Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-04 / 30. szám, csütörtök

j.954. február 4 uf.szq 5 Erősítsük a munkásosztály és a parasztság szövetségét a népi demokratikus országokban A népi demokratikus országok dolgozói kommunista és munkás­pártjaik vezetése alatt óriási forra­dalmi energiával, aktivitással és al­kotó kezdeményezéssel harcolnak a szocialista építés nagy feladatainak megoldásáért. A népi demokratikus országok sikeres haladásának elen­gedhetetlen feltétele és biztosítéka a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A iminkáao®»tiiy é« a dolgozó paraaitaág kommunista és munkáspártok által megszervezett szövetsége, amelyben a munkásosz­tályé a vezető szerep, mindezekben az országokban a népi demokratikus rendazar a*fy arsjívä ós meglngat­hatattaii alapjává vált. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság szövetségének megszilárdításá­ért vívott harcukban a Szovjetunió Kommunista Pártja igen gazdag ta­pasztalataira támaszkodnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja megszervezte a munkásosztály éa a dolgozó parasztság szövetságét: megdöntötte a kapitalisták és a föl­desurak hatalmát, megszilárdította Oroszországban a proletárdiktatúrát, megsemmisítette a kizsákmányoló osztályokat és a kizsákmányolást, s biztosította a világ első szocialis­ta társadalmának felépítését. A munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetsége a pro­letárdiktatúra legfőbb alapelve. Ez a szövetség lehetővé tette, hogy a Szovjetunió munkásosztálya az ál­lamhatalom birtokában vezesse a szocialista társadalom építőinek nagy tömegeit, győzelmesen vissza­verje a belső és a külső ellenségek támadását. A szovjet nép vüágtör­ténelmi sikereket ért el országa gazdasági ée kulturális fejlesztésé­ben, s biztos léptekkel halad a kom­munizmus felé. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai bő­ségesen felhasználják a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztala­tait és saját tapasztalataikat s fá­radhatatlanul erősítik a munkásosz­tály és a parasztság szövetségét. E nagy szövetség megfelel a néptö­megek legfontosabb érdekeinek. A munkásosztály és a parasztság tar­tós szövetsége nélkül a szocializmus nem győzhet. A kommunista és munkáspártok állandóan küzdenek a munkásosz­tály és a parasztság szövetségének megszilárdításáért, a falusi dolgo­zók létfontosságú szükségleteinek kielégítéséért. Ékesen bizonyítja ezt, hogy a földreform megvalósult a né­pi demokratikus országokban. Ezek az országok alig szabadultak fel a fasizmus és az imperializmus járma alól, máris megindult a harc, hogy a földnélküli és a kevés földü pa­rasztok megkapják a földesúri föl­deket. A dolgozó parasztság a mun­kásosztály segítségével és vezetésé­vel valósította meg a földreformot. Később a munkások és a dolgozó parasztok életszínvonala és kulturá­lis színvonala állandóan emelkedett. Ahogyan a népi demokratikus orszá­gokban a harc folyik a népgazdasá­gi tervek megvalósításáért, a szocia­lizmus gazdasági alapjainak megte­remtéséért, még inkább növekszik a munkás-paraszt szövetség fontossá­ga, még Inkább segíti a város a fa­lut, még inkább növekszik a város­nak. mint a falu szocialista fejlő­dését irányító erőnek a jelentősége. A kommunista és munkáspártok minden eszközzel támogatják, erősí­tik és az önkéntesség alapján fej­I lesztik a falusi termelőszövetkezeti i mozgalmat, s egyszersmind gondos j intézkedésekkel a termelés fellendí­tésére ösztönzik az egyéni gazdálko­dókat, a szegény- és a középparasz­tokat. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak legfontosabb feladata a szocialista társadalom felépítése. Ez a feladat ' 9i»álaaeth»t»*lamii összefügg a nép j jólétéről, a társadalom állandóan i növekvő anyagi és kulturális szük­; ségletelnek maximális kielégítéséről | való gondoskodással. E feladat meg­oldása véyett a népi demokratikus orswágokbaa legutóbb határozott in­tésksdéíok történtek a mezőgazda­sági termelés fellenditéaéŕe, a mező­gazdasági, a könnyű- és élelmiszer­ipari beruházások növelésére, a la­kosság közszükségleti cikkekkel va­ló ellátásának megjavítására, a vá­ros és a falu árucseréjének fokozá­sára, a kereskedelem megjavítására, a dolgozó parasztok növekvő, kultu­rális igényeinek széleskörű kielégí­tésére. A Lengyel Népköztársaságban pél­dául a mezőgazdaság fejlesztését célzó állami beruházások összege 1953-ban az 1949 ik évinek kétsze­resére emelkedett, s 1955-ben továb­bi 45 százalékkal emelkedik az 1953. évihez képest; a Magyar Népköztár­saságban és a Román Népköztársa­ságban pedig az idei mezőgazdasági beruházások összege kétszeresére növekszik. A parasztságnak óriási előnyöket biztosít, hogy egy ideje felemelték a mezőgazdasági termé­nyek felvásárlási árát. Csupán ez in­tézkedés eredményeként Csehszlová­kia mezőgazdasági lakossága a mult év folyamán körülbelül 900 millió korona újabb jövedelemhez jutott. A népi demokratikus országok kormá­nyai egyúttal növelik a parasztgaz­daságoknak szánt hiteleket, s az adósságok törlésével támogatják a parasztgazdaságokat. Bulgáriában például a parasztok kollektív gaz­daságainak 1953-ban több mint 450 millió levájuk marad meg a hátra­lékok és egyéb adósságok törlése folytán. Ebben kézzelfoghatóan kife­jeződik a kommunista és munkáspár­toknak, valamint, a népi demokra­tikus országok kormányainak a pa­rasztság érdekeiről, a munkásosztály és a parasztság szövetségének to­vábbi erősítéséről való gondoskodá­sa. A népi demokratikus országokban a mezőgazdaság további fejlesztése végett mind több traktorral, egyéb mezőgazdasági gépekkel és műtrá­gyával látják el a falut Nagy fi­gyelmet fordítanak az öntözőrend­szerek bővítésére. Románia például 195^—1955-ben 350 millió lejt irány­zott elő az aszályos területeken el­végzendő öntözési munkálatokra. Kína munkásosztálya és kommu­nista pártja nagy győzelemre vezet­te országa paraszttömegeit' az új é, e t építésében. A népi kormány a kínai forradalom győzelme után rög­tön kihirdette a feudális földbirtok­rendszer megszüntetését. A földre­form, amelynek következtében kb. 300 millió paraszt jutott 47 millió hektár földhöz, olyan segítséget je­lentett, hogy Kína dolgozó paraszt­sága egyszersmindenkorra lerázhat­ta a feudális elnyomás láncait. Kína dolgozó parasztsága a virágzás út­jára lépett; anyagi és kulturális színvonala állandóan emelkedik. Ki­na Kommunista Pártja maximálisan erősíti a munkásság és a dolgozó parasztság munkásosztály vezette szövetségét, s megnyitotta az utat a kínai nép előtt a szocializmus fö­lé. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néptömegei a beavatkozók ellen vívott súlyos harcok során az egész világ előtt bebizonyították ha­talmas összeforrottságukat és egysé­güket, amelynek alapja a koreai dol­gozó nép történelmi vívmánya:- a munkásság és a parasztság szövet­sége A Koraal Munkapárt és a ko­reai nép úgy óvj* ast a ttitn t szövet­séget, mint szeme vüágát és fárad­hatatlanul gondoskodik e szövetség maximális erősítéséről. A szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban folyó si­karac építése rasnalátoaiáait bebizo­nyította az egész világ előtt, meny­nyire igaz az a marxista-leninista té­tel, hogy a munkások és a dolgozó parasztok érdekei minden életbe­vágóan fontos kérdésben közjsek. A munkások és a dolgozó parasztok egyaránt mélyrehatóan érdekeltek a béke fenntartásában és megszilár­dításában, népi demokratikus álla­muk állandó erősítésében, országuk gazdasági erejének fokozásában, a nép jólétének és kulturális erőinek felvirágoztatásában, a szocializmus falusi pozícióinak teljes kiépítésé­ben