Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-24 / 47. szám, szerda

m %Z0 1954. februá*" 24. Vafóra vélik a mezőgazdaság le'Vesztésére hozott párt- és kormányhatározat Vannak még mindig olyan ernbey rek, akik azt hiszik, hogy a termelési költségek csökkentését csak a bérek és fizetések leszállításával tudjuk elérni. Hogy ez mennyire nem igaz, tényekkel tudjuk alátámasztani saját gazdálkodásunk statisztikai kimutatásával. A diószegi cukorgyár nemcsak cukrot és konzervárut gyárt, de jelentékeny, s jól fejlődő mezőgazdasága is van. Röviden a mezőt gazdasági termelésre szeretnék kitérni és összehasonlítani az 1952-es, , 195E-as gazdasági év sikereit. Mezőgazdasági termelésünk egy év alatt sokat fejlődött úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén. Növénytermelés terén a következő hektárhozamokat értük el: 1952-ben 1953-ban hektáronként Búza 27.J3 q 35 q Rozs 26.28 „ 32.59 „ Árpa ' 25.60 „ 33.87 „ Zab 19.41 „ 29.17 „ Cukorrépa 162 „ 285.12 „ Dohány 13.58 „ 19.38 „ Most nézzük csak meg, mit keresett a dolgozó 1952-ben és 1953ban. Az átlagbér és fizetés csupán a mezőgazdaságban 1952-ben átlag személyenként havonta 951 korona, míg 1953-ban 1.135 korona volt. Ezenkívül 1953-ban a növénytermésztes dolgozói prémiumot is kaptak úgy gabonában, mint pénzben. Kiadtunk prémium fejében 163.924 kg gabonát. Ebből 703.40 mázsa búzát, 182.61 mázsa rozsot, 698.55 árpát és 54.68 mázsa zabot. A prémiumot a tervezett hektárhozamok túlteljesítéséért kapták a dolgozók. Ebből személyenként 2.50 mázsától 5 mázsáig jutott, aszerint, ki mennyit dolgozott. Ezenkívül pénzben kifizettünk 10.000 koronát és további 35—40.000 koronát fogunk még kifizetni, ha elkészülnek a gazdaságok zárszámadásai. Áz állati termékek tervének túlteljesítéséért üzemünk prémium fejében szintén kifizetett 17.810 koronát és még további 8—9.000 koronát fogunk kifizetni, ha elkészül a pontos zárszámadás. Az 1952-es évben á prémium elmaradt, mivel nem tudtuk száz százalékra teljesíteni a tervet. A termelési tervet ugyan teljesítettük globálisan, de lemaradtunk a cukorrépa, tej és tojás termelésben, s ebből kifolyólag maradt el a prémium, így kevesebb volt a növénytermesztésben dolgozók anyagi jövedelme is. Azonban 1953-ban többeV termeltünk mint 1952-ben. De miért termeltünk többet? Azért, mivel az 1952-es év tapasztalatai megmutatták, hová kell összpontosítani legnagyobb figyelmünket. Az 1952-es évben elhanyagoltuk magát az embert. Keveset mentünk a dolgozók közé, nem világosítottuk fel őket a szervezés fontosságáról, a szocialista munkaverseny jelentőségéről és nem fordítottunk kellő gondot az üzemi szakiskoláztatásokra. A Szovjetunió XIX. kongresszusa, valamint az 1952. december 16 -17én megtartott országos pártkonfereneia irányvonalai megmutatták részünkre a helyes útat. A

z üzem kommunistái magukévá tették Gottwald" elvtárs 10 pontját. Különös súlyt fektettünk Gottwald elvtárs jelszavára: „Az emberről minden téren való gondoskodás"-ra. Az ember életviszonyainak megjavítása, életszínvonalának emelése és kultúrájának növelése lebegett kommunistáink szeme előtt- Az országos pártkonferencia után már 1953. januárjában megkezdtük az üzemi szakiskoláztatást, melynek keretein belül propagáltuk és életbe léptettük a szovjet haladó agrotechnikát és különösen betartottuk a vetési időszakot, úgy hogy már március végére a dohány kivételével mindent a földbe tettünk. A répaegyelés és kapálás előtt a cukorgyárban dolgozó kommunisták, pártbizottsági tagok nyolcórai munkaidejük leteltével kimentek minden a gazdasági dolgozók közé és megbeszélték velük a termelés további folyamatát, a munkaverseny állását, valamint a munka jobb megszervezését. Az aratást