Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-06 / 32. szám, szombat

1954. február 6 U1SZ0 A négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini értekezlete Csütörtökön, február 4»ón a négy nagyhatalom külügyminiszterei folytatták a második napirendi pont: „A német kérdés és az európai biztonság biztosításának feladatai" megtárgyalását. Az illésen Anthony Eden elnökölt. Az ülésen először néhány megjegyzést fűzött a bonni és párizsi szerződéshez G. Bidault francia miniszter. Megismételte a már előzőleg hangoztatott állítást, amely szerint az egyesitett Németország kormányát nem fogja kötni a bonni és párizsi szerződés, ez azonban, amint a szerdai ülésen Molotov rámutatott, nem felel meg e szerződések lényegének. Bidault azzal a szovjet javaslattal kapcsolatban, hogy népszavazást tartsanak, vájjon a német nép a bonni és párizsi sízerzfidéseket, vagy pedig béke szerződést akar-e — kijelentette, hogy ezt a javaslatot nem tartja célszerűnek, mert szerinte „a nemrégiben megtartott nyugatnémetországi választások megmutatták a németek gondolkodását" Bidault után Anthony Eden szólalt fel, aki bejelentette, hogy teljesen egyetért azzal, amit G. Bidault mondott Javasolta, hogy térJenek át a „szabad választásokra" tett Javaslat megtárgyalására. Ezután V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy Németország egyesítésének terve, ame. lyet A. Eden terjesztett elő, és amelyet J. P. Dulles és G. Bidault támogattak műszaki jellegű, fou-má lls tervezési kérdésekre összpontosul. Ezzel szemben a szovjet küldöttség úgy véli, hogy elsősorban e kérdés lényegével kell foglalkozni, amelyet Eden terve figyelmen kívül hagy. Rámutatott a német történelem tanulságaira 1932—1933-as évekből, amikor „az első hitleri kór mán y — amint Papén megírta — parlamenti eljárással szigorú összhangban és az alkotmány keretében alakult meg." És érthetően mondotta Molotov — a dolog nemcsak a parlamenti eljáráson alapul, mert az összes akkori események mögött a nehézipari mágnások, Thiessen Krupp, von Bohlen és mások állott tak. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy nem lehet csupán a parlamenti formalitásokkal és a dolog szervezési-műszaki részével foglalkozni •*- mondotta V. M. Molotov. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter rámutatott arra, hogy Németországban Hitlernek hívei varrnak és nem engedhető meg, hogy a fasiszta söpredék ismét befészkelődjék az egyesített Németország központi hatalmi, szerveibe, bármilyen úton, aká,r a parlamenti eljárás segítségével is. Eden terve nem tartalmaz semmi olyan intézkedést, ami ezt megakadályozná. Mindebből látható, hogy a szovjet kormány miért nem támogathatja Eden tervét. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere továbbá rámutatott arra, hogy két alapvető feltétele van az egyesített Németország szabadsága biztosításának éa további békés, demokratikus fejlődésének Ezek az előfeltételeid egyrészt öszszefüggnek a belső jellegű kérdésekkel, másrészt külső jellegű kérdésekkel állanak összefügésben. Eden tervének komoly hiányossága az, hogy bizalmatlanság hatja át a német demokratikus erőkkel szemben — jelentette ki V. M. Molotov. Nem érthetünk egyet azzal, hogy Németország egyesítésének kérdése ténylegesen teljesen a megszálló hatalmak