és a kulák ság korlátozását és kiszorítását célzó irányvonal töret­len megvalósításában, az ország szo­cialista úton való fejlesztésében. A munkásság és a parasztság követsége a népi demokratikus or­szágokban éles osztályharc közepett erősödik. A népi demokratikus rend­szer ellenségei minden módot és esz­közt felhasználnak az aknamunká­ra, hogy viszályt szítsanak a mun­kások és parasztok közt, hogy gyen­gítsék a munkás-paraszt szövetsé­get A dolgozók anyagi és kulturális viszonyainak javítását célzó intézke­dések megvalósítása, a szocialista építés további sikeres kibontakozá­sa, a falusi termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági erősítése, a népi demokratikus országok töme­geinek új alkotó lendülete felbőszíti a béke, a demokrácia és a szocializ­mus ellenségeit. A népi demokrácia ellenségei fél­nek a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségétől, mert a város és falu dolgozó tömegeinek egységében látják azt a félelmetes erőt amely elkerülhetetlen kudarcra ítéli minden népellenes törekvésü­ket. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai töret­lenül megvalósítják a munkásság és a parasztság munkásosztály vezette szövetségének kipróbált lenini poli­tikáját, határozottan leleplezik a szocializmus és a béke ellenségeit, mindinkább tömörítik soralkat, erő­sitik a városi és a falusi párt­szervezetek harcképességét megszi­lárdítják kapcsolataikat a dolgo­zók tömegeivel s fokozzák forradal­mi éberségüket. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak bel- és külpolitikája világos, s min­den dolgozó szívügye. A dolgozók lelkesen támogatják est a politikát, s önfeláldozóan harcolnak megvaló­sításáért. A népi demokratikus or­szágok munkásai és dolgozó paraszt­jai a kommunista és munkáspártok köré tömörülnek, s vállvetve halad­nak az új élet építésének útján. Semmi sem bonthatja meg a demo­kráciáért, a szocializmusért és a békéért évek óta közösen vívott hősi harcukban megerősödött szövetségü­ket. (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számából.) Egyre szélesebb körben alkalmazzák a szovjet munkamódszereket A bártfai szövetkezet, tagok nagy gondot fordítottak az idei termelési terv kidolgozására Különösen nagy figye'emmel kísérték a ha'adó mun­kamódszerek és a szovjet tapaszta­latok alkalmazását hogy ebben az évben mégínká'eb biztosíthassák a hektárhozamok és az állatok hasznos­ságának növe'ését. Hogy a tenyészáľatok számára ele­gendő mennyiségű takarmányt biz­tosíthassanak, az évi termelési tervet úgy dolgozták k; hogy az őszi és a tavaszi takarmányfélék termelésére — bevezetik a zöid-futószalagrendszert amely elegendő mennyiségű friss ta­karmányt biztosit az állatoknak egész éven át. A terv magábafoglalja a si­lótakarmányfélék termelését is ame­lyet 11.5 hektáron fognak termelni, s ezzel a takarmányalapot nagyban növelik. Ebbe n az évben először vetnek két hektár árpaföldön tarló-répát, hogy így kétszeres termést érjenek el. Burgonyát négyzetes és fészkes ülte­téssel 2.5 hektáron fognak termelni és a gabonaféléket kereszt- és szűk­sorosan vetik el. Hogy a zabból 1.7 mázsává nagyobb hektárhozamot érhessenek el. a ter­vezett földterület felén ..stupnicei fe­hér" zabot fognak termelni. Az állat­tenyésztésben a bártfai szövetkezeti tagok az e'múlt években igen sok tapasztalatot szereztek az új munka­módszerek bevezetésével. A Stejman­féle rideg borjúneveléssel a mult év­ben harminc borjút neveltek fel. Mivel ez a nevelési módszer bevált, úgy tervezték, hogy ez idén az összes borjút ilyen módon nevelik. MaL­nyinova elvtársnő módszerét is még inkább alkalmazzák, hogy nagyobb tejhozamot érhessenek el, hogy a szövetkezet ily módon még több jö­vedelemhez juthasson. A vallás keletkezése A különböző helyekeh végzett és most is folyó ásatások