Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-02 / 28. szám, kedd

1954. február 2 m szo s A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Molotov elvtárs felszólalása a külügyminiszterek szombati tanácskozásán Iljicsov, a berlini értekezleten rész vevő szovjet küldöttség szóvivője szombaton este sajtóértekezletem számolt be a külügyminiszterek hatodik üléséről, amelyen Bidault, a francia küldöttség vezetője elnökölt. . Bidault felszólította a küldöttségek vezetőit, hogy ismertessék álláspontjukat a német kérdés megoldiíeával kUipcsc.atban. Eden angol külügymi. nisaíer felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a pénteki ülésen beter• j esztette a német kérdés megoldásának tervezetét és akkor mondott szavaihoz nincs hozzátenni valója. Molotov szovjet külügyminiszter tudomásul vette E cien közlését, de ismételten azt a véleményét hangoztatta: rendkívül ha^snos lenne az értekezhetnek a német kérdéssel foglalkozó tárgyalásaira megCaivni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország küldötteit, hogy kifejthessék feafogáisukat a külügyminiszterbk előtt. Dulles amerikai, Eden angol és Bi. dau't francia külügyminiszter kije lentette, nem változtatja meg azt az álláspontját, hogy a németek képviselőit ne vonják be az értekezlet tanácskozásaiba. Az elnöklő Bidauit javasolta, hogy miután mind a négy küldöttség kitart eredeti áláspontja mellett, térjenek át a második napi. rendi pont, a német kérdés és az európai biztonság kérdésénsk megvitatására Molotov azt ajánlotta, hogy a német probléma tárgyalása során még egyszer térjenek vissza a német képviselők bevonásának kérdésére és egyelőre kezdjék el a napirend máso. dik pontjának érdemleges megtár gyalását Eden ezután ast mondotta, hogy a német kérdéssel kapcsolatban pénteken elhangzott fejtegetéseit nem kívánja most kiegészíteni. Molotov ezután megtette első megjegyzéseit a német kérdéshez. Kijelentette— Tegnap hallottuk Eden úr javaslatát és megkaptuk beszédinek terjedelmes szövegét. Kétség! eien, hogy Eden úr tervét gondosan tanul mányoznunk kell. A szovjet küldöttség fontosnak tartja annak tisztázását, vájjon Dulles és Bidault urak egyetértenek-e az angol javaslattal, osztják.e Eden felfogását, vagy más elképzelésed k vannak a német kérdés rendezésével kapcsolatban. Érdeklődéssel várjuk az amerikai és francia külügyminiszter erre vonatkozó nyi. latkozatát A diplomáciai jegyzék. váitásból, amely egyfelől Franciaország, Anglia és az Amerikai Egye sült Alíamok, másfelől a Szovjetunió kormánya között folyt, tudjuk, hogy a nyugati államok nagy jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett szabad i össznémet választások kérdésének. Ezt Eden úr tegnapi beszédében szín tén megerősítette. E kérdés fontos, ságát nem szabad lebecsülni. A szovjet kormány mindig igen fontodnak tekintette a szabad össznémet választások végrehajtását. ' Ezekre a víűasztásokra azért van szükség, hogy megvalósuljon Német, ország szabad és demokratikus újra egyesi'ése. Nem szabad szemet hunyni afölött, ýiogy a Szovjetuniónak a szabad vá laazitásokról való felfogása nem mindenben fedi a nyugati kormányok álláspontját. A Szovjetuniónak na gyobb érdekei ffiz;;dnek a szabad né metországi választásokhoz, mint a nyugati hatalmaknak. Persze, ezek. nek a válás: 11 soknak valóban sza badoknak keh lenniök, mert csak ez esetben szolgálják a demokratikus Néme'ország békés fejlődését. Ügy véljük, Edcn úr tervének az a leg nagyobb hiányossága, hogy az ő el képzeló:ének megvalósításával az összinémet választások irányítása a megs'.í'lio hatalmak kezébe jutna és a német nép más országok gyámsága alá kerülne. Ez bizalmatlanság leiui

e a német nép demokratikus erőivel szemben Felvetődik a kérdés, hogy ez i'ymódon végrehajtott választások valóban szabadok lennének e ? Erre a kérdésre eisősorban a németektől kell választ kérni. Ezt azonban a nyugati külügyminiszterek bizonyos okokból nem akarják megtenni. A r-á'odik fontos kérdés amelyet tisz tánni keli, az. hogy mi 'enne a hely Set Németországban az Eden úr terve alapján megejtett választások után? Szabad keze iesz.e Németországnak mind belpolitikai, mind' külpolitikai téren? A szovjet kormány az. kívánja, hogy Németország a választások után teljesen szabadon dönthessen belső és nemzetközi vonatkozású kér. i désekben. Eden terve ezt nem biztosítja Az ő elképzelése szerint az újraegyesített Németorsiaiignak át kellene vennie „Nyugiat-Németonazág és a szovjet övezet jogai(. és kötelességeit". Mit jelent ez a mondat ? Azt, hogy Eden terve szerint érvényben maradnának azok a kötelezettségek, amelyeket a bcfiiini és párizsi szerződések NyugatNémetországra rónak, sőt mi több, ezeket a kötelezettségeket kiterjesztenék Kelet-Németországra is, amely jelenleg mentes minden hasonló kötelezettségektől. Ilyen intézkedések, kel a német nép tömegei nsm érthetnek egyet. Számolni kell Kelet- és Nyugat-Németország közvéleményével. Nem scabad megfeledkezni róla, hogy a Német Demokratikus Köz. társaság a német népnok azokat az ezreit képviseli, amelyek Németország mielőbbi békés és demoliratíkus újraegyesítésére törekszenek. És ebben az igyekezetben amely megfejel a béke és az európai biztonság ér. dekoinek. minden békeszerető állam nak támogatnia kell a Német De. makra,tikus Köztársaságot. Miután Eden külügyminiszter terve nyilván, valóan abból indul lej; hogy Németország az össznémet választások után nem dönthet majd szabadon afelől, hogy a Nyugat Németországra kény. szeritett bonni és párizsi szerződések érvényben maradnak-e, ez a terv nem biztosítja a jövendőbeli egységeg Németország szabadságát- A bonni szerződés, mint közismert, ötven év. vei meghosszabbítaná a megszállási rendszer fennmaradását, Németor szagnak a megszállás viszonyai kö. zött a választások után sem lenne szabad keze Ami a párizsi szerződést illeti, az ötven évre bizonyos ál. Vámcsoport ka

far.ai tömbjéhez láncolná Németországot. Ha Németország a vá^ -ztások után nem dönthet szabadon abban'a kérdésben, hogy számára a párizsi szerződés érvény ben marad e, akkor miféle szabad Németorrság lenne ez? A valóságban az történne, hogy az úgynevezett európai védelmi közösségről szói 6 párizsi szerződés a német militariz. musnäk nyújtana szabad kezet új re guláris német hadsereg létrehozásé, hoz. Ennek a szabadságnak termé, szetcssn nincs semmi köze a német nép igazi szabadsagához A Szovjet, uniónak más az álláspontja és szeretné, ha ehhez Európa békéjének és biztonságának érdekében a nyu. gati hatalmak is csatlakoznának. A Szovjetunió azf akarja, hogy Németországot a választások után ne kössék szerződések egyetlen államcső porthoz sem, és hogy a német állam szabadon rendezhesse bel és külpolitikai problémáit. Gondoskodni kell arról. hory Németország egységes, demokrati kus békeszerető és független államként szülésén újjá. Ilyen valóban szabad Németország nem jelent majd veszélyt egyetlen szomszédii számira sem és nagyhatalomként foglalhatná el méltó helyét a békeszerető államok sorában. Ez a szovjet küldöttség első megjegyzése a vitatott kérdéshezA következő alkalommal további megjegyzéseket teszünk majd a német kérdésben é

s javaslatot terjesztünk be Németország problémájának megoldásár

a — fejezte be felszólalását Molotov külügyminiszter. Dulles és Bidault magáévá tette a német kérüér- rendezésére kidolgozott tervet. amelyet pénteken Eden ismertetett Eden kijelentet te, hogy fenntartja javaslatát, no ha tudja, tervezete bizonyos kiegészítésekr. sArui. Tárgyalási alapnak azonban — Eden szerint — megfelel. Az elnöklő' Bidault ezután kőzöl te hogy a külügyminiszterek va sárnsp nem tartanak ülést. A következő ülé

s hétfőn délután három órakor kezdődött. Csu En-laj elvtárs nyilatkozata a koreai és kínai hadifoglyok erőszakos visszatartásáról Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának külügyminisztere nyilatkozatot tett közzé arról, hogy az ENSz-haderők parancsnoksága erőszakkal visszatartja a koreai és kínai hadifoglyokat. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza: Az amerikai fél — nyütan megszegve a koreai fegyverszünetet aláíró két fél között létrejött hadifogolyegyezmányt, erőszak alkalmazásával 1954. január 20-án és 21-én őrizet alatt a délkoreai Pohangba és Kunszanba, illetve a tajvani Kilungba küldte a több mint 21.900 koreai és kínai hadifoglyot, arra kényszeritette őket, hogy belépjenek Li Szín Man és Csang Kajsek hadseregébe és teljesen megfosztotta őket szabadságuktól, valamint attól a joguktól, hogy hazatelepitésüket kérjék és békés életet éljenek. Az amerikai félnek ez az eljárása, a koreai és kínai hadifoglyok erőszakos visszatartása nagy felháborodást keltett a kínai és koreai nép körében. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya fölhatalmazott, hogy a legerélyusebben tiltakozzam ez ellen az eljárás ellen. Csu En-laj ezután a semleges hazateiepitési bizottság munkájával iu^úíLtíOíűiL Ramutatott, hogy a bizottsagnak voltak helyes intezKedéssi es nayy elveszítéseket telt köteleaeltsegeinek teijesítésa érae^eben. Ue a semleges hazateiepítesi bizottság és az indiai fegyveres őrség mindvégig nem volt hajlandó eredményes íntézisedéseuíet tenni a titkos ügynökök szervezeteinek letörésére, s ezzel lehetővé tette, hogy megfélemlítsék a hadifoglyokat és szabotálják a felvilágosításokat. A semleges hazateiepitési bizottság engedett az amerikai nyomásnak és — figyelmen kívül hagyva a koreaikínai iéi határozott ellenkezését, valamint a bizottság lengyel és csehszlovák tagjainak erélyes tiltakozását — megszegte a működési szabályokban megszabott eljárásokat és úgy határozott, hogy a nem hazate.epitett hadiíoglyokat visszaauja VO.L fogvatartóiknak. Ezeket a hadifoglyokat törvénytelenül adták át volt fogvatartóiiuiak, különösen, miután az amerikai' fél világosan utalt arra, hogy a Koreai és a Kínai : hadifoglyokat Li Szin Man és Csang Kaj-sek hadseregébe való belépésre kényszerítik. Ez megkönnyítette a koreai és kínai hadifoglyok erőszakos visszatartásira irányuló, amerikai terv végrehajtását. Efölöt,t j mélységes sajnálkozásunkat kell kifejeznünk. Csu En-laj a továbbiakban részletesen ismertette az amerikaiak különböző mesterkedéseit a hadifoglyok erőszakos visszatartására, majd kitért arra, hogy az amerikai fél 1953. december 12-én indokolatlanul megszakította a politikai értekezlet kérdéseiről a két fél között megindult tanácskozást Az amerikaiak ezután egyoldalúan bejelentették, hogy 1953. december 23-án véget érnek a felvilágosítások és 1954. január 22-én megszűnik a semleges hazatelepítési bizottság örizete a hadifoglyok fölött. Végül, 1954. január 20-án és 21-én az amerikai fél nagy amerikai katonai erőket vonultatott fel, amelyek — a déli táborban elhelyezett titkos ügynökökkel együttműködve — őrizet alatt, ágyútöltelékként átadták Li Szin Man, illetve Csang Kaj-sek hadseregének a több mint 21.900 koreai és kínai hadifoglyot. így az amerikaiak* végül is megvalósították bűnös tervüket, a koreai és kínai hadifoglyok erőszakos visszatartását. Ma mindenki számára világos, hogy az amerikai fél kénye-kedvére szeg meg nemzetközi konvenciókat és egyezményeket, teljesen figyelmen kívül hagyja az igazságot, a jogot és az emberiessági elveket, s önkényesen lábbal tiporja az emberi méltóságot és a szabadságot. Az úgynevezett lélektani hadviselésnek egész menete, amelyet az amerikaiak a hadifogolykérdésben folytatnak, azt bizonyítja, hogy ez a lélektani hadviselés politikailag és erkölcsileg teljesen csődöt mondott. Ha az amerikai félnek ezt a bűnös politikáját nem bélyegzik meg határozottan, és nem vetnek neki erőteljesen gátat, akkor a titkos ügynökök terroruralmát, amelyet az amerikaiak ma a koreai és. kinai hadifoglyokra erőszakolnak, holnap felhasználhatják a világ bármely orAz amerikaiaktól függ tehát, hogy folytatni lehet-e a két fél között megindult tanácskozásokat. Rá kell mutatnom, hogy e.z amerikai fél nemcsak azért halogatja és akadályozza a koreai politikai értekezlet összehívását, mert el akarja kerülni a hadifogolykérdés megvitatását, hanem — és ez lényegesebb — azért is, mert az amerikai uralkodó körök bizonyos harcias eleme) ellenzik a koreai kérdés békés rendezését. Ezsk a körök a koreai fegyverszünet nem szilárd helyzetének állandósítására, valamint a feszültség fenntartására törekednek TávolKeleten és Ázsiában, hogy előmozdítsák a fokozott fegyverkezésre és a háborús készülődésekre irányuló politikájuk folytatását. A hadifoglyok amerikai részről történt erőszakos visszatartása és az amerikai félnek a politikai értekezlet akadályozását célzó politikája egyre nehezebbé teszi a koreai kérdés békés rendezését. Ha ass Egyesült Nemzetek Szervezete — szágának népe ellen. Ezért az összes amely felelős a nemzetközi béke és békeszerető, .szabadságszerető és biztonság fenntartásáért — nem igazságszerető népeknek elszánt har. j akarja teljesen lejáratni magát, akcot kell vívniok. hogy végetvesse- j kor haladéktalanul meg kell vatósínek az amerikai imperialisták bar- : tani a a közgyűlés 8. Ülésszakának bár, brutális politikájának és megvédelmezzék az emberiség szabadságát, jogait és igazságát. Az amerikai fél provokációs eljárása, amellyel erőszakkal visszatartja a több mint 21.900 koreai és kínai hadifoglyot, a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak megszegésót jelenti és komoly ellentétben áll a koreai fegyverszüneti egyezmény 51. és 52. szakaszánalt rendelkezéseivel. Az ame. rikaiak eljárása tehát újabb akadályt jelent a koreai kérdés bókés rendezéséhez vezető úton. Nyilvánvaló az amerikaiak akciójának súlyossága. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya —- híven a koreai kérdés békés rendezésére, törekvő következetes politikájához — ezennel határozottan kijelenti: Az Egyesült Államok mindenkor felelős a január 20-án és 21-én erőszakkal visszatartott több mint 21.000 koreai és kínai hadifogoly, valamint az 1953. június 18. és 22. között erőszakkal visszatartott több mint 27.000 koreai és kínai hadifoújbóli összehívását, hogy az megvizsgálja a válságos koreai helyzetet. Az ^-yesUlt Államok kormánya most mindent megtesz ennek megakadályozására. Véleményünk szerint az ENSz mindazon tagállamainak, amelyek a békét óhajtják, határozottan szembe kell szállniok az Egyesült Államok minden ilyen akadályozó mesterkedésével és a közgyűlés mie'őbbí összehívására kell törekedniök. Ismét hangsúlyozzuk: amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a koreai kér. dést tárgyalja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának joga van elküldeni képviselőit, hogy azok részt vegyenek a vitában. Csu En-laj befejezésül hangsúlyozta: Tekintettel arra a nemzetközi feszültségre, amelyet az USA agresszív politikája Koreában, Ázsiában és vrágszerte előidézett, ma szükségesebb, mint valaha, hogy goly visszaadásáért, továbbá azért, ; összehívják az öt nagyhatalom — hogy számot adjon róluk a koreai- • a Szovjetunió, az Amerikai Egyekínai félnek. Fenntartjuk magunk- ; s

üi

t Államok, Nagy Britannia. Frannak a jogot, hogy ezt a kérdést j ciaország és a Kínai Népköztársaság — értekezletét, hogy az megvizsgálja és megoldja a sürgős nemzetközi problémákat. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya ezért teljes mértékben támo. gátja V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének 1954. január 26 án a berlini értekezleten „A nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intézkedésekről, valamint Franciaország, Anglia az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügyminiszterei tanácskozásának összehívásáról" előterjesztett javaslatát. Egészen világos, hogy minden békeszerető nép reménykedik egy ilyen nagyhatalmi értekezlet összehívásában. Annak érdekében, hogy előre lehessen haladni a nemzetközi feszültség enyhítése felé, hogy el lehessen hárítani egy újabb háború veszélyét és hogy meg lehessen erősíteni a nemzetközi békét és biztonságot, nem szabad figyelmen kívül hagyni a népeknek ezt a remény, ségét. megvitatás céljából a koreai politikai értekezlet és más idevonatkozó nemzetközi értekezletek elé terjeszszük. Függetlenül attól, hogy mikor ül össze a politikai értekezlet és hol tartják vissza erőszakkal ezeket a hadifoglyokat, sohasem térünk napirendre az amerikai félnek ezen bűnös akciói fölött mindaddig, amíg vissza nem adja a hadifoglyokat. A koreai-kínai fél tárgyaló képviselői — hogy eleget tegyenek a koreai és a kinai népnek, valamint az összes békeszerető népeknek, a koreai politikai értekezlet mielőbbi összehívására irányuló őszinte óhajtásának — azzal a javaslattal fordultak közvetlenül az amerikai fél tárgyaló képviselőjéhez, hogy 1954. február 1-én Panmindzsonban folytassák a két féj közötti tanácsko zást. Ugyanakkor kijelentették, hogy a koroai-kínai fél kész gondosan fontolóra venni minden olyan időpontot, amelyet az amerikaiak a tanácskozás folytatására javasolnak. Az olasz parlament megtagadta a bizalmat Fanfani kormányától Az olasz parlament szombaton dél. előtt szavazott arról, hogy megadja e a bizaimat Fanfani kereszténydemokrata kormányának, vagy sem. ' Mint a Reuter jelenti, Fanfani kor. mánya nem kapta meg a kellő számú szavazatot és így Einaudi köztársa sági elnöknek újabb lépéseket kell tennie, hogy megoldja a közel két hetes kormányválságot > Fanfani mellett 260 képviseifi sza vazott, ellene 303, 12 képviseifi lar tózkodott a szavazástól. A szavazást megelőzően egyes par lamenti csoportok szónokai megindo kolták szavazásukat. A baloldali pár| tok nem tartották szükségesnek kfi. i ion megindokolni szavazatukat mi vei Togliatti és Nenni a bizalmi viia során kellf világossággal meghatá rozta álláspontját" , Az egyes parlamenti csoportok szónokainak felszólalását megelőző en Fanfani válaszolt a bizalmi vita során elhangzott beszédekre. Azt ál ; lította, hogy a demokratikus intéz , ményeket a baloldal felöj fenyegeti ; veszély és hangsúlyozta, hogy a Ke resztény Demokrata Pártnak a bal , oldallal szemben elfoglalt álláspont ja változatlan, Fanfani a jobboldal felé tett kijelentéseiben gyakorlatilag , olyan újabb kormány megalakításira ajánlkozott, mely kifejezetten a jobb. oldalra támaszkodnék. A szavazást megelőző bizalmi vita pénteken este Togliatti és De Gas. peri felszólalásával ért véget. Togliatti arról beszélt, hogy azokat a dolgokat, amelyeket Fanfani a kommunisták ellen felhozott, az amerikai nagykövet mondotta el De a kom. munisták ellen indított minden üldözés szükségszerűen kudarcba fullad, mert a kommunisták Olaszország társadalmának szerves részét alkotják.