eredeti tervünktől eltérve 10 nappal megrövidítettük. Ez azért sikerült, mert úgy szervezésileg, mint fizikailag felkészültünk. Még jóval az aratás előtt, minden gazdaság kidolgozta a saját munkatervét és többször összejöttünk annak megvitatása céljából. Az aratás előtt minden gazdaság dolgozói önként vállalták, hogy naponta aratás és cséplés alatt, addig fognak dolgozni, amíg az általuk felemelt napi tervet be nem fejezik. Ezenkívül mindennap kiértékeltük üzemünkben a munkaversenyt villámhír formájában, amelynek eredményéről délben minden dolgozó tudomást szerzett. A mult évben egyes csúcséredméAZ ÚJ SZÓ KRITIKÁJA NYOMÁN „Se pénz, se posztó" a mult evben eg nyeink a következő kezök voltak: búzából rozsból árpából cukorrépából dohányból zabból 50.01 q 8.6 hektár területen 34.39 q 20 hektár területed 41.94 q 10 hektár területen 685 q 2.50 hektár (kísérleti) 21.60 q 17 hektár Í49 százalék I. o.) £2.90 q 5 hektár területen A legmagasabb hektárhozamot búzából értük el. Még országos viszonylatban is csúcseredmény Az előző évben ezen a nyolc hektár táblán magrépát termesztettünk. Már augusztusban elvégeztük a tarlóhántást. A második szántást 30 cm mélységben közvetlen vetés s előtt végeztük el. A mag október 5-én került a földbe éspedig keresztsorosan. A vetéssel egyidejűleg hektáronként 350 kg szuperfoszfátot, 250 kg ammóniát és 200 kg négyszáza-' lékos káliumsót kapott a búzaföld. Tavasszal hengereztünk és fogásoltunk, ugyanakkor 70 kg mészsalétVomot szórtunk el hektáronként. Május első napjaiban szintén fejtrágyáztunk, éspedig: 100 kg szüperfosafátot és 50 kg kálisót használtunk hektáronként. A magas terméshez az is hozzájárult, hogy a kapásnövény után egyetlen gaz sem volt a táblán. Az állattenyésztésben szintén nagyobb eredményeink voltak 1953ban, mint az előző évben. Például a tejhozam tehenenként 1952. Iévben 2.720 liter volt. Az 1953. évi terv egy tehéntől 2.850 litert irányzott elö. Az eredmény pedig 2.983 liter tej volt. Fejőinket a tejhozam emelésében nagyban elősegítette a Malinyonova elvtársnö fejési-etetési módszerének alkalmazása. A fiatal marhák gyorshízlalásánál terv szerint naponta 1 kg súlygyarapodást kell e.érni. 1952-be

n 1.02 kgot, 1953-ban pedig 1.12 kg-ot értünk el. A sertéshízlalás terén éppen kétszeresére emeltük az 1952. év eredményeit. Míg 1952-ben a napi súlygyarapodás 0.23 kg. addig 1953-ban 0.46 kg-ot értünk el átlag. Ugyanakkor az 1954-es évben tervbe vettük a napi 0.54 kg súlygyarapodást, melyet dolgozóink a X. pártkongresszusra vállalt kötelezettsége a szocialista versennyel éis a szovjet tapasztalatok alkalmazásával biztosítanak. Megértették, hogy az állati termékek hasznosságának növelése igen fontqe az életszínvonal emelése szempontjából. Sebők István, Diószeg A beadási normák szétírása a nyitrai kerületben Napjaink egyik legfontosabb feladata a beadási normák helyes szétírása mind az EFSz-ekre, mind a magánszektorra. Mivei a nyitrai kerületben a járási nemzeti bizottság már megtárgyalta a normákat és a begyűjtési minisztérium kerületi meghatalmazottjával azokat jóvá is hagyatta, felkerestük .Skraba elvtársat, a begyűjtési minisztérium kerületi meghatalmazottját hogy beszéljen nekünk erről az igen fontos gazdaságpolitikai kérdésről. Skraba elvtárs elmondotta, hogy a nyitrai kerületben már ismertették a járásokban a szétírási_ normákat. A járási nemzeti bizottságra hárui tehát az a feladat, hogy a beadást megállapítsa. Az EFSzeket február 15-ig, míg a többi gazdasági üzemeket február végéig kell értesíteni a beadási normák--Ő1- Itt főként az állati termékek bea-lásáról van szó. A kerületi meghatalmazotti hivatai dolgozóinak a begyűjtési üzem és a népi közigazgatás dolgozóival