktivitásuk és hogy a verseny tovább terjedjen, a következő intézkedéseket valósítják meg; 1. A munkaszakasz veaetól napon­ta felvilágosítják csoportjaikait aa eredmények bejegyzésénéi a szaka­szon lévő állapotokról, a napi kötele zett ségváUalásrôl, a szakaszterv és köteiezettségváliialás teljesítéséről. A kötelezettségvállalás nemteljesítése esetén azonnal intézkednek, hogy biztosítsák a kötelezettségvállalás teljesítését. (Felelősek «a munkasza kaszvezetők.) 2. Hetenként egyszer a termelési tanácskoizásofcon, amelyeket a sza. kaszbizalnjiak irányítanak a körzet­felügyelök értékelik a mult héten végzett munkát és közlik a munka kollektívákkal a kötelezet tségváJa. lások teljesítését. (Felelősek a eza­kaszbizalmlak és köraetfelügyelők.) 3. A verseny eredményeit naponta nyilvánosságra hozzák a kifüggesz­tett tábJákon. (Felelősek a munka­azakaszvezetők.) 4. A kötelezettségvállalás példás teljesítését villáműjságokkal, az üzemi újságban és az üzemi rádió­ban közzétett jelentésekkel értékelik. Ezzei szemben kipellengérezik a kö­telezettségvállalás nemteljesítését. (Felelős az üzemi tanács elnöke, Fol. warozny elvtárs.) 450 m folyosót és féltárást 5. Rendszeresen, havonként egyszer értékelik az egyes szakaszok köte­lezettségváalalásait a szakaszgyűlése­ken. A gyűléseket a szakaszbizalmi ak irányítják, jelentést pedig a sssa kasz technikusai tesznek. (Felelősek a szakaszbi zal m iak és munkasza­kaszvezetők.) Rendszeresen, havanként egyszer értékelik az ősszüzemi kötelezettség vállalás teljesítését a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom gyűlésén. (Jelentést a főmérnök és az üzemi tanács elnöke tesz.) 6. A CsISz üzemi szervezete rend­szeresen, havi taggyűlésein értékeli az ifjúsági Gu^ Fuéíková roham­csapat és az üzem összes ifjú dol­gozóinak kötelezett ségváliiaLása tel jesíitését és mumfeáját. Tagjait és az üzem egész Ifjúságát az öaeaes fel adatok példás teljesítésére és a szo­ciálisba munkaversenyben való aktív részvételre vezetik. (Felelős a CsISz ősszüzemi bizottságának elnöke, To­mánek elvtárs.) 7. Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszervezeteinek bizottsá­gai és az ősszüzemi bizottság rend­szeresen, minden 14 napban bizott­sági gyűléseken és havonként egy­szer, a taggyűléseken megvalósítják a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzését az egyes munkahelyeken és a pártcsoportok és agitátorok közvetítésével mozgósítják a dolgo­zókat mindenütt ott, ahol a kötele­zettségvállalást nem teljesitik meg­felelő módon. (Felelősek az ősszüze­mi bizottság elnöke és Csehszlová­kia Kommunista Pártja üzemi szer­vezetének elnökei.) m. Az Üzem vezetősége és a techni­kusok biztosítják az előfeltételek megteremtését a kollektívák és az egyének összes kötelezettségvállalá­sainak teljesítésére a technikai fej­lődés és az üzem technikai szerve­zési intézkedéseire vonatkozó tervek által megszabott feladatok tartóé teljesítésével, továbbá az összes in­tézkedések teljesítésével, amelyek pártunk és kormányunk 1954. évi januári határozatából hárulnak ránk. IV. A dolgozók, az üzem vezetősége, a szakszervezet és a CsISz üzemi szervezete feladatainak pontosabb körülhatárolása érdekében, továbbá, hogy világos távlatokat állítsanak az üzem fejlődése szempontjából és az Összes alkalmazottak anyagi és kulturális színvonala növekedése cél­jából, ez év február végóig megkö­tik a kollektív szerződést (Felelős A. Folwarczny elvtárs, az üzemi ta­nács elnöke, Tománek elvtárs, a ; CsISz ősszüzemi bizottságának elnö­ke és Böhm elvtárs, az üzem igaz­gatója.) Az üzem alkalmazottai úgy gon­! dolják, hogy