Uj Szó, 1954. február (7. évfolyam, 28-51.szám)

1954-02-21 / 45. szám, vasárnap

1354. ftferuÉr 2-1, (f i 3 A német demokratikus sajtó a berlini értekezlet eredményeiről A berlini demokratikus lapok nagy nmekkel, első hasáb jajikon közöl n k cikkeket a négy nagyhatalom :• ' iigyminisaterei berlini értekezletnek záróüléséröl. A sajtó figyelmének központjában a berlini értekezletről kiadott közlemény és Molotov szovjet külügyminiszternek záróbeszéde áll. A „Neues Deutschland" vezércikkében kiemeli, hogy míg V. M. Molotov szovjet külügyminiszter a nemzetek vágyainak és törekvéseinek megfelelően az értekezleten javaslatokat tett a nemzetközi kapcsolatokban levő reszültség enyhítésére, a német kérdés békés megoldására és az európai biztonság biztosítására. a nyugati nagyhatalmak külügyminiszterei a nemzetközi feszültség enyhülésére, a fegyverkezés csökkentésére és a nemzetek közötti békés kapcsolatok megszilárdítására irányuló szerződés ellen foglaltak, állást. A bankároknak és monopolistáknak érdekük a nemzetközi kapcsolatok feszültségének kiéleződése — folytatja a lap —•• ami elképesztő méretű fegyverkezésre és háborús viszályokra vezet, mert fokozza maximá lis profitjukat. Az imperialistáknak háborúra, nem pedig békére van szükségük. Fel akarják osztani és szolgaságba akarják hajtani a német népet. Nem akarják az egységes, független és demokratikus Németországot- A Németországgal való békeszerződés helyett katonai egyezményeket akarnak kötni, az igazi demokrácia helyett, militarista és fasiszta diktatúrára törekszenek. A lap megállapítja, hogy aimenynyiben a nyugati nagyhaitataiak egyetértettek, a berlini értekezleten való részvétellel, ezt nem azért tették, mintha készek lettek vöina megegyezni. A Szovjetunió következetes békepolitákája, az egész világ nemzetei akaratának nyomása kényszerítette őket erre. A lap a továbbiakban a német kérdésnek a berlini értekezleten történt tárgyalásával foglalkozik és ezzel kapcsolatban említést tesz a szovjet küldöttség konstruktív javaslatairól, amelyek az egyedüli utBt mutatják a német kérdésnek demokratikus alapon és valamennyi békeszerető német érdekeinek megfelelően történő békés megoldására. A , .Neues Deutschlsund" írja, hogy a szovjet küldöttség javaslat ta it a német képviselőknek a berlini értekezleten való részvételére, valamint a Németországgal való békeszerződés megkötésére és ideiglenes össznémet kormány alakításé,ra. továbbá azokat a javaslatait, hogy egész Németországban igazi népszavazást ejtsenek meg. melyben a németek kifejeznék az „európai védelmi közösséggel" és a békeszerződéssel kapcsolatos véleményüket, tovább

á a háborúból eredő német pénzügyi és gazdasági kötelezettségekben való engedményre tett javaslatait, továbbá a megszálló csapatoknak Németországból történö kivonására és az európai biztonság biztosítására vonatkozó javaslatait az egész német közvélemény lelkes egyetértéssel fogadta. A nyugati nagyhatalmak képviselői azonban nem veszik figyelembe a német nép akaratát, hangsúlyozza a cikk. Nyugat-Németország militarizálásának és agresszív tömbbe való bevonásának érdekében elutasították a szovjet küldöttség idevonatkozó összes javaslatait. A lap élesen bírálja a bonni kormány politikáját, amely a berlini értekezlet na,pjaiba.n szembe helyezkedett a német nép igazságos követelményeivel. A német nép köszönetét fejezi ki a szovjet kormánynak azért, hogy a külügyminiszterek berlini értekezletén a német nép álláspontját védelmezte, áll a cikk végén. Az NDK lakossága és a nyugatnémet hazafiak többezer levélben táviratban és határozatban, számos gyűlésen ég manifesztáción fejezik ki ezt a hálájukat. A „Berlinfer Zeitung" vezércikkében azt írja hogy a külügyminiszterek értekezlete után nyilvánvaló, hogv a' német militarizmus megújítása, amely az európai nemzetek biztonságával összeegyeztethetetlen, lehetetlenné teszi Németország egyesítését. A német militarizmus megújulása veszélyének meggátlására vezető utat — emeli ki a lap —• V. M. Molotovnak ,,Európa kollektív biztonságából szóló európai szerződés" megkötésére tett javaslata mutatja. A „Der Morgen" a berlini értekezlet eredményeihez fűzött kommentárja egyetért a szovjet küldött, ség álláspontjával, a.mely „pozitív, konstruktív ás a legreálisabb javaslatokat terjesztette elő. melyek utat mutatnak a német kérdés megoldására." A lap egyúttal élesen elítéli azt, hogy a nyugati nagyhatalmak képviselői elvetették a szovjet küldöttség javaslatait, ami a német nép érdekeinek figyelmen kívül hagyását jelenti. Az összes berlini demokratikus lai pok a német kérdésnek a szovjet I kormány és az NDK kormánya javaslatainak alapján való . békés demokratikus megoldásáért kifejtett harcának fokozására hívják fel a német népet. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése A „Zsenmindzsabao" február 18-i számában közlemény jelent meg arról, hogy „Kína Kommunista Pártjának a VII. pártkongresszuson megválasztott központi bizottsága 1945. február 6. és 10. között tartotta 4. plenáris ülését." Liu Sao-csi elvtárs, Kína Kommunista Pártja központi bizottsága titkárságának titkára a politikai bizottság és Mao Oe-tumg elvtárs nevében elmondotta „Kína Kommunista Pártja központi bizottsága politikai bizottságának a VH. pártkongresszuson megválasztott központi bizottság 4. plenáris üléséhez szóló beszámolóját." A plenáris ülésen fontos beszédet mondott Csu Te és Csu En-laj elvtárs, valamint más 42 részvevő. A plenáris ülés részletes vita után egyhangúag elfogadta a Mao-CetuTig elvtárs javaslatára előterjesztett ,,A párt egységének megszilárdításáról szóló határozat"-ot. Ugyancsak egyhangúlag határozatot hozott, amely jóváhagyja a központi bizottság politikai bizottságának a 3. plenáris ülés óta e'telt idő alatt végzett munkáját és egyhangú határozatot hozott a pártértekezletnek 1954-ben történő összehívásáról. Liu Sao-csi elvtárs beszámolója a következőkre terjedt ki: 1. A központi bizottság politikai bizottságának munkája a 3. plenáris ülés óta 2. A pártértekezlet összehívásáról. 3. A harc a párt egységének megszilárdításáért. A finn képviselőház ratifikálta a Szovjetunióval kötött kölcsönnyújtási szerződést' A finn képviselőház február 18-i ülésén ratifikálta a Szovjetunióval

4 kötött kölcsönnyújtási szerződést. A finn képviselőház az elkövetkező parlamenti választásokra való tekintettel feloszlott. Az NDK kormányának ülése A Neues Deutschland« február 19-én hírt adott a Német Demokratikus Köztársaság kormányának február 18-i üléséről. A hír szerint F. Selbmann nehéziparügyi miniszter jelentést tett a szénipar normális helyzetének helyreállításáról és a lakosság villanyáramszükségleteinek biztosításáról. A lakosság szén- és energiaellátásában felmerült ideiglene