eredménye­ként ma már nagyrészt tisztán áll előttünk a sok százezer évvel ez­előtt élt ősember élete. Kezdetleges szerszámaival az ős­ember még nem tudott uralkodni a természeten. Nem tudott véde­kezni az árvíz, a fagy, a villám­csapás, a szelek és a viharok el­len, de tehetetlen volt a lsetegsé­gefekal nembti is. Magatartását «lrt mfrid^-n jelenséggel ssemben óvatosait, figyelem éa aggodalom jeliamai. A tudatlan ősemberek, akik igye­keztek megérteni, megmagyarázni a természet vagy a társadalmi élet jelML»éff*it, amelyektől függtek és amalyakkel síimben erőtlenek vol­tak, a maguk cselekedeteinek ha­sonlósága szerint Ítélték meg eze­ket. Mivel nem ismerték a jelen­ségek valód; okait, mivel nem tud­ták tudományosan megállapítani a jelenségek közötti összefüggéseket, a természetben végbemenő válto­zásokat ügy magyarázták, mintha azok emberi cselekedetek lennének. A természeti tárgyaknak emberi tudatot tulajdonítottak és minden jelenségben valamilyen tudatos lény cselekvését látták. Ezért keletkez tek ilyen és ehhez hasonló elkép­zelések: a folyó megharagudott az emberekre, ezért öntött ki, ezért tette tönkre vetésüké és vitte el házukat, ctb. A nap lehet jó s ilyen­kor kellemesen meletrít, de lehet gonosz is, amikor azután felper­zsel mindent. Az ég is lehet jó. de meg is haragudhat, s ilyenkor esőt, jégesőt vagy villámokat küld. het az emberre. stb. Ilymódon könnyen megmagyaráz hatók az ősember vad. babonás el­képzelései az őt közvetlenül körül­vevő külvilágról és természeti je­lenségekről, megnyilatkozásokról, mivel példátlanul kezdetleges volt termelési módja és korlátozott volt gondolkodása is. A természettel szembeni kiszolgáltatottsága, véd­telensége és csekély ismeretei szük. ségszerüen megteremtették a kez detleges vallásos elképzeléseket, a természeti tárgyakban és jelensé­gekben lakozó, az ősembernél sok­kal hatalmasabb élőlények elképze­lését. Ezek még nem voltak iste­nek, s azt sem mondhatnánk, hogy az ősember bennük valami termé, szetfölöttit, túl világit látott volna. Az ősközösségi társadalom első fe lében az emberek a világot nagyon is anyagiasan fogták fel. Az emberi társadalom fejlődése folyamán a magántulajdon kiala­kulásával, az embernek ember által való kizsákmányolásával, az embert hatalmában tartó természeti erők. höz csatlakoztak a szociális erők is, amelyek a dolgozóknak sokkal több szerencsétlenséget és szenve dést hoztak és okoztak, mint a ter­mészeti erök. Lenin erről azt mond­ja: »A kizsákmányolt osztály te­hetetlensége a kizsákmátnyoWkkal szemben folytatott harcában ugyan. úgy megszüli, kialakítja a halál utáni jobb. életben való hitet, mint ahogy a vadembernek a termé­szettel szembeni tehetetlensége az oka az istenek, ördögök és csodák ban való hit kialakításának, stb. A marxisták már régen rájöttek arra a gondolatra, hogy az embert nem az isten teremtette, hanem az ember teremtette meg magának először az isteneket s később az egy istent. Az ember istent látott a természeti erőkben akkor, ami­kor rá volt utalva a természet ado­mányaira. Amikor az ősember élel­mét a föld megművelésével s a szarvasmarhák legeltetésével sza­porította, akkor az Isteneket álla. toknak képzelte el. Az ókori né pek története is erről tanúskodik. A régi Egyiptomban a legfőbb is­tenek az Apisz bika, az Amon bá­rány, a Szobék krokodilus és a Szkarabeusz bogár voltak. Ennek valódiságát megerősíti a Dél-Afri. kában ma is élő kaffer négerek élete, akik szellemeiknek áldozato. kat mutatnak be s arra kérik őket, hogy szaporítsák barmaik számát A Burmában élő karének szentül meg vannak győződve arról, hogy nemcsak az embernek és állatnak van l'lke, hanem a növénynek is. Ezek pl ha rtesföldjük sárgulni kezd, a »La« nevű lelket kérik, térjen újból vissza a növényekbe, hogy ezek tovább nőhessenek