kötelezettségvállalásuk i jelentős hozzájárulás nemzetgazda­| ságunk. valamint pártunk és kormá­' nyunk 1954. évi Januári határozatá­nak teljesítéséhez. Ennek a határo­zatnak teljesítése kell, hogy első­rendű feladata legyen körzetünk­nek. Szükséges, hogy ťizemeimkben mindenki a lehető legnagyobb mér­tékben hozzájáruljon a szénfejtés fejlődéséhez az 1954. évben. Ezért a horná suchai Gottwald elnök-bá­nya dolgozói ősszüzemi kötelezett­ségvállalásukat elküldik az osztra­va-karvini körzet összes bányáinak és felhívják őket a kötelezettség­vállalások harcos megkötésére, ame­lyek teljes mértékben biztosítanák az összes halaszthatatlan intézkedé­sek teljesítését a szénipar és szén­fejtés fejlődése érdekében az 1954. évben és amelyek hazánkban a szo- j aializmus építésében való hatalmas részvételt és a világbéke megszilár­dítását Jelenítenék. ArnoSt Fohvarczny, az üzemi tanács elnöke Alois Böhm, bányaigazgató Bedfich Matteoni, a CsKP ősszüzemi bizottságának elnöke Eduárd Tománek, a CsISz ősszüzemi bizottságának elnöke A NÉPNEVELŐK SEGfTSfiQflRE Miért szűnnek meg az egységes nemzeti bizottságok? A nemzeti bizottságokról szóló törvényjavaslat értelmében meg­szűnnek az úgynevezett egységes nemzeti bizottságok (Jednotný Ná­rodný Výbor). Sokian nincsenek tisztában azzal, hogy mely köz­ségekbein és miért alakították eze­ket a nemzeti bizottságokat. Erre a kérdésre akarunk válaszolni. Az egységes nemzeti bizottságok egyrészt a járási nemzeti bizott. ság, másrészt pedig a helyi nem­zeti bizottság feladatait Intézték és intézik. Tehát olyan községek­ben, ahol egységes nemzeti bizott ság van, ott nincs külön járási és helyi nemzeti bizottság. Prágát, Brnót és Brattslavát kivéve, ahol központi nemzeti bizottságok van­nak (ÜNV), minden oly városiban, ahol a kerületi nemzetj bizottság székhelye van, egybevonták a járá­si és helyi nemzeti bizottságot — egységes nemzeti bizottsággá. Ezen. kívül egységes nemzeti bizottság működik még Magas Tátra és Opa­va községekben. Ennél az elrende­zésnél afobó] indultunk kl, hogy tgy ezekben a községekben leegyszerű­sítjük az adminisztratívált, olcsób­bá és mozgékonyabbá tesszük azt. Az egységes nemzeti bizottságok azonban nem váltak be, mivel vagy a községgel, vagy a járással kap­csolatos feladataikat elhanyagolták. Ezért az új törvényjavaslat már nem is számol velük. Magyar nyelvű vita Bratislavában a nemzeti bizottságokról A bratfslawai központi nemzeti bi­zottság I. körzeti tanácsa mellett működő nöbizottsáig csütörtökön, 1954. február 11-én 19 órakor a nemzeti bizottságokról szóló tör­vényjavaslatokkal kapcsolatban vi­tát rendez a magyar dolgozók sesá­mára. A vitát a Polgári Sörfőzde helyiségében, Rybné námestie 10. szám alatt tartják. A gépiparügyi minisztérium legjobb dolgozói értekezletének utolsó napja Kedden, feburár 9-én a prágai Hádió-palotábfln véget ért a gép­iparügyi minisztérium üzemei leg jobb dolgozóinak kétnapos munka értekezlete. Az élénk vitában több mint 50 újító, műszaki dolgozó, ér­demrendekkel és egyéb kitünteté­sekkel jutalmazott dolgozó, válla lat igazgató és a minisztérium mun­katársa szólalt tel. A jelenlevők nagy lelkesedéssel fogadták Viliam Široký miniszter­elnök levelét, amelyben rámutatott a gépipar rendívül nagyjelentőségű feladataira, a szocialista munka, verseny jelentőségére, az újítók nagy felelősségteljes küldetésére. Az ülés további folyamán a mi­niszterelnök levele körül megindult vitában felszólalt V. Paéek képvi­selö, a CsKP KB titkára. Az ülés végén határozatot hoztak, melyben többek között ez áll: A gépipar nagy sikereket ért el az ötéves tervben, és az ipari ter- \ melésnok és a mezőgazdaság ösz­szeis termelési ágai gépesítésének legfőbb láncszemévé vált. Pompás gépeket, hatalmas vájógépeket, emelődarukat, 50.000 köbméter tel­jesítőképességű kompresszorokat, 105 új típusú fémmegmunkáló gé. pet, automatát, félautomatát ter­meltünk és az energetikai ipar szá­mária aiz 50 MW teljesítőképességű turbinákat és tu rbogenerátorokat, valamint 100.000 kilowatt teljesítő­képességű más fajta transzformá­torokat gyártunk. Ezeket a sikereiket a Szovjetunió önzetlen műszaki és anyagi segít­ségével, újítóink, munkásaink, fém­esztergályosaink, hegesztőink, szer­számkészítőink és mások segítsé­gével értük el. Mao Ce-tung A LIBERALIZMUS ELLEN Mult év végén jelent meg a budapĽSti ..Szikra" kiadásában — s került nálunk is könyvpiac­ra — Mao Ce-tung válogatott müveinek második kötete Az alábbi cikk ebben a kötetben jelent meg. Mi az aktív ideológiai harc mellett vagyunk mert eézel a fegyverre] a kezünkben érhetjük el a párt #és más forradalmi szervezetek belső ösz­szekovácsolódását, am. biztosítja harc­képességünket. Minden egyes kommu­nistának. minden egyes forrada'márnak élnie kel] ezzel a fegyverrel. A liberalizmus elveti az .deológiai harcot és az elvtelen béke álláspont­ján van Ez rothadt, kispolgári mun­kastílust eredményez amely a párt és más forradalmi szervezetek egyes láncszemeit és egyes tagjait politikai rothadásra kárhoztatja. A liberal.zmus különféle formákban jelentkezik: 1. Világosan látod, hogy valaki hely­telenül jár el. de csupán azért mert az illető ismerősöd, földid kenyeres­pajtásod. testi-lelki ióbarátod kedves embered, régi bajtársad vagy beosz­tottad nem vívsz vele elvi harcot, hanem a békesség és a barátság ked­véért tűröd, hogv továbbra is ugyan­abban a szellemben járjon el: esetleg (1937 szeptember 7) enyhén megdorgálod ugyan, de nem v.szed kenyértörésre a dolgot csak­hogy minden csendben és simán menjen. Ennek azután mind az egész kollektíva, mind pedig az illető ká­rát vallja. 2. Felelőtlenül bírálsz valakit a bátamögött, de a kérdéseket nem veted fel határozottan a szervezet előtt: nem mondod meg a dolgot az illető szemébe hanem a hátamögött fecsegsz; a gyűléseken hallgatsz, a gyűlések után azonban locsogsz. Tu­datodban a kollektívizmus elvei he­lyett liberális lazaság uralkodik. 3. Ha a dolog nem érint téged sze­mélyesen, igyekszel magad minél tá­volabb tartani tőle: tudva tudod hogy ennek vagy annak nincs igaza, mégis üdvösnek tartod a hallgatást, egy-két szóval intézed el a dolgot: az okos ember — mondod magadban — nem nyúl darázsfészekbe s akkor a da­razsak is békén hagyják. 4. Nem veted alá mafad az uta­sításoknak és mindenki máséval szem­ben a magad véleményét tartod he­lyesnek; azt akarod, hogy a szervezet törődjék veled de hallani sem akarsz a szervezeti fegyelemről. 5. Nem harcolsz a helytelen nézetek ellen nem küzdesz ellenük az össze­tartás érdekében, az előrehaladás, a munka megjavítása' érdekében, hanem személyes vádaskodással, poróskodés­sel, egyén: leszámolással bosszúálló gondolattal foglalkozol. 6. Helytelen véleményeket hallasz, de nem szállsz vitába; sőt ellenfor­radalmi beszélgetéseknek vagy fülta­nuja, de még ezekről sem teszel je­lentést, hanem közömbösen veszed az ilyesmit mintha mi sem történt volna. 7. Nem végzel propagandát és agi­tációt a tömegek között, nem szólalsz fel, nem ismerkedsz meg a helyzettel nem kérdezősködsz, nem tekinted szívügyednek a lakosság életbevágó érdekeit, minden közömbösen hagy. Megfeledkezel arról, hogy a kommu­nista párt tagja vagy és lesüllyedsz a tucatnyárspolgár színvonalra. 8. A tömegek érdekeit sértő csele­kedetek láttán nem háborodsz fel nem igyekszel az ilyen cse'ekedetek elkövetőit jobb belátásra bírni, nem tiltakozol nem végzel felvilágosító munkát hanem tűröd ezt a viselke­dést, szemet hunysz fölötte. 9. Munkádat komolytalanul végzed, minden terv néikül minden célkitű­zés nélkül dolgozol, kontárkodsz, azt tartod: majd csak lesz valahogy eltöltőd a napot — és rendben van. 10 Derék forradalmárnak tartod magad, dicsekszel rég, párttagságoddal, de nagy dolgokkal nem tudsz meg­birkózni, a kis dolgok alól meg ki­bújsz, immel-ámmal dolgozol, a ta­nulást sem veszed komolyan. 11. Hibát követtél el sőt ezt már be is láttad, mégsem akarod kijaví­tani, s ezzei elárulod, hogy liberál-S vagy önmagaddal szemben. Még egész sor példát lehetne fel­hozni, de ez a tizenegy a leglénye­gesebb. Mindezek a liberalizmus megnyil­vánulásai. A liberál .zmus rendkívül káros a forradalmárok kollektívájában, olyan bomlasztó va'ami ez, ami az egység lazulására a szolidaritás meggyen­gülésére a munkában való passzivi­tásra, eszmei meghasonlásra vezet. A liberalizmusnak az a következmé­nye hogy a forradalmárok soraiban megdől az erős szervezettség és fe­gyelem, elvész a po!it.kai vonal kö­vetkezetes véglgvitelének lehetősége, s a pártszervezet elszakad a töme­gektől. melyeket vétet. Ez rendkívül káros tendencia. A liberalizmus gyökerei a kispol­gárság önző, egoista természetéből táplálkoznak, a kispolgárságéból amely az egyéni érdekeket helyez, előtérbe, a forradalom érdekeit pedig háttér­be szorítja. Ebből ered az ideológiá­ban a politikában és a szervezeti kér­désekben tapasztalható liberalizmus A ]iberál.s emberek elvont dogmák­nak tekintik a marxizmus tételeit. A marxizmus mellett vannak, de nem akarják azt valóraváltani, illetve nem akarják teljesen valóraváltani; nem is gondolnak arra hogy liberalizmu­sukat marxizmussal váltsák fel. Ott van náluk raktáron a marxizmus is, a liberalizmus is: szavaikban marxis­ták tetteikben liberálisok. Mások számára a marxizmust tartják ké­szenlétben a maguk számára pedig a liberalizmust. Poggyászukban meg­van ez is, meg az is, azt veszik elő. amelyikre éppen szükség van. Egyik­másik embernek így van berendezve az agya. A l.beralizmus az opportunizmus egyik megnyilvánulása; a liberalizmus homlokegyenest ellenkezik a marxiz­mussal. A Liberalizmus passzivitás; objektíve az ellenséget segíti, Ezért ellenségeink örülnének ha megmarad­na sora.nkban a liberalizmus. Ez a liberalizmus lényege, s ezért nem lehet helye a forradalmárok soraiban. Nekünk, akiket a marxizmus aktív szelleme hat át, le kell győznünk a liberalizmust és a belőle fakadó passzi­vitást. A kommunistának őszintének, odaadónak és aktívnak kell lennie, a forradalom érdekeit még az é'e­téné) is drágábbnak kel] tekintenie, egyéni érdekeit alá kel! rendelnie a forradalom érdekeinek; a kommunistái mindig és mindenhol köteles síkra­szálln. a helyes elvekért, köteles fá­radhatatlanul harcolni minden néven nevezendő helytelen nézet vagy cse­lekedet ellen, s ugyanakkor köteles erősíteni a pártélet kollektivizmusát és a pártnak a tömegekkel való kap­csolatát; a kommunistának a párt és a tömegek érdekeit jobban szívén kell viselnie mint az egyes emberek ér­dekeit, másokról jobban kell gondos­kodnia, m.nt sajátmagáról Csak az ilyen ember méltó arra hogy kommu­nistának nevezzék. A hűséges, őszinte, aktív szilárd jellemű kommunistáknak össze kell t'ogniok a párttagság egy részénéi fel­lelhető liberalista tendenciáik slení harcra s el kell érniök, hogy ezek az emberek a helyes útra térjenek. Ez az egyik harci feladatunk az ideo­lógiai fronton.

Next

/
Thumbnails
Contents