Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-25 / 48. szám, csütörtök

8 *!ISZ0 1954. február 25. (2evei a JSzovjelunió bói >> Kari Liebknecht -kolhoz szervezeti életéről Az álliaml üzemtől eltérően, amelynek élén oszthatatlan felelős­ség jogával rendelkező vezető áll — a kolhozgazdálkodást a taggyűlés irányítja. A taggyűlések közti idő­ben az irányítást a kolhoz veze. tősége végzi, amelyet a kolhozpa­rasztok taggyűlése választ. A kolhozparasztok önállóan igaz­gatják a szövetkezeti ügyeket és teljesjogú tulajdonosai a közös va­gyonnak. A kommunista párt és a szovjet kormány a kolhozdemo­kráciát a kolhozépítés fő elvének tekinti. A kolhozdemokrácia úgy irányít­ja a szövetkezeti ügyeket, hpgy mindnyájan részt vegyenek a közös ügyekben való döntésben. A pa­rasztokat a kollektivizmus szelle­mében neveli, hogy a szocialista társadalom öntudatos aktív dolgo­zóivá váljanak. A kolhozdemokrá­cia nagy sikerrel egyesíti a kolhoz vezetőségének az állammal való együttműködését a paraszttömegek alkotó, kezdeményezésének ég tevé­kenységének fejlesztésével. Hogyan nyilvánul meg a gya­korlatban a kolhozdemokrácia? Mindenekelőtt. abban, hogy a tag­gyűlés a legmagasabb szerv, amely az összes kolhozügyekről dönt, s hogy a Kari Liebknecht-kolhoz tag­jai a többi kolhozparasztokhoz ha­sonlóan, maguk választják az élen­járó (dolgozókat és a vezetőség, il­letve az elnök köteles a taggyűlés­nek számot adni működéséről, Nálunk az összkoltoozgyülés je­lentőségteljes esemény, amelyre mindig alaposan felkészültünk. A gyűlés napirendjét előzőleg a veze­tőség ülésén vitatjuk meg. A kol­hozparasztokat előre értesítjük ar­ról. hogy milyen kérdések kerülnek ipegvitatásra, hogy a gyűlésen min­denki konkrét javaslatokkal léphes­sen fel. A gyűléseken általában tárgyi bírálat folyik a' munka hiá­nyosságairól. A gyűlés határozatá. /ban elsősorban az állam érdekei s a közös gazdálkodás érdekei tük­röződnek. A kolhozgyülések határo­zatait pontosan teljesítik. Mult év novemberében pl. gyűlést tartottunk, amelyen az 1954—1955­ös tervvel kapcsolatos azon intéz­kedéseket vitattuk meg, amelyeket a vezetőség dolgozott ki, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának szeptemberi hatá­rozata alapján. A vitában húszan szólaltak fel — a brigádvezetők, tehéngondozók, traktorosok, ,a kolhoz, és a gép­és traktorállomás agronómusai, s a kolhozparasztok. Turcsanyinov brigádvezetö megemlítette, hogy a terv nem tükrözi híven a brigád­vezetők és a gép- és traktorállo­mások mechanikusainak harmóni­ku s együttműködését. Ezért néha rosszul használják ki a mezőgaz. dasági technikát. Ajánlotta, hogy a legmodernebb és a legtökéletesebb gépek kezeléséhez szükséges kol­hozkáderek iskolázását kibővítsék és megjavítsák. Szekorinszká kol­hdzasszony azt ajánlotta, hogy a közös jószág takarmányának bizto­sítására tegyenek alaposabb intéz­kedéseket és hogy gyorsítsák meg a kolhoz üvegházainak és meleg­ágyainak építését. A kolhozparasztok és a trakto­rosok, akik jelentkeztek a vitára, ajánlatot tettek újabb, hasznothaj. tóbb növények: gabona és zöldség­félék termesztésére, a zöldségfélék é g burgonya betakarításának gépe­sítésére. A gyűlés határozatot ho. zofct minden kérdésre vonatkozóan. Ez a gyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a kolhozparasztok még alaposabban, mélyebben lássák a közös gazdál­kodás vezetésében előforduló hibá­kat és megállapítsák a kolhozter­melés fejlesztésének módját, vala­mint azt, 'hagy hogyan fogják tel­jesíteni a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plená­ris ülésének szeptemberi határoza­tát A taggyűlés egyhangúan jóvá­hagyta az 1954/55. évre szóló ter­vet. Amint az említett példából lát­hatjuk, a taggyűlésen a kolhozélet legfontosabb kérdéseit vitatjuk meg. A taggyűlésen választjuk a szövet­kezet vezetőségét, elnökét, az ellen­őrző bizottságot, új tagokat ve­szünk fel, vagy pedig egyeseket kizárunk, jóváhagyjuk az évi ter­melési tervet, a kolhoz jövedelmé­nek és kiadásainak költeségvetését, az építkezés terveit, a munkaegység szükségletének tervét, a teljesítmé­nyi normákat, a kolhoz és a gép­es traktorállomás köztj szerződést, az éllenőrzö bizottságok és a kol­hoz vezetőségének évzáró jelenté­sét, a természetbeni és a pénzbeli juttatások szétosztását és egyéb fontos kérdéseket. Magától értetődik, hogy a min. dennapi élet kérdései nem egyfor­ma jelentőségűek. Ezért némelyek­ről maga az elnök vagy a kolhoz vezetősége dönthet. Igy van ez pl. a brigád vagy a csoportvezető ki­nevezésének és néhány más kérdé­sek tekintetében is. Felmerülnek olyan kérdések is, amelyeket a tag­gyűlésen kívül az illetékes járási szervnek kell jóváhagynia, mert a szövetkezet tevékenységének ellen­őrzése közvetlenül összefügg a kol­hoz alapszabályzatával. Az ellenőr­zés arra irányul, hogy a kolhozo­kat megvédje a hibáktól, s hogy segítséget nyújtson a közös gaz­dálkodás sikeres fejlesztéséhez. A kolhoz alapszabályzata nem­csak egyes kérdések megoldási módját határozza meg, amit a tag­gyűlésen kell megvitatni, hanem a taggyűlések lebonyolításának mód­ját is. Az alapszabályzat biztosít­ja, hogy a kolhozparasztok teljes mértékben részt vegyenek a kol­hozépítés kérdéseinek megoldásá­ban. Gyakorlatban azonban nem mindig nyílik alkalom arra, hogy az összes kolhoztagokat gyűlésre hívják össze. Ezért az alapszabály­zat szerint egyes kérdések felöl ak­kor is döntenek, ha á gyűlésen a kolhozparasztoknak csak egy része van jelen. Az évi terv, vagy a gép. és traktorállomással kötött szerző­dés, a belső rendtartás jóváhagyá­ságához elegendő, ha a kolhozta­gok fele van jelen. Azonban olyan kérdések jóváhagyásához, mint a vezetőség, a kolhozelnök választá­sa vagy a kolhozalapok jóváhagyá­sa — szükséges, hogy a szövetke­zeti tagok kétharmada megjelenjen ,a taggyűlésen. A vezetőségben a legnagyobb tapasztalattal és tekintéllyel rendelkező emberek dolgoznak. mint Gavrilkeviö agronómus, Go­renko és Turcsanyinov brigádveze­tö, Baranov kolhozparaszt, Šekorin­ska Motinova kolhozasszony és még mások. A vezetőség teljes joga — mint a szövetkezeti ügyeket irányító kol­lektív szervé, — a gyűlések közötti' időszakiban igen kiterjedt . A vezetőség és a kolhozelnök leg­főbb feladata és kötelessége a kö­zös gazdálkodás megszilárdítása és fejlesztése, a • kolhoz-tagok ál'Jam iránti kötelezettsége teljesítése, ellen őrzése, továbbá az, hogy biztosít­sák az államérdekek és a kolhoz­parasztok érdekeinek egyesítését, hogy a kolhozparasztokat a szövet­kezet alapszabályzatának betartása szellemében neveljék — mert ez a kolhozélet alaptörvénye. A vezetőség kinevez, ellenőrzést folytat, g ha szükség van rá, visz­szahívja a kolhoz élenjáró dolgo­zóit funkcióikból a taggyűlés utó­lagos jóváhagyásával. Igy volt ez pl. Sidorenko elvtárs esetében is. A taggyűlés a kolhoz vezetőségébe választotta. Sidorenko azonban visz­szaélt a bizalommal, megszegte az alapszabályzatot és nem vette te­kintetbe a kolhozparasztok vélemé­nyét. Amint várható volt, a taggyü. lég visszahívta a kolhoz' vezetősé­géből. A visszahívás ä kolhozpa­rasztra olyan jól hatott, hogy Si­dorenko a következő két évben helyreigazította hibáját és ismét a közösség aktív tagjává lett. A vezetőség rendelkezik a kol­hoznak a mezőgazdasági bankban levő folyószámlájával, felelős aSs ál. lami feladatok teljesítéséért, a mun­kaerők és anyagi eszközök szétosz­tásáért és kihasználásáért. A vezetőség terv szerint dol­gozik és havonta kétszer ti] össze. 1953-ban 11 hónap alatt huszonkét­szer ülésezett a vezetőség, amikór megvitatták a tavaszi vetés kérdé­sét, a bevételi és kiadási költség­vetést 1953-ra, a kolhozparasztok agrotechnikai iskolázásának kérdé­sét, a kultúrház vezetőjének kimu­tatását, a kolhozparasztoknak a családi házak építésénél nyújtott segélyt és a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága szeptembe­ri plenáris ülése határozata teljesí­tésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint egyéb/'kérdeseket. A kolhoz vezetősége összesen öt­ven kérdést vitatott meg. Az ülé­seken általában részt vesznék a brigád- és gazdasági vezetők, a kolhozparasztok é s aktivisták. Kolhozunk elnöke, Matvej Grigor­jev, aki már évek óta tölti be ezt a funkciót és gazdag tapasztala­tokkal rendelkezik az emberek irá­nyítása tekintetében, szüntelenül tudása gyarapítására törekszik. Gri. gorjev tájékozott a kolhoztermelés­ben, nem szakad el a tömegektől, állandóan összeköttetésben áll a kolhozparasztokkal, meghallgatja őket, ismeri szükségleteiket és kí­vánságaikat. Az ö vezetésével kol­hozunk a háború utáni időben nagy sikereket ért el. A kormány érté­kelte Grigorjev érdemeit és a Szo­cialista Munka Hőse címmel tün­tette ki. Befejezésül még néhány szót a kolhoz ellenőrző bizottságáról. A vezetőséghez hasonlóan, a bizottsá­got is a taggyűlés két évre vá­lasztja. Az ellenőrző bizottság ösz­szeállítását a dolgozó nép képvise­lői. a járási szovjet végrehajtó bi­zottságának tagjai hagyják jóvá. Az ellenőrző bizottság alapfel­adata, hogy őrködjék a kolhoz a 1 apsza bály zatának betartása, a párt és a kormány határozatai­nak, valamint a kolhozparasztok taggyűlései határozatainak betartása felett, s hogy ellenőrizze a kolhoz­vezetőség gazdasági és pénzügyi működését. A kolhoz készül az évzáró gyű. lésre, amelyen a kolhoz vezetősé­ge számot ad az 1953. évi gazda­sági ténykedéséről és az "ellen, őrző bizottság jelentést tesz a szö­vetkezet vezetősége ellenőrzésének eredményeiről. Az 1954.es év kilátásai még szebb lehetőségeket mutatnak a kolhozparasztoknak. Népünk egy cél elérésére törekszik — hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága szeptemberi ülése határozatát teljesítse, hogy több élelmiszert é s mezőgazdasági nyersanyagot adjon a szocialista hazának Viktor Germán. a kolhoz alelnöke. A Szovjetunió sízőinek nagy sikere a világbajnokságon A csehszlovák sízők Közép-Európa legjobbjai Vasárnap este Falunban ünnepé­lyesen befejezték az ez idei sívilág­bajnokság versenyeinek első részét — az északi számokat. A díjak ki­osztása után S. Bergmann, a svéd síszövetség elnöke mondott záróbe­szédet. A díjkiosztásnál rendkívül melegen üdvözölték á szovjet sí­ző'ket, akik most vettek részt elő­ször a világbajnoki