s nehézségeket az erös fagyok okozták. Az NDK kormánya az ülésen megtárgyalta a dolgozók segélynyújtásának kérdéseit az egyéni 1 akásépí tésben. Fritz Selbmann nehéziparügyi mi. niszter, aki az ülésen mint a szovjet-német vegyesbizottság tagja szólalt fel. jelentést tett 33 volt szovjet vállalat ég 7 tudományos műszaki íródta átadásáról a német nép tulajdonába és bejelentette, hogy az említett vállalatok tényleges mérlegértéke 1954. január 1-én 3 milliárd 265 millió márkát tett ki, ami tehát 56 millió márkával meghaladja a német jóvátételi fizetések megszüntetéséről szóló, 1953. augusztus 22-én Moszkvában aláirt jegyzökönvvében feltüntetett összeget. Az NDK kormánya még egyszer kifejezte a német nép háláját , a szovjet népnek azokért az intézkedésekért, amelyek enyhítik a Német Demokratikus Köztársaság pénzügyi és gazdasági kötelezettségeit. A kormány ülésén határozatot hoztak, hogy Klár

a Zetkinnek, a kiváló német békeharcosnak és a nő'k egyenjogúsága harcosának tiszteletére érmek adományozását vezetik be. A Nemzetközi Nőnap alkalmával évente állampolgári Illetőségükre való tekintet nélkül, azokat a polgárokat, kollektívákat, intézeteket, vállalatokat fogják kitüntetni, akik érdefrteket szereztek a békéért és a nök egyenjogúságáért folyó küzdelemben. Az NDK kor. mányának ülésén néhány szervezést kérdést is megtárgyaltak. Az indiai fegyveres őrség büntetés nélkül átadja az amerikai félnek a gyilkos ügynököket K. Sz. Thimajja altábornagy, a semleges hazatelepítési bizottság elnöke — a koreai ki mai fél tiltakozása ellenére bejelentette, hogy február 18-án, délelőtt 10 órakor átadja az amerikai félnek a tongjangni hadifogolytáborban a koreai és kínai hadifoglyok meggyilkolása miatt letartóztatott 17 liszinmanista és csangkaisekista ügynököt. Li Szan Csu tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek paranosnokságának képviselője levelet intézett K Sz. Thimajja altábornagyhoz, a semleges hazatelepítési bizottság elnökéhez, amelyben tiltakozik a 17 hadifogolygyilkos ügynök átadása miatt. Li Szan Csu tábornok levelében hangsúlyozza: „A semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak és a genfi konvenció rendelkezéseinek súlyos megszegését jelenti. ha büntetlenül hagyják és az ENSzhaderök parancsnokságának átadják a 17 gyilkost, akiknek bűnössége a bizonyítékokból megállapítást nyert és akiket az ENSz-haderök parancsnoksága utasított a gyilkosságok elkövetésére. A koreai-kínai fél határozottan ellenzi a hadifogolygyilkos ügynökök átadását. Ez, olyan eljárás, amelyet az emberi igazságérzet nem tűrhet el. Ezennel ismét erélyesen tiltakozom önnél ebben az ügyben." Scelba kormánya bemutatkozott a parlamentben Soelba kormánya bemutatkozott az olasz parlament két házában. Scelba ismertette kormánya programmját ós kérte a parlament bizalmát. A legutóbbi véres események miatt, mind a szenátusban, mind pedig a képviselőházban igen feszült légkörben folyt le az ülés. Scelba beszéde körülbelül egy és egynegyed órát tartott és azt a közbekiáltások többször félbeszakí. tották A baloldalról elhangzó 'közbekiáltások emlékeztették a miniszterelnököt dicstelen politikai múltjára és bűnös intézkedéseire. Scelba kijelentette, hogy kormánya továbbra is következetesen hü marad az atlanti politikához. A kormány hamarosan jóváhagyás végett a parlament elé szándékozik terjeszteni az „európai védelmi közösség". ro: szóló szerződést. A többség padsoraiban meglehetősen hűvösen fogadták Scelba beszédét. A bizalmi vita pénteken indult meg a szenátusban. tézkedéseket úgy értelmezik, mint egymástól elszigetelt pillanatnyi gazdasági és adminisztratív jellegű részletintézkedések tömkelegét, melyeknek nincs