Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-27 / 50. szám, szombat

4 úrnő 1954. február 27. Valko Cservenkov beszéde Bulgária Kommunista Pártjának VI. kongresszusán Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusának délelőtti ülésén Val. ko Cservenkov, a Központi Bizottság főtitkára beszámolót tartott Bulgária Kommunista Pártja Központi Bi. zottsága tevékenységéről. Valko Cservenkov beszédének első részében a nemzetközi helyzettel' és a bolgár külpolitikával foglalkozottA bolgár külpolitikáról Valko Cser. venkov a következőket mondotta: „A népi demokratikus Bulgária felbonthatatlan kapcsolatbaji áll a de. imokratikus és szocialista táborral, ameiynek élén a Szovjetunió áll. A békeharc pártunk és népi kormányunk számára mindig elsőrendű feladat voxt. A Kommunista Párt é

s a népkormány minden erejével megszi. . lárdította a bolgár-szovjet barátságot, a nép haladásának, szabadságá nak és boldogságának, hazánk szocialista fejlődésének alapját." Valko Cservenkov ezután a Bulgária és a tőkés országok közötti kölcsönös kapcsolatokról beszélt és ki. jelentétte, hogy a párt és a kormány normális kapcsolatoltat óhajt é3 a kereskedelem fejlesztését. A népkormány harcolni fog a békéért, mert népünknek erre szüksége van. Államunk ezért törvényes jogának tartja az ENSZ-ben való tagságot. Ezért kitartóan követeli' és követelni fogja, hogy Bulgáriát felvegyék az ENSz-be. Valko Cservenkov hangsúlyozta, , hogy a külpolitika terén a párt fel. ^ adiatai a következők: 1. Szüntelenül fejleszteni ás meg. szjQáirdítani a nagy- Szovjetunióval való barátságot, amely az ország szabadságának, nemzeti • függetlenségének és szocialista, fejlődésének alapja és seilárd kezessége. 2. Megszilárdítani a népi' demokratikus országokkal, a demokratikus tábor népeivel vtaló baráti kapcsolatokat és együttműködést. 3. Folytatni a békeharcot, a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért vívott küzdelmet és a lehető legerélyesebben támogatni a Szovjetunió békepolitikáját. 4. Folytatni a szomszédos tőkés országokkal való kapcsolatok normalizálására irányuló törekvést, ki. fejleszteni a kereskedelmi kapcsolatokat más tő'kéis országokkal is. Valko Cservenkov ezután áttért Biügária belső helyzetére és a kommunista párt feladataira, majd kijelentette: äz ország belső gazdasági fejlődésében az elmúlt időszak jelentőségénél fogva kivételes időszak. Országúnk történetében a békés erők hallatlan fejlődését, hallatlan előrehaladást jelent a szocializmus feléig. Valko Cservenkov ezután számos adatot közölt, amelyek Bulgária nemzetgazdaságálnak az elmúlt időszak ban Való sokoldalú fejlődéséről tanúskodnak. Cservenkov rámutatott, hogy a z összipari termelés és a mezőgazdasági össztermelés aránya Bulgáriában 1939-ben 33.8:66.2 volt, 1948-ban már 50.7:49.3 százalék és 1952-ben 66.6:33.4 százalék. Országunkban szocialista iparosítást folytatunk — jelentette ki Valko Cservenkov. A kapitalista elemeket az iparból' úgyszólván teljesen kiszorítottuk. A szocialista ipar oiz egyetlen ipari for. ma Bulgáriában. A mezőgazdaságban olyan változásokra került sor, amelyek döntő fordulatot jelentettek a mezőgazdaságnak szövetkezeti alapokon való átépítésében. Pártunk VI. kongresszusán kijelentheti, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az első ötéves nemzetgazdasági tervben kitűzött, teljesítettük. E feladatok többségét 4 év alatt teljesítettük. Ez főleg a Szovjetunió állandó önzetlen segítségének köszönhető. Bulgáriában már kiépültek a szocializmus alapjai, megteremtettük a szükséges előfeltételeket az ország gyors fejlesztéséhez a szocializmushoz vezető úton és a dolgozók anyagi és kulturális színvonala lényeges fokozása terén. Valko Cservenkov továbbá leírta az ipar, a mezőgazdaság, az áruforgalom, a közlekedés fejlődésének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelkedésének örömteli képét és foglalkozott a nemzetgazdaság fejlődésében mutatkozó hiányosságokkal és azok kiküszöbölésével. Valko Cservenkov nagy figyelmet szentelt a népi demokratikus államrendszer további megszilárdításának Bulgáriában. Az éberség fokozásáért folytatott harc a párt, a párt-, állami, gazdaisági és kulturális szervezetek, az egész nép egyik alapvető feladata — mondotta Cservenkov. Ezután felsorolta a párt fő feladatait a belpolitika terén, majd a párttal foglalkozva hangsúlyozta a kommunista párt felzárkózottságát és azt mondotta: a párt rendíthetetlen egysége a néppel való egyre szorosabb kapcsolata, a párt és a nép rendíthetetlen hűsége a bolgár-szovjet barátság iránt, összesen elért sikereink alapját képezik, j Pártunk már az elmúlt időszak kezdetén leleplezte és szétzúzta a soraiba befurakodott jól álcázott ! áruló bandát, amelynek élén Krajcso Kosztov állott. E banda szétzúzásáért folytatott harc pártunkat megacélozta, az az éberség, amelyet pártunk nyilvánított, még erősebbé, még tapasztaltabbá, érettebbé és saját hibáival szemben könyörtelenebbé tette pártunkat. A párt VI. kongresszusát jelentősen megerősödve, mint lenini-típusú párt kezdte meg, amely népünk ; sorsát irányította. Megmutatta, hogy a 'dolgozók aktivitására és rendszeres támogatására támaszkodva képes helyesen és sikeresen irányítani az államot és nemzetgazdaságot. Káderei és szervezetei megnövekedtek és eežmeileg, valamint politikailag egyre fejlettebbek, a dolgozók tapasztalt, bölcs és megbízható vezetői. Valko Cservenkov részletesen foglalkozott a birálat és az önbírálat fejlesztésének kérdéseivel a pártszervezetekben, a párt és az államfegyelem megszilárdításának, a párton belüli demokrácia fejlesztésének, a kollektív vezetésnek, a káderek helyes kiválasztásának, a pártszervezetek kapcsolata megszilárdításának kérdéseivel a dolgozó tömegekkel, valamint az ideológiai munka kérdéseivel. Valko Cservenkov beszámolójának végén kijelentette: Amint látják, nagy sikereket értünk el. Vannak hiányosságaink is, néhány hiba előfordult. A sikerektől nem szabad a legkevésbbé sem megmámorosodnunk, a hiányosságokat és hibákat, amelyeket soha sem lepleztünk, hanem mindig igyekeztünk helyrehozni, ki kell küszöbölnünk, hogy a további, még nagyobb sikerekhez vezető utat szabaddá tegyük. Valko Cservenkov végezetül éltette Bulgária győzelmes Kommunista Pártját, a Hazafias Arcvonalat és a felbonthatatlan bolgár-szovjet barátságot. „Tántoríthatatlanul igazodva Marx, Engels, Lenin és Sztálin győzelmes tanításához, hűen G. Dimitrov. hagyományához, előre, új gyözélmek felé!" jelentette ki végezetül Valko Cservenkov. A Bolgár Népköztársaság- és a Csehszlovák Köztársaság testvéri gazdasági együttműködése A bolgár-csehszlovák együttműködés gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. Bulgária és Csehszlovákia testvérnépei között történelmünk folyamán /semilyen viszály, vagy ellentét nem merült fel. Ápolták a két ország különböző gazdasági szerkezetének alapján fejlődő hagyományos gazdasági kapcsolataikat. Midőn Bulgáriában és Csehszlovákiában a nép vette át a hatalmat, a két ország kormányai nemcsak megújították és megszilárdították hagyományos kereskedelmi kapcsolataikat, hanem az egyenjogúság és kölcsönös elönybehelyezés alapján megvalósították a két ország meleg testvéri gazdasági együttműködését, melyet a kölcsönös segélynyújtás, mindkét ország népgazdasága közös gazdasági fellendülésének eszméi hatnak át. Ez a törekvésük közös célja — a szocializmus felépítése Bulgáriában és Csehszlovákiában. A Csehszlovák Köztársaság népi demokratikus kormánya a kassai kormányprogramul értelmében elha-; tározta, hogy kibővíti és megszilárdítja kapcsolatait Bulgáriával és ezért ennek megfelelő szerződést köt a Bolgár Népköztársaság kormányával. A bolgár kormány ugyanilyen határozatot hozott. A bolgár-csehszlovák barátság, a két ország népének testvéri együttműködése és kölcsönös támogatása azonban csak az 1948. februári történelmi jelentőségű események után bontakozott ki szilárd alapon. Csehszlovákia dolgozói ekkor kommunista pártjuk vezetésével meghiúsították a reakció ellenforradalmi puccskísérletét. A nép győzelme után nemsokára Bulgária és Csehszlovákia barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek Prágában és még ugyanezen év április 26-án jegyzökönyvet írtak alá a két ország közötti gazdasági kapcsolatok" ideiglenes rendezésétől. Ez a szerződés e örelendítette a bolgár-csehszlovák téstvéri gazdasági együttműködés további fejlődését. A szövetségi szerződés alapján évenként megkötött kereskedelmi szerződések aláírása határozottan sokban előmozdította a két ország kereskedelmi kapcsolatainak gyors fejlődését. A Szovjetunió után Csehszlovákia a második helyet foglalja el Bulgária külkereskedelmében, Bulgária viszont a maga részéről Csehszlovákia egyik legfőbb szállítójává válik. A második világháború előtti évekhez viszonyitya állandóan bővül és jelentősen növekszik kölcsönös árúforgalmuk. Egyedül az 1948—1951. években 50 százalékkal növekedett a két ország egymás között folytatott kereskedelme. 1^46-hoz viszonyítva ez az arány hatszoros. Áruforgalmuk 1952-ben 1951-hez viszonyítva 25 százalékkal Növekedett, az 1953-ban megkötött kereskedelmi egyezmény pedig az áruforgalomnak még nagyobb növekedését helyezi kilátásba. A bolgár-csehszlovák együttműködés sikeres fejlődésében nagy szerepet játszott két beruházási szerződés. Az elsőt négy évi időtartamra 1947. április 22-én, a másodikat öt évre 1951. július 4-én kötötték meg. Csehszlovákia e szerződések értelmében sok gépet és termelési berendezést szállít Bulgáriának az ország iparosítására és villanyosítására, mezőgazdaságának gépesítésére. Csehszlovákia különösen nagy segítséget nyújt Bulgária villanyosításában. Bulgária vízi- és hövillanyáramfejlesztötelepeinek egész sorát látja el gépekkel és üzemberendezéssel. A ,.Köztársaság" elnevezésű legnagyobb balkáni villanyáramfejlesztőtelep gépeit, valamint sok más vízierömü gépeit és berendezését Csehszlovákia szállította. Számos bulgáriai gyár berendezését csehszlovák gyártmányú gépek képezik. Csehszlovákia mint ipari ország főleg gépeket és termelési berendezést, pótalkatrészeket, közlekedési eszközöket, fémeket, vegyszereket, gyógyszereket, ipari nyersanyagot és egyéb terméket szállít a Bolgár Népköztársaságnak. Bulgária a maga részéről, mint fejlett mezőgazdasággal és bányaiparral rendelkező ország, ipari nyersanyagot és félkészgyártmányokat szállít Csehszlovákiának. Bulgária legfőbb kiviteli cikkeit ércek és koncentrátumok, kiváló minőségű dohány-, zöldség-, szölö^ és gyümölcsfajták, gyümölcspép és állati termékek képezik. Bulgária sok élelmiszeripari cikket is szállít Csehszlovákiának. A két ország közötti árucsereforgalom évrői évre nagyobb méretű a termelőerők fejlődéséhez, Bulgária és Csehszlovákia népe állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséhez elengedhetetlenül szükséges árucikkekre terjed ki. v , Nihola Jotov Bulgária Kommunista Pártja — a bolgár nép szeretett vesére! A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusa alkalmából írta: GEORGIJ DAKOVSZKI, Szófia Bulgária Kommunista Pártja fennállása óta mindig az igaz úton vezette a bolgár népet és megmutatta fejlődésének helyes vonalát. Népünk ezért mérhetetlen bizalommal viseltetik pártja iránt és követi azt. A párt a néppel szoros kapcsolatban fejlődött, a néppel együtt növekedett és irányító szerepét a nép érdekében elért történelmi érdemei következtében nyerte el. . . ' A mult évszázad utolsó évtizede óta a fiatal szocialista mozgalom keblén, amely a Bolgár Kommunista Párt elődje volt, Dimitrij B'agojevvel az élén, harcot folytatott, hogy szocialista öntudatot ébresszen á munkásosztályban, amely akkor lépett a bolgár történelem Színterére. /Blagojev pártja azt tanította a népnek, hogy a balkáni népek közötti béke és barátság nélkülözhetetlen és harora hivtafel a népet az uralkodó családok, a burzsoá kényurak és a kapitalisták ellen, valamint a balkáni imperialista beavatkozók ellen is. E párt kezdeményezésére létesítették a szocialista pártok balkáni szövetségét. A Balkán népek, beleértve a bolgár népet is, testvérháború következményeit szenvedték. A nép meggyőződhetett arról, hogy a Pártnak volt igaza, amikor harcra hívta fel az uralkodó család és a háborús politika ellen. A Párt határozottan állást foglalt az ellen, hogy országunk, belépjen az első világháborúba és heves küzdelmet folytatott a bolgár militarizmus ellen a háború évei alatt. Megbélyegezte a H. Internacionálé árulását, amely a francia, angol, né/net és orosz munkásokat a vágóhídra hajtotta. A háború óriási szenvedést hozott a népre. Á bolgár nép második nemzeti katasztrófába jutott és saját keserű tapasztalata-; alapján győződhetett meg arról, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak volt igaza, amikor harcra hívta a háborúba való belépés ellen és leálcázta a burzsoázia és az idegen uralkodó család áruló politikáját. A háború után a bolgár nép nyíltan kimutatta a burzsoá pártok iránti ellenszenvét, amelyek katasztrófából katasztrófába sodorták öt, míg a Kommunista Párt sorai egyre növekedtek és olyan elsőrendű politikai erővé váltak az országban, amelyet Criási néptome. gek követtek. A párt a nép élére állt, és 1-923 szeptemberében antifasiszta felkelésre vezette a népet. A felkelést vadállati kegyetlenséggel elfojtották^ de a nérj megé;tette. nog.v a fasizmus a halálos ellensége és hogy csupán ideiglenes vereséget szenvedett, hogy újbó] küz,dele,mre készüljön. Á kommunista párt volt az, amely a nép harcát mély titokban megszervezte és irányította a véres fasiszta diktatúra ellen. A párt azt tanította, hogy a fasizmus igájá. nak lerázásához elkerülhetetlenül szükséges, hogý a nép valamennyi -rő'. a munkások, parasztok, kéz,, művesek és az érte' r.iségick egv hatalmas arcvonalba egyesüljenek. Es a nép követte a pá.' szavát. A második világháború elöestéjé'i a Bolgár Kommunista Párt a népst naicra vezette a fasizmus ellen és széles népi a.cvonalat épitett ki. A párt a kommunista Internacionálé irányelveit követte és azt tanította, hogy a fasizmus háborút jelent, olyan háborút, amely a. népre szenvedést ts- pusztulást hoz. Amikor a fasizmus lángralobbantotta á második világháború tűzvészét, a nép újból meggvczöd • hetett a Bolgár Kommunista Párt helyes irányvonaláról. Amikor 1941-ben a hitleri hordák megszállták az országot, a bolgár nép túlnyomó többsége halálos gyűlölettel fogadta őket, amely akkor érte el tetőfokát, amikor a történelem legkegyetlenebb háborúját indították a Szovjetunió ellen. A Bolgár Kommunista Párt azt hirdette, hogy Hitler vereséget fog szenvedni és felhívást intézett a néphez, hogy járuljon hozzá a fasizmus legyőzéséhez azáltal, hogy harcol a teuton megszállók s a bolgár fasiszták ellen. A nép válaszolt e felhívásra és már 1941-ben harcba lépett. 1942-ben Georgij Dimitrov vezetése alatt megvetették egy széles antifasiszta hazafias arcvonal alapjait, amelyben az ország összes hazafias erői tömörültek. A bolgár hazafiak fegyveres küzdelme különösen nagy méreteket öltött az 1943—44-es évek alatt. A népre támaszkodó' partizánmozgalom tömeges jelleget öltött minden nehézség és akadály ellenére, amelyek fejlődésének útjában állottak. A partizánmozgalom megakadályozta a monarcho-fasiszta kormányt abban, hogy csapatokat küldjön a kelet-; frontra, mert a kormánynak jelentős fegyveres erőket kellett fenntartania az országban a partizánok elleni harc. ban. A dolgozók fasisztáktól való fosztogatása és a Szovjet Hadsereg győzelmei egyre jobban megmutatták a népnek, hogy a Bolgár Kommunista Pártnak igaza van. És Bulgáriában a legszélesebb tömegek a párt felé fordították tekintetüket. Töle várták megváltásukat, benne látták az egyetlen erőt, amely képes egyesíteni az összes becsületes és hazafias elemeket a haza javáért folytatott küzdelemben. Mikor a Szovjet Hadsereg kiűzte a hitleri hordákat Romániából és egészen Bulgária határáig nyomult előre, egy széleskörű népi antifasiszta felkelés feltételei az országban megértek. Es ezért, amikor a Szovjet Hadsereg végzetes csapást mért a hitleri hordákra, a boigár nép Bulgária Kommunista Pártjától vezetve a hazafias arcvonalba tömörülve, felkelt és 1944. szeptember 9-én kezébe vette a hatalmat. Ezen a napon kezdődtek Bulgária történetének legdicsőségesebb napjai. Miután a nép győzelmet aratott a fasizmus felett, a Szovjetunió testvéri segítségével és a Bolgár Kommunista Párt vezetésével a dolgozók az ország fejlesztésének útjára léptek 63 ugyanakkor megszervezték a Bolgár Hadsereg részi vételét a háborúban az Egyesült Nemzetek oldalán. A fasiszták leverése után a Bolgár Kommunista Párt' az ország szocialista építésébe fogott. Az ipart, a bányákat, a bankokat ál i lamosították, bevezették a tervgazdálkodást a nemzetgazdaságba és megkezdődött a szocializmus építése a falvakon is. A Bolgár Kommunista Párt a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való rendíthetetlen barátság politikáját folytatja és külpolitikájának a béke megvédése a legfőbb célja. Ezért most, amikor Szófiában Bulgária Kommunista Pártja VI. kongresszusa ülésezik, a bolgár nép jogos büszkeséggel tekint viszszS azokra a sikerekre, amelyeket a népi hatalom évei alatt, főleg pedig az V. és VI. kongresszus közötti időszakban — az első ötéves terv évei folyamán elért. Tekintetét szeretettel és hálával telve for-' dítja a Kommunista Párt felé, amely harcra vezette őt a sötét burzsoá fasiszta elnyomás alól való felszabadulásáért és amely az örömteli, boldog jövő kiépítésének útjára vezette. Ez jövő örömteli kilátásokat mutat a Bolgár Népköztársaság fejlődésének második ötéves tervére a párt által kiadott irányelvekben. A bolgár dolgozó nép teljes határozottsággal megmutatja -akaratát, hogy követni fogja a Bolgár Kommunista Párt által mutatott utat, mert jól tudja, hogy a pártnak az a célja, hogy megszüntesse teljesen AZ embernek ember által való kizsákmányolását és hogy boldog, örömteli életet építsen az egész dolgozó nép, minden család, országunk minden polgára számára.