versenyben és oly hatalmas sikereket értek el. Az est folyamán számos rokonszenv­nyilvánítás hangzott el a szovjet sportolók iránt. Különösen a legsi­keresebb szovjet sízöt. VI. Kuzint ünnepelték, aki két bajnoki címet nyert el, éspedig a 30 kilométares és az 50 kilométeres futóverseny­ben. Kuzin a tiszteletdíjakon kívül még további kitüntetésben is ré­szesült, amennyiben megkapta a sí­világbajnokság legeredményesebb | részvevőjének szánt serleget. Ezt a serleget Kuzinnak Nil s Karlsson adta át, akit mint a svéd »síteí­rályt« ismernek. A világbajnokság első részében — az északi számok­mokban a Szovjetunió férfi, és női versenyzői összesen négy arany- és egy ezüstérmet nyertek. Finnor­szág 3 arany-, 6 ezüst- és 3 bronz­érmet, Norvégia 1 arany-, 1 ezüst­és 1 bronzérmet, Svédország 1 bronz­érmet nyert. A csehszlovák sízők, habár az első helyek egyikét sem érték el. mégis teljesítményük alap­ján Közép-Európa legjobbjai. A Falunban lefolyt záróünnepség után a csehszlovák sizok csoportja Gavlen és Upsalán át Stockholmba utazott, ahová éjfél után érkezett meg. A Malmen-szállóban a futók találkoztak az ugrókkal, -akik va­sárnap Stockholmban rajtoltak, to­vábbá a szovjet, magyar és román sízökkel. Ugyanabban a szállóban laknak a Szovjetunió é s Kanada jégkorongjátékosai is Hétifőn délután érkezett Stock­holmba a világ-bajnokságban rész­vevő sízők második csoportja — a lesikló számokban részvevő férfi, és női versenyzők. A csehszlovák sízőket a repülőtéren Ján Cibulka, a 9tookholmi csehszlovák követség titkára fogadba. Aznap este pedig O. Kldčka, a stockholmi csehszlovák követ fogadta valamennyi csehszlo­vák sízöt. Befejeződött Szlovákia sibajnoksága J Liptovský Hrádokbam csúcspont jára ért a szlovák kerületek síbaj. noksáiga, amennyiben befejezésül megtartották a férfiak 10 kilométe res sífutóversenyét és a nők 3x5 kilométeres váltófutását. A 15 km e s futóversenyben, amely egyszersmind az összetett verseny második része volt, összesen 69 versenyző rajtolt, bár a legjobbak közül hiányoztak Ru-skö és Kimert a Vörös Csillagból, továbbá Poliiaji és a két Pitoňák, a Tatran Lrxmmeából. Ebben a számban Szlovákia bajnoka címén ketten osztoznak, Baľálž és Zámeöník, mert mindketten egyenlő idő alatt — 46:45 per c — futották le a 11 kilométert. Érdekes lefolyású voit a női staféta is, amelyben a kassai ke­rület csapata biztosam szerezte meg a győzelmet, amennyiben ennek egyik .tagja. Teschnerová, — aki a 10 km es futás bajnoka — a leg­gyorsabb szakaszt 21:51 perc alatt tette meg. Az összetett verseny kere­tébe tartozó ugróversenyben nagy fölénnyel 211.7 ponttal Lupták győ­zött, második Majeróák lett 191.3, harmadik pedig Siivka 191.2 ponttal. Ezek után következtek Homolka, Gerek és Bistrik. A verseny részletes eredményei: 15 km es futás: 1—2. Baláž (Zsolna) és Zámeöník (Besztercebányai, mind­ketten 46:45 p. 3. Riesdorfer 47.03 p, 4. Krasul'a 47:07 p, 5. dr. Podolin. ský (valamennyien Kassa) 47:33 p. 3x5 km.es női staféta:; 1. Kassa (Simová, dr. Rumlová, Teschnero­vá) 1:10:31 óra, 2. Bratislava 114:20 óra, 3. Kassa II. 1:18:22 óra. Összetett verseny: 1. Lupták (Besz­tercebánya) 428.2 pont, 2. Majerčák (Kassa) 419.9 pont, 3. Mistrik (Besz­tercebánya) 413.3 pont. Az egyes kerületek sorrendje (mindegyik kerü­letből és mindegyik versenyszám­ból az elBŐ kettő véve figyelembe): 1. Kassa 67 pont, 2. Besztercebánya 5S pont, 3. Bratislava 48 pont, 4. Zsolna 44 pont, 5. Eperjes 13 pont. A budapesti nemzetközi birkózóviadal hírei Szovjetunió—Csehszlovákia 7:1. Budapesten a Sportcsarnok zsúfolt termében tovább folyt a szabadfo­gású ňemzetkôzi bírkózóverseny. Aznap további két mérkőzés került sorra. Az elsőben Csehszlovákia a Szovjetuniótól 1:7 arányú vereséget szenvedett. Ennek a mérkőzésnek eredménye*a pehelysúlytól a nehéz­súlyig terjedő csoportok szerint (el­ső helyen a csehszlovák birkózó neve áll): Zeman kiegyensúlyozott küzdelem után 14.30 perc alatt ve­reséget szenvedett Sajadovtól, Ev­gen Odehnalt^E 1 perc alatt fektette két vállra Gigiadze, K. Odehnal küz­delem nélkül győzött, mert kijelölt ellenfele, Dadasev az előírtnál ne­hezebb volt. Matošek 11 percnyi el­lenállás után veszített Gabarajewél szemben. Sekal sportmester gyors és érdekfeszítő küzdelem után pon­tozással . vesztett Balavadzevvel szemben, Spliteket pedig Sehittladze 6 perc alatt fektette vállra, mig Ha­renčikot már 2 perc után fektette le Englas és Ružička sportmester 14.30 perc alatt szenvedett veresé­get Mekokisvili olimpiai bajnoktól. A mérkőzést a magyar Bokodi, Ba­logh, Szalay és Maróti vezették. Magyarország—Szovjetunió H. 6:2. Ez a harc rendkívül érdekes volt és a magyar birkózók győzelmével végződött. Az egyes mérkőzésekét fölváltva Fleischmann és Pozniček (mindkettő Csehszlovákia), Petrov (Bulgária), Morozov (Szovjetunió) és Vörös (Magyarország) vezették. Az egyes súlycsoportok szerinti eredmények (első helyen mindig a magyar birkózó van megnevezve): pehelysúlyban Völgyi 10:30 perc után kétvállra fektette Karavaje. vet, Bencze pontozással legyőzte Najszaradzet, Hoffmann .Denikovot, Tóth Ruget, Radics Sebanovot és Gurics Kovomenit, Kovács 11:30 perc után vesztett Kandoiakinna] szemben, Növényi pedig 8.30 perc alatt Kot­kasszal szemben. Sporthíradó • Hírek a kassai kerületből. A kas­sai kerületi testnevelési és sportbi­zottság az elmúlt napokban rendez­te meg az ifjúsági korosz­tály birkózó és jégkorong-bajnoksá­gát. A birkózóbajnokságot Kassán, a jégkorongbajnokságot pedig Eper­jesen bonyolították le. A birkózó bajnoki címet a következők nyerték: 45 kg-ig Pavlovský (SVIT), Nagy (Kassa), 55 kg-ig: Oagner (Kas­sa), 60 kg-ig: Štefánik (Kas. sa), 65 kg-ig: Jaklovský (Szomol­nok), 70 kg-ig: Sykora (SVIT), 80 kg-ig: Kucsera (Rozsnyó). A jégkorong-bajnokságot az Iglói Munkaerőtartalékok csapata nyerte, mely a Sokol Tepličany együttesét 9:2-re, a poprádi XI. éves iskola csapatát 3:l-re győzte le, a Tatran Poprad együttesétől pedig 4:1 arány­ban szenvedett vereséget. A második helyen a Tatran Poprad csapata vég­zett. • ODA Trenčín—ÜDA Praha 2:5 (0:4). A bajnokcsapat kedden dél­után Trencsénben játszott barátsá­gos mérkőzést, melyet szép küzde­lem után megérdemelten nyert meg. Az ÜDA Praha csütörtökön délután Füleken játszik barátságos mérkő­zést. „ÜJ SZÖ", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Szerkeszti a' szerkesztőbizottság Felelős Lörlnra iíyulŕ főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10, telefon 347-16, 352-10. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 274-74 Előfizetési dl.] havonta Kis fi.60 Az előfizetést és kézbesítést az Illetékes postahivatal (postakézbesitS) Intézi. Ellenőrző postahivatal Bratislava 1 Nyomás; Pravda- Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóváUalata. Bratislava. Á 54544

Next

/
Thumbnails
Contents