% kezében legyen. Németország békés és demokratikus fejlesztése biztosításának külső előfeltételei összefüggnek az úgynevezett európai védelmi közösségről szóló szerződéssel Í vagyis a bonni és párizsi szerződés kérdésével, amelyeket a nyugatnémet kormány írt alá. Ezek a szerződések — hangsúlyozta V. M. Molotov — összeegyeztethetetlenek az egyesített Németország nemzeti függetlenségének érdekeivel és az európai biztonság érdekeivel, mert a német militarizmus felújításához vezetnek. És hogy biztosítsák a szabad és békeszerető Németország, mint független állam megteremtésének külső előfeltételeit, el kell tekinteni attól, hogy Nyugatnémetországra rákényszerltsék az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést. V. M. Molotov a továbbiakban összefogjál ta azokat az okokat, amiért nem lehet elfogadni Anglia javaslatát. 1. Elsősorban azért, mert ez a javaslat megkísérli az össznémet választások megvalósítását a megszálló hivatalok kezébe adni és igy a németeket kiküszöbölni az össznémet válasatások szervezéséből és .megvalósításában való részvételből 2. Azért, mert ez a javaslat nem biztosítja az igazi választási szabadságot és nem állapítja meg hogy a választásokra nem szabad politikai nyomást gyakorolni idegen államoknak. t 3. Azért, mert ez a javaslat előre korlátozza az össznémet kormány jogait és megállapítja, hogy az össznémet választások után Németországot kötni fogja a bonni és párizsi szerződés. Ez a javaslat olyan helyzet kialakulásához vezet, amelyben a választásokkal visszaélhetnek a német agresszív körök, ami Európa érdekeivel ellenkezik. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, beszédének befejező részében előterjesztette a szovjet kormány javaslatát, amely szerint a Német Demokratikus Köztársaság és a Szövetségi Köztársaság alakítsanak ideiglenes kormányt a demokratikus szerveztek széleskörű részvételével és a négy nagyhatalom még a választások előtt vonja vissza megszálló csapatait mind Kelet-Németország, mint Nyugat-Németország területéről, kivéve azt a korlátozott állományt amely azon funkciók teljesítéséhez szükséges, amelyek a négy nagyhatalom ellenőrzői feladataiból következnek. V. M. Molotov beszéde után J. P. Dulles, G. Bidault és A. Eden szólaltak fel. Bejelentették, hogy V. M. Molotov javaslatát áttanulmányozzák. Ezzel a csütörtöki ülés véget ért. V. M. Molotov beszéde a berlini értekezlet február 4-i ülésén Németország egyesítéséneik kérdését tárgyaljuk meg — mondotta bevezetőül V. M. Molotov. , E kérdés megoldásának óriási jelentősége van a német nép nemzeti érdekei szempontjából. E kérdés megoldásának egyben meg kell felelnie az európai tartós béke érde- J keinek is. Németország egysége felújításának kérdése megtárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy jelenleg Németország területén fennáll a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. Mindegyiknek van kormánya, alkotmánya, saját pénze, határvédő- és belső rendőrsége. Ilyen körülmények között Németoráfcág mindkét része közötti megegyezés nélkül, kölcsönös érdekeik megfelelő figyelembevétele nélkül nem valósítható meg Németország egyesítése. v Nem lehet szemet hunyni azon tény felett, hogy Kelet- és NyugatNémetorsziág is a háború utáni időszakban különböző utakon haladtak. Nyugat-Németországban a potsdami határozatok ellenére a konszernek és monopóliumok továbbra ls uralmi helyzetet foglalnak el a gazdaságban. Németország egyesítésének terve, amelyet Eden úr terjesztett itt elő és amelyet Dulles úr és Bidault úr támogattak, különböző szervezésiműszaki jellegű, formális kérdések re összpontosul. A szovjet küldöttség szükségesnek tartja elsősorban a dolog lényegére felhívni a figyelmet. Mindnyájan kijelentjük, hogy azt akarjuk, hogy az egyesített Németország demokratikus és békeszerető legyen. Németország egyesítésére irányuló terveinket e cél szolgálatába kel lene állítanunk, ez felelne meg maga a német nép érdekeinek ls. Eden űr terve megkerüli ezt a kérdést, mintha az ügyet nem érintő csekélységről volna csupán szó. Felmerül a kérdés, miért