s termést hozhassanak. A magántulajdon keletkezésével kialakult társadalmi viszonyok és a termelés fejlődése okozták, hogy egyes emberek mindig nagyobb és nagyobb hatalmat értek el. Ezért nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az istenek is kezdenek em­beri formát felvenni, mint azt a görögök, rómaiak története is iga­aolja. Továbbá érdekes tény az is, mint az Babilon és Egyiptom tör­ténetéből is közismert, hogy amint az államban a hatalom egy ember kezébe jutott, egyidejűleg a legna­gyobb tisztelet szintén csak egy istennek jutott. Ez történt Egyip­tomban is, i. sz. előtt 1377-ben, amikor IV. Amenthotep fáraó úgy reformálta meg a vallást, hogy a legfőbb istennek Aton istent tette meg. Vele egyidőben Babilonban is egy ember kezébe jutott minden hatal -vm, aki minden isten istené­nek Mardukot tette meg. Ezért Marx és Engels joggal állíthatták, hogy az egyistenhit nem alakul­hatott volna ki anélkül, hogy az államban minden hatalom ne egy kirúly kezébe jutott volna. A régi népek története mutatja, hogy kezdetben ezek az istenek még nagyon anyagiasak voltak, ajándékul — a papok közvetítésé­vel — ételeket s italokat lehetett nekik adni, be is lehetett őket csap­ni, sőt végül még le is lehete't őket győzni. Még a kultúra és fej­lődés magas fokán levő görög rab. szolga társadalom istenei i s nagyon emberiek voltak. Ettek, ittak — néh a nagyon i s mértéktelenül — loptak, férjhez mentek, megnősültek. Látjuk tehát, hogy lényegében a vallásos feltevéssel, az Istenek el­képzelésével, a világ megmagyará­zásába belejutott valamilyen föl­döntúli elem. Ezzel egyidejűleg ala­kult ki az emberi lélekről való el­képzelés is, amelyet a testtől lé­nyegesen eltérőnek, fontosabbnak és tökéletesebbnek kezdtek felfogni, s fokozatosan az isteneknek is, a léleknek is új, felsőbbrendű képes­ségeket — természetfeletti képes­ségeket tulajdonítottak. Az istenek újabb földöntúli körvonalakat kezd­tek kapni, az embernél hatalmasab­bá váltak s tökéletesebb tulajdon­ságokkal is rendelkeztek nála. Las­san elhagyták földi hazájukat s túC vil áginkká váltak, akikre nem voltak érvényesok a világ törvényei — már amennyire azokat az em­ber akkor ismerte, — életük pedig maga a kezdet nélküli örökkévaló­ság. A világról alkotott fantasztikus, eltorzított magyarázatok és elkép­zelések, — a társadalmi fejlődés hosszú évezeredel alatt ilymódon for­mát nyertek. A világ vallásos ala. pon való megmagyarázása mind­jobban elszakította az embert a valóságtól. Az uralkodó kizsákmá­nyoló osztályok mindjárt kezdet­től fogva felhasználták ezeket a vallásos elképzeléseket, később pe­dig a vallásokat és egyházakat sa­ját uralmuk alátámasztására. Arra hivatkoztak, hogy nekik a kizsák­mányoltak feletti hatalmat maguk az istenek adták, akik már a vi lágot is így teremtették, az elle­nük való lázadás pedig egye! jelent az istenek elleni lázadással. Ezért az egész világ tudományos megis­merése, tehát maga a tudomány már kezdettől fogva az uralkodó osztályok ellenállásába ütközött amelyek kisebb-nagyobb engedmé­nyek árán rendszerint győztesként kerültek ki ebből a harcból m'nd. aidig, amíg a történelem színpa­dára a viliág fantasztikus és eltor­zított értelmezésének legyőzhetetlen, hatalmas eľenfele, a dialektikus materializmus, a győzelmes harcra felsorakozott proletariátus világ­szemlélete nem lépett A vallások, egyházak ettől az időtől kezdve ál­landóan védekezésre vannak utal­va, mindegyre veszítenek az em. beri társadalomban addig elfoglalt jelentőségükbői — szerepükből. Az emberiség haladó fele pedig — a material'sta tudományokra támasz­kodva. — mindig újabb és újabb győzelemmel koronázza ezt a har­cát, amelyet a tökéletes társadal­mi rendért — a szocializmusért folytat. Zagyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents