Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-25 / 48. szám, csütörtök

UJSZÖ 1954. február 25. Szilárdan tömörülünk a Nemzeti Arcvonalba hazánk további felvirágzásáéit tyén nem. tiszta a levegő és lehetetlemmé teszía penicillingyártAst. 3. A Moldva folyó közvetlen közelében fekvő gyárépületeket a tavaszi árvizek minden évben elöntik, a gyár megszünteti a termelést és az árvíz tönkreteszi a gépeket. 4. Az építkezés Zenkl és Pro! diázka klikkjének aknamunkája ezért nyomban le kell állítani, a szakembereket és az építkezés vezetőit pedig le kell csukni. A kormányban elvetettük mindezeket a Javasiátokat. Kormánybiztost Jelöltünk ki a penicillingyár felépítésére. Meghatároztuk a határidőket és a szakemberek feladatává tettük, hogy igyekezzenek bevezetni netosak a folyékony, hanem a kristályos penicillin gyártását is. Ha a hiányzó gépek és alkatrészek nem lesznek külföldön beszerezhetők, feladattá tettük hazai gyártásukat. Ekkor ismét megkezdte a külföldi reakció szabotázsát. 'Amerika megtagadta a kristályos penicillin előállításához szükséges gépek szállítátsát. A monopóliumok segítségével más államokra — Svédországra,Olasz országra stb. i

s nyomást gyakoroltak, hogy ne szállítsanak nekünk gépeket. Az egyesült ellenség, a szabotálás és árulás diadalt hirdetett, azonban nem győzött. Termelésünk és szakembereink érdeméből befejeztük a gyár építését, megszereztük a hiányzó gépeket és a penicillingyár nem tökéletlen folyékony penicillint, hanem kiváló- minőségű kristályos penicillint termel, amely minőség tekintetében felér az öszBZes külföldi penicillin-gyártmányokkal. Ma saját gyártmányú penicillinnel fedezzük az összes egészségügyi célokat szolgáló penicállinszükségletet és egyáltalában nem vagyunk behozatalra utalva. Bemutatom itt a penicillingyártás görbéjét, hogyan emelkedett a termelés kezdettől, 1949 töl fogva: a peniclllingyártás 1949-ben 27 müliárd nemzetközi egységet tett ki, a penicillingyártás 1950-ben 400 miliiárd nemzetközi egységre, 1951-ben 600 milliárd, 1952-ben pedig 940 milliárd nemzetközi egységre növekedett. A penicillingyártás 1953-ban már elérte a 2,250 milliárd nemzetközi egységet. A termelés növekedése arányában csökkennek a termelési költségek és fokozódik a munka termelékenysége is. Ha februárban nem akadályoztuk volna meg a reakció puccskísérletét, ha elfogadtuk volna Slánský áruló központjának és gazdasági szakembereinek, Frejkának, Kár. nýnak és másoknak javaslatait, ha a külföldi kapitalisták bojkottálása, akik megtagadták tőlünk a szüksé. ges gépek szállítását, letéri tett vol. na bennünket útunkról, a mai napig sem jenne penicillingyártásunk, behozatalra lennénk utalva és ki lennénk szolgáltatva külföldi eüen. ségeink kénye-kedvére. El kell ismernünk, hogy gazdaságunknak nem minden szakaszán sikerült idejében ügy keresztülhúznunk é

s lelepleznünk ellenségeink és az árulók fondorlatos terveit, mint ahogyan ez a peniciHingyártásban történt. Ezért van ma annyi sok nehézségünk Nehézségeink igazi okai Vegyük csak a szénkérdést. A penicillintől eltérően mindig, még a legnagyobb konjunktúra Idején, is elegendő szenünk volt. A válságok idején korlátozták a szénfejtést. Ezrével bocsátották el a munkából a bányászokat, mások pedig hetenként csak néhány napot dolgoztak. Ezért sokan azt hitték nálunk, hogy a kapitalistáktól örökölt szénf ejtésünk és fejtési eszközeink teljesen elegendők, hogy csak a háború előtti színvonalra kell emelnünk a fejtést és ez véget vet a nehézségeknek. Ez téve

s álláspont volt. E téren a Slánský-féle szabotálók terve sikerült. Elhanyagolták a földtani kutatást, elhanyagolták új bányák nyitását, elhanyagolták az elavult bányaipari berendezés átalakítását és korszerűsítését is. Ennek következményei megmutatkoztak. A szénfejtés, noha utolérte és messzemenően meghaladta a háború előtti' széntermelést, nem képes fedezni a rohamosan fokozódó ipari termelés, közlekedés fokozott szükségletét és a háztartások növekvő szénfogyasztását, ami a lakosság növekvő életszínvonalának következtében egyre nagyobb. Hasonlítsuk össze a mai szénfejtést a múlttal: 1937-ben 16 millió 672 ezer tonna kőszenet fejtettünk, 1953-ban 20 ^millió 341 ezer tonna kőszenet, azaz 1937-hez viszonyítva 22 százalékkal többet termeltünk kl. 1937-ben 17.496.000 tonna barnaszenet fejtettünk, 1953-ban 32.763.000 tonna barnaszenet, azaz 87.3 százalékkal többet termeltünk, mint 1937-ben. Szénfejtéstlnk a háború előtti évekhez viszonyítva általában több mint 50 százalékkal növekedett. Sokan kérdeznék, miért van tehát szénhiányunk? Azért, mert sokkal nagyobb mértékben növekedett a szükséglet. Vegyék -sak fontolóra például azt, hogy a villanyáramfejlesztés 1953-ban 1937-hez viszonyítva 200 százalékkal növekedett. A nyersvastermelés 66 százalékkal, az acéltermelés 73' százalékkal, a cementgyártás pedig 82 százalékkal növekedett, stb. Ez a fokozott termelés nagyobb mennyiségű szene" ls igényelt. Ugyanilyen ős még nagyobb különbségek vannak n?ás ipari szék. torok termelésében. A szénfejtéa azonban jóval elmaradt a fokozódó fogyasztás mögött. Hasonló a helyzet a közlekedésben is. H

a 1937-ben a vasúti forgalom személyszállítása 264,800.000 személyt tett ki, 1953-ba,

n 548 mii liót tett ki a személyszállítás. Ez tehát több mint a kétszerese. Ebből az következik, hogy a kapitalista eszközök és a kapitalista szénfejtési módszerek nem felelnek meg fokozódó szénszükségletünk fedezésére. Módosítanunk és javítanunk kell őket. Egy csapással nem bírjuk helyrehozni az elmúlt évek szabotáló munkáját és bűneit. Tudatosítanunk kell, hogy az eU múlt ötven év alatt egyáltalában nem nyíltak új szénbányák. Oj bányák nyitása, mélyítése, a gépberendezés és egyebek szintén nem hónapok, hanem évek kérdése. A felhozott példák szemléltetően meggyőznek bennünket arról, hogy szocialista építésünk korszakában fokozódik a fogyasztás, fokozódnak az Igények, növekszik a termelés, növekszik az alapvető fontosságú nyersanyagok fogyasztása és ezért a tőkésrendszerben soha nem ismert arányban növekedett a szénfogyasztás is. H

a megakarjuk tartani az életszínvonal emelkedő lendületét, ha a jövőben még jobban akarjuk fejleszteni — amint a legutóbbi időben kiadott összes párt- ős kormányintézkedések erre irányulnak — igyekezetünknek a Jelenleg legtöbb kártokozó gyönge pontok kiküszöbölésére kell irányulnia Nem várhatunk és nem magyarázkodhatunk ki azzal, hogy majd minden rendben lesz. ha az ehhez szükséges összes új dolgok és eszközök meglesznek. A szénfejtésben pél-' dául nem várhatunk arra, míg újabb bányák nyílnak meg. A fejtést a jelenlegi feltételek és viszonyok mellett most nyomban emelnünk kell. Fontos, hogy jobban kihasználjuk a meglevő eszközöket. Jobban kell megszerveznünk a mun. kát. mozgósítanunk kel] kellőszámú munkaerőt, hogy teljesítsük a ter. veket. Ez nemcsak a bányászok érdeke é