hagynánk figyelmen kívül a német történelemnek azt az általánosan ismert tényét, hogy annakidején Németországban parlamenti úton készítették elő a német fasiszták, hitleristák hatalomrajutásáit ? Molotov elvtárs ezután az 1932— 1933-as évekről beszélt amelyek a hitleristák uralomrajutását közvetlenül előzték meg. A hitleristáknak elég szövetségesük és munkatársuk volt, akik egyengették az utat hatalomrajutásukhoB, emelett azonban betartották a parlamentáris formákat. Formálisan betartották a német alkotmányt is. annék ellenére, hogy a hitleristák a birodalmi parlament összes képviselői szavazatának csak 32%-át kapták. Ma jól ismertek mindazok a körülmények, amelyek között Hitler hatalomra került. Az alapvető következtetés, amelyet ebből levonhatunk az, hogy nem lehet egyoldalúan csak a parlamenti formalitásokra és a dolog szervezési-műszaki oldalára összpontosítani figyelmünket. Kormá. nyaink ezt kellőképpen figyelembe vették a potsdami értekezileten. Bizonyára nem véletlen, hogy az USA, Anglia és a Szovjetunió potsdami egyezményében, amelyhez csatlakozott Franciaország ls, arról van szó, hogy a német békeszerződést olyan „német kormánynak kell elfogadnia, amely erre a oélra alkalmas lesz, ha ilyen kormány megalakul. Kilenc évvel ezelőtt mindnyájan tudatosítottuk, hogy a békeszerződés megkötése megköveteli, hogy fennálljon erre a célra alkalmas né met kormány. ' A szovjet kormány ügy véli, hogy a német probléma megoldásánál ettől a nagyon fontos elvi msgállapí tástól nem lehet eltérni. Ellenkező esetben nem volna kizárt dolog, hogy megismétlődnének az 1932— 33-as évek eseményei. Nem engedhetjük meg, hogy a fasiszta söpredék, akár parlamenti eljárás segítségével is — hatalmi helyzetbe kerüljön az egyesített Németország államhatalmi központi szerveiben. Magának a német nemzetnek érdeke, hogy ez be ne következhessen. A három nyugati állam terve nem felel meg a tartós béke érdekeinek és ez nem biztosítja a demokrácia elemi érdekeit Németországban. Ezen az alapon nem biztosíthatjuk Németország egységének olyan felújítását, amely hozzásegíthetné ahhoz, hogy mint demokratikus és békeszerető állam újjászülessen. Ez nem áll sem a német nép, sem Németország szomszédai, sem Európa biztonsága, sem pedig Anglia és az USA biztonságának érdekében. Mi azon a nézeten vagyunk, hogy a négy nagyhatalom feltétlenül felelős azért, hogy Németország a német választások után békés és demokratikus úton fejlődjék. Éppen erről a kérdésről kell elsősorban beszélni. Molotov elvtárs ezután rámutatott hogy két fő előfeltétele van annak, hogy biztosítsák az egységes Németország szabadságát és egyben további fejlődésének békés és demokratikus útját. Ezek az előfeltételek egyrészt belpolitikai, másrészt külpolitikai jellegű kérdések. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a németországi választások szabadok és demokratikusak legyenek. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy ezeket a választáso. kat maguknak a németeknek kell megtartaniók, nem pedig a külföldi megszálló hatalmaknak. A Szovjetunió, amelynek kapcsolatai vannak Kelet-Németországhoz nem fél attól, hogy a választásokat maguk • a németek, demokratikus szervezeteik készítsék elö és tartsák meg. A demokratikus erök mind Kelet- mind pedig Nyugat Németországban hozzájárulnak ali hoz, hogy az egyesített Németor szág demokratikus és békeszeret állam legyen. A Szovjetunió főbiztosának székhelye a berlini Unter den Lindenen, ahol e napokban a négy nagyhatalom külügyminiszterei üléseznek. A három hatalom javaslata ezeknek a céloknak nem felel meg. A terv gomoly hiányossága, hogy bizonytalanság hatja át a demokratikus erőkkel szemben. Nem érthetünk egyet azzal, hogy Németország egyesítésének kérdését ténylegesen, teljesen a megszálló hatal makra hagyják. Nem lehet elutasítani a németek részvételét ebben az ügyben. Eden úr terve azonban más irányzatú. E terv alapján a választásokat a négy külföldi állam felügyelete alatt tartanánk, amelyek megszálló csapatokat tartanak Németország területén. Ejpáltal kibővítenénk a meg. szálló csapatok jogait a német nép jogainak kárára, ami nem helyes. Ezt a javaslatot ls bizalmatlanság hatja át a német demokratikus erőkkel szemben. Ha megegyezünk abban, hogy az össznémet választások megtartása maguknak a németeknek az ügye, ebből megfelelő gyakorlati következtetéseket kell levonni. Ebben az esetben nem halogathatnánk további gyakorlati intézkedéseket Németország egységének megvalósítására. Ha elutasítjuk az ideiglenes össznémet kormány megalakításának elősegítését, akkor ezáltal csak megnehezítjük és meglassítjuk a német állam egységének felújítását. Ha azonban elismerjük, hogy szükséges ideiglenes össznémet kormányt alakítani, akkor nemcsak a német népnek az egységes demokratikus és békeszerető Németország megalakítására való törvényes jogainak megvalósítását segítjük elő, hanem ezáltal lehetővé tesszük számos gyakorlati kérdés megoldását is, ami már ma megkönnyíti a német lakosság életét, biztosítja jogait és egyben a Kelet, és Nyugat-Németország közötti gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Hogy biztosítva legyen a német népnek az a joga. hogy megoldja saját nemzeti ügyeit, ajánlani kellene a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és a Német Szövetségi Köztársaság kormányái nak. hogy azonnal hívják össze Kelet- és Nyugat-Németország mégha ; talmazott képviselőinek tanácskozásait. Ezeken a tanácskozásokon megegyezhetnének az ideiglenes össznémet kormány megalakításának, összetételének, funkcióinak, feladatainak és teljhatalmának kérdéseiben. Mindez lehetővé tenné, hogy a legközelebbi Időben megtartsák az össznémet választásokat szabad feltételek mellett. A szovjet kormány abbőí a nézetből indul ki, hogy mindezeket az intézkedéseket a négy nagyhatalom közötti megegyezés alapján kellene megtenni. Az egyesített Németország békés és demokratikus fejlődése külső előfeltételének kérdéséről szólva, Molotov rámutatott arra, hogy az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés, vagyis a párizsi és ban. ni egyezmények összeegyeztethetetlenek az egyesített Németország nemzeti függetlenségének érdekeivel. Összeegyeztethetetlenek az európai biztonság érdekeivel is, mivel a német militarizmus felújításához vezetnének. Hogy biztosítsák a szabad és békeszerető Németországnak mint független állam megalakításának külső előfeltételeit, szükséges, hogy Nyugat-Németországra ne kényszerítsék rá az „európai védelmi közösségről" szóló egyezményt. Az itt mondottakból egyetlen következtetést lehet levonni, az

t hogy Németország egyesítése tervének megvalósításához és a német békeszerződés megkötésének lehetővé tételéhez szükséges, hogy Nyugat-Németországra ne kényszerítsék rá a nyugateurópai államok katonai csoportosulásában való részvételt annál Is inkább, hogy ez nemcsak, hogy nem áll a német nép érdekében, hanem ellenkezik az európai tartós béke és biztonság érdekeivel is. Németország egyesítésének és az össznémet szabad választásoknak kérdéséve) kapcsolatban a szovjet kormány előterjeszti javaslatait — mondotta végezetül V. M. Molotov. E javaslatok lényege azon alapul, hogy elősegítsék az' egyesitett Németország demokratikus és békeszerető alapokon való megteremtését. Ezeket a célokat csak akkor érhetjük el, ha a német nép demokratikus erőire fogunk támasžkodni. i \