kell biztosítaniok -a soronlevö feladatok megvalósítását. A beadást szétíró dolgozóknak kötelessége az EFSz-ekkel és a magángazdákkal szemben igazságosan eljárni és a beadásról őket idejében értesíteni. Ez természetesen attól függ, hogy a községben milyen gyorsan és milyen felelősségérzettel készül el a szétírási terv. Sajnos, meg kell mondanunk, hogy a nyitrai kerületben nem kielégítő a beadási normák szétírása. Február 5-ig csupán 349 községben hagyták jóvá a szétírást. A begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottainak sürgős intézkedéseket kell tenniök annak érdekében, hogy a beadási tervet idejében kéz. hez kapják. Skraba elvtárs arról is beszélt, hogy a földterület nyilvántartásában mielőbb rendet kell teremteni'. Ez különben is szerves része a IX. ügyosztály munkájának, mert tudnivaló, ha a nyilvántartás hibás, akkor ez megnehezíti a termelési normák szétírását. Az ógyallai járásban a járási nemzeti bizottság IX. referátusa történetesen képtelen rendet teremtenj a föld helyes nyilvántartásában. A félhektárig terjedő földek nyilvántartását máig sem jelentette az illetékes felettes hatóságnák. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a többi járásban sem. A járási pártszervezetekre vár a feladat. hogy meggyorsítsák a félhektárig terjedő összeírások teljesítését. Ugyanakkor a felvásárlás és a népi közigazgatás dolgozóinak is tudomásul kell venniök, hogy mind a szakmabeli, mind a politikai feladatok elvégzése egyaránt fontos. A Jris. és középparasztokat tájékoztatni kell a beszolgáltatási normákról és fel keli világosítani, ha kételyeik vannak. A kételyek elosztására a néppel való beszélgetések és a járás;- föld-müvesújságok cikkei a legalkalmasabbak. A helyi hangszóró felhasználásával is nagyot segíthetünk ezen a téren. A szövetkezeti parasztok és a m agángiazdá lkodók megelég edéss el fogadják az új beszolgáltatási nor. mákat, mert a napnál világosabb, hogy a beadási kötelezettségek teljesítése után termékeiket szabadáron adhatják el. Ha vannak is hibái a nyitrai kerület begyűjtési szerveinek, mindenesetre kedvezően hat, hogy sertéshúsbeadásuk teljesítését edrii^ 20 százalékkal túlszárnyalták a mult évivel szemben. A berenési EFSz a marhahús be. adását s

záz százalékra teljesítette, míg a. párkányi járás - a hízósertések beadásával 50 százalékot sem ért el. No. de vannak járások (mint Zselíz. Komárom. Vágsellye és Érsekújvár)', ahol 108.7, 106.7, 100.8 és 94.4 százalékra Teljesítették a sertéshús beadását. Ógyalla. Komárom és Zselíz a marhahúsbeadásban is százszázalékos eredményt ért Bizonyos, hogy a normák helyes szétírása fokozza szövetkezeti parasztjaink és a magángazdák igyekezetét. hogv beadási kötelezettségüket idejében és terven felül teljesíthessék. Márton völgy-1 László, Nyitra. címmel lapunk 1954. február 6-i számában a »TÜSKE« rovatban bíráltuk a terebesi cukorgyár vezetőségét, mert a cukorrépát átvevő tisztviselő a budaházi szövetkezetnek két vagon cukorrépa helyett csak egyet könyvelt el. Pedig a szövetkezet tagjai alaposan megjegyezték és fel is írták, hogy a 420.318. és a 478.296. számú vagonokba rakták a cukorrépát. A szövetkezet panasszal fordult szerkesztőségünkhöz és segítségünket kérte az. »elveszett« cukorrépa megkeresésére. Mi bíráló cikkünkben felvetettük H kérdést: hová lett u cukorrépa, elveszett-e, vagy valamelyik állomáson vesztegel. Nos. a terebési cukorgyár vezetősége levélben értesítette szerkesztőségünket, hogy a budaháziak cukorrépája nem veszett el. Ugyani* az egyik vagon cukorrépát tévedésből nagykaposj EFSz számlájára írták. Ezt bizonyítja a terebesi cukorgyár vezetőségének levele is, amelyből az alábbiakat idézzük: »A kivizsgálá. után megállapítot. tuk, hogy a répát tévedésből a nagykaposi EFSz javára írtuk. Elsőrendű kötelességünknek tartjuk tehát, hogy ez.t az ügyet a budaháziak javára jóvátegyük. Február 3-án értesítettük a budaház.inkat a cukorrépa hollétéről és csak napok ; kérdése, hogy a nagykaposi szövetj kezeti vezetőség átutalja a' egy i vagon cukorrépa árát a biidaházi ' szövetkezetnek.