s feladata, ez mindnyájunk érdeke. Főleg az idei rendkívül kemény tél idején mindnyájan éreztük, mit jelent a szénhiány és ebből kifolyólag a vülanyáramhiány, a közieke. dés korlátozása és a termelés ideiglenes leállítása, stb iiéazen kell lennünk rendkívüli eseményekre ls és meg kell tanulnunk megelőzni őket. Szükség esetén nem szabad átallnunk rendkívüli intézkedésekhez folyamodni. A rendkívüli, intézkedések szükségesek és indokoltak akkor, ha a közösség érdekét és javát szolgálják. Ezért" a szénfejtés teljesítésére ls rendkívüli intézkedéseket teszünk. Ezeket az intézkedéseket a bányászatban, közlekedésben és más termelési szakaszokon is megtesszük. Ezek a párté

s kormányintézkedések meghozzák gyümölcsüket. A fejtési terv teljesítéséről kiadott napi kimutatáso. kon ezt ellenőrizhetjük. Fontos továbbá, hogy a szükséges intézkedéseket a legnagyobb erőfeszítéssel megvalósítsuk, hogy a kitűzött széíjfejtési terveket valóban következítesen teljesítsük. Egyedül a termelési terv következetes és egyenletes teljesítésével valamenynyj szakaszon tudjuk csak biztosítani az egész köztársaság dolgozó népe életszínvonalának tervszerű emelkedését is. A nehézségek ellenére is biztosan és feltartóztathatatlanul haladunk előre Kerületük ls azt * bizonyítja, hogy milyen nagy arányban fejlődik új gazdasági és kulturális életünk a nehézségek és akadályok ellenére. A brnó-; kerület az ötéves terv feladatait a nyerstermelésben 101.3 százalékra teljesítette. Ez minden bizonnyal nagy siker, amit azonban nem minden alapvető feladatban értek el. E téren kerületükben is sok gyönge pont és hiányosság mutatkozik. Számos fontos termelési ághoz tartozó üzem nem tartotta be a főbb szállítások határidejét', ami komoly zavarokat okozott számos más termelési ág és üzem egész sorában. Vegyük csak például a brnól hőerőmű építését, melyet nem fejeztek be a kitűzött időre. Milyen sok hiányosságot és nehézséget kerülhettek volna el, ha a tervezett határidő szerint idejében befejezik a hőerőműt. Az ötéves terv alatt óriási tőkét fektettünk a kerület ipari objektumainak beruházási építésébe. Rámutatok például azokra a nagy beruházásokra, amelyeket a Gottwald-üzemekben — a královépolei gépgyárban (hídgyártóüzem, nehézfémmegmunkálóüzem), az Első Brnó-; Gépgyáriban (könnyűfémmegmunkálómühely, főraktár s egyebek), a lišeňi finomgépipari üzemekben (a vállalat átalakítása, á traktorüzem felépítése), a Bohumil flmeral-egyesült gépgyárban és öntödében (új termelési csarnokok), a Július Fučík-Elektrotechnikai üzemekben (új üzem Horné Heršpicén), a kurimi TOS-üzemben, (a vállalat átalakítása az öntödével együtt), a kunStát; Üj üzemben a blanskói CKD-üzemben (új öntöde, szerszámkészítőműhely, turbinacsarnok) eszközöltek, továbbá azokat a nagy beruházásokat, amelyeket a brnői Zbrojovkában az adamovcei gépgyárban, a blanskói Metróban ős más helyeken fektettünk be. Ezek az új és kibővített üzemek hozzájárultak a kerület gépipari alkalmazottal számának eddig nem látott növekedéséhez. A gépipari alkalmazottak száma 1948 óta 60.6 százalékkal növekedett. Az a tény, hogy az ötéves terv idején az ipari alkalmazottak száma 61.602 személlyel növekedett, igazolja, hogyan hatott az új ipari építés az alkalmazottak össz-számának növekedésére a brnői kerületben. A termelésben dolgozó munkások száma 40.852-vel növekedett. Emellett az ipari, termelésben dolgozó alkalmazottaknak kifizetett bérek összege 141 százalékkal volt nagyobb Ez világosan bizonyítja, hogy a kormány betartotta ígéretét: megszüntette a munkanélküliséget és mindenkinek, aki dolgozni akar, munkát ad. Munkát találhatunk ott, ahol gazdasági életünk további fejlődése és boldog jövönk biztosítása érdekében a munkára legnagyobb szükség van. Mint hazug rágalmakat el kell vetnünk a külföldi reakció azon híreit, hogy nálunk a kapitalista államokat ma fenyegető válság egyes jelei mutatkoznak. A fontos termelési ágak egész sorában ma is többtízezer dolgozóra lenne szükségünk. Üiabb és újabb munkaerőket kell mozgósítanunk, helyesen kell őket széthelyeznünk és a nöi munkaerőket továbbra Is fokozott mértékben kell a termelésben felhasználnunk. Követelményeink álljanak összhangban az egész gazdaság szükségleteivel Fontos, hogy összehasonlítsuk • az I orvosok száma 37.2 százalékkal, a átlagbéreket a munka termelékeny ségével. A munka termelékenysége a brnői kerületben az ötéves terv folyamán 52.2 százalékkal, az átlagbérek pedig ugyanekkor 52 százalékkal növekedtek. Ezt az arányt nem nevezhetjük kielégítőnek. Ha a bér felemészti a munka egész termelékenységét, ez megnehezíti az életszínvonal rendszeres emelésének feladatát. Ezt bizonyltja az a tény, hogy még sok hiányosság van a termelésben, mint a munkaidő rossz megszervezése, elégtelen kihasználása, a munkamulasztás, a munkaerőhullámzás, selejtes munka, anyag-, höenergiapazarlás, az adminisztratív apparátus túlburjánzása, a laza normák, a nem megfelelő teljesítmények és más hiányosságok amelyek ellen mindenütt, ahol előfordulnak, állandóan és rendszeresen küzdenünk kell. Ig)' kell tennünk, hogy az általános élet. és kultúrszinvonal eredményesen emelkedhessen és gyorsabban építhessük mindazt, amit boldog és örömteljes jövönk érdé. kében feli kell építenünk. Vegyük csak az egészségügy kérdését. A brnói kerület az ötéves tervben e téren is jelentős fejlődé, sen ment át. A kórházi fekvőhelyek száma 5.078-ról 6.778-ra, tehát 30.5 százalékkal növekedett. A csecsemő és gyermekágyak száma 255.7 százalékkal, a női és szülészeti osztályok fekvőhelyeinek száma pedig 53.9 százalékkal növekedett, ami nagy mértékben enyhítette az ezen a téren fenálló nagy hiányt. Az egészségügyi központok száma 473.6 százaékka] emelkedett. Ezenkívül a nagyobb üzemekben 81 egészségügyi központot és 69 üzemi orvosi állomást létesítettek. Az közepes szakképzettségű egészségügyi személyzet száma pedig csupán az utolsó két év alatt 13.2 százalékkal emelkedett. A megelőző ős gyógykezelő egészségügyi gondoskodás dolgozói munkájának eredményei hozzájárulnak a lakosság egészségi állapotának megjavulásához,, ami megmutatkozik a csecsemőhalandóság csökkenésében. Míg 1937-ben a kerületben minden ezer élveszületett gyermek közű] 117.4 meghalt, 1953-ban 1.000 élveszületett gyermeknél a csecsemőhalandóság negyvenre csökkent. A brnol kerületben az ötéves terv idején 149 millió 353 ezer koronát fordítottak egészségügyi építkezésre. Vyškovban 26 millió korona költséggel modern ötosztályos, 360 fekvőhellyel rendelkező kórházat építettek. Bmoban 33,500.000 korona költséggel modem gyermekkór. ház épült. Moravský Krumlovban járási egészségügyi közipont és szülőotthon, Hustopečen a volt gimnázium átalakításával új kórház épült. Ezenkívül még számos más egészségügyi intézmény létesült. 1953 végén az állandó gyermekbölcsődék férőhelyeinek száma az ötéves tervben 345 5 százalékra, azaz 1942 helyre növekedett. Ennek ellenére fontos, lenne a brnol kerület más városaiban is kórházakat létesíteni és körülbelül még további 3000-rel növelni a kór. házi fekvőhelyek számát. Hirtelen azonban nem tudjuk e kórházakat felépíteni, mert felépítésük újabb kiadásokat igényel, melyeket egyedül a munka fokozott termelékenységével tudunk fedezni Ugyanez a helyzet a brnol kerület iskolái terén is. Az osztályok számá 1949 óta 267-el, a tanulók száma az ötéves terv idején 14.160. al növekedett és ma összesen 144 ezer 273. A felsőbbfokú középiskolák közül főleg az ipariskolák fejlődtek. A kerületnek 1948-ban nyolc ilyen iskolája volt 3.747 tanulóval. 1953 végén számuk 13-ra növekedett, amelyben 6.129-en tanultak. Az óvodák száma 463-ről 590-re, a gyermekek száma pedig 20.084-ről 21.992-re növekedett. Legfőbbkép. pen azokban az óvódákban növekedett a gyermekek száma, ahol 12 órán át tartózkodhatnak. Ezekben az iskolákban 1949-ben 709 gyermek, 1953 végén pedig 13.390 gyermek vcJit. A kerületnek az ötéves terv végén 5 pedagógiai iskolája, 8 gazdasági és 27 különleges gondoskodással ellátott Iskolája volt. Az ötéves terv folyamán lényegesen kibővültek az iskolán kívüli intézmények, az ifjúsági és gyermekotthonok és iskolai konyhák. Az iskolai konyhák 1950 óta létesültek és számuk 281-re, azaz 46 száza, lékkal növekedett, A konyhákban 25.866 tanuló étkezik. Nagy fejlődés észlelhető a közös étkezési egységekben is. A brnoi kerületnek 1949-ben 331 az ötéves terv végén pedig 577 üzemi étkezdéje volt. Még nagyobb mértékben növekedeti az üzemi étkezdékben étkezők száma', amely 1951-ben 83.936, 1953 végén pedig 11?.000 volt. Altalános növekedésük tehát több mint 28.064, azaz 33 százalék. Rövid beszámolómban nem részlefcezhetem krrületük gazdasági és ku turális fejlődését. Nem e'emezhetem részletesen például a vasúti forgalom a személyés teherforgalom fejlődését, az autóbuszhálózat bővülését, az úti-, teherforgalom fejlődéséit, a lakáskultúra fejlődését és vele együtt az új lakás, igényeket. Nem részletezhetem, hogy mennyi könyvtár állandó 1 és vándormozi létesült, hogyan emelkedik a kereskedelmi forga'om és egyes cikkek, élelmiszerek stb. fogyasztása. Az a hatalmas fejlődés, melynek tanúi vagyunk és amely a jövőbea messzemenő feladatokat tűz elénk, megköveteli hogy teljesítésük érdekében jobban és tökéletesebben szervezzük meg a munkát, mint a kapitalista társadalomban. Mi azért, mert tényleg fel akarjuk építeni a szocialista tártadaimat, gyönyörű hazánkat, amelyben .megelégedett emberek fognak élni. és nem elégszünk meg ezirányban puszta ígéretekkel, melyek örökre csak ígéretek maradnának hanem merünk kitűzni fényes feladatokat és merünk adni irányelveket, milyen irányban kelj egyeseknek és az fcgész közősségnek haladniuk és mit kel

! tenniük, mit kell építeniük, mitől kell óvakodniuk és mit kell kiküszöbölniük, hogy kitűzött célunkat elérjük. Ipari termelésünk mellett a mezőgazdasági termelés is nagy szerepet játszik. Nem csoda, hogy olyan nagy figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés kérdéseire Állandóan visszatérünk e kérdésekhez megmagyarázzuk és megvilágítjuk ez irányban folytatott politikánkat. Biztosítsuk mindennapi politikai munkával a szövetkezeti gondolat fejlesztését Nem fér kétség ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is nem a kis, elaprózott. egyéni kistermelés, hanem az a nagytermelés biztosíthatja számunkra lakosságiunk állandóan növekvő anyagi szükségleteinek és követelményeinek kielégítését, amely nem kapitaHsta. lanem szocialista szövetkezeti alapokon épült. Feladatunk abban áll, hogy azt a világos és kétségtelen elvet a gyakorlatban végrehajtsuk és megvalósítsuk. Ügy mint más szakaszokon is, itt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy — amint Lenin elvtárs tanított bennünket — a szocializmust nem angyalokkal és olyan emberekkel építjük, amilyeneket óhajtanánk és akiket álmunkban elkép. zelilnk, hanem olyan emberekkel.