közös alapjuk és tartós jelentőségük. \ A Központi Bizottság határozatainak teljes végrehajtása megköveteli. hogy a pártaktíva és a pártszervezetek ideelógiailag megvilágítsák a-telmüket, mély összefüggésüket a szocializmus építésének lenini politikájával és hogy az egész párt egyre szélesebbkörü tömegpolitikai munkát fejtsen ki, melynek segítségével minden dolgozó tudatosítja ezen intézkedések nagy jelentőségét és feladatát teljesítésükben. A párt ideológiai munkájának jelenlegi fontos feladata elsősorban mélyen és sokoldalúan elméletileg megmagyarázni a szocialista építés kérdéseit, a Központi Bizottság határozatainak értelmét és ezzel kiharcolni a határozatok helyes teljesítését. Az elméleti és ideológiai munka sürgős feladata elsősorban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak kérdéseinek kidolgozása és a marxizmus-leninizmus tanításainak alkotó módon való alkalmazása a párt politikájának jelenlegi kérdé, seire. A párt Központi Bizottsága a párt ideológiai munkájának kérdéseiről hozott decemberi határozatában kiemeli' annak fontosságát, hogv a politikai harccal és a gya" korlati gazdasági intézkedések végrehajtásával egyidejűleg a különböző zavaros- és téves, vagy antileninista ellenséges nézetek ellen is indítsunk küzdelmet. A CsKP vezérvonala a szocialista iparosításnak és a mezőgazdaság szocialista átépítésének megvalósítására irányul és az objektív gazdasági és társadalmi törvények ismeretére és kihasználására támaszkodik, azaz olyan törvények hatásának ismeretére, mint az osztályharc törvényszerűsége, a termelési viszonyok és a termelő erők jellegének szükségszerű összhangja, a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődésének törvénye,, az értéktörvény stb. ismeretére, melyek a szocialista építésben érvényben vannak. A pártnak a szocialista rend 'felépítésére irányuló vezérvonalát e törvények ismeretének és a társadalom javára való felhasználásának alapján dolgozták ki. Sikeres gyakorlati megvalósításuk megköveteli, hogy minden gazdasági dolgozó és szerv állandóan szem előtt tartsa ezen' objektív társadalmi törvények hatását. Sok, gyakran felelősségteljes gazdasági funkciót betöltő párttag azonban nagyon kevés marxista-leninista tudással rendelkezik a gazdasági fejlődés objektív törvényeiről, megfeledkezik ezeknek hatásáról és követelményeiről, ami káros kihatással van a szocialista építés gyakorlatára. A leninizmusnak ezzel a hiányos ismeretével, mindenekelőtt a gazdasági törvények, követelményeik és hatásuk hiányos ismeretével szorosan összefüggenek a szocialista építés törvényszerűségével szemben táplált nézetekben megnyilvánuló szubjektivistg és voluntarista csökevények, melyek a párt vezérvonalának megvalósításában. a párt-, állami-, és gazdasági szervek munkájában megmutatkozó hiányosságok egyik fő forrását alkotják. E hibák egyik fő megnyilvánulása a szocializmus alapvető gazdasági törvénye és a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődési törvénye követelményeinek semmibe vevése. Ez például a szocialista iparosítás gyakorlatában mutatkozott meg. Egyes elvtársak azonban gyakran a propaganda- és agitációs munkában is szem elöl tévesztették azt, hogy a nehézipar fejlesztése nem öncélú dolog, hanem a népgazdaság többi ágai fejlesztésének, hazánk dolgozó népe élet- ^s kulturáMs szújvonala emelésének előfeltétele. A politikai közgazdaságtan szakaszán dolgozó elvtársakra nagy feladatok hárulnak e hibák felszámolásáért kifejtett küzdelemben. Helyesen és mélyen kell elemeznünk e törvények hatását viszonyaink között, ki kell dolgoznunk a bővített szocialista újratermelésnek és a Csehszlovák Köztársaság Szocialista iparosításának kérdéseit. Ezeknek az égetően sürgős problémáknak mély elméleti kidolgozása a párt és a kormány határozatainak alapján hozzájárul a párt- és gazdasági szervek munkatársainak felvértezéséhez, hogy helyesen fogiák fel feladataikat. Sok elvtárs, mivel nem' ismerte a társadalmi fejlődés és az osztályharc törvényszerűségéről szóló marxista-leninista tanítást. abba a tévhitbe esett, hogy a szocializ- i mus felépítésének és a kapitalista i elemek felszámolásának feladatát a | kapitalista elemekkel szemben foganatosított, adminisztratív intézkedések útján iziben megoldhatjuk. Az osztályharc törvényeit nem értve, természetesen, néhol ugyanolyan magatartást tanúsítottak a kapitalista elemekkel és azokkal a kistermelőkkel szemben is, akik eddig még nem határozták el, hogy áttérnek a fejlettebb szövetkezeti termelési formára. A marxista tudomány viszont azt tanítja, hogy egyetlen gazdasági forma sem tűnik le addig a történelem színpadáról, míg nem merített ki minden magában rejlő lehetőséget, míg nem jöttek létre annak előfeltételei, hogy fejlettebb, jobb szocialista forma váltsa föl őket. Olyan egyedülálló esetek is előfordultak, hogy a téves nézetek egyes járásokban a magánipar elhamarkodott és megfontolatlán megszüntetésében. a kézművesek műhelyeinek megszüntetésében, továbbá az EFSzek építésénél és a kulákok elleni harc terén éreztették ártalmas hatásukat. Nagyon ártalmas nézet és szorosan összefügg azzal, hogy nem értik meg a f leninizmus alapjait, hogy helytelenül néznek a munkásosztály vezető szerepére a népi demokratikus államban, lekicsinylik a munkásosztály szövetségeseinek feladatait a szocializmus győzelméért vívott harcban, lekicsinylik a munkásosztály és a dolgozó parasztság Szövetségének jelentőségét, ami a nél pi demokratikus rendszer alapja, az az erő, amely egyedül képes, felépíteni a. szocialista társadalmi rendet. Ez a téves és lényegében szociáldemokrata nézet a gyakorlatban abban mutatkozott meg, hogy helytelenül léptek fel az egyénileg* gazdálkodó kis- és középparasztokkal szemben, helytelen eljárást tanúsítottak az EFSz-ek alapításában, továbbá a dolgozó parasztok megnyerésében a szövetkezeti szocialista nagvüzemi termelés gondolatának azzal, hogy a türelmes meggyőzés helyett adminisztratív kényszert alkalmaztak, ami természetesen ártott. A munkásosztály kapcsolatának a dolgozó parasztsággal — mind a szövetkezeti tagokkal, mind az egyénileg gazdálkodó parasztokkal — mély gazdasági, osztály- és politikai gyökerei vannak. Egyedül e kérdések teljes megértése vértezi fel a mezőgazdasági téren működő dolgozókat arra, hogy öntudatosan és tökéletes tárgyismerettel megvalósítsák a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének szilárdítására irányuló párt. és kormányintézkedéseket. Fontos. hogy ennek érdekében elméletileg tüzetesen kidolgozzák a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének bonyolult problémáját. megvilágítsák gazdasági alapjait, az értéktörvény hatásának kérdését és saját viszonyaikra alkalmazva felhasználják a Szovjetunió átmeneti időszakának tapasztalatait. E kérdések mély elméleti kidolgozása és ideológiai megvilágítása. e kérdésekről vallott antileninista. szociáldemokrata nézetek elleni küzdelem, elsőrendű feladatunk. (Folytatása következik.)