® Tavasz előtt A kisfaludi szövetkezet tagjai mindent megtesznek, hogy a tavaszi munkákat határidőre elvégezzék. Mocsonoki Péter elmondotta, hogy a szövetkezet tagjai felkészültek a tavaszi munkákra. Az elmúlt héten istállótrágyát hordtak a földekre, nem beszélv

e arról, hogy a földeken 500 mázsa műtrágyát is szétszórtak. A gazdasági szerszámok is rendben vannak. A vetögépek^t kijavították, a boronákat megélesítették és az ekéket is elkészítették. A kisfalu. diak csak arra várnak, hogy a hó eltűnjön a mezőről, a talaj kiszárad jon és nyomban hozzálátnak az árpa és zab vetéséhez. Az árpát és a zabot is keresz-tsorosan vetik el, mert a keresztsoias vetés hasznosságáról már a muiU évben meggyőződtek. De hibát követnének el a szövetkezet tagjai, ha figyelmüket csak a gabonatermelés fokozására fordítanák és megfeledkeznének a takarmányailap biztosításáról. Mocsonoki Péter kiemelte, hogy szövetkezetük 111 hektáron termel különbözö takarmányféléket. A szövetkezeti tagok a zöldségtermeléssel is megpróbálkoznak. Négy és félhek táron termeltek zöldséget. Noha a zöldségtermesztés a mult évben még kezdetleges volt. mégis 85.000 koro na jövedelmet biztosított. Az idén 5 hektáron termelnek zöldséget. Néhány hete, hogy Fegy. veres kertész elvtárs másodmagával 24 abVakos üveghájzat épített, amelyben már elültették a korai zöldségfélék magvait- A szövetkezet öntözőberendezésről is gondoskodott. Meleg, áigyi ablakokból 200 darab áll rendelkezésükre. A zôidségkertészet mellett gyümölcsöst is létesítenek. Egy hektáron szőlőt ültetnek. Mindez újdonság Kisfa'ludpn. A szövetkezet tagjai nagy, közös istálló építésén munkálkodnak. A százféröhelyes sertésistáilló falait már felhúzták. Még ebben az évben egy százféröhelyes önitatóberendezéssel ellátott tehénistálllót is felépítenek. Gyarapodik, gazdagodik a kisfaludi szövetkezet. Az új gazdasági épületekkei párhuzamosan, új családiházak épültek. Azelőtt mindössze 88 családi ház volt a községben, régi| módi,, nádfedeles házikók. Mia 120 a I családi házak száma a községiben. A I mult év decemberében villanyt is ! kapott a község. A villanyt a csaiádi házakba, istállókba és raktárakba is bevezették. A falu lakói: a földnél' küliek, a kis. és középparasztok a közös gazdálkodás útjára léptek. Naponta érzik népi demokratikus rendszerünk segítségét és ezt a seÍ

gitséget jó munkájukkal viszonozzák. Farkas Kálmán Üj gépeket kap a mezőgazdaság A köztársaság legnagyobb üzemei köze tartozik a prostejovi Agroh.ro] nemzeti vállalat, amely mezőgazdasági gépeket gyárt. A mult évi tajxisztalatok alapján, amikor a mezőgazdaságnak nélkülöznie kelleti a nagyteljesítményű cséplőgépeket és egyes speciális mezőgazdasági gépeket, a prostejovi Agrostroj-üzem tervbevette az MA-90-es típusú cséplőgép típusqyártását. Az új cséplőgép magasteljesítményü és kezeléséhez nem sziiksé• 'les annyi munkaerő, mint a régebbi típusúaknál Az iizem konstruktőrei Zahradnlček János főkonstruktőr vezetésével összeállították az új PT-10-es 'hernyótalpas traktor új prototípusát amély nagyon jól beválik a szőlőskertekben és komlósokban A mezőgazdaságnak ilyen gépekkel való gépesítése több helyen pótolja a munkaerőhiányt. Képünkön láthatjuk, amint 'histav Hrabdil csoportvezető a PT-10-es hernyótalpas traktorral a prostejovi Agrostroj-üzem udvarán kísérleti útra indul.